Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 3: 97-107
A KISKERESKEDELEM TERÜLETI
JELLEGZETESSÉGEI A SZLOVÁK—MAGYAR
HATÁRTÉRSÉGBEN
(The Charactheristics of Retail Trade in the Hungarian-
Slovakian Border Region)
KOVÁCS ANDRÁS
Kulcsszavak:
kiskereskedelmi üzlethálózat vásárlási szokások vásárlási költés kiskereskedelmi vonzáskörzet
vásárlási gyakoriság
A szlovák—magyar határ menti térségben él ők a múltban és napjainkban egyaránt rendszeresen keresték,
keresik fel a határ túloldalán m űködő kereskedelmi létesítményeket. Ez a jelenség évtizedes múltra tekint
vissza a határrégióban, azonban napjainkban, az uniós és schengeni csatlakozás után egyre nagyobb
jelentőségűvé válik, mert a határon túli vásárlásokat már nem korlátozza a szigorú határellen őrzés vagy
vámfizetési kötelezettség.
Tanulmányunkban feltérképezzük a határtérség két oldalának kereskedelmi hálózatát, majd áttekintjük
azokat a rövid és hosszú távon ható gazdasági folyamatokat és térszerkezeti jellemz őket, amelyek befo-
lyásolják a határon átnyúló bevásárlóturizmus volumenét és irányát. A térségben végzett empirikus
kutatások eredményeinek bemutatásával megkísérlünk választ adni arra, hogy a határ menti
bevásárlóturizmus milyen volumen ű, mekkora térségre terjed ki (vonzáskörzetek), és a határ túloldalán
vásárlók milyen rendszerességgel mekkora összegeket költenek.
Kiskereskedelem és határmentiség
A kiskereskedelmi üzletek els ődleges feladata, hogy egy településen, illetve annak
vonzáskörzetében él őknek biztosítják az áruk és szolgáltatások megfelel ő színvona-
lú ellátását. A határ menti térségekben m űködő kereskedelmi egységek azonban a
fenti alapvető funkción túl a határon túl élők ellátási színvonalát is javíthatják
(bevásárlóturizmus), valamint profitot realizálhatnak a határátkel őhelyek tranzitfor-
galmából (pl. üzemanyag-vásárlás stb.).
A határ menti térségekben tapasztalható bevásárlóturizmus intenzitása számos té-
nyező függvénye. Ezek alapvet ően befolyásolják a vásárlási mozgások irányát,
gyakoriságát, a határon túl elköltött összegek nagyságát, a fogyasztói kosarak ösz-
szetételét stb. A legfontosabb befolyásoló tényez ők:
— Természetföldrajzi meghatározottságok és infrastrukturális kapcsolatok (dom-
borzat, vízhálózat, útviszonyok);
— A településhálózat térkapcsolatainak jellege (regionális központok elhelyezke-
dése, határon átnyúló vonzáskörzetek);
— A két ország valutájának egymáshoz viszonyított árszínvonala, ill. ennek válto-
zása, ingadozása;
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
98 Kovács András TÉT XXII. évf. 2008 s3
— A határ két oldalán elérhet ő termékek és szolgáltatások jellege és min ősége közti
különbség (elérhető márkák, speciális termékek);
— A termékeket és szolgáltatásokat terhel ő adószintek közti különbségek (ÁFA-
szint, jövedéki adók mértéke stb.).
A szlovák—magyar határtérségben a határon túli vásárlások intenzitása, és ennek a
kiskereskedelmi hálózat alakulására kifejtett hatása az elmúlt évtizedekben változó
volt, azonban még a szocializmus évtizedei alatt sem sz űnt meg teljesen'. Az 1920
elő tt évszázadokig funkcionálisan és közigazgatásilag egyaránt összetartozó térsé-
gek természetes kapcsolatrendszerét az új államhatár és az évtizedekig tartó szigo-
rúan szabályozott (és korlátozott) személy, áru, t őke és szolgáltatás-áramlás sem
tudta eltörölni. Mivel a településhálózat „lassú reagálású rendszer" 2, a korábban
meglévő gazdasági-társadalmi, településhálózati kapcsolatok napjaink egységes
európai piacán újjászöv ődnek.
Az uniós csatlakozással járó 4 szabadság a eredményeként a magyar—szlovák ha-
tártérségben megindult jelent ő s számú munkavállaló, vállalkozó, a térségben él ő
család és ide látogató turista rendszeres, határon átnyúló mozgása. Ennek jelent ős
hatása van a határtérségben vásárlók mozgására, költéseire, ezáltal a kiskereske-
delmi hálózat további fejl ődésére.
A tanulmány további részében a magyar—szlovák határtérség kereskedelmi háló-
zatát, az itt él ő k vásárlási szokásait elemezzük. Az értékelés során hangsúlyt fekte-
tünk annak bemutatására, hogyan befolyásolják a határ menti kiskereskedelmi moz-
gásokat, „átvonzásokat" a térség térszerkezeti, infrastrukturális kapcsolatrendszerei,
és az olyan rövid távon érvényesül ő hatások, mint az árszínvonal vagy az adóterhek
közötti különbség.
Kiskereskedelem Magyarországon és Szlovákiában
A rendszerváltás után Magyarországon és Szlovákiában egyaránt nagy gyorsaság-
gal megindult a kiskereskedelmi hálózat átalakulása. Az átalakulási folyamat kulcs-
elemei a következők voltak:
A korábban állami tulajdonban lév ő vállalatokat privatizálták.
Nagyszámú hazai kisvállalkozó kezdte meg m űködését a kiskereskedelemben, a
korábbi keresletvezérelt piac kinálatvezérelt piaccá alakult a kielncvenes évek
elején
Mindkét ország piacán megjelentek, elterjedtek, napjainkra pedig dominánssá
váltak a külföldi tulajdonban lév ő kiskereskedelmi hálózatok (1. táblázat).
Fenti folyamatok eredményeként napjainkra teljesen átalakultak a vásárlási szoká-
sok, az üzletekbe látogatók az élményorientált vásárlást helyezik el őtérbe, és az
olyan kiskereskedelmi létesítményeket preferálják, ahol nagyszámú termék és szol-
gáltatás érhető el egy helyen (bevásárlóközpontok, hipermarketek).
1. TÁBLÁZAT
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A kiskereskedelem területi ... 99
TOP 10 élelmiszerkeresked ő Magyarországon és Szlovákiában, 2007
(TOP 10 Food Mart Chains in Hungary and in Slovakia)
Magyarország Szlovákia
Forgalom, Forgalom,
Sorszám Cég MHUF Sorszám Cég MHUF*
1. Tesco 554,9 1. Tesco Stores 185,2
2. CBA 525,0 2. Metro SR 112,4
3. Coop 440,0 3. Billa 84,9
4. Reál 331,0 4. Kaufland 77,6
5. Spar 284,5 5. Ahold Retail SR 44,7
6. Metro 232,0 6. CBA Slovakia 41,0
7. Auchan 212,0 7. Lidl 37,2
8. Penny Market 145,1 8. Labas 26,2
COOP Jednota
9. Lidl 124,1 9. 21,7
Bratislava
COOP Jednota
10. Cora 118,8 10. 20,1
Nové Zámky
*7,98 HUF/SICK árfolyamon (2008. ápr. 1.).
Forrás: AC Nielsen, www. tvojepeniaze.pravda.sk .
A kereskedelmi hálózat átalakulása és az új típusú, nagy alapterület ű kiskereske-
delmi létesítmények fejl ődése Magyarországon már 1996-ban megkezd ődött, ekkor
nyílt meg Budapesten az els ő kettő, 3. generációs bevásárlóközpont, a Duna Plaza
és a Pólus Center, valamint az els ő Tesco hipermarket (Sikos T. 2000). Szlovákiá-
ban ez a folyamat csak a kilencvenes évek végén kezd ődött meg, az első Tesco hi-
permarket 1999-ben, az els ő pozsonyi bevásárlóközpont, a Danubia, 2000 júniusá-
ban nyílt meg (Sikos T. 2007).
2008-ra a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi hálózatok dominálják mind a
magyarországi, mind a szovákiai kiskereskedelmet. Amíg Magyarországon a hazai
tulajdonban lévő CBA, a Coop szövetkezeti hálózat és a beszerzési társulásként
működő Reál előkelő helyet foglal el a kiskeresked ők versenyében, addig Szlováki-
ában a hazai kiskeresked ők, a Labas, a pozsonyi és érsekújvári Coop Jednota a TOP
10-es lista utolsó három helyére szorultak (1. táblázat).
A magyar—szlovák határtérség kiskereskedelmi hálózata
A kiskereskedelmi egységek telephelyválasztását alapvet ően a potenciális telephely
(város), ill. vonzáskörzetének lakónépességszáma és az ott él ők jövedelmi színvonala
határozza meg. A térség kiskereskedelmi hálózatának fejlettsége jól jellemezhet ő a
bevásárlóközpontok, a hipermarketek és szupermarketek elterjedtségével.
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
100 Kovács András TÉT XXII. évf. 2008 s3
A bevásárlóközpontok jövedelemz ő működéséhez minimum 100 ezer potenciális
vásárló szükséges a központ vonzáskörzetében (Sikos T.—Hoffmann 2004) . A határ-
térség mindkét oldalán csak néhány jelent ős település (Gy őr, Miskolc, Tatabánya,
Pozsony, Kassa, Érsekújvár, Észak- és Dél-Komárom együtt) képes ekkora vásárló-
erőt biztosítani. Ezek a határ közeli bevásárlóközpontok (Gy őr Árkád, Győr Plaza,
Miskolc Plaza stb.) kiemelt szerepet játszanak a határon átnyúló kereskedelmi fo-
lyamatok formálódásában. Ennek elemzésére a következ ő felyezetben visszatérünk.
A magyar—szlovák határtérség mindkét oldalán a nagyterület ű élelmiszerkereske-
delmi egységek piacán a Tesco a piacvezet ő . Az angol kiskereskedelmi lánc ma-
gyarországi versenytársa az Interspar, míg Szlovákiában a Hypernova és a Kaufland
hipermarketek. Ezek az egységek a minimum 20-30 ezer f ős lakónépességgel ren-
delkező városokban telepedtek le. A fontosabb szupermarket- és diszkontláncok
térbeli eloszlása sokkal egyenletesebb, ezek az els ősorban élelmiszereket értékesít ő
egységek már 10 ezer fős lakónépességgel bíró településen is jól tudnak prosperálni
(2. és 3. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
Jelentős élelmiszerkereskedelmi hálózatok a magyar—szlovák határtérség
magyarországi oldalán, 2008
(Important Retailers on the Hungarian Side of the Hungarian—Slovakian
Border Region, 2008)
Település Tesco Interspar Spar Profi Lidl Penny Coop
Market sm *
Csorna 1 1 1 1
Mosonmagyaróvár 1 1 1
Győr 1 2
Komárom 1 2 1
Tata 1 2 1 1
Tatabánya 1 1 7 1 12
Dorog 1 1 1
Esztergom 1
Pilisvörösvár 1
Szentendre 1 1
Vác 1 1
Balassagyarmat 1 I 1 1
Salgótarján 1 2 1 1
Pásztó 1
Bátonyterenye 1
Edelény 1 1
Kazincbarcika 1 1 1 1 I
Miskolc 1 1 1 1 3 3 1
Ózd 1 1 1 1 1
Sárospatak 1
Sátoraljaújhely 1 1
* sm= szupermarket.
Forrás: A cégek internetes üzletlistája alapján saját szerkesztés.
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A kiskereskedelem területi ... 101
3. TÁBLÁZAT
Jelentős élelmiszerkereskedelmi hálózatok a magyar—szlovák határtérség
szlovákiai oldalán, 2008
(Important Retailers on the Slovakian Side of the Hungarian—Slovakian
Border Region, 2008)
Coop
Település Tesco Hypernova Kaufland Terno Lidl Billa
sm *
Pozsony 5 1 2 3 5 13 14
Somorja 1 1 1
Dunaszerdahely 1 1 1 4
Nagymegyer 1 1
Komárom 1 1 1 3
Ógyalla 1 1
Gúta 1 1
Érsekújvár 1 1 1 1 1 1 2
Párkány 1 1 1
Ipolyság 1 1 1
Zselíz 1 1
Léva 1 1 1 1 3 1
Losonc 1 1 1 2
Fülek 1
Rimaszombat 1 1 1 1
Nagykürtös 1 1
Tomalj a 1
Rozsnyó 1 1 1
Szepsi 1 1
Kassa 3 1 2 4 3 1
Gálszécs
Tőketerebes 1 11
Királyhelmec 1 2
Nagykapos 1 1 1
* sm= szupermarket.
Forrás: A cégek intemetes üzletlistája alapján saját szerkesztés.
Vásárlási szokások a határ mentén
A magyar—szlovák határ menti térség kereskedelmi szerkezetének bemutatása
után a következőkben az itt él ők vásárlási szokásait elemezzük, különös tekintettel a
határ túloldalán bonyolított vásárlásaikra.
A vásárlási szokások értékelése el őtt áttekintjük azokat a rövid, közép, ill. hosszú
távon ható gazdasági folyamatokat és térszerkezeti jellemz őket, amelyek a határ
menti térségben zajló kiskereskedelmi áramlásokat befolyásolják.
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
102 Kovács András TÉT XXII. évf. 2008 s3
A magyar és szlovák oldalon él ők határon túli vásárlásait alapvet ően befolyásolja,
hogy hogyan alakul a két ország valutáj ának egymáshoz viszonyított árfolyama.
A korona forinthoz viszonyított árfolyama az utóbbi 10 évben egy hosszú stabil
árfolyamszint után az utóbbi 5 évben folyamatosan n őtt (1. ábra). Az elsősorban
Szlovákia gyors gazdasági növekedését és az ERM II. árfolyarnrendszerbe 4 való
belépését követ ő árfolyamnövekedés 2005 és 2008 között a szlovák fizet őeszköz
egy egységét közel 30%-kal drágította meg a forinthoz viszonyítva. Ez az árfolyam-
szint változás a magyarországi oldalon él őknek megdrágította, a szlovákiai oldalon
élőknek olcsóbbá tette a határon túli bevásárlásokat.
1. ÁBRA
A forint és korona devizaárfolyamának alakulása, 1997-2008
(Exchange Rate of HUF and SKK, 1997-2008)
HUF/SKK
8,5
8
7,5
7 -
6,5
w
6
5,5
5P2
kg2.¥
" 0"0 0 §MIMU4N
Forrás: MNB, www.mnb.hu
Azonban nemcsak az árfolyamok változása képes befolyásolni viszonylag gyor-
san a határ menti kereskedelemmel kapcsolatos mozgásokat, hanem olyan egyszeri
adminisztratív szabályozók megváltozása is, mint az adótörvények, adó- és járulék-
szintek. Ennek legjobb példája az évtizedes szlovák—magyar üzemanyagturizmus
megszű nése. A kilencvenes években a szlovák üzemanyagokat terhel ő adók alacso-
nyabb szintje miatt a határ menti térségben él ők rendszeresen jártak át a határ túlol-
dalára üzemanyagot vásárolni. Az üzemanyagok adójának szlovákiai emelése (és a
korona árfolyamának korábban bemutatott emelkedése) után a magyarországi és
szlovákiai üzemanyag jerlent ő s árkülönbsége megszűnt, és mára gyakorlatilag el-
tűnt a határ menti kereskedelem e formája.
Jóllehet bizonyos termékek vagy termékcsoportok határ menti kereskedelmét
alapvető en befolyásolja az árfolyamok vagy az adójogszabályok változása, a térség
településszerkezetének kapcsolatrendszere, a regionális központok (Gy őr, Miskolc,
Kassa) határon átnyúló vonzóhatása és a gazdasági kapcsolatok újjáalakulása hosz-
szú távon megalapozza a határ menti kereskedelem alakulását.
A Csallóközben él őknek Győr a legközelebbi nagyváros, ahol magasabb szint ű
szolgáltatásokat vehetnek igénybe (bevásárlóközpontok, színház, mozi stb.). A gy ő-
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A kiskereskedelem területi ... 103
ri, komáromi és esztergomi ipari parkokban több mint 20 ezer szlovákiai állampol-
gár (többségében felvidéki magyar) dolgozik, és jelent ős részük forintban kapja
fizetését. Ezek a térszekezeti és gazdasági kapcsolatok hosszú távon befolyásolják a
határ menti kereskedelem fejl ődését és jellegét (Kovács—Szabó 2008).
A továbbiakban a határ menti térségben végzett empirikus kutatásaink határ menti
kereskedelmet érintő eredményeit mutatjuk be és elemezzük.
Kutatásunk során (1000 [HU] — 996 [SK] fós lakossági megkérdezés) a magyaror-
szági megkérdezettek 13%-a, a szlovákiai oldalon él ők 27%-a nyilatkozta azt, hogy
legalább havi rendszerességel utazik a határ túloldalára, míg a magyarországiak
21%-a és a szlovákiaiak mindössze 5%-a állította, hogy sosem lépi át a határt.
A határ átlépésének leggyakoribb oka az üdüléshez és pihenéshez, városnézéshez
kapcsolódik mindkét oldalon (a megkérdezettek mintegy 30-35%-a), azonban a
válaszadók nem jelentéktelen része nyilatkozott úgy, hogy a határ túloldalán is szo-
kott tartós fogyasztási cikkeket vásárolni, vagy a heti, havi nagybevásárlását lebo-
nyolítani (2. ábra). A szlovákiai válaszadók közel 20%-a (190 fő) tartós fogyasztási
cikkek vásárlása, 8%-uk (83 f ő) pedig a heti, havi nagybevásárlás miatt lépi át leg-
gyakrabban a határt. Ez az arány a magyarországi válaszadóknál mindkét kategória
esetében kevéssel 10% felett van (122 és 131 f ő). Jóllehet a megkérdezettek közül
kevesen nyilatkoztak úgy, hogy a határátlépésük els ődleges indoka a bevásárlás,
mégis fenti arányokat a határtérség teljes népességére vetítve azt kapjuk, hogy a
határon túlról érkez ő vásárlók jelentős (több 10 ezer fós) többlet vásárlóer őt gene-
rálnak a határtérség városaiban.
Ennek a potenciális vásárlóer őnek a nagysága attól függ, hogy a határon túlról ér-
kezők vásárlási gyakorisága és vásárlásonkénti költése mekkora.
2. ÁBRA
A határ átlépésének leggyakoribb oka
(The Most Frequent Purpose of Crossing the Border)
fő
400
350
300
250
200
150
100
50
o
HU SK HU SK HU SK HU SK
tartós fogyasztási heti vagy havi üdülés, pihenés, kulturális
cikkek vásárlása nagybevásárlás városnézés rendezvények
Forrás: Lakossági Kérdőív (2008).
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
104 Kovács András TÉT XXII. évf. 2008 s3
A tartós fogyasztási cikkek, a heti vagy havi nagybevásárlás, üdülés vagy kulturá-
lis rendezvények látogatásánál egyaránt azt állapíthatjuk meg, hogy a határrégió
szlovákiai oldalán él ő k gyakrabban veszik igénybe a határon túl (Magyarországon)
ezeket a szolgáltatásokat, mint a magyarországiak Szlovákiában (3. ábra). A vásár-
lási gyakoriságokban tapasztalható különbség a heti vagy havi nagybevásárlások kivé-
telével nem jelentős. Az azonban szembetűnő , hogy a magyarországi megkérdezettek
több mint 80%-a maximum évente néhányszor vásárol Szlovákiában, míg a szlovákiai
oldalon élők 60%-a legalább havi gyakorisággal vásárol Magyarországon.
3. ÁBRA
A határ átlépésének célja és gyakorisága
(The Aim and Frequency of Crossing the Border)
100%
80%
60%
._.
40%
20%
0%
HU SK HU SK HU SK HU SK
tartás fogyasztási heti vagy havi üdülés, pihenés, kulturális
cikkek vásárlása nagybevásárlás városnézés rendezvények
E napi rendszerességgel s heti rendszerességgel u havonta
u évente pár alkalorrrrel s csak néhány évenként
Forrás: Lakossági Kérdőív (2008).
A vásárlási gyakoriságokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a magyarországi ke-
reskedők potenciálisan sokkal nagyobb számú vásárlóra számíthatnak, nagyobb
forgalmat realizálhatnak a határon túlról érkez ő vásárlókkal.
A tartós fogyasztási cikkek vásárlása során a határon átkel ő vásárlók töbsége (az
összes megkérdezett 12%-a Magyarországon és 19%-a Szlovákiában) legalább
évente néhányszor átkel a határon, hogy ilyen termékeket vásároljon. Mivel ezek
sok esetben jelentő s értéket képvisel ő áruk, a térség kiskeresked őinek jelentős több-
letbevételt eredményezhetnek a határon túlról érkez ő vásárlók.
A vásárlási gyakoriság mellett az egy vásárlásra jutó költések befolyásolják a hatá-
ron túli vásárlások volumenét. A vásárlási költések megoszlása hasonló a határ mind-
két oldalán, vagyis a magyarországi és szlovákiai bevásárlóturisták közel azonos
arányban költenek vásárlásaik során. A határon túlról érkez ő vásárlók vásárlóere je-
lentő s, hiszen többségük egy vásárlás során 20 000 Ft-ot, vagy annál nagyobb össze-
get is elkölthet (4. ábra). Ennek oka feltételezhet ően az, hogy a vásárlóknak csak ak-
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A kiskereskedelem területi ... 105
kor érdemes a határ túloldalára utazni, ha egy alkalommal több, kedvez ő áru terméket
is meg tudnak vásárolni, így kompenzálva nagyobb utazási költségeiket.
4. ÁBRA
A határon túl vásárlók vásárlási költéseinek megoszlása
(The Share of Spendings of Cross-Border Purchasers)
Forrás: Gazsó (2008) alapján sajat szerkesztés.
A határ két oldalán működő kereskedelmi vállalkozások — a jelent ős vásárlói mo-
bilitás miatt — versenytársai is egymásnak (5. ábra). Az észak- és dél-komáromi
hipermarketek (Hypernova, Kaufland, Tesco) versenyében a Tesco el őnyre tett
szert, mivel:
Sikeres telephelyválasztásának köszönhet ően nemcsak a dél-komáromi vásárlók
érik el könnyen, hanem az észak-komáromi lakosok jelent ős részének is köze-
lebb van lakhelyéhez, mint a két észak-komáromi hipermarket;
— A Tesco szélesebb termékkínálata vonzóbb, mint versenytársaié;
A Tesco non-stop tart nyitva, szemben a két konkurrens 7-20 óráíg tartó nyitva-
tartási idejével;
— A Tesco közlekedési szempontból kezdvez ő helyen épült fel, a vasútállomás és a
buszvégállomás közvetlen közelében;
— Nagyszámú észak-komáromi forintban kapja fizetését, és annak egy részét
Magyarországon (sok esetben a Tesco-ban) költi el.
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
106 Kovács András TÉT XXII. évf. 2008 s3
5. ÁBRA
Az észak- és dél-komáromi hipermarketek vonzáskörzete
(The Gravity Zone of Hypermarkets in Komárom and Komárno)
AZ 6.2151k-ki"ifonzi »ypemava A dó.1-Icanirorra Te e r.,›
Az észak-komáromi Kaufland
s,,,Airir.ac, szer.e, 2005, fL nnarimk..e.r_rrte. 2005. f6
vonzáskörzete, 2005, fő
y
C.
Sír 130
d -k
3-
I-3
13:1
i!)
(°46)
9 82--882 (1)
• 6
• 3- 6
(1)
(3)
11•
•
11T • IlT []j
62 - G 1l)
3 - 6'
1-3
Qi<
(14I,
• 1-3 (24)
Forrás: Sikos T.—Tiner (2007).
A határ menti kereskedelem jöv ője
Kutatásunk során bebizonyosodott, hogy a határtérség kiskereskedelmi folyamatait,
illetve a határon átnyúló kiskereskedelmi mozgásokat számos rövid és hosszú távon
ható gazdasági adottság és térszerkezeti jellemz ő befolyásolja. A következ őkben be-
mutatjuk azokat a várható gazdasági folyamatokat, amelyek az elkövetkez ő években
befolyásolni fogják a térségben él ők határ túloldalára irányuló vásárlási szándékát:
— Az euró szlovákiai bevezetésének el őkészítése során a korona árfolyamának to-
vábbi erősödése várható a forinthoz képest, így a szlovák valuta értéke túl magas
lesz a magyar fizetőeszközben kifejezve, ezért egyre kevésbé lesz kifizet ődő a
magyarországi határtérségben él őknek Szlovákiában vásárolni.
— A korona (majd az euró) erősödése a forinthoz képest, valamint a napjainkban
még magasabb színvonalú, szélesebb választékot kínáló magyarországi kereske-
delmi hálózat (jelentős bevásárlóközpontok, nagyterület ű hipermarketek) poten-
ciálisan több szlovákiai vásárlót vonzanak majd.
Kovács András : A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 97-107. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A kiskereskedelem területi ... 107
A közép- és hosszú távú vásárlóer ő növekedés mindkét oldalon hozzájárulhat
(kis mértékben) a határon túl történ ő vásárlások számának növekedéséhez.
— A kiskereskedelmi hálózat szlovákiai fejl ődése (új bevásárlóközpontok és hi-
permarketek megnyitása) a határ menti térség városaiban (Dunaszerdahely —
MAX, Komárom — Aquario, Párkány — Aquario) azonban csökkentheti, helyen-
ként minimumra redukálhatja a bevásárlás motiválta határátlépéseket.
Jegyzetek
E sorok szerzőjének még élénken él emlékezetében, hogy a nyolcvanas években a Komárnoban megvá-
sárolt cip őt csak lábon hordva lehetett áthozni a határon Magyarországra. így a potenciális vásárlónak
az odaúton a legkopottabb pár cip őjében kellett mennie, amit ől a cipővásárlást követően még Szlová-
kiában meg kellett szabadulnia. Az új lábbeliket felvéve már szabad volt az út a határon...
2
Idézet Beluszky Páltól.
3
Emberek, áruk, tőke, szolgáltatások szabad áramlása a Közösségen belül.
4
ERM II. (Exhange Rate Mechanism II): Az Európai Monetáris Rendszer árfolyamrendszere. Minden
eurozónához csatlakozni szándékozó országnak minimum 2 évig rögzített árfolyamsávban kell tartania
nemzeti fizetőeszközének árfolyamát az euróhoz képest. Szlovákia várhatóan 2009. január elsején
csatlakozik az euróövezethez, és lecseréli nemzeti valutáját az euróra.
Irodalom
Gazsó V. (2008) Bevásárlóturizmus a határ mentén Győr és Nagymegyer térségében. Selye János Egyetem,
Komárno. Diplomadolgozat.
Kovács A.—Szabó I. (2008) Nemzetközi t őkebefektetések munkaer őpiaci hatásai Komárom és Komárno
térségében. — Földrajzi Értesítő. 3-4. (megjelenés alatt).
Sikos T. T. (2000) Marketingföldrajz. VÁTI, Budapest.
Sikos T. T. (2007) A kereskedelmi komplexumok terjedése Szlovákiában. Sikos T. T. (szerk.) A bevá-
—
sárlóközpontok jelene és jöv ője. Selye János Egyetem Kutatóintézete, Komárno.
Sikos T. T.—Tiner T. (2007) Komárno Komárom. Egy város két ország. Selye János Egyetem Kutató-
—
intézete, Komárno.
Sikos T. T.—Hoffmann Istvánné (2004) A fogyasztás új katedrálisa. MTA-Társadalomkutató központ,
Budapest.
THE CHARACTHERISTICS OF RETAIL TRADE
IN THE HUNGARIAN-SLOVAKIAN BORDER REGION
ANDRÁS KOVÁCS
People living in the Hungarian—Slovakian border region have been shopping on the other
side of the borderline for decades. This phenomena has got a long tradition in the area, but
nowadays, atter the EU and Schengen-accession it becomes more and more important, as there
are no more strict border controls or high customs tariffs between Slovakia and Hungary.
The first part of the paper introduces the network of the retail-trade sector alongside the
border, and analyses the short- and long-term economic trends and the spatial characteristics
that are influencing the volume and direction of cross-border retail trade. Ön the basis of the
results of our empirical researches I will attempt to determine the volume and spatial extent
of the cross-border shopping tourism (gravity zones), and to give a short overview of the
average spendings and shopping frequency of cross-border shoppers.