Tér és társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
Tér és Társadalom 4. 1990.2: 86-97.
KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
HALMOS KÁROLY
Közép-Európa — egy szó, melynek jelentését keressük, hogy fogalom is lehessen. Két irány-
ban indulhatunk el:
az egyik: megkísérelhetjük föltárni az eladdig fölmerült szóhasználati szabály-változatokat,
és az ezeknek megfelel ő érvényességi köröket — a kon- és denotátumokat,' és közülük — eset-
leg társítva őket — választhatunk;
a másik: szabadjára engedjük képzeletünket, és azt mondjuk, amit önkényesen gondolunk.
A két eljárás nem zárja ki egymást, s őt ... végül gyakran oda lyukadunk ki, hogy azt mondjuk,
amit látni szeretnénk.
Egy gondolati térkép elképzelése
A probléma fölvázolásához hadd kövessem röviden a második utat.
A történészek — némi büszkeséggel — úgy szokták Európát meghatározni, mint egy történe-
lem földrajzi vetületét. A történet a Nyugat története, és arról szól, hogy miként vált a Nyugat
a világ központjává, hogy ne mondjam: közepévé.2
A Közép-Európa fogalmát saját szempontjukból értelmezni kívánó geográfusok viszont mé-
giscsak a geometriai, trigonometriai, fizikai, esetleg statisztikai eredet ű középpont-
fogalmakhoz ragaszkodnak.
A köznapi ember is hajlik arra, hogy a szárazföld közepét valahol az Alpok és Kárpátok kör-
nyékén lássa, ha a térképre tekint.' Ha fólszólítanók, hogy messe ki a térképb ől azt, amit Közép-
Európának gondol, tán még meg is tenné; tanúbizonyságát adva ezzel, hogy, legalábbis lelke
mélyén, egy körülhatárolható területre — mondjuk ki: régióra — gondol.
Bármennyire értelmezzük is újra fogalmainkat, amikor régióról beszélünk, a szó eredeti ér-
telmétől nem tudunk megszabadulni, attól ugyanis, hogy a környéken (értsd: Közép-Európa
fölött, illetőleg benne) valami uralkodó vagy rendez ő személy vagy elv parancsol, vagy munkál.
De a „régió" értelemszerűen nemcsak (valami szerinti) összetartozást, hanem összezártságot
is jelent.
Hagyományos térszemléletünk alapján nem gondolunk arra, hogy ha például Fels ő-
Ausztriát, Bajorországot, Csehországot, Tirolt, Stájerországot és Pannóniát Közép-Európához
tartozónak telcintjük, akkor esetleg Alsó-Ausztria ne tartoznék oda. Régiószemléletünk alapján
kompalctnak akarjuk tekinteni a világot: ha egy régiót települések halmazának tekintünk, aldcor
például Briinnt és Zágrábot közép-európai városoknak tekintvén nem gondolunk arra, hogy
a köztük lévő falvak ne tartoznának szintén Közép-Európához.
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
88 Halmos Károly TÉT 1990.2
„TÖRTÉNELMI" ÉS „TÖRTÉNELEM ALKOTTA"
Közép-Európa fogalma más, mint például az a kategória, hogy „Európa 1000 méterrel a ten-
gerszint fölötti települései". Más azért, mert az egyik geometriailag is folytonos, összefügg ő
területet jelöl, a másik pedig elkülönül ő földrajzi foltok egy csoportját — az egyik régiómegje-
lölés, a másik halmazdefiníció. Mégis van a két lcategóriának egy fontos közös vonása is. Vala-
milyen értelemben mindkettő történelmi kategória. Az egyik: úgynevezett „történelmi kategó-
ria", vagyis a történetírás által használt, történelmi helyzetek eszmei reflektálódásából
származó fogalom; a másik: történelem alkotta képz ődményeket egybefoglaló, de a történelmi
egybetartozás képzetét mégsem kelt ő meghatározás. A példánál maradva: bár a szóbanforgó
települések a 19. századi értelemben vett polgárosodás4 — a civilizáció — termékei, mégis —
ha megkülönböztetünk lehetséges történeteket és megírt, továbbírt (és a továbbhagyományozás
által kikristályosított) történelmeket, akkor ezek a tanyák, szerek, falvak és városok a történeti
tradíció szempontjából csak, hogy úgy mondjam, egy történelmi fogalom címkéje nélküli civi-
lizációs „hordalékot", „üledéket" jelentenek.
AZ EGZISZTENCIA KÉRDÉSE
Most áttérek a jelentés-keresés másik útjára. Ha adott egy „történelmi" régió, természetes,
hogy neve is van. De az már nem biztos, hogy egy név mögötti — az id ők során változó —
fogalmi konstrukciók mögött efféle civilizációs hordalék, összezömült, mindent ellep ő üledék
is van. Valóban létezik-e az az összefügg ő terület, vagy valóban összefügg ően létezik-e az a
terület, ami Közép-Európa?
A TÉR „OBJEKTÍV" ÉS „SZUBJEKTÍV" LEKÉPEZÉSE
Egy kétségeket tápláló vélemény alapötletét szeretném kifejteni. A térkép, amelyen kérésre
behúznók Közép-Európa határát (az óvatosabbaknak engedjük meg, hogy egy sávot satírozza-
nak be!), az évszázadok tudománya által egységesített termék. Céltalan térkép. Aki megtanulja
hozzá a használati utasítást — megtanul térképet olvasni, tájékozódhatik rajta. Környez ő vilá-
gunk belső térképe azonban más: olyan, mint egy autó-rally-n a mitfáreré: mindig az az egyenes
irány, amerre — célunk felé — megyünk, azaz ha mi — egy mit sem ért ő kivülálló szerint —
egy keresztez ő désben balra kanyarodunk, akkor mi tudjuk, hogy az „valójában" egy úttorkolat
jobbról.
Annak, alci elfogadja, hogy ez a két térkép másra-másra jó, de ahol jó, ott jogos, annak javas-
lok egy újabb térképet. A távolságokat ezúttal ne légvonal-kilométerben, hanem tonnakilo-
méter-költségben mérjük! Eszerint, ha egy adott helyr ől egy tonna árut egy kilométer távolság-
ra az egyik irányban egy forintért, a másik irányban pedig kett őért tudok elszállítani, akkor
a javasolt térképen az els ő irányban mért távolság a fele lesz a második irányban mértnek.
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
TÉT 1990.2 Keretszélen körös-körül: Közép-Európa 89
Az elgondolás el őzményei
Az ötlet nem új.' Tulajdonképpen a szállítási költségeket — pontosabban azok minimumpá-
lyáját — is ábrázolják a különböz ő forgalom-Volumen térképek. Az európai gazdasági világ
terjedelmének a hosszú időtartam szerinti id őbeli metszeteit ábrázoló földgömbök fontosak
ezúttal számunkra.' De ezek a térképek hagyományos ábrázolásúak. A más viszonyítási rend-
szert választók közül els ősorban is meg kell említeni a Thünen-köröket.' A thüneni modell
előföltevése, hogy egy folyók által át nem szelt síkság közepén van egy piaccal rendelkez ő város.
A mi szempontunkból ez azt jelenti, hogy egyrészt a t őkeintenzitás maximuma és a gazdasági
tranzakciók lebonyolítási helye már az el őtöltevésben egybeesik — a modellben a kommuniká-
ció centralizált és koncentrált; másrészt a modellben a közlekedés és a szállítás sugárirányú,
és költsége csak a központtól mért távolság függvénye. Az övezetek miatt ez a modell léptékfüg-
0.8 A javasolt modell abban különbözik a thünenit ől, hogy nem önmagukban homogén kon-
centrikus övezeteket tételez föl.
A geopolitikai elméleteknek is hosszú, bár nem mindig dics ő hagyománya van. Szempon-
tunkból fontos például a vízgy űjtők, mint a földrajzi teret rendez ő erőterek szerinti vizsgálódás,
vagy például az élet különböző szféráinak földrajzi metaforák szerinti értelmezése.?
Nem is rövid ideje készítenek már kutatók gondolati térképeket. Készültek például hazánkra
vonatkozóan, és pontosan az ezúttal minket különösen érdeld ő teherszállítási költségekkel kap-
csolatban is ilyenek."' Az id őföldrajz (time geography) és a történeti földrajz „új hullámának"
eredményei között Allan Pred és M. P. Conzen városföldrajzi elemzéseir ől olvasva nyilvánvaló
egyrészt, hogy az általam fölvetett ötlet, a hálózatszer ű szemlélet tekintetében hasonlítanak
egymáshoz," másrészt az id őföldrajz szemléletében igen fontos, hogy tulajdonképpen einsteini
fordulatot hajt végre, amikor nem az eseményeket akarja lokalizálni az eleve adott térben és
időben (kitüntetett vonatkoztatási rendszerben), hanem a cselekvések tömege teremti meg saját
idejét és terét.
Az elgondolás — térképzetként
Képzeljük egyelőre azt, hogy hagyományos térképünk képlékeny. (Például gittb ől van, és
már jól megrágtuk.) Gittünkb ől Európa alakját kiformázva, azt a fólállított szabály (távolság
= tonnakilométer-költség) szerint nyújtani és zsugorítani kezdjük.
De ezzel az eljárással egyel őre csak az arányokat jelezzük. Ha arra gondolunk, hogy ez a
térkép nem folytonos teret jelenít meg, hanem közlekedési hálózatot, akkor értelemszer űen
gondolhatunk arra, hogy a papírra vonaldarabkákat húzunk — ahová sok jut, vagy fiit össze,
ott a papírt befödi a grafit, ahol pedig nagy szállítási költség ű, azaz hosszú vonalak kötnek
össze pontokat, és esetleg e vonalak még nem is keresztezik egymást, ott az űr (a fehér papír)
a gyakoribb.
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
90 Halmos Károly TÉT 1990.2
A VASÚT ELŐTT...
Tekintsük először is a vasút előtti újkori állapotokat. A tengerpartok javarészt összerándulná-
nak. A tengerpartok menti települések viszonylag közel kerülnének egymáshoz , a hátországuk-
ban elhelyezkedő, nem vízmenti településektől mért tonnakilométer-távolságukhoz képest.
Amerika és Európa atlanti partjai közel kerülnének egymáshoz. Például a brit szigetek kerületi
méretei csökkennének, a szigetek területe „bes űrűsödnék". A folyók menti távolságok szintúgy
zsugorodnának. A nagy folyó-áttörések körül természetesen légvonalban közeli pontok messzi-
re is kerülhetnek egymástól, míg vízválasztók közötti hágók sajátos rövidrezárási pontokat ké-
pezhetnek. Mivel a vizitől különböző szállítási lehető ségek fajlagos költségei közötti különbség
nagyon nagy, a hajózható vizekt ől távoleső vidékek kis zárt „terra incognita'Ikat képeznének.
... ÉS A VASÚTÉPÍTÉSEK UTÁN
A vasút bevonulása, a közlekedés forradalma csak bonyolultabbá tenné a képet. Amíg a vasút
előtti korban a folyórendszerek fa-alakja természetes hierarchiát vagy rendezést vitt a terület
pontjai közé, addig a vasút — bár nem kis mértékben a folyók mentén halad — ezt a természetes
rendezést felborítja.
A fejlettebb, azaz s űrűbb út- és vasúthálózat zsugorítana bizonyos területeket, a ritkább csak
olyan hatást gyakorolna, mint egy meghúzott szál egy harisnyán — az egész necc nem ugranék
össze, nem „nemezesednék", csak a megrántott szál mentén bolygatódnék meg az addig síma
„felület". Az összetartozó körzetek még inkább mikrokörzetekre bomlanának, vagyis az
egyenlőtlenségek már viszonylag kis területen is egymás mellé sodródnának — mint amikor
egy autópályán suhanunk el egy nyomortelep mellett.
A NÖVEKVŐ ÜZEMMÉRET-HOZADÉK TÉRBELI HATÁSA
A gondolati térkép peremvidékén ez a „dezorganizáció" odáig fajulhatna, hogy egyes köz-
ponti helyek kirántódhatnának környezetükb ől. A „terra incogniták" ugyan fogynak, de fontos
tényező , hogy az a közlekedési hálózat, amelyikbe bekötik őket, a növekvő üzemméret-hozadék
elvére épül. A nagy szállítási kapacitás, vagy a másik oldalról: a kedvez ő szállítási költségviszo-
nyok csak az átrakási pontok között érvényesek, így az egyik csomópontból — tonnakilométer-
költség szempontból nézve — egy másik csomópont környéke mindenképpen távolabbra esik,
még akkor is, ha a célállomás valójában közelebb van a kiindulási csomóponthoz , mint a másik
átrakási pont (amelyen keresztül a célállomás elérhet ő). Előáll az a helyzet, amelyiket az írás
elején már érzékeltetni igyekeztem, de nem a vidékek, tartományok, hanem a települések és
telephelyek.
Az égbekiáltó különbségek térbeli egymásmellettisége természetesen nem új, a modellszer ű
példa a nagybirtokhoz tartozó kastély körötti park k őkerítésének túloldalán kezd ődő zsupfede-
les falu. A mégis új benne az, hogy a növekv ő üzemméret-hozadék keresésére beállt gazdaság
mikroszinten is, és térbeli vetületében is fólveti azt a problémát, amelyet a közgazdasági elméle-
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
TÉT 1990.2 Keretszélen körös-körül: Közép-Európa 91
tek körében a „turnpike"-elmélet, a marxizáló változatok között az egyenl őtlen fejlődés törvé-
nye fogalmaz meg. 12
(A társadalmi és hatalmi viszonyok szállítási költség növel ő hatását most nem érintem, csak
annyit fűzök ehhez , hogy a jelenkori politikai határokat mint ideiglenesen állomásozó magas-
hegységeket javaslom értelmezni.)
Mégis, vasút ide vagy oda, gondolati térképünk lényegén nem változtatna.
Egy antik analógia
Hekataiosz világa tárulna elénk. Az antik logográfus egy körlapon ábrázolta a világot, köze-
pén Hellásszal, az Égei-(hellén bel-)tengerrel, a kör széle felé távolodva az idegen, fantázia
teremtette lények által benépesített tájakkal, a kerületen körbe a Világóceánnal." Hangsúlyozni
kell, hogy a két és fél évezrede élt logográfus a szárazföldek nehezen bejárható belsejét tekintet-
te a világ szélének. A mi térképünk hasonlítana az antikhoz."
Mitől függ a térkép alakja
A közlekedési költségek távolság-mértékként való szerepeltetése miatt a szárazföldek kifor-
dulnának. Amiként a tengerek mentén, folyók torkolatában egyes területek majdnem ponttá
sűrűsödnének, a szárazföldek ritkásabban hajózható bels ő részein a normál térképen pontnyi
helyek nagy foltokként terülnének el. A normál térképen a kontinensek mint szigetek „úsznak"
az óceánokban, a javasolt térképen a tengervizek kerülnének középre és a szárazföldek belseje
a peremre, egyszer űen csak azért, mert a szárazföldi nagyobb szállítási költségek miatt az egyes
pontok (városok, falvak) távolabb kerülnének egymástól, és így az ábrázolás során szükségkép-
pen elkezdenék körbevenni az összezsugorodott vízmenti környékeket. Ha sikerülne megraj-
zolni e térképet, azt látnók, hogy a, mondjuk kör alakú, térkép szélein a szárazföldek belseje
terülne el körös-körül a horizonton.
Konkrét következmények
A megadott szabály szerint elképzelt térkép „kidolgozása" során különböz ő kellemes és kel-
lemetlen következményekkel kell szembenéznünk.
GEOMETRIAIAK
A folyók a térkép fizikai megrajzolásában már problémát jelentenének, hiszen a költségek
folyásirányban és azzal szemben nem egyformák. Vagyis föl kell adni hagyományos (euldide-
szi) távolság-fogalmunknak azt a sajátosságát, hogy — például — Pest olyan messze van Váctól,
mint Vác Pesttől. Hogy azonban e követelmény föladható legyen, elég a megfelel ő Mátyás ki-
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
92 Halmos Károly TÉT I 990 e 2
rály mesére utalni. Ezért két dimenzióban nem lehetne megrajzolni e térképet, s őt, föl kellene
adni az euklideszi térben nélkülözhetetlen háromszög-egyenl őtlenséget is.
GEOGRÁFIAIAK
Ami most nekünk Közép-Európa, az nemhogy a peremre kerülne, de még csak nem is egy
helyre, hiszen „rossz irányba" folyó vizeink eltérő irányokba húznák. (Még jó nekünk!) Kelet-
Európa, vagyis szegény Moszkóvia's (hiszen, alci elfogadja, hogy arról kérdezgessék, mit is
jelent számára Közép-Európa, annak Kelet-Európa csalds tóle keletre lehet) leszakadna egy
ilyen Európa-térképr ől. Ez a felfogás részben egy irányba mutat az interdependentistákéval .16
A TÉFtKÉP AZ IDŐBEN
Nem vitás, hogy ez az elképzelt térkép id őben nagyon változékony. Különösen a vasút el őtti
korszakban évszakonként pulzálna. A vasútkorszak és a vasút utáni kor hosszantartó új tenden-
ciát indítana el, a szétesését. (Szétesés alatt azt a folyamatot értem, amelyikben a tér topológiai
alapjaiban történik már változás, például a szomszédosságban, a környezetben vagy a kompakt-
ságban.)
Folytassuk a spekulációt a jöv őre vonatkozóan is. Rögzítsük térképünk állapotát, de felejtsük
el egy pillanatra a létrehozó szabályt. Azt gondolom, hogy a szétesés a ma és a jöv ő információs
korszakában is folytatódnék,' 7 és így annak ellenére, hogy az információt nem érdemes tonna-
kilométerben mérni, a térkép a helyzet egy adekvát leképezését adná.
Ha azonban nem Budapestről szemléljük ezt a kérdést, hanem madártávlatból, akkor már
általában a régi Moszkóvia sorsára jutottnak láthatjuk magunlcat, lcivéve egy-egy központi he-
lyet, melyek mintegy kocsányon lógva ragadnának még a térképhez.
Gazdasági és hatalmi élet (néhány megjegyzés)
INTERDEPENDENCIA
Wallerstein elméletileg megkülönböztet világbirodalmakat és világgazdaságokat, ezzel a fo-
galmi duplikációval óhajtván átlépni azt a kérdést, miként viszonyulnak egymáshoz gazdasági
és hatalmi rendszerek világméretekben. '8 A javasolt gondolati térkép egyrészt relativizálja azt,
amit a függőségi elméletek centrumnak, metropolisznak tekintenek, mivel nem pontként akarja
ábrázolni, hanem „s űrű" térként, ahol igen sok gazdasági tranzakció zajlik le, másrészt láttatni
engedi, hogy centrum-jelleg ű sűrűsödések vannak földrajzilag perifériának tekintett vidékeken
is, így kétségeket ébreszthet az egy centrum versus egy periféria kett ősséggel szemben is.
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
TÉT 1990.2 Keretszélen körös-körül: Közép-Európa 93
GAZDASÁGI HÁLÓZATOK ÉS ÁLLAMALAKULATOK
Legyen egy hatalmi alakulat modellje, vagy inkább metaforája a „vár és vidéke". Van egy
központ, az erőd, és ennek hatósugara addig ér, ameddig az er ődbeli íjászok nyilai elhordanak.
Ez a primitív modell analóg a területi alapon szervez ődött államalakulatok (Territorialstaat)
geometriai kompaktságával (vagyis azzal, hogy egy állam f ővárosa és határai közötti terület
nagy valószínű séggel az adott államhoz tartozik). Triviális föltétel még a politikai „horror va-
cui", azaz az államoknak le kell fedniük a világ egész területét.
Ha ezt a rendszert rávetítjük a tonnalcilométer-térképre, akkor megkülönböztethetünk olyan
részeket, ahol a gazdaságilag egymás közelében lév ő pontok politikailag is együvé tartoznak
(ott, ahol a tér sűrű ), és olyanokat, ahol a hagyományos politikai térkép egymással szomszédos
helyei a gondolati térképen messze esnek egymástól, netán nem is szomszédosak (ezek az or-
szágok a gondolati térképen tehát elmosódott helyzet űek). '9 Ilyen képz ődményeknek tekintem
hagyományosan a birodalmakat," vagy — mai példát hozva — az európai központi tervgazdál-
kodást folytató (folytatott) országokat.
GONDOLATI TÉRKÉP ÉS IDEOLÓGIATÖRTÉNET
Csak kérdésként merem megfogalmazni a következ őket: Képzeljük el, hogy mindenkinek
elkészítjük a saját, testreszabott hekataioszi térképét. Ez volna az illet ő szociometriai viszonyai-
nak térbeli leképez ődése. Valószínűleg volnának olyanok, akiknél ez a gondolati térkép nem
nagyon különböznék saját helyi társadalmuk hagyományosan vett földrajzi képét ől. Volnának
ezzel szemben olyanok is, akiknél ez az egybeesés nem volna jelent ős. Fogalmazhatjuk ezt úgy
is, hogy vannak olyanok is szép számmal, akiknek helyi társadalma nem a földrajzi szomszéd-
ságból és környezetbő l kerül ki. Erre a diszlcrepanciára a nagyvárosi életmód nagyobb esélyt
ad, mint például a tanyasi. Lehetséges-e, érdemes-e a környez ő társadalmak politikai eszmetör-
ténetében található oppozíciókat (népies-urbánus, nyugatos- szlavofil, nacionalista-kozmopoli-
ta, kuruc-labanc) egy ilyen modell alapján értelmezni?
Végs ő magyarázkodás
Ez a javasolt térkép nem történetfilozófiai magyarázatot ad, hiszen ez azt jelentené, hogy
elfelejtkeztem arról, hogy civilizációinknak „húsbavágó" történetiségük van; abban kíván se-
gíteni, hogy láthassuk, miként „éljük ki" világunkat „hekataioszian", amelyet „tudományo-
san" egészen másként látunk. Nem magyarázatot akarok adni, és főleg nem arra, hogy miért
nincs Közép-Európa. Főleg azután volna ez d őre igyekezet, hogy a ldiometrikusok" dolgoza-
tukban megmutatták, hogy Közép-Európa gazdasági integrációs terület volt, bár — teszik hozzá
— egysége a mai gazdaságelméletekkel nem megmagyarázható. Célom kett ős volt:
1. Rá kívántam mutatni arra, hogy a régió-szemlélet eleve sugall valamiféle uralkodó egysé-
get, tehát a válasz sok szempontból már a kérdés elfogadásában rejlik.
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
94 Halmos Károly TÉT 1990 •
2. Egy másfajta térkép javaslásával hozzá lcívántam járulni ahhoz, hogy eddigi kérdések trivi
álissá, és eddigi trivialitások kérdésessé válhassanak.
Én a magam részéről annak örülnék, ha Közép-Európa nemcsak „történelmi fogalom" vol
na, hanem „történelemalkotta" is.
Jegyzetek
' A keresgélés természetesen nem öncélú — olyannyira nem, hogy nem is egyszer ű egzisztencia-kérdésként teszi]
fől: „Iétezik-e ...- Európa" (a kipontozott helyre tetsz őleges égtájak tetsz őleges kombinációja helyettesíthet ő be)
hanem oppozícióban: „Magyarország és Kelet-Közép-Európa" (a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta
tások Központja szervezte tanácskozás, Pécs, Akadémiai Bizottság, 1989. október 12.), s őt ezt még tetézve, kérdés
be foglalt egzigenciaként: „Kell-e nekünk Közép-Európa?" (Századvég. A Bibó István Szaklcollégium társadalo
melméleti folyóirata. Különszám é.n.), és nemcsak nálunk: „Mitteleuropöische Perspektiven. Die Zukunj
Osterreichs in Europa" (6. Internationale Sommerakademie, 7.-15. Juli 1989. Österreichs Institut filr Friedensfor
schung und Friedenserziehung. Studienzentrum für Friedensforschung am Interuniversit űren Forschungsinstitu
für Friedensforschung am Interuniversit űren Forschungsinstitut für Fernstudien), bár nem közömbös, hogy ez utób
binál a kisdoboz már belekerült a nagydobozba. Tüzetesebben megnézve alcár csalc az említetteket is: e régió fogal
ma sokszor továbbra is allegorikus, abban az értelemben, hogy használói nem err ől, hanem ennek kapcsán beszél
nek valamiről.
2
Mi több, mára a „Nyugat" fogalma annyira hasonértelm űvé vált a „központi jelentőségével", hogy a japánok szá
mára a Nyugat kelet felé van (t.i. az Egyesült Államok).
' De nemcsak ők, hanem a szakemberek is. Ld. pl. az 1. lábjegyzetben említett pécsi ankét el őadásait és korreferátu.
mait (megjelenés alatt).
4 Az Európai polgárosodás (civilisatio) története. A Római Birodalom rombaddltétó7 a franczia forradalomig. Guiza
után francziából magyarra fordította Grubicy György. Eggenberger-féle könyvkereskeclés. (Hoffmann és Molnár.:
Budapest 1879. 244+206. old.
• Sajnos csak nagyon gyermeteg áttekintést tudok kínálni, mivel nem végeztem sem földrajzi, sem pedig földrajztör
téneti tanulmányokat. (Megemlítem viszont, hogy az alapötletet az adta, hogy személygépkocsival utaztam Buda-
pestről Moszkvába és vissza.)
• Braudel, yernand: A tér és az id ő felosztása Európában. (Civilisation materielle, économie et capitalisme XVe-
XVIIe siecle. tome 3. Les Temps du monde. Paris, 1979. cím ű könyv I. fejezete pp. 11-70.) in: Világtörténet. új
folyam. 1980, 4: 6-7.
' Thünen, Johann Heinrich von: Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirtschaft und Nationalökonomie.
8 V.ö. Thünen-féle körök. A mezőgazdasági termelés bel- és külterjes fokozatainalc térképe, a „Thünen" címszó
mellékleteként- Szalay Lajos, Thünen, in: Közgazdasági Enciklopédia (Szterényi József szerk.), h.n. é. n. (Athene-
um, Budapest 1929.), 1056. és 1057. hasáb között. Nyilvánvaló, hogy más fölbontásokat alkalmazva például a külsó
övezetekben is találhatók kis kiterjedés ű belső körök.
9 Például Marx István: Politikai félszigetek. Adalék a politikai modern geográfiához. Mikenbrün Henrik, Budapest
1916., 27 old. Ez a kis füzet például, bár nem e szavakkal megfogalmazva, nem konvex földrajzi képz ődményeket
vizsgál.
Lackó László térképei az „A teherszállítási költségiávolságok Magyarországon" cím ű vizsgálatban.
" Az amerikai történeti füldrajz új irányzatairúl: Timár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a társadalom, in: Történel-
mi Szemle 28, 1985, 2: 258-272.
12
A növekvő üzemméret-hozadék e sajátosságáról mondottak nem jelentik azt, hogy azonosulnék Schumacher kul-
túrkritikájával, v.ö. : Schumacher, E. F.: Small Is Beautiful. A Study of Economics as if People Mattered. Abacus,
h.n. é.n.
Egy lehetséges ábrázolása: Szabó Miklós: Hellasz fénykora. Görögország az i.e. V században, Móra Ferenc
Könyvkiadó, Budapest 1972., 28. old. = Képes Történelem.
14
Érdekes, hogy Hekataiosz a haladáscentrikus tudományelmélet alapjáról értékelve saját korához mérten maradinak
minősül (v.ö. „Kugelgestalt der Erde", in: Lamer, Hans, Wörterbuch der Antike. Mit Berücksichtigung Ihres Fort-
wirkens, Alfred Kröner Verlag, Leipzig é.n., 352. = Kröners Taschenausgabe 96. Csak fölvetem, hogy ez lehet
nem rosszabb, csak leértékel ődött másirányú tudás. Erre nézve v.ö. a Kopernikuszról szóló tanulmánnyal, in: Hoy-
le, Fred: Stonehenge-tól a modern kozmológiáig, Magvető Kiadó, Budapest é.n.: 62-137., különösen 136-137.
old.: „Ma semmiféle józan fizilcai megfontolás alapján nem jelenthetjük Ici, hogy a kopernikuszi elmélet „helyes",
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
TÉT 1990.2 Keretszélen körös-körül: Köze'p-Európa 95
és a ptolemaioszi elmélet „helytelen". A két elmélet, ..., fizikai értelemben egyenérték ű. Azt azonban elmondhat-
juk, hogy ennek felismerésére aligha kerülhetett volna sor, ha a fizikusok nem a kopernikuszi néz őpontot fogadják
el..." A szemléletváltás gondolkodásökonómiai jelent ősége adhat alátámasztást a jelen gondolati játéknak is.
15
A Moszkóvia, Muszkaország megnevezéseket az Orosz Birodalmon belüli széttartó tendenciák észben tartásának
érdekében alkalmazom.
16
Például I. Wallersteinre gondolok, ő az ötletet F. Braudelt ől vette.
17
Gondoljuk csak el, hogy crossbarosított világunkban — ha mű ködik — egy telefonnal rendelkez ő budapesti milyen
eséllyel távbeszélgethet egy tetsz őlegesen kiválasztott bécsi vagy honolului lakossal, és milyen eséllyel teheti ezt
egy tetszőleges budapestivel.
18
Wallerstein, Immanuel: The Modern World System. Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-
Economy in the Sixteenth Century. Academic Press, New York — San Francisco — London é.n. = Stuolies in
Social Discontínuity, Tilly, Dh., Shorter, E. (eds.)., 15-17. o.
19
Talán nem túlzás, hogy ez az „elmosódottság", „szétesettség" is hozzájárult ahhoz, hogy vidékünk geopolitikai
eszmék és megfontolások televényéül szolgálhasson. Például: Hantos Elemér, Közép-Európa, in: Közgazdasági
Enciklopédia, 1929., 599-603. hasábok.
10
A Habsburg Birodalmat jellemezte Tóth Tibor úgy, hogy abban a piac létezik, de nem m űködik. V.ö. még The
Formation of National States in Western Europe. Tilly, Charles (ed). Princeton University Press, Princeton (N.J.)
1975.
11
Karner, Kubin és Steiner in: Vierteljahrschri Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 74, 198, 2.
Irodalom
Eiraudel, F. (1980) A tér és az id ő felosztása Európában. (Civilisation materielle, économie et capitalisme XVe-XVIIe
tome 3. Les Temps du monde. Paris, 1979. cím ű könyv I. fejezete 11-70.) In: Világtörténet új folyam. 4. , 6-7.
3uizot (1879) Az európai polgárosodás (civilisatio) története. A Római Birodalom rombacl őltétől a franczia forradalo-
mig. (Francziából magyarra fordította Grubicy György.) Eggenberger-féle könyvkereskedés. (Hoffmann és Mol-
nár) Budapest: 244+206.
-lantos E. (1929) Közép-Európa. In: Közgazdasági Enciklopédia 599-603. hasábok.
F. (é.n.) Stonehenge-től a modern kozmológiáig. Budapest: Magvető Kiadó: 62-137.
(ell-e nekünk Közép-Európa? Századvég. (A Bibó István Szakkolégium társadalomelméleti folyóirata. Különszám
é. n.)
›_,amer, H. Wörterbuch der Antike. Mit Berücksichtigung Ihres Fortwirkens, Alfred Kröner Verlag, Leipzig é.n., 352.
= Kröners Taschenausgabe 96.
Ilagyarország és Kelet-Köze'p-Európa (A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja szervezte
tanácskozás, Pécs, Akadémiai Bizottság, 1989. október 12.) Megjelenés alatt.
vIarx, I. (1916) Politikai félszigetek. Adalék a politikai modern geografíához. Mikenbrün Henrik, Budapest: 27 o.
ichumacher, E.F. (é.n.) Sma// Is Beautiful. A Study of Economics as if People Mattered. Abacus, h.n.
;zabó, M. (1972)Hellaszfénylcora. Görögorsz,ág az i.e. V sz,ázadban, Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó 28. o. Képes
Történelem.
izalai L. (é.n.) Thünen. In: Közgazdasági Enciklopédia (Szterényi József szerk.), h.n. (Atheneum, Budapest 1929),
1056 és 1057 hasáb között.
fhünen, von J.H. Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirtschaft und Nationalökonomie.
Ch. (ed.) (1975): The formation of National States in Western Europe, Princeton University Press, Princeton
(N.J.) = Studies in Political Development 8.
rimár L. (1985) A gazdaság térszerkezete és a társadalom, In.: Történelmi Szemle 28, 2: 258-272.
lierteljahrschri Pir Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 74, 1987, 2.
Vallerstein, I. (é.n.) The Modern World System. Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-
Economy in the Sixteenth Century.Academic Press, New York — San Francisco — London = Studies in Social
Discontinuity, Tilly, Ch. — Shorter, E. (eds.): 15-17. o.
HALMOS KÁROLY : KERETSZÉLEN KÖRÖS-KÖRÜL: KÖZÉP-EURÓPA
Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 87-96. p.
Tér és Társadalom 4. 1990.2: 87-96
ROUND ABOUT THE VERGE: CENTRAL EUROPE
KÁROLY HALMOS
Historians—little proudly—usually deflne Central Europe as a geographical dimension
history. The story is that of the West and it is about how the West has become the centre—noi
to say the middle—of the world. Given a historical region, it obviously has got a name. Bui
it is not so sure that there is a civilization deposit, an all-overrunning and settled silt beneaft
the conceptual structures—which change over time—making up this name.
Is there such a contiguous area or does such an area exist contiguously that we call Centra
Europe'? The map on which we would draw the borders of Central Europe, upon request—
allow ing prudent people to hatchure a belt—, is a product unified by the science of centuries.
An issueless map. If you read the instructions—learn to read the map—you can orientate or
it. But our inner map of the surrounding world is different: based on the possibility of differeni
mental maps, the paper suggests one in which distances are measured by ton-miles costs. The
shape of the world in this map becomes similar to the one of Hekataios. The topology anC
geometry of this map are, however, non-Euclidian and discontinuous. Prior to railways, tree-
shaped fluvial systems introduced a natural hierarchy or order among the points of space bui
railways—though often running along rivers—upset this natural arrangement. A developed i.e.
dense road or rail network shrinks areas while the impact of a scarce one is similar to thai
of a caught thread in stockings: the whole netting would not get shrunk or „felted", only the
thus far smooth „surface" would get disturbed along the wrested thread. Interdependeni
regions would increasingly fall into micro-regions, drifting extremes closer to each other, crea-
ting inequalities even within relatively small areas—like when you flash past a bidonville along
the highway.
'The aim of the present paper is twofold:
t. It was intended to highlight the fact that a regional view pre-suggests some kind of dominani
unity, therefore the answer lies, from many aspects, in accepting the question.
2. It was intended to contribute to making previous questions trivial and previous trivialities
questionable by suggesting a map which is different from the usual one.
As for the author, he would be contended if Central Europe were not only a „historical con-
cept" but also „constructed by history".
Transl. E. Daróczi