Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 187-188. p.

Tér és Társadalom                                    XXIV. évf. 2010   s   1: 187-188



                                KÖNYVJELZ Ő
   PAP NORBERT — KOBOLKA ISTVÁN (SZERK.):
             A NYUGAT-BALKÁN
      (MK Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsa,
                    Budapest, 2009. 238 o)

                               KRISZTIÁN BÉLA

   A földrajzi és biztonsági paradigma Balkán vonatkozásai már korábban körvonala-
zódtak, de az európaiak számára talán a Balkán az, ami az ókortól kezdve különböz ő
történelmi korszakokon átível ő módon állandó figyelem tárgya. Ebben gyakran nem
az objektív fogalmak, hanem az ideologikus csúsztatások nyomán megjelen ők
alkotnak vegyes érzelmeket kiváltó megközelítéseket, vagy ennek következtében
téves útra fordulást.
   A földrajz és a biztonság rendez ő elvének ötvözetét az alkotó szerkeszt ők —
Kobolka István és Pap Norbert — mindvégig érvényesítették. A földrajzilag ugyan jól
meghatározható félsziget rendkívül változatos népessége, az archaikus és modern
formák keveredése, a stratégiai jelent őségtől a mellőzött formációig történ ő megítélés
egyaránt sajátja a feldolgozásoknak. Biztonsági szempontokból is sok feltételezés
tárgya a Balkán — a túlzottan is a szokásokhoz és egy elfogadott „rendhez" alkalmaz-
kodó nyugati berendezkedések nehezen birkóznak meg egy aktív, a változtatás állan-
dóságában él ő, a természeti környezett ől is befolyásolt nagyfokú alkalmazkodási
rugalmasságot kiváltó, a népesség eredetre, teljesítményképességre bizonyító folya-
matával. Az MK Katonai Biztonsági Hivatala tudományos tevékenységének újabb
eseménye az aktualitáson túlmutató Nyugat-Balkán kötet megjelentetése. A szín-
vonalas kiadvány a HM Térképészeti NKFt. nyomdájában készült. A számos térkép,
jól szerkesztett, adats űrű táblázat gazdagítja a sokoldalú feldolgozást.
   A kötet tanulmányai a történetiséggel, a változásokkal és 2008-cal befejezett adat-
sokasággal foglalkoznak a balkáni terület-együttessel. Az arányosan szerkesztett
tanulmányok — Hajdú Zoltán: A Nyugat-Balkán: történeti földrajzi bevezetés; Háry
Szabolcs: Katonai képességek a Nyugat-Balkánon; Hóvári János: A Nyugat-Balkán
határai és települési, regionális sajátosságai; Kovács János: A Nyugat-Balkán ter-
mészeti környezete; M. Császár Zsuzsa: A Nyugat-Balkán oktatási rendszerei; Pap
Norbert: Magyarország kapcsolatrendszere a Balkán államaival; és ugyan ő: Gazda-
 sági tevékenységek a Nyugat-Balkánon; Reményi Péter: Az európai perspektívák
vonzásában és a hagyományok szorításában: a volt jugoszláv térség. Dél-kelet
Európa és a Nyugat-Balkán a nemzetközi kapcsolatok rendszerében (1991-2008);
                                  KÖNYVJELZŐ
                   Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 187-188. p.

188    Beszámoló                                           TÉT XXIV. évf. 2010    s   1

Varga Gábor: A Nyugat-Balkán természeti környezete; Végh Andor: A Nyugat-
Balkán etnikai képe — átfogó, de a sajátos vonásokat is megjelenítik a kötetben.
A munkából a Balkánt a korábbinál jóval szélesebben és mélyen differenciált egység-
ként ismerjük meg, a tudomány, a földrajz, a katonai er ők, a termel ő ember természe-
tes körét és oktatását is átfogva, ezzel a Balkánt az európai rendszerre artikulálva. Ez
a megközelítés — a KBH tudományos elveib ől adódóan — azért fontos, mert túllép a
politikai és társadalmi makroszintek abszolutizálásán a mikroszintek kölcsönhatásai
kibontása felé. Ezzel módot nyújt az európai redisztribúció makroszinteket preferáló
mechanizmusainak átértékelésére is. Bár néhány szerz ő a jelenlegi állapotokat a po-
tenciális bizonytalanság további éltet őjének tartja, a kötet számunkra azt igazolja,
hogy a rövid távú szemlélet és sikerigény meghaladásával fel kell oldani a restrikciós
spirált egy hosszú távra orientált Balkán szemlélet segítségével b ővülő spirállá,
amelyhez a szükséges kiindulópontot éppenséggel a balkáni országok földrajzi
adottságai és emberi er őforrásainak hasznosítása adja.
  Jelenünkben új lendülettel történik a regionalitások és etnikai alternatívák újraérté-
kelése, módszertani nóvumok sokaságával találkozunk, amelyek a földrajz- és bizton-
ságtudomány, a tudástársadalom nem csupán a Balkánnal kapcsolatos felületes véle-
mények, hanem a Balkánnal kapcsolatos változó megítélések reflexív felfogásának
eszközei. A kötet ebben a szellemben ad sokirányú és jól hasznosítható ismereteket.