Tér és Társadalom 1. évf. 1987/1.
SZERZ Ő INKHEZ
TÁJÉKOZTATÓ
A TÉR ÉS TÁRSADALOM C. FOLYÓIRATBA KÉSZÜL Ő ANYAGOK
KÉZIRATAINAK ELKÉSZITÉSÉHEZ
I. A tanulmányok terjedelme (ábrákkal és mellékletekkel együtt) 20--25 gépelt oldal. Ennél ter-
jedelmesebb munka közlésére csak kivételes esetben van lehet őség. A Tér és Társadalom csak el-
ső közlésnek ad helyet; kivétel: az idegen nyelven megjelent tanulmányok — ezek els ő magyar
nyelvű változata közlésére van lehet őség.
II. A kézirat (cím, gépelés, alcímek, kiemelések stb.) A kézirat nyelvileg, helyesírásilag, szakmailag
lektorált. A benne fellelhet ő bizonytalanságok, félreérthet ő jelölések többlet-ráfordítást jelente-
nek, ami az el őállítás jelent ős drágulását vonja maga után, így a kéziratnak szigorúan a végleges
szöveget kell tartalmaznia.
Ha a közlésre szánt anyag tanulmány, hozzá külön oldalra kérjük csatolni a legfeljebb 30-40
sornyi összefoglalót, amelyet idegen nyelvekre fordíttatunk.
A kézirat mérete: A/4 (210x297 mm). Pótlásokat ragasztani lehet, de ez nem haladhatja meg az
A14 felét, és A/4-re kell hajtani. Szövegrészek nem helyettesíthet ők pótlapok odatűzésével; ahol
a kézirat kiegészítésre szorul, azt a megfelel ő helyen szét kell vágni és a kiegészítést beragasztani.
Gépelés: a papír egyik oldalára, 2-es sortávolsággal kell írni; soronként 50 leütés, sorszám:25 gé-
pelt sor.
A gépelt kézirat bal szélén kb. 35 mm, jobb szélén legalább 10 mm üres résznek kell lennie. Min-
den oldalra azonos sormennyiséget kell ± 2 sor t űréssel írni; ez nem vonatkozik új fejezetek,
képletek, fejezet-végz ődések stb. írására.
A kéziratot az MTA mindenkori helyesírási szabályai szerint kell írni. Ett ől eltérő esetben, kí-
vánt helyesírással kell írni azokat a szakkifejezéseket, idegen szavakat, idegen tulajdonneveket,
tájszavakat stb., amelyekre az MTA szabályzata nem tér ki, és ezt külön jelölni kell.
Címek, kiemelések
A tanulmány címét a kézirat bal fels ő szélén (legszélén, balra zárva) kell megadni. A szerz ő neve
a cím fölé kerül, ugyancsak a bal szélen. Az esetleges alcím új sorba, ugyancsak a bal szélre ke-
rüljön.
Recenziók címszerkezete: A mű szerz ője és pontos címe; a kiadó pontos neve, a kiadás helye,
éve, az oldalszám. Ha gy űjteményes, szerkesztett kötet, a szerkeszt ő(k) neve a cím mögé kerül.
Idegen nyelvű kiadványok recenziója esetén a szerz ő nevét és az eredeti címet első helyen kérjük
feltüntetni, ezt követi — mintegy alcímként — a m ű címének magyar fordítása, valamint a ki-
adásra vonatkozó információk.
Egyértelm ű alcím-szerkezetet kérünk; a hosszabb munka fő alcímeit külön sorba, római szá-
mokkal megjelölve, pl. I., II., III. A f ő alcímeken belül van lehet őség a „mellék"-alcímekre is,
ezek jelölése arab számmal történjen: 1., 2. stb.
Szövegbeni kiemelések:
— egyszeri aláhúzás: d őlt betű (kurzív)
—kétszeri aláhúzás: félkövér, vastag (fett)
—hullámos aláhuzás vagy NAGYBET ŰS GÉPELÉS: VERZAL, NAGYBET Ű .
Javítás. A kézirat hibáit tintával (kék vagy fekete rostirónnal), mindig jól olvashatóan, vagy
gépírással kell javítani. A hibás részt át kell huzni. Egy oldalon legfeljebb 5 javítás lehet, ez azon-
ban a betűhibák javítására nem vonatkozik.
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/1.
Jegyzetek, irodalom
A lábjegyzet jele a szövegben a fels ő indexbe ütött sorszám. A szövegben sorszámmal jelölt
lábjegyzeteket a kézirat végén jegyzékbe foglalva, külön oldalakra gépelve kérjük mellékelni.
Egyéb, oldal-alji lábjegyzetekre nincs mód.
Az irodalmi hivatkozások és utalások közlése a szövegben a szerz ő(k) nevével és a citált munka
megjelenési évével, a következ ő formában történik (MENDOL T. 1938). Szószerinti átvétel ese-
tén a pontos oldalszám feltüntetése is szükséges; (LÓCZY L. 1916, p. 312, ill. pp. 198-206)
Az irodalomjegyzék azoknak a forrásoknak a felsorolása, amelyeket a szerz ő a cikk írásához fel-.
használt, vagy amelyekre utalt a szövegben. A tanulmány végére kerül ő jegyzék elé címként ele-
gendő annyit írni: Irodalom. A jegyzék tételeit a szerz ők nevének bet űrendje szerint, sorszámo-
zás nélkül kell összeállítani.
Az irodalmi forrásoknak a következ ő adatokat kell tartalmazniuk:
— A szerz ő(k) neve nagybet űvel (csak vezetéknév és a keresztnév (-nevek) kezd őbetűje); idegen
szerző — vagy magyar szerz ő idegen nyelven megjelent munkája — esetén a vezetéknév és a ke-
resztnév kezd őbetűje közé vessz őt kell tenni;
— ha a szerz ők száma háromnál nem több, akkor valamennyi szerz ő nevét fel kell tüntetni és az
egyes neveket gondolatjellel kell elválasztani. Háromnál több szerz ő esetén az els ő szerz ő neve
mellé azt kell írni: et al.;
— a szerz ő(k) neve után kell feltüntetni a hivatkozott munka megjelenési évét;
—ezután következik a könyv vagy cikk (tanulmány stb.) címe eredeti nyelven;
—könyv esetében: a kiadás száma (ha nem els ő kiadásról van szó) Több kötetes m ű esetében a
kötet száma, a kiadó neve (ha megállapítható egyértelm űen), a kiadás helye;
—a folyóiratcikk esetében: a folyóirat teljes címe, évfolyama, illetve kötete, a cikk terjedelme
(oldaltól oldalig, pl. pp. 1-5). Ha a könyv egy sorozat részét képezi, ezt is fel kell tüntetni;
—kéziratos munkára történ ő hivatkozás esetén ezt fel kell tüntetni.
III. Táblázatok, ábrák
Az ábrák fehér kartonpapírra, fóliára, esetleg min őségi pauszra, fekete tussal készüljenek. A maxi-
mális méret Al3 (297 x 420 mm) lehet. Az ábrákon lev ő szöveget (cím és jelmagyarázat) bet űsab-
lon segítségével kérjük felírni, de felhasználható a feliratokhoz az ún. „letrasett" vagy nyomdai sze•
dés. A címet az ábra fölé kérjük elhelyezni, az ábrákat arab számmal számozni, és ezt az ábra alá
írni. (Pl. 1. ábra)
A nyomdai munka megkönnyítése és a folyóirat színvonalának fenntartása érdekében is kérjük az,
ábrák színvonalas elkészítését. Máshonnan átvett ábrák csak a forrás megjelölésével közölhet ők.
IV. Különnyomat
A tanulmányok szerzőit 50 db különnyomat illeti meg, amelynek költségét a honoráriumból le-
vonjuk.
Eredményes munkát kíván
a Tér és Társadalom
szerkeszt őbizottsága
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/1.
KÖVETKEZ Ő SZÁMAINK TARTALMÁBÓL
Horváth Gyula: A területi munkamegosztás és a decentralizáció...
Barta Györgyi:A termelés térbeli szétterjedése és a szervezet területi centralizációja
a magyar iparban
Nemes-Nagy József—Ruttkay Éva: A m űszaki innováció néhány földrajzi jellemz ője
Magyarországon
Kara Pál: A helyi — területi tanácsigazgatás továbbfejlesztése
Beluszky Pál: Megkezdi m ű ködését a településfigyel ő hálózat
Baráth Etele: Egy térszerkezeti modell
T. Mérey Klára: Pécs a századfordulón
E számunk szerz ői
Bánlaky Pál, a szociológia tudomány kandidátusa, M. M. Vezet ő képző Intézet, Budapest
Beluszky Pál, a földrajztudomány kandidátusa, tudományos osztályvezet ő , MTA RKK Regionális
Tudományos O., Bp.
Bőhm Antal, a szociológia tudomány kandidátusa, tudományos f ő munkatárs, MSZMP KB Társada-
lomtudományi Intézete, Bp.
Csatári Bálint, a földrajztudomány kandidátusa, tudományos csoportvezet ő , MTA RKK Település-
kutató Csoportja, Kecskemét
Csefkó Ferenc, ügyvezet ő igazgató, MTA RKK, Pécs
Enyedi György akadémikus, MTA RKK főigazgató
Erdősi Ferenc, a földrajztudomány kandidátusa, tudományos osztályvezet ő , MTA RKK Dunántúli
Tudományos Intézete, Pécs
Faragó László, tudományos munkatárs, MTA RKK DTI, Pécs
Fodor István, a földrajztudomány kandídátusa, tudományos osztályvezet ő , MTA RKK DTI, Pécs
Hajdú Zoltán, a földrajztudomány kandidátusa, MTA RKK DTI, Pécs
Horváth Gyula, tudományos osztályvezet ő , MTA RKK DTI, Pécs
Kraftné Somogyi Gabriella, tudományos munkatárs, MTA RKK DTI, Pécs
Lackó László, a földrajztudomány doktora, f őosztályvezet ő -helyettes, ÉVM
Walter B. Stöhr, professzor, intézeti igazgató, Institut für Raumordnung Stadt- und Regionalent-
wicklung, Wien
Tóth József, a földrajztudomány doktora, f ő igazgató-helyettes, MTA RKK DTI, Pécs
Tanulmányainkat lektorálták: Bartke István, Bánlaky Pál, Berényí István, Dövényi Zoltán,
Tiner Tibor
A kézirat nyomdába érkezett: 1986. szeptember. Terjedelem: 000 (A/5 (v)
ISSN 0237-7683
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/1.
Ára: 40,— Ft
Tér
és társadalom
A tartalomból:
B5hm Antal: A helyi hatalom és a lakossági részvétel esélyei
„A paternalista államhatalomnak és üzemszervezetnek rendkívül pontos következmé-
nye az, hogy egyedül az alattvalói tudat- és magatartási formák iránt toleránsak, , s
minden más attit ű döt, véleményt vagy megnyilvánulást eleve kizárnak, amelyek
érdemtelenek a jóságos gondolkodásra."
Faragó László: A területfejlesztés fogalmáról
„Az emberiség története során az egyes döntésekkor mindig fontolóra vettek térbeli
szempontokat is, de a tudomány nem mindig foglalkozott a térbeli dimenzióval
„rangjának" megfelel ően."
Lackó László: A területi fejl ődés egységes értelmezése
„A hazai elméleti kutatások háttérbe szorulása, másfel ő l az igények, a kérdések egyre
erő teljesebb megfogalmazódása, valamint az általában jellemz ő „nyitottságunk" vezet
oda, hogy az elméleti hiányosságokat szinte megengedhetetlenül magas importtal pó-
toljuk."
Beluszky Pál: Településpolitikai viták után — cselekvés közben — új vizsgáló-
dások el őtt
„Újat mondani nehéz e kérdésr ő l, egyébként is az OTK — híveit ől és ellenségeit ő l
meglehet ő sen elhagyatva, megtagadva — kiszenvedett, a viták tehát — mondhatjuk —
elérték céljukat."
Erd ő si Ferenc: Területi érdek és vasúti közlekedés
„... az országos érdek sem örök, hanem csupán történelmi kategória, amely tartalmá-
ban változhat a mindenkori gazdasági-politikai konstellációnak megfelel ően."
Tóth József: Régiók és/vagy megyék?
„A sajátos regionális érdekek felaprózódva jelentkeznek, parciális érdekek ered ője-
ként és lényegesen meggyengülve tudnak érvényesülni. Ezáltal az ország egészének ér-
dekei is lényegesen csorbulnak."