Tér és Társadalom 4. évf. 1990/2. 63-85. p.
Tér és Társadalom 4. 1990.2: 63-80.
A TANYA ÉS A ZÁRT TELEPÜLÉS KAPCSOLATA -
TÁRSADALOMFÖLDRAJZI MEGKÖZELÍTÉSBEN
DURÓ ANNAMÁRIA
A II. világháborút követ ő évtizedek településformáló folyamatai kényszerpályára terelték a
magyar tanyarendszert:
1. A nagyüzemi termelés fokozatos térnyerése megingatta a magánbirtoklásra épül ő tanyás
gazdálkodás alapjait. Bár a szocialista mez őgazdaság „magyar modelljében" a kistermelés is
ielyet kapott, a szakszövetkezetí tagok és a háztájin kívül még részes vagy bérelt földet is m űve-
.6 téesz-tagok csupán a magánhasználat el őnyeit élvezhetik.
2. A Tanyai Tanács (1949-1951) határozata alapján több mint száz tanyaközpontot jelöltek
d azzal a céllal, hogy zárt településekbe tömörítsék a „kintvaló népet" (Orbán 1980). A köz-
;éghálózat sűrítése a mezővárosi tanyarendszerek szétrombolását jelentette.
3. A külterületi építési tilalom még az önerőből történő fejlesztés lehet őségétől is megfosztot-
:a a kinn él őket; a tanyai életforma modernizálása el őtt csak a hetvenes évek villamosítási prog-
amja nyitotta meg az utat.
A népszámlálások adatai szerint kétségtelen, hogy 1949 után a külterületi népesség fogyása
vált a tanyai átalakulás meghatározó tendenciájává, noha a csökkenés mértékét és ütemét tekint-
ve — regionális léptékben és mikrokörzeteken belül egyaránt — jelent ős területi különbségek
:apasztalhatók (Beluszky 1983). Míg pl. a Tiszántúlon Szarvas—Békéscsaba, illetve Debrecen
:s Nyíregyháza környékét kivéve ez id ő alatt mindenütt el őrehaladt a tanyafólszámolódás folya-
mata, a Duna—Tisza közi Homokhátságon a korlátozások ellenére is életképesnek bizonyult
a település- és gazdálkodási rendszer.
A fennmaradás lehet őségei csak településszinten tanulmányozhatók.
Erdei Ferenc számára, valahányszor „a tanyát" vette vizsgálat alá, területi és társadalmi
;zempontból egyaránt mez őváros és tanyavilága jelentette a kutatás alapegységét (Erdei 1942).
Úgy tekintett a tanyák népére mint az adott mez ővárosi társadalom egy területi csoportjára (Er-
ici 1935).
Az időközben lezajlott közigazgatási változások átformálták az Altöld településhálózatát: a
iajdanvolt mezővárosok többségének tanyaVilága — részben (Kecskemét) vagy teljes egészében
:Szeged) — új települések, ún. tanyaközségek külterületévé lett. Ezek a tanyás határrészek
, kettő s vonzásba" kerültek: múltjuk az egykori anyavároshoz, jelenük pedig mostani faluköz-
)ontjukhoz fűzi őket, így egy i ktől elszakítva sem vizsgálhatók. A magyar tanyát ugyanis éppen
t zárt településhez fűződő különleges kapcsolatok teszik sajátos szórvánnyá.
Hol a helyük a mai tanyáknak ebben a kapcsolatrendszerben? A szegedi határból önállósult
;zatymaz és Zákányszék példáján ezt igyekeztem meghatározni. E két, forgalmi helyzetét, tör-
éneti múltját és a helyi szövetkezet típusát tekintve egyaránt különböz ő tanyaközség együttes
vizsgálata többféle tényez ő elemzésére nyújtott lehet őséget.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
64 Duró Annamária TÉT I 990 •
A társadalomföldrajzi megközelítés lényege
Lakóhely és munkahely térbeli együttese — a településföldrajz tanyafogalma (Mendöl 1941
nemcsak azért szorul pontosításra, mert az emberi életvitelhez a fentieken kívül más tevékeny
ségi körök is hozzátartoznak, hanem azért is, mert a tanya sem mint lakóhely, sem mint munka
hely nem a régi már:
1. A mai tanyákhoz nemcsak állandó lakosként lehet köt ődni; léteznek gazdálkodásra vag:
hobbicélra használt időszakosan lakott tanyák is. Ezek csupán „tartozékai" az otthonnak, lel
légyen falubeli, városi vagy akár egy másik tanya lakója a tulajdonosuk.
2. A tanyai gazdaság napjainkban csak a magángazdálkodók és a szakszövetkezeti tagok szá
mára jelenti „a munkahelyet", azaz az els ő gazdaság színterét; a többi foglalkozási csopor
képvisel ői és a nyugdíjasok — ha élnek a kistermelés adta lehet őségekkel — tanyáikon a máso
dik gazdaság szerepl ői.
A „kizárólagos lakóhely" és a „teljes érték ű munkahely" funkció elvesztése a zárt település
hez való hozzászerveződés jele. A szocializmus által pusztulásra ítélt, majd „átmenetinek" te
kintett tanyarendszer tehát mégiscsak beilleszkedik a modernizálódó településhálózatba. D
hogyan?
Társadalomföldrajzi megközelítésben új értelmet nyerne a tanyai lét térbelisége.
E szemlélet (irányzat? önálló diszcipl ina?) képvisel ői a helyi társadalom és a településkörnye
zet viszonyaként értelmezik az ember- tér kapcsolatrendszert (Berényi 1984). Abból indulnal
ki, hogy a finoman rétegzett helyi társadalom egyes csoportjai különböz ő térformáló erőve
rendelkeznek. Ezek az embercsoportok az ún. társadalmi alapfunkciókon — munka, lakás, el
látás, képzés, üdülés, közlekedés—kommunikáció, közösségben élés — keresztül fejtik ki kör
nyezetalakító tevékenységüket. A hét alapfunkció gyakorlása meghatározott tér-részletekhez
intézményekhez, illetve épített berendezésekhez köt ődik, melyek számára a településkörnyeze
ad keretet (Berényi 1983).
Azokat a térbeli összefüggéseket, amelyek a településkörnyezet kialakulása, fejl ődése és je
len tértagozódása, valamint a helyi társadalom sajátos térszerkezete között fennállnak, az egye
társadalmi alapfunkciók és az azokat m űködtető társadalmi csoportok térkapcsolata alapján le
het megragadni (i.m. 38.). E térkapcsolatok az emberek életvitellel összefügg ő — azaz a lakó
helyről induló és az adott alapfunkciót hordozó tér-részlet felé tartó — mozgásai útján határoz
hatók meg; irányuk térbeli, intenzitásuk pedig id őbeli koordinátákkal jellemezhet ő (Mészáro
1989).
A tanyaközség több szempontból is megfelel ő kerete lehetne ilyen jelleg ű vizsgálódásoknak
1. Már az elnevezés utal arra, hogy „osztott településr ől" an szó. Ez a települési megosztott
ság lehetővé teszi, hogy az itteni helyi társadalom csoportjai között állandó lakóhelyük térbel
elhelyezkedése alapján is különbséget tegyünk, s ennek függvényében elemezzük kapcsolat
rendszerüket. Így kiderülne, mit jelent a falu a tanyaiak, s mit jelent a tanya a falubelie]
életében.
• 2. A tanyaközségek településközi kapcsolatait színezi, hogy az a város, amelynek határábé
önállósultak, lakóik számára nem egyszer űen „a várost", hanem az egykori „anyavárost'
jelenti.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990•2 A tanya és a zárt település kapcsolata 65
3. A területi összefüggések vizsgálatát teljesebbé tenné, ha a helybeliek tanyaközségen belüli,
illetve kifelé irányuló mozgásain túl a „második otthonokhoz" (kiskertek és hobbitanyák) köt ő-
dő, befelé mutató térkapcsolatokat is föltérképeznénk.
Szatymaz és Zákányszék tanyavilágának kapcsolatrendszerét a két település 1:10 000 méret-
arányú külterületi térképéb ől és a helyi tanácsi lakónyilvántartások 1987. évi adataiból kiindulva
igyekeztem föltárni. A kinn él ők közül minden hatodik ház lakóit sikerült bevonni a kérd ő íves
adatgy űjtésbe; tanyáik az állandó külterületi lakhelyek 17-17 % -át képviselik. A kérdezettek ki-
választása a családszerkezet típusa (társadalmi szempont) és tanyájuknak a fal uközponttól való
távolsága (térbeli szempont) alapján történt.
A tanyafejl ődés szegedi útja
Szeged esetében a talajadottságok zonál is változására épült a határhasználat övezetes rendsze-
re, a kiskun területek közbeékel ődése miatt azonban csak a város körüli feketefóldek alkothattak
összefüggő övezetet, a homoki kaszálók és a küls ő legelők nem (Juhász 1975). A két nagy határ-
rész elkülönülése a tanyásodás kés őbbi menetére is kihatott: Alsótanyát túlnyomórészt a parasz-
ti Al sóváros, Felsőtanyát pedig az iparosok—keresked ők lakta Fel sőváros szülöttei népesítették
be (Bálint 1976).
A szegedi tanyafejl ődést nemcsak a korai kezdetek (Solymosi 1980) és a m űvelési ágak har-
móniája (Balogh 1965) teszik sajátossá. A helyi földbirtok-politikának köszönhet ően a hagyo-
mányos városi ház—tanya kétlakiság itt sohasem volt olyan tartós, mint más tanyás városok
— pl. Debrecen — esetében. Szeged határában ugyanis városi háztulajdon nélkül is lehetett
tanyaföldet szerezni (Juhász 1975), s őt, a múlt században elindított földbérlet-akciók révén
maga a város is telepített szórványokat (Barabás 1961; Erdei 1942). Az állandó és teljes kitelepü-
lés megkönnyítette a tanyavilág önállósulását, amely — közigazgatási értelemben — 1949-ben
következett be. Alsótanya területén hat, Fels őtanyáén három tanyaközség született. (Üllés, Bor-
dány, Zsombó és Forráskút is ekkor alakult Kiskundorozsma határából. I. ábra)
.11 vdro, hdtdrd 4903- ban
szearst: ja,a. hdt4ro.
▪ saeLytd.:, vnrost, O., ék llatára )
▪ vá.nn. ,dUrd. ( 911. -t61 )
6,14trültte.
tclepüléseL, t.c., lett
. ÁBRA
lányaközségek a szegedi határban
Csatári B. 1980 nyomán
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
66 Duró Annamária TÉT 1990•2
A községesítési törekvések sikerét bizonyítja, hogy a szegedi fóldön kijelölt tanyaközpontok
mindegyike életképes faluvá formálódott, s őt, közülük Mórahalom — az egykori Alsóközpont
— még a városi rangot is elnyerte (1989). Az ellenhatás erejét mutatja azonban, hogy valameny-
ny i tanyaközség „osztott település" maradt, igaz, olyan „osztott település", amelynek belterü-
lete — lélekszámát és kiterjedését tekintve egyaránt — a külterület rovására gyarapodik.
TÁBLÁZAT
A szegedi tanyaközségek néhány jellemz ő adata
Területe Állandó (jelenlev ő) A külterületen
Település (ha) népesség összesen (tó") élők aránya (%)
1980 1949 1960 1970 1980 1987 1960 1970 1980
Ásotthalom 12255 8062 6542 5942 4966 4271 91,5 83,5 65,0
Balástya 10995 6369 5722 5238 4375 3843 89,9 84,6 75,2
Csengele 6066 3680 3643 3154 2707 2429 90,7 85,7 73,1
Domaszék 5214 4338 3955 3574 3320 3133 99,7 92,5 77,6
Mórahalom 8314 6732 6142 5859 5997 5753 70,7 60,4 41,1
Röszke 3663 4227 4186 3742 3517 3093 41,3 42,3 29,3
Rúzsa 8468 4469 4103 3662 3182 2914 92,6 87,6 76,4
Szatymaz 5382 3897 4007 4148 3781 3494 88,8 79,1 69,4
Zákányszék 6606 3468 3393 3293 3050 2811 90,6 84,9 68,8
Források: I. A népszámlálások Csongrád megyei kötetei;
2. Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve, 1987.
A statisztikai adatok szintjén csak a koncentráció folyamatát lehet nyomon követni. De mi
történt az elhagyott tanyákkal?
A tanyaközponttól a tanyaközségig
Zákányszék területe Alsótanyához, Szatymazé pedig Fels őtanyához tartozott a községgé ala-
kítások előtt (I. ábra). Természetföldrajzi szempontból ez nem jelent lényeges eltérést, a forgal-
mi helyzet tekintetében viszont annál inkább. Fels őtanya ugyanis a vasúti és a közúti közlekedés
fővonalainak irányába esett, Alsótanyát ellenben csak a Város által épített m űút és a kisvasút
(1925-1975) kapcsolta Szegedhez.
A két homoki tanyaközség ma is különböz ő lehetőségeket kínál az ott él ők számára, önálló
településsé válásuk útja azonban párhuzamba állítható. Ez „kett ős elkülönülést" jelent:
1. Kifelé: elkülönülés a szomszédos településekt ől. Az új községhatárok addig összetartozó
szegedi határrészeket választottak el egymástól és idegen testeket f űztek össze. Szatymaz tele-
pülésrészei — Őszeszék, Külső- és Belső -Szatymaz — pl. a maguk életét élték a faluvá szerve-
zés előtt. Hogy különállásukat máig meg őrizték, abban a területükön gazdálkodó három terme-
lő szövetkezetnek is része van. Zákányszék integrálódását megkönnyítette, hogy az
„Egyetértés" szakszövetkezet a tanyaközség egyetlen mez őgazdasági nagyüzeme.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990•2 A tanya és a zárt település kapcsolata 67
2. Befelé: a belterület és a külterület elkülönülése. Egyik faluközpont helyét sem újonnan
választották meg annak idején; Zákányszék településmagj át pl. az 1842-ben emelt „Lengyelká-
polna" alkotja (Bálint 1976). 1950-ben, amikor „Lengyelb ől" Zákányszék lett, 27 lakóház je-
lentette a belterületet — ma 436 (1987). Mivel azonban az építkezés csak a lehet őségét teremti
meg a beköltözésnek, a belterületen él ők számarányának növekedése sokkal többet mond a falu-
vá válás útjáról (I. Táblázat).
A belső népesség-átcsoportosulás egyik községben sem vezetett a tanyavilág drámai elnépte-
lenedéséhez: a meglévő szatymazi és zákányszéki tanyák kétharmada még mindig állandóan
lakott. És fokozatai vannak a lakatlanságnak ís (2. Táblázat):
2. TÁBLÁZAT
Tanyatz'pusok a szatymazi és a zákányszéki határban
Zakányszék Szatymaz
A tanyák A meglévő tanyák A tanyák A meglévő tanyák
száma %-ában száma %-ában
Hiányzó tanyák összesen 87 10,5 75 7,7
Meglévő tanyák összesen 831 100,0 973 100,0
1) Állandóan lakott 563 67,7 661 67,9
Térképen azonosítható 560 — 646 —
A vizsgálatban szerepelt 96 110 —
2) Időszakosan lakott 247 29,8 274 28,2
3) Tanácsi vagy szövetkezeti tulajdon 8 .0,9 14 1,4
4) A tulajdonos vagy lakóhelye isme-
13 1,6 24 2,5
retlen
Forrás: A számítások a helyi tanácsi nyilvántartások adatain alapulnak.
1.Kétségtelen, hogy a tanyák egy része a szó szoros értelmében áldozata lett ennek az átrende-
ződésnek . Nagyságrendjükre a hiányzó tanyaszámokból, területi elhelyezkedésükre pedig a
téesz-táblák, majorok, valamint a két belterület fekvéséb ől lehet következtetni.
2. Jóval kevesebb az olyan „tanya", amely mint épület ma is áll, de nagyüzemi tulajdonban
vagy tanácsi kezelésben van. ( „Téesz-tanyák", boltok, csárdák, iskolák stb.)
3. Akadnak ugyan romok is, a legtöbb elhagyott tanya mégis id őszakosan lakottá válik. Ezzel
csak a hagyományos értelemben vett tanyai életmód folytonossága szakad meg; az ilyen tanyák
új szerepkörben élnek tovább.
Erdei Ferenc úgy határozta meg az id őszakosan lakott tanyákat, hogy azok még nem állandó-
an lakottak (Erdei 1942). Ma viszont éppen fordított a helyzet: ezeknek a tanyáknak már nincsen
állandó lakójuk. A „kétfelé való lakás" főbb változatai (2. ábra) a tanyáról való visszavonulás
útjaiként is értelmezhet ők:
"Tanya—tanya" viszonylatban is lehet kettős életet élni, bár ez még inkább a kötődés, sem-
mint az elszakadás jele. Szatymazon, a téesz-faluban akad rá több példa. Két tanyával rendelkez-
ni ugyanis annyi, mint nagyobb földterületen gazdálkodni.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
68 Duró Annamária TÉT 1990.2
Vannak olyan családok, akik a faluba költözés után is megtartják tanyájukat, mert tanya és
gazdálkodás számukra ugyanazt jelenti. A külterületen él ők egy része ugyanakkor szintén ren-
delkezik belterületi házzal — ha nem a saját falujában, a szomszéd települések valamelyikében.
(A fölkeresett zákányszéki családoknak 35,4; a szatymaziaknak 15,4 % -a tartozik közéjük.)
Egyazon folyamat, a „fokozatos visszavonulás" állomásai ezek. A tanya és a faluközpont
közötti kettős életvitelnek családon belül és generációs váltásban egyaránt többféle változata
lehetséges attól függ ően, hogy „kintről be" vagy „bentről ki" járnak az emberek.
Ha megszűnik a belső utánpótlás, idegenek, főként szegediek foglalják el a visszavonuló ta-
nyaiak helyét. Hétvégi tanyáik az egykori „város- tanya" kett ősség új formáját jelentik. (Elgon-
dolkodtató, hogy mindkét bemutatott tanyaközség esetében ez utóbbi kapcsolódás a lege-
rősebb.)
32 28 13 15 2 10
53 14 12 11 55
A to,yo,+.. I ajdonos he.lyt
5.eged szoms:dclos tticp;:lis
4tiyben belít.K;let
, 1,Z,/tt..;;Iet Tó6.6 /ne., o,senos45tk...k.: t...lajelones
2. ÁBRA
Az id őszakosan lakott tanyák %-os megoszlása tulajdonosaik állandó lakóhelye szerint
(Zákányszék esetében 247, Szatymaz esetében 274 tanyát jelent a 100%)
A mai tanyaközségek külterületén lév ő időszakosan lakott tanyák — amint azt Szatymaz és
Zákányszék példája mutatja — nem köthet ők kizárólagos igénnyel sem a faluközponthoz, sem
az egykori anyavároshoz; a községhálózat s űrítése a zárt településhez fűződő lakóhelyi kapcso-
latok „szóródásához" vezetett.
Az időszakosan lakott tanyák léte azt bizonyítja, hogy a külterületi népesség fogyása nem
fóltétlenül azonos a tanyapusztulás mértékével. Tanyáink e csoportja azonban szinte teljesen
kívül rekedt a településföldrajzi kutatások körén. Nemcsak azért lenne fontos miel őbb tisztázni
a szerepüket, mert jelentős — és valószínűleg növekvő — arányt képviselnek, hanem azért is,
mert a településhálózati kapcsolódás új elemeit sejthetjük bennük.
A mai tanyák lakói
Csökkenő számuk és arányuk ellenére még mindig a tanyaiak alkotják a kiválasztott települé-
sek helyi társadalmának legnépesebb csoportját (1. táblázat). A falubeliektől az különbözteti
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990•2 A tanya és a zárt település kapcsolata 69
meg őket, hogy a külterületen van a lakóhelyük, az id őszakosan lakott tanyák tulajdonosaitól
pedig az, hogy az év minden szakában kinn élnek.
Különböző térformáló er ővel rendelkező csoportjaik — a társadalomföldrajz alapelveit kö-
vetve — az alábbi szempontok szerint jellemezhet ők. (A külterületen él ő családok összetételé-
nek, illetve az egyes családtagok életkorának ismeretében b ővíthető volt a kérdezettek köre.
Az elemzés többi része a reprezentatív kérd őívek adataira épül.)
Korösszetétel. Mindkét község tanyáin az 55-65 évesek vannak jelen a legnagyobb arány-
ban, azok tehát, akik közvetlenül 1945 után, az utolsó nagy kirajzási hullám idején alapítottak
családot. Gyermekeik jó része is itt maradt, a házasságkötés el őtt álló 15-20 évesek viszont
már csak reménybeli utánpótlást jelentenek. Szatymazon különösen szembet űnő a fiatal nők
hiánya.
A hatvan éven felüliek viszonylag kicsiny számaránya a bizonyság arra, hogy a tanyai élet
elsősorban az aktív korúak létformája. Napjainkban azonban egyre rövidül a tanyán töltött élet-
szakasz ; a tanyai gazdálkodás mindinkább a gy űjtés eszközévé válik.
Családszerkezet. Korjelző értékűek az egyes családtípusok is. Míg a magányosak dönt ő több-
sége idős és a gyermekeiket „kiröpített" házaspárok is az öregséghez közelednek, a teljes csalá-
dokban fiatalok vagy legalábbis aktív korúak élnek. (A hiányos családok nemigen köthet ők
életszakaszokhoz.)
A tanyavilág életképességét bizonyítja, hogy mind Szatymaz, mind Zákányszék külterületén
a teljes családok vannak többségben (35,2; illetve 40,3 %) és közülük minden harmadik többge-
nerációs.
„Tősgyökeresek" vagy „idegenek': A születési adatok csak arról tájékoztatnak, hogy kik szü-
lettek Szeged mindenkori közigazgatási határán belül és kik idegenben. A hagyományos parasz-
ti rendtől eltérő — „urbánus" — magatartásformák vizsgálatával azonban a tanya és a zárt tele-
pülés közötti népességmozgás is fóltárható.
Ebben a megközelítésben azok tekinthet ők „tősgyökeresnek", akik beleszülettek a tanyai lét-
be. A tanyára, illetve másik tanyára költözés esetükben a családalapítással függ össze, visszavo-
nulásuk pedig az öregségre való készül ődés jele.
A Zákányszékre, illetve Szatymazra települ őket (2, illetve 12 család) nem pusztán születési
helyük teszi „idegenné"; ők egy más életforma képvisel ői. Ezek az emberek ugyanis már meg-
lévő városi vagy falusi otthonukat adták föl azért, hogy tanyán éljenek. Nem házassági kapcsolat
révén kerültek ide; vagy a családalapítást követ ő években, vagy gyermekeik „kiröpülése" után
változtattak lakhelyet. Akár Szegedr ől jöttek, akár messzebbről, mindegyiküket a gazdasági
lehetőségek vonzották.
Foglalkozás. A mai tanyák vidékünkön sem kizárólag agrárkeres ők lakóhelyei, a foglalkozási
átrétegződés mértékét és ütemét tekintve azonban jelent ős különbségek mutatkoznak a két tele-
pülés kérdezettjei között. (3. táblázat) Míg a szatymazi aktív keres ők többsége nemcsak a me-
zőgazdasági alaptevékenységt ől, hanem magától a termel őszövetkezettől is elszakadt, a zákány-
székiek nagy része gazdálkodó szakszövetkezeti tag.
Ez nem magyarázható egyszer űen azzal, hogy a szakszövetkezet jobban meg tudja tartani
az embereket, mint a téesz. Az „Egyetértés" ugyanis jóformán az egyetlen gazdálkodó szerve-
zet Zákányszéken, míg a szatymazi termel őszövetkezetek — a gazdagabb helyi munkalehet ősé-
gek és Szeged közelsége folytán — „versenyhelyzetben" vannak.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
70 Duró Annamária TÉT 1990.2
3. TÁBLÁZAT
A reprezentatív vizsgálatban szerepl ő tanyai lakosok megoszlása
gazdasági aktivitásuk szerint
Zákányszék (276 fő). Szatymaz (298 ő)
Férfiak Nők Együtt Férfiak Nők Együtt
szövetkezeti tagok 54 30 84 24 9 33
— alaptevékenységben 49 28 77 11 3 14
— alkalmazott 5 2 7 13 6 19
alkalmazásban állók 14 9 23 54 33 87
Aktív
kere- — szellemi 1 2 3 5 14 19
sők ipari 8 8 28 8
— 36
— egyéb 5 7 12 21 11 33
önállók 4 — 4 8 3 11
A összesen 72 39 111 86 45 131
nyugdíjasok 21* +5=29 3/+3=34 63 18+14=32 28+7=35 67
rokkantnyugdíjasok 5 3 8 2+3=5 /+1=2 7
Inaktív
katonák — — 1+1=2 2
GYES-en lévők 4+5=9 9 5 5
I összesen 34 46 80 39 42 81
0-6 éves gyermekek 8 12 20 8 5 13
6-14 éves fanulók 14 16 30 II 14 25
Eltar- tovbbtanulók 3 3 6 8 8
tottak középfokon 3 2
— 5 6 6
— felsőfokon — 1 1 2 2
háztartásbeliek 29 29 40 40
E összesen 25 60 85 19 67 86
dőiten sudett számok a szövetkezeti tagokat clentik.
Iskolázottság. Az idősebbektől a fiatalabb generációk felé haladva Szatymazon is, Zákány-
széken is közel azonos arányban csökken az alapfokú és emelkedik a középfokú végzettség űek
részesedése a vizsgálatba vont tanyaiak körében. (Az értelmiséget mindkét helyen betelepült
idegenek képviselik.)
A középfokú végzettséget szerz ő tanyai fiataloknak valamely szalcma tudása, a szalcmával
rendelkező mezőgazdasági vállalkozóknak pedig a gazdálkodás lehet ősége adja meg ugyanazt:
a „két lábon állás" biztonságát Kizárólag a mez őgazdaságból származó jövedelemre napjaink-
ban nemigen lehet életstratégiát építeni.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990/2 A tanya és a zárt település kapcsolata 71
A belterületi ház megléte vagy hiánya. A meginterjúvolt zákányszéki családok közül 40-nek,
a szatymaziak közül pedig 23-nak van telke, lakása vagy háza (tanyája) állandó kiilterületi lak-
helyen kívül. Hol? A települések sorrendje — zárójelben az ott ingatlannal bíró családok szá-
mával — a következő:
A zákányszékiek esetében:
1. Zákányszék (belterület: 23)
(külterület: 8)
2. Mórahalom (5)
3. Szeged (2)
4. Bordány (1)
5. Domaszék (1)
A szatymaziak esetében:
1. Szatymaz (belterület: 7)
(külterület: 3)
2. Szeged (6)
3. Sándorfalva (4)
4. Zsombó (2)
5. Balástya (1)
Mindkét esetben meghatározó, de nem kizárólagos a faluközpont vonzása; az egykori anyavá-
ros mellett valamennyi környez ő község hatása is kimutatható.
Azok a tanyaiak, akik valamely zárt településen is „otthon" vannak, nemcsak a külterületr ől
kiindulva vehetnek részt a társadalmi alapfunkciók gyakorlásában.
Hol és milyen tanyában laknak a kinn élők?
A tanyarendszert annak idején az ésszer ű' munlcaszervezés igénye hívta életre. A lakóház,
a gazdasági épületek csoportja és a tanyához tartozó földterület eredetileg egyetlen termelési
egységet alkotott.
A reprezentáns szatymazi és zákányszéki tanyák dönt ő többsége — telepítését és építésmódját
tekintve egyaránt — a múlt öröksége. Az egyéni leleményt ől is függött, hogy a korlátozások
ellenére hogyan tudtak változtatni ezen az örökségen a külterületen él ők.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
72 Duró Annamária TÉT 1990 •2
3. ÁBRA
Zákányszék külteriiletének áttekint ő vázlata
t. rnőút, 2. volt tanyai iskola, 3. külterületi bolt, 4. a szakszövetkezet központjai, 5. zártkert, 6. a vizsgálatban szerepl ő
(állandóan lalcott) tanya, 7. a tanyaközség belteriilete
A természeti adottságok mellett a birtokviszonyok és a mindenkori közlekedésföldrajzi hely-
zet befolyásolták leginkább a tanyahely megválasztását a régi szegedi határban (Juhász 1974).
A földtulajdon-viszonyok átalakítása, a községesítés és az úthálózat kiépülése következtében
1949 után más telepítő tényezőlc váltak fontossá, a tanyarendszer azonban — „tehetetlensége"
folytán — csak a hátrányos helyzetbe kerül ő tanyák elnéptelenedése árán igazodhatott ezekhez.
(Az időszakosan lakott tanyák határbéli eloszlását tanulmányozva kiderül, honnan mentek el
tömegesen az emberek.)
1949-1986 között csak kivételes esetben lehetett új tanyát emelni: a lakhatatlanná vált régi
mellett, vagy — „újjáépítés" címén — annak helyén. Az a néhány lakóépület, amely ilymódon
született újjá, a belterületi házak mintáját követi.
Ha a házhelyen változtatni nem is, a tanyaépület min őségén javítani azért mégiscsak lehetett.
Akár örökölték, akár vették a tanyát, a legtöbb család kisebb-nagyobb mértékben átalakította
azt (alátéglázás, födémcsere, az ereszet befalazása, „mozaikozás" stb.).
A külterületi lakóépületek állapota nemcsak az anyagi helyzet, hanem az igényszint tükre
is, sőt, olykor még a maradás vagy költözés szándékáról is árulkodik. A szatymaziak és a zá-
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990'2 A tanya és a zárt telepiilés kapcsolata 73
kányszékiek igényességét bizonyítja a villamosított — 95, illetve 90 % — és a fürd őszobával
ellátott — 49, illetve 46% — tanyai lakások magas aránya.
A megváltozott szükségletek új funkciójú gazdasági épületekben is megjelennek. Valószín ű-
leg a tilalmazások következménye, hogy ezek többsége ideiglenes jelleg ű építmény (fekete fóli-
ából készült csibenevel ő, fóliasátor, garázs stb.).
A mai tanyákhoz tartozó földterület egyes részei nemcsak a m űvelés jellegében — szőlő, gyü-
mölcsös, szántó stb. — térnek el egymástól, hanem a földhasználat jogalapját illet ően is. A
különböző földtípusok koncentrálására irányuló törekvés a régi tanyafunkció újjáéledésére
mutat.
A 0,5-1 holdnyi tanyaföld önmagában is több lehet őséget nyújt a kistermelésre, mint a
200-400 négyszögöles falusi porta. Ha ehhez hozzászámítjuk a téesz-tagokat megillet ő háztájit
és a földbérlet, illetve legel őkiváltás lehetőségét, több holdas kiegészít ő gazdaságok m űködése
sem elképzelhetetlen.
Míg a „bentről ki" járó gazdák a tanyarendszer lényegének ellentmondó mozgásokra kény-
szerülnek — reggel lci a határba, este vissza a faluba —, a kinn él ők az általuk használt földek
és a tanya távolságához mérten alakíthatják ki a termékszerkezetet.
A tanyai életmód térbelisége
Zákányszék és Szatymaz külterületi lakosai többszörös vonzásban élnek. Hogy mit jelente-
nek számukra a tanya—faluközpont—város háromszög adta földrajzi keretek, megmutatják
azok a térkapcsolatok, amelyeket mint termel ők, mint fogyasztók és mint a rokoni, illetve tele-
pülési közösség tagjai alakítanak ki. Az emberek életvitellel összefügg ő mozgásainak vizsgálata
arra is választ ígért, hogy a különböz ő társadalmi csoportok képvisel ői mennyire élnek a tanyai
életmód nyújtotta előnyökkel és hogyan tudják legyőzni az abból fakadó hátrányokat. (Mindkét
helyen a tanyaiak összessége szempontjából meghatározó mozgásirányok fölvázolására töre-
kedtem; a térkapcsolatok id őbeli koordinátái így szükségképpen háttérbe szorultak.)
Trmelés
Az embereknek dolgozniuk kell valahol, hogy megéljenek, s ki kell használniuk a tanyai
gazdálkodás lehetőségeit, hogy jobban éljenek. Az els ő és a második gazdaság szerepl ői is,
térkapcsolatai is mások.
Az első gazdaságban az aktív keres ők vesznek részt. A férfitöbblet mindkét település eseté-
ben a háztartásbeli n ők magas arányával magyarázható, ami kifejezetten tanyai sajátosság (3.
táblázat).
A foglalkozási összetétel ismeretében nem meglep ő, hogy a szatymaziak jelentős hányada
ingázó. (Az alkalmazottak 63 %-a Szegeden dolgozik.) Ezeknek az embereknek naponta át kell
lépniük a településhatárokat ahhoz, hogy eljussanak a munkahelyükre. A helyben dolgozók
napi munkája — akár a faluközpontba, akár a külterületi téesz-majorok valamelyikébe járnak
— településhatáron belüli térkapcsolatokat jelent. A magángazdálkodókat (7 f ő) nem köti a
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
74 Duró Annamária TÉT 1990• 2
4. ÁBRA
Szatymazi határrészlet (Bels ő-Szatymaz)
t. mőút, 2. E-75-ös út, 3. vasút, 4. volt tanyai iskola, 5. külterületi bolt, 6. TSZ-major, 7. zártkert, 8. temet ő, 9. állandóan
lakott tanya, 10. szövetkezeti tulajdonban lév ő tanya, 11. időszakosan lakott tanya, 12. a vizsgálatban szerepl ő (állandóan
lakott) tanya, 13. a tanyatulajdonos vagy lakóhelye ismeretlen, 14. belterület, 15. településhatár; P: Postakocsi csárda,
C: Camping
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990.2 A tanya és a zárt település kapcsolata 75
mindennapi munkábajárás kényszere. Számukra már csak azért is lakóhely és munkahely térbe-
li együttese a tanya, mert a föld, amit m űveinek, minden esetben a tanya körül helyezkedik el.
Zákányszéken fordított a helyzet: az els ő gazdaság szereplőinek (3. táblázat) döntő többsége
nemhogy a települést, de még a külterületet sem hagyja el napi munkavégzése során. Az aktív
keresők nagy része ugyanis a helyi szakszövetkezet tagja. Ők a „régi határhasználat el őnyét
élvezve" (Lettrich 1974, 20.) továbbra is „saját" földjükön gazdálkodnak. „Birtokuk" nagysá-
ga és területi elhelyezkedése örökölt feltétel, amin legföljebb földbérlet útján lehet változtatni.
Nem termelő tevékenység ugyan, de a diákok számára mégiscsak munka: a tanulás. Mindkét
településre igaz, hogy a határszélen lév ő tanyákról — ha közelebb érik — inkább a szomszéd
falu iskolájába (óvodájába) viszik a gyermekeket szüleik.
Míg munkahelyi kapcsolatait mindenki egyénileg alakítja ki, a tanyán folyó kistermelés in-
kább családi vállalkozásnak tekinthet ő: az itteni második gazdaságban az inaktív háztartások
és az eltartottak is szerephez jutnak.
A termelési feltételeket illetően a téesz-tagok helyzete a legkedvez őbb. Az alkalmazásban
állók lehetőségeit nem annyira a végzett munka jellege, mint inkább a munlcahely holléte hatá-
rozza meg. Az aktív korosztályokat tekintve általában azon családok tanyái a legsivárabbak,
ahol mindkét házastárs ingázásra kényszerül. Az öreged ő nyugdíjasok tanyái más okból sivá-
rak : erejük fogytán maguk kénytelenek leépíteni gazdaságukat.
A tanyai gazdálkodás Szatymazon els ősorban zöldség- és gyümölcstermesztést jelent; az ál-
lattenyésztés alárendelt szerepet játszik. A zákányszékiek földm űvelése viszont részben ma is
a jószágtartás szolgálatában áll. A kertkultúra itt csupán kiegészít ője a lehetőség szerint saját
takarmánybázisra épül ő tehéntartásnak, bikanevelésnek, illetve szerz ődéses sertéshízlalásnak.
Akár fő, akár másodlagos jövedelemforrás a tanyai gazdaság, a munkaszervezés és a termelé-
si feltételek biztosítása ma jóval több utánajárást igényel, mint a tanya és a földek közötti közle-
kedés, azaz a tulajdonképpeni termelés.
Fogyasztás
Hogy ki hol vásárol s milyen szolgáltatásokkal él a rendelkezésre álló kereteken belül, azt
mindenekelőtt az igényszint határozza meg. Az emberekben azonban nemcsak a különböz ő
termékek, illetve szolgáltatások iránti igény él, hanem az a törekvés is, hogy lakóhelyükr ől
kiindulva egy számukra elfogadható méret ű térségen belül ki is elégíthessék ezeket az igé-
nyeket.
Kinek mit jelent ez az elfogadható méret ű térség — a tanyai lakóhelyr ől nézve? A fogyasztás
térkapcsolatait a személyes szülcségletek néhány meghatározó eleméb ől kiindulva igyekeztem
fölvázolni.
Élelmiszer ellátás. Bár az alapvető élelmiszereket a külterületen is meg lehet venni, a tanyai
-
boltok kínálatával rendszerint csak a helyhez kötött környékbeli öregek érik be; szinte mindenki
a faluközpontban vásárol. A mórahalmi, illetve sándorfalvi határrész lakói is ezt teszik, csak
éppen a „szomszédban". (Mindkét kiválasztott tanyaközség kérdezettjei között akad 10-12 csa-
lád, akik a bevásárlástól az orvosi vizsgálatig szinte mindent itt intéznek. Sándorfalva vonzere-
jét növeli, hogy belterülete közvetlenül határos Szatymaz tanyavilágával.) Az ingázók Szegeden
is megejthetik a napi bevásárlást.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
76 Duró Annamária TÉT 1990.2
Az aktív korosztályok általában elég „mozgalmas" életet élnek, így nagyobb esélyük van
arra, hogy más intéznivalóval kössék össze vásárlásaikat. A tanyai öregek viszont jóformán
csak ezért mozdulnak ki otthonról. Aki nem tudja számára elérhet ő közelségben kielégíteni
élelmiszer-szükségletét, különböz ő „beszerzési stratégiákat" kénytelen alkalmazni.
Egészségügyi ellátás. A falubeli körzeti orvos fölkeresése rendszerint csak az els ő állomása
a gyógykezelésnek; a fogászat és a gyermekorvosi ügyelet kivételével ugyanis valamennyi szak-
rendelés a városba szólítja az embereket. (Az ágyhoz, illetve „házhoz" kötött öregekhez hívás
nélkül is kijár az orvos.)
Fodrász. Van, aki szerint az asszonyok száz kilométerről is visszajárnak kedves fodrászuk-
hoz . Ha túlzás is ez a megállapítás, a lényeget magában foglalja: a fodrászhoz járás rendszeres
kapcsolattartást föltételez és sokkal inkább szabad választáson alapul, mint a fogyasztás eddig
vázolt térlcapcsolatai. Újabb szál, amely a zárt településhez f űzi a tanyaiakat; a férfiakat is.
De melyikhez? Mindkét község esetében azonos a sorrend: 1. Szatymaz (Zákányszék), 2. Sze-
ged, 3. Sándorfalva (Mórahalom).
Szórakozás. Alkalmai is, színterei is változnak az életkorral. Nem vitás, hogy a családalapítás
előtt álló fiatalok a legaktívabbak. A szatymaziak nem mind érik be a helyi diszkóval; gyakori,
hogy többen összefogva kocsival járják végig a környez ő községek szórakozóhelyeit. Az aktív
korú tanyaiakat általában eléggé leköti a gazdaság; ahol jószágot tartanak, hosszabb id őre nem
is nagyon mozdulhat ki a család. Az id őseknek az is szórakozás, ha nézik a TV-t.
A fogyasztás szempontjából ma kétségtelenül hátrány tanyán lakni. A gazdálkodó aktív korú-
alcat a mező gazdaságból származó jövedelem kárpótolja a nehézségekért — végs ő soron ez teszi
lehetővé a belterületi ház fölépítését is —, a kinn él ő öregek azonban csak a hátrányait érzik
a tanyán való lakásnak. Szatymazi példák szerint újabban a kertvárosi életforma is kínálhat
olyan előnyöket, amelyekért érdemes tanyára költözni.
Közösségben élés
Ezeket a térkapcsolatokat nagyon is emberi szükséglet: az összetartozás igénye hívja életre.
A rokoni, baráti találkozások nem korlátozódnak az ünnepekre — a munkától a bevásárlásig
megannyi alkalmat ad rá a mindennapi élet.
Rokonság, család. A szatymaziakat és a zákányszékieket egyaránt saját településükhöz f űzik
a legerő sebb vérségi kötelékek; az egykori anyaváros csak a második helyen áll. Szomszédaik
közül a Nagyárvíz (1879) után telepített Sándorfalva és szegedi tanyaközségek emelkednek ki.
„Rokoni alapon" is bizonyítható tehát, hogy a néhai „dorozsmai f őd" határai valóban történeti
határok (/. ábra).
Annak ellenére, hogy a rokonság nagy része helyben vagy legalábbis elérhet ő közelségben
él, nem rendszeres a kapcsolattartás. Az esztend ős ünnepek közül még leginkább a karácsony,
a családiak közül pedig a névnapköszöntés jelent ilyen alkalmat. A nagy családi összejövetelek
ideje elmúlt, a szűkebb család viszont általában összetart.
A falusi búcsú — lett légyen akár helyben, akár a szomszéd községek valamelyikében —
nem mindennapi alkalom a találkozásra. Rendszerint családi ebéddel kötik össze. Aligha vélet-
len, hogy a szatymazi „búcsújárók" saját falujukon kívül Sándorfalvát, Balástyát és Zsombót,
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990.2 A tanya és a zárt település kapcsolata 77
a zákányszékiek pedig Rúzsát, „Mórát", Bordányt, Üllést és Domaszéket keresik fől legna-
gyobb arányban.
Települési közösségek. Tanyán különleges értéke van a — jó — szomszédságnak: „Valami
segítség köll, ezöknek adunk, ezökt ől kapunk. Ha baj van, ezt érjük legelébb" "(Zákányszék).
A „tősgyökeres" tanyaiak rendszerint együttm űködnek az élet minden területén. A tanyára tele-
pülő „idegenek" általában beépülnek ebbe a „szomszédsági hálóba", ám a falu közösségébe
szinte sohasem. Bizonyos értelemben a hétvégi tanya-tulajdonosokat és a kiskerteseket is szom-
szédnak tekintik a külterületen él őlc, de — paraszti mentalitás szerint — őket is a munkájuk
alapján ítélik meg.
A helybeliek szemében már csak azért sincs nagy különbség tanyai és falusi között, mert
kettős ingatlantulajdonnal rendelkez ő „bejáró" tanyaiak éppúgy vannak, mint „kijáró" falusi-
ak. A tanyaiak döntő többsége is a faluhoz tartónak vallja magát, bár vannak ellenvélemények.
A városból kitelepül ők pl. továbbra is Szegedhez vonzódnak. Akiket a szomszéd települések
valamelyike „csábít el", kivétel nélkül a határszélen laknak. A „sehova se tartozók" a kirekesz-
tettséget panaszolják fől, mondván: „Mostoha embörök vagyunk" (Szatymaz). Csak kevesen
vállalják tudatosan azt, hogy „tanyasiak".
Az új községek határai közé zárt tanyavilág lakói — hacsak a munlcahely nem köti őket —
idegenek már Szegeden. Nem azért kelnek útra, hogy egy városi közösség tagjainak érezzék
magukat; céljaik nagyon is kézzelfoghatóak: piacozás, bevásárlás, orvosi vizsgálat, rokonláto-
gatás. Nem véletlen, hogy a „t ősgyökeres" tanyai nép számára a piac és a buszállomás környéke
a legbiztosabb támpont. Természetesen egészen más „Szeged-képe" van annak, aki korábban
itt lakott, tanult, dolgozott vagy most is bejár nap mint nap.
Jelképes értelmű , hogy Zákány-Alsón — a faluközpont és a város közötti határrészt hívják
így — a falu felé igyekezvén ma is azt mondják: „Kimögyünk a faluba". A befelé az Szeged
felé van ...
Összegzés
A ZÁRT TELEPÜLÉS
A kijelölt tanyaközpontok faluvá formálódásával gyökeresen megváltozott a tanyák település-
környezete: új zárt települések születtek a mez ővárosi tanyarendszerek területén.
A TANYA
A mai tanyaközségek külterületén lév ő tanyák egy része állandóan, más része id őszakosan
lakott. Külterületi lakosnak csak azok tekinthet ők, akik számára a tanya „az otthont" jelenti.
A tanyaiak ilymódon az adott helyi társadalom egy, az állandó lakóhely térbeli elhelyezkedése
alapján kiemelt csoportját képviselik.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
78 Duró Annamária TÉT 1990.:
KAPCSOLATUK
A megváltozott településkörnyezetb ől kiindulva kezdtem keresni azokat a szálakat, amelyel
a mai tanyákat mostani faluközpontjukhoz, egykori anyavárosukhoz, valamint a szomszédo
településekhez fűzik. Társadalomföldrajzi megközelítésben e „szálak" azokkal a térkapcsola-
tokkal azonosfthatók, amelyeket a tanyaiak az egyes társadalmi alapfunkciók gyakorlása sorát
alakítanak ki.
A két szegedi tanyaközség példáján a lakófunkció, valamint a termelés, a fogyasztás és a kö-
zösségben élés legfontosabb területi összefüggéseit igyekeztem föltárni.
A lakást az teszi különlegessé a társadalmi alapfunkciók sorában, hogy mint az életvitelle.
kapcsolatos mozgások kezd ő - és végpontja, megteremti a feltételeket a többi alapfunkció gya-
korlásához.
A szatymazi és a zákányszéki példa szerint a tanyaközségek helyi társadalma nem oszthate
föl egyszerűen tanyaiakra és falusiakra, mert kett ős ingatlantulajdonnal rendelkez ő „kintről
be" járók éppúgy laknak itt, mint „bentr ől ki" járók. A „kétfelé való lakás" különböz ő változa-
tai azt sejtetik, hogy a részekre szabdalt tanyavilág ugyanolyan módon szervez ődik hozzá kije-
lölt központjaihoz, mint amilyen kapcsolatban kialakulása idején magával az anyavárossal volt.
Lényeges különbség azonban, hogy a tanyaközségek esetében nem a kirajzás, hanem a betele-
pülés a meghatározó népesedési folyamat.
Nemcsak külterület—belterület viszonylatban létezik ilyen lakóhelyi kapcsolódás; arányelto-
lódásokkal bár, de kimutatható a tanya és az egykori anyaváros, valamint a tanya és az egye
szomszédos faluközpontok viszonylatában is.
A termelés térkapcsolatait a megélhetés kényszere tartja fönn; ezek a leginkább meghatáro-
zottak.
Az első gazdaság jellegadó térkapcsolatai Szatymazon átlépik a településhatárokat (Szegedre
ingázó alkalmazottak), Zákányszéken ellenben azon belül maradnak (helyben dolgozó szakszö-
vetkezeti tagok).
A második gazdaság térkapcsolatai a tanyai gazdálkodáshoz köt ődnek:
Szű kebb értelemben: a tanya és a földek közötti közlekedés.
Tágabb értelemben: mindaz az utánajárás, amit a gazdaság fönntartása megkövetel.
A fogyasztás térkapcsolataiban az igényszint a meghatározó. Társadalmi különbségek feje-
ződnek ki abban, hogy kiknek jelent meghatározó életkeretet a tanya (helyhez kötött öregek),
a falu („tő sgyökeres" aktív korúak), a város ( „ idegenek"), s kik azok, akik áttörik a tanya—fa-
luközpont—város háromszög kereteit (piacozó mez őgazdasági vállalkozók).
A közösségben élés spontán térkapcsolatai vallanak legtöbbet a tanya—tanya, tanya—falu-
központ, illetve a tanya—város viszonyról.
A mai tanyák lakói vagy elfordultak az anyavárostól s a faluhoz tartozónak vallják magukat
(„tő sgyökeresek"), vagy új módon — munkahelyük, illetve korábbi lakóhelyük révén — köt őd-
nek Szegedhez (ingázók, „idegenek").
Az emberi kapcsolatok abban is meghatározó szerepet játszanak, hogy a tanyaiak hol fognak
belterületi építkezésbe, azaz mely település közösségéhez kívánnak tartozni.
Akár a termelést, akár a fogyasztást vagy a közösségi létet tekintjük, a határszélen él őket
szinte mindegyik tevékenységi kör a szomszéd települések valamelyikéhez f űzi. Mindkét tanya-
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990.2 A tanya és a zcírt település kapcsolata 79
község esetében a hagyományos kapcsolatok a leger ősebbek: a zákányszékiek Mórahalomhoz
(a néhai Alsóközpont), a szatymaziak pedig Sándorfalvához (egykdr a Pallavicini-uradalom
központja) vonzódnak leginkább. Ezek a térkapcsolatok bizonyos értelemben újrarajzolják a
településhatárokat.
Irodalom
Balogh I. (1965) Az alföldi tanyás gazdálkodás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914
(I. Szerk.: Szabó I.) Budapest: Akadémiai Kiadó: 429-479.
Barabás J. (1961) A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. In: Műveltség és hagyomány (Szerk.: Gunda
B.) Budapest: TK: 219-247.
Bálint S. (1976) A szögedi nemzet I. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974-1975/2. Szeged.
Becsei J. (1977) Az agrárvárosok átalakulásának néhány jellegzetessége. Alföldi Tanulmányok I. Békéscsaba: 96-116.
Beluszky P. (1973) A tanyarendszer id őszerű problémái. A tanyafelszámolódás folyamata. Földrajzi K5zlemények, XXI.
évf. 1: 19-36.
Beluszky P. (1983) A tanyaátalakulús jellemz ő folyamatai az elmúlt évtizedekben. In: Társadalmi-gazdasági változások
és településstruktúránk fejlődése. (Szerk.: Dövényi Z. — Tóth J.) Békéscsaba: 81-96.
Berényi I. (1983) A településkörnyezet társadalomfóldrajzi vizsgálata. Földrajzi Értesítő XXXII. évf. 1: 37-47.
Berényi I. (1984) A településkörnyezet társadalomfóldrajzi vizsgálatának f őbb vonásai. In: Az Alföld gazdaságföldrajzi
kutatásának főbb eredményei és további feladatai (IV. Népesség és település. Szerk.: Timár J. — Tóth J.) Békéscsa-
ba: 102-108.
Csatári B. (1980) A szegedi járás tanyarendszerének néhány jellegzetessége. Alföldi Tanulmányok IV. Békéscsaba:
85-106.
Dénes I. Z. (1980) A paraszti polgárosodás modellje. Erdei Ferenc tanyafelfogásának alakulása. In: A magyar tanya-
rendszer múltja (Szerk.: Pölöskei F. — Szabad Gy.) Budapest: Akadémiai Kiadó: 313-338.
Duró A. (1989)A tanyai átalakulás társadalomföldrajzi vonatkozásai Szatymaz és Zálcányszék példáján. Egyetemi dok-
tori értekezés. Kézirat. József Attila Tudományegyetem, Szeged, 130 o.
Erdei F. (1935) Területi csoportok egy mezőváros társadalmában. Adalékok Makó társadalomrajzához. Népünk és nyel-
vünk 7-12: 244-252.
Erdei F. (1941) A tanyás települések földrajzi szemlélete. Földrajzi Közlemények LXIX évf. 2. 103-113.
Erdei F. (1942) Magyar tanyák. Reprint. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976.
Harcsa I. (1984) Mezőgazdasági kistermelés, életkörülmények, életmód. Társadalomkutatás 3-4: 134-153.
Juhász A. (1974) Telekelrendezés a szegedi tanyákon. Ethnographia LXXXV. évf. 2-3: 276-314.
Juhász A. (1975) Adatok a szegedi tanyák kialakulásához. Ethnographia LXXXVI. évf. 2-3: 176-312.
Kósa L. (1984) Hagyomány és közösség (Magyar népi kultúra és társadalom) Budapest: Kozmosz Könyvek.
Lettrich E. (1968) Az Alföld tanyai település- és gazdálkodásltrendszere. Földrajzi Közlemények XVI. évf. 1: 21-39.
Lettrich E. (1974) Tanyahálózatunk mai fő vonásai és azok regionális különbségei. In: Paraszti társadalom és műveltség
a 18-20. században. III. Tanyálc. Szolnok: 11-26.
Mendöl T. (1941) Megjegyzések Erdei Ferenc „A tanyás települések földrajzi szemlélete" c. cikkéhez. Földrajzi Közle-
mények LXIX. évf. 2: 113-115.
Mészáros R. (1988) A falusi település térbelisége a lakosság a térpályái alapján. Tér és Társadalom 2. évf. 1: 43-57.
Mészáros R. (1989) A térkapcsolatok értelmezésének néhány összefüggése. Tér és Társadalom 3. évf. 1: 3-16.
Orbán S. (1980) Tanyaközpontosítási, községesítési kísérletek a felszabadulás után. In: A magyar tanyarendszer múltja.
Budapest: Akadémiai Kiadó: 362-398.
Petri E. (1966) Szarvas és környéke tanyás településrendszerének mai települési problémái. Földrajzi Értesítő XV. évf.
3: 347-370.
Solymosi L. (1980) A tanyarendszer középkori el őzményeinek historiográfiája. In: A magyar tanyarendszer múltja.
Budapest: Alcadémiai Kiadó: 71-96.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
Tér és Társadalom 4. 1990.2: 63-80.
RELATIONSHIPS BETWEEN SCATTERED FARMSTEADS (TANYA)
AND CORE SETTLEMENTS
A Social Geographical Approach
ANNAMÁRIA DURÓ
The specific feature of the Hungarian scattered farmstead (tanya) is derived from its peculiar
relationship with the core settlement, the so called parent town. The 1949 local administration
reform modified this very relationship: as a result of the formation of designated scattered-
farmstead-centres into central villages, new core settlements were established on the territory
of scattered farmstead areas in rural-market-town regions. But the hoped rapid liquidation °I
tanyas was not happening: villages with scattered farmsteads remained „divided settlements",
though with their inner areas increasing—both in population number and extent—to the detri-
ment of outer areas.
Taking this modified relationship as a starting point, the author seelcs the connecting links
between present scattered farmsteads and their central village, the former parent town, or
neighbouring settlements. In a social geographical approach, these links are identified as spati-
al relationships developed by tanya inhabitants while exercising basic social functions.
Thanks to a research grant, the author could study tanyas in the outer areas of two villages
in a sandy region—from a social geographical point of view. The paper summarizes the major
results of this field study, highlighting four elements out of the system of basic social functions:
the spatial links of housing, production, consumption and social life.
Transl. E. Daróczi
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990.2 A tanya és a zárt település kapcsolata 81
DURÓ ANNAMÁRIA TANYAKÉPEI 1988-1989
i. KÉP
Belterületté nyilvánított tanyaépület Szatymazon. Tájolása szemmel láthatóan eltér az út mentén
sorakozó új házakétól.
2. KÉP
A szatymazi tanyavilág képéhez az úri nyaralók is hozzátartoznak. Ez a jánosszállási villa az
1930-as évekb ől való.
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
82 Duró Annamária TÉT 1990.:
3. KÉP
A szegedi tájra egykor oly jellemz ő napsugaras házvéget tanyán csak elvétve látni már (Z4
kányszék).
4. KÉP
,,Modern napsugár" egy újonnan épült belterületi lakóház oromzatán (Zákányszék).
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT I990•2 A tanya és a zárt település kapcsolata 83
5. KÉP
Eredeti állapotában megmaradt ereszetes tanyaház a 19. századból. A födémcsere éve 1914 (Z1 -
kányszék).
6. KÉP
Gazdálkodásra használt időszakosan lakott tanya a faluközpont közelében (Zákányszék).
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
84 Duró Annamária TÉT 1990.2
1111"9sYwieirmil
7. KÉP
Pusztulás — A természetes anyagokból épült tanyaház lassan eggyé válik a földdel (Zá-
kányszék).
8. KÉP
Megújulás — Tanya a szül ői ház mellett (Zákányszék).
Duró Annamária:
A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben.
Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–85. p.
TÉT 1990•2 A tanya és a z,árt település kapcsolata 85
9. KÉP
A századel őn nem volt olyan pontja a szegedi határnak, ahonnan 3 km-nél messzebb esett volna
valamelyik tanyai iskola. Ezek az épületek má is állnak, de tanítás már csak a belterületen folyik
(Zákányszék-Alsó).