Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 1-3. p.

Tér és Társadalom                                          XXIV. évf. 2010    s 2: 1-3


        ELIT A TERÜLETI FOLYAMATOKBAN -
        ELŐSZÓ EGY KUTATÁSI PROGRAMHOZ

  A hazai, de mondhatjuk a nemzetközi területi kutatásokban az elmúlt 20 esztend ő
vizsgálati témái a térbeli fejl ődés tényezőire koncentráltak, illetve arra, hogy miként
lehet ezeket a faktorokat befolyásolni, alakítani. A társadalmi dimenziók csak foko-
zatosan kerültek elemzésre, tekintettel arra, hogy azok területi szinten nehezebben
mérhetők, térbeli koncentrációjukban nagy és látványos különbségek alakultak ki.
A regionális tudományt alakító diszciplínák ezekkel a kérdésekkel behatóan foglal-
koztak, bár nem területi viszonylatban, hanem attól függetlenül, vagy a térbeliségeket
nagyon összevontan közelítik meg (f őváros, vidék, város és/vagy településtípusok).
Több új, a területi fejl ődést szintetizáló fogalom (pl. versenyképesség) értelmezésénél
egyértelműen felmerült a min őségi kritériumok kérdése, de magának a területi egység
belső adottságainak, mint az állapot és a fejl ődés meghatározójának a leírása, vagy
értelmezése is. S őt az újabb fejl ődéselméletek már a tudásban, annak különféle
megjelenésében, majd tartalmában, s az alakításának módjában találták meg a terü-
leti egységek megújításának jöv őbeli irányait, s mindezt személyes elemekhez,
emberi tényez őkhöz, inspirációkat kiváltó szubjektumokhoz kötik. S végül a területi
tőke, mint új meghatározása a térbeli pontok, halmazok rendszerének, szintén
kiemeli a láthatatlan összefüggéseket, amelyek a bels ő kapcsolatok bonyolult rend-
szeréből következnek. Személyes, emberi relációkon alapulnak, amelyek az emberi
tényez ők kombinációiban, egymás közötti kapcsolataiban, a példaérték ű cselekvé-
sekben, vagy a kialakított szabályokban, szokásokban, mintákban rejlenek.
   A regionális tudomány elemzési hangsúlyainak változása a tudományterület fejl ő-
déséb ől is következik. Hiszen egyre több dimenzióban kerül megvilágításra a térbe-
liség, egyre több összefüggés levezetésénél használható, illetve azokat segíti. Gyakran
veszik persze igénybe a meg nem magyarázható gazdasági és társadalmi jelenségek-
hez is, azaz jó kibúvójává vált a problémák valós feltárásának és egyben kezelésének.
Ugyanakkor látni kell, hogy számos térbeli jelenség nem értelmezhet ő a hagyomá-
nyos módszerekkel, hogy a tartósan érvényesül ő területi különbségeket nem lehet
csak a gazdasági aktivitással magyarázni S hasonlóan nem lehet a beavatkozásokat
csupán a gazdaságra fókuszálni, mert azok nem, vagy csak hosszú távon érnek el
eredményeket, a tartós fejlesztés generálásához jóval többre, másra van szükség.
  Ezen minőségi tényez ők közül a jelen folyóiratszámban közölt tanulmányok
egyetlen fejlődést befolyásoló tényez ővel, a helyi elittel foglalkoznak.
  Lengyel György írja A magyar gazdasági elit társadalmi összetétele a huszadik
század végén című művében (2007, 13): „Az elit tagjának tekinthet ő az, aki társa-
dalmi reprodukciós folyamatokat érintő kérdésekben kulcsfontosságú döntésekben
személyes kompetenciával bír." A döntéshez kapcsolja a szerz ő az elit fogalmat,
a jelenségek alakításához, annak befolyásolásához. A település szintjén a döntések
    Rechnitzer János : Elit a területi folyamatokban : Előszó egy kutatási programhoz.
                        Tér és Társadalom 24:(2) pp. 1–3. (2010)

2        Rechnitzer János                                        TÉT XXIV. évf. 2010     s2
 széles skálán mozognak, hiszen lehetnek gazdasági jelleg űek, helyi politikát alakí-
 tóak, az intézményi szerkezetet m űködtető és befolyásoló, a helyi közösség külön-
 féle életdimenziót formáló, s változtató, vagy éppen szellemi, intellektuális mili őt
 alakító, s egyben az egészre befolyással bíró, formáló funkciók. A helyi szint, mint
rendszer vezénylése, alakítása tehát egyik oldalról a közösségi feladatok ellátásá-
ban, egyben döntési pontjaiban jelenik meg, másik oldalról a gazdasági körülmé-
nyek roppant sokrét ű faktoraiban, azokat megtestesít ő intézményekben, szerveze-
tekben, vállalkozásokban, vagy éppen közösségekben. S harmadik dimenzióként jelen
van egy településen az az értékmez ő, amely a helyi létb ől fakad, annak megtestesít ője,
képlete. Ennek a kifejez ői azok az emberek a településen, akik valamilyen módon az
első kettő viszonylatot alakítják, azokhoz kapcsolódó helyzetekben döntéseket hoz-
nak, s ezzel az egész települést, az ott él őket, azok közösségeinek az életét, funkcióit,
intézményeit tartósan befolyásolják, alakítják.
   A lokális elitnek egy településen azokat a személyeket vagy általuk alkotott
közösségeket tekintjük, akik valamilyen módon és formában képesek befolyásolni
az ott él őket, működésükkel, egyben döntéseikkel hozzájárulnak materiálisan
és/vagy immateriális formában az életkörülményekhez, vagy annak formálásához.
A lokális elit ezen tevékenysége révén olyan anyagi vagy szellemi produktumokat
hoz létre, amelyek szervesen (látványosan, meghatározóan, kimutathatóan, érzékel-
hetően) beépülnek a településrendszerbe, egyben annak jellemz őjévé — bizonyos
időintervallumban — meghatározójává válnak.
   A lokális elit, mint településfejleszt ő és formáló társadalmi réteg inkább egy-egy
centrumhoz köt ő dik, egy-egy központban vagy településen mutatható ki a hatása,
jelenléte, befolyása. Ugyanakkor több helyen m űködhet, több településhez köt őd-
het, több, általa fontosnak tartott és tekintett térbeli ponton jelenhet meg befolyása,
vagy éppen teremthet olyan értéket, amellyel az adott területi egységnél számba
veszik, odatartozónak tekintik. Az elit tagjai tehát több helyen, településen, földrajzi
pontban lehetnek egyszerre jelen, nem csak egy helyhez köthet ő működésük.
   Vajon az elit csupán lokális dimenzióban értelmezhet ő ? Természetesen nem, hiszen,
mint jeleztük, térben több ponton jelen lehetnek azok a szerepl ők, akik tevékenysé-
gükkel befolyásolják a területi folyamatokat. Ezek a pontok lehetnek egy kisebb tér-
ségben (pl. város és vonzáskörzete), lehetnek egy nagyobb térségben (pl. megye), s
lehetnek földrajzi régióban (pl. Balaton), gazdasági régióban (pl. autóipari koncentrá-
ció), vagy politikai-fejlesztési régióban (pl. tervezési-statisztikai egység).
   Azokban az országokban, ahol a regionalitásnak jelent ős hagyománya van, s ki-
alakultak a különböz ő kompetenciákkal rendelkez ő területi egységek m űködtetésé-
nek intézményi keretei, ott egyértelm ű, hogy regionális elitek léteznek. Míg azok-
ban az országokban, ahol a regionális intézményrendszer fejletlen, vagy lassan ala-
kul ki, nincsenek karakteres elitcsoportok, akik kimondottan egy-egy régióra fóku-
szálnának, ezekben az országokban a lokális elitnek nagyobb a szerepe, befolyása.
Ez nem jelenti azt, hogy országos dimenzióban egy-egy térséget képvisel ő politikai
szereplő nek vagy befolyásos üzletembereknek az érdekérvényesítése ne irányulna a
térségük felé. Ellenkez őleg, kemény területi (a mi esetünkben még inkább nagy-
        Rechnitzer János : Elit a területi folyamatokban : Előszó egy kutatási programhoz.
                            Tér és Társadalom 24:(2) pp. 1–3. (2010)

TÉT XXIV. évf. 2010     s2                                           Előszó                  3

városi) döntésalakítási akaratok léteznek. Véleményünk szerint ezen utóbbi elitszere-
pek attól mások a regionalizált országoktól, hogy dönt ően politikai köntösben jelen-
nek meg, illetve kevésbé nyilvánosak, nyomon nem követhet ők, s a befolyás, a
kompetencia inkább egy-egy kisebb területi csoportot érint, nem pedig nagyobb
területeket, régiókat.
  Ki tartozik a lokális elithez? Azok a helyi, térségi szerepl ők, akik lokális repro-
dukcióhoz kellő információval, szellemi befolyással, anyagi eszközzel, nyilvános-
ság formálással és hatalommal rendelkeznek. Így lokális elitnek kell tekintenünk a
helyi politikusokat, az üzleti életben sikereket elért vállalkozókat, akik kifejezik
valamilyen módon a helyhez való köt ődésüket (pl. folyamatosan ott fejlesztenek, a
vállalataik irányítása onnan történik, részt vesznek a közéletben), a közszolgáltatás
különböző egységeinek vezet őit, irányítóit, a szellemi élet meghatározó szerepl őit
(oktatás, kutatás, kultúra, egészségügy, igazságszolgáltatás, média, kommunikáció),
a közélet szerepl őit, annak a formálóit. Az elit összetétele változhat, alakulhat, ezt
befolyásolhatja a hatalomhoz való viszony, a gazdasági pozíció, az egyének megíté-
lése, a szerepvállalások aktivitása, a helyi formális és informális hierarchiában el-
foglalt helyzetük, a magatartásuk, az életmódjuk, a lokális közösségek értékrendje
és sok más további tényez ő.
  A tematikus számunkban közölt tanulmányok egy településre, Gy őrre koncentrá-
lódnak, ebben a nagyvárosban folytatott elitkutatások néhány eredményét villantják
fel. Egyben betekintést engednek azokba az új településfejleszt ő tényezőkbe is,
amelyek elemzését a területi és települési folyamatok megértéséhez a jöv őben nél-
külözhetetlennek tartjuk. Nem a teljes elit kört tárták fel a tanulmányok, hanem
annak egyes, meghatározónak tekinthet ő elemeit, ezzel is jelzik, hogy a téma kuta-
tása izgalmas kérdéseket kínálhat a kutatók számára éppen úgy, mint a döntéshozók
számára, legyenek azok a helyi vagy az országos hatalom szintjein, de nem elha-
nyagolhatóak a levonható következtetések a helyi közösségek számára sem.


                                                                          Rechnitzer János
                                                                               fő szerkesztő