Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 127
KÖZELSÉG ÉS REGIONÁLIS KLASZTEREK:
A SZOFTVERIPAR SZEGEDEN
(Proximimty and Regional Clusters:
Software Industry in Szeged)
VAS ZSÓFIA
Kulcsszavak:
földrajzi és kapcsolati közelség klaszter szoftveripar Szeged és vonzáskörzete
Az 1990-es években a modern információs és kommunikációs technológiák megjelenésével a távolság
gazdasági életben betöltött szerepe átalakult. Az információ és tudás áramlásában a földrajzi közelség
korábbi kulcsszerepe meggyengült, egymástól távoli üzleti partnerek is sikeresen egyiitt tudnak m űködni, pL
az innovatív vállalati szervez ődések esetében. A földrajzi közelség mellett megjelent a 'kapcsolati közelség',
ami az internetes hálókon alapuló együttm űködésekre jellemz ő. A felmérések szerint a földrajzi és kapcsolati
közelség el őnyeire épülve a kevésbé fejlett régiók nagyvárosaiban is létrejöhetnek innovatív klaszterek,
pl. a szoftveriparban.
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a Dél-alföldi régió tudásszigetében, Szegeden és vonzáskörzeté-
ben a szoftveripar klaszteresedésének milyen jellemz ői ragadhatók meg. Egy potenciális klaszter, jelen
esetben a szoftveripar földrajzi koncentrációjának, térségi bázisának feltérképezésére a lokációs hánya-
dos gyakran alkalmazott módszer. Míg a tényleges együttm űködések megismerésére a klaszter alapját
jelentő vállalati kör kérdőívezése ad lehet őséget.
Bevezetés
Napjainkra egyértelművé vált, hogy a tudásalapú gazdaság fejl ődésének motorját
jelentő klaszterek létrejötte nem csak egy „gyorsan múló divat". A klaszter egy
sikeres válasz a globális verseny kihívásaira, amely biztosítja a vállalatok tartós
versenyelőnyeinek megerősödését. A klaszter egy adott iparág földrajzilag közel
elhelyezkedő szervezeteinek innovatív cél érdekében kialakult szervez ődése, amely
hozzájárul a térség versenyképességének növekedéséhez és az innovációs képesség
és készség javulásához (Porter 1990; 2000). A klaszter egy olyan összetett üzleti és
nem üzleti elemekb ől álló kapcsolatrendszer, ahol a vállalati el őnyök nem kizárólag
a földrajzi közelségből erednek. A klaszterek sikeres gazdaságfejlesztési eszközként
jelennek meg a fejlett országokat követ ően a fejlődő országokban is. Fejlesztésülcre az
Európai Unió és a tagállamok regionális és innovációs politikája kitüntetett figyelmet
fordít, feltérképezésüket is kiemelt célként kezelik, mely feladatot az Európai Unió-
ban az European Cluster Observatory hivatott ellátni.
Az internet, a mobil telefon stb. használatával az információ és a tudás terjedésé-
nek új csatornái jelentek meg, a távoli partnerek is „közel kerültek" egymáshoz,
lehetővé vált a távoli helyek szervezetei közötti tudásalapú kapcsolatok hatékony
működtetése. A kapcsolati hálók, a 'virtuális közelség' szerepének átértékel ődését
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
128 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
az 1990-es években megjelen ő modern infokommunikációs eszközök er ősítették
fel. A tudásalapú tevékenységeknél a földrajzi közelségen kívül más 'közelségek', a
'kapcsolati tér', a 'hálózatok' stb. is a vizsgálatok el őterében állnak. A 'közelség'
átértékelődő szerepének el őtérbe kerülése a regionális tudományi szakirodalomban
is megfigyelhető , a globalizációs folyamatok következtében átalakuló földrajzi és
kapcsolati (szervezett) közelség jellemz őit alapos kutatások próbálják feltárni
(Kirat—Lung 1999; Boschma 2005).
A közelség 'megkettőződése', a kétféle közelség együttes fellépése a klaszterek elem-
zésében és tudatos fejlesztésében újfajta megközelítést jelentett: nem csak a vállalatok
térbeli koncentrációjából, földrajzi közelségéb ől eredő előnyök vizsgálata vált szüksé-
gessé, hanem azok „kapcsolati" térben való elemzése is (Torre—Rallet 2005; Lagendijk-
Lorentzen 2007).
Az információs technológia (IT) a tudásalapú gazdaság egyik kulcsfontosságú pil-
lére, hangsúlyos szereppel bírva az Európai Unió stratégiai fejlesztési programjai-
ban is. Az IT, így a szoftveripar olyan nemzetközi húzóágazattá vált, amely hozzá-
járul az információs társadalom gyors fejl ődéséhez, elengedhetetlenné válva az üz-
leti és nem üzleti tevékenységek végzéséhez. A közelség jellemz őinek átalakulásá-
val a szoftveripari klaszterek vizsgálata is új értelmet kapott.
Magyarországon az IT területén m űködő klaszterek, pl. szoftveripari klaszterek
kialakulásában is a közelség szerepe megváltozott. E jelenség felismerésének és
vizsgálatának szükségességét támasztják alá a nemzetközi tapasztalatok is, amelye-
ket érdemes adaptálni, főleg a kevésbé fejlett országokban létrejött szoftveripari
klaszterek esetében. Alapvet ő kérdés, hogy a kevésbé fejlett Dél-alföldi régióban a
„tudásszigetként" jellemezhető Szegeden meger ő södhet-e a szoftveripar? A közel-
ségnek milyen hatásai figyelhet ők meg a tudásintenzív (szoftveripari) cégek
együttműködésében Szegeden?
Jelen tanulmányban' a szegedi szoftveripar klaszteresedését vizsgáljuk. A közelség
szakirodalmának áttekintése után a regionális klaszterek és a közelség szerepét ele-
mezzük, kitérve adaptálható nemzetközi tapasztalatokra. A szoftveripar földrajzi kon-
centrációját a lokációs hányadossal, a klaszter-feltérképezés szokásos mutatójával
vizsgáljuk. Ezt követően a vállalatok kérd őíves megkeresésével próbáljuk feltárni a
földrajzi közelség szükségességét és a kapcsolati közelség meglétét és intenzitását.
Közelség közgazdasági értelmezése
Az elmúlt évtizedekben a globalizációs folyamatok új térszervez ődés kialakulásá-
hoz vezettek, és egyértelm űvé vált, hogy a globális versenyben kiemelkedő fontos-
sággal bír a gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja, amely a vállalatok
tartós versenyel őnyeinek forrását is jelenti (Lengyel—Rechnitzer 2004). A gazdasági
összefüggésekben vizsgált közelség fogalmát egészen az 1990-es évekig a hagyomá-
nyos értelemben vett fizikai, földrajzi kis távolságként értelmezték. Az info-
kommunikációs eszközök használatának terjedésével a kapcsolatteremtés új formái
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 129
jelentek meg, és a sikeresen megvalósult tudásalapú kiszervezések (outsourcing) szá-
ma is egyre nőtt. A kiszervezés egyik jeles példája az indiai szofl-veripari vállalatok
köre Bangaloreban, amelyek az amerikai szofiveripari cégek megbízásából fejlesz-
tenek, folyamatos kapcsolatban állva megbízóikkal.
Az evolúciós közgazdaságtan mutatott rá arra, hogy a közelség fogalma a földrajzi
szomszédságnál sokkal összetettebb, és a tudásteremtés és -terjedés folyamatában más
szempontokat is vizsgálni kell (Boschma 2005). A „francia iskola" (French School of
Proximity Dynamics) kutatói a közelség két alapvet ő típusát különböztették meg
(Kirat—Lung 1999; Torre—Gilly 2000; Torre—Rallet 2005): a földrajzi (geographical
proximity) és a kapcsolati (ún. szervezett) közelséget (organized proximity):
a) A közelség fogalma a hagyományos fizikai, földrajzi szemléletben a távolság
fogalmából vezethető le. A távolság lényegében térbeli nem azonosságra, két egy-
ség (személyek, szervezetek, városok stb.) térbeli eltérésének mértékére utal, amely
számszerűsített módon (km-ben, időegységben, költségben stb.) fejezhet ő ki. A távol-
ság köznapi értelemben véve két hely közötti „legrövidebb út hosszát" jelöli (Nemes
Nagy 2009, 219). Ennek alapján a közelség egyértelm űen kis távolságként, közvet-
len szomszédságként értelmezhet ő. A térbeli koncentráció gazdaságosságát, a föld-
rajzi közelség szerepét már 1890-ben megfogalmazta Marshall (Lengyel—Mozsár
2002), rávilágítva arra, hogy az „iparági körzetek"-ben tömörül ő cégek pozitív lo-
kális extern hatásokat élveznek. A tudás túlcsordulás (knowledge spillover), a szak-
képzett munkaer ő elérése és az inputok megosztása a termelési költségek csökkené-
séhez vezetnek, mely el őnyök egyértelm űen a földrajzi koncentráció révén érvénye-
sülnek (Lengyel 2003; Varga 2006). Krugman (2000) is kiemeli, hogy szükség van
a közelségre (ko-lokalizációra) az ipari tevékenységek folytatásához és a gazdasági
szereplők közötti interakciók hatékony működéséhez.
A földrajzi közelség fogalmának pontosítása végett megkülönböztetjük az állandó
földrajzi közelséget, amely a szervezetek állandó fizikai közelsége, szomszédsága
esetén áll fenn, és az ideiglenes földrajzi közelséget, amely a partnerek eseti, alkalmi
személyes (face to face) találkozásai esetén jellemz ő (Gallaud—Torre 2004; Torre—
Rallet 2005).
b) A kapcsolati közelség alatt azt a képességet értjük, amely a szervezetek tagjai kö-
zötti interakciót segíti el ő elsősorban a szervezeten belül, de a szervezeten kívül is.
A kapcsolati közelség kétféle logikára támaszkodik. Abban az esetben, ha egy szervezet
két tagja együttműködik, a köztük lévő interakció hatékonyabbá válik, ha mindketten
ugyanazokat a szervezetre jellemz ő magatartásformákat, rutinokat, szakmai nyelvezetet,
explicit és implicit szabályokat követik. Ezt nevezik az odatartozás logikájának. Egy
szervezet tagjai, szakemberei között így könnyebben kialakul a kapcsolat. A kapcsolati
közelség másrészt a hasonlóság logikájára vezethető vissza, mivel a szervezet tagjai
hasonló ismeretekkel, tudáselemekkel, szemlélettel, szokásokkal, meggy őződéssel
rendelkeznek, ami ugyancsak megkönnyíti a tagok közötti együttm űködés kialakulá-
sát (könnyebben, mint egy szervezeten kívülivel).
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
130 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
Több tanulmány is rámutat arra, hogy állandó földrajzi közelségre nincs mindig
szükség az innovációs, tudásteremt ő és K-FF folyamatokban. Az elmúlt id őkben (az
infokommunikációs technológiák révén) a személyek, információk, termékek mobili-
tása és szabadabb áramlásának lehet ősége megnőtt, a munkamegosztás térbelisége
átalakult. Ennek következtében nemcsak a földrajzi közelség mértéke, de az együtt-
működések szorossága, kapcsolati közelségük is egyre nehezebben határozható meg
objektív módon.
A tudásalapú gazdaságban a közelség gazdasági interakciókban betöltött szerepé-
nek vizsgálata során a közelség több dimenziója került el őtérbe (Knoben—Oerlemans
2006). A földrajzi közelség mellett leggyakrabban négy közelség típus elkülönítésével
találkozhatunk, amelyek mindannyian a partnerek közötti kapcsolati közelséget írják
le. A közelség dimenziói külön-külön és együttesen is, egymás hatását er ősítve segítik
elő az innovációt, a tudás terjedését és átadását, a szervezetek együttm űködését.
A kapcsolati közelség tényez őit Boschma (2005) négy típusra, négy dimenzióra
osztotta:
— A kognitív közelségben lévő vállalatok hasonló tudásbázisuknak, közös szak-
mai nyelvezetüknek köszönhet ően új tudás, tapasztalatok, információk szerzé-
sére és azok megosztására képesek.
— A szervezeti közelség a kapcsolatoknak ugyanazon térben való jelenlétére, a
szervezeten belüli (intra-organizational), illetve szervezetek közötti (inter-
organizational) kapcsolatok szorosságára utal (Kirat—Lung 1999). Az erős
szervezeti közelség teszi lehet ővé a vállalatok kollektív tanulását, az új tudás
létrehozásakor a bizonytalanság csökkentését.
— A társadalmi közelség az egyének, szervezetek közötti mikroszint ű kapcsolat tár-
sadalmi közegbe való beágyazódására utal, amely a bizalmi alapon m űködő sze-
mélyes ismeretségeken, baráti, rokoni és egyéb személyes kötelékeken alapszik
Az intézményi közelség az azonos vagy hasonló, a szervezetek által megosz-
tott és elfogadott formális (törvények, jogszabályok stb.) és informális (kultu-
rális normák, értékek, szokások stb.) intézményi környezetben létrejött kap-
csolatokat határozza meg.
A közelség típusainak mindegyike, még ha különböz ő mechanizmusok révén is,
de valamihez való közelséget mérnek és hatással vannak a tudásátadás és -adaptálás
folyamatának hatékonyságára, valamint együttm űködések, hálózatok és klaszterek
kialakulására (Albino—Carbonara—Petruzzeli 2007). A felmérések igazolják, hogy a
földrajzi és kapcsolati közelség dimenziói között ok-okozati viszony áll fenn, és
legalább átmeneti, ideiglenes földrajzi közelségre van szükség ahhoz, hogy a kap-
csolati közelség bármelyik típusa hatékonyan m űködjön (Torre—Gilly 2000).
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 13 1
Regionális klaszterek és a közelség kapcsolata
A közelség a vállalatok számára fontos versenyel őnyök forrását jelenti. A földrajzi
közelség és a kapcsolati közelség együttes megvalósulása különböz ő szerveződési,
együttműködési formák kialakulását határozza meg, a közelség típusok eltér ő mérték-
ben való megvalósulásától függ ően. Torre és Rallet (2005) tipizálását alapul véve
Lagendijk és Lorentzen (2007) meghatározta a földrajzi és a kapcsolati közelség
együttes előfordulásának eseteit (1. táblázat).
A két eltérő közelség egymásra hatása négy alaptípust határoz meg. Az er ős föld-
rajzi és kapcsolati közelség együttesen két lehetséges esetben érvényesülhet
(1 a, 1 b): egyrészt a termelési és innovációs tevékenységek térbeli koncentrációjá-
ban, jellemz ően az innovatív klaszterekben, másrészt ideiglenes, de er ős földrajzi
közelséggel jellemezhet ő, gyakori face to face kapcsolatok esetében. A gyenge
földrajzi és szoros kapcsolati közelség (2) a földrajzilag szétszórtan elhelyezked ő,
de koordinált, kiépített kapcsolatrendszerrel rendelkez ő szervezeti egységekre (te-
lephelyekre) vonatkozik. Az együttm űködéstől, interakciótól mentes, de földrajzilag
koncentrált szervezetek esetén pedig (közlekedési) folyosókról (3), illetve agglome-
rációs előnyök indirekt hatásaiban részesül ő térségekről beszélhetünk. Az alapul
vett modellt Lagendijk és Lorentzen (2007) egy negyedik esettel egészítette ki,
figyelembe véve azt, amikor sem földrajzi, sem kapcsolati közelség nincs (4) és az
innovatív együttműködések is minimálisak. Ennek példájával főleg periférikus tér-
ségekben találkozhatunk.
1. TÁBLÁZAT
A földrajzi és kapcsolati közelség együttes el őfordulásának esetei
(Intersection between Geographical and Organized Proximity)
Földrajzi Kapcsolati közelség
közelség Szoros (erős) Laza (gyenge)
1 a) Lokális innovatív (mili ő) és 3) Azonos földrajzi elhelyez-
termelési rendszer (klaszter) kedés, szomszédság közvetlen
Erős
(lb) Ideiglenes földrajzi közel- (direkt) interakció nélkül
(közeli)
ség (ko-lokalizáció) (projektek, (közlekedési folyosó, agglo-
találkozók) meráció)
2) Nem helyi együttműködések
4) Elszigetelt tevékenységek
Gyenge (értékláncok, több telephelyes
(rurális, periférikus térségek-
(távoli) szervezetek, IKT-t alkalmazó
ben)
együttműködések)
Forrás: Lagendijk és Lorentzen (2007, 461) alapján saját szerkesztés.
Az erő s fizikai közelség, a földrajzi koncentráció és a szoros kapcsolati közelség
együttes jelenlétének leginkább szembet űnő esetei a regionális klaszterek. A regio-
nális klaszterek fogalmának megalkotása Michael E. Porter nevéhez fűződik, aki
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
132 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 3
vizsgálatai során a vállalati szint ű versenyelőnyökre és azok forrásaira fektetett
hangsúlyt. Megfogalmazta, hogy „a klaszter egy adott iparág földrajzilag közel
elhelyezked ő vállalatainak, intézményeinek, támogató és kapcsolódó (kiegészít ő)
iparágainak csoportja" (Porter2000, 254). Kiemeli, hogy a klaszter nem csak a
földrajzilag közel elhelyezked ő vállalatok szervez ődése, hanem azok technológiai,
tudáscsere érdekében létrejött szoros, innovatív kapcsolatrendszere is, amelynek
alapját egyértelm űen a szoros kapcsolati közelség határozza meg. A vállalatok szá-
mára a térbeli s űrűsödésük révén lehet ővé válnak a pozitív externáliákból ered ő
költségelőnyök is (Lengyel—Mozsár 2002). Ilyen el őny a vállalatok speciális oktatá-
si intézményekhez, szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához való hozzáférése és az al-
vállalkozókhoz, tanácsadókhoz való közelsége és annak lehet ősége, hogy alacso-
nyabb egységköltségen, alacsonyabb szállítási és tranzakciós költségek mellett sze-
rezzék be inputjaikat (Lengyel 2001).
A tudásalapú gazdaság fejl ődését meghatározó tényez ők között kiemelt jelentő-
séggel bír a földrajzi és a kapcsolati közelség révén megvalósuló tudás terjedés,
amely az innovációra és így a tudásalapú szervez ődések fejl ődésére gyakorol jelen-
tős hatást. Nem elég a tudás térbeli kiterjedtségének és egy adott terület innovációs
kapacitásának feltárása, hanem szükség van azon csatornák meghatározására is, ame-
lyeken keresztül az innováció a térben létrejön és terjed. Ennek vizsgálatára különböz-
tette meg Capello és Faggian (2005) a földrajzi, fizikai közelséget a kapcsolati közel-
ségtől és az általuk definiált kapcsolati tértől (relational space) (1. ábra).
A fizikai közelség lehetővé teszi a gazdasági szerepl ők közötti kapcsolatok
kialakulását, és növeli a tudás, az információ és a legjobb gyakorlatok cseréjének
valószínűségét. A földrajzi közelség alapvet ően a tudás túlcsordulásához szükséges
agglomerációs (lokalizációs és urbanizációs) el őnyöket, valamint a tudásteremt ő szer-
vezetek közelségét jelenti. A kapcsolati tér ezzel szemben minden olyan gazdasági,
intézményi szereplő közötti kapcsolati formát magában foglalja, amely a partnerek
kapcsolati közelsége, közös értékei, együttm űködési készsége, összetartozás érzése
révén jött létre. Ez pedig hatással van a kapcsolati t őke megerősödésére, az explicit
és implicit együttműködések kialakulására, így a tudás terjedésére is.
A földrajzi és a kapcsolati tér megközelítések hasonló módon és egy id őben járul-
nak hozzá a tudás terjedéséhez és átadásához, az innováció megvalósulásához és
olyan innovatív kapcsolatrendszerek kialakulásához, amelyek a regionális
klaszterek alapját is jelentik (Grosz—Rechnitzer 2005). Tény, hogy a földrajzi közel-
ség pozitív befolyással van a vállalatok, kutatóintézetek kapcsolatára, innovációs
teljesítményére, de a kapcsolati tér vizsgálata nélkül nem határozható meg, hogy ez
a befolyás hogyan keletkezik és milyen mértékben. A kapcsolati tér meghatározó az
interaktív, kollektív tanulás folyamatában, a tapasztalat és a tudás cseréjében és így
olyan tudásalapú szervez ődések fejlődésében, mint a klaszterek.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 133
1. ÁBRA
A földrajzi és kapcsolati tér szerepe az innováció és a klaszterek létrejöttében
(Role of Physical and Relational Space in Innovation and in Cluster Forming)
Fizikai tér Kapcsolati tér
(lokális szint)
Fizikia (földrajzi) Szervezett közelség
közelség
Kognitív
• Egyazon iparág cégeinek közelség
közelsége (lokalizációs
Tudás Szervezeti Társadalmi
előny)
közelség közelség
• Különböző iparágak túlcsordulás
cégeinek közelsége előfeltételei
Intézményi
(urbanizációs el őny)
közelség
• Egyetemek és
kutatóintézetek közelsége
Kapcsolati tőke
Területi tudás
terjedésének
csatornái
Földrajzi tudás Kollektív tanulás
túlcsordulása (tudásszerzés
KLASZTER
(INNOVÁCIÓ)
Forrás.. Capello—Faggian (2005) ábrájának módosításával saját szerkesztés.
Szoftveripari klaszterek nemzetközi tapasztalatai
Az Európai Unió által kiemelten támogatott IT a tudásalapú gazdaság egyik fon-
tos bázisa. Vizsgálata azért érdekes, mert a hagyományos iparági tevékenységekhez
(pl. élelmiszeriparhoz, autóiparhoz) képest a szoftveripari klaszterek sajátosak a
termelési és fejlesztési folyamatokban, a vállalati kapcsolatrendszerekben. Az in-
formációs technológiának, így a szoftveripari szolgáltatásokat nyújtó iparágaknak
kulcsszerepük van az információs társadalom fejl ődésében (amely fejlesztésének
szükségességét az Európai Bizottság is elismerte új stratégiai keretprogramjában, az
„Európai Információs Társadalom 2010" által), mivel szinte minden szelctorban
elengedhetetlenek az üzleti tevékenységek folytatásához (termék- és szolgáltatásfej-
lesztés, marketing, értékesítés területén) (/SM2006).
A szoftveripari vállalatokat intenzív kutatói tevékenység jellemzi, és az IKT lehe-
tővé teszi, hogy tevékenységeiket partnereik nagy földrajzi távolsága ellenére is
hatékonyan menedzseljék és koordinálják. A szoftveripari termékek sajátossága,
hogy alapvetően szellemi termékek (szoftverek, távszolgáltatások), amelyek szállí-
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
134 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
tása a modern infokommunikációs technológiák révén a fogyasztókhoz, üzleti part-
nerekhez gyorsan és közvetlenül megoldható. A szoftveriparban kialakult klaszterek
az iparági szervez ő dések egyedi példái. Nagyon ritkán lehet kizárólag szoftveripari
klaszterrel találkozni, mivel általában egy nagyobb, jellemz ően információs és
kommunikációs technológiai klaszterbe ágyazottan jönnek létre, vagy egy high-tech
klaszterben működnek, háttérszolgáltatásokat nyújtva olyan iparágak számára, mint
a gyógyszer-, vegyipar, biotechnológia stb.
Az IT-iparágban számos fejlett klaszter m ű ködik úgy, mint a müncheni IT klaszter,
vagy a cambridge-i IT szuperklaszter. De egyre több olyan klaszterrel és klaszter kez-
deményezéssel is találkozhatunk, amelyek Szegedhez hasonló földrajzi, társadalmi,
gazdasági feltételekkel rendelkeznek (pl. Oulu), avagy kevésbé fejlett régiókban m ű-
ködnek (Cork). S őt, IT klaszterek megfigyelhet ők az EU új tagállamaiban is.
Az írországi Cork-ban található szoftveripar sikerének kiinduló feltételeit kedvez ő
infrastrukturális helyzete, alacsony költségfeltételei adták, amelyek nagyban hozzá-
járultak a fejl ődés kulcsához, a külföldi tő kebefektetések odavonzásához (OECD
2000). A helyi vállalati szféra fejl ő désében fontos szerepe volt a kormányzati szer-
vezetek és állami fejlesztési ügynökségek (Enterprise Ireland) közelségének, ame-
lyek tudatosan irányították Cork városát afelé, hogy innovatív tevékenységek jöv ő-
beli központjává váljon. A városban létrehozott „tudás zóna" megfelel ő környezetet
teremt a partnerviszonyok kiépülésére. A zóna lehet őséget biztosít a cégek számára,
hogy a város tudásközpontjának közelében telepedjenek le, el ősegítve a kollektív
tanulást, a szoros kapcsolatokon, kapcsolati közelségen alapuló együttm űködéseket,
kutatásokat, valamint a vállalatok és az akadémiai szféra tagjai közötti innovációs
tevékenységeket és az ötletek szabad áramlását (CCC 2005). A szoftveriparban
érintett szerepl ők számára az információhoz, kapcsolatokhoz való hozzájutást bizto-
sítják a konferenciák, rendezvények, üzleti ebédek megszervezése, amelyek az er ős
(ideiglenes) földrajzi közelséget kihasználva a kapcsolati közelséget er ősítik.
Oulu (Finnország) a világ olyan vezet ő innovatív klasztereinek egyike, melynek
kialakulása és fejl ődése számtalan egymásra épül ő tényező sorozatának (az 1960-as
évek óta meglévő egyetemi háttérnek, a széles, szakképzett munkaer őbázis közelsé-
gének stb.) az eredménye (Congress Oulu 2006). Az oulu-i szoftveripar hagyomá-
nyos ipari tevékenységekhez viszonyított gyors fejl ő dése azonban nem ment volna
végbe a Nokia letelepülése nélkül (/SM 2006). Oulu és vonzáskörzetének fejl ődésé-
ben a decentralizált, a közelség révén a helyi igényeket felismer ő regionális fejlesz-
tési ügynökségek aktív szerepvállalása, továbbá az információs és tudásközvetít ő-
ként szolgáló szakértő i központ kiépítése is meghatározóvá vált, amely a földrajzi
és kapcsolati közelséget kihasználva igyekszik a régió high-tech iparágbeli cégei-
nek, oktatási és kutatóintézeteinek együttm űködését ösztönözni.
Az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban a szoftveripari együttm űködések
tudatos fejlesztése az elmúlt évtizedben kezd ődött, alapvető en a befektetéseknek
kedvező üzleti környezet kiépítésével és költségel őnyök nyújtásával. Ostravában
(Csehországban) megteremtették annak feltételeit, hogy a vállalatok, a befektet ők és
az egyetem közötti közvetlen kapcsolatok kiépüljenek a közelség nyújtotta el őnyök
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 135
tudatos kihasználásával: ipari területeket, technológia parkot és innovációs központot
építettek ki (CSKI 2002). Tudatos lépéseket tesznek a régión kívülr ől érkező mun-
kaerő (és egyetemi hallgatók), vállalatok, innovatív tevékenységek odacsábítására.
Észtországban, Tartu IT klaszterének folyamatos fejl ődését exporttevékenységének,
külföldi piacokon való megjelenésének köszönheti. Legnagyobb kereskedelmi part-
nereinek, finnországi és svédországi IT vállalatoknak biztosított intenzív beszállítói
tevékenysége lehet őséget ad arra, hogy az ottani klaszterekbe beágyazottan m űköd-
jön, a legfejlettebb technológiákat adaptálja, és közös termékfejlesztéseket, kutatáso-
kat hajtson végre a kapcsolati közelség révén (Tartu Region 2007).
Az EU tagországokban létrejött és vizsgált klaszterek és kezdeményezések mind-
egyike adaptálható ötletekkel szolgálhat egy olyan típusú város szoftveriparának fej-
lesztésében is, mint Szeged. Szeged szoftveriparának fejl ődését elsősorban vállalati
köre és egyetemi háttere teszi lehet ővé. A külföldi esetek mindegyikében látható,
hogy a fejl ődés egyik kulcsa a megfelel ő tudásbázis és munkaer őbázis elérhetősége,
melyek megléte Szegeden is biztosított az egyetem által, oktatói és kutatói bázisa
révén. Ez lehet ővé teszi a közvetlen egyetemi-vállalati kapcsolatok kiépülését, és
egymáshoz való közelségüket kihasználva az üzleti tevékenységek és fejlesztések
végrehajtását. Szeged határ menti helyzete miatt a határon átnyúló kapcsolatok is
fontos előnyöket jelenthetnek (Rechnitzer—Smahó 2007).
A szoftveripar földrajzi koncentrációja Szegeden
Szeged városában és vonzáskörzetében nincs olyan vezet ő ágazat vagy verseny-
képes nagyvállalati kör, amelyhez az oktatási és kutatási célok kizárólag igazodná-
nak (Lengyel 2006). Emiatt is indokolt a térség szoftveriparában érintett kis- és
közepes vállalatok kapcsolatrendszerének felmérése, feltárva a közelségtípusok
jelenlétét és szükségességét, továbbá a klaszteresedés lehet őségét. A klaszteresedési
lehetőségek elemzésének els ő lépését az iparág országon és régión belüli súlyának
feltérképezése és igazolása, majd földrajzi koncentrációjából ered ő előnyök vizsgá-
lata jelentheti, és annak feltárása, hogy a vállalati kapcsolatok a közelség mely té-
nyezőire vezethető k vissza, megalapozva egy szoftveripari klaszter kialakulását.
A térségben a szoftveripar húzóágazati mivoltát a város adottságai is alátámaszt-
ják. Fejlesztési pólusként a város olyan tudásbázissal rendelkezik, amely egyetemi
hátterének, oktatói és kutatói tevékenységének, az egyetemi hallgatók magas szá-
mának (közel 30 ezer hallgató) és színvonalas képzési rendszerének, többek között
a kiépült informatikai képzésnek és az évente közel 300-500 informatikai jelleg ű
diplomásnak köszönheti (Lengyel 2006). Ez biztosítja a munkaer őbázis folyamatos
újratermelődését, és a szakképzett fiatal munkaer ő vállalkozói hajlamának növelé-
sével az új vállalkozások létrejöttét. Szegeden a szoftveripari vállalatok köre ki-
épült, és az els ő lépések is megszülettek egy hatékonyabb együttm űködési forma
(klaszter) kialakulásának érdekében.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
136 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
A szoftveripar olyan szellemi tevékenységekb ől áll, amelyek új tudás létrejöttét,
nagyobb hozzáadott értéket biztosítanak, és amelyek generálják további gazdasági
tevékenységek fejl ődését. Ezért a szoftveriparban (az adatok elérhet ősége miatt, a
TEÁOR 2003 alapján) csak egy alágazatot, a 'szoftver-szaktanácsadás, -ellátás'
(TEÁOR 72.2.), illetve azon belül is két szakágazatot, a szoftverkiadást (72.21) és
egyéb szoftver-szaktanácsadást, -ellátást (72.22) tekintünk szoftveriparnak. Az így
definiált szoftveripar magában foglalja a szoftvertermékek kifejlesztését, megterve-
zését, elő állítását, kiadását és az ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói tevékenysé-
get folytató (Szegeden közel 200) vállalatot.
Cél a szoftveripar fő ldrajzi koncentrációjának és húzóágazatként való jelenlétének
igazolása Szegeden és vonzáskörzetében. „Húzóágazatnak akkor tekinthetjük gaz-
dasági szereplők egy csoportját, ha a térség gazdaságában meghatározó súllyal
rendelkezik, valamint kell ő növekedést mutat" (Patik—Deák 2005, 143). Az ágazat
súlyát a hozzáadott érték, a foglalkoztatottak és a vállalkozások száma alapján hatá-
rozhatjuk meg. A hozzáadott érték nehezen vizsgálható, de a foglalkoztatottság és a
vállalkozások koncentrációjának mértéke statisztikai adatok alapján pontosan meg-
határozható a leggyakrabban alkalmazott mutató, az LQ index (lokációs hányados)
által (2. táblázat).
A szű kebb értelemben vett szoftveripari klaszterhez szükséges a kritikus tömeg és
specializáció, ha a szegedi szoftveripar koncentrációja nemcsak a régión belül, ha-
nem országos szinten is bebizonyosodik (Patik—Deák 2005). Az LQ indexet két
megközelítésben nézzük: egyrészt a Magyarországon található összes szoftveripari
céget, másrészt csak a 'vidéki Magyarország' szoftveripari vállalatainak számát
vesszük figyelembe, utóbbi esetben elhagyva a Budapesten található több mint
5000 vállalatot. Szegedet a nagyobb vidéki városok, a pólusvárosok értékeivel ha-
sonlítjuk össze, Székesfehérvár kivételével (ahol a Közép-Dunántúli Regionális
Informatikai Klaszter található).
2. TÁBLÁZAT
Vállalkozási és foglalkoztatási LQ értékek
(Value of LQ for Entreprises and Employment)
Vállalkozási LQ Foglalkoztatási LQ
Vidéki Vidéki
Magyarország Magyar- Magyarország Magyar-
ország ország
Budapest 1,390 2,171
Szeged 0,944 1,256 1,119 2,867
Győr 0,829 1,104 0,431 1,105
Pécs 1,016 1,352 0,557 1,429
Miskolc 0,617 0,822 0,689 1,767
Debrecen 0,858 1,142 0,681 1,744
Székesfehérvár 1,173 1,561 0,898 2,300
Forrás: Opter Cégtár és a KSH Cégkódtár adatai alapján saját számítás.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 137
A statisztikai adatok alapján a klaszterfeltérképezés igazolta a szoftveripari vállal-
kozások és foglalkoztatottak Szegeden és vonzáskörzetében lév ő relatív koncentrá-
cióját. A szoftveripari vállalkozások (vállalkozási LQ) országon belüli aránya csak
Budapesten és Székesfehérváron meghatározó. A vidéki Magyarországon, Székes-
fehérvárt és Pécset követ ően azonban Szegeden is magas a vállalkozások koncent-
rációja, 1-nél nagyobb LQ értékek elérésével. A szoftveriparban foglalkoztatottak
száma (foglalkoztatási LQ) alapján ennél kiemelked őbb értékekhez juthatunk.
Országos szinten Szegedet (több mint 550 fős foglalkoztatottal) nem érdemes
Budapesthez (közel 19 ezer fő) viszonyítani, de a vidéki nagyvárosokhoz képest
dominanciája bizonyítható. A 2-nél is nagyobb foglalkoztatási LQ értéket (amelyet
az European Cluster Observatory is határértékként alkalmaz) Szeged mellett csak
Székesfehérvár éri el. Mindezek alapján a foglalkoztatottak számában is igazolható
a szegedi szoftveripar relatív koncentrációja Magyarországon.
A Dél-alföldi régióban a szoftveripari vállalatok és foglalkoztatottak száma nem
vethető össze a hagyományos húzóágazatokban m űködő vállalatok és foglalkozta-
tottak számával (pl. az élelmiszeriparral). Az LQ kiszámított értékei alapján azon-
ban kijelenthető, hogy önmagában a szoftveripari vállalkozások szegedi koncentrá-
ciója kiemelkedő az országos átlaghoz, más vidéki városok értékeihez képest.
Szoftveripari vállalatok földrajzi és kapcsolati közelsége
A szoftveripari vállalatok közötti kapcsolati közelség jelenlétének és er ősségének
vizsgálatára kérd őíves felmérés ad lehet őséget. A kérd őív összeállítása az European
Cluster Observatory klaszterfeltérképezési tanulmányai és a Harvard Business
School által, Michael Porter vezetésével folytatott regionális innovációs klaszterek
felmérésére irányuló kérd őív alapján történt. A közelség meglétére és intenzitására
vonatkozó kérdések a közelség szakirodalmának tanulmányozása során merültek fel
és kerültek összegyűjtésre (3. táblázat).
A kérdőíves felmérés alanyai a szegedi kistérségben lév ő vállalatok köre. A Szege-
den és vonzáskörzetében székhellyel vagy telephellyel rendelkez ő, cégforma szerint
(kft. és rt.) megkülönböztetett vállalatok állnak a felmérés középpontjában. A kö-
zelség dimenzióit feltáró kérdések öt kérdéscsoportban kaptak helyet, ahol a kérdé-
sek mindegyike olyan tényez ők meglétére, vállalatok általi megítélésére és intenzi-
tásának mérésére fókuszál, amelyek rámutatnak egy potenciális szoftveripari
klaszter kiépülésének lehet őségére.
A kérdőíves felmérés során a sz űkebb szoftveripar 91 vállalkozásának cégvezet őit
kerestük meg. A vállalkozások közül 18 nem volt elérhet ő, és két telephelyről kide-
rült, hogy csak formálisan léteznek, valójában semmilyen funkciót nem töltenek be.
A megkeresett 74 vállalattól végül 31 kitöltött kérd őív érkezett vissza, mely ered-
ményt nem tekinthetjük reprezentatívnak, de figyelemre méltó, hogy a vállalati kör
34%-ának véleményét tükrözi. Úgy véljük, ez alapján megalapozott következteté-
sek levonására nyílik lehetőség.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
138 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
3. TÁBLÁZAT
A közelség jelenlétének és intenzitásának mérésére szolgáló tényez ők a kérdőívben
(Factors Measuring the Presence and Intensity of Proximity in the Questionnarie)
Mérési tényez ők
— lokális, regionális, nemzeti és nemzetközi partneri kapcsolatok
jelenléte és mértéke (fogyasztók, beszállítók, üzleti partnerek,
egyetem, kutatóintézet, fejlesztési ügynökség, versenytárs, köz-
igazgatási szerv stb.)
tényező feltételek (szakember, oktató-, kutatóintézet, technoló-
gia, üzleti szolgáltatások stb.) jelenléte és közelségéb ől eredő
előnyök hasznosításának mértéke
tényező feltételek (szakmai és személyes kapcsolatrendszer, in-
formáció, munkaer ő, pénzügyi forrás stb.) lokális hiánya és en-
nek hatása
— helyi iparágak igényeit kielégít ő kiegészítő termékek gyártása és
mértéke
— foglalkoztatottak azonos szakmai végzettsége, közös tanulmá-
nyok, azonos egyetemi háttér, régi munkakapcsolatok aránya
— K+F és innovációs tevékenységek folytatásának mértéke és gya-
korisága
fejlesztési célú együttm űködések aránya
— szakmai klubokban, fórumokon, rendezvényeken stb. való rész-
vétel
• — szakmai, üzleti kapcsolati formák mértéke a szervezeten belül és
N szervezetek között (pályázatok, projektek, konzorciumok stb.)
— személyes, informális kapcsolati formák mértéke a szervezeten
t:s.>
C")
belül és szervezetek között (családi, baráti stb. kapcsolatok hatása
a szervezet m űködésére)
• társadalmi háttér vállalati m űködésben betöltött szerepe és értéke
családi, rokoni, baráti és egyéb személyes kapcsolatok megítélése
"c3
és hatása:
.N
.o
— vállalati piaci pozíció elérésében, megtartásában
E-,
— információ és tudás szerzésében
vállalatok működését befolyásoló formális (törvények, rendele-
tek, jogszabályok) és informális (kulturális normák, szokások,
P;')
vállalati rutinok) intézményi keret elemeinek fontossága és érzé-
,tv kelt hatása
— a térség gazdaság- és vállalkozásfejlesztési gyakorlatának elemei
és hatása
Forrás: Saját szerkesztés.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 139
Magyarországon a szoftveriparban sajátos módon mutatkozik meg a földrajzi kö-
zelség szerepe. A vállalatok partneri kapcsolatokra vonatkozói adatai (a kapcsolatok
mértéke, a kapcsolattartás intenzitása) meger ősítik azt az általánosan ismert hazai
adottságot, hogy Budapest túlsúlyos szereppel bír. A vállalatok több mint 70%-ánál
találhatók kiterjedt fogyasztói és ügyfélkapcsolatok helyben és a f ővárosban egy-
aránt (2. ábra). A Szeged—Budapest közötti földrajzi távolság nem akadályozza az
együttműködések kialakulását, amib ől arra következtethetünk, hogy az egyének
közötti erős kapcsolati közelség megléte a kapcsolatépítés forrása. A vállalatok
61%-a működik együtt Budapesten m űködő versenytársaival, ami magasabb, mint
Szegeden. A Dél-alföldi régióban és a régión kívül Magyarországon a partnerkap-
csolatok ugyancsak jelent ősek, de számuk kisebb. Mindebb ől azt a következtetést
vonhatjuk le, hogy a szoftvertermékek és tevékenységek piacának határai tágak,
köszönhetően az infokommunikációs technológiák alkalmazhatóságának is. Ezt
támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek a földrajzi közelséget egy ötfokú skálán
(ahol az 1 nem fontos, 5 nagyon fontos) közepesen fontos tényez őként értékelték
(2,71 átlagérték). A szoftveripari vállalatok számára a földrajzi közelség jelent ős
ugyan a partnerség kiépítésében, de egy adott cél, jellemz ően egy megrendelés tel-
jesítésének érdekében hiánya nem akadályozza az együttm űködés létrejöttét.
2. ÁBRA
A szegedi kistérség szoftveripari vállalatainak kiemelked ő partnerkapcsolatai (%)
(Most Important Partnership of Software Companies írom Szeged Subregion)
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Szegeden Budapesten Régión kivül, az
régióban országban
s 1-ngya7tók, tigyfelPk s Versenytársak ()71Pri partnerek 1-gyetPm
Forrás: Kérdőív alapján saját szerkesztés.
A felmérés igazolja, hogy a szoftveripari tevékenységek folytatásához
elengedhetetlen a (legalább ideiglenes) földrajzi közelség megléte Szegeden és
vonzáskörzetében is — kiemelten az oktató és továbbképz ő intézetek, az innovatív
emberek, ötletek, technológiák elérésében és a költségek csökkentésében. A földrajzi
közelség az innovatív együttműködések, termékfejlesztések folyamatának egyes
fázisaiban, így a projektek megtervezése, a kezdeti tárgyalások, a fejlesztési igény
kialakítása, a szakmai tanácsadás során kiemelten fontos.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
140 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
Szegeden a szoftveriparban er ősek a helyi kapcsolatok, amelyek a térség tudás-
szigetként való értékelését támasztják alá. A szegedi vállalatok esetében az egyetem
közelsége kiemelt hatással bír. A vállalatok több mint fele tart fenn rendszeres kap-
csolatot egyetemmel, kutatóintézettel, jellemz ően a Szegedi Tudományegyetemmel,
de kisebb mértékben (a vállalatok 23%-a) a Budapesti M űszaki és Gazdaságtudo-
mányi Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel.
A Szegedi Tudományegyetem hatása számos vonatkozásban érvényesül. A meg-
kérdezett vállalatok ötfokú skálán értékelték az egyes tényez ők befolyását a vállala-
tok innovativitására (1 nincs hatással, 5 nagy hatással van) (3. ábra). Az egyetemet
a vállalatok az innovációs tevékenységre legnagyobb hatással rendelkez őként érté-
kelték, a hatékony munkaer ő és az információs hálózatok tényez őit követően. Ezt
támasztja alá, hogy a szegedi szoftveripar cégvezet őinek 78%-a, foglalkoztatottai-
nak többsége (néhol 50%-a, legtöbb esetben több mint 75%-a) a Szegedi Tudo-
mányegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végzett. Az egyetem,
mint közvetítő közeg és a tudásfolyamatok meghatározó szerepl ője nagymértékben
hozzájárul ahhoz, hogy a szegedi szoftveripari vállalatok kapcsolati közelségbe
kerüljenek egymással.
3. ÁBRA
Szoftveripari vállalatok innovativitását befolyásoló legfontosabb tényez ők
(Most Important Factors Influencing the Innovativiness of the Software Companies)
Hatékony itaitikaeré
5 4,3
Szakmai Információs
szövetséRek
5 hálózatok
(kamara)
Egyetem.
-Üzleti partnerek
kutatóintézet
Helyi szolwaltató Személyes
szektor kap csolatok
Megjegyzés: A kapott értékek a kérd őívben adott válaszok átlagai.
Forrás: Kérdőív alapján saját szerkesztés.
A kapcsolati közelség innovációs kapcsolatok kialakításában betöltött szerepe és
jelenléte alátámasztást nyert azáltal, hogy a vállalatok közel azonos tudásbázissal
rendelkeznek, kognitív közelségben vannak. Amellett, hogy a cégvezet ők és
alkalmazottak többsége közös egyetemi háttérrel rendelkezik, 75%-uk vett részt a
közelmúltban valamilyen szakmai konferencián, továbbképzésen. Az üzleti alapú
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 141
együttműködések közül kiemelkedik a vállalatok 90%-ának közös pályázatokon
való részvétele, a közös kutatási eredmények kidolgozása és hasznosítása, valamint
a K+F projekteken és konzorciumokon való részvétel — még ha eseti jelleggel is —,
amelyek nem jöhetnének létre bizonyos tudás azonosságok és a közelség más
dimenziói nélkül.
A szoftveripari vállalatokat intenzív innovációs tevékenység jellemzi, 65%-uk
saját kutatás-fejlesztést végez. Az elmúlt három évben a vállalatok 87%-a hajtott
végre valamilyen innovációt, jellemz ően termék- (65%) és technológiafejlesztést.
45%-uk jelent meg új piacon termékeivel, és ami érdekes, hogy csak 22%-uk
vásárolta az alkalmazott technológiát, a többiek maguk fejlesztették.
Szegeden a vállalatok vezet ői és alkalmazottai közötti személyes, informális
kapcsolatok központi jelentőségűek. A vizsgált vállalatok a m űködés, a piaci pozíció
elérésének szempontjából az ötletek, tapasztalatok megosztásánál, a tudás és informá-
ció megszerzése, átadása során ezeket a kapcsolatokat nagyon fontosnak ítélik, és
hiányukat olyan tényezőnek tartják, amelyek befolyásolni tudják a vállalat fejl ődését.
Valamennyi vállalat igénybe veszi az informális kapcsolati formákat, amelyek a
szervezeti közelség révén létrejöttek, és sokszor a korábbi munkakapcsolatokra, közös
egyetemi évekre vezethet ők vissza.
A szegedi szoftveripari vállalatok társadalmi háttere és a köztük lév ő szoros társa-
dalmi közelség egyértelmű. A fennálló személyes kapcsolatrendszer kiterjedtsége
azonos társadalmi kontextusba ágyazottságra utal. Ez egyrészt megkönnyíti a koope-
rációt, az információk és a tudás áramlását, másrészt az iparág fejl ődését tekintve hát-
rányt jelenthet, ha a személyes kapcsolatrendszerrel nem vagy kevésbé rendelkez ő
vállalatok mindezt zárt társadalmi közegként érzékelik, és új ötleteikkel nem képe-
sek a folyamatok szerves részévé válni. Ez hosszabb távon akár az innovációs telje-
sítmény növekedésének komoly gátjává is válhat. Igaz, jelenleg a vizsgált vállalato-
kat aktív innovatív tevékenység jellemzi.
A vállalatok közötti kapcsolati közelség erősségét a makroszintű, formális és
informális intézményi háttér is meghatározza. A vállalatok azonos befolyásoló
tényezőkkel rendelkeznek, ugyanazon törvények, jogszabályok vonatkoznak rájuk, és
ugyanazon kulturális értékek és normák által meghatározottak. Mégha a vállalatok
erős intézményi közelségben is vannak, az intézményi háttér hatásait a vállalatok eltér ő
módon értékelik. A kormányzat feladata a vállalatok és szervez ődéseik előtt álló piaci
korlátok megszüntetésében, a piaci verseny szabályozásában és az inputok (infra-
struktúra, technológia stb.) hozzáférésében van. A vállalatok azonban elégedetlen-
ségüket fejezték ki (ötfokú skálán 1 nem elégedett, 5 nagyon elégedett) a helyi
önkormányzat (1,93) és a központi közigazgatási szervek (1,82) szerepvállalásával, a
jogi szabályozás követhet őségével (2,03), az adminisztrációs követelményekkel (1,57)
és a kis- és közepes vállalkozások érdekképviseletével (1,72) kapcsolatban.
A vállalatok véleménye szerint Szeged város gazdaság- és vállalkozásfejlesztési
gyakorlata csak kis mértékben segíti el ő a klaszterek, hálózatok, együttműködések
kialakulását, a régión kívüli piacra való kilépést, cégalapítást, üzlet- és piacfejlesztést
(4. ábra).
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
142 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
4. ÁBRA
A szegedi gazdaság és vállalkozásfejlesztési gyakorlat értékelése
(Valuation of Economic and SME Development Practice in Szeged)
Müszaki infrastrukttira
fejlesztés
2,35
Inkub átorlraz, ip ari park
,CéQalapítás
kapcsolatépités
,97
Üzlet ég piacfejlesztési
K.laszter, hálózat építés
tanácsadás 1 97
;67
1'74 Szakmai fórum.
Régión kívüli p iacra lépés
rendezvény szervezés
Megjegyzés: A kapott értékek a kérd őívben adott válaszok átlagai.
Forrás: Saját szerkesztés.
Ezen tapasztalatok visszavezethet őek arra, hogy hazánkban a klaszterfejlesztési
célkitűzések megfogalmazása csak rövid múltra tekint vissza, és jelenleg a tudatos
klaszterfejlesztési politika még kevésbé képezi szerves részét a központi gazdaság-
fejlesztési politikának (Grosz 2006). A megfelelő klaszterorientált programok
kiépítésével, a megfelel ő szerepvállalással mindezen tényez ők kiküszöbölhetők, a
vállalatok és partnereik közötti intézményi közelség még er ősebbé válhat.
A kapcsolati közelség egyes elemeinek részletes vizsgálatát követ ően
bebizonyosodott, hogy a szoftveriparban Szegeden és vonzáskörzetében megvalósul
az innováció és a tudásfolyamatok magas színvonalon tartása, mely a kapcsolati
közelség megléte nélkül nem valósulna meg. A kutatásból kiderült, hogy a szoftver-
ipari vállalatok mind földrajzi, mind kapcsolati közelségben vannak, amely egyértel-
műen alátámasztja, hogy lehet őség lenne egy működő szoftveripari klaszter kialakulá-
sára. Ehhez azonban elengedhetetlen olyan további feltételek megteremtése, mint:
— a támogató, de nem domináló kormányzati szerep érvényesülése;
— a kölcsönös előnyöket nyújtó innovatív kapcsolatrendszer és partnerség kiépü-
lése a vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek között;
— olyan szoftveripari részterületek létrehozása, ahol a vállalatok nem csak eseti
jelleggel, hanem folyamatosan együtt tudnak m űködni.
A kevésbé fejlett régiókban az iparág fejl ődésének forrását jelentheti a más helyi
iparágaktól — a térségben biotechnológia, orvostudomány — érkezett megrendelések
és a számukra biztosított informatikai háttéralkalmazások kifejlesztése. Az iparágak
közötti együttm űködések is a földrajzi és a kapcsolati közelség által együttesen
nyújtott előnyökre épülve fejlődhetnek.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 143
Összegzés
Szeged és vonzáskörzetében egy szoftveripari klaszter kialakulási esélyeinek
vizsgálatát indokolttá tette, hogy a kevésbé fejlett Dél-alföldi régió „tudásszigetét"
alkotó város szoftveriparban országos szinten is kiemelked ő . A vállalatok fizikai,
földrajzi közelsége el őnyt biztosít a tudás áramlásában, az innovációban és részben
a költségek csökkentésében is. A felmérés igazolja, hogy mind üzleti, mind pedig
nem-üzleti kapcsolatokon alapuló szervez ődések létrejönnek a szegedi szoftveripari
vállalatok és egyéb szervezetek között, ami pozitív hatással van az innovációs tevé-
kenységükre, vállalkozókészségükre, szakmai fej l ődésükre.
Beigazolódott, hogy az együttműködések létrejötte nem csak a földrajzi közelségre,
hanem a kapcsolatok informális jellegére, a vállalatok kapcsolati közelségére is
visszavezethető. A földrajzi közelség kulcsfontosságú a szegedi vállalatok
fejlődésében és a szoftveripari tevékenységek folytatásában, az információ és tudás
(kiemelten a tacit tudás) átadásában, de ennek mértéke nem kezelhet ő elkülönülten
a kapcsolati közelségt ől:
— szükség van a küls ő (főleg fővárosi) megrendelésekre és a régión kívüli
partnerektől származó külső tudásforrásokra, mely kapcsolatok kiépülésének
alapját a kapcsolati közelség jelenti,
— a szoftveripar egy speciális eset, ahol a termékek szellemi termékek, amelyek
fejlesztése földrajzilag távol lev ő egységeken belül is folyhat, és digitális
eszközök révén bárhová eljuttathatóak, azaz távmunkában lehet dolgozni, pl.
fővárosi cégek részére,
— a vállalati együttműködésekhez szükséges személyes, face to face
megbeszélések eseti jelleg űek, informatikai és kommunikációs eszközök által
elősegítettek.
Kiderült, hogy a vállalatok szubjektív értékelése alapján a földrajzi közelség szerepe
a szoftveriparban viszonylagos és nem állandó feltétele a közös kutatási projektek
megvalósulásának. A földrajzi közelségre szükség van a szoftveripari tevékenységek
folytatásához, de ennek igénye nem független a kapcsolati közelségt ől, a vállalatok
közös szakmai nyelvezetétől, ismereteitől, rutinjaiktól, kulturális hátterükt ől. A válla-
latok ennek köszönhet ően a régión kívüli partneri kapcsolatok széles bázisát építik ki,
sokoldalú fejlesztési együttm űködést hoznak létre egyetemekkel és kutatóintézetek-
kel. Innovációs tevékenységüket szakképzett munkaer őbázisuk, kiépített üzleti és
személyes kapcsolatrendszerük befolyásolja. Az információk és a tudás terjedésében
szerepet játszó személyes kapcsolatok társadalmi beágyazottságának, a közös értékekkel
és tudásbázissal való rendelkezésnek kiemelt szerepe van.
A vállalatok innovativitását és tudásintenzitását a kapcsolati közelség egyes
dimenzióinak erőssége együtt és külön-külön is meghatározza. A vállalatok közötti
kapcsolatok, az együttm űködési hajlandóság, a közös munkaer ő- és tudásbázis an-
nak lehetőségét biztosítja, hogy Szegeden és vonzáskörzetében szoftveripari
klaszter alakuljon ki. A klaszterépítéshez szükséges feltételek részben már kiépültek
a térségben, részben pedig a kapcsolati közelség dimenzióinak további meger ősítése
révén és tudatos fejlesztési stratégia által kialakíthatók.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
144 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
Jegyzet
Tanulmányom a 2009. évi OTDK Közgazdaságtudományi Szekció Regionális Gazdaságtan I. tagoza-
tának I. díjat nyert, „A közelség szerepe az IT klaszterek kialakulásában (Szegeden és vonzáskörzeté-
ben)" című dolgozat (konzulens: Lengyel Imre) átírt és módosított változata.
Irodalom
Albino, V.—Carbonara, N.—Petruzzelli, A.M. (2007) Proximity as a Communication Resource for
Competitiveness: A Rationale for a Technology Cluster. — International Journal of Learning and
Intellectual Capital. 4.430-452. o.
Boschma, R.A. (2005) Proximity and Innovation: A Critical Assessment. — Regional Studies. I. 61-74. o.
Capello, R.—Faggian, A. (2005) Collective Leaming and Relational Capital in Local Innovation
Processes. — Regional Studies. 1.75-87. o.
CCC (2005) Strategic Cork. Guide to the city 's investment opportunities, quality of life, plans for the
future. Cork City Council, Cork. Ireland.
Congress Oulu (2006) Ou/u — a five start technology cluster. Meet Oulu Hitech, Oulu.
CSKI (2002) ICT in the Czech Republic: Institutions, Regulations, Challenges and Apllications in
Academia, Indusby and the Public Sector. Czech Society of Cybemetics and htformatics, Prága.
Gallaud, D.—Torre, A. (2004) Geographical Proximity and Circulation of Knowledge through Inter-firm
Cooperation. Palgrave, Macmillan, London.
Grosz, A. (2006) Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon. — Lengyel I.—
Rechnitzer J. (szerk.) Kihívások és válaszok: A magyar épít őipari vállalkozások lehetőségei az Euró-
pai Uniós csatlakozás utáni időszakban. NOVADAT Kiadó, Győr.
Grosz A.—Rechnitzer J. (2005) Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA
RKK, Pécs—Győr.
ISM (2006) Study into the strategies, policies and other conditions needed to allow the European-based
Software and Service industries to take global platform leadership. Information Society and Media.
Directorate General, Berlin.
Kirat, T.—Lung, Y. (1999) Innovation and proximity. Territories as loci of collective leaming processes. —
European Urban and Regional Studies. 6.27-38. o.
Knoben, J.—Oerlemans, L.A.G. (2006) Proximity and inter-organization: A literature review. —
International Journal of Management Reviews. 8.71-89. o.
Krugman, P. (2000) A földrajz szerepe a fejl ődésben. — Tér és Társadalom. 4.1-21. o.
Lagendijk, A.—Lorentzen, A. (2007) Proximity, Knowledge and Innovation in Peripheral Regions. On
the Intersection between Geographical and Organizational Proximity. — European Planning Studies. 4.
457-466. o.
Lengyel I. (2001) Iparági és regionális klaszterek: tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük f őbb kérdései. —
Vezetéstudomány. 10.19-43. o.
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress,
Szeged.
Lengyel I. (2006) A Szegedi Tudományegyetem lehet őségei a tudásalapú helyi gazdaságfejlesztésben. —
Máder B.—Rácz B. (szerk.) Szegedi Tudományegyetem: 85 éves szegedi fels őoktatás. Szegedi Tudo-
mányegyetem, Szeged. 53-74. o.
Lengyel I. (2008) A közelség alakváltozásai a tudásalapú helyi gazdaságfejlesztésben. — Lengyel I.—
Lukovics M. (szerk.) Kérdő jelek a régiók gazdasági fejlődésében. JATEPress, Szeged, 109-129. o.
Lengyel I.—Mozsár F. (2002) A küls ő gazdasági hatások (extemáliák) térbelisége. — Tér és Társadalom. 2.
1-20. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Morris, D.—Donnelly, T.—Hyry, M. (2005) The Oulu Phenomenon. — Regional Association International
Conference. Aalborg, Denmark.
Nemes Nagy J.(2009) Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
OECD (2000) Irish ICT Cluster. OECD Cluster Focus Group Workshop, Utrecht. Netherlands.
Patik R.—Deák Sz. (2005) Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban — Tér és Társadalom. 3-4.
139-158. o.
Vas Zsófia : Közelség és regionális klaszterek: A szoftveripar Szegeden.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 127-145. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 145
Porter, M.E. (1990) The Competitive Advantage of Nations. The Free Press, New York.
Porter, M.E. (1998) Clusters and the new economics of competition. — Harvard Business Review. No-
vember—December. 77-90. o.
Porter, M.E. (2000) Location, Clusters, and Company Strategy. — Clark, G.L.—Feldman, M.P.—Gertler, M.S.
(eds.) The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, Oxford. 253-274. o.
Rechnitzer J.—Smahó M. (szerk.) (2007) Unirégió. Egyetemek a határ menti együttm űködésben. MTA
Regionális Kutatások Központja, Pécs—Gy őr.
Tartu Region (2007) IT Sector overview. Information Technology: Smartware from Tartu, Estonia. Tartu
City Goverment, Tartu.
Torre, A.—Gilly, J-P. (2000) Ön the Analytical Dimension of Proximity Dynamic. — Regional Studies. 2.
169-180. o.
Torre, A.—Rallet, A. (2005) Proximity and localization. — Regional Studies. I. 47-60. o.
Varga, A. (2006) The Spatial Dimensions of Innovation and Growth: Empirical Research Methodology
and Policy Analysis. — European Planning Studies. 9.1171-1186. o.