Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 s 4: 131-211
KITEKINT Ő
MAGYARORSZÁG ÉS DÉL-EURÓPA'
(Hungary and South-Europe)
PAP NORBERT
Kulcsszavak:
külgazdasági kapcsolatok kulturális kapcsolatok Dél-Európa külpolitikai gondolkodás
Dél-Európa a magyar tudományos gondolkodásban, azon belül a geográfiában is alulreprezentáltan
jelenik meg. Vizsgálatunk során áttekintettük a magyar földrajzi kutatás és publikálás tematikájában a
dél-európai elemeket, a kitüntetett problémákat és a területhez való viszonyulás jellegét. Összegeztük az
utóbbi évek mental map-es vizsgálatainak releváns eredményeit. .Áttekintettük az egyes dél-európai
államokkal kialakított magyar bilaterális kapcsolatokat, részben kulturális és politikai, de els ősorban
gazdasági dimenziókban.
Dél-Európa a magyar külpolitikai gondolkodásban
A magyar külpolitikai gondolkozás az elmúlt évszázadokban sokszor átrendez ő-
dött a nagyhatalmi kihívásoknak és befolyásnak, részben pedig a bels ő érdekeknek
megfelelő en. A külkapcsolatok alakításában 1920 és 2004 két, sajátosan összekap-
csolódó dátum. A trianoni döntés a létrejött önálló magyar államot sz űk keretek
közé, sokáig ellenséges államok gyűrűjébe szorította. A második világháború után a
szovjet blokkba kényszerült, ami a keleti kapcsolatok — megel őzően példa nélküli —
felértékelését jelentette. A 2004-es EU-csatlakozás a rendszerváltással megindult
folyamatok révén ezt a korszakot lezárta, és sok tekintetben Magyarország külkap-
csolati mozgástere az 1920 el őttihez hasonlóan alakult.
A politikai gondolkodás fő iránya 1989-90-ben a Nyugat lett, mintegy ellencsapá-
saként a megelőző keleti orientációnak, ez egyet jelentett az euro-atlanti integrációs
rendszerbe való bekapcsolódással. Az általánosan vett nyugati orientáción kívül
azonban a politikai elitek egyik csoportja sem dolgozott ki különösebb stratégiát a
külpolitika, külgazdaság és a tágan vett külkapcsolatok alakítására. A közép-európai
viszonyrendszert a Visegrádi Együttm űködés létrehozásával többé-kevésbé újraszer-
vezte. Ugyanakkor a déli kapcsolatrendszerrel, melynek történelme és jelene beszédes
bizonyíték jelent ő ségére, érdemben nem tudott semmit sem kezdeni. Kapcsolatok,
mint azt az alábbi fejezetekben elemezzük, vannak, de hiányzik mögülük a vízió és a
stratégia. A hivatalos kapcsolatokat a hagyományok és ad hoc célok alakítják. A
magyar külpolitika a történelmi léptékben vett korábbitól eltér ően az államszocialista
időszakban megszokott követ ő taktikát gyakorolja. Ezáltal a hatásokat elszenvedjük,
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
132 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
illetve igyekszünk azokat elkerülni, nem pedig az eseményeket résztvev ő módon
alakítjuk. Ennek a felfogásnak a hatásai begy űrűznek regionális politikánkba is.
A magyar történelem els ő századaiban a magyar királyok külpolitikájának volt
víziója a Balkánnal és az itáliai területekkel összefügg ő célokkal kapcsolatban.
Ezen túl azonban ismeretlen világ húzódott. A Habsburgoknak, illetve az Osztrák—
Magyar Monarchia elitjének volt elképzelése a mediterrán világról, és voltak ezzel
kapcsolatos politikai céljaik is, a magyarságnak ezzel szemben soha. Nem volt
ugyanis olyan kihívás, melyre válaszolnia kellett volna a térségb ől.
2004-ben új helyzet alakult ki, mivel csatlakoztunk ahhoz az Európai Unióhoz,
melynek legfontosabb kapcsolati területe a Földközi-tenger körül húzódik. Az Unió-
ban egyetlen állam sem teheti meg veszteségek nélkül, hogy ne legyen politikája a
mediterrán térséggel kapcsolatban. Az elmúlt években a kihívásokat és a lehet őségeket
illetően a mediterrán térség (azon belül Dél-Európa, de a medence déli és keleti partjai
is) felértékel ődött. Kérdés, hogy mennyire érti ezt a magyar gazdasági és politikai elit,
és mennyiben felel meg a tudományos kutatás és az oktatás az ezen helyzetb ől fakadó
feladatoknak. Úgy t űnik igen kevéssé, még ha ez alapvet ő stratégiai érdek is.
Melyek a főbb viszonyítási pontok, amelyek alapján érdekeinket definiálhatjuk?
A mediterrán medence a periferizálódás évszázadai után, az elmúlt évtizedekben
újból felértékel ődött. A stratégiai tengeri útvonalak a kelet—nyugat szembenállás
idején új értelmet nyertek. Az atlanti hatalmak a szovjetekt ől veszélyeztetett Európa
támogatására a szigeteken és a déli partokon er ős állásokat építettek ki (Pap 2001).
Észak-Afrikában hatalmas szénhidrogén telepek vannak, ráadásul a Mediterráneum
a szénhidrogének elosztásának egyik legfontosabb helyszíne. Az észak-afrikai (algéri-
ai, líbiai) politikai konfliktusok, a közel-keleti válság (Palesztína, Libanon stb.) érintik
a globális energiabiztonságot, ezért szinte minden valamirevaló hatalom (els ősorban
az USA) figyelmét és erejét is a térségbe koncentrálja. A térség jelent ősége a jövő-
ben még tovább nőhet.
Egy másik kérdés a mediterrán „Rio Grandén" átáramló migrációé. Európa jóléti
rendszerei és munkalehet őségei, a jobb élet reménye milliókat vonz. Ez már eddig
is súlyos konfliktusok sorát eredményezte. Ez az EU figyelmét okkal vonja a térségre.
Az euro-mediterrán partnerség programja, melyet hatalmas forrásokkal finanszíroz-
nak, a jelenségeket, illetve hatásait kívánja csillapítani.
Az EU- és NATO-tag Magyarország osztozik a felel ősségben, mely a térség biz-
tonsági, politikai és gazdasági viszonyait illeti. Éppúgy finanszírozója az EU medi-
terrán politikájának, mint az Unió észak-afrikai nemzetközi segélyezési és fejleszté-
si törekvéseinek. Mindebb ől a magyar hányad csak akkor szerezhet ő vissza, ha a
térséget illetően kellő tudással és kapcsolati rendszerrel bírunk, és van Dél-Európa
és mediterrán politikánk.
A Balkán-félszigettel kialakított kapcsolataink a leginkább szervesek. A Magyar
Köztársaság mai határaitól a Magyar Királyság egykori határáig (Orsováig) húzódik
az a hatalmas tér, amelynek bonyolult térszövete politikai, gazdasági és társadalmi
törekvéseink lenyomatait hordozza és számunkra a legfontosabb viszonyítási teret
jelenti a déli térségben. Ez volt, és feltehet őleg ez marad számunkra a mozgástérnek
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 133
kínálkozó legfontosabb zóna. Ez az a filter, amely megsz űrte, megszűri a balkáni
hatásokat, illetve az ellenkez ő irányban közvetített hatásokat Magyarország és a
közép-európai térség fel ől. A jövőben a magyarság itt tehet szert tapasztalatokra a
tágabb térséget illet ően. Ez a terület ezért kitüntetett figyelmet érdemel a magyar
külpolitikában.
A Duna, mint közlekedési, innovációs és szimbolikus folyosó, nem csak Európa
középső , német kultúrájú területeivel köt össze bennünket, hanem déli irányban is
meghatározó jelentőségű volt évszázadokon át. A Fekete-tengerig, a Balkán északi
peremén futó folyó a magyar külpolitikai gondolkodásba els ősorban Széchenyi
István kora és munkássága óta került be. A hajózhatóság biztosításáért egykor nagy
áldozatokat hoztunk, és sokáig prioritás is maradt a gondolkodásunkban. A hajózás
jelentő sége ma már nem ugyanaz, mint egykoron. Az Európai Unió számára a
2004-es és a 2007-es csatlakozások nyomán a folyó felértékel ődött. A klímaváltozás
hatásai, a környezeti veszélyforrások, a növekv ő édesvíz igény ugyancsak ráirányítják
a figyelmet a folyóra és vízrendszerére. A fentebb felsoroltak alapján sürget ő szükség
lenne egy strukturált magyar balkáni politikára.
Itáliával — mellyel kapcsolatainkat ezen dolgozat keretében részleteiben is ele-
mezzük — az egykor intenzív kapcsolatrendszer lassan helyreáll és visszanyeri jelen-
tőségét. A tengerekhez vezet ő út dél—nyugati irányban Zágrábon át Fiuméba, Ptujon
és Ljubljanán át Velencébe vezet. Történetileg, politikailag és gazdaságilag is meg-
határozó jelent őségű volt évszázadokon át (Pap 2006). Vélhetően az marad a jöv őben
is. Ugyanakkor a fejlett intézményi, kulturális és gazdasági kapcsolati dimenziók
ellenére nincs igazán magyar itáliai politika. Inkább csak a hagyományok és a fel-
merülő kérdésekre adott ad hoc válaszok jellemzik azt.
A délnyugati kapcsolati irány az Adria partjain kívül ma jórészt az észak-itáliai
területeket jelenti, de a nagy európai infrastruktúra rendszereken keresztül az irány
kapcsolati tere számunkra kitágul. Az ibériai térség nem csupán önmagában jelent ő s
potenciál, hanem a koloniális idő szakból maradt viszonyrendszer az ibero-amerikai
térséget, és részben a Maghrebet is bekapcsolja ebbe a térbe. A spanyol gazdaság az
elmúlt évtizedben hatalmas offenzívát hajtott végre, és a felhalmozott t őkét részben
nálunk kívánja befektetni. A spanyol dimenzió minden tekintetben er ősödni fog,
miközben ezekre a hatásokra nincs semmiféle koncepciónk. A portugálok egyrészt
szintén jelentős koloniális gyökerű globális beágyazottsággal bírnak, mely az Unió-
ban méretükhöz képest felértékeli őket. Számunkra főként a portugál modell szolgál-
hat tanulságokkal. A hasonló méret ű, fejlettségű, és sok tekintetben hasonló utat járó
portugál gazdaságnak az európai és globális kihívásokra adott válaszainak sikere,
vagy éppen kudarca elgondolkodtató. Az ibériai térséggel kapcsolatos sajátos politika,
kapcsolati stratégia fájdalmasan hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
134 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Dél-Európa szemlélete a magyar földrajzi irodalomban és
közgondolkodásban
Európa-képünk részben a német földrajzi szemlélet szerint, sokszor annak ellenében
alakult (Hajdú—Illés—Ragay 2007). E szerint az égtáji (Észak, Dél, Kelet, Nyugat,
Közép), illetve osztott égtáji (Északnyugat, Északkelet, Délkelet, Délnyugat) felosztás
vált uralkodóvá. Ez a nómenklatúra részben megfelelt Európa-percepciónknak, hiszen
Európa egy középső fekvésű medenceségéből ez egy megélhet ő rendszer. Ugyanakkor a
magyar szállásterületnek a nómenklatúrába történt besorolása folyamatosan újraterme-
lődő (nem csak geográfiai) kérdéssé alakult, és napjainkra sem ért nyugvópontot.
Hunfalvy János (1820-1888), az els ő hivatásos magyar geográfus és az els ő ma-
gyar földrajzi tanszék alapítója (mint C. Ritter magyar követ ője) a német földrajzi
szemléletet vette át, és Magyarországot úgy határozta meg, miszerint Európa délke-
leti részén fekszik. Ett ől kezdve hosszú idő n keresztül Magyarország dél-európai
jellegét az evidencia szintjén kezelték. A Közép-Európa földrajzi kategóriával,
mivel annak tartalma erő sen összefüggött a német politikai törekvésekkel
(Mitteleuropa) a magyar elitcsoportok, azon belül pedig a geográfusok, hosszú id őn
át nem tudtak azonosulni. Magyarország részben más nagy (Dél-, illetve Kelet-
Európa), részben pedig különböz ő , osztódó kategóriákban kereste a helyét (Kelet-
Közép-Európa, Közép-Kelet-Európa, Dunai Európa stb.). A folyamatos újrafogal-
mazás tényéb ől kiderülő módon ez idáig sikertelenül, vagy legalábbis lezáratlanul.
A „kategória-váltás" rendszerint összefüggött az állami keretek, illetve szövetségesi
kapcsolatrendszerünk változásaival, esetenként annak ellensúlyozása szándékával.
Ebből következő en a magyar földrajzi figyelem Dél-Európa iránt id őszakonként
igen aktív volt. Ez az érdekl ő dés periódusonként más és más témákhoz köt ődött, és
nem az egész területre terjedt ki egyenletes intenzitással.
Dél-Európa, természeti földrajzi kategóriaként kezelve egyet jelent az ún. fiatal
Európával. Ez a tér a Pireneusoktól, az Alpoktól és a Kárpátoktól (az Eurázsiai-
hegységrendszert ől) délre elterül ő térséget jelenti. Más megközelítésben jelenti a
három déli félszigetet (az Ibériai-, az Appennini- és a Balkán-félszigetet) és egyes
szigeteket a Földközi-tengeren.
Az Ibériai- és az Appennini-félsziget földrajzi értelmezése nem okoz különösebb
problémákat. A Balkán-félszigeté ellenben igen. Ezzel a térközösséggel való
együttélés igen kényes, de Magyarország számára ugyanakkor mindig is az els ődle-
ges viszonyítási teret jelentette. A különböz ő korszakokban az együttélés és a kí-
vülmaradás is számos problémát vetett fel.
A magyar földrajztudomány számára a Földközi-tenger, a három félsziget és a
szigetek megjelentek a publikációs tematikában, de igen eltér ő mélységben, jelleg-
ben és minő ségben. Részint mint a hajózás, kiköt ők, illetve a közlekedés tágabb
problémáját érintve, részint az utazási irodalomban, illetve az államismék, kés őbb
pedig egyes térségek komplex bemutatása keretében kerültek tárgyalásra.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 135
Az ibériai térség periférikusan, és főként az összefoglaló m űvek keretében került
bemutatásra az elmúlt évtizedekben (Marosi—Sárfalvi 1968; Probáld 1994). Az els ő
komoly geográfus szerz ő Kő rösi (Kulhanek) Albin (1860-1936), piarista tanár,
földrajzi szakíró, „Spanyolország magyar kultúrkövete", az els ő jelentős magyar
hispanológus volt. Számos spanyol és latin-amerikai tudományos társaság válasz-
totta tagjává, saját korában igen nagy tekintélynek örvendett. Földrajzi munkássá-
gában a marokkói kérdéssel és a 20. század els ő felének Spanyolországával foglal-
kozott. Mint tevékeny közéleti embernek a spanyol nyelv ű országok tudományos
köreivel ápolt szoros kapcsolatai is nagy jelent őségűek voltak.
A Franco-diktatúra kialakulásával, Magyarországon pedig a kommunista hata-
lomátvétellel a kapcsolatok hosszú id őre beszűkültek, illetve a publikálás (a föld-
rajzban) nemkívánatossá vált. Hosszabb szünetet követ ően napjainkban alakul egy
spanyolul jól beszél ő , spanyol és latin-amerikai tematikában kutató és publikáló
csoport (Pólyi, Berkics stb.).
Az Appennini-félszigetet érint ő tudományos publikálás els ősorban a „fiumeiek",
azaz azon olaszul ért ő, beszélő geográfusok munkájában került el őtérbe, bemutatás-
ra, akik a magyar tengeri kijárat, Fiume fejlesztése, az Adria kutatása, a magyar
„impérializmus" (mint a korszak pozitív töltés ű fogalma) érdekében fejtették ki
működésüket a 19. században, illetve a 20. század els ő harmadában. A hidegháború
idején az olasz tematikájú kutatás, publikálás nemkívánatossá vált, megfogyatkozott
a tapasztalat és a nyelvtudás is a geográfus társadalomban. Az olasz kérdéskört az
összefoglaló munkákban angol, francia, de fő leg német forrásmunkák kompilálásá-
val mutatták be. Érdemben csak a rendszerváltozás után indult be pozitív irányú
változás (Pap 1997; Michalkó 1998).
A mai szigetállamok — Málta, Ciprus — igen szerény mértékben jelentek csak meg
a magyar tudományosság érdekl ődésében. A kettő közül Ciprus a megosztottság
okán, és a konfliktus rendezésének lehet őségei miatt került el őtérbe. A magyar-
ciprusi párhuzamok több publikációt is kiérleltek a területiség tematikájában, ré-
szint a társtudományok, részint a geográfia köréb ől (Bibó 1986; Pap 2000a). Málta
az utazási irodalomban jelent meg el őször (Erődi 1895), majd Magyarország és
Málta közös európai uniós csatlakozási folyamata indukált kutatási igényt és publi-
kációs lehetőséget (Pap 1998; 2002).
A magyar földrajz számára a dél-európai térségb ől kiemelkedő jelentőségű a Bal-
kán-félsziget, mivel a Kárpát-Balkán térségben a magyarság több mint ezer éve más
népekkel részben térközösségben, részben pedig szomszédságban él. A magyar
földrajz, illetve a magyar tudományosság is a Balkán kutatása kapcsán érte el nem-
zetközi hírű, jelentőségű első eredményeit. A magyar Balkán-kutatás történetét
Hajdú Zoltán munkásságából ismerhetjük meg kell ő mélységben (Hajdú 2004;
Hajdú—Illés—Raffay 2007). A térség kutatásában a kezdetekt ől több tudományág
képviselő i (történész, etnográfus, nyelvész stb.) vettek részt, de a geográfusok ki-
emelt szerepet játszottak feltárásában. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy a
19. században (amikor a kutatások megindultak) a geográfia f ő feladatának az isme-
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
136 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
retlen, „vad", egzotikus vidékek megismerését, megismertetését tartották. Ezen
kritériumoknak a Balkán igen jól megfelelt, ezért is nagyobb lehetett az érdekl ődés
iránta, mint a többi (ún. civilizált) dél-európai térség iránt.
Magyar, illetve magyarországi kutatók egész sora foglalkozott balkáni tematikájú
kutatásokkal. Számuk nagyságrendekkel meghaladta a többi dél-európai térséggel
foglalkozókét.
A megjelent publikációk a geográfiai érdekl ő dés széles spektrumát fogják át, uta-
zási irodalom, természeti földrajzi vizsgálatok, komplex területi bemutatás, telepü-
lés-földrajzi, népesedési kérdésekkel foglalkozó, geopolitikai, stb. tematikák széles
köre fogja át őket. Ez az els ő, igen termékeny id ő szak a 2. világháború végére ha-
nyatlásba fordult, az 1948-as kommunista hatalomátvétellel pedig lezárult. A legje-
lentő sebb geográfusok közül néhány kiemelked ő név a korszakból: Kánitz Fülöp
Félix, Nopcsa Ferenc, Havass Rezs ő , Mendöl Tibor, Fodor Ferenc.
A Balkán-félszigettel, mint egésszel való foglalkozás a politikai törésvonalak miatt
ellehetetlenült. Görögország és Törökország a nyugati blokkba integrálódott és belé-
pett a NATO-ba. Jugoszlávia köztes helyzetet igyekezett elfoglalni az egész korszak-
ban — anyagi értelemben igen sokat profitálva ebb ő l. Albánia többször is patrónust
váltott (jugoszláv, kínai, szovjet), majd mindjobban befelé fordult, zárt országgá vált.
Bulgária a szovjet igényeknek való mind teljesebb megfelelés stratégiáját választotta,
így próbálta maximalizálni a helyzetéb ő l adódó hasznokat. Az eredmény gazdasági
hanyatlás, politikai ortodoxia lett. A vázolt folyamatok azt jelentették, hogy Magyar-
országnak ezek a kapcsolatok mind kevésbé voltak vállalhatóak, vagy bels ő, vagy
külső okokból. A tudományos kutatásra a geográfia területén még leginkább Bulgária
vonatkozásában nyílt lehet ő ség (1d. Dudás Gyula munkássága).
A rendszerváltozás idején, illetve után, több m ű helyben és több diszciplínában is
megindultak a kutatások. A JATE, ELTE és a JPTE egyes egységei a Balkánt kuta-
tási profiljukba emelték. Az els ő ilyen kezdeményezés 1988-ra datálódik a Janus
Pannonius Tudományegyetemen, ahol Hóvári János vezetésével balkanisztikai
szeminárium indult a Soros Alapítvány támogatásával. Az MTA több kutatóhelye is
ezirányú kutatási profilt alakított ki. Glatz Ferenc történész, akadémikus kezdemé-
nyezésére létrejött a budapesti Balkán Tanulmányok Központja (2005).
A mű helyek sorába tartozik a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Bal-
kán Tanulmányok Központja is, ahol több szinten multidiszciplináris képzés, dok-
toriskolai program, folyóirat- és könyvkiadás zajlik. Jelen sorok írója a Központ
igazgatója az alapítástól (1999) kezdve.
Dél-Európa a magyar közgondolkodásban
A magyarság Dél-Európával kapcsolatos képét számos tényez ő befolyásolja, így
az oktatás, a mediterrán térségbe irányuló tömegturizmus, vagy éppen a hatalmas
fejlő désen átment elektronikus média. Az iskolai földrajzoktatásunk Dél-Európa
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 137
képe meglehet ősen egyoldalú. A térség kutatásában megmutatkozó hiányosságok,
elmaradások miatt meglehet ősen sematikus és mintegy távoli az a kép, melyet az
iskolai földrajztankönyvek közvetítenek. Az indusztriális korszakból itt maradt
szemléletben íródott tananyag a térség mez őgazdaságának és iparának, a szolgáltató
szektor sajátosságainak érzékeltetésével próbálja bemutatni, sok közhelyszer ű
elemmel a térség ún. „mediterrán" és „balkáni" államait.
1. ÁBRA
Az államföldrajzi Dél-Európa
(The State-geographic South-Europe)
AZ ÁLLAMFÖLDRAJZI DÉL-EURÓPA
Forrás: Pap (2007a).
Napjaink magyar mental map-es földrajzi vizsgálatai ugyan különböz ő célok
mentén fogalmazódtak meg, de foglalkoznak a térséggel is. Ilyenképpen visszacsa-
toláshoz juthatunk arról, hogy mi az, amit a magyar társadalom tud err ől a térségről,
illetve milyen képzeteket kapcsolnak hozzá, esetleg egyes részeihez. Az egyetemis-
ták Európa-képét vizsgáló szegedi szerz őpáros (Bajmóczy—Csikos 1997) és a ma-
gyarok olaszországi turisztikai választásait kutató Michalkó Gábor (Michalkó 1998)
egyaránt érinti a magyarság Dél-Európa képét. A legfrissebb, és nagy mintán (1200
kérdőív a 14-16 éves korosztályokban) végzett, reprezentatív felmérést folytató
Lakotár Katalin dolgozata mértékadó módon ad képet a kérdésr ől (Lakotár 2007).
A célcsoport által leginkább ismert, látogatott európai országok listavezet ő csoport-
jában Olaszország, Görögország, Horvátország és Szerbia is megjelent az eredmé-
nyekben. A tömegessé váló nemzetközi turizmus hatását mutatja, hogy a legvonzóbb
utazási célponttá váltak Magyarországon a dél-európai országok. A kérdésre, misze-
rint hová utazna kirándulási, üdülési céllal, a tízes listán a következ őket jelölték meg:
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
138 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
1) Olaszország, 3) Spanyolország, 5) Görögország, 7) Horvátország, 8) Portugália,
tehát a tíz legnépszer űbb kirándulási célpontból öt dél-európai.
A hosszabb tartózkodási céllal (munka, tanulás) megjelölni kért országok tízes
listáján a vizsgált térségb ől Olaszország (3.), Spanyolország (5.), Görögország (7.) és
Horvátország (10.) szerepelt. Tehát még mindig négy dél-európai a fentebbi sorból,
ha helyezéseikben visszacsúszást tapasztalunk is Nagy-Britanniával (1.), Franciaor-
szággal (2.), Németországgal (4.), Ausztriával (6.), Hollandiával (8.), vagy éppen (9.)
Svédországgal szemben. A négy dél-európai ország abból a szempontból is egy cso-
portot képezett, hogy az indoklásnál a „turisztikai" jelleg ű érvek erősek voltak. Érde-
kesek voltak ebben a vizsgálatban az elutasított (a semmiképpen nem választott) or-
szágok is, hiszen ebben a körben is megjelentek a térséget reprezentáló államok, egy-
értelműen „balkáni" képzettel összekapcsolva (Szerbia, Albánia és Bulgária). Az
indoklás szerint ezek elmaradott, alacsonyabb életszínvonalú térségek, melyeket hosz-
szabb tartózkodásra semmiképpen nem választanának a célcsoport tagjai.
A vizsgálatok arra mutatnak, hogy a térségr ől, mint egészről nem alakult ki képe a
magyar társadalomnak. A térségben kialakított „mediterrán" és „balkáni" csoportok
között nagyon nagy távolságot lát a magyar társadalom, a képet a széls ő ségek ural-
ják. Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évtized gazdasági, biztonságpo-
litikai és politikai térszervez ődése a Kelet—Nyugat szembenállást a térségben meg-
szüntette, illetve a politikai törésvonalak a korábbiakhoz képest más módon és új
szereplőkkel formálódtak újjá. A kutatásnak, az ismeretterjesztésnek, az oktatásnak
és a tájékoztatásnak hitelesebb képet kellene közvetítenie Dél-Európa valós viszo-
nyairól és a magyar kapcsolatok jellegér ől.
Politikai és kulturális kapcsolatok napjainkban
Intézményi és politikai kapcsolatok
Az 1. táblázat alapján a dél-európai államok három csoportját különíthetjük el a
kapcsolatok intenzitásának figyelembevételével.
Az első csoportba azon államok kerültek, amelyekkel az intézményi kapcsolat,
illetve jelenlét gyakorlatilag nemleges. Ide tartozik Andorra, San Marino és Málta.
A két szárazföldi mikroállam esetében részben a távolság, részben a csekély érdek-
közösség magyarázza azt, hogy az intézményes kapcsolatok nem fejl ődtek képvise-
letek létesítéséig. Azonban a szintén EU tagország, ráadásul nagy stratégiai és geo-
politikai jelentőségű Málta esetén nehezen értelmezhet ő a helyi képviseletek hiánya
(csupán egy tiszteletbeli konzul m űködik a szigeteken).
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekintó 139
ti
ti X X X
X I
X I
X I b.0
X I rn
co X — x X X X
X I
X I
c%s
X X — I
X X
X r X
ti X I n) X X
X I I
0.
X I I XX
Tiszteletbelikonzulátus
Kulturális intézmény**
Gazdaságiintézmény*
Kulturális intézmény
94
Z
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
140 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Intenzív és szoros, sokoldalú kapcsolatok els ősorban az olasz, spanyol, horvát és
török állammal állnak fenn. Ezen belül Olaszországgal, Spanyolországgal közös
NATO- és EU-tagság köt össze bennünket. A másodsorban szintén ide sorolható
bolgárok is NATO- és EU-tagok, a törökök NATO szövetségeseink, a horvátok és a
szerbek pedig a szomszédsági kapcsolat, valamint a magyar kisebbségek jelenléte
mellett új gazdasági potenciált is jelentenek, mivel a balkáni régió nem EU államai-
val együtt Horvátország már tagja, Szerbia pedig hónapokon belül tagjává válik a
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA). A megállapodás a
magyar cégek számára lehet őséget nyújt mindkét országon keresztül egy egységes
szabadkereskedelmi régióba történ ő belépésre, emellett további piaci expanziót
jelenthet az a tény, hogy Szerbia, mint a Szerbia-Montenegró Államközösség jog-
utódja, megújíthatja szabadkereskedelmi megállapodását Oroszországgal. A csoport
majd egészét jellemzi a jelent ős gazdasági potenciál, és ez felveti a gazdasági ér-
dekérvényesítés igényét is.
A harmadik csoportba tartozó ciprusi, szlovén, boszniai, albán, crna gorac, mace-
dón és az egyházi állammal egyenként nagyon változó tartalmú és jelleg ű kapcsolat
alakult ki, melyek annyiban közösek, hogy a formális diplomáciai kapcsolat fenn-
tartását az együttm űködés biztosítására a felek igénylik.
A vizsgált dél-európai államok magyarországi intézményi jelenléte bizonyos pár-
huzamot mutat a magyar intézményrendszerrel (2. táblázat). Olaszország, Spanyol-
ország, Bulgária, Törökország és Horvátország azon államok, amelyek jelent ősebb
intézményrendszert alakítottak ki. Súlyosabb asszimetriát Spanyolország esetében
állapítottunk meg. A kapcsolati intenzitás másik végpontján Málta, Andorra és San
Marino áll. A többi ország esetében a kölcsönösség és a másik fél hasonló jelleg ű
értékelése érzékelhet ő.
Kulturális és civil kapcsolatok
A rendkívül népszerű és kiválónak tekintett Google, internetes keres őprogrammal
tájékozódó céllal — óvakodva attól, hogy túlzott következtetéseket levonjunk az
eredményekb ől — megvizsgáltuk, hogy milyen különbségeket lehet tapasztalni az
egyes államokra irányuló magyar figyelmet illet ően. Az internetes jelenlét tekinte-
tében rendkívül vegyes, tulajdonképpen csak nagyon korlátozottan összehasonlítha-
tó tartalmakkal számolhatunk. Éppen ezért a három vizsgált kategóriában csak a
sorrendiség az említésszámban az, amit figyelembe vehettünk. Az eredményeket a
3. táblázat tartalmazza. Az élbolyba azon államok kerültek, amelyekkel a kapcsolat
(főként turisztikai tekintetben) relatíve intenzív. Olaszország minden tekintetben
fölényesen vezet. Spanyolország, Horvátország, Görögország, Törökország, Ciprus
és Bulgária a főként turisztikai kínálatuk és ismertségük miatt vannak relatíve ma-
gasan reprezentálva. A sor végén azok a távolabbi elhelyezkedés ű kis államok áll-
nak, amelyekkel a magyarság kapcsolatai sem a múltban nem voltak jelent ősek,
sem napjainkban nem alakult ki társadalmi méret ű kapcsolat.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 141
3. TÁBLÁZAT
Önkormányzati kapcsolatok a legjelent ősebb magyar városok külkapcsolati
rendszere szerint
(Sout-european Relationships of Significant Hungarian Cities)
Magyar Megyei
Jogú Városok és a A vizsgált országcsoporthoz tartozó
Magyar régió
főváros (a testvér- testvérvárosok
városok számával)
Dél-Alföld Békéscsaba (9) Nagybecskerek (Srb)
T: 18 339km2 Hódmezővásárhely Zenta (Srb)
N:1,372Mfó (9) Rodostó (It)
Kecskemét (12) Parma (It), Pula (Cr), Szabadka (Srb)
Szeged (19)
Dél-Dunántúl Pécs (12) Terracina (It), Eszék (Cr), Szliven (B),
T: 14 169 km 2 Kaposvár (10) Kütahya (T)
L: 0,977 M fó Szekszárd (8) Schio (It)
Ravenna (It), Óbecse (Srb)
Észak-Alföld Debrecen (12) Cattolica (It), Sumen (B), Setubal (Prt)
T: 17 729 km 2 Szolnok (7) Forli (It)
L: 1,547 M fő Nyíregyháza (8) nincs
Észak- Miskolc (7) nincs
Magyarország Eger (10) Sarzana (It), Pamukkale (T)
T: 13 429 km2 Salgótarján (8) Vigarano Mainarda (It)
L: 1,271 M fó
Közép- Tatabánya,(6) nincs
Dunántúl Székesfehérvár (10) Cento (It), Blageovgrad (B),
T: 11 117 km 2 Zadar (Cr)
L: 1,1 M fő Dunaújváros (3) Elbasan (Skip)
Veszprém (8) nincs
Közép- Budapest (10) Szarejevo (BiH),
Magyarország Lisszabon (Prt), Zágráb (Cr)
T: 6919 km 2 Érd (3) nincs
L: 2,86 M fő
Nyugat- Győr (7) nincs
Dunántúl Sopron (8) Bolzano (It)
T: 11 183 km 2 Zalaegerszeg (13) Gorizia (It), Dobrics (B), Lendva (S1), Varasd
L: 1,0 M fő (Cr), Zenica (BiH)
Nagykanizsa (7) Csáktornya (Cr), Kazanlak (B)
Szombathely (12) Ferrara (It), Lecco (It), Maribor (S1)
Sp: Spanyolország, Prt: Portugália, It: Olaszország, M: Málta, C: Ciprus, Sl: Szlovénia,
Cr: Horvátország, Srb: Szerbia, BiH: Bosznia-Hercegovina, Skip: Albánia, B: Bulgária,
Gr: Görögország, Cg: Montenegró, Mac: Macedónia, V: Vatikán, A: Andorra, SM: San
Marino, T: Törökország.
Forrás: A városok hivatalos weboldalai alapján saját szerkesztés.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
142 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
A legjelentő sebb magyar városok testvér-települési kapcsolatainak (218 szerz ő-
dött testvér-települési kapcsolat) 17%-a köt ődik a három dél-európai félszigethez.
Ezen belül is megfigyelhetünk bizonyos koncentrációt, illetve asszimetriákat. A 38
dél-európai kapcsolatból 13 olasz (34%), hat horvátországi (15%), öt bolgár (13%),
négy szerbiai (11%), három török (8%), kett ő—kettő pedig szlovéniai, bosnyák és
portugál várossal köttetett, és van egyetlen albán.
Az arányok hozzávet őlegesen két tényez ővel magyarázhatók. A horvátországi,
szerbiai és szlovéniai szerző dött kapcsolatok jórészt a történelmi Magyarországhoz
egykor kapcsolódó városokkal köttettek. A másik csoportba olyan települések tar-
toznak, amelyeket olyan népek laknak, akikkel a magyarság ún. történelmi barátsá-
got ápol (olasz, török, bolgár). Elgondolkodtatóak a hiányok is, els ősorban Spa-
nyolország és Görögország az, amelyekkel felt űnően nincsenek kapcsolatai a jelen-
tős magyar városoknak.
Az országcsoporton belüli fontosabb állami nyelveknek és civilizációs képzések-
nek van bázisa a magyar fels ő oktatásban. Az olasz, a spanyol, a portugál, a bolgár
és a török nyelvnek tanszékei vannak az ország egyetemein. A szomszédos államok
nyelvei közül néhányat a kisebbségi oktatás, azon belül a fels őoktatás (szerb, hor-
vát, szlovén) keretében is m űvelik.
A kisebbségi nyelveknek a közoktatásban is megvannak az intézményeik. Ezen
túl csak az olasz és a spanyol nyelvnek van jelent ős középiskolai háttere, ez meg-
mutatkozik abban is, hogy a térségb ől a két jelentős, nem kisebbségi bázisú nyelv
az olasz és a spanyol (60 ezer fő vallott 2001-ben olasz és 27 ezer spanyol nyelvtu-
dásról). Ez a nyelv- és civilizációs ismeret kijelöli a társadalmi méret ű kapcsolat-
építés lehetséges útjait is.
A legjelent ősebb gazdasági partner-államokkal létesített kapcsolatok
A legjelentő sebb dél-európai partnerünk — nem csak gazdasági tekintetben —
Olaszország, melyről egy nagyobb terjedelm ű tanulmány keretében értekezünk,
ezért ezzel a kapcsolattal a jelen dolgozatban nem foglalkozunk
Horvátország
A magyar befektet ők 1993-2004 között mintegy 930 millió USD t őkét fektettek be
Horvátországban, rendkívül gyorsan b ővülő dinamikával. Ezzel Magyarország Ausztria,
Németország és az USA után a 4. helyet foglalja el a befektet ők sorában. A néhány
nagy mellett, melyekr ől áttekintést ad a 4. táblázat, sok kis befektet ő is megjelent a
tengerparton, ingatlanvásárlással. Ennek „eredményei" ellentmondásosak, de minden-
esetre a horvát—magyar kapcsolatokat segítik társadalmi méret űvé szélesíteni.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 143
4. TÁBLÁZAT
A legjelent ősebb magyar befektetések Horvátországban
(The Most Significant Hungarian Investments in Croatia)
Év Befektető Értéke Jellege
1996 Zalakerámia n.a. Megvásárolta az INKER szaniteráru gyárat.
2002 Dalmácia n.a. A tribunji yachtkikötő 32 éves koncessziójának
Holyday KFT. megvásárlása.
2003 Dalmácia n.a. Megvásárolja
Holyday KFT. a Primosten szállodakomplexumot és ki--
kötőt,
a Kremik kikötőt,
a Hvar szigeti Jelsa Hotelt,
a Hotel Ploce-t.
2003 MOL 505 millió Az INA 25%-os részvénypakettje/olajipar
USD
2004 Dunapack 23 millió 140 főt foglalkoztató hullámpapírgyártó üzem a
euró fővárosban.
2005 OTP 263 millió A 7. legjelentősebb horvát bank részvényeinek
euró 95,6%-át vette meg (OTP Banka Hravatska d.d.).
Forrás: Sült (2006) alapján saját szerkesztés.
A magyar—horvát kereskedelmi relációban évente több, mint 1100 magyar cég
vesz részt, viszi ki áruját, illetve ellenkez ő irányban 400 importál. A külkereske-
delmi forgalom növekedése rendkívül dinamikus, 2000 és 2004 között több mint
két és félszeresére n őtt. Az ipari termékek vonatkozásában mindkét irányban vám-
mentes a forgalom. Az EU-csatlakozás óta azonban a mez őgazdasági és élelmiszer-
ipari termékek esetében aszimmetria áll fenn, a horvátok vámot vetnek ki a magyar
termékekre, míg a horvát termékeket vámmentesen vagyunk kénytelenek fogadni.
Mindezzel együtt is a forgalom jelent ős magyar aktívummal jár, ami segít csökken-
teni a magyar külkereskedelem hiányát.
A magyar export szerkezetében a gépek, berendezések, energiahordozók, feldol-
gozott termékek jelent ősége kiemelked ő és növekvő, az élelmiszerek szerepe jelen-
tős, bár csökkenő, a nyersanyagoké kicsi és csökken ő.
A magyar importban az energiahordozók, gépek és berendezések, feldolgozott
termékek aránya jelent ősebb, az élelmiszer, ital és nyersanyag jelent ősége kisebb és
csökkenő.
A magyarok turisztikai aktivitásában a horvát tengerpart kiemelked ő szerepet ját-
szik. Ez a legközelebbi, jól elérhető tengerpart, melyhez történeti-kulturális ragaszko-
dás, a jugoszláv id őszakból a megszokás, a tisztaság, a környezeti értékek és a sokol-
dalú turisztikai aktivitás lehetősége kötődik. Horvátországot a magyarok számára ez
hosszú távon is a legfontosabb turisztikai célterületté teszi. Az elmúlt években dina-
mikusan emelkedett az érkezések száma, és napjainkban mintegy félmillió honfitár-
sunk fordul meg ezen a tengerparton. A magyar befektetések (4. táblázat) mutatják a
turisztikai érdeklődés strukturális jelentőségét (László—Gáspár 2006; Pap 2006).
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
144 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Spanyolország
Spanyolország az elmúlt évek dinamikus növekedése révén az Európai Unió ötö-
dik, a világ nyolcadik gazdasági hatalmává vált. A kereskedelmi kapcsolatok az
elmúlt években dinamikusan nő ttek, napjainkra Magyarország az újonnan csatlako-
zott kelet-közép-európai és délkelet-európai térségben (megel őzve Lengyelorszá-
got) a legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált Spanyolországnak. A két ország
kereskedelmében a magasan fejlett ipari termékek dominálnak, elektronika és in-
formatika, autóipari termékek, illetve az utóbbi id őszakban növekedésnek indult a
mező gazdasági és élelmiszeripari termékek forgalma is.
A spanyol működő tőke jelenléte szerény, 2006-ban 900 millió euró értékben,
mintegy 70, spanyol t ő kével alapított cég volt jelen Magyarországon. A legjelent ő-
sebbeket az 5. táblázat mutatja be. A várakozások szerint a jöv őben ez az érdekl ő-
dés növekedni fog, egyrészt mert az uniós csatlakozásunk er ősítette a bizalmat a
térség iránt, másrészt a spanyol t ő ke hagyományos befektetési területének számító
Latin-Amerikában a gazdasági és politikai bizonytalanság riasztóan hat.
5. TÁBLÁZAT
A legjelent ősebb magyarországi, spanyol tőkével m űködő vállalatok
(The Most Significant Companies in Hungary with Spanish Capital)
Cégnév Tevékenységek
Banco de Santander pénzügyek
Campesa elektronikus mérlegek
Casa Buades fürdőszobai termékek
Castello & Gomez sütöde, reklám
Electronica de Precision elektronika
ESMAR-GESTAMP S.A. fémmegmunkálás, autóipari beszállító
Jamones Segovia S.A. húsipar
Max Plastic műanyagipar
Piensos Baucels y Jamones Segovia húsipar
Plasticos Mondragon műanyagipar
Santandreu logisztika
Tradelda bőripar
Union Fenosa tanácsadás
Vega Sicilia bor
VOPI4 S.A. építőipar
Zara kiskereskedelem
Forrás: ITDH (2006).
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 145
A turizmus mindkét irányban jelent ős. A spanyol állampolgárok beutazásai Ma-
gyarországra minden vizsgált évben jelent ősen meghaladják a magyarok beutazásait
Spanyolországba.
Törökország
A török—magyar kapcsolatokban a mindkét oldali er ős érdekeltség a kézzelfogha-
tó. A fő ként török oldalról megélt történelmi barátság, a dinamikusan fejl ődő gaz-
dasági kapcsolatok, bizonyos geopolitikai összekapcsoltság hatalmas lehet őségek-
kel kecsegtet. Kérdés, hogyan alakul a török EU-tagság kérdése? Jelent ős lehetőség
kínálkozik még a kapcsolatok alakításában a 2010-es Európa Kulturális F ővárosa
közös rendezésében, amikor Pécs és Isztambul (a németországi Essen-nel együtt)
lesznek társfővárosok.
A kereskedelem terén mindkét irányban rapid növekedést regisztrálnak a statiszti-
kák, 2004-ben a magyar kivitel 505 millió USD, a behozatal 305 millió USD érték-
ben realizálódott. Az árucsere tartalma jórészt iparcikk, háztartásigép és textiláru. A
török gazdaság expanziója tükröz ődik a számokban is, a GDP értéke dinamikusan
nő, miközben az infláció üteme lassul.
6. TÁBLÁZAT
A legjelent ősebb magyarországi, török tőkével m űködő vállalkozások
(The Most Significant Companies in Hungary with Turkish Capital)
Cégnév Tevékenységek
Baykan Otogaz Ltd autó — gázüzem — konvektorok gyártása
Ihlas Holding üzletközpont Bp. Újpalotán
Aunde Teknik A.S. autóbusz ülések gyártása
Polilas A.S. gumitömítések gyártása
Haytek Konfeksion felsőruházat gyártása
Bayramlar Holding porfestékgyártás (Peremarton)
Egeseramik csempe és szaniteráru értékesítés
Pulver A.S. porfestéküzem
Unip Ltd logisztikai központ (Oroszlány)
Ikarus Egyedi Gépgyár autóbuszgyártás
Volksbank pénzügyi szolgáltatás
Celebi Holding ferihegyi repülőtéri kiszolgálás
Forrás: ITDH (2006).
Az FDI terén a török érdekl ődés a jellemző , a mintegy 250-300 magyarországi
török befektet ő a vegyiparban, textiliparban, gépkocsi alkatrészgyártásban, épít ő-
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
146 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
iparban, banki és szolgáltatási szektorban jelent meg, a befektetések összértéke
2004-ig elérte az 50 millió dollárt. A 6. táblázat mutatja a magyarországi török
befektetések legjelent ősebbjeinek körét. A magyar befektetések száma és értéke
Törökországban annak ellenére minimális, hogy megnőtt a hazai érdekl ődés a vi-
szonossági alapon számunkra korlátozás nélkül vásárolható török ingatlanok iránt.
A látogatóstatisztika alapján nagy volumen ű török határátlép ő érkezett Magyaror-
szágra a vizsgált id őszakban. Ez nem valódi turizmusról, hanem arról a tényr ől
árulkodik, hogy a Németországban dolgozó törökök hazánkon keresztül látogatnak
haza. Az adatokban tükröz ődő változások els ősorban az útvonalválasztást befolyá-
soló politikai eseményekkel (háborús események) függenek össze. A magyarok
törökországi utazásai — a vizsgált id őszakban — dinamikus növekedést mutatnak. Ez
a hagyományosan vonzó isztambuli desztináció mellett a törökországi fürd őhelyek
(főként Antalya) növekv ő népszerűségét mutatja.
Más dél-európai államokkal létesített gazdasági kapcsolatok jellege
Albánia
Az Albániával kialakított kereskedelmi kapcsolatok a térségen belül volumenben
a legcsekélyebbek közé tartoznak, els ősorban a magyar export jellemzi (a kereske-
delmi egyenleg 2004-ben 17 M euró, de a magyar aktívum nagyon jelent ős arányú
[16 M euróJ). Egészében a magyar gazdasági jelenlét messze a lehet őségek alatt
van, ami csak nehezen értelmezhet ő. Az albán—magyar viszony albán oldali pozitív
megítéléséből következhetne egy er őteljesebb kapcsolat, de a statisztikák csak na-
gyon alacsony intenzitású viszonyrendszerr ől árulkodnak. Vélhetően a sematikus és
torz magyarországi Albánia-kép, a nyelvi-kulturális távolság és az, hogy Albánia az
államszocialista időszakban is erősen elzárt volt (nem alakultak ki a helyi piacon
való boldoguláshoz szükséges er ős személyes kapcsolatok) a felel ős a kiaknázatla-
nul maradt lehetőségekért.
A magyar turisták száma csekély, zömüket főként a Görögországból (Korfu) és
Montenegróból rövid id őre átkirándulók adják (Császár—Pap 2007). A vizsgált
időszakban a látogatóstatisztika folyamatos, enyhe emelkedést mutat, de csupán
kétezres értéket ér el. Az albánok látogatásai Magyarországra számszer űen maga-
sabb értékeket mutatnak (de nem nagyságrenddel), trendjében csökken őek, az év-
ről-évre bekövetkez ő változások hektikusak.
Bosznia-Hercegovina
A formálisan föderális berendezkedés ű állam, mely nemzetközi gyámság alatt él,
sok tekintetben magán viseli az átmenetiség jellemz őit. A politikai bizonytalanság
hosszú időn át óvatosságra késztette a külföldi t őkét. A kereskedelem hatalmas
passzívummal jellemezhet ő . Az ország költségvetésének adatai a politikai-
gazdasági rendszer miatt nem adnak lényeges eligazítást. Külön költségvetéssel
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 147
rendelkezik Bosznia-Hercegovina (központi) kormánya, a BiH Föderáció és a
Republika Srpska kormánya, valamint Brcsko Körzet kormánya (közgy űlése),
amely költségvetések korábban sohasem álltak össze egy konszolidált országos
költségvetésben. Általánosan jellemz ő volt, hogy mindegyik illetékes kormány saját
költségvetésének ésszer ű sítésére és csökkentésére törekedett, ami rendszerint nem
valósult meg.
A — lényegében továbbra is teljesen nemzetközi irányítás alatt álló — bankrendszer
továbbra is jól teljesít, melyet els ő sorban az osztrák bankintézmények további jelen-
tős térhódítása jellemez.
A külföldi beruházások 2004. évben 383 millió eurót tettek ki, a 2003. évinek
több mint kétszeresét. A magyar—bosnyák kétoldalú t őkebefektetések alacsony
szinten mozognak, és egyik ország statisztikájából sem állnak rendelkezésre meg-
bízható információk. Bosznia-Hercegovinában a magyar m űködőtőke-befektetések
értéke 1994-2004 között elérte a 0,5 M eurót.
A turizmus adottságai több tekintetben kit űnőek, az infrastruktúra és a turisztikai
termékek ellenben fejletlenek. A magyarok els ősorban a tengerpartra igyekezve
haladnak át a térségen, els ősorban Szarajevó és Mostar meglátogatására szorítkoz-
nak. A magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelem a hangsúlyos, mely jelen-
tős aktívummal jár Magyarország javára (Ljubic 2005; Pap 2005).
Bulgária
A magyar—bolgár kapcsolatokban a történelmi jóviszony, a jelent ős, mindkét oldali
intézményrendszer, a közös EU- és NATO-tagság jelent ős lehetőségekkel kecsegtet.
Bulgária jelentős gazdasági növekedés elő tt áll, ugyanakkor súlyos problémákat is
kezelnie kell. Különösen a drámai népességfogyás az, ami kevéssé kezelhet ő, de
drasztikus hatású az ország teljes életére. Magyarország számára a kapcsolódás nagy
tudatosságot igényl ő feladat. A sajátos balkáni viszonyokhoz való alkalmazkodás és a
magyar érdekeltség jó pozícionálása révén fejleszthetjük kapcsolatainkat.
A kétoldalú kereskedelem fejl ődik, a magyar import 2003-hoz képest 2004-ben
51,1%-kal, az export 72,4%-kal n őtt. Mivel ilyen nagymértékű növekedés egyik év-
ben sem volt tapasztalható, prognosztizálható, hogy a két ország között a jöv őben
további jelentős fejlődés várható. A magyar export favorit termékei a gyógyszerek,
konzerv kukorica, TV készülékek, ken ő- és egyéb olajok, PVC, számítástechnikai gé-
pek és alkatrészek, mérőkészülékek. A bolgár kivitelnél a pékáru és cukrászsütemé-
nyek, ruházat, élelmiszer, gépalkatrészek, vegyipari termékek szerepeltek kiemelten.
A magyar vállalkozások már megjelentek az országban, de térnyerésük igazán Bul-
gária EU-csatlakozása után lehet jelent ős. A befektetések összege ugyanakkor évr ől-
évre jelentősen nő , az OTP csoport 2003. évben 100%-os tulajdoni hányaddal megvá-
sárolta a bolgár DSK Bankot. 2004-ben a bank 3 éves futamid őre, mintegy 140 millió
euró hitelfelvételhez jutott nemzetközi pénzintézetekt ől. Ezzel is növelve beruházása
értékét, melyb ő l bevezették az E-banking szolgáltatást, valamint külön ügyfélszol-
gálatot létesítettek a kiemelt partnereik részére. A Dunapack Rt. Rodina plovdivi
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
148 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
gyárában, 2004-ben 1,5 millió euró beruházást hajtott végre a termel ő berendezések
korszerűsítésének területén.
A turizmus területén Bulgária jól ismert a magyarok, f őleg az idősebb korosztály
körében. Az államszocialista id őszakban a bolgár tengerpart népszer ű desztináció
volt, melyet egy alacsony színvonalú tömegturizmus jellemzett. Az 1990-es évek-
ben egy drasztikus visszaesés következett be, majd a követez ő évtizedben, össze-
függésben a jelentős bolgár idegenforgalmi fejlesztésekkel, a magyarok újra felfe-
dezték a térséget. Az értékek látványos növekedést mutatnak.
Ciprus
A megosztott sziget két fele közül a déli, görög résszel alakultak ki intenzív kap-
csolatok. A ciprusi cégek magyarországi jelenléte, minthogy Ciprus egy off-shore
pénzügyi központ, nem feltétlenül (és a tapasztalatok szerint általában nem is) jelent
effektív ciprusi jelenlétet. Ugyanakkor bizonyos pénzügyi man őverekben ezek a
vállalkozások időnként — kevéssé átlátható módon és tartalommal —, de fontos sze-
repet játszanak. A magyarok turisztikai érdekl ődése Afrodité szigete iránt növekv ő
a vizsgált időszakban. A Magyarországon tanult ciprióta diákok (és magyar házas-
társaik) fontos szerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatokban (Pap 1997).
Görögország
Magyarország — EU-csatlakozása óta — a legközelebbi EU-tagország a szárazföldön
Görögország számára. A magyar kivitel 262,1 millió eurót, a behozatal 60,9 millió
eurót tett ki 2004-ben (KSH adatok szerint). Ez 67%, illetve 2% növekedést mutat
2003-hoz képest. A tavalyi évet rekord érték ű, 201,2 millió eurós magyar kereske-
delmi aktívum jellemezte. Az áruszerkezetet tekintve exportunkban a gépek, gépi
berendezések, élelmiszerek túlsúlya, importunkban a feldolgozott termékek és
élelmiszerek túlsúlya a meghatározó.
A görög—magyar gazdasági kapcsolatokon belül jelent ős a turisztikai szektor. Év-
ről-évre nagy számban érkeznek magyarok a görög tengerpartra és a szigetekre,
nem véletlen, hogy a magyar vállalkozók görögországi befektetési törekvései is a
szállodaiparra összpontosultak (0,2 millió euró értékben). A m űködő tőke áramlása
mindkét irányba csekély mérték ű, a görög tőke Magyarországra „áramlása" 2004-ig
4,8 millió eurót jelentetett.
A tapasztalataink szerint, az 1940-es évek végén a görög polgárháború nyomán Ma-
gyarországra menekült mintegy 15 ezer görög leszármazottai (a második és a harma-
dik generáció) játszanak aktív szerepet a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.
Málta
Málta mediterrán szigetország jellegéb ől fakadóan turisztikai kínálatával van jelen
Magyarországon. A közepes árfekvés ű, jó minőségű turisztikai kínálatával az or-
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s 4 Kitekint ő 149
szág (számokban egyel őre csekély) növekv ő részesedést tudhat magáénak a magyar
idegenforgalmi piacból. A magyarok viszonylag kés őn, az 1990-es években fedez-
ték fel a szigetet. A szigetre jellemz ő gazdasági tevékenységek részben er ősen
helyhez kötöttek (kiköt ői szolgáltatások), illetve a máltai kapcsolatok hagyományo-
san az Egyesült Királysággal és Olaszországgal er őteljesek. Így az egyéb külgazda-
sági kapcsolatok nem számottev őek. Máltai — és máltai off-shore cégeken keresztül
más külföldi — befektet ők kisebb összegekkel vannak jelen a magyarországi t őkepi-
acokon. A közös EU-tagság révén a kapcsolatok várhatóan er ősödni fognak (Pap
1998; 2001). A máltai állampolgárok látogatásai — a méretbeli különbségekb ől
adódóan nem meglepő módon — jelentősen elmaradnak a magyarokétól.
Macedónia
A macedón—magyar viszony és annak minden szegmense a politikai stabilitás
függvényében fog a jöv őben fejlődni. A magyar—macedón kereskedelmi kapcsola-
tok volumene nem túl nagy, és jelent ős magyar aktívummal jellemezhet ő.
Ugyanakkor Magyarország mégis jelentős szerepet játszik az országban, hiszen a
Magyar Telekom vállalat nyerte el a macedón távközlési vállalat privatizációs tenderét.
A kis országban jó lehető ségek vannak a gazdasági térnyerésre. A távközlési privatizá-
ció ráirányíthatja a figyelmet a helyi lehet őségekre. A politikai kapcsolatok probléma-
mentesek, a magyarok megítélése jó, ami különösen abból a szempontból értékelend ő,
hogy a macedónok egyetlen szomszédjukkal sem ápolnak felh őtlen viszonyt.
A magyar turizmus nem jelent ős, és elsősorban a Görögországba tartó átutazók
köréből kerülnek ki a látogatók (Pap—Végh—Reményi 2006). A fejlődés lehetőségei
jók, elsősorban Ohrid környéke kecsegtet magyar érdekl ődéssel.
Montenegró
A kis, 2006-ban formális függetlenséget nyert balkáni állammal kialakított gazda-
sági kapcsolatokról számszer űsített mutatók kevéssé léteznek, a számadatok még a
szerb—montenegrói államszövetségre vonatkoznak. A magyar kapcsolatok er őteljesen
fejlő dnek, Magyarország a telekommunikációban, a bankszektorban és az ingatlanfej-
lesztés területén vásárolt meg jelent ős piacokat. A statisztikák szerint 2006-ban a
legnagyobb befektető országgá vált. Jelen van a magyar cégek közül az OTP, a
Magyar Telekom, a TriGránit, a Danubius Hotel. A magyarok szállodavásárlások-
kal is jelen vannak az országban. Er őteljes magyar vállalati érdekl ődés tapasztalható
a Bar-i kikötőhöz kapcsolódó szolgáltatások iránt is.
Az ország a turizmusból él jelent ős mértékben (a GDP kb. 15%-a származik ebb ől
az ágazatból), így a turizmus területén számottev őek a fejlődési lehetőségek. A
magyar turisták száma nem jelent ős, de növekvő (Nagy Abonyi 2006). A magyarok
az Adria partja mentén, Horvátországból, a Belgrád—Bar vasútvonalon, illetve repül ő-
gépen érkeznek az országba.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
150 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Portugália
A portugál—magyar gazdasági kapcsolatokat jelent ősen befolyásolja (kedvez őtlenül)
a földrajzi távolság, a portugál gazdaság már hosszabb ideje tartó gyengélkedése,
valamint az a tényez ő, hogy a portugál gazdasági érdekl ődés hagyományosan inkább
Nyugat-Európára, Brazíliára, a volt afrikai gyarmatokra, továbbá a földközi-tengeri
arab országokra irányul. Ezzel együtt is a portugál gazdasági jelenlét nagyobb mérté-
kű , mint fordítva, összesen 14 portugál—magyar vegyes vállalat m űködik Magyar-
országon. Szakmai becslések szerint a befektetett t ő ke értéke 120-140 millió euró
lehet, ezzel a „régi" EU15 országcsoportban az utolsó helyen áll.
Érdemi magyar befektetés az ibériai országban nincs, néhány kisebb vendéglátó-
ipari, idegenforgalmi és kereskedelmi érdekeltségr ől van csupán a hivatalos szer-
veknek tudomása.
A kereskedelem terén a magyar exportot egy szolid mérték ű növekedés és kereske-
delmi aktívum jellemzi. A főbb árucikkeket mind a két irányban gépek, különféle
felszerelések, feldolgozott termékek teszik ki. Az újonnan csatlakozott államok köré-
bő l Lengyelország után Magyarország a második legnagyobb kereskedelmi partner.
Portugália, mint turisztikai desztináció az utóbbi id őszakban került fel a magyarok
utazási térképére. Az utóbbi egy évtizedben dinamikus fejl ődéssel megduplázódott
a kiutazások száma. A portugál érkezések száma ugyanezen id őszakban szinten
maradt, a nagyságrendje hasonló, mint a magyaré.
Szerbia
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelent ős ütemű fejlődést mutatnak. Jelentős a
külkereskedelem b ő vülése, mind az export, mind az import n ő . A magyar külkeres-
kedelmi aktívum jelent ős és növekvő mértékű . Magyarország az árucserében a
fejlettebb partner szerepét játssza, zömmel gépipari termékeket exportál, nyers-
anyagokat és félkésztermékeket importál.
A befektetések terén Magyarország a 6. helyen áll Szerbiában (SzNB). Az OTP je-
lenleg a szerbiai bankpiacon 3%-os részesedést mondhat a magáénak. A MOL ben-
zinkutak létesítésével terjeszkedik. Várhatóan nagy jelent őségű lesz egy amerikai—
magyar vállalat Nagybecskereken (Zrenjanin) létesítend ő bioetanol üzeme (380 millió
euró értékű beruházás). További jelentő s magyar befektet ő még Szerbiában a
TriGránit és a Betonút (Zemniczki 2007).
A turistaforgalom a két ország között arányaiban nem jelent ős. A kétoldalú kap-
csolatok kiemelkedő faktora a vajdasági magyar kisebbség, mely gazdasági tekin-
tetben is hidat képez a két ország között. A szerb—magyar határ menti együttm űkö-
dés lehető ségei jók, a reálszférában — nem mindig a statisztikában is látható módon
— már most is jelentő sek a gazdasági eredmények.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 151
Szlovénia
A szlovén—magyar gazdasági kapcsolatok az államok méretének és jellegének
megfelelő ek. Az adatok szerint az elmúlt években, a külkereskedelemben folyama-
tosan jelentős magyar aktívum képződik.
A legjelentősebb magyar befektet ő Szlovéniában a Magyar Alumíniumipari Rt.
(Silkem timföldgyár) és a magyar nemzeti olajtársaság, a MOL Rt. A TriGránit,
ingatlanfejlesztő vállalat 2005-ben elnyerte az új ljubljanai városközpont kivitele-
zésének fő vállalkozására kiírt 250 millió eurós tendert, amely a második legna-
gyobb külföldi beruházás Szlovénia történetében. 2006 végén a Magyarországon
befektetett szlovén t ő ke értéke mintegy 18 millió euró, míg a magyar befektetések
értéke Szlovéniában 25 millió euró volt.
Magyarországon a legjelentő sebb szlovén beruházó a Gorenje, illetve kiemelked ő
beruházás még a 40 millió eurós költséggel létesített Li-Premix állati takarmány-
gyár Zalaegerszegen.
A gazdasági együttműködés szempontjából kedvez ő körülmény, hogy 2004-től fel-
állt a Szlovén—Magyar Határ menti Regionális Térségfejlesztési Tanács, mely a helyi,
regionális gazdasági kapcsolatok fejlesztésének bázisa. A határ menti térségben él ő
szlovén és magyar kisebbség a kapcsolatok fejlesztésében fontos szerepet játszik.
Szlovénia megítélése a magyar turisták szemében kedvez ő, hegyvidékei (különö-
sen a téli idő szakban) és rövid tengerpartja növekv ő számban vonz látogatókat.
Kedvező körülmény, hogy a szlovén—magyar politikai kapcsolatok problémamente-
sek, a kultúra vonatkozásában kedvez ő ek a hasonló történelmi tapasztalatok, a Mo-
narchia szelleme mindkét nemzeti közösséget átfogja.
Összegzés
Magyarország számára Dél-Európa napjainkban nem képez külpolitikai vagy kül-
gazdasági prioritást. Ellenben a szóban forgó országcsoporttal a reálkapcsolatok
minden területén fejl ő dést mutatnak vizsgálataink, így a térség, nem utolsó sorban a
közös EU- és NATO-tagság kötelékei miatt, felértékel ődőben van Magyarország
számára. A térségbeli államokkal kapcsolatban évr ől-évre jelentős kereskedelmi
aktívum képz ő dik, a térséggel kapcsolatos kereskedelem volumene n ő .
A magyar működőtő ke-kihelyezésben a térség, különösen pedig a Balkán-
félsziget országai kitüntetett figyelmet élveznek. Néhány magyar vállalkozás
(MOL, OTP, TriGránit, Betonút, Magyar Telekom stb.) jelent ős szerepet játszik a
nyugat-balkáni privatizációs folyamatokban. Az Adria partjai mentén (Horvátor-
szágban és Montenegróban) magyar vállalkozások sora szerzett pozíciókat a turiz-
mus-vendéglátás területén. A Magyarországra irányuló FDI terén az olaszok, a
spanyolok és a törökök aktívak, de még a térségen belül listavezet ő olaszok is csu-
pán a 8-9. helyet foglalják el egész Magyarország viszonylatában.
A turizmus területén is érzékelhet ő a növekedés. A magyarok térségbeli érdekl ő-
dése jellemző en Horvátországhoz, Olaszországhoz, Bulgáriához és Görögországhoz
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
152 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
kötődik. A többi országban is nő a magyar látogatók száma, de arányaiban elmarad
a fent felsoroltakhoz képest.
A nagyon különböző méretű és jellegű csoportból csak néhány olyan állam azo-
nosítható, amelyek esetében a kapcsolatok volumene és intenzitása számottev ő, és a
jövő ben egyre meghatározóbb lesz a számunkra.
Magyarország összes dél-európai kapcsolatainak meghatározó hányada
Olaszországhoz kötő dik. A történelmi jóviszony, a fejlett intézményrendszer,
a relatíve nagyszámú, nyelvet beszél ő közvetítő, a térség legjelent ősebb gaz-
dasági potenciálja kiemelt partnerré teszi számunkra Itáliát. Nagyok a fejl ődés
lehető ségei, ami számos feladatot állít Magyarország elé. Az asszimetriából
adódóan a kapcsolatok fejl ő désében a magyar érdekeltség az er ősebb. Hosz-
szabb távon az olasz kapcsolatok, bár várhatóan meg őrzik első ségüket, ará-
nyukban csökkenni fognak, és a spanyol, török, bolgár stb. politikai, gazdasá-
gi, kulturális kapcsolatok er ősödhetnek meg.
— A magyar—spanyol kapcsolatokban jelent ős fejlődési lehet őség van. A világ 8.
gazdaságát létrehozó és a spanyol nyelv ű világ felé Európának kaput nyitó,
növekvő politikai súlyú országgal er ő sen aszimetrikusak a magyar társadalom
kapcsolatai. A spanyol intézményi jelenlét Magyarországon arányaiban túl-
mutat a kapcsolatok jelenlegi szintjén. A gazdaságban egy intenzív növekedés
tapasztalható, mind az FDI, mind a kereskedelem és a turizmus terén. A társa-
dalmi, civil, önkormányzati kapcsolatok terén érz ődik leginkább a jövőbeli
fejlődést korlátozó szűk keresztmetszet.
A horvát—magyar reláció — bár a fejl ő dés korlátai (már csak a méretek okán is)
láthatóak — nagyon fejlett az országcsoporton belül. A problémamentes politi-
kai kapcsolatok, a széles kör ű kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcso-
latok fontos, stabil és állandó partnerré teszik az országcsoporton belül Hor-
vátországot. A várható horvát EU- és NATO-tagság révén az intézményi kap-
csolatok még tovább er ősödhetnek.
A török viszonylatban, a jöv őt illetően sok ugyan a kérd őjel (EU-tagság), de a
török—magyar kapcsolatok jól megalapozottak, és minden területen dinamiku-
san fejlő dnek. A törökök számára a magyar kapcsolat geopolitikai és törté-
nelmi okok miatt is fontos. Az eurázsiai ország hatalmas demográfiai és gaz-
dasági potenciállal rendelkezik egy olyan térség határán, amely jelent ős de-
mográfiai erózión, strukturális átalakuláson megy keresztül az elkövetkez ő év-
tizedekben.
Az együttműködés dimenziói közül jelent ő sek a földrajziak és a kulturálisak is.
A földrajzilag erő sen tagolt mediterrán térségben a „távolság" kérdése több aspek-
tusból is jelent ő séggel bír. Nem csupán a földfelszíni távolsággal kell számolnunk,
hanem mentálissal és finanszírozásival is. A nagy közlekedési rendszerek még nem
képeznek összefüggő egészet, jelent ő sek a fehér foltok, a bels ő perifériák. A tenger
szerepe az országok életében meghatározó, nagymértékben fordulnak felé ezen
társadalmak.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 153
A nyelvi-kulturális faktor szerepe is jelent ős. Ilyen a magyar kisebbség szerepe
Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában, a közvetít ő szerepet játszó horvát,
szerb, görög, bolgár kisebbségé. A magyarság iránt egyfajta „történelmi barátságot"
éreznek a törökök, bolgárok, és részben az olaszok is. Az oktatási rendszerünk
(földrajz, történelem, nyelvek) felel őssége kiemelkedő szerepet játszik a kapcsola-
tok jövőbeli alakulásában.
A globalizációs folyamatokhoz alkalmazkodás a dél-európai térség egésze számára
feladatokat ad, részben ahhoz hasonlókat, mint amilyeneket Magyarország elé is állít.
Az egész vizsgált térség periférikus helyzet ű és jellegű, a modernizáció és a biztonság
kihívásai sok tekintetben megegyeznek a magyarországéival. A globalizációs folya-
matokból elsődlegesen a hátrányokat tapasztalhatják meg a déli államok, fő ként a
fokozódó migrációt, illetve az új típusú terrorizmust.
Jegyzetek
Készült az OTKA T 49291 számú, „A magyar—olasz kapcsolatok területi aspektusai" cím ű kutatás
keretében.
2
Az Eszéki Főkonzulátus jelenleg szünetelteti m űködését.
Irodalom
Bajmóczy P.—Csíkos L (1997) Európai országok népszer űsége egyetemi hallgatók körében. — Iskolakul-
túra. 6-7.71-77. o.
Bibó I. (1986) Az európai társadalomfejl ődés értelme. — Válogatott tanulmányok. Budapest.
Császár Zs.—Pap N. (2007) Expedíció a Balkánon I. Albánia — a sasok országa. — A Földrajz Tanítása. 3.
20-24. o.
Erődi B. (1895) Utazásom Szicília és Málta szigetén. Budapest.
Hajdú Z. (2004) Az intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejl ődésének problémái Magyaror-
szágon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. — Balkán Füzetek. 1. PTE TTK FIK, Pécs.
Hajdú Z.—Illés I.—Raffay Z. (2007) Délkelet-Európa: államhatárok, határon átnyúló kapcsolatok,
térstruktúrák. MTA RKK, Pécs.
Herczeg E.—Pap N. (2004) A szlovén—olasz határ menti együttm űködés sajátosságai. — Pap N.—Végh A.
(szerk.) A Kárpát medence politikai földrajza. A IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia konferen-
ciakötete. PTE TTK Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs. 191-198. o.
Lakotár K. (2007) A 14-16 éves tanulók hazánk szomszéd országairól alkotott kognitív térképeinek
tartalmi elemei. PhD értekezés. Kézirat. Pécs.
László M.—Gáspár A. (2006) A horvát gazdaság állapota az állami gazdaságpolitika tükrében. — Balkán
Füzetek. 4.89-99. o.
Ljubié, D. (2005) What should be and could be done to improve the economic situation in Bosnia and
Herzegovina? — Balkán Füzetek. 2.57-63. o.
Marosi S.—Sárfalvi B. (1968) Európa I-II. Gondolat Kiadó, Budapest.
Michalkó G. (1998) Mentális térképek a turizmus kutatásában. A magyar középiskolások Olaszország
képe. — Tér és Társadalom. 1-2.111-125. o.
Nagy Abonyi Cs. (2006) Magyar gazdasági törekvések Montenegróban. — Pap N. (szerk.) A Balatontól az
Adriáig. Lomart Kiadó—PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs. 181-189. o.
Nagy R.—Ljubié, D.— Hajdú Z.—Pap N.—Végh A.—Reményi P. (2004) Bosznia—Hercegovina a harmadik
Balkán-háború után. — Balkán fizetek. 2. PTE TTK FIK—MBTK, Pécs. 84. o.
Pap N. (1997) Őrhely a Földközi tengeren. — Trócsányi A. (szerk.) Dolgozatok a Baranya Megyei
Földrajzi Nap alkalmából. Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem Általános
Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékéről. JPTE, Pécs. 20-26. o.
Pap N. (1998) Adalékok Málta földrajzához. — Földrajzi Értesítő. 2.287-292. o.
Pap Norbert : Magyarország és Dél-Európa
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 131-154. p.
154 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Pap N. (2000a) Kettészakított ország: Ciprus. — Lovászi Gy.—Szabó G. (szerk.) Területfejlesztés regio-
—
nális kutatások. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. 177-183. o.
Pap N. (2000b) Törökország politikai földrajza. — Fischer F. (szerk.) Dél Európa vonzásában. University
-
Press Pécs, Pécs. 209-225. o.
Pap N. (2001) Törésvonalak Dél Európában. PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán
-
Tanulmányok Központja, Pécs.
Pap N. (2002) Málta. — Kardos J.—Simándi I. (szerk.) Európai politikai rendszerek. Osiris Kézikönyvek,
Budapest. 513-519. o.
Pap N. (2005) Bosznia-Hercegovina külgazdasága. — Balkán Füzetek. 2.49-57. o.
Pap N. (2006) A délnyugati korridor és jelent ősége Magyarország életében. — Pap N. (szerk.) A Balaton-
tól az Adriáig. Lomart Kiadó—PTE TIK Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs.
9-32. o.
Pap N. (2007a) A Balkán „kis" politikai földrajza. — Balkán Füzetek 5.
Pap N. (2007b) A Dunántúl szerepe a balkáni és itáliai kapcsolatok alakításában. — Limes. 3-4.
Pap N.—Végh A.—Reményi P. (2006) Macedónia Országtanulmány. Kézirat. Pécs.
—
Probáld F. (1994) Európa regionális földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Sült T. (2006) Horvátország a magyar üzletember szemével. Kézirat. Pécs.
Zemniczky N. (2007) Országismertető Szerbia. Kézirat. Pécs.
—