Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p.
MEGJELENT
Erdősi Ferenc Erdősi Ferenc:
Kelet-Európa közlekedése
Kelet-Európa
Studia Regionum
közlekedése Dialóg Campus Szakkönyvek
Területi és települési kutatások 34.
1~1.1111111P1111~1
(Dialóg Campus Kiadó,
Budapest—Pécs, 2009. 544 o.)
A könyv bemutatja a kelet-európai közlekedés közelmúltját, általános helyzetét,
majd ezekben az országokban a közlekedés szerkezetében, infrastruktúrájában és
forgalmi teljesítményében a politikai-társadalmi rendszerváltás nyomán bekövetke-
zett változások irányzatait, méretét és okait. Alágazatonként (vasúti-, közúti-, belvízi-,
tengervízi- és légi közlekedés) részletesen tárgyalja témáját, különös súlyt helyezve
az egyes országcsoportok/országok összehasonlításával nyert következtetésekre, a
kelet-európai közlekedés mai helyzetére, fejl ődésének lehetséges irányaira.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p.
MEGJELENT
Baranyi Béla (szerk.):
Kárpátalja
A Kárpát-medence régiói, 11. kötet.
Sorozatszerk.: Horváth Gy.
(MTA Regionális Kutatások Központja,
Dialóg Campus Kiadó,
Pécs—Budapest, 2009. 540 o.)
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK)
által útjára bocsátott, a Kárpát-medence régiói című nagyszabású monográfiasorozat
döntően a történelmi Magyarországot magában foglaló 14 régió jelenlegi helyzetét,
gazdasági-társadalmi viszonyait, térbeli folyamatait elemzi, a fejl ődés különböző té-
nyezőit méri fel. A sorozat tizenegyedik kötete ezúttal a ma Ukrajnához tartozó, a
schengeni küls ő határokon kívül rekedt Kárpátalja régiót mutatja be komplex módon.
Az MTA RKK Debreceni Osztályának vezet ője és a DE AMTC tudományos tanács-
adója, Baranyi Béla által szerkesztett könyv külön érdeme, hogy els ő alkalommal
rajzol átfogó képet a magyar történelem szempontjából is sajátságos helyzet ű térség-
rő l. A maga nemében egyedülálló vállalkozás tárgyát terület- és településfejlesztési
szempontból olyan régió képezi, amely potenciálisan kedvez ő gazdasági adottságai,
geopolitikai helyzete ellenére még ma is viszonylag szerény szerepet játszik Ukrajna
társadalmi-gazdasági életében. Tekintettel az itt él ő jelentős magyar ajkú népességre
nem elhanyagolható körülmény a magyar—magyar, de a legalább ennyire fontos
interetnikus kapcsolatok ügye sem. Ezért is örvendetes az a példás összefogás, amely
a magyarországi szellemi m űhelyek, illető leg a kárpátaljai ukrán tudományosság,
döntő en a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola oktatóinak és
kutatóinak a közreműködésével valósult meg. A hiánypótló mű megjelenése nemcsak
jelentő s tudományos teljesítmény, hanem komoly nemzetpolitikai érdek is, különösen
ami a kárpátaljai magyarság helyzetét és jöv őjét illeti.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p.
MEGJELENT
,YHE ROIE OF FJ vokoriwnewii
THE REGKNIAL RENLIUSTRIALISATICRI
Béla Baranyi — István Fodor (eds.):
III KIIIGARY
The role of environmental industry in the
regional reindustrialisation
in Hungary.
[A környezetipar szerepe a régiók
újraiparosításában Magyarországon]
(Centre for Regional Studies,
Debrecen—Pécs, 2009. 232 o.)
A világban zajló és Magyarországot is hátrányosan érint ő gazdasági válságfolyama-
tok ismételten a tudományos és a szakmai érdekl ődés homlokterébe helyezték az újra-
iparosítás kérdéseit, különös tekintettel a kelet-közép-európai térség rendszerváltó or-
szágaira. Ez ugyanis az a térség, amelynek országaiban a korábbi politikai és gazdasági-
társadalmi rendszerváltó folyamat eredményeként különösen intenzív dezindusztria-
lizációs folyamat zajlott le. Az ipar er őteljes leépülése komoly gazdasági-társadalmi és
szociális problémákat eredményezett az európai közösséghez nemrég csatlakozott or-
szágokban, köztük hazánkban is. A fölöttébb aktuálissá vált újraiparosítás kérdéskörén
belül — a globális klímaváltozás folyamataival összefüggésben — különös hangsúlyt kap-
nak napjainkban a környezetipar szerepével kapcsolatos kérdések.
A környezetipar kérdéseivel összefügg ő, a legújabb kutatási eredményeket összegz ő
tanulmánykötet — a külföldi szakmai közönségnek szólóan is — ezúttal angol nyelven
jelent meg a magyar regionális (területi) tudományok bázisintézményének, az MTA
Regionális Kutatások Központja fennállásának 25 éves jubileuma, valamint a Magyar
Tudomány Ünnepe alkalmából. Az MTA RKK Dunántúli Intézete és a Debreceni
Osztály, valamint a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti M űszaki és Gazdaság-
tudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem témában érintett kutatói, neves szakem-
berei közreműködésével, a Baranyi Béla és Fodor István professzorok által szerkesz-
tett tanulmánykötet jelent ős mértékben hozzájárulhat a magyar régiók újraiparosításá-
val kapcsolatban felmerülő feladatok szakmai megalapozásához és megvalósításához,
nem utolsó sorban pedig a hazai tudományos közönség érdekl ődése mellett, a környe-
zetiparral kapcsolatos magyar tudományos eredmények határon túli megismertetésé-
hez is. A könyv az érdeklődők, különösképpen a téma elméleti és gyakorlati kérdései-
vel foglalkozó szakemberek figyelmébe egyaránt ajánlható.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 255-258. p.
MEGJELENT
Hardi Tamás — Tóth Károly (szerk.):
Határaink mentén
A szlovák—magyar határtérség
társadalmi-gazdasági vizsgálata
: ,zscalata
(Fórum Kisebbségkutató Intézet,
Somorja, 2009. 283 o.)
A tanulmányok szerz ői:
Csizmadia Zoltán, Grosz András, Hardi Tamás,
Kovács András, Lampl Zsuzsa, Lelkes Gábor,
Mezei István, Reisinger Adrienn, Tóth Péter
Az esettanulmányok szerz ői:
Kulcsár Mária, Tuba Lajos, Jenei Sarolta,
Tillinger Attila.
A kötet angol és szlovák nyelv ű összefoglalót is
tartalmaz.
Jelen kötet egy szlovák—magyar határtérség-kutatás eredményeit mutatja be, mely
munka a Magyarország—Szlovákia—Ukrajna Szomszédsági Programban, az Európai
Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg. A kutatásban két
intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (Gy őr) és a szlovákiai Fórum Kisebb-
ségkutató Intézet (Somorja) vett részt.
Vizsgálataink célja a határtérségben él ők mindennapi mozgásának feltárása,
értelmezése volt. Feltételeztük, hogy az uniós és a schengeni csatlakozás el ősegíti a
határtérségek integrációját, a határon átnyúló interakciók fejl ődését, bővülését, végs ő
soron a kedvező pozíciójú térségekben határon átnyúló régiók létrejöttét.
Az Európai Unió bels ő határai mentén egyre fontosabb kérdés, hogy az államok
integrációja mellett vajon megvalósul-e a határ menti térségek összekapcsolódása is?
A lehető ség adott: a határok ma már problémamentesen átjárhatók, a lakosság és gaz-
dasági szerepl ők mozgása szabaddá, akadálymentessé vált. Az integráció kérdése
különös dimenziót kap a határtérségekben. Itt a másik állam és annak polgárai „test-
közelben" vannak, létrehozható a földrajzi logikán alapuló egységes tér a minden-
napokban is. Kérdés azonban, hogy ez hogyan hat a határ mentén él ők életére? Hasz-
nálják vajon a határ másik oldalát? Mindennapi életük részévé válhat a szomszédos
ország határtérsége? A munkahelyek, gazdasági lehet ő ségek kihasználásában mi lesz
erősebb: a nemzetállami beidegz ődés vagy a földrajzi közelség logikája?
A kötet fejezetenként, ingyenesen letölthet ő : a http://www.foruminst.sk honlapról.