Tér és Társadalom 3. évf. 1989/2. 121-122. p.

                                                                                       KRÓNIKA



BESZÁMOLÓ AZ RKK KERETEI KÖZÖTT MEGINDULT
FÖLDRAJZI SZEMINÁRIUMRÓL


           Az MTA Regionális Kutatások Központja 1988. nyara óta az országnak immár hat vá-
rosában m ű ködik. Kutatóink a különböz ő diszciplinákat térben és id őben elkülönülve művelik,
alig van mód arra, hogy az intézet egésze, annak alkotó kollektívája közösen is gondolkodhassék
egy-egy új szakmai problémán, felvetésen, koncepción vagy eredményen.
           Ezen meditálva fordultunk felhívással a központ valamennyi kutatóhelyéhez, hogy rend-
szerességre törekedve szervezzünk meg egy olyan szemináriumsorozatot, amelyik vérbeli szakmai
vitáknak adhatna teret, fórumot. Az erre szánt kéziratokat a szervez ő bizottság megküldi majd
valamennyi érdekl ő dőnek, akik természetesen — szakmánk jellegéb ől adódóan — nemcsak intéze-
tünk tagjai lehetnek. Tervezzük azt is, hogy hivatásos „vitatkozókat" kérünk fel, vagy egy-egy ne-
ves külföldi tudóst hívunk meg. Kerülni szeretnénk azonban a védések, vagy a tudományos konfe-
renciák néha túlszabályozott, unalmas formalizmusát. Igazi szakmai — a földrajz mellett a társtudo-
mányok eredményeinek integrálására is képes — m ű helyvitákat akarunk, minden, a témák iránt ér-
deklő dő területi kutató számára.
           Esetenként pedig, ha a folyóiratunk szerkeszt ősége úgy ítéli, a Tisztelt Olvasó számára
is hozzáférhet ővé tesszük a vitaanyagokat, az érdekesebb hozzászólásokat.
                                         „Vitázni szükséges"

                                                                      A szervez ő bizottság nevében:
                                                                             CSATÁRI BÁLINT



BESZÁMOLÓ AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS
BIZOTTSÁGÁNAK 1988. NOVEMBER 10-I ÜLÉSÉR Ő L


            Az ülésen BARTKE ISTVÁN tájékoztatót adott a Borsod-Abaúj-Zemplén megye térségi
fejlesztési programjával kapcsolatos munkálatokról. A tájékoztató szerint három szálon folyó mun-
káról van szó: a központi kormányzat, a megyei szervek, illetve tudományos intézmények részvé-
telével. A cél kettős: rövid távú válságmenedzsel ő intézkedési terv kidolgozása, illetve 1989 köze-
péig a Minisztertanács számára hosszú távú térségi fejlesztési program elkészítése. A térségi válság-
ból (depresszióból) való kimozdulás fő bb elemei az alábbi irányok köré rendezhet ők: a térségi ne-
hézipari túlsúly csökkentése, a termékek feldolgozottsági fokának növelése, kis- és középvállalatok
létesítése, a mez őgazdasági érdekeltségi rendszer korszer űsítése (földbérleti rendszer), a térségi
infrastrukturális hálózatfejlesztés gyorsítása. A célok megvalósításának eszközei között vállalati
források, központi beruházási támogatások, térségi preferenciák, regionális hatókör ű banki eszkö-
zök, illetve külföldi (világbanki) források bevonása jöhet szóba. A tájékoztatót követ ő vitában
hangsúlyt kapott a térségi depressziónak a megyehatáron túllép ő regionális léptéke, az ágazati,
vállalati válság, illetve az átfogó térségi feszültségek közötti tisztázandó viszony, a munkahelyte-
remtést, illetve a lakó- és munkahely-változtatást ösztönz ő kettős válságkezelési alternatíva, s
annak hangsúlyozása, hogy a megoldás egyaránt kíván helyi és központi eszközöket, cselekvést, s
az, hogy a probléma megoldása semmiképp nem sz űkíthető le az ipari munkahelyteremtés ösztön-
zésére.
                                    KRÓNIKA
                    Tér és Társadalom 3. évf. 1989/2. 121-122. p.
122

            A vita összegzéseként megfogalmazódott, hogy az MTA RTB — független szakért ő-testü-
letként — kész részt venni az elkészül ő koncepció véleményezésében.
             Második napirendi pontként — az el őzetesen megküldött kutatási koncepcióvázlat alap-
ján — megvitatásra került „A magyar válság földrajza" c. tervezet, amelyet ENYEDI GYÖRGY ter-
jesztett el ő.
            Az el őterjesztés vitájában a bizottság aktuális, érdemi feladatnak min ősítette a szintézist
felvállaló kutatási tervezetet. Annak egyes részkérdéseihez, illetve ezek egymáshoz való tartalmi és
logikai viszonyának problémájához, egyes témakörökkel való kiegészítéséhez, az adott közelítés jel-
lemző en „ágazati" logikájához kapcsolódó kérdések és hozzászólások mellett els ősorban azt firtat-
ták a hozzászólók, hogy vajon adottak-e a feltételek (a szellemi, tudományos muníció) ahhoz, hogy
a témakört — a javaslat szerint — viszonylag rövid id ő, egy-másfél év alatt színvonalasan tárgyalni
lehessen. A bizottság támogatásáról biztosította az el őterjeszt őt a munka szervezeti, financiális fel-
tételei megteremtésének elindításában. A viszonylag rövid id őn belül elkészítend ő résztanulmányok,
illetve ezek szintézise birtokában — s nem e módszerrel szembeállítva — lehet indokolt annak végig-
gondolása is, hogy az adott témakörben esetleg hosszabb távú, új kutatási irányokat, témákat is fel-
ölelő munka induljon. A tematika szerinti munka szervezését, koordinálását az MTA Regionális Ku-
tatások Központja végzi, a tevékenységet a bizottság figyelemmel kíséri.

                                                                           NEMES NAGY JÓZSEF



AZ IPAR KUTATÁSPOLITIKÁJA ÉS A REGIONÁLIS
SZELLEMI CENTRUMOK FEJLESZTÉSÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE!
(Beszámoló az Ipari Minisztérium munkabizottságának
1988. november 11-i ülésér ő l)



            Szellemi er őforrásaink területi megoszlása széls őségesen differenciálódott. Míg az ipari
munkaer ő közel 80%-a, addig a kutatással-fejlesztéssel foglalkozóknak csak alig 30%-a dolgozik vi-
déken. A területi különbségek már létrejöttek a II. világháború el őtti Magyarországon is, az azóta
eltelt évtizedekben a Budapest—vidék polarizálódás azonban tovább er ősödött.
            Az Ipari Minisztérium e téma kutatására munkabizottságot szervezett tudományos kuta-
tókból, politikai munkatársakból, gazdasági szakemberekb ől. A munkabizottság elnöke Enyedi
György akadémikus, titkára Horváth Árpád (IPM), koordinátora Szentgyörgyi Zsuzsa (IPM).
            A munkabizottság feladatai közé tartozik, hogy megfogalmazza e kutatás tudományos
kérdéseit; a korábbi kutatások, információk alapján helyzetképet dolgozzon ki; az ipari fejlesztési
politika számára szakvéleményeket készítsen; és körvonalazza a problémakör komplex kutatásai-
nak feladatait.

                                                                                BARTA GYÖRGYI