Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008         s2                                             Gyors ténykép              123



                    EGY KISTÉRSÉGI TÁVMUNKA
                     STRATÉGIA BEMUTATÁSA
  (The Introduction of the Telework Strategy of a Micro Region)

                                    FORGÁCS TAMÁS

Kulcsszavak:
távmunka munkaszervezés stratégia költségcsökkentés
A távmunka egy új munkaszervezési forma, melyet az infokommunikációs technológia fejl ődése és a
vállalatok globalizált m űködése tett lehet ővé. A távmunka lehet őséget biztosít egyes funkciók térben való
tetszőleges elhelyezésére. Amennyiben egy térség egyes távmunkában végezhet ő tevékenység ellátására
megfelel ő gazdasági környezetet biztosít, így javíthatja a térség foglalkoztatását, és t őke áramolhat a
térségbe. A tanulmány az erre a célra irányuló nagykátai távmunka stratégia környezetét és fontosabb
elemeit tekinti át.


                                               Bevezet ő

  Az infokommunikációs technológia fejl ődésével egyre több olyan munkakör ala-
kul át és jön létre, amelyek munkafeladatait els ősorban számítógépen kell ellátni.
Ahogyan napjainkban egy üzleti folyamat munkafeladatai más-más országokban
kerülnek végrehajtásra (például az egyik nemzetközi infokommunikációs nagyvál-
lalat beszállítói számláinak fogadása Prágában, feldolgozása Budapesten, kifizetése
Bécsben történik), lehetséges a munkafeladatok oly módon történ ő munkaszervezé-
se is, amely lehet ővé teszi a munkavégz ők térben tetsz őleges elhelyezkedését. Ez a
környezet teszi lehet ővé a távmunka egyre szélesebb körben való elterjedését is.
  Magyarországon az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el a 2004.
évi XXVIII. törvényt, amely a hagyományos munkaviszonyra építve, a Munka Tör-
vénykönyvébe bevezeti a távmunkavégzés fogalmát, valamint több kapcsolódó tör-
vényt is módosít (személyi jövedelemadó, munkavédelem). Ez a szabályzás meg-
felel a brüsszeli távmunka keretmegállapodásban (Framework... 2002) lefektetett
irányelveknek.
  A 2004. évi XXVIII törvény 192/D. § definíciója a távmunkára: „A távmunkát
végző munkavállaló: a munkáltató m űködési körébe tartozó tevékenységet rendsze-
resen az általa választott, a munkáltató székhelyét ől, telephelyétől elkülönült he-
lyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végz ő és a munkavégzés
eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló."
  A KSH Gazdasági Aktivitási kérd őíve 2002 óta méri a rendszeresen és alkalman-
ként távmunkát végz ők arányát. A távmunka definíciójaként „Végzett-e az elmúlt 4
hétben távmunkát (informatikai és telekommunikációs eszközök igénybevételé-
             Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                     Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

124     Gyors ténykép                                           TÉT XXII. évf. 2008       s2
vel)?" kérdést teszi fel. A felmérés eredményei alapján 2005-ben a 3,9 millió fog-
lalkoztatottból 75 ezer volt távmunkás, arányuk mintegy 2% (1. ábra).
                                     1. ÁBRA
          Távmunkások száma a KSH Gazdasági Aktivitás kérd őíve alapján
      (The Number of Teleworkers Based on the KSH Economic Activity Survey)

   80 000

   70 000

   60 000
   50 000

   40 000                                                                s Alkalmanként
                                                                         s Rendszeresen
   30 000
   20 000

   10 000

         0
                2002          2003         2004          2005

 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés.
  A SIBIS projekt nemzetközi felmérése alapján Magyarország elmaradása nagy az
EU országaihoz és az USA-hoz képest. A 2. ábra alapján az EU15-ök átlaga 2003-
ban 13% volt. AZ USA-ban 2005-ben már 40millió távmunkást regisztráltak, és más
országokban is dinamikus a távmunkások számának növekedése.
  Az Új Magyarország Fejlesztési program (ÚMFT) Társadalmi megújulás Opera-
tív Programjának (TÁMOP) 2. prioritása, amely az alkalmazkodóképesség javítását
tűzte ki célul, „A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése" programjá-
nak leírásában így fogalmaz a távmunkáról: „A gazdasági tevékenységek átszerve-
zése és átalakítása a teljesítmény növelése érdekében a folyamatos technológiai
innováció és a globalizáció következtében a gazdaság m űködésének állandó jellemző-
jévé vált. Ezért szükséges a gazdasági szerkezetváltás kezelésének és el őrejelzésének
támogatása. (...) A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaer ő-piaci rugalmas-
ság és biztonság együttes er ősítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglal-
koztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a
foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája
fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, humáner őfor-
rás-gazdálkodási rendszerek korszer űsítését." (Társadalmi Megújulás... 2007, 88).
A prioritáshoz összesen 184 milliárd forint van hozzárendelve, melynek hatására a
távmunka hazai alkalmazásának jelent ős javulása várható.
                 Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                         Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008     s2                                       Gyors ténykép          125

                                       2. ÁBRA
              A távmunka elterjedtsége Európában és az USA-ban, 2003
                    (The Ratio of Teleworkers in Europe and USA)




         FITWO 3 OK D A ELI.11 TI Ilit B I LT• SI Pl LY F 9G t NO& E C1 STk 1111 P RO p1 US
                        IS
                                       FRAoIN%Inkilrém

 Forrás: SIBIS projekt (2006).
 A távmunkának három formáját különbözteti meg a szakirodalom:
— otthoni távmunka — a munkavégző otthonából látja el feladatait (pl. programozó,
  adatrögzítő);
— mobil távmunka — a munkavégző otthonán és munkaadó telephelyén kívül látja
  el feladatait (pl. értékesít ők, kárfelmérők, tanácsadók);
  távmunka-ház vagy szatellit iroda — a költségcsökkentési lehet őségek és a mun-
  kaerőpiac rendelkezésre állása alapján térségi irodákban látják el a munkaválla-
  lók a feladataikat (pl. coll-centerek, könyvelés, adatrögzítés). Ezen irodák fenn-
  tartását harmadik fél látja el (pl. önkormányzat, helyi vállalkozó).

                   A távmunka, mint térségfejlesztési eszköz

   A távmunka lehetővé teszi egyes munkafeladatok térbeli elválasztását más mun-
kafeladatoktól. Ilyen lehet például bármilyen adatrögzítés vagy adatfeldolgozás,
illetve telefonos ügyfélszolgálat vagy kereskedelem, informatikai és grafikai tevé-
kenységek, stb. A legtöbb tevékenység a távmunka több formájában is végezhet ő. A
térbeli egyenlőtlenségekbő l adódóan (pl. bérkülönbség, ingatlanköltségek) a táv-
munkaadó vállalat gazdasági el őnyre tehet szert (Cost benéfit... 2006; InnoVisions... 2006).
  A hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunka-ház áll legközelebb, így ennek
megvalósítása lehet a legels ő lépés a vállalatoknál. A távmunka-ház ugyanis mint-
egy szatellit iroda funkcionál, és lehet őséget biztosít a munkaadó el őírásainak meg-
felelő munkakörnyezet kialakítására (pl. biztonsági követelmények, er őforrások
rendelkezésre állása, logisztika). A távmunka-ház helyszínének kiválasztását önálló
            Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.
126    Gyors ténykép                                                             TÉT XXII. évf. 2008                  s2
telephely-választási szempontok szerint lehet meghatározni. A m űködési költségek
alacsonyan tartása általános gazdasági elvárás. Az els ősorban számítógépen végez-
hető munkafeladatok fő működési költsége a munkabér és a feladat végrehajtás
helyszínének a rezsije (ingatlan, kommunikáció). A távmunka-ház fenntartásának
működési költsége els ősorban tehát a munkafeladatot ellátni képes munkavégz ők
bérigényéből, ingatlanköltségekb ől és kommunikációs költségekb ől tevődik össze.
Egyes adatrögzítési és adatfeldolgozási munkakörök betanítható jellege lehet ővé
teszi, hogy gyakorlatilag bármely alapképzettséggel rendelkez ő munkavállaló képes
legyen a munkafeladatok megfelel ő ellátására. Ezek a tényez ők helyzetbe hozhatják
az elmaradott kistérségeket, ahol a hagyományos foglalkoztatási módok nem teszik
lehetővé a helyben foglalkoztatást.
  Egy településnek vagy kistérségnek is, a távmunka révén lehet ősége lehet annak
ellenére növelni foglalkoztatási mutatóit, hogy ott a „hagyományos" telephely-
választási szempontok alapján nem lenne el őnyös a gazdasági környezet (pl. rossz
közlekedési, gazdasági, oktatási viszonyok). A távmunkás foglalkoztatás során a
béreken keresztül tőke és tudás áramolhat a régióba. A t őke a helyi vállalkozások
bevételét növelheti, a tudás pedig javíthatja a helyben lakók elhelyezkedési és vál-
lalkozási esélyeit. A távmunka által tehát az egész térség gazdasági és foglalkozta-
tási versenyképessége javulhat. A lehetséges hatások makrogazdasági modelljét az
alábbi ábra szemlélteti (3. ábra).
                                    3. ÁBRA
                   Távmunka hatásainak makrogazdasági modellje
                (The Macroeconomic Modell of the Effects of Telework)

                                  L) e4 ~,1-km tlei Ddrelor4Se
                                  sgwal •foolöisaidanak `mik III   •
                                  ‚Mita oka ktek.atili «nral
                                                Dve ildtFR r.
                              I              .


                                       4%
                                     Issmi a sdcorlo*

                                                                         A aurkerrillakilt jan.:Ida:inak vilemizt •
                                                                       tos.11, ‚azonban*. valoair aftlicm dér
                                                                       idol ess




 Forrás:Oroszi (2005) alapján saját szerkesztés.
                Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                        Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008    s2                                    Gyors ténykép        127

   A 3. ábrán a „t" alsó index-szel jelöltük a makrogazdasági modellben a távmun-
kával kapcsolatos beruházások során indukált elmozdulás. Kiindulási állapotként a
bal felső 1) grafikonon jelöljük a megnövekedett foglalkoztatás elmozdulását. A 2)
 grafikonon látható, hogy a beruházások által, a megnövekedett munkaer ővel termelt
többlettel, továbbá a bérek hatására javul a térség gazdasági versenyképessége, to-
vábbá nő a bruttó hazai össztermék (GDP). A helyi foglalkoztatás növekedésével
növekszik a térségben kifizetett bérek összege, ez kihat az aggregát kereslet növe-
kedésére is, amelyet a 3) grafikon szemléltet. A nem fogyasztásra fordított többlet-
jövedelmet a 4) grafikonon ábrázolt összefüggés alapján a munkavállalók megtaka-
ríthatják, ezzel növelve a lakossági megtakarítások összegét.
  Tehát ezzel az új foglalkoztatási formával növelni lehet a térségben él ők foglal-
koztatottságát, csökkenteni a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, és javí-
tani a kistérség versenyképességét is.
  Egy kistérség számára tehát kitörési pont lehet valamilyen távmunka térségbe
vonzása. Stratégia alakítható ki a távmunka térségbe „csábítására" vonatkozóan.
  2005 és 2006 során Tápió-vidéken egy kutatás és stratégiakészítés zajlott. A stra-
tégiakészítés els ő lépéseként Helyzetelemzés készült, amely feldolgozta a közép-
magyarországi, valamint a kistérségi kapcsolódó koncepciókat, stratégiákat, irány-
elveket. A helyzetelemzés a távmunka regionális és kistérségi SWOT elemzésével,
problémafával és célfával zárult. Erre építve került kidolgozásra a Stratégia, amely
figyelembe vette az európai, az országos és a kistérségi stratégiákat, célkit űzéseket,
irányelveket. A stratégia céljaira és prioritásaira építkezve készültek el az Operatív
Program projektjei és ajánlásai, amelyek konkrét lépéseket tartalmaznak, és mint-
egy akciótervként szolgálnak a kistérségi távmunka stratégia megvalósításához.
A projekt során egy Partneri Hálózatjött létre, amely feladata a stratégia megvaló-
sítása az operatív program végrehajtása által.
  Jelen tanulmány a projekt ezen lépéseit tekinti át.

                                 Helyzetelemzés

                            Tápió-vidék helyzetelemzése

  Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben
(4. ábra). A Kistérség főbb jellemzői:
  — Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A küls ő és belső körülmé-
     nyek megfelel ő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest
     tágabb agglomerációjának, melynek feltétele a t őke, a munkaerő, az áru és az
     információ zavartalan áramlásának megteremtése.
  — A térségre az eltartó-képesség alacsony szintje jellemz ő. A helyi munkaerőpiac
     egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint
     Szolnokra, Új szászra, Jászberénybe).
          Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                  Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.
128    Gyors ténykép                                          TÉT XXII. évf. 2008   s2
 — Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti—közúti hálózat, tömeg-
   közlekedés) a küls ő központokkal, elsősorban Budapesttel, és kedvez őtlenek a
   térségen belüli közúti kapcsolatok is, rossz min őségűek a belső utak.
 — A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak küls ő beruházókat vonzani a
   térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját er őből nem képes a munkaerő-
   piaci feszültségeket oldani.
 — A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. Önmeghatározásában
   a „kis Hortobágy" és a „Pest megye Nyírsége" kifejezések jelennek meg.
   A térség sajátos migrációs problémája, hogy a Budapestr ől az agglomerációba
   kitelepülő alacsony státuszú népesség egyik célterülete.
                                      4. ÁBRA
                              A Tápió-vidék települései
                          (Settlements of the Tápió Re ion)




      Forrás: Forgács—Pötzl et al (2006).
  A Tápió-vidék Pest megye keleti—délkeleti részén helyezkedik el, a legközelebbi
pontja Budapest közvetlen közelében található (Budapesti agglomeráció), míg a
térség másik vége egészen Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig (Alföld) nyúlik.
A kistérség nem alkot homogén természetföldrajzi egységet, érinti ugyanakkor a
dombvidéki jellegű Gödöllői-, valamint a Monor-irsai dombság egy részét, vala-
mint az Alföld sík jelleg ű tájegységeket is.
  A Tápió-vidék vizsgálatánál a nagykátai kistérség 13 településével dolgozunk,
ezek: Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentl őrinckáta, Szentmártonkáta, Tápió-
bicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecs ő, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tó-
almás. A 13 településb ől egy város (Nagykáta), a többi főleg 2000 és 4999 fó
közötti lakosságszámú település (1. táblázat).
               Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008    s2                                    Gyors ténykép      129

                                     1. TÁBLÁZAT
                    A kistérség településeinek területe és lakossága
                    (The Area and Population of the Micro Region)
   Sor-
             Település megnevezése       Terület (km 2)   Lakónépesség száma (f6)
   szám
      1     Farmos                          40,12                   3 649
     2      Kóka                            44,36                   4 323
     3     Nagykáta                         81,61                  13 108
     4      Pánd                            22,21                   2 038
     5      Szentlőrinckáta                 20,15                   1 935
     6      Szentmártonkáta                 52,19                   4 885
     7      Tápióbicske                     48,48                   3 434
      8     Tápiógyörgye                    53,31                   3 789
     9      Tápióság                        33,54                   2 711
     10     Tápiószecs ő                    38,38                   6 415
     11     Tápiószele                      36,99                   6 049
     12     Tápiószentmárton               104,45                   5 474
     13     Tóalmás                         39,34                   3 363
  Összesen                                 615,13                  61 173
 Forrás: Forgács Pötzl et al (2006).
                —




  A Tápió-vidék közúti közlekedés szempontjából autópálya-hiányos helyzetben
van, az M3-as és M5-ös autópályák szögfelez őjében levő térség Budapestről a vi-
szonylag rossz állapotú 31. számú főútról, vagy annak mellékútvonalain keresztül
közelíthető meg. A közúti megközelíthetőséget segíti a 4. számú országos főútvonal
közelsége. A legközelebbi település távolsága Budapestt ől közel 30 km
(Tápiószecső), a legtávolabbi közel 90 km (Tápiógyörgye). A közeli városok közül
Budapest, Szolnok, Cegléd, Jászberény és Abony emelhet ő ki.
  A vasút a Tápió-vidék településeinek egy részét (Tápiószecs ő, Szentmártonkáta,
Nagykáta, Farmos, Tápiószele és Tápiógyörgye) közvetlenül Budapesttel és Szol-
nokkal köti össze Újszászon keresztül (Budapest—Szolnok—Újszász viszonylat).
A többi település átszállással közelíthet ő meg.
  A helyben lakó munkavállalók 53,8%-a ingázik, a keres ők 44%-a naponta jár Bu-
dapestre dolgozni, további 7-8%-uk más küls ő munkaerőpiacon — Szolnok, Jászbe-
rény, Monor — talált munkát.
  A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának,
megtelepedésének. A térségben az egyéni vállalkozások száma duplája a társas vál-
lalkozásokénak. Az 1000 főre vetített működő társas vállalkozások száma Pest me-
gyében 41, a Közép-magyarországi régióban 26, a kistérségben csupán 17. Az 1040
társas vállalkozásból csupán 13 foglalkoztat 50 f őnél többet, és 1 vállalat alkalmaz
több mint 250 főt (2. táblázat).
            Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

130     Gyors ténykép                                         TÉT XXII. évf. 2008   s2
                                   2. TÁBLÁZAT
     Működő társas vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint
             (The Spread of the Companies Based on the Employment)
                Működő                                Ebből
                 társas      0 és
                vállalko-   isme-      1-9      10-19 20-49 50-249 250 és
               zások szá- retlen                                          több
                   ma                          főt foglalkoztató
 Nagykátai
                   1 040        337       617      50        22     13        1
 kistérség
 1000 lakos-
                       17        5,5      10.1    0.8      0,36   0,21   0,016
 ra vetítve
 Pest megye
                 47 014      16 585    27 320 1 694         930    414       71
 összesen
 1000 lakos-
                      41       14,7      24.3      1.5     0,83   0,37     0,06
 ra vetítve
Forrás: Forgács—Pötzl et al (2006).

  A Tápió mente népességének iskolai végzettsége, szakképzettsége, illetve az itt
élő diplomások aránya Pest megyei összehasonlításban az egyik legkedvez őtlenebb,
a Ceglédi és Szobi kistérség mellett. A nagykátai térségben 2005-ben az 1715 re-
gisztrált munkanélküli fele (50,5%) középfokú végzettséggel rendelkezett, a fels ő-
fokú végzettségűek száma 2004-r ől 2005-re 64%-kal emelkedett. A regisztrált
munkanélküliek mintegy ötöde (17,1%) szellemi munkakörb ől kerül ki, és ez a
szám növekszik. Legnagyobb arányban a 17-45 év közötti korosztályból (67,3%)
kerülnek ki, és jellemz ő en 1 évnél kevesebb ideje vannak ebben a státuszban
(82,7%).

                   Közép magyarországi régió helyzetelemzése
                           -




  A Nagykátai kistérség a Közép-magyarországi régióban helyezkedik el (5. ábra).
A régió az ország gazdaságilag legfejlettebb régiója. A régióban koncentrálódik az
országban bejegyzett külföldi t őke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások
40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a, és itt valósult meg a beruházások mint-
egy fele. A gazdasági szerkezetre az el őrehaladott tercierizáció jellemz ő. A szolgál-
tatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az orszá-
gos átlaghoz közeli (60,3%).
  A Közép-magyarországi régióban képz ődik a magyarországi GDP mintegy
45,6%-a, azonban a régión belül er ős területi egyenlő tlenség mutatkozik: az itt kon-
centrálódó gazdasági potenciál a fő város meghatározó szerepére vezethet ő vissza.
  2003-ban Budapest 41%-kal, Pest megye 8%-kal részesedett a magyarországi be-
ruházásokból. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlásában különösen
magas Budapest részesedése a pénzügyi tevékenységek (84%), illetve a szállítás, a
              Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                      Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008   s2                                    Gyors ténykép          131

távközlés (60%), a közigazgatás (65%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
(55%) és a kereskedelem-javítás (40%, Pest megye 20%) területén.
                                     5. ÁBRA
                         A Közép-magyarországi régió
       (The Telework Capability of the Sales and Informatic Types of Work)




                   Forrás: Forgács—Pötzl et al (2006).

  A régióban lévő 34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro,
Spar, Tesco, Pannon GSM) és 1 Fóton (Phoenix Pharma), 1 Törökbálinton (Cora)
található (3. táblázat).
                                 3. TÁBLÁZAT
                     A régió vállalatai iparági megoszlásban
                  (The Regions Companies as Per Industry Type)
                                            Közép-magyarországi régió

  Feldolgozóipar              GE, Richter Gedeon, British American Tobacco,
                              Samsung, IBM, Solectron (6)
   Energiaellátás             Elmű, Főgáz, MVM, E.ON (4)
                              MOL, OMV, Panrusgáz, Shell,
                              Opel Southeast Europe, Porshe Hungária,
  Kereskedelem
                              Hungaropharma, Phoenix Pharma, Metro, Spar, Tesco,
                              Auchan, Cora, Plus, Unilever (15)
                              Matáv, Pannon GSM, T-Mobile, Vodafone
   Egyéb szolgáltatás         MÁV, Malév, Magyar Posta,
                              Szerencsejáték Rt., Strabag (9)
  Forrás: Figyelő Top 200; Hoppenstedt Bonnier (2004).
                            Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.
132        Gyors ténykép                                                                                                        TÉT XXII. évf. 2008          s2
                                         6. ÁBRA
              Értékesítési és informatikai munkakörök távmunkásíthatósága
           (The Telework Capability of the Sales and Informatic Types of Work)

   Értékesítési és ügyfélszolgálati munkakörök                                                                                    E VAN ilyen munkakör, NINCS
      60                                                                                                                            távmunka, nem is lehetne
      50                                                                                                                          s VAN ilyen munkakör, NINCS
                                                                                                                                    távmunka, DE lehetne
      40                                                                                                                          O VAN ilyen munkakör, VAN is
                                                                                                                                    távmunka
      30

      20

      10

      0
                                                                            ‘7,
                                        közve tlen értékes ítők
            keres ke dö k




                                                                                    techn ika i támog a tók
                                                                   E
                                                                            = 0
                                                                            •
                                  .0
                                                                  7., a.,
                                                                  a
                                                                  -
                                                                       2                                      w1 a
                                                                                                                 Ni
                                                                   s
                                                                  _42       i>> E
                                                                            a>                                y   N
                                                                            t .5




                                                                                                                              E VAN ilyen munkakör, NINCS
   Informatikai munkakörök                                                                                                      távmunka, nem is lehetne
    60 -
                                                                                                                              s VAN ilyen munkakör, NINCS
    50                                                                                                                          távmunka, DE lehetne
                                                                                                                              u VAN ilyen munkakör, VAN is
    40
                                                                                                                                távmunka
    30

    20

    10



                             -0
                                                                                                                          O
                             E
                                                                                                                      N


                             O
                             o.                                                                                           E


 Forrás: Távmunka felmérés (2005).
  Budapest informatikai szektor részesedése országos szinten kiemelked ő : a fővá-
rosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70%-a, a
számítógépek 50%-a. A GKI Gazdaságkutató Rt., T-Mobile Magyarország Rt. és a
Sun Microsystems Magyarország Kft. közös országos felmérése szerint a legalább
5 alkalmazottal rendelkez ő vállalatok körében 77%-os az Internet hozzáférés, ezen
belül a középvállalkozások esetében a hozzáférés 90%-os. A szélessávú hozzáféré-
sek elő retörése mellett még mindig meghatározó az ISDN szerepe (37%), de hason-
ló súlyú a DSL szolgáltatást igénybevev ő cégek aránya is. Az Internet kapcsolattal
rendelkező vállalatok 20%-a használta az Internetet vásárlásra, míg 16%-uk értéke-
sítésre. A vizsgált cégcsoport 45%-ának van honlapja (összes cég 32%).
               Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008   s2                                     Gyors ténykép       133

  A PricewaterhouseCoopers nem reprezentatív felmérése 2005. július—augusztus
hónapban készült 157 Pest megyei vállalat megkérdezésével. A válaszokat ügyve-
zető igazgatók (18%), gazdasági vezet ők (30%) és HR vezet ők (52%) adták. A ku-
tatásban részt vev ő vállalatok elsősorban kiterjedt értékesít ői hálózattal, pénzügyi
tevékenységgel, informatikai szolgáltatásokkal rendelkez ő cégek. A felmérés sze-
rint a távmunkában is végezhet ő munkakörök többségében alkalmazzák a távmun-
kát, és további tartalékok is vannak (6. ábra).
  „A HR helyzete Közép-Európában" (2005) felmérés szerint Magyarországon a
vállalatok 20%-a alkalmazza a távmunka valamely formáját.

              A kistérség távmunka helyzetének SWOT elemzése

 A helyzetelemzés eredményei alapján egy SWOT elemzés segítségével került
megvizsgálásra a távmunka nagykátai kistérségben való alkalmazásának lehet ősége.
Erősségek:
 — Budapest és a nagyvárosok közelsége (Szolnok, Monor, Jászberény), ahol na-
     gyobb, távmunkában is foglalkoztató/foglalkoztatható cégek találhatók.
 — Elkészült a kistérség informatikai, gazdaságfejlesztési és e-közigazgatási stra-
     tégiája.
 — Szélessávú Internet elérés képességének biztosítása minden településen.
 — A megkérdezett munkaadók pozitív megítélése a távmunkával kapcsolatban:
     nem költségesebb a hagyományos munkavégzésnél és rugalmasabb id őbeosz-
     tást tesz lehet ővé.
 — A megkérdezett távmunkásokat foglalkoztatók többsége további távmunkahe-
     lyek létrehozását tervezi.
 — A távmunkára vonatkozó támogatásban részesül ő munkaadók fenn kívánják
     tartani a távmunkahelyeket a támogatás lejárta után is.
 — Jelentős pályázati források hívhatók le a távmunka kialakításának támogatására.
 — A válaszadók többsége a távmunkával kapcsolatos információk birtokában szí-
     vesen dolgozna távmunkában.
 — A munkavállalók többsége nyitott olyan képzésekre, amelyek révén nagyobb
     eséllyel helyezkedhetnek el távmunkában.
Lehetőségek:
 — Távmunka-házak létrehozásával egyes munkafeladatok térségbe vonzása.
 — A térségben élő magasan kvalifikált szakemberek otthoni távmunka végzéssel
     történő foglalkoztatása.
 — A térséget ellátó keresked ők mobil távmunkában történ ő foglalkoztatása.
 — A meglévő stratégiáknak (informatikai, e-közigazgatás) köszönhet ően a kistér-
     ség lehetőséget kap az információs társadalom fejlesztéseire.
  — Jelentős azoknak a közintézményeknek a száma, ahol biztosított az
     infokommunikációs eszközökhöz való lakossági hozzáférés.
             Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                     Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

134     Gyors ténykép                                          TÉT XXII. évf. 2008   s2
 — Nemzetközi távmunka révén adminisztratív, betanítható munkakörök távmun-
    kában való ellátása az EU fejlettebb országainak vállalkozásai részére.
Gyengeségek:
  — Jellemző en alulképzettek települnek be a térségbe, a magasan képzettek pedig
    elvándorolnak (fő városba, nagyobb városokba).
  — Kevés a távmunkásítható munkaterület a térségben.
  — Kistérség—fő város viszonylatban a közlekedési feltételek nem kielégít őek.
  — A távmunkáról való ismeretek hiányosak munkaadói részr ől.
    A távmunkáról való ismeretek hiányosak munkavállalói részr ől.
  — A lakosság informatikai képzettsége hiányos.
  — Nem ismertek az adózási, infrastrukturális és jogi feltételek a távmunka kapcsán.
  — Felkészültség hiánya munkaadói oldalról.
  — Felkészültség hiánya munkavállalói oldalról.
  — Piacképes szakképzések hiánya.
  — Nagyfokú kilátástalanság jellemzi a helyi munkavállalók attit űdjét.
  — A gazdasági társaságok Internet ellátottsága, illetve azok min ősége elégtelen.
  — Távmunkát ösztönz ő helyi támogatások hiánya.
  — Nincs információ az ingázó munkavállalók összetételér ől (végzettség, munka-
    végzés, munkaadó).
Veszélyek:
  — Az ellenőrizhető ség nehézsége és a hazai jó példák hiánya nem kelt bizalmat a
    távmunka iránt munkaadói oldalról.
  — A szakmailag képzett munkaer ő ingázik, elvándorol.

                                       Stratégia

  A Távmunka stratégia egyaránt figyelembe veszi a globális és európai fejl ődési
trendeket, nem kevésbé a hazai trendeket, valamint a kistérség jelenlegi állapotát,
belső lehetőségeit és elképzeléseit.
  A nagykátai kistérség hosszú távú (2020-ig szóló) stratégiája az, hogy megfelel ő
alapot teremtsen arra, hogy a távmunka, mint eszköz, növelje a helyi foglalkozta-
tottságot, csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát más kistérsé-
gekhez képest, ezáltal növelve a versenyképességet.
  Cél a távmunka kistérségi elterjesztését célzó mintaérték ű foglalkoztatási stratégia
kialakítása, ennek során az érintettek és érdekeltek partnerségi hálózatának létreho-
zatala a hátrányos helyzet ű nagykátai kistérségben.
  A középtávú célkit űzések rendszere a 2013-ig terjed ő idő szak átfogó céljait (be-
avatkozási területeit) öleli fel. Nem elég a munkavállalókat és a munkaadókat felké-
szíteni a távmunkára, hanem a távmunka hátterét biztosító tényez őket is vizsgálni
szükséges. Ehhez elengedhetetlen egyrészt a kistérség intelligens fejlesztése, más-
részt egy olyan információhálózat létrehozása, amely el ősegíti a munkaer őpiac
                Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                        Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008    s2                                     Gyors ténykép     135

mind keresleti, mind kínálati oldalának megfelel ő tájékoztatását a távmunka haté-
konyabb működéséről.

1. célkitűzés: Megfelel ő információáramlás

  Sok vállalatnak nincs elég információja a távmunkás munkavégzés lehet őségeiről,
úgy a költségcsökkentés, mint a környezetvédelem terén. Két-három évtizede még
lehetetlen lett volna a telekommunikációs technika akkori állása miatt, hogy az em-
berek otthonról, vagy akár távmunka-házból végezzék a munkájukat. Sok vezet ő
attól tart, hogy alkalmazottaik nem dolgoznának annyit, ha kikerülnének a felügye-
letük alól, mint egyébként, ha ők figyelnek rájuk. A felmérések szerint a távmunká-
ban otthon, vagy távmunka-házból dolgozók nagyobb része hatékonyabban dolgo-
zik, mintha ugyanannyi időt a munkahelyén töltene el. A kistérségi helyzetelem-
zésből is kiderül, hogy a munkaadók a távmunka legfontosabb el őnyének a rugal-
masabb időbeosztást (27%), az elérhet ő költségmegtakarítást (23%), valamint a
megtakarítható irodahelyeket (19%) tartják. Hátrányként az ellen őrzés nehézségét
(21%), a hazai tapasztalat hiányát (20%), valamint a munkavállalók elszigetel ődé-
sének veszélyét tartják, de nehézségként említik még a munkaszervezési nehézsé-
geket és az adatbiztonsági problémákat is.
  A munkavállalók fontos el őnyként említették meg azt, hogy távoli cégnél is mun-
kát vállalhatnak, több id őt tölthetnek a családdal, valamint szabadabb lehet munka-
idő beosztásuk, de nem hisznek abban, hogy a távmunka révén könnyebben talál-
hatnak munkát. Hátrányként leginkább a munkajogi rendezetlenséget, elszigeteltsé-
get, informatikai problémák megoldásának nehézségét, karrierlehet őségek csökke-
nését és a munkaadói visszajelzés hiányát nevezték meg a válaszadók.
  Nagyfokú bizalmatlanság jellemzi tehát a térség munkaadói és munkavállalói atti-
tűdjét. Sokszor a távmunka bevezetésének és elfogadtatásának ezen félelmek az
okai. Sőt, a hiányos, vagy nem megfelel ő információk hátráltatják a távmunkának,
mint atipikus foglalkoztatási formának az elterjedését. Ezért a munkaer őpiac keres-
leti és kínálati oldalának felkészítése és megfelel ő tájékoztatása stratégiánk elen-
gedhetetlen részét kell, hogy képezze.
 A célkit űzés prioritásai:
  1.1 prioritás: A munkavállalói oldal felkészítése.
  1.2 prioritás: A munkaadói oldal felkészítése.
  1.3 prioritás: A munkaadók és a munkavállalók távmunkára vonatkozó ismeretei-
                 nek növelése.

2. célkitűzés: Intelligens kistérségi fejlesztések

  A telekommunikációs és információtechnológiai struktúrák egységes fejlesztése a
kistérségben, valamint a széles körű hozzáférés és felhasználói feltételek megterem-
tése a tudásalapú gazdaság infrastrukturális és társadalmi befogadásának érdekében.
A hozzáférés megteremtése, a hálózatok megfelel ő kapacitása és állapota sikerté-
           Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                   Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

 136    Gyors ténykép                                        TÉT XXII. évf. 2008   s2
nyezője minden intelligens város- és településfejlesztésnek, és elemi feltétele a
távmunka foglalkoztatás megteremtésének. Az „intelligens környezet" új üzleti
 lehető ségeket teremt a térség vállalkozói számára, vonzza a külföldi beruházókat,
növeli a távmunka lehet ő ségét miközben új típusú szolgáltatásaival folyamatosan
javítja a lakosság életmin őségét.
  A célkit űzés prioritásai:
  2.1 prioritás: A gazdasági szerepl ő k Internet és infokommunikációs ellátottságá-
                  nak javítása.
  2.2 prioritás: A háztartások Internet és infokommunikációs ellátottságának növe-
                  lése.
  2.3 prioritás: Intelligens közösségi terek létrehozásának ösztönzése.

3. célkitűzés: Távmunkaadók számának növelése

  A stratégia els ő dleges célcsoportját képezik azok az akár kistérségi, akár más
székhelyű vállalkozások (pl. Budapest), amelyek konkrét távmunkaadók lehetnek a
térségben új munkahelyeket teremtve azzal, hogy bizonyos munkafeladatokat táv-
munkában látnak el.
  A célkit űzés prioritásai:
  3.1 prioritás: Távmunkát ösztönz ő támogatások nyújtása.
  3.2 prioritás: Távmunkában végezhet ő munkaterületek felkutatása és létrehozása a
                térségben.
  3.3 prioritás: Ösztönözni a helyi gazdasági szerepl ő k és a nagyvállalatok közötti
                kapcsolatteremtést.

4. célkitűzés: Távmunkások számának növelése

  A stratégia másik kiemelt célcsoportját maguk a potenciális távmunkavállalók al-
kotják, a hátrányos helyzetű kistérség gyenge munkaer ő -piaci helyzettel rendelkez ő
potenciális munkavállalói (munkanélküliek, de akár mozgáskorlátozottak, romák,
nők, nem megfelel ő szakképzettséggel rendelkez ők), akik számára megfelel ő felké-
szítéssel a távmunka lehet ősége a munkaer ő -piaci integrációt és az esélyegyenl ősé-
get biztosítja.
 A célkit űzés prioritásai:
 4.1 prioritás: Tudásközvetítés és fejlesztés, távoktatás.
 4.2 prioritás: A szakmailag képzett munkaer ő megtartása.
 4.3 prioritás: A látens és regisztrált munkanélküliek körének megszólítása.

                               Operatív Program

  Az Operatív Program (OP) megvalósítása során végzett tevékenységeket, és az
eredmények hatásait tekintve az intézkedések 4 fázisba sorolhatók. A fázisokon túl-
menő en Ajánlásokat is tartalmaz az OP, amelyek egy olyan környezetett hivatottak
                  Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                          Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008       s2                                       Gyors ténykép           137

biztosítani, ahol az egyes fázisok projektjei nagyobb eredménnyel kerülhetnek végre-
hajtásra. Az Ajánlások végrehajtása a legtöbb esetben közigazgatási feladat (7. ábra).
                                           7. ÁBRA
                              Az Operatív Program intézkedései
                            (Directives of the Operative Program)




  Felmérés: munkaadói és munkavállalói oldal igényeinek, problémáinak megismerése, valamint
  a távmunkásítható területek feltérképezése, a területet érint ő és fellelhető szakanyagok
  felkutatása.


  Információ: az előzetes helyzetkép és igényszint felmérést figyelembe véve megfelel ő
  mennyiség ű és minőségű on- és off-line információ biztosítása szakemberek által a távmunka
  piac valamennyi potenciális szerepl ője számára.


  Oktatás: a távmunkaadó, a távmunka vállaló és a távmunkáról in       ciót     ál tó
  partnerek felkészítése (oktatás — képzé


  Gyakorlat: intelligens, komplex szolgáltatásokat'>                      de«.sa,
                                                     tó közösségi terek / h
  amelyek alkalmasak a távmunka gyakorlati megtapasztalására, mintaérték ű gyakorlati
  ismeretek szerzésére.


Forrás:   Forgács—Pötzl et al (2006) alapján saját szerkesztés.

                                        Felmérés fázis

  A munkaadói és munkavállalói oldal igényeinek, problémáinak megismerése, va-
lamint a távmunkásítható területek feltérképezése, a területet érint ő és fellelhető
szakanyagok felkutatása.
 A fázis projektjei:
 Munkaadói felmérés
 A munkaadói felmérés célja, megismerni a térség vállalatainak attit űdjét, igényeit,
valamint a lehetséges távmunkásítható munkaköröket. A felmérés a térségen kívüli,
potenciális távmunkáltatók körére is kiterjed, els ősorban a budapesti és Budapest
környéki vállalatokra.


 Munkavállalói felmérés
   A munkavállalói felmérés célja, hogy megismerjük a térség munkavállalóinak at-
titűdjét, igényeit, valamint a lehetséges távmunkásítható munkaköröket. A felmérés
eredményeképp határozhatók meg azok az oktatási igények, amelyek a munkavállalói
lehetőségeket képesek áttranszformálni a munkaadói igényekre.
           Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                   Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

138    Gyors ténykép                                         TÉT XXII. évf. 2008   s2
  Távmunka szakemberek — kapcsolatfelvétel, adatbázis készítés
  A távmunka szakemberekkel való kapcsolatfelvétel és adatbázis készítés célja,
hogy felkutassa azokat a térségben és környékén él ő szakembereket, akik a
távmunkavégzés egyes szakterületein elegend ő tudással és hajlandósággal rendel-
keznek információszolgáltatásra, tanácsadásra és az oktatási programokba való be-
vonásra. Az adatbázis készítés során szakterület, rendelkezésre állási lehet őség,
tapasztalat és további specifikus igények alapján kerülnének a távmunka szakembe-
rek csoportosításra
  Távmunka esettanulmányok — kutatás, elemzés, rögzítés
  A távmunka esettanulmányok felkutatásának célja, hogy rajtuk keresztül gyakor-
latias formában ismerjék meg a vállalatvezet ők a távmunkát. Az egyes esettanulmá-
nyok tudástranszferrel hozzájárulhatnak a vállalatokon belüli munkakörök távmun-
kásításához. Az esettanulmányok meghatározott szempontrendszer szerint (pl.
munkakör, iparág, infrastrukturális igény, kommunikációs igény stb.) kerülnek cso-
portosításra.

                                  Információ fázis

  Az előzetes helyzetkép és igényszint felmérést figyelembe véve megfelel ő meny-
nyiségű és minőségű on-line és off-line információ biztosítása szakemberek által a
távmunka piac valamennyi potenciális szerepl ője számára.
 A fázis projektjei:
  Távmunka Hírlevél
  A Távmunka Hírlevél célja, hogy on-line kiadvánnyal rendszeresen informálja az
érdeklődőket a távmunkával kapcsolatos eseményekr ől, hírekről, ezen keresztül
serkentse a távmunka iránti érdekl ődést, elsősorban a munkavállalók körében.
A hírlevél egy rendszeres (pl. havi) elektronikus hírösszefoglaló, amelyre bárki in-
gyenesen feliratkozhat. Els ősorban aktuális hírek, cikkek, esettanulmányok kerül-
nek benne összefoglalásra.
  Távmunka Hírek — kiadvány
  A távmunka híreket tartalmazó rendszeres off-line kiadvány célja, hogy els ősor-
ban a munkaadók figyelmét irányítsa a távmunkára, esettanulmányokon és szakmai
cikkeken keresztül növelje ismereteiket, és nyitottabbá tegye őket a távmunka al-
kalmazására.
  Távoktatási Anyagok — információszolgáltatási célú anyagok készítése
  Az új távoktatási anyagok készítésének és azok on-line elérhet őségének célja,
hogy a munkaadók és távmunkások számára költséghatékonyan széles körben ter-
jeszthető ismeretek legyenek elérhet ők.
 Internetes Dokumentumtár
                Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                        Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008     s2                                    Gyors ténykép     139

  A dokumentumtár létrehozásának és folyamatos frissítésének célja, hogy segítse a
távmunka iránt érdekl ődő vállalatokat a távmunka bevezetése során fellép ő doku-
mentációs követelményeknek való szakszer ű megfelelésben, valamint szélesebb
körben elérhet ővé tegye a szület ő tanulmányokat, költségszámításokat, esettanul-
mányokat.
  Távmunka Szakemberek — információszolgáltatási tevékenységek
  A távmunka szakemberek képzési—oktatási—tanácsadási—információ-szolgáltatási te-
vékenységének célja, hogy a távmunka iránt érdekl ődő munkaadók számára szakszer ű
információkkal szolgáljanak, és ezzel segítsék el ő a távmunka gyorsabb elterjedését.
  Távmunka Internetes Fórum
  A távmunka fórum használatával keletkez ő tudásbázis hasznos segítséget nyújthat
a távmunka iránt érdekl ődőknek. A felmerül ő kérdésekre választ kaphatnak, illetve
feltehetik azokat a fórumot látogatóknak, illetve szakért őknek.
  Távmunka Megoldások
  A távmunka megoldások egy olyan adatbázis, ahol témakörönként megtekinthe-
tők a távmunka bevezetését el ősegítő megoldások. Ilyenek például a hardware szol-
gáltatók kínálata, kommunikációs megoldások, adó és jogi tanácsadók, ingyenes
szoftverek stb. A megoldások egy helyen, tematikus csoportosítással történ ő szere-
peltetése segíti a távmunka iránt érdekl ődő vállalatokat a távmunka bevezetése so-
rán kiválasztandó megoldások áttekintésében.
  Távmunka Road-show
  A távmunka road-show célja, hogy a térségben, valamint azon kívüli régióköz-
pontokban szervezett work-shopok révén ráirányítsa a figyelmet a távmunkára és az
általa elérhető előnyökre. A rendezvények célcsoportjai els ősorban azon munka-
adók és önkormányzati szervek, akik érintettek lehetnek a távmunka bevezetésében.
  Távmunka Esettanulmányok
  A távmunka esettanulmányok minél szélesebb körben történ ő publikálásának cél-
ja, hogy a potenciális távmunkaadók tudástranszferrel, gyakorlati úton szerezzenek
ismereteket arról, hogy a saját vállalatukban mely területeken és milyen megoldá-
sokkal tudnák alkalmazni a távmunkát.

                                     Oktatás fázis

  A távmunkaadó, a távmunka vállaló és a távmunkáról információt szolgáltató
partnerek felkészítése (oktatás—képzés).
  A fázis projektjei:
  Távoktatási Anyagok — oktatási célú anyagok készítése
  A távoktatási anyagok célja, hogy a munkaadók és távmunkások számára mé-
lyebb ismeretek kerüljenek oktatásra. Vizsgamodul segítségével nyomon követhet ő
           Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                   Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

140    Gyors ténykép                                         TÉT XXII. évf. 2008    s2
egy-egy látogató ismereti szintje, ezáltal kontrollálható a regisztrált távmunka jelöl-
tek felkészültsége.
  Vállalkozói Képzések
  A vállalkozói képzések célja, hogy a vállalatvezet ők számára rendelkezésre álljon
az a tudás, amely a távmunka bevezetéséhez és fenntartásához szükséges. Különös
figyelem fordítandó a szervezési, kontrollálhatóság és adatbiztonság kérdéseire, de
érintenie kell az adózási, jogi és projektmenedzsment ismereteket is.
  Munkavállalói Képzések
  A munkavállalói képzések célja, hogy a munkavállalókat felkészítse a távmunká-
ban való munkavégzésre. Kiemelt figyelmet kell száni az otthoni munkavégzés so-
rán fellép ő speciális élethelyzetekre, problémákra.
  Távmunka Szakemberek - oktatási tevékenységek
  A távmunka szakemberek képzésének célja, hogy a távmunkával kapcsolatos spe-
ciális ismereteket horizontálisan átlássák, és segítsék a távmunka bevezetését és
fenntartását az alkalmazó vállalatoknál.

                                   Gyakorlat fázis

  Intelligens, komplex szolgáltatásokat nyújtó közösségi terek létrehozása, amelyek
alkalmasak a távmunka gyakorlati megtapasztalására, mintaérték ű gyakorlati isme-
retek szerzésére
A fázis projektjei:
  Távmunka Állásbörze
 A távmunka állásbörze célja, hogy a távmunkát keres ők ismereteit rendszerezze,
valamint a távmunkát kínáló vállalatok ajánlatait összegy űjtse.
  Távmunka Közvetítés
  A távmunka közvetítés célja, hogy aktív szerepet vállalva, a munkaügyi közpon-
tokon keresztül elérje és összekapcsolja a munkaadókat és munkavállalókat. Els ő-
sorban a távmunkában végezhet ő munkakörökre koncentrál.
  Távmunka Tanácsadás
  A távmunka tanácsadás célja, hogy megkönnyítse a vállalatok ismeretszerzését és
távmunka bevezetését. A bevezetés során jelentkez ő komplex feladatok információs
hátterét a Távmunka Szakemberek képesek ellátni
  Távmunka-ház
  A távmunka-ház célja, hogy a költségmegtakarításon keresztül a munkaadók eb-
ben a hagyományos foglalkoztatáshoz hasonló, „biztonságos" formában ismerked-
jenek a távmunkával. Bár a munkások még irodába járnak dolgozni, de a munka-
adótól távol, ezáltal a munkaadó megismerheti a távoli munkavégzés sajátosságait,
amelyet később az otthoni munkavégzésre is kiterjeszthet.
               Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008   s2                                     Gyors ténykép        141

  E falvak
   -



  Az e-falvak célja, hogy részleges távmunkások számára olyan helyszínt biztosít-
son, ahol akár családjukkal együtt kikapcsolódhatnak (pl. wellness, uszoda stb.), de
közben a munkavégzéshez szükséges feltételek is biztosítottak (p1. videokonferen-
cia, szélessávú internet, Wi-Fi, irodai funkciók stb.).

                                     Ajánlások

  Az ajánlások a projektek végrehajtási környezetének kialakítására vonatkoznak,
és a legtöbb esetben közigazgatási feladatok. A cél olyan optimális gazdasági kör-
nyezet kialakítása, amely kell ően motiválja a munkaadókat a térségben való táv-
munka megvalósítására.
  Járulékkedvezmény biztosítása
  A munkát terhelő adó- és járulékterhek célzott csökkentése támogassa a munka-
erő-piaci szempontból hátrányos helyzet ű csoportok foglalkoztatását.
  Internet ellátottság növelése
  A gazdasági szerepl ők, valamint a háztartások rendelkezzenek a
távmunkavégzéshez megfelel ő internet-hozzáféréssel.
  Adózási és jogi feltételek egyszer űsítése
  Mind a munkaadók, mind a munkavállalók legyenek tisztában a távmunkához
kapcsolódó, átlátható, könnyen alkalmazható adózási- és jogszabályokkal.
  Eszközbeszerzések támogatása
  A hátrányos helyzetű, potenciális munkavállalók rendelkezzenek a megfelel ő
infokommunikációs eszközökkel.
  Pályázatok
  A távmunkásokat alkalmazni kívánó munkaadók számára legyenek olyan pályá-
zati források, melyek lehívása lehet ővé és gazdaságossá teszi számukra távmunká-
sok alkalmazását.

                                   Hatáselemzés

  Hatáselemzéssel megvizsgálható, hogy az Operatív Program egyes projektjei mi-
lyen mértékben fedik le a stratégiai célkit űzéseket. Az egyes projektek és stratégiai
célkitűzések hatását 1-3-ig terjed ő skálán osztályozva az alábbi eredmény mátrixot
ismerteti a kutatás (4. táblázat).
  Megállapítható, hogy a stratégia Operatív Programjai leginkább a munkaadói és
munkavállalói oldal felkészítését támogatják, míg legkevésbé az internet ellátottság
növelését. Az Operatív Programok fázisai közül pedig a legnagyobb hatással bíró
projektek az Információ fázisban találhatók.
                       Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                               Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

142           Gyors ténykép                                                                                                           TÉT XXII. évf. 2008                                          s2
                                       4. TÁBLÁZAT
                  Az Operatív Program intézkedéseinek hatásvizsgálata
        (The Study of the Effectiveness of the Directives of the Operative Program)
               Megfelel ő információ-                     Intel igens kistérségi                           Távmunkaadók számának                           Távmunkások számának
                     áramlás                                   fejlesztések                                       növelése                                       növelése
A stratégia     A           A      A                  A                   A                Inteni-         Táv-          Távmura-      A helyi           Tudás-                   A        A látens
prioritása-    k :rs
               "          "."- -   :m%k i.:- s
                                     n             gr'
                                                 g"d                "" "-
                                                                     sok                    közös-       11' "tio zÓ
                                                                                                            sz 'ná       vek ;;et ő
                                                                                                                            ;          s;''.
                                                                                                                                      g"                 k' e s‘-
                                                                                                                                                          jes '                '''k mai-
                                                                                                                                                                                  l        reg ,z 1-
                                                                                                                                                                                                .
inak és. az                oldal   munka -              őkszer pl             Intern t       ségi        tánloga-        munka.-             őkszer pl              fejl sz-     'z kép
                                                                                                                                                                                  gett       rab
operatív       lelői      felké-   vállalók      Internet           ellátott-               helyek           tások         [Illetek       és                tés,               munka-      ,msks.
                ol-       szdése   benn.-        ellátott-          sAgának                Ikrek,        nyújtása        felkutatá-   nagyvál-           távokta-               nos        nélkilliek
progra-         dal                kán           ‚ágának            növelése               zásánák                           sa és     talajuk              sás                meglát-     körének
                                   vonat.-       javítása                                  ösztön-                       létrehozá-    közötti                                  üss        megszó-
moknak a        f01-
                ké-                ze                                                        zése                            se a     lupe.-                                                 Ildi.
hatás-         enné                ismerete-                                                                             térségben      len
                                   inasas                                                                                              remtés
elemzése                           növelése                                                                                            o.. -
                                                                                                                                        zése


Felmérés       10            10        5              3                   3                  4               3              10              3               8                     6            3        68
Információ      9          10          12             0                        0                     6       2               5              7              10                     4            6        71
 Oktatás        6           6              9          0                        0             0                   0               9          5               9                     5            6        55
Gyakorlat       2           2          3              0                   0                    6                     0       6             4                0                     6           6         35
Ajánlások       9           9          0                  9               9                  10             10               2             6                0                     10          2         76
               36          37          29            12                  12                 26              15              32            25               27                    31          23

Forrás: Forgács—Pótzl et al (2006)

                                                                       Partnerhálózat

  A stratégiakészítés utolsó lépéseként egy Partnerségi Hálózat került kialakításra,
melynek célja a stratégia ápolása és lebonyolítása. A Hálózat együttm űködik 18 tér-
ségi település állami, önkormányzati szervezetével, civil szervez ődésekkel, társadal-
mi, humanitárius és gazdasági szervezetekkel, munkaadókkal és magánszemélyekkel.
  Az együttműködés célcsoportjai:
  — A távmunka potenciális munkavállalói;
  — A potenciális „távmunkaadó" vállalkozások (akár térségiek, akár azon kívüliek);
  — A helyi fejlesztésben érintett térségi szerepl ők;
  — A nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai szervek.
 A Hálózatot létrehozó vállalatok delegáltjai rendszeresen egyeztetnek az Operatív
Program egyes projektjeinek megvalósíthatóságáról.

                                                                                         Összegzés

  A távmunka az infokommunikációs technológiákra támaszkodva a munkaszerve-
zés egy jóval költséghatékonyabb lehet őségét nyújtja a vállalatok számára. A szá-
mítógépen végzett tevékenységek ellátásának költségei (bér, ingatlan) vidéken
mintegy 30-50%-kal kedvez őbbek, mint Budapesten (Cost benefit... 2006). A táv-
munka tudatos felhasználása a kistérségek számára egy alternatív gazdaságfejlesz-
tési eszközt jelenthet. A térség ugyanis a közlekedés jelent ős fejlesztése és ipari
központ telepítése nélkül képes javítani a foglalkoztatást. A helyi távmunka terjedé-
se, távmunka-ház, e-falvak létrehozása er ősíti a helyi munkaerőpiac helyzetét, va-
lamint a béreken keresztül a helyi szolgáltatások iránti keresletet. Ezek a tényez ők a
teljes gazdasági és oktatási viszonyok javulásához vezethetnek.
                 Forgács Tamás : Egy kistérségi távmunka stratégiai bemutatása
                         Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 123-143. p.

TÉT XXII. évf. 2008       s2                                         Gyors ténykép            143

  A nagykátai kistérség távmunka stratégiája egyedülálló módon tesz kísérletet a táv-
munka által elérhet ő alternatív gazdaságfejlesztés megvalósítására. A stratégia és a
hozzá kapcsolódó operatív program projektjei és ajánlásai egy olyan környezetet hi-
vatottak megteremteni, amely a kistérséget alkalmassá teheti a távmunka bevonzására.
  Az EU prioritásokkal és az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkit űzéseivel össz-
hangban a távmunka részét képezi a gazdasági szerkezet átalakulására és az alternatív
foglalkoztatási módok terjedésére megfogalmazott támogatandó céloknak. Tudatos
tervezéssel, stratégiakészítéssel és a megfogalmazott projektek megvalósításával lehe-
tőség nyílhat az elkövetkező években az elmaradott kistérségek foglalkoztatási, okta-
tási és gazdasági mutatóinak jelent ős növelésére a távmunka révén.

                                           Irodalom
2004. évi XXVIII törvény. (2004) Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest.
Cost benefit analysis of telework. (2006) CEMS—PricewaterhouseCoopers, Budapest.
Forgács T.—Pötzl V. et al (2006) A nagykátai kistérség távmunka stratégiája. Stratégiakutató Intézet
  Kht., Budapest.
Framework Agreement Ön Telework. (2002) Brüsszel.
A HR helyzete Közép-Európában. (2005) Deloitte, Budapest.
InnoVisions Canada: Studies, Stats, Facts — telework, telecommuting etc.                      (2006)
  http://www.ivc.ca/studies/index.html
Oroszi S. (2005) A munkapiac makro-környezete I—III. El őadás vázlatok. PTE, Pécs.
SIBIS project: Statistical Indicators Benchmarking the Information Society. (2006) http://www.sibis-
  eu.org/statistics/stat_ind.htm
Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007-2013. (2007) A magyar köztársaság kormánya, Buda-
  pest.
Távmunka felmérés. (2005) PricewaterhouseCoopers, Budapest.