Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.




                                      MEGJELENT

                                                    Horváth Gyula (szerk.):
                                                 Regionális fejl ődés és politika az
                   REGIONÁLIS                      átalakuló Oroszországban
                   FEJL Ő DÉS
                   ÉS POLITIKA
                                                    (MTA Regionális Kutatások
                                                   Központja, Pécs, 2008. 466 o.
                                                     Régiók Európája, 3. kötet)




      Az MTA Regionális Kutatások Központjának sorozata az európai regionális fejl ődés
    sajátosságait, a regionális rendszerek, a közigazgatás különböz ő szintjei és a gazdasági
    ágazatok kölcsönhatásait, a regionális politika és a fejlesztés intézményeit mutatja be.
      A sorozat harmadik kötete a világ legnagyobb kiterjedés ű országának regionális fo-
    lyamatait elemzi. Oroszország a Szovjetuniótól térben különlegesen egyenl őtlen gaz-
    dasági szerkezetet örökölt. A területi fejl ődést befolyásoló tőkeakkumuláció és iparte-
    lepítés a kommunista kormányzás évtizedeiben korlátozott számú régiót érintett. A
    birodalom széthullását követ ően a legfejlettebb és a legszegényebb régiók közötti
    különbségek tovább növekedtek. A kötet a régiók között megmutatkozó területi kü-
    lönbségeket és az azokat befolyásoló tényez őket elemzi, vázolja a markáns regionális
    problémákat és ismerteti a regionális politika elképzeléseit. A szerz ők az orosz regio-
    nális tudomány jeles képvisel ői.
     A kötetr ől megjelent ismertet ők:
      Bassa László: Földrajzi Értesít ő, 2008. 3-4.; Enyedi György: Magyar Tudomány,
    2009. 3.; Marosi Lajos: Területi Statisztika, 2009. 2.; Marosi Lajos: Élet és Tudo-
    mány, 2009. 18. Gyuris Ferenc: Tér és Társadalom, 2009. 1.; Gulyás László: Közép-
    európai Közlemények, 2009. 1.; Karácsonyi Dávid: Földrajzi Közlemények, 2009. 2.
                                          MEGJELENT
                          Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.




                                     MEGJELENT


             agyarorszag                             Beluszky Pál (szerk.):
   1.4
         történeti földrajza                         Magyarország történeti
          II. kötet                                   földrajza — II. kötet
   4‘
   1-4
   Q      Szerkesztette
          Beluszky Pál                              (Dialóg Campus Kiadó,
                                                 Budapest—Pécs, 2008. 436 o.
                                              Studia Geographica Dialóg Campus
                                                           Tankönyvek
                                              Területi és Települési kutatások 27.)




  A Kárpát-medence közép-európai sajátosságokkal jellemezhet ő társadalma több
ízben kísérelte meg a felzárkózást Nyugat-Európához. Reményteljes próbálkozás-
nak ígérkezett a rendi államberendezkedés és társadalom felszámolása után (1848),
a polgári berendezkedés kiépítésével egyid őben végrehajtott modernizáció: a dua-
lizmus korának (1867-1918) végére, a századfordulón — kb. 20 ezer km hosszúságú
vasúthálózat kiépítése nyomán — megteremt ődött a Kárpát-medence gazdasági egy-
sége, kezdetét vette a modern urbanizáció, Budapest az ország politikai-gazdasági-
kulturális fővárosává, modern nagyvárossá vált. Az agrár-konjunktúra hatására a
mezőgazdasági termelés is a fejl ődés motorjává vált, de a századfordulóra már az
ipari kor előőrsei is feltűntek a Kárpát-medencében. Lezajlott a népesedési folyama-
tok forradalma, kirajzolódtak a modern, integráns Magyarország (Kárpát-medence)
körvonalai; e folyamatokat, annak a 20. század elejére kialakult földrajzi vetületét
kívánja e könyv bemutatni, abban az állapotában, miel őtt a történelem viharai véget
vetettek volna e kísérletnek.
A kötet fő fejezetet:
8. Az ország gazdasága (Gál Zoltán; Beluszky Pál; Majdán János)
9. Magyarország oktatásügye (Nagy Mariann)
10. Magyarország településállománya, településhálózata (Beluszky Pál)
11.A Kárpát-medence országrészeinek (régióinak?) rövid jellemzése (Beluszky Pál)
                                    MEGJELENT
                    Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.




                               MEGJELENT


         Dél-Erdély és Bánság                    Horváth Gyula (szerk.):
                                                  Dél-Erdély és Bánság

                                             (MTA Regionális Kutatások
                                          Központja, Dialóg Campus Kiadó,
                                             Pécs—Budapest, 2009. 582 o.
                                          A Kárpát-medence régiói, 9. kötet.)




  A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a
Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
  A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejl ődésében az 1990-es évtizedben lezaj-
lott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat
váltottak ki.
  Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során
formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történ ő újjászerveződése
lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái
miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat
politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szo-
ros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
  E kötet két — hét megye alkotta — nagytérséget mutat be. Az egyik az Arad,
Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyéket magában foglaló kétmilliós népesség ű
Nyugat régió. Ez a térség a történelmi Bánság romániai részeit és a Partium déli
területeit fogja át. A másik térség — amelyet kötetünkben Dél-Erdélynek nevezünk —
a Közép régió eddig nem vizsgált Fehér, Szeben és Brassó megyéjét öleli fel. E
térségben 1,4 millió lakos él.
  A kötet szerzői a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Sapientia Magyar Tu-
dományegyetem kutatói.
                                        MEGJELENT
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.




                                  MEGJELENT

                                       Baranyi Béla — Nagy János (szerk.):
                                          Tanulmányok az agrár- és a
    Tanulmanyok az agyar- es a
    mumnabs tudomanyok korebol
                                       regionális tudományok köréb ől az
    az r-szak-alfoldi regmban                Észak-alföldi régióban

                                               (MTA RKK — DE AMTC,
                                               Debrecen, 2009. 369 o.)




  A magyar tudományosság két jelent ős intézménye között ápolt kapcsolatok ered-
ményeként újabb közérdekl ődésre számot tartó könyv látott napvilágot a közelmúlt-
ban. A kereteit tekintve 25 éve alakult, az országban hálózati jelleggel tevékenyked ő
MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) és a debreceni gazdasági és
agrár-felsőoktatásban 140 éves múltra visszatekint ő Debreceni Egyetem Agrár- és
Műszaki Tudományok Centruma (DE AMTC) ugyanis a regionális (területi), vala-
mint az agrár- és vidékfejlesztési jelleg ű tudományos és oktatási kapcsolatok megala-
pozása és elmélyítése céljából 2001-ben együttm űködési megállapodást kötött.
A modern regionalizáció és regionalizmus, valamint a terület-, az agrár- és vidékfej-
lesztés kérdéseit vizsgáló akadémiai és debreceni fels őoktatási intézmény között azóta
kiteljesedett együttm űködés eredménye a Baranyi Béla és Nagy János professzorok
szerkesztésében közreadott tanulmánykötet is.
  A közös kiadásban immár negyedik alkalommal megjelent, ezúttal a jubileumi al-
kalmakhoz is kapcsolódó legújabb könyv tanulmányai a régiófejlesztés helyzetét,
lehetőségeit és irányait elemzik az agrár és a regionális (területi) tudományok szem-
szögéből, jellemzően kistérségi megközelítésben az ország második legnagyobb
agrár- és vidékfejlesztési szempontból er őteljesen érintett régiójában, az Észak-
Alföldön. A tanulmánykötet fontos sajátossága továbbá, hogy a DE AMTC Föld-
hasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetéhez és az MTA RKK Debreceni
Osztályához, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Iskola tudományos m űhelyéhez
szorosan kötődő tapasztalt kutatók és oktatók tanulmányai mellett a fiatalabb szak-
emberek — köztük tehetséges PhD hallgatók — számára is lehet őséget biztosít az új
kutatási eredmények publikálására. A népes szerz őgárda munkájának köszönhetően
született tartalmas és igényes megjelenés ű könyv jó szívvel ajánlható a regionális
tudományok, valamint az agrárgazdaság és vidékfejlesztés kérdései iránt érdekl ő-
dők szélesebb köre figyelmébe.
                                       MEGJELENT
                       Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.




                                   MEGJELENT

                                            Hardi Tamás—Hajdú Zoltán—
     11qtall Ta
       •
                                                   Mezei István:
       •
                                            Határok és városok a Kárpát-
                  ok
                                                    medencében
    Könvátmedenceben
                                        (MTA Regionális Kutatások Központja,
                                             Győr—Pécs, 2009. 374 o.)




  Egyre többször halljuk, hogy államhatáraink „légiessé" válnak, egyre kisebb aka-
dályt jelentenek annak, aki át szeretné lépni őket. A Kárpát-medencében ennek a
folyamatnak különleges jelentőséget ad, hogy a 20. században keletkezett, s több-
ször módosult határaink egy korábban egységes politikai alakulat, a történelmi Ma-
gyarország térbeli rendszereit darabolták fel. Kérdés, hogy a határok elválasztó sze-
repének csökkenésével hogyan alakulnak újra és át ezek a hosszú id őn át elválasz-
tott térbeli struktúrák? Könyvünk a városállomány átalakulását vizsgálja a Kárpát-
medencében a 20. században keletkezett államhatárok és állami terek szempontjá-
ból. Elméletben tisztázza a határnak, mint térbeli jelenségnek a szerepét a földrajzi tér
alakításában, valamint a határ, a határváltozások hatását a városokra és a városháló-
zatra. Bemutatjuk a városállomány, a vonzáskörzetek átalakulását a Kárpát-
medencében, az egyes szomszédos államokban és térségekben, különös tekintettel a
határok mellé került városok eseteire. Elemezzük, hogyan hatott a határok meghúzása,
az új államok közigazgatási és területfejleszt ő politikája a városállomány fejlődésére,
s milyen új lehetőségeket és nehézségeket teremt városaink és a bennük él ők számára
egyes határszakaszaink „kinyílása", illetve mások elválasztó szerepének er ősödése.

           A könyv beszerezhető : MTA RKK NYUTI 9022 Győr, Liszt F. u. 10.
                                  e-mail: hardit@rkk.hu

Fő fejezetek:
Az államhatár mint térbeli jelenség (Hardi Tamás)
Városhálózat, vonzáskörzet és a határ (Hardi Tamás)
Az államok, a szomszédsági környezet és a fővárosok átalakulása a Kárpát-
 medencében a modernizáció id őszakában (Hajdú Zoltán)
                                    MEGJELENT
                    Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.



Városok és a közigazgatási terület-szervezés a Kárpát-medencében az I. világháború
 utáni időszaktól az Európai Unióig (Hajdú Zoltán)
Határváltozások és a határ menti városok a Kárpát-medencében a 20. században
 (Hardi Tamás)
A városok átalakulása (Hardi Tamás)
Szlovákia határ menti városai (Mezei István)
Városok Kárpátalján (Mezei István)
Városok a magyar—román határ mentén (Mezei István)
A vajdasági városok szerepe a szerb—magyar és a szerb—román határ menti kapcso-
 latok erősítésében (kiépítésében) (Nagy Imre—Kugler József)
Államhatár-változások és városfejl ődés a mai magyar—horvát és a magyar—szlovén
 határ térségében (Hajdú Zoltán)
Határon átnyúló ingázás, munkavállalás egy magyar—osztrák és szlovák—magyar
 példán keresztül (Hardi Tamás)
Határ menti városaink helyzete a 21. század elején (Hardi Tamás)