Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 1-12. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf 2009 • 3: 1-12
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA:
A VÁROSFEJLESZTÉS MEGÚJÍTÁSA1
(Integrated Urban Development Strategy:
Renewal of the Urban Development)
BARTA GYÖRGYI
Kulcsszavak:
integrált városfejlesztési stratégia (IVS) Lipcsei Charta baukultur közösségi részvétel irányítás
(governance)
A Lipcsei Charta új szellemiség ű városfejlesztési gondolkodást igyekszik meghonosítani az integrált városfej-
lesztési stratégia megfogalmazásával, amelynek lényege a gazdasági, társadalmi és területi szempontok együt-
tes kezelése, a különböz ő területi és időbeli szintek összekapcsolása, a helyi szerepl ők bevonása a tervezés
fobumatába, valamint a finanszíroz,ás többcsatornás megoldása. Az IVS er ő feszítéseket követel a nyugat-
európai országoktól, városoktól á elsősorban a tervezési fobJamat demokratizálásában, viszont gyökeresen új
korszakot nyit az újonnan csatlakozott, volt szocialista tagországokban. Annak ellenére, hogy Magyarországon
már elkészült majd másfélszáz IVS az elmúlt évben, az az általános hazai vélemény, hogy a városfejlesztés
megújulása — különböz ő okok miatt — még várat magára. A nemzetközi kipróbált módszerek megismerése és
átvétele is segíthet ebben a hosszú és nehéz folyamatban.
Bevezetés
Az Európai Unióban több mint egy évtizedes vita, készül ődés után vált elfogadottá
az integrált városfejlesztési stratégia, nálunk kampányszer űen robbant be az IVS.
A Lipcsei Chartát a fenntartható európai városoktól 2007 májusában fogaltnazták meg,
a végrehajtásáról éppen egy évvel kés őbb, az EU szlovéniai elnöksége idején született
dolcumentum. A magyar kézikönyv — amely a 2007 és 2013 közötti város-
rehabilitációban részt vevő városok számára készült — 2007 októberében jelent meg. De
már ekkor meghirdették nálunk az IVS pályázatokat is, 2008 kora nyári beadási határ-
idővel. Mi több, közel másfélszáz IVS el is készült azóta (Pre-Regeneration... 2005;
Egységes tervezési... 2006; Kézikönyv... 2007; Városfejlesztési kézikönyv 2009).
Rendkívül gyorsan peregtek tehát az események, pedig a Lipcsei Charta nem apró
technikai változtatásokat javasolt, hanem egy alapjaiban új szellemiség ű városfej-
lesztési gondolkodást kívánt elindítani az integrált városfejlesztési stratégia (IVS)
megfogalmazásával. Ennek lényege a gazdasági, társadalmi és környezeti problé-
mák együttes kezelése, a különböz ő területi és időbeli szintek (az akcióterületek,
városrészek és a város egészének, valamint a város régiójával való kapcsolatának,
illetve múltjának, jelenének és a jöv őjének) összekapcsolása, a lakosság és a helyi
szereplők bevonása a tervezés folyamatába, valamint a többcsatomás finanszírozás
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
2 Barta Györgyi TÉT XXIII. évf. 2009 s3
megoldása. Ebben a gondolatmenetben a várostervezés és a tervek megvalósítása
alapvetően helyi kezdeményezés ű folyamat.
Magyarországon, ahol a terület- és városfejlesztés ez idáig a központi kormányzat
akaratának helyi szintre való lebontását jelentette, a Lipcsében meghirdetett integ-
rált városfejlesztési stratégia alapvet ően új irány, új korszak kezdete lehet, amely
nálunk gyökeresen új gondolkodásmódot követel. A szemlélet átalakulása érthet ően
igen lassú folyamat, az EU és a magyar kormányzat viszont gyors eredményeket
vár. Ezért a gondolkodási, tervezési, végrehajtási folyamatokat fel kell gyorsítani.
Ennek érdekében az EU kezdeményezésére és támogatásával a központi kormány-
zat igyekszik gyökeret verni az új gondolkodásnak, és „top down" eszközökkel
próbálja bevezetni az integrált városfejlesztési stratégiát a magyar városfejlesztés-
ben. Vajon lehet-e így jelent ős és gyors eredményt elérni? Vajon sikerül-e belátható
időn belül a fejéről a talpára fordítani a városfejlesztési gyakorlatot, elindítani egy
többnyire helyi önkormányzati szervezés ű és kezdeményezés ű folyamatot?
Szakmai és civil fórumok 2 foglalkoznak ma is az IVS-sel, nem csak a készítésé-
nek, módszereinek problémáival, hanem az integrált városfejlesztés eddigi eredményei-
vel, vagy éppen eredménytelenségével. (Érdemes rákattintani az Internetre, milliós
nagyságrendű az IVS-sel foglalkozó találatok száma.) A vitatkozók többsége
(várostervez ők, városvezetők) elfogadja, hogy az integrált gondolkodás jó irány a
városfejlesztésben (és nem egy új, értelmetlen teher az önkormányzatok számára),
de mégis az az általános vélemény, hogy az IVS nincs (még) a helyén. Egyel őre
kétségtelen, hogy egyrészt az IVS-ek sok esetben felszínes, átgondolatlan, hiányos
és nem koherens anyagok, amelyek nem mutatják be meggy őzően a város valódi
problémáit és lehetőségeit. Másrészt, jóformán, mint pályázati mellékletek jelennek
meg, amelyek az akcióterületeken megvalósítandó városközpont megújítás, vagy a
szociális rehabilitációt célzó projekttámogatás megszerzésének formális feltételei.
Szó sincs tehát egyel őre a városfejlesztés új szellemiségér ől.
Nem kétséges, hogy az IVS készítés csak éppen megindított egy új folyamatot,
amely valószínűleg leáll, ha nem kap küls ő és belső késztetést a folytatásra. De
hogyan tovább? Van-e további ösztönzés a kormányzat részér ől az IVS-ek megújítá-
sára, karbantartására, kommunikálására? És megértették-e az önkormányzatok,
hogy új feladataik vannak a városfejlesztésben, amit rajtuk kívül más nem fog el-
végezni? Mindezt különösen fontos most hangsúlyozni, hiszen 2013461 3 még nehe-
zebb lesz forrásokat találni a városfejlesztés finanszírozására, mivel lezárul az
e célra most nagyvonalúan felajánlott vissza nem térítend ő uniós támogatás.
Most kell tehát megragadni az alkalmat, felkészülni a nehezebb id őszakokra. Eh-
hez nyújt segítséget a külföldi jó gyakorlatok (best practices) megismerése. Földi
Zsuzsa, illetve Czirfusz Márton által írt, a Tér és Társadalom jelen számában meg-
jelenő két tanulmány brit, holland és német tapasztalatokat mutat be. A külföldi
megoldások már nem csak a tervezési folyamatra vonatkoznak természetesen, ha-
nem a megvalósítás egyes elemeire is, hiszen az integrált gondolkodás és a fenn-
tarthatóság szempontjai régóta és sokkal inkább áthatják a nyugat-európai városter-
vezést és fejlesztést.
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
TÉT XXIII. évf 2009 • 3 Integrált városfejlesztési stratégia ... 3
Az IVS az Európai Unió városfejleszt ő politikája
Az európai integráció kezdeti szakaszában, az 1970-es évekig, nem foglalkoztak a
közös regionális politika kialakításával, részben azért, mert az akkori tagállamok
gazdasági fejlettsége közel hasonló volt, és az általános fellendülés szakaszában
remélték az országon belüli különbségek kiegyenlíthet őségét a nemzeti regionális
politikák segítségével.
Később azonban az integrációban részt vev ő országok számának gyarapodásával
jelentő sen megnövekedtek a területi különbségek is. Az Európai Unió kezdetben
kifejezetten a regionális fejlesztésre koncentrált. Ez ahhoz a szemlélethez volt köt-
hető , amely a régióknak a korábbiaknál lényegesen fontosabb szerepet szánt, halvá-
nyítani szándékozva a nemzetállamok jelent őségét. A célul kitűzött területi különb-
ségek csökkentését a régiók szintjén látták leginkább megoldhatónak. A városfej-
lesztés e szempontból háttérbe szorult, mivel a fejlett, stagnáló vagy elmaradott
térségekben a városok (természetesen különböz ő mértékben) nagyobb gazdasági
dinamikát mutattak a környezetüknél, a gazdasági fejl ődés csomópontjai voltak.
Az 1970-es évek közepét ől elinduló radikális társadalmi-gazdasági átalakulás
Európában elmélyítette a városfejl ődés egyenl őtlenségeit: miközben a városok a
gazdasági fejl ődés dinamikahordozói voltak, egyre elviselhetetlenebb strukturális
problémákkal küszködtek — társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egy-
aránt. Így az EU politikájában az 1990-es évek közepét ől kezdtek foglalkozni a kü-
lönböző célú, súlyú és irányultságú városfejlesztési programokkal (1994-ben hirdették
meg elő ször az URBAN progamokat, amelyek 2006-ig folytatódtak; a városok
nehézségekkel küszköd ő térségeinek rehabilitációja érdekében hozták létre az
URBACT programot 2003-ban; az EUKN a városfejlesztéssel kapcsolatos informá-
ciós rendszer kiépítését t űzte ki célul 2004-ben). Jól látható, hogy az EU regionális
politikájának középpon6ába egyre inkább a város került. A célok között szerepelt a
városok közötti kooperáció meger ősítése (a többközpontú városrendszerek), a dinami-
kus és versenyképes városok megteremtése, a városi szerkezet megújítása (területhasz-
nálat, infrastruktúrafejlesztés, a szociális problémák kezelése, a városi ökorendszerek
stb.), a város és vidéke közötti új partnerség, valamint a vidéki térségfejlesztés.
A városok fenntartható fejlesztése
A Dániában (Aalborg) 1994—ben megrendezett konferencián fogalmazták meg az
etu-ópai kis- és nagyvárosok fenntarthatóságáról szóló nyilatkozatot (Aalborg Charta,
1994), amely összefoglalta a városfejlesztés új céljait, és kijelölte a célok megvaló-
sításához szükséges erőfeszítéseket (From Charter... 2004).
— Az európai népesség 80%-a él városokban, a városok a gazdaság központjai.
A városok a változó életmód, termelés, fogyasztás kulcsszerepl ői.
— Az emberiségnek törekednie kell a társadalmi igazságosság, a fenntartható
gazdaság és a környezeti fenntarthatóság elérésére. A város az az alapegység,
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
4 Barta Györgyi TÉT XXIII. évf. 2009 s3
amely képes a társadalmi, gazdasági és környezeti egyensúlytalanságok keze-
lésére. Helyi stratégiákat kell kialakítani e problémák megoldására oly módon,
hogy a problémáikat ne exportálják a szomszédos vagy más térségekbe.
A fenntarthatóság elérése kreatív, helyi és egyensúlyt keres ő folyamat.
— A városban működő gazdaság növekedésének határt szab a természeti és fizikai
tőke, amelynek kímélését segíti a hatékony felhasználás és az újrahasznosítás.
Törekedni kell a városi társadalmak fenntarthatóságára, vagyis a társadalmi kü-
lönbségek csökkentésére az alapvet ő társadalmi szükségletek elérhet őségével.
A városfejlesztés fontos célja a területhasználat és a városi mobilitás fenntart-
hatósága (a magas néps űrűség előnyeinek kihasználása oly módon, hogy az ne
sértse a város élhet őségét).
— A városfejlesztésnek érzékenyen kell reagálnia a klímaváltozás kihívásaira
(elsősorban az új épületek energiafelhasználásának csökkentésével).
— A helyi önkormányzatoknak kell átszervezni városaikat a fenntarthatóság ér-
dekében. Ebbe a munkába be kell vonni a helyi közösségeket és a gazdasági
szereplőket.
— Minden eszközt és intézményt igénybe kell venni e politika megvalósítása ér-
dekében (From Charter... 2004).
Az Aalborg Charta a városfejlesztésre helyezte a hangsúlyt, állítva, hogy a város
önmagát szervezni képes alapegység, amelynek kezelnie kell a városban kialakult
társadalmi, gazdasági és környezeti egyensúlytalanságot.
Az Aalborg Chartában már felsorolták azokat az elemeket, amelyeket kés őbb az
IVS-ek is tartalmaztak: a helyzetértékelést és a jöv őkép kialakítását, az alternatív
stratégiai lehetőségek értékelését, a célok közötti prioritások meghatározását, a vár-
ható eredmények mérhet őségét, a tervek végrehajtásának programozását (határ-
időkkel és a munkamegosztás kialakításával), a monitoring és a beszámolás folya-
matait a terv végrehajtásáról, valamint a kommunikáció és a társadalmi részvétel
fontosságát.
A Lipcsei Charta (2007. május) a fenntartható európai városokról
E dokumentum legfontosabb javaslata az integrált városfejlesztési politika szüksé-
ges bevezetésére vonatkozik. A Lipcsei Charta fontos konferenciák, dokumentumok
megállapításaira épült4 (European Common... 2003; Brenner 2007; Integrated...
2007; Public Hearing... 2007).
— Az EU azt ajánlja, hogy az európai városok a város egészére dolgozzanak ki
városfejlesztési programot.
— A városfejlesztési politikát továbbra is nemzeti szinten kell meghatározni, de a
megoldásokat a különböző (regionális és helyi) szinteken is keresni kell.
— Együttműködésre és összekapcsolódásra van szükség a helyi—regionális szin-
tek között.
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
TÉT 70(III. évf 2009 • 3 Integrált városfejlesztési stratégia ... 5
A helyzetértékelést SWOT elemzéssel kell kiegészíteni.
Az IVS-eknek tartalmazniuk kell a célok és a jöv őkép konzisztens rendszerét,
a városrészek ágazati fejlesztésének m űszaki terveit, a vegyes finanszírozás
(állami és magán) lehet őségeit, a helyi szerepl ők és a lakosság bevonását a
tervek kidolgozásába.
— Az IVS-ek EU által javasolt stratégiái, céljai: jó min őségű közterek létrehozá-
sa, az infrastrukturális hálózatok modernizálása, az energiahatékonyság növe-
lése, a kompakt településszerkezet megóvása, az oktatás, tudáskoncentráció,
hálózatépítés programjai, a városrehabilitáció el ősegítése, valamint a társa-
dalmi kirekesztés elleni fellépés a városokban (Public Hearing... 2007).
A Lipcsei Charta felhívja a figyelmet a makroszint ű városfejlesztési koncepciók és a
területrendezés terveinek szükséges összekapcsolására, a városrészek és a projekt
térségeinek (akcióterületek) területi szintíí komplex kezelésére, foglalkozik a köz-
ponti irányítás és a helyi kezdeményezés szintjeinek kezelésével, vagyis a munka-
megosztással a különböz ő szintek között. Ez a dokumentum nagy figyelmet szentel
a város és régiójának kapcsolatára, hangsúlyozva, hogy a város területi integrációja
biztonságot ad, segíti a munkamegosztást, er ősíti az identitást. Az integrált városfej-
lesztés céljai között a szociális kérdésekre — ezen belül pedig az anti-szegregációs
politikára — megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A Lipcsei Charta kiemeli az épí-
tési kultúra — a „baukultur" — jelent őségét, amely magában foglalja a min őségi terve-
zést, az épített örökség meg őrzését, a modern építészetet és az építés gazdaságosságát.
Ez a megközelítés új szemléletet jelent: az épített környezet min ősége a városfejlesz-
tési politika meghatározó szempontjává válik (Baukultur... 2007).
Az EU városfejlesztési politikája jelent ős átalakuláson, fejlődésen ment keresztül
az elmúlt másfél évtizedben. Olyan új elemekkel gazdagodott, amelyekkel a koráb-
bi városfejlesztési stratégiák nem rendelkeztek. Els ősorban a fenntarthatóság szem-
pontjainak meghatározó voltára és az integrált szemlélet kialakulására gondolunk.
Véleményünk szerint ez által az EU városfejlesztési politikájában új korszak kez-
dődött. Az új korszak jellemz ője az is, hogy európai szint ű gondolkodás indult meg
a városfejlesztésben, amelyet hatékonyan támogat a fejlesztési stratégia szempontjai-
nak megfogalmazása és a jelent ős uniós támogatási rendszer kidolgozása. Ennek
hatása óriási, még akkor is, ha a városfejlesztés a nemzeti politika része maradt.
A fenntartható európai városok Lipcsei Chartájának végrehajtása
A Lipcsei Charta jelent ős előrelépés tehát a városfejlesztésben, de az elveket meg
is kell valósítani. 2008 májusában a szlovéniai Brdoban került sor e nehéz feladat
megfogalmazására, a vitákra a végrehajtásról, valamint a területi koordinációról.
A jó gyakorlatok, hasznos tapasztalatok kicserélése olyan kérdéseket vetett fel,
amelyek jelenleg is aktuálisak:
— Egy kézikönyv kidolgozását javasolják, amely az integrált városfejlesztési
stratégia szellemében hasznos tanácsokat ad a városfejleszt ők számára. (Tehát
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
6 Barta Györgyi TÉT XXIII. évf. 2009 s3
itt hangzott el el ő ször a kézikönyv szükségessége, jóval azután, hogy a ma-
gyar kézikönyv elkészült, s őt, már a használatára is sor került.)
Az IVS-ek jogi helyzete tisztázatlan. Ahhoz, hogy betöltsék a fontos szerepü-
ket, az IVS törvényi hátterét is ki kell dolgozni (az IVS-t integrálni kell a terü-
leti és településtervezés kialakult rendszerébe).
— A korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a városi társadalmak helyzeté-
nek javítására: els ősorban a hátrányos helyzet ű városi területek rehabilitáció-
jára, a városi regenerációra, illetve az életkörülmények javítására.
A Strukturális Alapokat használva kell megvalósítani a fenntartható városfej-
lesztési projektek operacionalizálását. Az operatív program mint horizontális
politika szerepeljen, amelyet fel kell használni a növekedési pólus fejlesztésére,
az operatív programban kell továbbfejleszteni az integrált terveket; a rende-
zési és pénzügyi tervekben pedig jelenjenek meg a stratégiai szempontok.
— A tapasztalatok és információk cseréjéhez területi megfigyel őrendszert lenne
javasolt kiépíteni; információs egységeket kellene létrehozni; nemzetközi kon-
ferenciákat, tanfolyamokat kellene szervezni.
A szlovéniai konferencia javaslatai:
Szükség van a szektorokat összekapcsoló-átfogó (cross-sectoral) munkacso-
portok kialakítására — az integrált megközelítés érdekében.
— Az IVS-ek egyik megoldatlan problémája a városfejlesztés összehangolása,
összekapcsolása a térségének fejlesztésével. Ennek koordinálása az operatív
programokban még nem eléggé kiforrott.
Igen nagy probléma a jól képzett tervez ők hiánya. Ennek érdekében át kell
tekinteni a jelenlegi oktatási rendszert, és azt az igényekhez kell alakítani.
— Az új kihívások felértékelik az épít őipar jelentőségét: a klímaváltozás, az
energiahatékonyság az építészet számára új feladatokat jelent.
Rendkívül fontos a jó tapasztalatok kicserélésének folytatása, els ősorban
olyan új módszerek elterjesztése, amelyek segítenek a városfejlesztésben részt
vevő szereplő k kooperációjának, illetve a lakosság bevonásának b ővítésében.
— Az EU új tagállamaiban a területi, illetve várostervezés eltér ő gyakorlata való-
sult meg a szocialista idő szakban, ezért a várostervezés új szemléletének el-
sajátítása, a tervezés új gyakorlatának bevezetése ezekben az országokban
nagyobb nehézséget jelent. Felvet ődött egy átmeneti idő szak szükségessége —
sajátos megoldásokkal.
A szlovén konferencia néhány kérdést nyitva hagyott a további viták számára:
melyek legyenek az IVS-ek prioritásai; hogyan alakítható ki a min őségi tervezők
elegendő kapacitása; hogyan lehet közelíteni a város- és a régiófejlesztés koordiná-
cióját, hogyan lehet kialakítani a fejlesztési tevékenységek többszint ű irányítását,
milyen formában lehet megszervezni a rendszeres tapasztalatcseréket?
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Integrált városfejlesztési stratégia ... 7
A hosszú előkészület vitáit lezárva, ma már az Európai Bizottság elvárja a tag-
államoktól, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben kiemelten foglalkozza-
nak a városfejlesztéssel:
— a városok versenyképességének er ősítésével, valamint bels ő strukturális prob-
lémáik kezelésével;
a társadalmi, gazdasági folyamatokat átfogó integrált városfejlesztési koncep-
ció kidolgozásával;
— a városok és környezetük kapcsolatainak er ősítésével;
— a helyi szerepl ők és a lakosság bevonásával a városfejlesztési program készí-
tésébe és megvalósításába;
— többcsatomás finanszírozás megvalósításával (EU, állami központi és önkor-
mányzati, valamint a magánszféra bevonásával).
E szempontok váltak az integrált városfejlesztési stratégiák alapelemeivé.
Eltérő megoldások a városfejlesztésben Nyugat- és Kelet-Európában
A városfejlesztésnek Nyugat-Európában új kihívásoknak kell megfelelnie. A nyugat-
európai városok népessége általában fogy és elöregedik, a bevándorlási hullám el-
sősorban a nagyvárosok népességének összetételében hozott alapvet ő változásokat.
A gazdasági átalakulás, az ipar kivonulása a városokból új helyzetet teremtett: egy-
részt új gazdasági funkciók jelentek meg a városokban (vagy új gazdasági funkciók
számára kell vonzó környezetet teremteni), másrészt a kiürült iparterületek helyén
létrejött barnamezőket kell valamilyen módon újraintegrálni a városi szövetbe. Nem
véletlen tehát, hogy a városok átalakuló társadalmának és gazdaságának kezelése —
a társadalmi különbségek csökkentése, a szegregációs folyamatok visszafordítása, a
belvárosok és a barnamez ők rehabilitációja, a környezeti szempontok (klímaválto-
zás, energiahatékonyság) fokozott figyelembevétele a városépítésben — a terület-,
illetve a városfejlesztés eminens feladatává vált. A nyugati világban a városfejlesz-
tés mindig els ősorban helyi feladat, helyi tevékenység volt, jelenleg főleg azt tanul-
ják a városfejleszt ők, hogyan lehet a tervezés és megvalósítás folyamatát demokra-
tikusabbá tenni a lokális szereplők szélesebb körének bevonásával, illetve hogyan
kell a helyi és a térségi fejlesztés céljait összehangolni. A fejlesztés integrált szem-
lélete (vagyis az ágazati, területi és id őbeli szintek összekapcsolása) szintén új fel-
adatok elé állítják a várostervez őket.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati jóléti rendszerek visszaszorulása, eler őtlene-
dése miatt a központi kormányzatok a korábbiakhoz képest kevésbé képesek irányí-
tani, szervezni és finanszírozni a települések fejlesztését, a helyi kezdeményez ő-
készség fokozottabb hasznosítására van szükség a helyi szerepl ők bevonásával. E
folyamat tudatos felismerésében nyújt segítséget az Európai Unió, ösztönözve a
tagállami kormányzatokat az IVS átvételére és kiteljesítésére (Cadell—Falk—King
2008; Scott 2008).
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
8 Barta Györgyi TÉT XXIII. évf. 2009 s3
Az EU újonnan csatlakozott országainak többségében (és itt a kelet-európai volt
szocialista országokra gondolunk) — az EU 15-ökhöz képest — más a helyzet. Ezek-
ben az országokban államszocialista berendezkedés határozta meg a korábbiakban a
terület- és városfejlesztést, amelyb ől teljességgel hiányzott a helyi önállóság, így a
helyi szintű tervezés és fejlesztés is. A „bottom-up" tervezést tehát most tanuljuk, és
az elmúlt két évtized még rövid id ő ahhoz, hogy az önkormányzatok, illetve a helyi
szereplő k és a lakosság felismerje megfelel ő módon, hogy nem küls ő erőktől (köz-
ponti kormányzat, EU) kell várni helyzetük javítását, hanem helyi összefogással
kell megvalósítani céljaikat, illetve kihasználni a küls ő forrásokat is. Az EU integrált
városfejlesztési stratégiája ezekben az országokban még er őteljesebb változást jelent,
mert nemcsak a hiányzó integrált szemléletet kell meggyökeresíteni (átfogóan kell
ismerni a város fejl ő dését, társadalmi-gazdasági struktúráját, és ebbe ágyazva kell
kezelni a város gondjait), hanem demokratizálni kell a városfejlesztés folyamatát —
a helyi erők bevonásával (Lengyel—Rechnitzer 2006; Bajnai 2008)
A helyi kezdeményező készség hiánya mellett a várostervezést más problémák is ne-
hezítik a volt szocialista országokban. Súlyos problémák halmozódtak fel városainkban:
— a szocializmus idején túlméretezett és id őben elhúzódó iparosítás (főleg a
nehézipar) és annak hirtelen összeomlása okozta — szinte kezelhetetlen — prob-
lémák;
a közel 50 éven át nem létez ő ingatlanpiac hiányának, illetve a rendszerválto-
zás utáni zavaros privatizáció káros következményeinek hatása a területhasz-
nálatban;
— a környezetszennyezéssel szembeni politikai és társadalmi közömbösség lassú
oldódása;
a rendszerváltozás utáni növekv ő szociális különbségek és a felgyorsuló szeg-
regáció a nagyvárosokban;
— a korábban elmaradt fejlesztések (a lakásépítésben és a közlekedés terén);
— a közvetlen helyi források jelentéktelen hányada a települések fenntartásában
és fejlesztésében (ami hozzájárul az önkormányzati gazdálkodás hiányzó fel-
tételeihez).
E felhalmozódott problémák megoldását kell az alacsonyabb gazdasági fejlettség ű
országokban megtalálni, ahol az országok, következésképpen városaik is súlyosabb
tő kehiánnyal küszködnek, mint a nyugati városok.
A városfejlesztés most új lehet ő ségekhez jutott: Magyarország egyenrangú tagként
élvezheti az Európai Unió megélénkül ő városfejlesztési politikájának számára is ked-
vező hatásait, illetve az ezt alátámasztó jelent ős pénzügyi támogatását. Meríthetünk a
többi tagállam hasznos tapasztalataiból, jó gyakorlataiból is. Az EU-ban felismerték,
hogy az új kelet-európai tagállamok a nyugati partnereikhez képest hátrányos helyzet-
ben vannak, így véleményük szerint is ezekben az országokban átmeneti időszakra van
szükség az integrált városfejlesztés elsajátításában és gyakorlattá válásában. Ebben
segít a központi kormányzat, amely az átmenet id őszakában irányítja, átfogja az integ-
rált városfejlesztés folyamatát. Végül is nem ellentmondás, csak éppen nehezebben
megvalósítható folyamat a „bottom-up" tervezés er ősítése „top-down" segítséggel...
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Integrált városfejlesztési stratégia ... 9
Külföldi tapasztalatok
Érdemes kiemelten kezelni a német városfejlesztési gyakorlatokat, tapasztalato-
kat. Egyrészt azért, mert a német kormányzat rendkívül nagy figyelmet fordított az
Európai Unió városfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseinek kidolgozására, megva-
lósítására és támogatására — uniós és nemzeti szinten egyaránt.
A városfejlesztéssel kapcsolatos szlovéniai EU DG értekezleten, 2008-ban elhang-
zott előadás a német erőfeszítésekr ől a Lipcsei Charta végrehajtásával kapcsolatban:
— Tartományi szinteken szerveztünk találkozókat, ahol a Lipcsei Chartát kíván-
tuk népszerűsíteni a városaink számára;
Programokat szerveztünk az „európai város", a „belvárosok rehabilitációja", a
„szomszédsági kapcsolatok fejlesztése" témakörökben;
Rendkívül fontos szempontnak tartjuk az energiahatékonyság növelését, f őleg
a régi és az új lakások energiafogyasztásának racionalizálását. Ennek érdeké-
ben a német kormányzat „beruházási egyezséget" hozott létre 2008-ban;
Ugyancsak fontos iránynak tartjuk a „baukultur" er ősítését, amely a városfej-
lesztési politikánk alapjává vált.
Az eredetileg közös szövetségi-tartományi finanszírozású Szociális város
programot (Soziale Stadt) forrásoldalról tovább b ővítettük. Így kiegészítettük
egy EU-s, ESZA finanszírozású programmal (BIWAQ), amely 2008-tól fi-
nanszírozza a lakosság tanulását, a képzettség javítása érdekében, er ősíti a
munkaerőpiac perspektíváit. Ez a program támogatja az új oktatási és foglal-
koztatási kezdeményezéseket, a közösségi részvételt, figyelemmel van a n ők
és a bevándorlók helyzetének javítására.
Másrészt, érdekes tapasztalatokra tehetünk szert a német terület- és városfejlesztés ta-
nulmányozásakor. Németországban, a korábbi tradíciók (f őleg a szövetségi rendszerb ől
következően) és még inkább az eltér ő nyugat- és kelet-német helyzet, gyalcorlat követ-
keztében együtt jelent meg a „top-down" és a „bottom-up" városfejlesztési politika.
Kétségtelen, hogy Magyarország és Németország államberendezkedése eltér ő, ám
a tervezés mindkét államban er őteljesen központilag irányított. A 2007-2013 terv-
periódusban Németország keleti részét és Magyarország egészét az EU jelent ős
forrásokkal támogatja. Miközben a városok — f őleg a nyugati országrészben — fej-
lesztési gyakorlatukat modernizálják az integrált politikáikban, addig a kelet-német
városok majdnem ugyanúgy tanulják a helyi kezdeményezés ű városfejlesztést (az
EU és a kormányzati ösztönz ők éppen olyan „motor" szerepet töltenek be ezekben a
városfejlesztési programokban), mint a kelet-európai város-társaik („csupán" lényege-
sen több anyagi forrást képesek mozgósítani). A sajátos német politika tanulmányozá-
sa kétszeresen is hasznos a számunkra: megismerhetjük a városi kezdeményezések
technikáit, és a központi kormányzati irányítás módszereit a városfejlesztésben.
Czirfusz Mártonnak a németországi városfejlesztési gyakorlatról szóló cikke
(Czirfusz 2009) a brandenburgi fels őfokú központok integrált városfejlesztési stra-
tégíáín keresztül a „központi hely elméletnek" és a „növekedési pólus elméletnek"
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
10 Barta Györgyi TÉT XXIII. évf. 2009 s3
együttes megjelenését mutatja be a gyakorlati városfejlesztésben. A két elmélet
alkalmazása a terület- és városfejlesztésben nyilvánvalóan ellentétes célok megfo-
galmazását feltételezi, ezért együttes megjelenésük ellentmondásos: a központi hely
elmélet alkalmazása a területfejlesztésben a térbeli kiegyenlít ődést segíti a lakosság
ellátásában, míg a növekedési pólus elmélet a város adottságainak fejlesztésével
kívánja a település versenyhelyzetét növelni. A kétféle megközelítés — kiváltképpen a
brandenburgi gyakorlatban — egyrészt a központi tervezés ma is jelent ős szerepére,
másrészt (talán) a tervez ők (magyarországihoz hasonló) sajátos, nevezetesen a
szocializmusból örökölt gondolkodásmódjára is utal.
Földi Zsuzsa tanulmánya (2009) kritikai realista keretbe ágyazva mutatja be az
európai és hazai tapasztalatokat a városfejlesztésben megjelen ő társadalmi részvé-
telről. Az országok történelmének, demokratikus hagyományainak és nemzeti poli-
tikáinak sajátosságai miatt az az igény, hogy a helyi társadalom is részt vehessen,
sőt, dönthessen a helyi ügyek tervezésében, fejlesztésében és megvalósításában —
igen eltérő megoldásokat hozott a nyugat-európai városfejlesztésben. Mindemel-
lett, a hosszú időre visszatekintő, alapvetően demokratikus berendezkedésnek kö-
szönhető en a nyugat-európai országokban egyáltalán nem idegen elem a társadalmi
részvétel. Ezekben az országokban a társadalmi részvétel különböz ő szintjei alakul-
tak ki: a legalsó szintet a lakosság információval való ellátása jelenti, második szin-
ten a lakosság már kinyilváníthatja kritikai észrevételeit, de a döntéshozásba nincs
beleszólása, míg a fels ő szinten a lakosság valóban részt vesz a döntéshozásban, így
nem csak befolyásolja, de részben irányítja is a fejlesztés végs ő kimenetelét. Földi
Zsuzsa cikkének izgalmas eleme a nemzetközi tapasztalatok összehasonlítása a
magyar gyakorlattal. Kritikai szemléletével rámutat a társadalmi részvétel nálunk
akadozó működésének főbb okaira. A már a gyakorlatban is kipróbált nemzetközi
módszerek megismerése és felhasználása is segíthet abban a türelmes munkában,
amely egyrészt kényszeríti a döntéshozók sz űk körét a demokratikus szemlélet átvé-
telére, másrészt felkelti a helyi lakosság érdekl ődését saját ügyeik intézése iránt.
Jegyzetek
Javaslatok az integrált városfejlesztési stratégiák készítését segít ő Kézikönyv módosítására hazai IVS-ek
elemzése és külföldi tapasztalatok alapján c. kutatás eredményeit használva. Az MTA RKK Budapesti
Osztályát a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium bízta meg 2008-ban e feladattal (témaveze-
tő Barta Györgyi).
Például, 2009 januárjában és márciusában a Magyar Urbanisztikai Társaság, februárban a Budapest
Kör rendezett érdekes vitákat az IVS-sel kapcsolatban.
3
2009-2010 után már nem hirdetnek meg új pályázatokat.
4
Cselekvési munkaprogram — Lille-i konferencia (2000), városfejlesztési joganyag — Rotterdam Konfe-
rencia (2004), Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekr ől (2005), Bizottsági közlemény
a 2007-2013 közötti idő szakra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2006), Bizottsági
kommunikáció a kohéziós politika városi vonatkozásairól (2006), az EU Területi programja (Területi
Agenda, 2007) — az integrált megközelítésr ől, Európai Építészetpolitikai Fórum — az építési kultúra a
fenntartható városfejlesztésért (2007).
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Integrált városfejlesztési stratégia ... 11
Irodalom
Bajnai L. (2008) Városfejlesztés. Scolar, Budapest.
Barta Gy. témavezet ő (2008) Javaslatok az Integrált Városfejlesztési Stratégiák készítését segít ő Kézi-
könyv módosítására hazai IVS-ek elemzése és külföldi tapasztalatok alapján. MTA RKK Budapesti
Osztály, Budapest.
Baukultur as an impulse for growth good examples for European cities. (2007) Selected case studies.
Ministry of Transport, Building and Urban Affairs, Centre for Public Space Research, Berlin—
Copenhagen.
Brenner J. (2007) Európai városaink jöv ője — városfejlesztés és építési kultúra. — Magyar Szemle. 9-10.
Online.
Cadell, Ch.—Falk, N.—King, F. (2008) Regeneration in European cities: making connections. Joseph
Rowntree Foundation, York.
Czirfusz M. (2009) Ellentmondásban? Központi helyek elmélete és a városok specializációja, — Tér és
Társadalom. 3.13-25. o.
Egységes tervezési rendszer szakért ői előkészítése. (2006) Terra Studio Kft., Budapest.
European Common Indicators. (2003) Towards a Local Sustainability Profile. AMBIENTE ITALIA,
Institut° de Recerche, Milano.
Földi Zs. (2009) A társadalmi részvétel szerepe a városfejlesztés gyakorlatában — európai és hazai ta-
pasztalatok. — Tér és Társadalom. 3.27-43. o.
From Charter to Commitments. (2004) Inspiring futures for local governments in progress. The
Aalborg+10conference „Inspiring Futures". http://www.aalborgplus10.dk/media/charter-
commitment.pdf
Integrated Urban Development — a Prerequisite for Urban Sustainability in Europe. (2007) Background
Study on the „Leipzig Charter on sustanaible European cities" of the German EU Council Presidency.
Bundesinstitut Oh. Bau-, Stadt- und Raumforschung (BBSR) http://www.bbsr.bund.de
(cln_016/nn_26160/BBSR/EN/Publications/OnlinePublications/2007/DL EU 09 07,templteId=ra
w,property—imblicationFile.pdf/DL EU 09 07.pdf
Kézikönyv a városok számára. Városrehabilitáció 2007-2013-ban. (2007) Önkormányzati és Területfej-
lesztési Minisztérium, Budapest.
Lengyel L—Rechnitzer J. (2006) Kihívások és válaszok. A magyar épít őipari vállalkozások lehetőségei az
EU-s csatlakozás utáni időszakban. NOVADAT, Győr. http://www.eco.u-szeged.hu/
region_gazdfej l_szcs/konyv7.html
„Pre-Regeneration" hazai városok felkészülése az integrált városfejlesztési módszertan elsajátítására.
(2005) Városháza, Miskolc.
Public Hearing on Territorial Agenda and Leipzig Charter. (2007) EP Press Service, Brussels.
http://www.eroperl.europa.eu/document/activities/cont/200805/20080530ATT30415/20080530ATT30
415EN.pdf
Scott, A.J. (2008) Resurgent Metropolis: Economy, Society and Urbanization in an Interconnected
World. — International Journal of Urban and Regional Research. 3.548-564. o.
The Territorial State and Perspectives of the European Union Document — Towards a Stronger Euro-
pean Territorial Cohesion in the Light of the Lisbon and Gothenburg Agenda. (2006) European Urban
Knowledge Network. http://www.eukn.org/binaries/eulm/news/2006/8/territorial-agenda-14-aug.pdf
Városfejlesztési Kézikönyv. (2009) 2. javított kiadás. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium,
Budapest.
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása.
Tér és Társadalom, 23. 2009. 3. 1–12. p.
12 Barta Györgyi TÉT XXIII. évf. 2009 s3
INTEGRATED URBAN DEVELOPMENT STRATEGY:
RENEWAL OF URBAN DEVELOPMENT
GYÖRGYI BARTA
The integrated urban development strategy (IUS) was strongly endorsed by the Leipzig
Charta (2007). This approach to urban development includes social, economic and regional
aspects and tries to incorporate the various local levels and contextual time lines, involving
local actors into the planning process, while looking for financing to both government and
private sources. Although IUS requires new and hitherto unknown efforts from many
Western European countries and cities, particulary in the process of civic participation, it
opens a fundamentally new era in the ex-socialist member countries of the European Union.
In spite of the fact that more than a hundred IUS blueprints have already been elaborated by
Hungarian municipalities, there is a general realisation that the desired renewal of Hungarian
urban development is still to be found. To know and use some of the sophisticated methods
filtered out by way of comparative international studies may assist in this long and difficult
procedure. In this contribution, the introductory section about the historical development of
IUS within the EU is followed by two studies illustrating British, Dutch and German best
practices in urban development.