Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009        s   1                                       Gyors ténykép             101



      AZ ATOMERŐMŰ A DUNA BAL PARTJÁRÓL
                   NÉZVE
         (The Nuclear Power Plant as Seen from the Left Bank
                          of the Danube)

                                    KOVÁCS ANTAL

Kulcsszavak:
atomerőm ű lakossági támogatottság társadalmi felelősségvállalás (CSR)
 A Paksi Atomer őm ű biztonságosan olcsón és nagy mennyiségben állít elő villamos energiát, ezzel fontos
 szerepet betöltve hazánk elektromos áramellátásában. Ma a megfelel ő műszaki és gazdasági háttér nem
 elegendő a hosszú távú sikerhez, hiszen egy demokráciában nem m űködhet egy iparvállalat sem lakossági
 támogatottság nélkül. A tanulmányban az erőm ű és a környező lakosság kapcsolatát mutatjuk be össze-
foglalva az atomerőmű erő   feszítéseit, eredményeit a lakossági kapcsolatok javítása érdekében.



                                            Bevezetés

   A 21. század talán legf őbb kérdése, hogy az emberiség képes lesz-e megfelel ő vá-
 laszt adni a klímaváltozás kihívásaira, ki tudja-e elégíteni a globális szinten egyre
növekvő energia-éhséget úgy, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását elfogadható
 szintre csökkentse. Úgy tűnik, nincs egyetlen olyan primer energiaforrás, amely képes
 lenne maradéktalanul kielégíteni az igényeket, inkább az energiaforrások kombinációja
jelenthet megoldást. Világszerte egyre inkább a megoldás egyik kulcsszerepl őjének
tekintik az atomenergiát. A nukleáris energiával szemben azonban fenntartása van az
emberek egy jelentős részének, megfelelő támogatottság hiányában pedig nem lehet
egy demokráciában atomer őműveket építeni, működtetni (Elter et al 2006).
   Magyarország villamosenergia-ellátásának legjelent ősebb szereplője az atomerőmű,
 a hazai áram közel 40%-a innen származik, s a jöv ő is nehezen képzelhető el hazánk-
ban atomenergia nélkül. A cikkben megvizsgáljuk az er őmű jelenlegi helyzetét, lehe-
tőségeit, feladatait, els ősorban a tájékoztatás terén. Az európai és hazai helyzet feltá-
rásához több felmérés nyújt segítséget. Rendelkezésre állnak az Eurobarometer ide-
vonatkozó felmérései, s az atomer őmű saját vizsgálatainak eredményei is.

                                       A támogatottság

  A Paksi Atomerőmű támogatottsága évek óta itthon stabilan 70-75% körül mo-
zog. Ez az eredmény Európában kiemelked őnek számít — hasonló támogatottságot
csak Svédországban mértek (Attitudes towards... 2006) —, ugyanakkor az erőmű
             Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                 Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

102    Gyors ténykép                                        TÉT XXIII. évf. 2009   s   1

közelében élők közül azok, akik a Duna bal partján laknak, az országos átlag alatt
szimpatizálnak az atomenergiával (Regionális... 2006). Ez annál is érdekesebb, mert
az erőmű jelentős összegeket költ arra, hogy a lakosságot megfelel ő módon táj ékoz-
tassa, s az önkormányzatokat, civil szervezeteket támogassa. Mi lehet akkor ennek a
viszonylag alacsonyabb támogatottságnak az oka?
  Az erőmű folyamatosan komoly kihívásokkal néz szembe, s megállapítható, hogy
eddig sikeresen teljesítette valamennyi célkit űzését, akár műszaki, akár tájékoztatási,
lakossági kapcsolatok szintjén vizsgáljuk is azokat. 2006-ban sikerrel megtörténtek az
üzemidő -hosszabbítással (ÜH) járó közmeghallgatások, s a tervek ellen komoly kifo-
gás nem merült fel a környező lakosság részér ől (Kováts 2006a). Ugyanakkor figye-
lembe kell venni, hogy az ÜH még nem valósult meg (2012-tő l beszélhetünk meg-
hosszabbított üzemidőrő l az 1. blokk esetében), valamint azt is, hogy az ÜH támoga-
tása nem egyenl ő az új blokkok építésének támogatásával. A közvélemény-kutatások
szerint ma nincs meg az ehhez szükséges támogatás még a környez ő településeken
sem, pedig a szakemberek az 5., 6., blokk építését már komolyan számításba vették,
hiszen az EU elvárásait, a hazai kapacitásokat, valamint a hazai igényb ővülést figye-
lembe véve ésszerű megoldást csak az atomenergia jelenthet (Csom 2006; 2007).
  Miután egy ilyen beruházás hosszú id ő alatt valósulhat meg, ha 2020-ban szeret-
nénk a hálózatra kötni az új blokkokat, 2010 körül már meg kell hoznunk a megva-
lósításra vonatkozó döntéseket (Poós—Rátz 2005). Már jeleztük, hogy ma a sokrét ű
és komoly nagyságrend ű támogatás és informálás ellenére sem lenne elegend ő a
lakossági támogatás a beruházások megkezdéséhez. A negatív beállítódások, attit ű-
dök, hiedelmek nem változtathatók meg azonnal, ehhez évek kellenek. Ahhoz tehát,
hogy a mélyen gyökerez ő beállítódásokat kedvez ővé változtassuk, el őször meg kell
ismernünk azokat.


      Azonos sokaság, kicsit eltér ő kérdések, nagyon eltérő eredmények

  Az atomerőmű számára az egész ország támogatása fontos, de természetesen a leg-
fontosabb a környez ő lakosság szimpátiája, ezért is végeztet minden évben regionális
közvélemény-kutatást. A 2006. év végi kutatást kiegészítettük egy külön a Duna bal
partján élő ket vizsgáló mintára vonatkozó kérdéssorral, mely segítségével behatóbb
képet kaphatunk az ottani lakosság gondolkodásáról.
  Három különböző vizsgálat áll rendelkezésünkre:
  2006 végén készült el a Szociográf Kft. szokásos év végi regionális felmérése
(Regionális... 2006), nyári aktuális állapotot mért a TNS (Felmérés... 2006), s a
2007 januárjában megjelent Eurobarometer is nyári eredményeket közöl az EU és
benne természetesen Magyarország lakosságának az energiahelyzettel, atomenergiá-
val kapcsolatos véleményér ől (Attitudes on... 2007). A három felmérés hasonló
sokasággal és módszertannal, viszont eltér ő kérdéssorral dolgozott, de vannak kö-
zös pontok, melyek segítenek az adatok összehasonlításában.
                   Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                       Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009   s   1                                 Gyors ténykép         103

  Induljunk ki a legáltalánosabb kérdésb ől, az atomenergia támogatottságából. A ma-
gyar sajtó tele volt 2007. január elején a hírrel, miszerint az Eurobarometer felméré-
séből az derül ki, hogy „a magyarok 34%-a támogatja az atomenergiát" (Attitudes
on... 2007). Ez az eredmény nagyon távol áll attól, amit a TNS mért (76%) (Felmé-
rés... 2006), holott a két vizsgálat id őben nagyon közel volt egymáshoz. Az európai
kutatás 2006. május—júniusára, a magyar 2006 júliusára esett. Az egy évvel korábbi
Eurobarometer felmérés is 65%-os támogatottságot mért hazánkban (Radioaktív...
2005). A hatalmas különbséget a kérdésfeltevés módja és annak értékelése okozza.
A 34% helytálló eredmény, de ez csak azok véleményét tartalmazza, akik kifejezet-
ten preferálják az atomenergiát, s hallgat arról a 42%-ról, akik — bár nem kifejezet-
ten támogatják —, de elfogadják, nem ellenzik a nukleáris energia felhasználását.
Mindössze 20% azok aránya, akik ellenzik az atomenergiát. A hazai sajtó elmulasz-
totta megjegyezni, hogy a támogatók, s a „nem ellenz ők" együtt 76%-ot tesznek ki,
s ez az érték pontosan megegyezik a TNS felmérésében észleltekkel. Napokig azon-
ban a 34%-os adat hallatszott, s ez valószín űleg negatív irányba hatott a támogatásra,
kétségeket ébreszthetett az atomer őmű által évek óta emlegetett 75% feletti támoga-
tás hitelességét illet ően.
  A hazai cikkek kiemelték, hogy az ország megújuló forrásokat akar 80%-os tá-
mogatottság mellett, ugyanakkor a vizsgálatokban kimutatható másodlagos prefe-
renciákról nem tesznek említést. Az Eurobarometer felméréséb ől kiderül, hogy az
EU-s polgárok többsége s így hazánk lakói is az energiakérdéssel kapcsolatban leg-
fontosabbnak az alacsony árat és a megfelel ő ellátásbiztonságot tartják, harmadik
helyen szerepel a környezetvédelem (Attitudes towards... 2006). Ez egyértelműen
mutatja, hogy az emberek igényeinek leginkább megfelel ő energiaforrás a nukleáris
energia (noha ennek láthatóan nincsenek is tudatában).
  A másodlagos és a kinyilvánított preferenciák látványos eltérését a hiányos, illetve a
téves ismeretek okozzák. Ez több okra vezethet ő vissza. Az egyik ok az, hogy az EU-s
polgárok — egyelőre — nem tartják különösebben fontosnak az energiakérdést. Az Euro-
barometer felmérése arra is kitért, hogy megvizsgálta, melyek a polgárokat leginkább
foglalkoztató problémák a saját országuk szempontjából. A felvetett problémák között
csak sokadikként szerepeltek az energiával kapcsolatos gondok, s sajnálatos módon a
környezetvédelem még kisebb fontossággal bír (Energy... 2007).
  Érdekes, hogy egy másik vizsgálat szerint, mely a Föld szintjén vizsgálta az em-
bereket leginkább foglalkoztató kérdéseket, — a terror, háborúk, gazdasági problé-
mák előtt — a globális felmelegedést sorolták a legfontosabb helyre. Látható, hogy
amíg a globális helyzetr ől van szó, akkor nagy súlyt kap a környezetvédelem, mi-
helyt azonban a lokális szintre érünk, ahol esetleg cselekedni kellene, már nem
tulajdonítunk akkora jelentőséget neki.
  A másik ok az lehet, hogy a nyugat-európai politikai elit egy része hosszú éveken
keresztül kovácsolt politikai t őkét az atomenergia-ellenes jelszavakkal, aminek az
lett a következménye, hogy egyes országokban a polgárok meg sem hallják az in-
formációkat, er ős prekoncepciókkal élnek, melyek eleve kizárják a valós információk
elfogadását. Ezen országok politikai vezet ői többségében azóta már belátták, hogy
               Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                   Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

104    Gyors ténykép                                                           TÉT XXIII. évf. 2009              s   1

az atomenergia nélkül nem oldható meg országuk biztonságos energiaellátása, ezért
revideálták álláspontjukat, most viszont meg kell küzdeniük a korábban (általuk is)
gerjesztett társadalmi atomellenességgel.
  Magyarországon láthatóan ennél kedvez ő bb a helyzet, mindössze 20% körül van
az atomenergiát elutasítók aránya. Vizsgáljuk meg közelebbr ől a hazai helyzetet!


                           Országos — regionális támogatottság

  Érdemes figyelmet szentelni az országos és a regionális eltérések nagyságára és
előjelére (1. ábra). Miután a szű kebb régió meghatározó szerepl ője az atomer őmű,
ami közvetve több mint tízezer embernek ad munkát, jogosnak t űnik a várakozás,
hogy a támogatottság helyi szinten meghaladja az országos értékeket. Ez azonban
csak részben van így. A Duna jobb partján él ők körében a várakozásoknak megfele-
lő en magas az elfogadottság, támogatottság (munkahelyek, városfejlesztés, ipar űzési
adó stb. következtében). Viszont az er őmű évek óta küzd a Duna bal partján, az
erőmű közelében él ő k támogatásának növelése érdekében, de a kívánt támogatott-
ságot nem sikerült elérni, annak ellenére, hogy az atomer őmű a vállalati társadalmi
felelő sségvállalásban (CSR) is jeleskedik.
                                       1. ÁBRA
                   Népszavazás esetén az új blokkok támogatottsága
                  (The Support of New Units in Case of a Referendum)




                                                     s igen
                                                      nem
                                                      nem szavazna
                                                      NT/NV
                                      50                                 50                          50
                                                                                       49




                                                                                                          2,7


          2004. június   2005. aug.   2006. július                   2004 (N=1500) 2005 (N.1502) 2006 (N=1500)
           (N=1012)       (N=1008)     (N=1028)

                         országos                                                  regionális

  Forrás: A Paksi... (2006).
                   Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                       Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009   s   1                                 Gyors ténykép        105

               Az atomer őmű támogatási rendszerének fejlődése

  Sokáig, az 1980-as évek elején történt üzembe helyezés óta mintegy 20 évig, élt
az erőmű az ad hoc támogatások rendszerével. Még ma is 300-500 levél érkezik
évente, amelyek segítséget, támogatást kérnek a legkülönböz őbb célokra. Az erőmű
vezetése mérlegel, s általában a legindokoltabb 20-25% teljesítésre kerül. Legyen
bár szó egy parókia ereszcsatornájának megjavításáról, közintézmény létesítésér ől
vagy templomépítésről (Kováts 2006b).

Információs társulások — új utak

  A 1990-es évek során megalakult információs társulások létrejöttében az atom-
erőmű segédkezett, s az azok m űködéséhez szükséges anyagi és információs hátte-
ret biztosítja. A Társadalmi Ellen őrző és Információs Társulás (TEIT) az atomer ő-
mű körüli települések szervezete, a Társadalmi Ellen őrző és Tájékoztató Társulás
(TETT) a bátaapáti tároló építése kapcsán érintett hét település társulata, a Nyugat-
Mecsekben létrejött Társadalmi Információs Társulást (NyMTIT) pedig a majdan itt
létesülő kiégett kazetták földalatti tárolója megépítése kapcsán érintett települések
alkotják. Az Információs Izotóp Társulás (IIT) a püspökszilágyi radioaktív hulla-
déktároló körüli hét település összefogásának eredménye.
  A települések ilyen jelleg ű támogatásán, az alkalmi segítségnyújtásokon túl az
erőmű kereste a még hatékonyabb és kiszámíthatóbb támogatási rendszer kialakítá-
sának lehetőségét. A térségek problémáinak elemzése megmutatta, hogy a települé-
sek pályázatai az öner ő hiánya miatt buknak meg. Ekkor, 2001-ben az er őmű — or-
szágosan egyedülálló támogatási lépésként — 30M Ft támogatást adott a Paks—
Dunaföldvár Kistérségi Társulásnak, mely támogatást kizárólag térségfejlesztési
pályázatok önrészeként használhatták fel. Az új támogatási forma sikeresnek bizo-
nyult, hiszen minden forintnyi támogatás további 4-5Ft fejlesztési pénzt eredmé-
nyezett. A siker egyik záloga az volt, hogy a helyi polgármestereken kívül az er őmű
szakemberei és az országgy űlési képviselők együttesen hozták meg a döntéseket a
pályázatokat illetően. A sikeres pályáztatást rendben megvalósuló programok kö-
vették, ezért az atomer őmű kiterjesztette a Duna bal partjára is a pályáztatást. Nyil-
vánvalóvá vált, hogy az er őmű képes — az olcsó és biztonságos villamos energia
előállításán túl — olyan programok koordinálására, végrehajtására, amelynek érzé-
kelhető gazdasági eredményei lesznek.
  Elkezdődött az erőmű napi működésétől független képzések beindítása, ezzel se-
gítve az erőmű környezetében él ők felkészítését az újabb kihívásokra. 50 kistérségi
és önkormányzati szakember tanult a 12 napos kurzuson, amelynek költségét az
erőmű állta. A számos tanfolyam közül ki kell emelni a „Vállalkozásindítási és
-működtetési ismeretek" kurzus megszervezését és lebonyolítását, mely egyidej űleg
Pakson és Bátaapátiban történt. A több mint 3 hónapos képzésen 2x15 fó vett részt,
közülük jó néhányan már be is indították vállalkozásukat az er őmű segítségével.
              Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                  Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

106    Gyors ténykép                                        TÉT XXIII. évf. 2009    s   1

Az erőmű nem elégedett meg egy elméleti oktatással, valódi, gyakorlatban is hasz-
nálható eredményt akart elérni. A tanfolyamot Anglia legsikeresebb szakirányú
cége irányította, átadva több évtizedes tapasztalatait. A tanfolyamot elvégz ők szá-
mára további konzultációkat biztosít az er őmű, egy—másfél évig „fogva a kezüket".
Többeknek sikeresen beindult a vállalkozása, melyhez az er őmű a továbbiakban
bemutatásra kerül ő módon pályázati forrásokat is biztosított.

Duna—Mecsek Területfejlesztési Alapítvány

  Az erőmű folyamatosan b ővítette azon tevékenységeinek körét, melyek a fő tevé-
kenységen túl a társadalomnak más módon is hasznára válnak. A 2001-es paksi és
az azt követő kalocsai kistérségi támogatások sikerei felvetették a segítségnyújtások
további b ővítésének lehet őségét (Kováts 2006a). Az atomer őmű számára nehéz
feladatot jelentett annak meghatározása, hogy milyen körben, s milyen preferenciá-
val adja a támogatásokat, az elosztás módját, s a támogatandó célokat.
  A kérdések megválaszolásához, a döntéshez az atomer őmű felkérte az MTA
Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetét, hogy készítsen
egy elemzést az érintett térségekr ől, s tárja fel a lehetséges fejlesztések irányait. Az
elkészült tanulmány igen sokrét ű, hiszen megvizsgálta az érintett térségek gazdasági,
agrárgazdasági helyzetét, értékelte a turizmus, a humán er őforrások, az infra-
struktúra lehet őségeit, vizsgálta a környezeti állapotokat, a környezetvédelmet, kör-
nyezetfejlesztést. Több változat is született a kedvezményezettek körének megálla-
pítására. Természetesen egyrészt a minél több érintett bevonása a cél, másrészt a
támogatások túlzott elaprózása az elegend őnél kisebb hatást fejtene ki.
  A hazai nukleáris létesítmények környezetében és az új tároló helyek kutatásában
érintett térségek közvetlen környezete: Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspök-
szilágy térsége. Ez összesen 60 települést, mintegy 140 ezer lakost érint. A nuk-
leáris településkörzetek, pontosabban térségek a Duna mellett, illetve a Mecsek
lábánál helyezkednek el, ebb ől logikusan adódott az alapítvány elnevezése: Duna—
Mecsek Területfejlesztési Alapítvány, mely 2006 áprilisában kezdte meg m űködé-
sét. Az alapító, a Paksi Atomer őmű Zrt. évi 500 millió forintot bocsát az alapítvány
rendelkezésére. Az alapítvány célja a település-, térség- és gazdaságfejlesztés. A
területi lehatárolás után meghatározásra került a támogathatók köre: az önkormány-
zatok, azok társulásai, intézmények, közhasznú szervezetek, civil szervezetek,
egyesületek, gazdálkodó szervezetek.
  2006-ban és 2007-ben két-két alkalommal írták ki a pályázatot, melyeket rendben
elbíráltak, így lehet egy rövid értékelést adni az els ő két év tapasztalatairól.
  Az első kör pályázatain látható, hogy a pályázók még nem pontosan értették meg az
alapítvány céljait. A pályázatok által kért összeg magas volt, közel egy milliárd Ft, a
kiosztott támogatás 234M Ft körüli érték. Egy forintnyi benyújtott igényre kb. 24 fil-
lér megítélt támogatás jutott, a második fordulóban ez az érték 23 fillér, tehát itt sem
találunk jelentős eltérést. Mint már jeleztük, nehéz értékelést készíteni a megvalósulás
                   Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                       Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009    s   1                                  Gyors ténykép          107

ellenőrzése nélkül, s az alapítvány preferált célkit űzései közül a térségi kohézió er ősí-
tése, illetve a turizmus fejlesztése is majd csak hosszabb távon értékelhet ő, de az új
munkahelyek létrejötte már most számszer űsíthető. A második fordulóban a kisebb
megítélt támogatás, kb. 156M Ft lényegesen nagyobb számú új munkahely megterem-
tését segítette elő. Az első fordulóban 23, a másodikban 64 új munkahely jöhetett létre.
Egy új állás létrehozására jutó támogatás összege 10,1M Ft, illetve 2,43M Ft volt.
  2007. évben a Kuratóriumhoz 88 pályázat érkezett, amelyb ől 46 részesült támoga-
tásban. Az igényelt támogatás összege 1 080 005 184 Ft volt, amelyb ől több mint
381M Ft odaítéléséről döntött a testület. A megítélt támogatás közvetetten több
mint három milliárd Ft fejlesztést generált az érintett térségekben. A 2007. évben
támogatott pályázatok els ősorban munkahelyteremtésre, gazdaságfejlesztésre, a
helyi turisztikai vonzerők fejlesztésére, valamint a területi kohéziót el ősegítő fej-
lesztésekre irányultak. A támogatottak között szerepelnek önkormányzatok, önkor-
mányzati társulások, közhasznú szervezetek, egyesületek, valamint gazdálkodó
szervezetek. Az alapítvány segítségével 90 új munkahely létesülésére nyílott lehet ő-
ség, tehát a 2006-os év munkahelyteremt ő lendülete tovább folytatódott.
  Az adatokból látszik, hogy az érdekeltek többsége megértette az alapítvány céljait,
gyorsan reagált az új helyzetre. Ugyanakkor a pályázatokat áttekintve megállapítható,
hogy jelentős eltérések vannak az egyes térségek között. A korábbi évek gyakorlata
elkényelmesítette a térségek vezet őit, hiszen nem kellett különösebbet tenni azért,
hogy erőmű-támogatásokhoz jussanak. Az alapítvány nem titkolt célja, hogy versenyre
s hatékonyabb felhasználásra kényszerítse az érintetteket. Azok a térségek, amelyek
nem pályáznak eleget, vagy nem elég jól, azok saját lehet őségeiket szűkítik le. Érez-
hető a polgármesterek némi ellenérzése azzal kapcsolatban is, hogy míg eddig szinte
minden támogatás rajtuk keresztül történt, addig most civilek, lakossági vállalkozá-
sok is közvetlenül pályázhatnak az alapítványhoz. Az önkormányzatok fontos fel-
adata, hogy megismertessék a lehet őségeket, és támogassák a pályázatok elkészíté-
sében polgáraikat, vállalkozásaikat.

Erős támogatás — gyenge támogatottság?

  Vizsgálatot végeztünk annak érdekében, hogy megtudjuk, mi áll a Bács-Kiskun
megyeiek elutasító véleménye mögött. Természetesen adódik egy válasz, hogy mi-
közben az erőmű közelsége a kockázat mértékét tekintve a paksi oldallal összemér-
hető, addig a pozitív hatások (munkalehet őség, iparűzési adó, infrastruktúra-
fejlesztések) töredéke jut a túlsó partra, viszont a fent ismertetett támogatási rend-
szer éves szinten több százmillió Ft támogatást jelent a Bács-Kiskun megyei telepü-
léseknek. E támogatások mellett az atomer őműnek érezhető káros hatása nincs a
területre, hiszen korábban megvizsgáltatta az er őmű, hogy van-e bármi kihatással az
alföldi oldal mezőgazdasági termékei iránti keresletre a létesítmény közelsége.
Az eredmények egyértelm űen kizárták az ilyen kapcsolatot. A kézzelfogható el ő-
nyök és a nem létez ő hátrányok ellenére mégis alacsony a támogatottság. Az atom-
             Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                 Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

108    Gyors ténykép                                       TÉT XXIII. évf. 2009   s   1

erőmű jövője szempontjából kiemelten fontos, hogy a közvetlen környezetében
megfelelően támogassák, ehhez viszont el őbb meg kell ismerniük a célcsoportot,
hiszen üzenetei, akciói, támogatásai sokkal hatékonyabbak lesznek, ha azon a csa-
tornán, abban a stílusban és olyan módon jutnak el a célcsoporthoz, amelyre az leg-
inkább fogékony. Ezért az er őmű által megrendelt szokásos év végi regionális kér-
dőív kiegészítéseként az alföldi részen él őknek plusz 10-12 kérdést is feltettünk.
  A kérdéssor összeállításának el őkészítése érdekében végeztettünk egy mini-
fókuszcsoportos vizsgálatot. Ehhez az Alföldr ől az erőműbe bejáró dolgozók segít-
ségét vettük igénybe. A jelenleg 2800 PA Zrt-s munkavállaló közül mindössze 5 (!)
jár a Duna másik oldaláról dolgozni. A fókuszcsoportos beszélgetés és a kérd őíves
felmérés eredményeit nem külön-külön, hanem együtt értékeljük, esetenként utalva
az országos vizsgálati eredményekre.
  A kérdéssor több szempontból igyekszik vizsgálni az érintett népességet, ezek kö-
zül számunkra legfontosabb az er őműhöz fűződő viszony. A többi kérdés az okokat
járja körül.
  Sajnos a válaszok nem túl bíztató eredményt mutatnak Magyarország következ ő
25 évre vonatkozó atomprogramjával kapcsolatban. E szerint azok, akik „más fút ő-
anyagú erőművek építésével fokozatosan leállítanák a Paksi Atomer őmű blokkjait a
tervezett üzemid ő lejárta el őtt 2010-ig"és azok akik „Gyors ütemben leállítanák a
paksi blokkokat, akár energiaimport árán is" együttesen 48,4%-ot tesznek ki. A vála-
szok alapján többen vannak a régióban, akik a tervezett üzemid ő előtt bezárnák az
erőmű vet, mint azok, akik tovább üzemeltetnék, illetve új blokkokat építenének
(47%). Másként fogalmazva a kérdést más választ kapunk.
  Egy, az üzemidő -hosszabbításról szóló esetleges népszavazás alkalmával a követ-
kező eredmények születnének:
                   — támogatná                              744 fó 49,6%
                   — nem támogatná                          671 fó 44,7%
                   — nem tudja / nem válaszol                85 fó      5,7%
  Látható, hogy — bár a többség az ÜH mellett van —, mégsem elég magas a támoga-
tói arány.
  Érdekes különbséget mértünk az új atomer őmű támogatottságát illet ően attól füg-
gően, hogy általában egy új atomer őműről, vagy a paksi b ővítéséről volt-e szó.
  Az elvi egyetértés kérdése
                  —  egyetértene                       437 fó         29,1%
                  — nem értene egyet                   1018 fó        67,9%
  Ha azonban paksi telephellyel vetjük fel a kérdést, lényegesen kedvez őbb képet
kapunk.
                  — támogatná                           617 fó      41,1%
                  —  nem támogatná                      756 fó      50,4%
                  — nem szavazna                         87 fő         5,8%
  Az új atomerőmű kevéssé vonzó a polgároknak, azonban az adatokból látható, el-
lenállásuk csökken, ha Paks neve is az épülend ő atomerőmű mellé kerül. Ez azt
                                          Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                                              Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

        TÉT XXIII. évf. 2009                          s   1                                                   Gyors ténykép                          109

        mutatja, hogy az emberek igazából megbíznak a Paksi Atomer őmű biztonságában.
        A kérdőív további kérdései is igazolják ezt a megállapítást, hiszen a többség (80%)
        gondolja szigorúnak, megfelel őnek a biztonsági előírásokat, hasonló arány gondolja
        úgy, hogy ezeket be is tartják. A válaszadók mindössze 20%-a vélekedik úgy, hogy
        az erőmű nem felel meg az EU-s elvárásoknak.
          A különböző módon feltett hasonló tartalmú kérdésekre eltér ő válaszokat kap-
        tunk, azt azonban el kell fogadnunk, hogy jelenleg az atomer őmű környezetében
        mért támogatottság nem olyan mértékű, mint azt az atomerőmű hasznossága indo-
        kolná. A különböző méréseredmények megmutatták, hogy mennyire fontos a kér-
        dés megfogalmazásának milyensége, s ezzel egyben felhívja a figyelmet az ebb ől
        adódó kiszolgáltatottságra. Új blokkok építésével kapcsolatban a polgárok többsége
        népszavazást tart szükségesnek (2. ábra), amit, ha valamelyik ellenz ő csoport kez-
        deményezne, várhatóan egy nekik kedvez ően megfogalmazott kérdéssel számunkra
        kedvezőtlen képet tudna produkálni.
                                              2. ÁBRA
             Egy új atomerőm ű létesítéséhez szükségesnek tartott társadalmi feltételek
        (The Social Conditions Considered Neccesary for the Building of a New Power Plant)
70,"                                                      661%
                                                                                               58,9%
             57,3%

60,0%                                                                                                                        49,3%


50,"

                                                                                                                                     3,3%
40,0%              9,9%
                                                                                                                                             27,1%
                           1
                       22,9Y 17,
30,"


20," -


10,0%


 0,"
                           2004                                    2005                                2006                                 2007


        D országos népszavazás                                   0 szakért ők állásfoglalása                   u 10 kilométeres kikzetben helyi népsza-
                                                                                                                 vazás
        93 a befogadó településen helyi népszavazás              O parlamenti döntés                           5 kormánydöntés

        s NT/NV

        Forrás: Szociográf (2006).
          További kiszolgáltatottságot jelent, hogy rajtunk kívülálló okok is felkorbácsol-
        hatják a kedélyeket. Ha bárhol a világban történik valami negatív esemény az atom-
        energiával kapcsolatban — még ha az nem is igazán komoly jelent ő ségű —, akkor
        abból azonnal t őkét kovácsolhatnak a nukleáris energia ellenz ői, s akcióikkal akár
        az ÜH-val kapcsolatban is károkat okozhatnak.
              Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                  Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.
110    Gyors ténykép                                        TÉT XXIII. évf. 2009   s   1

                           A jobb part túl messze van

  A Duna bal partján él ők ellenérzéseivel kapcsolatban négy f ő problémakört sike-
rült azonosítani, ezek közül a tájékoztatás és a munkalehet ő ség kérdésével részlete-
sebben, míg az egészséggel és a polgármesteri hivatalok m űködésével — terjedelmi
okok miatt — csak érint őlegesen foglalkozunk

                                     Tájékoztatás

  A tájékoztatás feladatát két részre lehet bontani. Egyik az atomenergiával, az
energiahelyzettel, ezen belül a Paksi Atomer őmű Zrt.-vel kapcsolatos ismeretek
átadása, terjesztése. Itt kell bemutatni, hogy miért kell az atomer őmű, miért használja
növekvő mértékben a világ, s miért jó nekünk, magyaroknak.
  A másik — nem kevésbé fontos — feladat a régió polgáraiban tudatosítani, mit tesz
az erőmű a régió, s azon belül az egyes települések érdekében.

             Az energiahelyzet, az atomenergia szerepe a világ és
                        az ország energiaellátásában

  A kérdő ív vizsgálta a lakosság ilyen irányú tájékozottságát. Az emberek többsége
még mindig úgy tudja, hogy az atomenergia hozzájárul a globális felmelegedéshez,
és mindössze 42,3% ismeri a tényeket. Ez az arány Bács-Kiskun megyét tekintve
még sokkal rosszabb.
  A Duna bal partján él ő embereknek alig több mint a fele tud csak arról, hogy a
Paksi Atomerőmű üzemidejét jelentős mértékben meg kívánják hosszabbítani.
  Az erőmű által kiadott tájékoztató füzet hatását is vizsgáltuk. A megyében él ők
mindössze 12,4%-a találkozott a kiadvánnyal. Ez azt mutatja, hogy a terjesztés
módját át kell gondolni. A kiadvány min őségére jellemz ő, hogy aki megkapta, azok
közül ötb ől négyen elolvasták. Ez viszont jó aránynak tekinthet ő.
  Az elő állított villamos energia költségeire vonatkozóan megállapítható, hogy
regionális szinten a válaszadók alig több mint fele (52%) véli úgy, hogy az atom-
erőmű a legolcsóbb el őállító. Megfigyelhet ő, hogy míg az elmúlt két év alatt 10 szá-
zalékpontot csökkent az atomenergiát helyesen a legolcsóbbnak gondolók aránya,
addig közel duplájára, 14-r ől 27,7%-ra nőtt azok aránya, akik a megújuló forrásokat
tartják a legolcsóbbnak (A Paksi... 2006).
  Vizsgáltuk a polgárok véleményét az er őmű egészségre gyakorolt hatását illet ően is.
A Duna bal partján él ők közül tízb ől négyen hiszik, hogy erősen egészségkárosító
hatással van, öten enyhén vagy közepesen egészségkárosító hatást tulajdonítanak az
atomerőműnek, s tízbő l mindössze egy gondolja, hogy nincs ilyen hatása.
  Ha felidézzük az Eurobarometer megállapításait a villamos energiával kapcsolatos
elvárásokat illet ően, látható, hogy régiónk lakói — különösen a Bács-Kiskun megyé-
                     Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                         Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009      s   1                                     Gyors ténykép           111

ben élők — nagyon rosszul tájékozottak azokban a kérdésekben, amelyek számukra
leginkább meghatározzák egy adott energiafajtához fűződő viszonyukat.
  Az elektromos áramellátással szembeni lakossági elvárások között els ő helyen az
ár, második helyen az ellátásbiztonság, harmadikon pedig a környezetvédelmi szem-
pontok állnak (Attitudes towards... 2006). A felmérés értékelésében nem mehetünk
tovább anélkül, hogy ne végeznénk összehasonlítást e szempontok szerint a nukleáris
és a megújuló energiaforrások között, hiszen így t űnik ki igazán a tájékozottság hiá-
nya. A reális összevetés azért is fontos, mert mint a kés őbbiekben látjuk, éppen e két
energiaforrással kapcsolatban áll legmesszebb a lakosság ismerete a valóságtól.

Atom kontra megújulók

  Az atomerőmű 2006-ban 8,69 Ft-ért, míg a megújulók 23 Ft-ért állítottak el ő
 1 kW energiát, tehát majdnem háromszoros áron. Ha már megvalósul az OH és a
teljesítménynövelés, akkor az atomenergia fajlagos költsége még tovább fog csök-
kenni, kb. 1,5 Ft-tal kW-onként.
  Az ellátásbiztonság tekintetében is sokkal sérülékenyebb hazánkban a megújuló
energiaforrások rendelkezésre állása. Sajnos nem rendelkezünk jelent ős vízi energia
potenciállal, a szélenergia kihasználtsági mutatója maximum 20% körül van, és nem
tervezhető, valamint a villamos hálózatba kapcsolása komoly rendszerirányítási fel-
adatot jelent, mert az csak korlátozott mennyiségben képes tolerálni a szélenergiát
(Bessenyei—Kádár—Kazai 2007). Ezzel szemben az atomer őműben előállított energia
jól tervezhető, s közel 90%-os rendelkezésre állást mutat. Az atomer őmű két évre
elegendő üzemanyagot tárol mindenkor az erőműben, ami azt jelenti, hogy bármilyen
külső konfliktus esetén is két évig képes ellátni a lakosságot, a fontosabb közüzeme-
ket, iskolákat, kórházakat, élelmiszer el őállító vállalatokat villamos energiával.
  Hazánk biomassza potenciálja jelent ős, a mai 4,5%-ot kitev ő megújuló energia-
forrás-aránynak legnagyobb részét ez adja, ugyanakkor még „zöld oldalról" is ren-
geteg kritika éri. Sokan megkérd őjelezik, hogy valóban zöldenergia-e az, amikor
erdőket tarvágással termelnek ki, hogy alapanyagot szolgáltassanak a biomassza-
erőműveknek. A BME vizsgálatai szerint 1 MW kapacitás fenntartásához 35 km 2
                        (Bajnóczy 2007). Ha az ország teljes területét erre használ- terülvanszkég
nánk, akkor is „csak" 2657 MW kapacitást tudnánk létesíteni.
  Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy hulladék-
képződés szempontjából a valódi megújulók kedvez őbb képet mutatnak, hiszen a
nukleáris hulladék komoly kezelést, tárolást igényel. Látni kell ugyanakkor, hogy e
hulladék mennyisége nem jelent ős az előállított villamos energia volumenéhez ké-
pest. Megfelel ő technológiával jól kezelhet ő. Rövidesen elkészül a bátaapáti hulla-
déktároló (melynek b ővíthető kapacitása az esetleges új blokkok hulladékát is képes
befogadni és biztonságosan tárolni), s jól haladnak a kutatások a kiégett kazetták
tárolására alkalmas telephellyel kapcsolatban is. (A kiégett kazetták tárolása 2047-ig
megoldott az erőmű területén). A kibocsátásokat tekintve megállapítható, hogy sem
a valódi megújulók, sem az atomenergia nem jelent jelentős kibocsátást.
              Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                  Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.
112    Gyors ténykép                                        TÉT XXIII. évf. 2009   s   1

  A ma egyik legfontosabbnak tekintett CO 2 kibocsátást vizsgálva is elmondható,
hogy közel nulla az emisszió. A nagy különbség a két energiafajta között (környe-
zetvédelmi szempontból) a volumen. Az atomer őmű évente 5,6-10 milliárd tonna
széndioxid kibocsátást takarít meg (szén vagy modern gáz er őműhöz képest), a
megújuló források — egyel ő re — lényegesen kisebb mértékben képesek hatni a szén-
dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Nukleáris és megújuló energiaforrások

  E rövid összehasonlító fejezetrésszel nem az a célunk, hogy a „megújulók kontra
atom" vitát élesítsük. Éppen ellenkez őleg: a két forrás együttes er ősítése tudja csak
felvenni a versenyt a klímaváltozás ellen. Remélhet őleg a jövőben a megújulók
olyan mértéket érhetnek el villamosenergia-felhasználásunkból, hogy igényeink
kielégítésének dönt ő részét rájuk bízhatjuk. Azonban belátható id őn belül ez az
arány nem lesz elegendő ahhoz, hogy globális szinten csökkentse a CO 2 kibocsátást.
Addig pedig nagy szükség lesz az atomer őművekre, hiszen ez az egyetlen olyan
forrás, mely nagy mennyiség ű villamosáram-el őállítására képes üvegházhatású gá-
zok kibocsátása nélkül.
  Az energetikai szakemberek ezt már régóta tudják, s ma már a politikusok többsége
is kezdi belátni. Magyarországon van némi lemaradás, hiszen míg pl. Nagy-
Britannia 2006 áprilisa óta viseli a kormány tagjai által lebonyolított utak szennye-
zési költségét — a kormány 2007-09 között a tervek szerint mintegy 3 millió fontot
(1,5 milliárd forintot) költ erre a célra —, addig a magyar Parlamentben a klímavál-
tozás szó négyszer, az éghajlatváltozás ötször hangzott el a 2006/07 ciklusban az
országgyűlési napló szerint.
  Várható persze, hogy a közeljöv őben nálunk is rendszeres beszédtéma lesz a Par-
lamentben a klímaváltozás. Nagyon fontos, hogy a polgárok megfelel ő tájékoztatást
kapjanak a valós helyzetről, a lehetőségekről, hiszen a felmérések is mutatják, hogy
nagyon keveset tudnak az emberek a témával kapcsolatban, és azt is többnyire rosz-
szul. A bulvársajtó a radikális zöldek akcióiról tudósít, kétes érték ű „szakértők"
kétes értékű „szakvéleménye" formálja (vezeti félre) a polgárok véleményét.
  A lakosság nem csekély részéhez csak a „szél ingyen fúj, a nap ingyen süt" szint ű
információk jutnak el. A hazai polgárok többsége nincs tisztában a megújuló ener-
giák beruházási és üzemeltetési költségeivel, azok gyenge versenyképességével, a
szükséges állami támogatások mértékével (évi több tízmilliárd forint) és a támogatá-
sok áremelő hatásaival. Azt sem tudják, hogy a megújuló energiaforrások egy része
kevéssé képes követni a gyorsan változó energiaigényt, és hogy ebb ől komoly ellátási
gondok adódnak. Sajnos a tájékoztatási hiányosságokhoz sok jó szándékú környezet-
védő is hozzájárul. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a kormányzat, az energetikai
szakma, az egyetemek és a hazai tudományos közösség közérthet ően megfogalmazott
és objektív szakmai információkat készítsen, és azokat rendszeresen eljuttassa a
nagyközönségnek. A VAHAVA (változás — hatás — válasz) projekt figyelemre méltó
                   Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                       Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009    s   1                                Gyors ténykép         113

 kutatásokat folytat e témakörben, konkrét veszélyekre hívja fel a figyelmet (Láng
 2005), ugyanakkor a közvélemény — egyelő re — sajnos keveset tud az eredményekr ől.
   A PA Zrt. eddig remekül oldotta meg feladatait, akár m űszaki, gazdasági vagy tá-
jékoztatási feladatról legyen is szó, mindig megfelel ően alkalmazkodott a helyzet-
 hez. Most új kihívással kell szembenéznie. Az elmúlt évek energiaellátási gondjai
 (gáz-, illetve olajszállítási problémák), valamint a világból jöv ő hírek a globális
 felmelegedésr ől, megrendítették az emberek bizalmát a fosszilis energiaforrásokkal
 szemben. A közvélemény gyorsan reagált, jelent ősen lecsökkent a gázt preferálok
 száma, s nagyon megugrott a megújulókat támogatók aránya. Olyan, mintha a
 „megújuló" egy varázsszó lenne. A k őolaj- és a gázellátási gondokkal kapcsolatban
 ellenpéldaként — néhány nagyon ritka kivételt ől eltekintve — a megújulókat említették.
Ez eredményezhette, hogy a megújuló energiaforrások nemcsak a fosszilisoktól,
hanem az atomenergiától is szereztek támogatókat. Az atomer őmű körüli térségben
összesen 10% ponttal kevesebben gondolják a két évvel korábbihoz képest azt,
hogy az atomerőmű termeli legolcsóbban a villamos energiát, s mint az
Eurobarometer felméréséb ől kiderült, a vélt olcsóság és a támogatottság között szo-
ros a kapcsolat.
   Korábban már felvetettük, hogy várható a politika aktivizálódása az ügyben, így a
jövőben még több szó esik majd a globális felmelegedés veszélyeir ől.
   Ez lehetőséget jelent az atomerőmű számára, hogy kiemelje saját érdemeit és lehe-
tő ségeit a klímaváltozás elleni harcban, de egyúttal veszélyt is rejt magában, ameny-
nyiben tovább folyik a megalapozott tudásnélkülieknél a „megújulók" el őretörése.
   A vizsgálati eredmények segítséget nyújtanak abban, hogy milyen területeken le-
het hatékony kommunikációt folytatni, azonban a célpiac pontos szegmentációjára
nem alkalmasak, ez egy további kutatás keretei között valósulhat meg.
   Ez a vizsgálat ugyanakkor egyértelm ű kapcsolatot mutatott ki a tájékozottság és
az atomerőmű támogatottsága között. Tehát elemi érdek a tudásszint növelése. A
tudásszintet tekintve lényeges különbségeket állapítottunk meg egyes alcsoportok
között. Minden kérdésre igaz, hogy a Duna jobb partján lényegesen nagyobb a tudás
(s ezzel együtt a támogatottság is), mint a másik oldalon. Hasonló eltérést figyelhe-
tünk meg az iskolai végzettség, illetve a nemek szerinti csoportosításnál, pl. az üveg-
házhatásért felel ősnek tartják az atomer őművet a Dunántúlon 42%-ban, az Alföldön
64%-ban. A férfiak 44%-a, a n ők 56%-a gondolja ugyanezt. A diplomások közül
31%, míg az alacsonyabb végzettségűek 52-58%-a szerint bocsát ki az atomer őmű
klímaváltozásért felel ő s gázokat. Hasonló különbségeket találtunk a TEIT és a nem
TEIT településen él ők tudásszintje között, ha nem is ilyen mértékben (47-54%).
                 Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                     Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

114     Gyors ténykép                                            TÉT XXIII. évf. 2009 s 1

                                             3. ÁBRA
                                 Az atomer őm ű és az üvegházhatás
                        (The Nuclear Power Plant and the Greenhouse-effect)
50,0%

                                  45,4%
         44,3%
45,0%



40,0%



35,0%



30,0%

                                                                                     El nem járul hozzá
25,0%                                                                                s hozzájárul
                                                                                       NT/NV

20,0%



15,0%



10,0%



 5,0%



 0,0%
                 2004                     2005            2006             2007


  Forrás: Szociográf (2006).

  Öt, „tárgyi tudást" igényl ő kérdésre adott válaszok alapján megvizsgáltuk, milyen
kapcsolat mutatható ki az ismereti szint és az atomer őművel, annak működésével
kapcsolatos attitűdök között. A számítások részleteit terjedelmi okok miatt mell őz-
zük, csak a következtetést vonjuk le: Lényegesen magasabb szint űnek bizonyultak
azoknak az ismeretei, akik egy népszavazás alkalmával támogatnák a paksi atom-
erőmű üzemidejének meghosszabbítását, mint akik elleneznék azt.
  A tudásszint növelésére alkalmas médiumok kiválasztására megvizsgáltuk, mi-
lyen csatornákon keresztül várnak információkat megkérdezetteink, illetve milyen
elvárásaik vannak az üzemid ő hosszabbítási program el őkészítésével kapcsolatosan.
A válaszadók majdnem fele (49,3%) az er őmű illetékes szakembereit jelölte meg, a
TV, rádió 36,3%-ot kapott.

                                             Munkalehet őség

  Ez központi téma a túloldalon él ők körében. Már korábban utaltunk rá, hogy 2007
elején a 2800 erőműves dolgozó közül mindössze 5 élt a Duna bal partján. A közel-
jövőben történő infrastrukturális fejlesztések (M6) elérhet őbbé teszik az er őművet,
mint munkahelyet. Ma átlagosan fél óra alatt érnek be a „túlsóféliek", és ez orszá-
gos viszonylatban, vagy Budapesten elviselhet ő időnek számít.
  Az atomerőmű napjainkban, a piacliberalizáció jegyében, versenyképességének
növelésén fáradozik, igyekszik — humánus módon — csökkenteni dolgozói létszá-
                    Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009    s   1                                 Gyors ténykép        115

mát, ez nyilvánvalóan nem kedvez az esetleges új felvételeknek. Ugyanakkor a
megvalósuló üzemid ő-hosszabbítás s az er őmű korfája — igen jelentős a közeljövő-
ben nyugdíjba vonulók száma — akár középtávon, néhány év múlva is jelent ős mun-
kaerőhiányt generálhat. Esetleges új blokkok építése pedig még komolyabb munka-
lehetőséget jelent a környéknek. Amennyiben zöld utat kapna a b ővítés, akkor az
kb. 2080-ig jelenthetne munkalehet őséget a környék lakosainak, tehát akár a ma
középkorúak unokái is dolgozhatnának itt. Ez ma még csak teoretikus jelent őségű,
azonban meg kell teremteni annak a lehet őségét, hogy amennyiben valóban megje-
lenik a munkaerőigény, ennek egy részét a Duna bal partján él ők fedhessék le.
  A Duna bal partján él ők jelenleg úgy érzik, hogy ki vannak rekesztve egy jól fizet ő
munkaerőpiacról, s ez nyilván ellenérzéseket táplál átvitt értelemben az atomener-
giával szemben is. Ha a lehetőség megnyílna, akkor sem biztos persze, hogy sokan
vállalnák az utazást s a sok tanulást, de vélhet ően sokat oldana az ellenszenvb ől.
Egy ösztöndíjrendszer, mely minden település iskolájából évfolyamonként a mate-
matikából-fizikából legjobb tudású diákot támogatná, s lehet őséget biztosítana neki
egy sikeres műszaki életpálya kialakítására, egy kis településen, melyek — Kalocsa
kivételével — jellemzik az érintett területeket, várhatóan er ősen pozitív hatással len-
ne az erőmű megítélésére.
  Egy további vizsgálat választ adhatna az imént felvet ődött kérdésekre. Hasznos
lenne egy vizsgálat keretében kérdést intézni az ott él őkhöz, hogy például, mit szólna,
ha gyermeke, rokona dolgozna az erőműben.
  E kérdéssel információt kaphatnánk arról, hogy valóban jelent ős félelmek ural-
kodnak-e a lakosság körében az er őművel kapcsolatban, hiszen a saját gyermekét
csak biztonságos munkahelyre engedné el szívesen mindenki. A kérdésre adott vá-
lasz megmutatná, merre induljunk tovább a tájékoztatás tekintetében. Ha a többség
nem örülne gyermeke atomer őműves munkavállalásának, akkor az azt jelenti, hogy
további energiákat kell a félelem csökkentésére fordítani. Ha viszont az emberek
többsége örülne gyermekei er őműves munkalehetőségének, akkor meg kell vizsgálni,
milyen lehetőségek vannak közép- és hosszú távon arra, hogy a „túlsóféliek" is be-
kapcsolódjanak az er őmű munkavállalói körébe. Itt nem ígéreteket kell tenni, ha-
nem a lehetőségeket megnyitni.

                                Egészségügyi kérdések

  Még mindig vannak olyan vélekedések a településeken, hogy az er őmű működése
daganatos megbetegedést okozhat. Ennek feloldása szintén tájékoztatási feladat,
hiszen a szakmai vizsgálatokat már elvégeztük. Megfelel ően kell ismertetni a leg-
frissebb eredményeket, melyek szerint az er őmű környezetében az országos átlag
alatt van e megbetegedések száma. A vizsgálat közel húsz év adatait használta fel,
több ezer ember egészségügyi eredményeit vizsgálta. A vizsgálati eredményeket
egy 170 oldalas tanulmányban foglalták össze (A paksi... 2005). Az eredmények
magukért beszélnek. A daganatos megbetegedések száma az er őmű környékén az
             Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                 Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

116    Gyors ténykép                                        TÉT XXIII. évf. 2009   s   1

országos átlag alatt van. Természetesen a tanulmány nem tulajdonít pozitív hatást
az erőműnek, egyszerűen megállapítja, hogy nincs összefüggés az atomer őmű mű-
ködése és a daganatos megbetegedések alakulása között.

                       A polgármesteri hivatalok m űködése

  A vizsgálatok felhívták a figyelmet a polgármesteri hivatalok m űködésének hiá-
nyosságaira is. Hiába támogatja az er őmű a térséget évről évre sok millió forinttal,
az ott lakók elenyész ő számban tudtak csak megnevezni konkrét programokat,
segítségnyújtást, támogatást, ami az er őmű közreműködésével érkezett az adott
településre. A térség éves szinten kb. 300M Ft támogatást kap, melyet öner őként
felhasználva, további pályázatokkal 1 milliárd körüli pénzt mozgat meg. A gyakor-
lat szerint — néhány kivételt ől eltekintve — az önkormányzathoz befolyt támogatást
már úgy használja fel a polgármester, hogy az „atomer őműves címke" lemarad róla.
Így, akik a támogatás haszonélvez ői, azok sincsenek tisztában azzal, hogy a segít-
ség számukra az atomer őműből érkezett. Az érintett településeken a lakosságnak
mindössze 8%-a tudott konkrét atomer őmű általi támogatást nevesíteni. A támoga-
tások jobb nyomon követése, illetve az er őmű segítségének hangsúlyozása, tudato-
sítása segíthetne a szimpátia meger ősítésében.


                                   Összefoglalás

  A 2007-es Nobel-békedíjat Al Gore volt amerikai alelnök és a klímaváltozás
problémájával foglalkozó kormányközi szervezet (IPCC) kapta megosztva. Ez jelzi,
hogy tudományos körökben már felismerték a globális felmelegedés veszélyeit, s a
kibocsátások csökkentésének fontosságát. Eközben a világ energiafelhasználása
töretlenül emelkedik, további szennyezés-növekedés veszélyét indukálva. A politi-
kai elit megtette az els ő komolyabb lépéseket, hiszen pl. az Európai Unió célkit űzé-
sei között 2020-ig 20%-os széndioxid kibocsátás csökkentés szerepel. A növekv ő
energiaigény és a csökken ő kibocsátások iránti elkötelezettség együttes megoldása
csak a megújuló energiaforrások lehet őség szerinti bővülése és az atomenergia
markáns térnyerése által lehetséges. Az atomenergia felhasználása ugyanakkor tár-
sadalmi elfogadottsághoz kötött, így hiába tudják a szakemberek, a szakpolitikusok
és a döntéshozó politikusok is, hogy a nukleáris energia nélkül nem lehet eredmé-
nyeket elérni a klímaváltozás megállításában, a végs ő szót egy demokráciában a
közösség hozza meg. Ahhoz, hogy a közvélemény a helyes utat támogassa, nagyon
fontos, hogy véleményük kialakításához a megfelel ő tájékoztatást megkapják. Minden
társadalmi rétegnek a saját szintjén, a megfelel ő csatornákon kell eljuttatni az infor-
mációkat. Tennünk kell azért, hogy ha eljön az id ő, hogy Magyarországon dönteni
kell az atomenergia jöv őjéről, akkor a Duna bal partján él ők, úgy is, mint Magyar-
ország polgárai, s úgy is, mint az atomer őmű közelében élő emberek saját érdekükben
támogassák a számukra legkedvez őbb energiaforrást, a nukleáris energiát.
                      Kovács Antal : Az atomerőmű a Duna bal partjáról nézve.
                          Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 101-117. p.

TÉT XXIII. évf. 2009       s   1                                     Gyors ténykép            117

                                           Irodalom

Attitudes towards Energy. (2006) Eurobarometer.
Attitudes on issues related to EU Energy Policy. (2007) Eurobarometer.
Bajnóczy G. (2007) Magyarország lehetőségei a megújuló erő      forrásokban. Energetikai Szimpózium.
  Szent Ignác Szakkollégium, Budapest.
Bessenyei T.—Kádár P.—Kazai Zs. (2007) A „mini megújulás" kapacitás integrációja a magyar villamos
  energia rendszerbe. Energia Klub, Budapest.
Csom Gy. (2006) A nukleáris energia szerepe a jöv ő energiaellátásában, különös tekintettel a paksi
  atomerőm ű jövő  jére. Kézirat. Budapest.
Csom Gy. (2007) Energiapolitikia prioritások. — Magyar Tudomány. 1.4-10. o.
Elter E.—Katona T.—Kovács F.—Kovács A. (2006) A nukleáris energia társadalmi értékelése. II. Kárpát-
  medencei Környezetvédelmi Konferencia, Pécs.
Energy Technologies: Knowledge, Preception, Measures. (2007) Eurobarometer.
Felmérés az energiaforrások és a Paksi Atomerőmű Zrt. lakossági megítéléséről. (2006) TNS, Paks.
Kováts B. (2006a) Alliances of Nuclear Municipalities in Hungary. Nea Forum on Stakeholder
  Confidence. Tengelic.
Kováts B. (2006b) Evolution of Supports. NEA Forum on Stakeholder Confidence. Tengelic.
Láng I. Bevezet ő gondolatok a klímaváltozás kockázatához. — Magyar Tudomány. 7.786-788. o.
A paksi atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének környezetvédelmi és vízjogi
  engedélyezéséhez kapcsolódó telephely-jellemzési program: A hatásterület daganatos morbiditási és
  mortalitási viszonyainak elemzése. (2005) Paksi Atomer őmű Zrt. Budapest.
A Paksi Atomer őmű és az energiaforrások lakossági megítélése. Összehasonlítás 2004-2005-2006.
  (2006) Szociográf, Paks.
Poós M.—Rátz L. (2005) A hazai energiaellátással kapcsolatos közép és hosszú távú környezetvédelmi
  követelmények. Kézirat, Budapest.
Radioaktiv waste. (2005) Eurobarometer.
Regionális felmérés az energiaforrások és a Paksi Atomer őmű Zrt. lakossági megítéléséről. (2006)
  Szociográf, Paks.