Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 2: 169-228
KITEKINT Ő
A REGIONÁLIS MIGRÁCIÓ HATÁSA A HUMÁN-
TŐ KE-BERUHÁZÁSRA ÉS MEGTÉRÜLÉSRE
Esettanulmány a határon túli magyarságra vonatkozóan
(The Influence of Regional Migration on Investments and
Returns on Human Capital
Case Study Regarding the Hungarian Minority Across the Boarders)
GERÉB LÁSZLÓ
Kulcsszavak:
humántőke-beruházás régió migráció megtérülés
Jelen tanulmány azt a kérdéskört járja körül, hogy egy bizonyos területen, régióban milyen mérték ű a
humántőke-beruházás, mekkora megtérülést mutat ez a beruházás, ugyanakkor ezen beruházásnak a
megtérülését hogyan tudja befolyásolni az emigráció. Vagyis az elvándorlás során mekkora pénzben
kifejezhető hátrány éri azt a területet, ahol megtörtént a humánt őkébe történ ő beruházás, azonban a
beruházás megtérülésének nem haszonélvez ő az illető régió, mivel a beruházás térben máshol térül
je
meg. Ez a régió jelen tanulmány esetében a Székelyföld.
Bevezető
Az oktatás a modern gazdaság egyik kulcságazata. Az oktatásba történ ő befekte-
tések jelentő s haszonnal járnak úgy az egyén, mint a társadalom számára. Ezáltal az
elmúlt évtizedekben az oktatási ágazat súlya a legtöbb országban jelent ősen
megnövekedett. Az állam jelent ős részt vállal az oktatás költségeib ől, jelentős súlyt
képviselnek az oktatási kiadások a GDP-n belül.
Az oktatás hosszú távú céljainak kijelölésében a mindenkori politikai er őviszo-
nyok mellett komoly szerepet játszik az is, hogy a különböz ő kormányzatok, társa-
dalmak milyen gazdasági jelentő séget tulajdonítanak az oktatásnak, milyen elméleti
megközelítést fogadnak el az oktatás gazdasági szerepér ől.
Az oktatás beruházás, mely beruházásnak meg kell térülnie a beruházók számára.
Az oktatás esetében két beruházóról beszélhetünk: az egyén, aki tanul, valamint az ál-
lam (a társadalom), aki taníttat. A megtérülési számítások azt mutatják, hogy épp a leg-
keresettebb képzési formákban növekedtek a legnagyobb mértékben a különbségek az
egyéni és a társadalmi hozamok között. Így jelent meg már a középfokú oktatás szintjén
a magániskoláztatás, a fels őoktatásban pedig az ingyenesség megszüntetése. A gazda-
sági racionalitás azt követelte meg, hogy az egyéni teherviselés növekedjen a fels őok-
tatásban, hisz ott az egyén szintjén történ ő megtérülési ráta jóval magasabb.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
170 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
Ugyanakkor a határok egyre könnyebb átjárhatóságával az emberi t őke egyik
alapvető jellemzője, a mobilitás egyre erőteljesebben nyilvánul meg — ezt nevezik
munkaerő-migrációnak. Ez azt jelenti, hogy egy humánt őke-beruházás elvándorol-
hat, és térben máshol térül meg.
A tanulmány azt a kérdéskört járja körül, hogy egy bizonyos területen, régióban
milyen mértékű a humántőke-beruházás, mekkora megtérülést mutat, ugyanakkor
ezen beruházásnak a megtérülését hogyan tudja befolyásolni a migráció. Vagyis az
elvándorlás során mekkora, pénzben kifejezhet ő hátrány éri azt a területet, ahol
megtörtént a humántőkébe való beruházás, azonban a beruházás megtérülésének
nem haszonélvez ője az illető régió, mivel a beruházás térben máshol térül meg. Ez a
régió jelen tanulmány esetében szélesebb értelemben a határon túli magyarság Kár-
pát-medencei térsége, sz űkebb értelemben pedig Erdély és Székelyföld.
T. W. Schultz, a „human capital" elméletek atyja a múlt század második felében
tett egy korszakalkotó kijelentést, miszerint az USA emberi t őkéje nagyságrendileg
azonos a hagyományos értelemben vett t őkéjével (Schultz 1983). És az emberi t őke
értéke azóta egyre csak növekszik, felértékelve ezáltal az emberi t őkébe való beru-
házások fontosságát is. Ez különösen fontos a természeti er őforrásokban, valamint
pénzügyi tőkében szegény országok számára.
A magyar nemzetstratégiának is fontos eleme az emberi t őkében rejlő előnyök ki-
aknázása. Ez még nagyobb hangsúlyt kap a határon túli magyarság esetében, hisz
ezen közösségeknél nemcsak gazdasági fontossága van az emberi t őkének, hanem
egzisztenciális vonzata is. Ezen közösségek léte, avagy megsz űnése múlik az embe-
ri erőforrás minőségén, a közösséget alkotó egyének képzettségén.
Ezt az elvet úgy az anyaország, mint a határon túli magyarság vezet ői, véleményfor-
máló személyiségei is felismerték. Az anyaországból egyre komolyabb oktatási támoga-
tások jutnak a határon túli magyarság számára, ugyanakkor a határon túli magyar tele-
pülések is az országos átlag felett költenek az oktatásra. Igen, elmondható, hogy egy
komoly humántőke-beruházás valósul meg a határon túli közösségek esetében.
Azonban létezik egy alapvető probléma, nevezetesen a migráció. A migráció ré-
vén ezeken a területeken megvalósult humánt őke-beruházás térben máshol térülhet
meg. Ez a jelenség a határon túli magyarság számára már egy létez ő veszély,
amelynek nemcsak demográfiai, hanem pénzügyi vonatkozásai is vannak.
A tanulmány első részében az általunk kutatott témakörnek a regionális vonatko-
zásait keressük. A következ ő rész az oktatás, mint humánt őke-beruházás elméleti
kérdéseit tekinti át. Ezt követ ően egy saját elemzést mutatunk be, melyben az okta-
tásra fordított kiadások és a gazdasági fejlettség közti összefüggés számszer űsítésé-
re tettünk kísérletet korrelációs számítások segítségével. A negyedik rész a migráció
jelenségének elméleti kérdéseit mutatja be, kitérve az Erdélyb ől kivándorolt ma-
gyarság számszer ű elemzésére is. Az ötödik rész az el őző két nagy kérdéscsoport,
az oktatási beruházások, valamint a migráció közös regionális hatásait vizsgáló
számításokkal foglalkozik. Ebben a részben keressük a választ arra a kérdésre, hogy
tulajdonképpen mekkora veszteséget jelentenek az eddig elvándorolt és az ezután
elvándorolni szándékozó személyek a határon túli közösségek számára.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 171
Humán tőke, mint regionális versenyképességi tényez ő
Munkák első része a regionalizmussal kapcsolatos. Ezen részben a humánt őke-
beruházás és a régió fogalmának kapcsolódási pontjait keressük. Ezt a két témakört
a versenyképesség fogalmával kapcsoltuk össze, mivel úgy éreztük, hogy ez az, ami
által a humántőke regionális tényez ővé válik. Így ebben a részben el őször a humán-
tőke gazdaságfejleszt ő szerepét mutatjuk be, ezt követ ően a versenyképességr ől,
mint regionális tényez őről beszélünk, majd kitérünk a humánt őke problematikájára,
mint a regionális fejlettség egyik sikerességi faktorára.
A humántőke legfontosabb tulajdonsága a gazdasági fejl ődés szempontjából a mi-
nőség — ennek a gyökere a tudásban rejlik. A regionális tudományban a tudásnak,
mint a regionális fejlődés meghatározó tényez őjének a felismerése csak a kilencvenes
években kezdődött meg. A hetvenes években az endogén fejl ődés elméletében azon-
ban már felbukkannak a bels ő tényezők között az emberi er őforrások. A szellemi t őke
két szempontból is fontos. Először a humántőke szintje határozza meg az új technoló-
gia gazdaságba integrálásának képességét. Ha az emberi t őke nagysága növekszik, ak-
kor a gazdaság képes lesz a még fejlettebb technológiát befogadni, s így növekedni
fog a gazdaság termelékenysége. Emellett, habár a technológia mindenki számára
elérhető, a megfelelő használathoz megfelel ően képzett munkaer őre van szükség.
Másodszor, a szellemi tőke nagysága határozza meg azt, hogy egy régió mennyire
képes új, saját technológiákat fejleszteni.
Az új technológiákhoz való köt ődése révén a humánt őke egy fontos versenyképes-
ségi tényező. A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való versengést,
rivalizálást jelent a sz űkös erőforrásokért, vagy a szűkös fogyasztási javakért. A válla-
latok között piaci verseny van, de az a kérdéses, hogy az országok, régiók között rég-
óta folyó rivalizálás vajon versenynek tekinthet ő-e. Azonban a régiók között nemcsak
egyszerű rivalizálás érhető tetten, hanem megjelentek „versenyszer ű" jellemzők is: a
városok, régiók, országok közötti „hagyományos" vetélkedés napjainkban a
globalizációs hatások miatt új értelmet nyert.
Az országok versenye abban nyilvánul meg, hogy felismerik-e az ott m űködő
vállalatok versenyelőnyeit, és azok tudatos meger ősítésére megfelelő üzleti feltétele-
ket alakítanak-e ki. Ez már több, mint egyszer ű rivalizálás, mivel szűkös tényező-
kért (nemzetközileg sikeres cégekért, befektetésekért, szakért őkért) folyik a ver-
seny, az országok ezen tényez őket „egymás elől" is szeretnék megszerezni. Így a
területi verseny a verseny egyik speciális válfaja, amely jól megadható paraméterek-
kel jellemezhető.
Az országon belüli térségek közötti versenyben a sz űkösség alapvetően két össze-
kapcsolódó tényezőre vezethető vissza: az új piaci szegmensekben történ ő, speciális
szakértelmet igényl ő befektetésekre, valamint a tehetséges szakemberekre. Így a
térségek versenye olyan képesség, amely „odaragasztja" vagy odavonzza a befekte-
téseket és a tehetséges munkaer őt, és a fő cél, hogy fenntartsák vonzóerejüket
mind a munkaerőre, mind a tőkére vonatkozóan. Nemcsak a régión kívüli t őkét és
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
172 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
a kreatív munkavállalókat kell odacsábítani, hanem a turistákat is, valamint a
helyi vállalkozókészséget is élénkíteni szükséges.
A régiók versenyképességét hosszabb távon, áttételeken keresztül befolyásoló té-
nyezők köre igen összetett, amelyeket napjainkban a sikeresség fogalma fog össze.
Ugyanakkor a versenyképességet hosszabb távon társadalmi, környezeti és egyéb
folyamatok is befolyásolják, melyeket sikerességi faktoroknak nevezünk. Egyik leg-
fontosabb sikerességi faktor a jelenlegi gazdasági környezetben a humán t őke.
A fenti rész mondanivalója számunkra az, hogy a humánt őke, mint a regionális
fejlődés kulcstényezője, egyértelműen egy versenyképességi tényez ő a regionális, a
területi egységek közt folyó versenyben. Ugyanakkor különböz ő típusú és fejlettségi
szinten lévő régiók egyaránt versenyeznek a képzett humánt őkéért, hisz ez egyben
egy sikerességi faktor is.
Az ember és az oktatás szerepe a gazdaságban
Az emberi beruházás, a „human capital" fogalma egyáltalán nem új kelet ű. Kiala-
kulása leginkább a klasszikus közgazdaságtan úttör őire vezethető vissza. Már Adam
Smith külön fejezetet szentelt A nemzetek gazdagsága című könyvében az oktatás
szerepének a gazdasági-társadalmi fejl ődésben. Rámutat, hogy az iskolázottságnak
és az annak révén megszerzett tudásnak, képzettségnek dönt ő szerepe van mind az
egyén, mind az ország jövedelmének alakulásában (Smith 1992).
A modern human capital elmélet atyjának az amerikai Theodore W. Schultz-ot tart-
ják, aki Beruházás az emberi tőkébe című munkájában elsőként kísérelte meg szám-
szerűsíteni az USA emberi tőkéjének nagyságát. Azt találta, hogy ez nagyságrendileg
azonos az USA hagyományos tőkéjével, sőt számításai szerint meg is haladja azt
(Schultz 1983).
De hát mitől is beruházás a human capital? Attól, hogy id őbe és pénzbe kerül, és
ennek később meg kell térülnie. Feltev ődik a kérdés, hogy kinek a számára kell
megtérülnie az emberi tényez őbe való beruházásnak. Erre a választ úgy kereshetjük,
hogy megnézzük, valójában ki is ruház be. Ha ezt részleteiben vizsgáljuk, az derül
ki, hogy a beruházások egy része a családokat (az egyént) terheli, más része az
egész társadalmat, illetve az annak képviseletében fellép ő államot. Ezért a megtérü-
lésnek is két részre kell oszlani, egyrészt családi (egyéni) megtérülésre, másrészt
egy társadalmi megtérülésre, ami a társadalom (állam) által való ráfordításokat teszi
kifizetődővé.
Az egyéni megtérülés nem más, mint amit közönségesen bérnek nevezünk. A társa-
dalmi megtérülés már jóval bonyolultabb dolog. Beletartozik mindagy, ami lehet ővé
teszi, hogy egyre hatékonyabb, modernebb termelési eszközök m űködésével, egyre
jobban szervezett szolgáltatásokkal és infrastruktúrákkal tesszük mind hatékonyab-
bá a nemzeti jövedelem, a GDP termelését.
Az emberi tőke elmélete arra a tapasztalatra épít, hogy a magasabb iskolázottság
magasabb keresetekkel jár együtt. Az elmélet képvisel ői szerint ennek oka az, hogy
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 173
a beruházások az emberi t őkébe növelik az egyén termelékenységét. A magasabb
iskolázottság tehát a nagyobb termelékenység következtében jár együtt nagyobb
keresetekkel, a nagyobb termelékenység pedig a tanulás/taníttatás vagy az
emberitőke-beruházás más formáinak következménye.
Az egyén számára az iskolázás hozama az iskolázottság következtében megnö-
vekvő kereset az életpályája elkövetkez ő részében, tehát a teljes pénzbeli hozam az
életkereset-növekmény. Az emberit őke-beruházás költségei egyrészt a közvetlen
beruházási ráfordítások költségei (tandíj, beiratkozási díj stb.), másrészt annak az
időnek az értéke, amit az egyén az emberit őke-beruházással tölt el. Feltettük, hogy
az emberitőke-beruházás ideje alatt az emberek nem folytatnak keres őtevékenysé-
get. A tanulás miatt elmaradt jövedelem az iskolázás közvetett költsége.
Az állam valamennyi országban invesztál az emberi t őkébe, az oktatási rendszer
egy részét mindenhol kormányzati forrásokból tartják fenn. Az állam oktatási beru-
házásainak pénzbeli motivációját, megtérülését az egyének által befizetett adók és
illetékek jelentik. Azonban az állam részvétele a humánt őke-fejlesztésben sokkal
összetettebb. Az állami szerepvállalás mellett legfontosabb érvként azt szokták fel-
hozni, hogy az oktatás nem csak az oktatásban részt vev ő egyéneknek hoz hasznot,
az oktatás nem egyszerűen magánjószág, hanem úgynevezett kvázi közjószág,
externális (a társadalom egésze számára érzékelhető) hozamokkal jár. Az állam
oktatási szerepvállalását közgazdasági szempontból els ősorban ezzel, az oktatás
externális hatásaival szokták indokolni.
Amennyiben az oktatást beruházásként fogalmaztuk meg, ennek a beruházásnak
kell, legyen egy megtérülése, mely a beruházás hatékonyságát mutatja meg. A be-
ruházók csak az esetben hajlandóak finanszírozni egy projektet, ha az hatékony.
A hatékonyság és a finanszírozás közti összefüggés mérésére használják a költség-
haszon elemzést.
Az oktatási befektetések jövedelmez őségét hasonló módszerekkel vizsgálják, mint
a többi beruházást. Az oktatásra vonatkozó költség-haszon elemzések az
emberitőke-elméleten alapulnak, és feltételezik, hogy az oktatási ráfordítások meg-
térülése — legalább részben — közvetlen, s mind az egyéni, mind a társadalmi megté-
rülés mérhető .
Az egyéni megtérülés vizsgálatakor arra a kérdésre keressük a választ, hogy
mennyire jövedelmez ő az egyén számára a tanulás. Az egyéni megtérülés alakulását
az oktatás iránti kereslet változásának magyarázatához szokták felhasználni.
A társadalmi megtérülés elemzésekor azt vizsgáljuk, hogy a társadalom számára
mennyire jövedelmez ő az oktatásra, egyes oktatási fokozatokra vagy a különböz ő
oktatási programokra költeni. A társadalmi megtérülési számításokat annak vizsgála-
tára szokták használni, hogy hatékonyan osztják-e el a rendelkezésre álló er őforráso-
kat az oktatási és más célok, illetve az oktatáson belül a különböz ő programok között.
A költség-haszon elemzés alkalmazásának az a feltétele, hogy mind a költségek,
mind pedig a haszon pénzben mérhet ő legyen. Az oktatásnak számos olyan haszna
is van, ami pénzben nem vagy csak nehezen mérhet ő. Az egyéni megtérülés számí-
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
174 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
tásához figyelembe kellene venni a nem pénzbeli el őnyöket, a társadalmi megtérü-
lés számításakor pedig az externális hozamokat.
Költség-haszon elemzéskor vagy az úgynevezett belső megtérülési rátát vizsgál-
ják, vagy a nettó jelenérték alakulását. Bármelyik módszert használjuk is, el őször
meg kell határozni és meg kell mérni a költségeket és a hozamokat.
Nemzetközi és hazai elemzések egyaránt azt mutatták az elmúlt években, hogy
azoknak az országoknak sikerült a gazdasági növekedésben felzárkózni a korábban
évtizedeken át el őttük járókhoz, amelyek egy viszonylag hosszú távú és anyagiak-
ban, valamint id őben ráfordítás-igényes beruházást, az oktatási célra fordítottat el ő-
térbe helyezték.
Tapasztalati tény az is, hogy azok az országok, amelyek bruttó nemzeti termékük
nagyobb hányadát fordítják oktatásra, általában hosszabb távon jelent ősebb és tartó-
sabb gazdasági növekedést érnek el. Ezek közül kiemelkedik Írország és Finnor-
szág. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren jól érzékelhet ő a fáziseltolódás,
hiszen az oktatásra fordított beruházás viszonylag hosszú id ő után „térül meg".
A fentiek bizonyítása érdekében az alábbiakban a humánt őke minősége és a gaz-
dasági fejlettség közötti összefüggést szeretnénk számszer űsíteni. A számszerűsí-
téshez két mutatót használtunk, éspedig az egyes országok esetében az egy lakosra
jutó GDP-t, valamint az GDP-b ől az oktatásra fordított kiadások részarányát.
1. ÁBRA
Az egy lakosra jutó GDP, valamint az GDP-b ől az oktatásra fordított kiadások
részaránya közti összefüggés az egyes országok esetében
(The Relationship between the GDP per Capita and the Percentage UsedPom it for
Educational Purposes in Different Countries)
200,0 -
180,0
160,0
140,0
120,0
100,0
80,0
60,0
40,0
20,0
0,0
0‹, 43,.% , ,<
6", 4.% „,4
, 4,19 43'
JP
\
Egy lakosra jutó GDP %-ban a 100% átlaghoz viszonyítva
Az oktatási kiadások részaránya a GDP-b ől %-ban a 100% átlaghoz viszonyítva
11s11111111s11
Forrás: RSH adati alapján saját szerkesztés.
Az elemzéshez 15 európai ország 2003-as adatait használtuk. Az elemzés elvégzése
érdekében a 15 ország adatainak az átlagát elneveztük 100-nak úgy az egy f őre jutó
GDP, mint a GDP-b ől az oktatásra fordított kiadások arányát tekintve, majd az adato-
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 175
kat grafikusan ábrázoltuk (1. ábra). A grafikonokból kitűnik, hogy létezik összefüg-
gés a két jelenség között. Azon országok esetében, ahol magas az oktatásra fordított
kiadások aránya, ott az egy személyre jutó GDP is magas, illetve fordítva.
Ezen vizuális bizonyítás mellett azonban szerettük volna még számszer űsíteni a két
jelenség közti kapcsolatot. Ehhez pedig a korrelációs együtthatót hívtuk segítségül.
A korrelációs együttható azt méri, hogy két jelenség között milyen szoros össze-
függés tapasztalható. S a könnyebb értelmezés érdekében ezen összefüggésnek az
erősségét -1 és 1 közé szorítja. Pozitív kapcsolat esetén a jelenségek hajlamosak az
együttmozgásra, negatív korreláció esetén viszont a jelenségek egymással ellentétes
irányban változnak. Amennyiben a korrelációs együttható zéró, az azt jelenti, hogy
a jelenségek egymástól függetlenül változnak.
A mi esetünkben a kérdés az, hogy mennyire szoros az összefüggés az egy lakosra
jutó GDP és a GDP-b ől az oktatásra fordított kiadások aránya közt. Számításaink a
következő eredményekre juttattak: a fenti két jelenség közti korrelációs együttható
0,76, ami egy nagyon szoros összefüggést jelez a két jelenség között. Így a fent
bemutatott számítások is alátámasztják az oktatási beruházások fontosságát.
Migráció
Migrációnak nevezik azt a folyamatot, melynek során egyes személyek, vagy
csoportok úgy váltanak lakókörnyezetet, illetve társadalmat, hogy ez a váltás id őle-
gesből tartóssá, huzamossá válik. Ugyanakkor van a népességmozgásnak egy év-
századok óta szinte észrevétlenül folyó tipikus esete, a munkaer ő-migráció.
A migráció kiváltó okai sokfélék. Az Európai Közösség országain belül például
szabadon mozoghat a munkaer ő. A globális méretűvé szélesedett nemzetközi gaz-
dasági munkamegosztás egyfel ől munkaerőhiányt idézett el ő a fejlett ipari orszá-
gokban, másfelől bizonyos régiókat a perifériára szorított, s ezekben munkaer ő-
felesleget hozott létre. Kissé másként fogalmazva úgy is mondhatnánk, hogy óriási
gazdasági és társadalmi szintkülönbségek alakultak ki Nyugatról Keletre haladva,
amelyek még nagyobbak, szinte áthidalhatatlanok Északról Délre tekintve. A ne-
hézségeket fokozta az ún. fejl ődő országok túlnépesedése, a Föld egyes régióiban
bekövetkezett demográfiai robbanás. Ehhez társul a ma már kiterjedt kommuniká-
ció, amely megkönnyíti az emberkeresked ők számára, hogy bevándorlókat toboroz-
zanak a gazdag országokba.
A menekülés és a migráció posztmodern megindulásának alapja az a tény, hogy a
világ több régiójában az emberek növekv ő mértékben gyökértelenné válnak. Ennek
sok előidézője van; különösen fontos az említett régiók gazdasági eltartó-
képességének csökkenése, illetve megsz űnése. De maga ez a gazdaságtalanná válás
is különböző, egymást kölcsönösen er ősítő folyamatoknak az összegz ődése.
A fentiekhez hasonló események láncolata járult hozzá a Romániából nyugatra
tartó migráció megjelenéséhez is. Csak az erdélyi magyar lakosság esetében a
Ceausescui diktatúra végjátékának idején, az ország akkori politikai és gazdasági
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
176 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
közállapotaiból kiábrándultak s életlehet őségeik jobbítását egyel őre külföldön re-
mélők számát 100-150 ezerre, a már korábban (els ősorban Izraelbe, Németország-
ba, Magyarországra) emigráltak számát pedig legalább 50 ezerre becsülhetjük. Az
erdélyi magyarság vándorlási vesztesége három és fél évtized alatt összesen
150-200 ezer főre tehető.
A román, valamint a magyar statisztikai és rendészeti hivatalok adatai alapján elég
nehéz pontos választ adni a romániai magyar közösségek migrációs veszteségeire. Az
általunk tanulmányozott elemzések sokszín űsége, különbözősége is hűen bizonyítja,
hogy csak becslésekre hagyatkozhatunk. Az elemzések eredményeit egybevetve a
statisztikai adatokkal, jelen munkánkban az elmúlt 30 év migrációs veszteségét a ro-
mániai magyar közösség esetében 200 ezer személynek vesszük, melyb ől a Magyar-
országra emigrált személyek száma 170 ezer. A migráció humánt őke-beruházásra
mért hatásának vizsgálata esetében ezekkel a számokkal fogunk dolgozni.
Az oktatási beruházás társadalmi megtérülése Romániában
Ebben a részben el őször az oktatásban fellelhet ő regionális különbségeket vizsgál-
juk Románia esetében, majd az oktatási beruházások társadalmi megtérülését. An-
nak ellenére, hogy ez a jelenség id őben egy hosszú folyamat, a tanulmány egy pil-
lanatképet rögzít. Több ok miatt nem elemeztük a jelenséget folyamatában. El őször
is, a jelenség annyira összetett, hogy még így, egy pillanatot kiragadva is nehéz
elemezni. Másodszor, a jelenség tulajdonképpen minden id őpontban megismétl ő-
dik, csak épp más szerepl őkkel, tehát egy időben hosszabb folyamat elemzése is
több hasonló pillanatkép elemzését jelentené. Ezt az elemzési módszert keresztmet-
szeti elemzésnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a választott évre vonatkozóan meg-
figyeljük a különböz ő életkorú, iskolázottságú személyek oktatási költségeit vala-
mint keresetét, és ennek felhasználásával számítjuk ki az iskolázottság szerinti vár-
ható kereseti különbségeket az életpálya egészére. Vagyis azt feltételezzük, hogy a
keresztmetszeti kereseti arányok változatlanok maradnak az id ő múlásával. Az
elemzés Románia egészére vonatkozik, az elemzett pillanatkép pedig a 2003-as évet
jelenti. A felhasznált számok a 2004-es statisztikai évkönyvben szerepl ő 2003-as
évre vonatkozó adatok, valamint a 2003-as költségvetés adatai.
Románia esetében, ha a kivándorlás jelenségét vizsgáljuk, arra a következtetésre
juthatunk, hogy a kivándorlás a magyarok által lakott területeket negatívabban érinti,
mint a többségében románok lakta területeket. És ez nem egyszer űen csak azáltal,
hogy ezen területekről számszerűen többen vándorolnak el, hanem azért is, mert ez
esetben képzettebb, értékesebb emberek hagyják el az illet ő területet. A követke-
zőkben ezt a jelenséget próbáljuk magyarázni.
A jelenség elemzése, számszer űsítése érdekében megvizsgáltuk, hogy Románia
egyes megyéiben mennyit költenek az oktatásra. Ezt az egy diákra, valamint az egy
lakosra számított oktatási kiadások mutatják meg. Ezen számítások esetében, ami-
kor oktatási kiadásokról beszélünk, ez alatt a három év óvodai, valamint az 1-12
osztályos képzéseknek a költségeit értjük. Amit fontosnak tartunk itt megemlíteni,
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 177
hogy a fent említett oktatási kiadásokat a helyi költségvetésekb ől fedezik, vagyis a
városok és községek által a helyi lakosoktól begy űjtött helyi adók jelentik ezen
költségeknek a fedezetét. Annak érdekében, hogy a pár sorral fentebb említett hipo-
tézisünknek tudományos alapot is találjunk, miszerint a magyarok lakta területeken
többet költenek oktatásra, mint máshol, összehasonlítottuk a többségében magyarok
lakta három székely megye (Maros, Hargita és Kovászna) esetében az egy diákra,
valamint az egy lakosra jutó oktatási kiadásokat az országos átlaggal.
Az elemzett jelenség érdekében el őször az egy diákra jutó oktatási kiadásokat
számoltuk ki, majd ezeket összehasonlítottuk az országos átlaggal. A számítások
arra az eredményre vezettek, hogy a székelyföldi megyék esetében egy diákra közel
20%-kal költenek többet, mint az országos átlag. Ez a jelenség, vagyis az országos
átlagnál magasabb egy diákra jutó oktatási kiadás Erdély szinte összes megyéjére
jellemző (2. ábra). Ugyanígy, az egy lakosra jutó oktatási kiadások esetében is ha-
sonló helyzetet tapasztaltunk (3. ábra).
2. ÁBRA
Az egy diákra jutó oktatási költségek Romániában (2003, %)
(Educational Costs per Student in Romania)
Forrás: A Román Pénzügyminisztérium adatai alapján saját szerkesztés.
A fenti számsorok és számítások alapján létezik egy, az országos átlagot jóval
meghaladó oktatási (humántőke) beruházás a magyar lakta vidékeken, ami sz űk
értelemben Székelyföldet, b ővebben pedig egész Erdélyt jelenti. Ez a jelenség ezen
területek számára egy pozitívum, ami a versenyképességben, a sikerességben kelle-
ne, hogy visszaköszönjön. Azonban ez a pozitívum jelen esetben nem tud kitelje-
sedni, mivel ez az országos átlagot meghaladó oktatási beruházás nem mindig e
területeken térül meg.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
178 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
3. ÁBRA
Az egy lakosra jutó oktatási költségek az országos átlaghoz viszonyítva az ország
különböz ő megyéiben (2003, %)
(Educational Costs per Inhabitant Compared to the Country Average in Different
Counties in Romania)
ura r
I i IS
Forrás: A Román Pénzügyminisztérium adatai alapján saját szerkesztés.
Ha az oktatást beruházásként kezeljük, akkor beruházás-elemz ő számításokkal
vizsgálhatjuk ezt a folyamatot. Beruházások elemzésekor pedig arra a kérdésre
keresünk választ, hogy a beruházó számára érdemes-e vagy sem egy bizonyos be-
ruházást megvalósítani. A következ őkben mi is ezt tettük, vagyis választ kerestünk
arra, hogy az oktatásba befektet ők számára megtérül-e ez a befektetés vagy sem.
Ehhez első sorban meg kell vizsgálni, hogy kik az oktatásba beruházó szerepl ők.
Az alapszintű oktatásba, vagyis az óvodai, valamint az 1-12 osztályos oktatásba
az állam a beruházó. Vagyis ez esetben államháztartási szinten kell vizsgálni az
oktatási beruházások megtérülését. Ezt nevezzük az oktatás társadalmi megtérülésé-
nek. Ezt a beruházást az államháztartás a helyi költségvetéseken keresztül valósítja
meg, hisz Románia esetében az alapszint ű oktatást a helyi költségvetésekb ől finan-
szírozzák. A következ őkben mi csak az alapszíntű oktatást vizsgáljuk. A számítá-
sokhoz két pénzügyi mutatószámot, a nettó jelenértéket (NPV), valamint a bels ő
megtérülési rátát (IRR) használtuk.
Az alapszintű oktatás a 3 év óvodai, valamint az ezt követ ő 12 osztály iskolai kép-
zést foglalja magában. A fenti képzésbe befektetett államháztartási kiadások megté-
rülése a kérdés. Beruházás-elemzéskor figyelembe kell venni a beruházás megvaló-
sításához szükséges összes kiadást, valamint a beruházás által produkált összes nye-
reséget. Jelen esetben a beruházás maga az egyén, mint adófizet ő állampolgár, a
beruházó pedig az állam.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 179
A beruházási összeg megállapításához az állam által az egyénre költött közpénzek
összegét, míg a beruházás által produkált nyereségek megállapításához az egyén
által az államnak befizetett adók nagyságát kell kiszámítani.
Mivel itt az államháztartás a beruházó, nagyon nehéz megállapítani, hogy az ál-
lamháztartás mely kiadásai, illetve bevételei vannak közvetlen kapcsolatban az
egyénnel. Jelen tanulmányunkban azzal az egyszer űsítéssel éltünk, hogy a beruhá-
zás nagyságának kiszámításánál az államháztartásnak csak azon kiadásait vettük
figyelembe, melyek direkt módon kapcsolódnak az egyén életéhez. Így az oktatási,
egészségügyi valamint nyugdíjazási kiadásokkal számoltunk. A többi államháztar-
tási kiadást úgy értékeltük, hogy inkább az ember kényelmét, mintsem létfenntartá-
sát szolgálják. Ezeket a kiadásokat az emberi munka eredményeként létrejöv ő élet-
minőség javulásának javára tudtuk be.
A beruházás elemzésénél a következ ő adatokkal dolgoztunk:
Időperiódusok: az alapszintű oktatás időtartama 3 év óvoda és 12 év iskola, ami
összesen 15 év; az átlagos munkaid ő 40 év; az átlagos nyugdíjidő 11 év; az átlag-
életkor 71 év.
Az inflációs hatások minél hatékonyabb kisz űrése érdekében minden egyes költ-
ség és jövedelemtételt euróban számoltunk. Ezt az átváltást az illet ő időszakra szóló
Román Nemzeti Bank által megállapított átlagos átváltási kulcs alapján tettük.
Egy évre jutó, az emberrel kapcsolatos direkt államháztartási kiadások:
— Az egy diákra jutó oktatási kiadás egy évre átlagban 291 euró, mely kiadások
15 éven keresztül (3 év óvoda + 1-12 osztály) tartanak (RSH— Román Statisz-
tikai Hivatal).
— A havi átlagos nyugdíj 50 euró, ez évente 600 euró, mely kiadások 11 éven ke-
resztül tartanak (RSH).
— Az egy személyre jutó átlagos egészségügyi kiadások évi 13,6 euró, mely ki-
adások 71 éven keresztül tartanak (RSH).
Az emberi tevékenységgel kapcsolatos államháztartási bevételek egy évre:
— A romániai bruttó átlagbér havi 180 euró, ezen fizetés után pedig az államháztar-
tásba befizetett járulékok havi összege 106 euró, ez évente 1 272 eurót jelent.
Ezen bevételek 40 éven keresztül tartanak (RSH— Román Pénzügyminisztérium).
— A román nettó havi átlagbér 129 euró, az ÁFA pedig 19%, így egy egyén végs ő
fogyasztóként a nettó átlagbérb ől havonta 24,5 eurót költ ÁFÁ-ra, ez egy év-
ben 294 euró, mely szintén az államháztartás számára jelent bevételt. Ezen be-
vételek is 40 évig tartanak (RSH, Román Pénzügyminisztérium).
A fenti számokkal végzett számításaink eredményeként azt kaptuk, hogy az ál-
lamháztartás szempontjából vizsgálva, Romániában az oktatási beruházások megté-
rülése 13%-os (IRR — bels ő megtérülési ráta = 13%), az NPV-je pedig 9 928 euró (a
diszkontáláshoz használt kamatláb évi 4%).
A kiszámolt 13%-os belső megtérülési ráta azt jelenti, hogy az államháztartás által
az egyénbe fektetett minden egyes euró évi 0,13 plusz eurót hoz az államháztartásnak.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
180 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
A 9 928 eurós NPV — nettó jelenérték — azt jelenti, hogyha az államháztartás az
egyén képzésébe fekteti a fentebb bemutatott összeget, ez a t őke 71 év alatt 9 928
euróval fog többet gyarapodni, mintha 4%-os kamatlábbal (megtérülési mutatóval)
rendelkező bankbetétbe fektette volna.
Ha az oktatás társadalmi megtérülését vizsgáljuk Romániában az államháztartás
szempontjából, a következtetésünk az, hogy mivel az oktatási beruházások NPV-je
pozitív, megéri az oktatásba beruházni. A pozitív különbség, mint pótlólagos adó-
bevétel a gazdasági fejl ő désben, valamint az állam jóléti feladatainak ellátásában
bekövetkez ő javulásban lesz megtalálható! Ha ezt a Románia esetében kiszámolt
megtérülési rátát összehasonlítjuk a nemzetközi statisztikákkal, azt látjuk, hogy ez a
szám beleillik a nemzetközi számsorba. A számítások jobb érzékeltetése érdekében
grafikus ábrázolásban is bemutatjuk a jelenséget (4. ábra).
4. ÁBRA
Az alapfokú oktatás társadalmi megtérülése Romániában
(The Social Returns of the Elementary and Secondary Educational Investments in
Romania)
Az alapfokú oktatás társadalmi megtörülése
Romániában
~. -ekinzés
nzárarrilá
áflai.4~)<¥
s
efkilsZetelbe bkglIzt jktil&ok 4'a
égügyi ellátás)
Ok (dV0das és 1-42 ási-tá:yos eldat4i kGltsáBek
Forrás: Saját szerkesztés.
A humánt őke-beruházás és a migráció
Az előző részekben leírtak alapján érdemes az oktatásba beruházni, mivel ezen
beruházásnak jók a megtérülési mutatói. Azonban léteznek helyzetek, mikor a be-
ruházás és a megtérülés közti kapcsolat sérül. Ez a helyzet a migráció következté-
ben jelenik meg, ami a határok megnyitásával a keleti országok gazdaságára egyre
nagyobb veszélyt jelent. Ez esetben az oktatási beruházás a kivándorlás következté-
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 181
ben térben máshol térül meg, vagyis egy ország költségvetése által megvalósított
oktatási beruházás átvándorol egy másik országba, és ott fog adófizet ő állampolgár
formájában megtérülni. Ezt a jelenséget az elmúlt 30 évben Erdélyb ől elvándorolt
magyarság példáján keresztül szeretnénk bemutatni.
Erdélyi kivándorlás
Számításunkat Erdélyb ől az elmúlt 30 év során elvándorolt magyar nemzetiség ű
személyek megbecsülésével kezdjük. Azért becslés, mivel a statisztikai hivatalok
adati meglehetősen ellentmondásosak. Ennek okai abban keresend ők, hogy akik
kivándoroltak, nem mindig érezték szükségesnek bejelenteni ezt hivatalosan sem a
magyar, sem a román hatóságoknál. A kivándorlás tárgykörét illet ően több tanul-
mány is napvilágot látott. Ezen tanulmányokban az Erdélyb ől kivándorolt magyar
nemzetiségű román állampolgárok valós számát 200 ezerre teszik, melyb ől megkö-
zelítőleg 170 ezer fő Magyarországra települt ki. Ha a kitelepültek korcsoportok
szerinti összetételét vizsgáljuk, dönt ő többségük 18 és 35 év közötti. A statisztikai
adatok szerint a Magyarországra kivándorolt erdélyi magyarok 70,9%-a a 0-34 év
közti tartományba esik.
Romániai beruházás
A következ őkben azt vizsgáljuk, hogy mennyibe kérült egy erdélyi magyar kiván-
dorló egy erdélyi adófizet őnek. Ezt a jelenséget is tárgyaltuk már néhány oldallal
korábban. Így ha a 2003-as költségvetési adatokat vesszük figyelembe, Romániában
egy diák képzésére átlagban 291 eurót fordítottak egy évben. Ez az összeg 15 évre
számolva (3 év óvoda + 1-12 osztály) 4 365 eurót tesz ki. Ha csak ezt a 15 év okta-
tási alapképzést vesszük alapul, akkor a 170 ezer Magyarországra kivándorolt erdé-
lyi magyar oktatási költsége 742 050 000 eurót (185,5Mrd Ft-ot) jelent, mely ösz-
szeget a helyi költségvetésbe befolyó erdélyi magyar adófizet ők pénzéből finanszí-
rozták. Ez tehát egy 742 millió euró humánt őke importot eredményez a magyar
állam számára, az erdélyi önkormányzatoknak pedig egy ugyanekkora humánt őke-
beruházás elvesztését.
Összesítve:
1) Egy diák képzésére fordított oktatásí kiadások Romániában egy évre: 291
euró.
2) 15 éves képzés alatt egy személyre fordított oktatási kiadások Romániá-
ban: 4 365 euró.
3) 170 000, Magyarországra kivándorolt magyar nemzetiség ű romániai ál-
lampolgár 15 évre szóló oktatási kiadásai: 742 050 000 euró.
Magyarországi megtérülés
A humántőkével kapcsolatos részben tárgyaltunk a humánt őke-beruházások meg-
térüléséről, vagyis: az emberi munkaerő képzésében rejl ő beruházás meg kell, hogy
térüljön úgy társadalmi, mint egyéni szinten, mely megtérülésnek szintén pénzben
kifejezhet ő értéke van. A következ ő számítás esetében a humánt őke-beruházások
társadalmi megtérülésére fektetjük a hangsúlyt.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
182 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
A Romániából Nyugatra kivándorolt személyek nem a román, hanem a más, nyu-
gati országok államháztartásai számára váltak adóbefizet őkké, esetünkben Magyar-
ország számára. Így a következ őkben azt vizsgáljuk, hogy mennyi adóbefizetést
jelentenek a kitelepült erdélyiek a magyar költségvetés számára. Az egyszer űsítés
érdekében el ő ször azt számoltuk ki, hogy ha a kivándorolt személyek a román ál-
lamháztartás számára váltak volna adófizet őkké, a 40 éves munkaid ő alatt ez meny-
nyi adóbefizetést jelentett volna. Ez számszer űsítve a kivándorolt 170 ezer személy
esetében a következ őképpen mutat:
Ha az emigrált személyek havi jövedelme csak a romániai átlagbér lenne, akkor
ez fejenként havi 130 euró fizetés utáni járulékot jelentene (vállalkozó + munkavál-
laló), ami évi 1 560 euró, azaz negyven év alatt 62 400 euró államháztartási befize-
tés személyenként (RSH). Amennyiben ezt a 170 ezer Erdélyb ől kivándorolt sze-
mélyre számítjuk, akkor az összeg több mint 10,5 milliárd euró, a román államház-
tartás különböző alrendszereibe be nem fizetett adólejt jelent.
Összesítve:
1) Egy romániai átlagbér után fizetend ő adók és illetékek havonta: 130 euró.
2) Egy romániai átlagbér után fizetend ő adók és illetékek mértéke évente: 1 560 euró.
3) Negyven éves átlagos munkaid ő alatt egy átlagfizetés után befizetend ő adók és
illetékek mértéke Romániában: 62 400 euró.
4) 170 000 Romániából Magyarországra vándorolt magyar nemzetiség ű román
állampolgárnak a román államháztartásba be nem fizetett adó és illetékeinek
mértéke: 10 608 000 000 euró.
Ezek az adók a román helyett a magyar költségvetést gazdagítják, de nem ekkora,
hanem az ottani fizetések jóval nagyobb mértékéb ől kifolyólag sokkal nagyobb
összegekkel. A következ ő kben ennek az összegnek a nagyságát próbáljuk megbe-
csülni. Ha a 170 ezer kitelepültb ő l csak a 70,9%-ot vesszünk figyelembe, akkor
arról a 120 ezer személyrő l beszélünk, akik 35 évnél fiatalabbak. Ők legalább 30
évig lesznek adófizető i a magyar államnak. Ha a havi jövedelmük a magyar átlag-
bér, akkor ez személyenként havi 526 euró fizetés utáni járulékot jelent (vállalkozó
+ munkavállaló), ami évi 6 320 euró, ez pedig harminc év alatt 189 600 euró állam-
háztartási befizetés személyenként (KSH). Amennyiben ezt a 120 ezer kivándorolt
35 év alatti személyre számítjuk, akkor az összeg több mint 20 milliárd euró, a ma-
gyar államháztartás különböz ő alrendszereibe befizetett adóforintot jelent.
Ha a beruházás és a megtérülés közti kapcsolat szemszögéb ől vizsgáljuk ezt a je-
lenséget, ez azt jelenti, hogy ez egy olyan megtérülés a magyar államháztartás szá-
mára, mely érdekében nem volt szükséges beruházást megvalósítania, hisz a hu-
mántőke-beruházás anyagi terhét az erdélyi önkormányzatok, ezáltal az erdélyi adó-
fizetők viselték.
Összesítve:
1) Egy magyarországi átlagfizetés után fizetend ő adók és illetékek havonta: 526 euró.
2) Egy magyarországi átlagfizetés után fizetend ő adók és illetékek mértéke éven-
te: 6 320 euró.
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Kitekint ő 183
3) 30 éves átlagos munkaidő alatt egy átlagfizetés után befizetend ő adók és ille-
tékek mértéke Magyarországon: 189 600 euró.
4) 120 ezer 35 évnél fiatalabb Romániából Magyarországra vándorolt magyar
nemzetiségű román állampolgár által a magyar államháztartásba befizetett adó
és illetékeinek mértéke: 22 752 000 000 euró.
A fenti számítások esetében nem is annyira a számok, mint maga a jelenség és az
arányok a fontosak. Vagyis hiába egy, az országos átlagot meghaladó oktatási beru-
házás megvalósítása az erdélyi önkormányzatok részér ől, a kivándorlás következté-
ben ezen beruházások térben máshol térülnek meg, így az oktatási beruházás és
megtérülés földrajzi helyének szétválása tovább növeli a területi (regionális) egyen-
lőtlenségeket. És azáltal, hogy ezen átlag fölötti oktatási beruházások a városfej-
lesztési munkálatok rovására történnek, a kivándorlás negatív hatása duplán érvé-
nyesül az erdélyi önkormányzatoknál. Ha a tanulmány els ő felében tárgyalt regioná-
lis szintű versenyképességet és sikerességet vesszük alapul, elmondható, hogy épp
egy sikerességi faktort, a képzett humánt őkét veszítik el a fenti folyamat eredmé-
nyeképp az erdélyi települések, ezáltal is fokozva lemaradásukat a regionális szint ű
versenyképesség területén.
Konklúziók
A fentiek értelmében megállapíthatjuk, hogy érdemes a humánt őkébe beruházni
úgy az egyén, mint az államháztartás szintjén. Ezt nem csak a pénzügyi számítások
támasztják alá, hanem az egyes országok statisztikai mutatói is h űen bizonyítják.
Emellett a regionális elméletek is az egyik legfontosabb versenyképességi és sike-
rességi tényez őként említik a humán tőkét.
Ugyanakkor a humán tőke esetében egy különleges beruházásról van szó. Hisz a
beruházás tárgya nem egy szokványos állóeszköz. A beruházás tárgya maga az em-
ber. Így ez a beruházás egy mobil beruházás, vagyis a beruházótól függetlenül más
területre is tud vándorolni, ezáltal a megtérülés könnyen másé tud lenni, mintsem
azé, aki beruházott.
Vagyis a humán tőke, jellegéb ől kifolyólag, elvándorolhat, így a beruházás térben
máshol térülhet meg, könnyen sérülhet a beruházás-megtérülés közti kapcsolat. Ez a
jelenség a határon túli magyarság esetében egy nagyon fontos dolog. Fontos, mivel
ezeken a területeken egy, az országos átlagot meghaladó humánt őke-beruházás tör-
ténik, azonban az emberek elvándorlása révén ez a beruházás máshol, többnyire az
anyaországban térül meg. Így ez a folyamat a számszer ű fogyás mellett, óriási t őke-
veszteséget jelent a határon túli magyarság számára. Regionális kontextusban ez a
jelenség a határon túli települések esetében egy versenyképességi tényez ő elveszté-
sét, egy sikerességi faktor csökkenését jelenti.
A fentiek tükrében kijelenthetjük, hogy az anyaország határon túli magyarság-
politikája esetében fontos dolog a határon túli magyar oktatás támogatása, a humán-
tőke-beruházás minőségi emelése. Ez a támogatás azonban csak akkor tudja kivál-
Geréb László : A regionális migráció hatása a humántőke-beruházásra és megtérülésre.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 169-184. p.
184 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s2
tani az elvárt hatást, ha a jól képzett munkaer ő nem vándorol át az anyaországba,
vagyis az emberek a tudásukat helyben kamatoztatják. Mert a kivándorlás által
nemcsak az anyaországból érkezett oktatási támogatás vész el, hanem a középisko-
lai képzésbe történ ő helyi beruházás is, hisz az térben máshol térül meg.
Ennek érdekében a határon túli magyarság oktatási támogatása mellett el ő kell se-
gíteni a határon túli magyarság szül ő földön való érvényesülését is. Csak ez esetben
éri el célját az oktatási támogatás, és válik igazán jó beruházássá az oktatás.
Ha a regionális versenyképesség esetében a humán t ő kének kitüntetett szerepet
adunk, akkor az anyaország és a határon túli magyarlakta területek közti különbségek
csak akkor fognak csökken ő tendenciát mutatni — és ezáltal ezen területek is verseny-
képesek lenni a regionális versenyben —, ha az emberi t őkébe való beruházás helyben
térül meg, miáltal tényleges sikerességi faktor tud lenni az illet ő régiók számára.
Irodalom
Brealey, M.—Myers, D. (2005) Modern vállalati pénzügyek. Panem Kiadó, Budapest.
Cseresznyés F. (2005) Migráció az ezredfordulón. Dialóg—Campus Kiadó, Pécs.
Horváth Gy. (szerk.) (2003) Székelyföld. Dialóg—Campus Kiadó, Pécs.
Horváth Gy. (szerk.) (2006) Régiók és települések versenyképessége. MTA, Regionális Kutatások Köz-
pontja, Pécs.
Horváth I. (2003) Az erdélyi magyarság, 1987-2001 közötti, nemzetközi vándormozgalomnak betudható,
népességvesztesége. Tanulmány.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
Magyar Statisztikai Évkönyvek. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Nemzetközi Statisztikai Évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Polónyi I. (2002) Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest.
Rechnitzer J.—Smahó M. (2005) A humánerő források sajátosságai az átmenetben. MTA Közgazdaság-
tudományi Intézet, Budapest.
Román Statisztikai Évkönyvek. — INSSE, Bucuresti.
A Román Nemzeti Bank jelentései. www. bnr.ro .
A Román Pénzügyminisztérium jelentései. www. mfmante.ro .
Sík E. (szerk.) (2001) A migráció szociológiája. Szociális és családügyi Minisztérium, Budapest.
Schultz, Th.W. (1983) Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Smith, A. (1992) Nemzetek gazdaságtana — e gazdaság természetének és okainak vizsgálata. Közgazda-
sági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Varga E.Á. (1998) Fejezetek a jelenkori Erdély népességtörténetéb ől. Püski Kiadó, Budapest.
Varga J. (1998) Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest.