Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.

Tér és Társadalom                                                  XXIII. évf. 2009      s   1: 43-53



 A SZUBJEKTÍV TÉRÉRZÉKELÉSSEL KAPCSOLA-
   TOS VIZSGÁLATOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS
          ALKALMAZÁSI TERÜLETEI
      (The Theoretical Background and Field of Application of
             Subjective Spatial Perception Researches)

                                  GARDA VERONIKA

Kulcsszavak:
szubjektivitás kognitív térkép mentális térkép sztereotípia
A tanulmány a szubjektív térérzékeléshez kapcsolódó fogalmak (kognitív és mentális térképek, térképe-
zés) tisztázása után bemutatja a tudati kép kialakulását befolyásoló fő tényez őket. A témához kapcsolódó
szakirodalmi áttekintés alapján a Szerző vázolja a mentális térkép (mint kutatási módszer) alkalmazásá-
nak lehetőségeit. A vizsgált területegységek méretét alapul véve ismerteti a módszer alkalmazási terüle-
teit települési, regionális és országos (kontinentális) szint ű kutatásokban.


                                             Bevezetés

  A geográfia és a pszichológia határterületén, főként e két tudományág ismeret-
anyagának, nézeteinek, eszköztárának összekapcsolódásából született — a földrajz
„klasszikus" irányzataihoz képest még mindig újnak mondható — behaviorista geográ-
fia. Az 1960-as években, els őként az Amerikai Egyesült Államokban megjelen ő
iskola képviselői a hagyományos térfelfogással szemben a társadalom által érzékelt
teret helyezték a középpontba (Lynch 1960). Míg az előbbi esetben egy adott, hosz-
szabb-rövidebb ideig állandó környezetr ől van szó, az utóbbi dinamikus, változatos,
személyenként eltér ő — és ami a leglényegesebb — „tudati" képz ődményt jelent. A vizs-
gálatok alapjául szolgáló módszert, a „mentális térképezést", számos szakterület
kutatói beemelték eszköztárukba, így a geográfia mellett a szociológia, a kulturális
antropológia, a városrendezés egyes területein is alkalmazzák.


     Fogalmi áttekintés a kognitív térképekt ől a mentális térképekig

  A mentális térképezés módszerének és felhasználási területeinek bemutatása el őtt
mindenképp tisztázandók a témához szorosan kapcsolódó fogalmak, hiszen ezek
nemcsak a különböz ő tudományágak szakirodalmában, hanem sokszor a geográfián
belül is eltérő tartalommal bírnak. Mivel a behaviorista geográfia egyik alappillére
az a felfogás, hogy az emberek viselkedését és cselekedeteit a tér objektív szerkezete
                                      Garda Veronika :
A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
  44      Garda Veronika                                           TÉT XXIII. évf. 2009      s    1

  helyett annak szubjektív érzékelése határozza meg, így a külvilágnak a tapasztala-
  tok alapján történő egyéni leképezése a „kognitív térképezés" elnevezést kapta
  (Cséfalvay 1990). A folyamat végtermékeként felfogható Jognitív térkép" a terüle-
  tekrő l alkotott ismeretek mellett az egyén véleményével — és gyakran sztereotípiákkal
  — fűszerezett képet jelent a külvilágról. A térkép elnevezésnek annyiban megfelel,
  hogy jellemző en kartográfiai elemekre épül — helyek, irányok, távolságok, koordi-
  náták —, de ezekhez a már említett, egyént ől függő (pozitív és negatív) tartalmak kap-
  csolódnak. A térképi elemek szerepe a táj ékozódásban meghatározó, míg a hozzá
  kapcsolt további tudati tartalmak az élet számos területén befolyásolják az egyén
  viselkedését (munkavállalás, turizmus, migráció stb.).
    A tudatunkban él ő információk felszínre hozása csupán módszertani probléma,
  melynek megoldására napjainkig a legkülönfélébb felmérés-típusok születtek. Az ered-
  mények felhasználásával valódi térképeket készíthetünk, melyek tükrözik a vizsgált
  személy(ek) látásmódját, véleményét, illetve egy társadalmi csoportnak a környeze-
  téről alkotott tudati képét. A módszert általában „ mentális térképezésnek", a segít-
  ségével elkészült térképet pedig „mentális térképnek" nevezik (Cséfalvay 1990).
  Ennek megfelel ő en ez utóbbi a kognitív térképeken alapul, de annál lényegesen
  kevesebb tartalommal bír, mindössze szemléltetése annak, amit a vizsgálat során
  egy adott csoport kognitív térképeir ől megtudtunk.
    Bár a Jognitív" illetve a „ mentális térkép" fogalmát több szerz ő nem különíti el,
  hanem szinonimaként használja, jelen tanulmányban azok a már ismertetett, külön-
  böző jelentést hordozzák. Mindezt azért tartjuk szükségesnek, mert két teljesen kü-
  lönböző, ellentétes irányú folyamatról van szó: az els ő esetben a külvilágtól az
  egyén felé irányuló, befogadó, ismeretet raktározó m űveletről; a második esetben
  azoknak az „előhívásáról" és térképi megjelenítésér ől, mindig az adott vizsgálat
  céljának megfelel ő en. A folyamat talán a fényképezéshez hasonlítható a leginkább,
  ahol az exponálás és az el őhívás eltérő műveletet jelent.


                  A tudati kép kialakulását befolyásoló tényez ők

    A mentális térképezés legkorábbi, a geográfusok által is gyakran idézett alkalma-
  zása Kevin Lynch nevéhez fúz ődik, aki az Egyesült Államokban vizsgálta a nagyvá-
  rosok szerkezete és a kognitív térképek közötti kapcsolatot. Kutatása arra próbált
  fényt deríteni, hogy a település struktúrája befolyásolja-e azok „olvashatóságát",
  vagyis mennyire könny ű az adott várost a tudatunkban modellezni. Az elkészült tér-
  képek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a városok szerkezete, utcahálózata,
  tagoltsága, egyedisége az, ami hatással van a rajzok min őségére (Lynch 1960; 1965).
    Késő bbi vizsgálatok mutattak rá arra, hogy az egyének kognitív térképeit sokkal
  inkább befolyásolja saját társadalmi helyzetük, mint a város olvashatósága. A sze-
  mélyes tapasztalatnak ugyanis sokkal nagyobb szerepe van a pontos rajz elkészíté-
  sében, mint a város szerkezetének. Ezt Peter Orleans gyakran említett vizsgálata
                                        Garda Veronika :
  A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                          Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
TÉT XXIII. évf. 2009     s   1                      A szubjektív térérzékeléssel ...       45

bizonyítja, hiszen Los Angelesr ől a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó
személyek eltérő részletességű rajzokat készítettek (Orleans 1973).
  Az egyén személyisége és a mentális térképek közötti összefüggéseket is vizsgál-
ták már a témával foglalkozó szakemberek. Az aktivitáshoz kapcsolódó tipizálás
már Peter Gould munkájában is megjelent, aki ebb ől a szempontból két csoportra
osztotta a társadalmat. Az egyik a felfedez ő, kutató embertípus („space searchers"), a
másik az, aki megelégszik szűkebb környezetének megismerésével („space sitters").
Ebből adódóan a környezet leképezése is pontosabb az el őbbi, aktív életet élő szemé-
lyeknél, mint „otthonülő" társaiknál (Gould 1975; Walmsley—Jenkins 1991).
  Az eddigi kutatások alapján elmondható, hogy az egyén személyisége, társadalmi
helyzete, életkora, foglalkozása stb. egyaránt hatással van a külvilágról alkotott
képre. A kognitív térképek közös jellemz ője, hogy dinamikus „képz ődmény": nap-
ról napra változik, hiszen környezetünk információinak befogadása, majd feldolgozá-
sa során, fokozatosan alakul ki. Bár tartalmuk egyénenként különböz ő, az előhívott
mentális térképek — főként az egy társadalmi csoporthoz tartozó személyek esetében
— hasonlóságot is mutatnak. Ebb ől adódóan a módszer mind a külvilágról alkotott
kép változásának nyomon követésére, mind egy adott csoport pillanatnyi ismeret-
anyagának, vélekedésének feltérképezésére használható.


          A mentális térképezés módszerei, alkalmazási területei

  Az egyén saját, a térr ől alkotott szubjektív képének el őhívása és feldolgozása
többféle módszerrel történhet. Az els ő, legegyszerűbb eljárás Kevin Lynch nevéhez
fúződik, aki amerikai nagyvárosokat elemzett „vázlatrajzos módszerrel" (Lynch
1960). Ennek lényege, hogy a felmérésben résztvev ők egy üres papírlapra rajzolják
a vizsgált terület térképét. A „városkép" felidézése természetesen emlékezetb ől,
segédeszköz igénybevétele nélkül történik. Mivel a rajzkészségb ől adódó különbsé-
gek torzíthatják az eredményeket, kiegészít ő kérdésekkel érdemes a felidézést segí-
teni. Így az egyes területekhez kapcsolódó többletinformációk is könnyebben fel-
színre kerülhetnek.
  Lynch a térképvázlatokon szerepl ő elemeket öt csoportba sorolta („Lynch
elements"); ezeket a kés őbbiek során a hazai kutatók is átvették (Cséfalvay 1990;
Letenyei 2005), de az elnevezések az egyes szerz őknél a fordításból adódóan
különbözőek:
  — paths (utak, úthálózat, útvonalak)
  — edges (törés-, határvonalak)
  — nodes (csomópontok)
  — districts (területek, övezetek, a mentális terek neve)
  — landmarks (iránypontok, tájékozódási pontok).
  Az egyes elemek megléte a térképeken kapcsolatban van a megismerési folyamat
egyes szakaszaival is. Kutatások irányultak a tanulási folyamat vizsgálatára is, melyek
                                      Garda Veronika :
A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
  46      Garda Veronika                                           TÉT XXIII. évf. 2009      s    1

  valószínűsítik, hogy elsőként a főbb tájékozódási pontok, majd az ezeket összeköt ő
  útvonalak kerülnek fel a kognitív térképekre, és csak ezután tudatosulnak az egyes
  területek elnevezései (Golledge 1978; Walmsley—Jenkins 1991).
    A mentális térképek készítésénél lehet őség van arra is, hogy ne teljesen üres pa-
  pírlapot kapjanak a felmérésben résztvev ők. Az adott terület főbb tájékozódási
  pontjait, határvonalait is bejelölhetjük vaktérképszer űen — ha ez a kutatás fő célját
  nem befolyásolja.
    Egy másik, gyakran alkalmazott eljárás, amikor megadott objektumokat, területegy-
  ségeket kell valamilyen elv szerint rendezni. Ebben az esetben nem tényleges rajzo-
  lásról, hanem az egyén véleményének megfelel ő sorrendiség megállapításáról van
  szó. Peter Gould és Rodney White a különböz ő egyetemi városok diákjainak eltér ő
  értékelését mutatja be az Egyesült Államok mentális térképein (Gould—White 1974).
  A térképek ebben az esetben főleg sztereotípiákról, egyes területekhez köt ődő elkép-
  zelésekrő l, tapasztalatokról adhatnak új információkat, hiszen így felszínre kerülnek
  az emberek tudatában él ő ,jó és rossz helyek", melyek alapvet ően befolyásolják a
  mindennapi életet (közlekedés, lakóhely kiválasztása, munkavállalás, turizmus).
    Napjainkban a mentális térképek segítségével végzett elemzések reneszánszukat
  élik, a benne rejl ő lehetőségeket a környezetpszichológia mellett a szociológia, a
  turizmus és a településkutatás szakemberei is felfedezték. Hazánkban a kilencvenes
  évektő l kezdve jelennek meg a témához kapcsolódó kutatások eredményei, melyek
  közül jó néhány kapcsolódik valamilyen módon a geográfiához. Ez nem is csoda,
  hiszen a kognitív térképek alapvet ően az általunk látott világ átalakított képei, így
  mindenképpen térbeliséget hordoznak.
    A mentális térképezés (mint módszer) megvalósítása — a kérd őívezéshez, interjú-
  záshoz hasonlóan — az egyes elemzésekben hasonlóságot mutat, mégis, a kutatók
  céljai szerint, számtalan módon alkalmazható. Módszertanáról hazánkban — többek
  között — Letenyei László írt, akinek „mentálistérkép-szerkeszt ő ábécéje" nagy segít-
  séget jelenthet a hasonló munkákkal foglalkozóknak a felmérések megtervezése, a
  lekérdezések és kiértékelés során (Letenyei 2005). A kutatás menetét természetesen
  befolyásolja a felmérésben résztvev ők életkora, társadalmi helyzete, lakóhelye, de
  ennél lényegesebb, hogy alapvet ően meghatározó tényez ő a vizsgált terület mérete.
  A következőkben bemutatjuk a mentális térképek felhasználásának, gyakorlatban
  való alkalmazásának főbb lehetőségeit. Bár hazánkban eddig a kutatók viszonylag
  szűk köre vonta be eszköztárába a módszert, mégis szinte mindannyian eltér ő céllal
  alkalmazták. Mivel a vizsgált területi egységek mérete/szintje meghatározó az adott
  felmérés részleteinek kidolgozásánál, így a mentális térképeket felhasználó kutatá-
  sokat is ez alapján lehet leginkább kategorizálni.
                                        Garda Veronika :
  A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                          Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
TÉT XXIII. évf. 2009     s   1                     A szubjektív térérzékeléssel ...       47

                  Települési, település környéki vizsgálatok

  A települési szintű vizsgálatok talán leggyakoribb alkalmazási területei a mentális
térképeknek. A kutatások célja lehet többek között:
  — az adott község vagy város kapcsolathálójának elemzése;
     a településnek a helyi lakosok szemszögéb ől való bemutatása;
  — a helyi identitás vizsgálata;
  — a „pozitív" és „negatív" területek elkülönítése;
     várostervezési, városrész-rekonstrukciós feladatok megoldása;
  — a település imázsa, a turizmus tárgykörébe tartozó elemzések;
  — a települések tudati leképez ődésének vizsgálata.
  A kapcsolatháló-elemzésre, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének bemutatására
leginkább szociológusok munkái között találhatunk példákat (Borsos—Csite-
Letenyei 1999). Az egyes településrészek közötti kapcsolatok felderítése nem csu-
pán elméleti síkon hasznosítható: a helyi közlekedés megtervezése, gazdaságossá
tétele céljából is alkalmazható, a forgalomszámlálásból származó adatok ismerete
mellett. Nem mindegy ugyanis, hogy a lakosoknak kellene kihasználni a meglév ő
vonalakon közleked ő helyi autóbuszjáratokat, vagy a hálózat átalakításával alkal-
mazkodnak a fogyasztók igényéhez.
  A mentális terek elnevezésének és a hozzájuk köthet ő tudati tartalomnak, szubjektív
véleménynek a vizsgálata sem csupán a helyi identitás szempontjából fontos. Az egyes
városnegyedek átalakulását, a település határán belüli lakóhely-változtatásokat vagy a
szuburbanizációt vizsgálva is használták, használják a mentális térképezést. A telepü-
lésrészekhez köt ődő „pozitív" vagy „negatív" kép alapvet ően befolyásolhatja a tele-
pülésen belüli folyamatokat, akár az ingatlanok értékének alakulását is (Letenyei
2001). Az eladó vagy kiadó ingatlanok hirdetéseiben is megfigyelhet ő, hogy szívesen
használják a hirdetők a „jobb nevű" mentális terek elnevezéseit — jobb esetben a „kö-
zeli", „melletti" stb. kiegészítéssel. Így lesz Pécs esetében sok ingatlanból „bel-
városi", „Tettye közeli", „egyetemvárosi", „mecsekoldali". Az egyes területek
további leértékelődését, a gettósodást is el őrevetítheti a helyi lakosok véleménye;
ugyanakkor kiderülhet, hogy a legpreferáltabb belvárosi negyed, vagy akár a város-
széli lakótelep milyen szerepet játszik a különböz ő társadalmi csoportok életében
(Pásztor 2004; Mester 2005) Ennek megfelel ően a várostervezési, városrész-
rekultivációs feladatok megoldásánál szintén érdemes a mentális térképekhez nyúlni.
  Új lehetőség a mentális térképek alkalmazására az archaikus település-típusok
vizsgálata is, hiszen a legegyszer űbben a vázlatrajzos, kötetlen felidézés ű módszerrel
mutatható ki, hogy a helyi lakosság tudatában mennyire vannak jelen a hagyományos
településszerkezet elemei (1. ábra). Kiváló mintaterület erre Székelyföld, hiszen egy-
kori tízesei t meghatározóak a települések mai szerkezetében is (Ambrus 2008).
                                      Garda Veronika :
A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
   48      Garda Veronika                                           TÉT XXIII. évf. 2009      s   1

                                        1. ÁBRA
                        Ahogyan egy csíkmindszenti látja a faluját
                (The Way how a Man of Csíkmindszent Perceives his Village)




                    Forrás: Ambrus (2008).
    A turizmus kutatásában is további lehet őségeket rejt a primer vizsgálatok e típusa:
  az adott település imázsa, a sztereotípiák és a valóság összevetése mind olyan kér-
  dés, melynek megválaszolásában a helyi lakosság, valamint a turisták által „tárolt"
  városkép el őhívása is segítségünkre lehet (Cséfalvay—Fischer 1990).
    Nyilvánvaló, hogy a települések kognitív térképe fokozatosan, hosszú id ő alatt
  alakul ki, illetve mindvégig megőrzi dinamikus jellegét. A külvilág modellezésének
  egyes lépéseiről azonban még igencsak hiányosak az ismereteink. Mely objektumok
  rögzülnek els őként egy számunkra ismeretlen település egészéb ől? Meghatározó-e
  ebből a szempontból az adott objektum kinézete (m űemlékek, látnivalók), helyzete,
  esetleg a funkció a leginkább domináns (pályaudvar, vásárcsarnok)? Milyen össze-
  függések fedezhet ők fel az életkor és a kognitív térképek között? Napjainkban kül-
  földi egyetemi hallgatók körében folytatnak kutatásokat, mivel ők azok, akik egy
  települést kénytelenek néhány hét (hónap) alatt minél jobban megismerni, hogy ott
  tájékozódni tudjanak.
                                         Garda Veronika :
   A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                           Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
TÉT XXIII. évf. 2009      s   1                     A szubjektív térérzékeléssel ...       49

                      Régiós vizsgálatok, a határok kérdése

   Ha a határok és a mentális terek kérdése települési vagy kistérségi szinten vizs-
 gálható és vizsgálandó, akkor ugyanez régiós szinten sem hanyagolható el. F őleg
 napjainkban, amikor a „régiók világát" éljük hazai és európai szinten, regionális
 együttműködésrő l, eurorégiókról, regionális identitásról beszélünk. Bár a vita a ha-
 zai régiók határairól a szakemberek körében már lecsengett, és a határok megmere-
 vedni látszanak, mégis érdemes a régiók mentális képével és tudati határaival is
 foglalkozni. Különösen akkor, ha egyetértünk azzal, hogy a tartós együttlét, a ha-
 gyományok, a kialakult közös értékrend tartja össze az adott régióban él őket (Tóth
 2004). Ennek megfelelően főként a megyékbő l kialakított régiók „hivatalos", valós
 határai állnak messze — az esetek legnagyobb részében — ugyanezen területeknek az
 emberek fejében élő , évtizedekre visszanyúló, hagyományos határaitól. A települé-
 seken belüli mentális terekhez (városrészek, települések elemi egységei) hasonlóan
 a régió-kép és a regionális identitás is vizsgálható a mentális térképezés módszeré-
vel. Kimutatható, hogy melyek egy adott régió f ő ismertetőjegyei a társadalom né-
zőpontjából, melyek a legismertebb területei, milyen eltéréseket mutat a határok
meghúzása attól függő en, hogy a válaszadók (rajzolók) mely társadalmi csoportba
tartoznak, hol élnek, milyen korúak. Vizsgálható, hogy egyáltalán létezik-e régió-
kép, ha igen, mennyire egységes a régión belül; de legalább ennyire érdekes, hogy
milyennek vélik a határain kívül élő k ugyanazt a területet.
   Mindez különösen fontos napjainkban, a turizmus-fejlesztés oldaláról nézve, hi-
szen a szakemberek évek óta igyekeznek az egyes területeknek egységes, megfog-
ható, külföldiek által is azonosítható „arcot" adni, turisztikai „imázst" teremteni.
   A régiós vizsgálatra példaként saját felmérésünk eredményének egyik mentális tér-
képét mutatjuk be (2. ábra), mely kaposvári középiskolások körében készült 2006-ban a
Dél-Dunántúlról. A települések említésének arányát a településeket jelz ő körök mére-
te mutatja, míg az egyéb földrajzi nevek ismertségét a különböz ő betűtípusok jelzik.
Látható, hogy a diákok „Dél-dunántúli régiója" sokkal inkább magában foglalja Zala
megyét, mint Tolna megyét; „fehér foltjai" ugyanakkor nem csupán a hiányos ismere-
tekrő l, hanem a közlekedési problémákról is árulkodhatnak (Gál 2006).
   A határok kérdése természetesen nem csak a bels ő, régióhatárokat érinti, hiszen
gyakori terepe a mentális térképezésnek az országhatár egy-egy szakaszának két
oldala is. A lakosság hajlama az együttm űködésre vagy az elzárkózásra alapvet ően
meghatározhatja egy határ menti együttm űködés sikerét vagy kudarcát, hiába tör-
ténnek meg a megfelel ő politikai és adminisztratív lépések (Hardi 1999; Hardi-
Nárai 2001). Ezek a vizsgálatok különösen Kelet-Közép-Európában lennének fon-
tosak, hiszen a rendszerváltozás, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás felol-
dotta a határok merevségét, de a lakosság sztereotípiáit, „szomszédairól" alkotott
képét valószínű leg változatlanul hagyta. A kérdés csupán az, vajon mi történik
ezekkel, a fejekben máig él ő, merev határokkal. Azok mennyi id ő után „nyílnak
meg" egy ilyen soknemzetiség ű területen, mint Európa?
                                      Garda Veronika :
A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
   50        Garda Veronika                                                      TÉT XXIII. évf. 2009   s   1

                                        2. ÁBRA
                  Kaposvári diákok mentális térképe a Dél-Dunántúlról
    (Mental Map ofSouthern Transdanubia —fi-om Secondary School Students of Kaposvár)
                                                                     52



                                                 Balaton




                                                                    29.
                                                 Somogy megye
                                                     32.
                                                     .      p.3417
                                          13. 149 30        584iii.35,
                                                     31 1                Kapos
          Említések száma
                                                3f
     (75, 50, 25, 10 illetve 5% felett)



           Kapos            25% felett
        Kis - Balaton        10% felett
        .Somogy megye       5% felett




   Az ábrán szereplő számok a következ ő településeket jelölik:
   Somogy megye: 1) Kaposvár 2) Fonyód 3) Csurgó 4) Nagyatád 5) Barcs 6) Marcali 7) Balatonboglár
   8) Balatonlelle 9) Siófok 10) Balatonfenyves 11) Kötcse 12) Tab 13) Böhönye 14) Nagybajom
   15) Kaposmérő 16) Kaposújlak 17) Kaposfüred (Kaposvár) 18) Bolhás 19) Csokonyavisonta 20) Szulok
   21) Balatonmáriafürd ő 22) Lengyeltóti 23) Balatonszemes 24) Balatonszárszó 25) Balatonföldvár
   26) Szántód 27) Zamárdi 28) Mesztegnyő 29) Igal 30) Somogysárd 31) Kiskorpád 32) Mez őcsokonya
   33) Hetes 34) Juta 35) Toponár (Kaposvár) 36) Taszár 37) Csököly 38) Kadarkút
   Baranya megye: 39) Pécs 40) Szigetvár 41) Komló 42) Mohács
   Tolna megye: 43) Dombóvár 44) Szekszárd 45) Paks
   Zala megye: 46) Keszthely 47) Nagykanizsa 48) Zalaegerszeg 49) Hévíz
   Veszprém megye: 50) Badacsony 51) Tihany 52) Veszprém
   Forrás: Mentális térképezés alapján saját szerkesztés.


                                           Országképek

     A mentális térképek alkalmazásának harmadik területi kategóriája az országképek
   vizsgálata. A már említett, egyes országokról és azok lakosságáról alkotott tudati
   képünk nem csak a határ menti együttm űködések sikereiben vagy kudarcaiban érhet ő
   tetten. Mivel sztereotípiáink alapvet ően befolyásolnak minket turisztikai célú dönté-
   seinkben, a munkavállalásnál vagy a lakóhely kiválasztásánál, ugyanez az országok
   közötti választásunkat is meghatározhatja.
                                         Garda Veronika :
   A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                           Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
TÉT XXIII. évf. 2009     s   1                      A szubjektív térérzékeléssel ...       51

 A kutatások ezen a területi szinten három csoportba oszthatók:
 — egy kontinens pozitív és negatív területeinek vizsgálata;
 — szomszédos országok vizsgálata;
 — egy adott országról kialakult kép elemzése.
  Európára vonatkozóan hazai kutatások is napvilágot láttak, melyek az országok
kedveltségi rangsorát állították fel adott társadalmi csoportnál. Az eredmények
alapján készült Európa térképek új oldaláról mutatják be a kontinenst: „pozitív" és
„negatív" országok mozaikjaként (Bajmócy—Csíkos 1997). Nyilvánvalóvá vált,
hogy az egykori vasfüggöny máig érezteti hatását, hiszen a nyugati országokról
sokkal kedvezőbb a tudati kép, míg az „ismeretlen" Kelet-Európa nem igazán vonzó
még nyaralás tervezésekor sem.
  A szomszédos országokkal kapcsolatos vizsgálatoknál kerülnek leginkább el őtér-
be az egyes nemzetekhez kapcsolódó el őítéletek, a történelmi múltból ered ő negatív
érzések. Kérdés, hogy ezek a vélemények mennyire tükrözik a személyes tudást,
vagy még inkább az egyéni tapasztalatot és mennyire táplálkoznak a tudatunkban
élő sztereotípiákból. Vajon mennyiben változnak meg az el őítéletek a tapasztalat
hatására? A különböz ő életkorban vagy id őpontban végzett felmérések a kognitív
térképek kialakulásának módját is vizsgálhatják. Az általános és középiskolások
által rajzolt térképek segítségével a földrajz- és történelemtanítás hatékonysága is
elemezhető, kimutatható, hogy melyek az els ődleges információforrások az adott
korosztály számára (Lakotár 2007).
  Természetesen a kutatás korlátozódhat egy bizonyos országra is, így a mentális
térképek egyik alkalmazási területe a saját országról alkotott kép elemzése, a fejekben
élő és a valós országkép összevetése, az ismert és ismeretlen területek felderítése, a
kognitív térképek kialakításáért felel ős tényezők vizsgálata (Kiss—Bajmócy 1996).
A közvetlen és közvetett információkból egyaránt következtetni lehet a válaszadók-
nak a hazájukkal kapcsolatos véleményére, ugyanakkor a honismerettel kapcsolatos
felmérésekhez is szolgáltathat kiegészít ő, a kérdőívekhez képest sokkal inkább
„térbeli" alapanyagot. Egy adott, küls ő országról készült mentális térkép ugyanak-
kor a turizmusban dolgozó szakembereknek adhat segítséget, mivel az ismert
desztinációkon túl a területhez — és társadalmához — tudati szinten kapcsolódó fo-
galmak, ismeretanyag meglétét is igazolhatja vagy cáfolhatja. Így vizsgálható, mi
befolyásolja például a magyar fiatalokat egy potenciális célállomással kapcsolatos
döntésük meghozatalában (Michalkó 1998).


                                        Összegzés

  A mentális és kognitív térképek a geográfia, a térképészet, a pszichológia és a
szociológia sajátos metszetét alkotják. Ezek a „bels ő térképek" évezredek óta segí-
tik tájékozódásunkat, ugyanakkor környezetünknek egy általunk megélt, sztereo-
típiákkal, szubjektív elemekkel teli, egyedi lenyomatát jelentik. A mentális térképezés
                                      Garda Veronika :
A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                        Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
   52         Garda Veronika                                                TÉT XXIII. évf. 2009         s   1

   módszere a kilencvenes évekt ől kezdődően hazánkban is a legkülönfélébb elemzé-
   sekben kapott szerepet, napjainkban pedig fiatal kutatók hívják fel a figyelmet a
   benne rejlő újabb lehetőségekre. Tehetik (tehetjük) ezt mindazért, mivel a módszer
   alkalmazási területe rendkívül sokszín ű, az adatok felvétele és a kapott térképek
   feldolgozása a vizsgálat céljának — és leginkább a vizsgált terület nagyságának —
   megfelelően szabadon alakítható, a kérd őíves felmérésekhez képest szabadabb, ru-
   galmasabb adatgyűjtést tesz lehetővé. A raszter és vektor-grafikus szoftverek térhó-
   dításával az eredmények megjelenítése is egyre egyszer űbbé, látványosabbá válik, a
   térképek könnyen értelmezhet ő módon mutatják be, hogyan is látja egy adott társa-
   dalmi csoport szűkebb vagy tágabb lakóhelyét, milyen ismeretekkel, véleménnyel
   bír „szomszédairól" vagy a világról. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a kapott
   térkép csupán az adott felmérésben résztvev ők mentális térképe, mely a külvilágról
   alkotott teljes kognitív térképünknek sz űk keresztmetszete. A mentális térképezés
   módszerei közül a kutatás céljának, területegységének leginkább megfelel ő típus
   megtalálása és alkalmazása viszont segíthet abban, hogy minél közelebb jussunk a
   valós tudati képhez, térképhez.


                                                    Jegyzet

   1
       Belterületi objektumokat jelöl ő köznévi lexéma, a székely nyelvjárásban falurészt jelent. Településtör-
       téneti és tájföldrajzi fogalom, a székely társadalomszervezés legkisebb egysége. Árpád-kori társadal-
       munk tízes és százas egységekbe való rendez ődésének sok változáson átment, napjainkig fennmaradt
       területi megjelenése (Ambrus 2008).


                                                   Irodalom

   Ambrus T. (2008) A székelyföldi falutízesek a turizmus fókuszában. Mentális térképek alkalmazása kis-
     térségi hatókörű kutatásban. Kézirat.
   Bajmócy P.—Csíkos CS. (1997) Európai országok népszer űsége egyetemi hallgatók körében. — Iskolakul-
     túra. 6-7.71-77. o.
   Borsos E.—Csite A.—Letenyei L. (szerk.) (1999) Rendszerváltozás után — Falusi sorsforduló a Kárpát-
     medencében. MTA PTI — SZÁMALK Kiadó, Budapest.
   Cséfalvay Z. (1990) Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
   Cséfalvay Z.—Fischer W. (1990) Cigányzene és lakáshiány — sztereotípiák és a valóság ellentéte a Buda-
     pest-képben. — Földrajzi Értesítő. 1-4.207-220. o.
   Gál V. (2006) Középiskolás vizsgálati csoportok Dél-Dunántúl képe kognitív térképeken. — Pap N.
     (szerk.) A Balatontól az Adriáig. Lomart Kiadó, Pécs. 201-210. o.
   Gould, P.—White, R.R. (1974) Mental Maps. Penguin, Hannondsworth.
   Gould, P. (1975) Acquiring spatial information. — Economic geography. 51.87-99. o.
   Golledge, R.G. (1978) Leaming about urban environments. — Timing space and spacing time. 1.76-98. o.
   Hardi T. (1999) A határ és az ember — az osztrák—magyar határ mentén él ők képe a határról és a „másik
     oldalról". — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — a határ. Társadalmi-gazdasági vál-
     tozások az osztrák—magyar határ menti térségben. MTA RKK, Pécs—Gy őr. 159-189. o.
   Hardi T.—Nárai M. (2001) A határ és a határmentiség: A mentális kép vizsgálata négy osztrák—magyar
     határ menti településen. — Comitatus. 1-2.42-52. o.
   Kiss J.—Bajmócy P. (1996) Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról. — Tér és Társadalom.
     2-3.55-68. o.
                                         Garda Veronika :
   A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei.
                           Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 43-53. p.
TÉT XXIII. évf. 2009          s   1                          A szubjektív térérzékeléssel ...             53

Lakotár K. (2007) A 14-16 éves tanulók hazánk szomszéd országairól alkotott kognitív térképeinek tar-
  talmi elemzése. PhD értekezés. Kézirat. Pécs.
Letenyei L. (2001) Településtervezés és mentális térképezés. — Falu Város Régió. 1.11-15. o.
Letenyei L. (2005) Településkutatás — A települési és térségi szervezés társadalomtudományos alapozása.
  Ráció Kiadó, Budapest. 147-185. o.
Lynch, K. (1960) The image of the city. MIT-Press, Cambrige/Mass.
Lynch, K. (1965) Structure de la perception urbaine. — Choay, F. (ed.) L 'Urbanisme — utopies et réalités.
  Paris. 278-289. o.
Mester T. (2005) Pécsi városlakók mentális térképei. — N. Kovács T.—Böhm G.—Mester T. (szerk.) Terek
  és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Kijárat Kiadó, Budapest. 67-83. o.
Michalkó G. (1998) Mentális térképek a turizmus kutatásában. A magyar középiskolások Olaszország
  képe. — Tér és Társadalom. 1-2.111-125. o.
Orleans, P. (1973) Differential cognition of urban residents: Effect of social scale on mapping. — Downs, R.M.—
  Stea, D. (eds) Image and Environment. Aldine, Chicago. 115-130. o.
Pásztor Gy. (2004) Monostor(ok)-kép(ei), Monostor(ok)-tudat(ai). Kolozsvár egyik lakótelepének men-
  tális térképéről. — WEB Szociológiai folyóirat. 13.17-24. o.
Tóth J. (2004) Kell-e nekünk régió? — Mindentudás Egyeteme. 3. kötet. Kossuth Kiadó, Budapest. 193-
  212. o.
Walmsley, D.J.—Jenkins, J.M. (1991) Mental maps, locus of control, and activity: A study of business
  tourists in Coffs Harbour. — The Journal of Tourism Studies. 2.36-42. o.


             THE THEORETICAL BACKGROUND AND FIELD
              OF APPLICATION OF SUBJECTIVE SPATIAL
                    PERCEPTION RESEARCHES

                                        VERONIKA GARDA

  After explanation of concepts relating to subjective spatial perception the study presents
the main issues influencing the mental picture. According to relating literature the author
outlines the possibilities of use the mental map (as research method). Based on the size of
examined spatial units the scopes of method are described in researches conducted on
settlement, regional and national (continental) level.