Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110. p.
Tér és Társadalom )0(I. évf. 2007 s 4: 95-129
GYORS TÉNYKÉP
A HAZAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
REGIONÁLIS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
A BEISKOLÁZÁSI MARKETINGMUNKÁBAN
(Examining the Regional Effects of Recruitment Marketing
Projects of National Higher Educational Institutions)
KURÁTH GABRIELLA
Kulcsszavak:
fels őoktatás beiskolázási marketingtevékenység vonzáskörzetek
A fels őoktatás versenytere nemzetközivé vált, mely jelent ős hatással van hazai intézményeink m űködésére
is. A beiskolázási tevékenység vizsgálatakor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi oktatási piac kihívá-
sairól általában nem feledkeznek meg a szerz ők, azonban kevesebbet hallunk a regionális kérdésekr ől, a
hazai hallgatók megtartásáról, az ezzel a feladattal járó lehet ségekről és veszélyekr ől. A tanulmány a
ő
jelentkezések vizsgálata során megkísérli bemutatni az intézmények regionális hatásának, elemzésének
fontosságát.
Bevezet ő
A hazai felsőfokú intézmények elmúlt évtizedben történt szinte példa nélküli fej-
lődését, fejlesztését követ ően a következ ő évek legnagyobb kihívása a Bolognai-
folyamatban való aktív részvételünk.
A Bolognai Nyilatkozat az aláírók önkéntes politikai szerepvállalása, jelenleg 45
ország vesz részt a folyamatban. Ugyan a nemzeti oktatáspolitikára nincs közvetlen
befolyása, de az EU oktatáspolitikája ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek közele-
dését, mert ez el ősegíti a versenyképes, tudásalapú európai gazdaság kialakítását, a
munkaerő szabad mozgásának biztosítását (Új, európai úton a diplomához 2005).
A cél, hogy 2010-re létrejöjjön az Európai Fels őoktatási Térség, mely elősegíti a
felsőoktatás és Európa nemzetközi versenyképességének fokozását.
A jövő kulcskérdése, hogy képesek lesznek-e az intézmények az uniós csatlako-
zásban rejl ő előnyöket valóra váltani, mely során a versenyképesség megteremtése,
a versenyelőnyök kidolgozása alapvet ően az intézmények szerepvállalásán múlik
majd. A szervezetek megújulása elkerülhetetlenné válik, melynek egyik területe a
felsőoktatási marketing, ezen belül kiemelt területként jelentkezik a hallgatói cél-
csoport, a hallgatók vonzásának kérdése.
A beiskolázási tevékenység elemzésekor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi
oktatási piac kihívásairól nem feledkeznek meg a szerz ők, azonban kevesebbet
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
96 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
hallunk a regionális kérdésekr ől, a hazai hallgatók megtartásáról, az ezzel a feladat-
tal járó lehetőségekről és veszélyekrő l. Véleményünk szerint a kihívás tehát kett ős:
a globalizáció hatásai mellett a regionalitás kérdése is el őtérbe kerül.
A fels őoktatási intézmények regionális szerepköre
A gazdasági szféra szerepl őivel kapcsolatban fogalmazza meg Horváth Gyula azt
a kettősséget, mely egyrészt a sajátos helyi feltételek és regionális er őforrások moz-
gósítására alapuló endogén fejl ődési formákat jelenti, másrészt a területi folyamatok
fejlő désében szerepet játszó elemeket, a gazdaság nemzetköziesedéséhez, az euró-
pai és a világpiaci globalizáció hatásaihoz köt ődik (Horváth 1998). A fels őoktatási
szféra kapcsán ugyancsak értelmezend ő ez a kettősség: egyszerre kell megküzde-
nünk a nemzetköziesedés és a régióba ágyazottság feladataival.
A regionális tudományban a tudásnak, mint a regionális fejl ődés meghatározó té-
nyezőjének a felismerése csak a kilencvenes években kezd ődött meg. A fejlett gaz-
daságok versenyel őnye elsősorban azok tudás-el őállítási és hasznosítási képessége-
in nyugszik. A tudásalapú tevékenységek széles kör ű elterjedése egyre fontosabb
szerepet játszik az egyes országok és régiók versenyképességében. A régiók felis-
merték, hogy a humán er őforrások átfogó fejlesztése nélkül nem képesek az adott-
ságaikon javítani (Rechnitzer—Smahó 2005). Az el őző gondolatsort folytatva, a
területi folyamatok alakulásából egyértelm űen kiderül, hogy az emberi tényez ők és
az arra épül ő tudás válhat a fejl ődés jövőbeli letéteményesévé (Rechnitzer-
Csizmadia—Grosz 2004).
A tudás tehát egyre fontosabb szerepet tölt be a regionális tudomány vizsgálatai-
nál is: a regionális egyenl őtlenségek kérdését egyre többen az eltér ő tudástőkével,
és az ehhez kapcsolódó társadalmi t őkével magyarázzák. Az empirikus felmérések
szerint a tudásteremtés és -transzfer alapvet ően lokális jellemzőktől függ, ezért a
tudással kapcsolatos ismeretek térbeli jellemz őinek értelmezése egyre fontosabbá
válik a regionális tudomány m űvelői számára is (Lengyel 2004). Összegezve megál-
lapíthatjuk, hogy a tudásalapú társadalomban a versenyképesség kulcstényez őjévé
az emberi tudás vált, a szakképzett és mobil munkaer ő, mely jelentő s hatással van a
regionális versenypotenciálra is. A tudás- és ismeretközlés hálózata vizsgálatunk
szempontjából jelent őséggel bír, a rendszer kiemelt szerepl ője a fels őoktatás.
A felső oktatás regionális kutatása sajátos szemléletmód, amely a fels őoktatási in-
tézményt és régióját együtt, egységként fogja fel (Kozma 2004). Gyakran hangzik el
az a mondat, hogy a felső fokú intézmények régiójuk tudományos-szellemi központ-
jává válnak, és képesnek kell lenniük arra, hogy a jöv ő Magyarországának szakmai
igényeit kielégítsék (Kiss 2001).
Az Európai Unióban kialakult egy olyan feltételrendszer, amely lehet ővé teszi az
egyetem regionális fejlesztésekbe történ ő bekapcsolódását. A területi politikával
való kapcsolat, a környezeti feltételekhez való kapcsolódás minden intézménynek
érdeke. Abban a régióban kell m űködniük, amelyben létrejöttek, a kommunikációs
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
TÉT XXI. évf. 2007 s 4 Gyors ténykép 97
és információs csatornák, a kapcsolatrendszer m űködtetése a vállalkozások, köz-
igazgatás szerepl őivel megkerülhetetlen (Rechnitzer—Hardi 2003). Ezt segíti el ő az
új Felső oktatási Törvény, mely alapján az intézmények a kutatási-fejlesztési-
innovációs stratégiájukat megküldik a regionális fejlesztési tanács részére, hogy
figyelembe lehessen venni azt a régió társadalmi, gazdasági fejlesztését szolgáló
középtávú program elkészítésénél és végrehajtásánál. A fels őoktatási intézmény a
régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttm űködve
innovációs parkot, technológiai központot, inkubációs házat, tudásközpontot hozhat
létre (Fels őoktatási tv. 2005).
A fels őoktatási intézmények regionális tudáscentrumokká fejlesztése a fels őokta-
tási stratégia egyik eleme; támogatni kell a fels ő fokú intézmények együttm űködé-
sét, hálózatának fejlesztését (A Magyar Köztársaság ... 2005).
A tudásközpont célja az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a
helyi tudásforrások és innovatív vállalkozók számára az optimális tudásáramlást
biztosító környezet megteremtése. A regionális egyetemi tudásközpont alapvet ően
helyi kezdeményezés. Az állam szerepe a gazdasági és szabályozási környezet
kialakításán túl a szakmai koordináció és az ösztönzés lehet. A tudásközpontban
hatékony helyi, összehangolt szervezés, professzionális menedzsment munka szük-
séges ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi forrás-lehet őségeket a partnerek megta-
lálják, és hatékonyan felhasználják.
Egy-egy felső fokú intézménynek tehát kimutatható település- és térségfejleszt ő
hatása is van, az együttmű ködés vonatkozik a régió önkormányzataira, munkaadóira
és egyéb oktatási intézményeire, valamint a kutató- és fejleszt ő intézményekre is.
A hatás közvetlenül érvényesül egyrészt a regionális piacon jelentkez ő hallgatói,
oktatói, munkatársi keresletben, valamint a munkaer ő-kínálatban.
A hazai szakirodalom ez irányú legteljesebb áttekintését Rechnitzer—Hardi (2003)
munkájában találjuk, ahol a gy őri Széchenyi István Egyetem példáján keresztül
egységes rendszerben mutatják be az intézmény helyi fejlesztési hatásait. Megálla-
pításaik szerint az intézmény fejlesztési hatásaiból a diákok mellett a helyi háztartá-
sok, az önkormányzat, valamint az üzleti élet szerepl ői is részesednek. A pozitív
változások esetében számolnunk kell a pénzügyi és a szellemi hatás mellett a köz-
vetett hatással is, mely a helyi gazdaságon túlmutató lehet.
A fenti néhány gondolattal a regionális kapcsolatok fontosságát próbáltuk érzékel-
tetni. Azonban a fels őoktatás fejlesztési koncepcióinál és annak intézményi rend-
szerében a regionális szempontok még nem jelentek meg határozottan, azok nem
épültek a területi gazdaságok fejl ődési és megújítási irányaira. A területfejlesztés
intézmény- és eszközrendszerének átalakításánál nem vették figyelembe a kutató-
fejlesztő és felső oktatási kapacitásokat, illetve ha igen, úgy azokhoz nem voltak
képesek forrásokat rendelni (Rechnitzer—Smahó 2005). Pedig szükséges ezt a szintet
erő síteni, a kapcsolatokat élénkíteni, mivel a regionális szint forráselosztó szerepe
jelentő sen növekedni fog, így pótlólagos fejlesztési forrásokhoz lehet jutni rajtuk
keresztül (Rechnitzer—Hardi 2003). Egy régió fejl ődése, gazdasági és társadalmi
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
98 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
jelentősége pedig jelent ős részben azon múlik, hogy az ott található fels őoktatás
mennyire képes színvonalas szellemi centrummá válni.
Tanulmányunkban ennek a komplex hatásmechanizmusnak egyik szeletével, a
hazai intézmények beiskolázási munkájának, a vonzáskörzetek vizsgálatával kívá-
nunk foglalkozni. A demográfiai apály, a csökken ő jelentkezések, ezen belül ki-
emelve a levelez ő tagozatra történ ő jelentkez őszám-csökkenést, a fer bevezetése, az
új szakokra történő átállás — csak néhányat említve a hazai intézményeket ér ő válto-
zások közül — arra ösztönzi a szervezeteket, hogy kitörési pontokat keressenek.
A nemzetközi piacra történ ő kilépés mellett azonban nem feledkezhetünk meg a
hazai fiatalokról, a régió jelentkez őiről sem, hiszen a fels őoktatási kiadások növe-
kedése várhatóan növeli a lakóhelyhez közelebb es ő intézmények népszerűségét.
Belföldi hallgatók megtartása
Az elmúlt időszakban az OECD országok közötti diákmobilitásban a kiutazó diá-
kok száma 3-4-szeresen meghaladta az érkez ő hallgatók számát. A fels őoktatási
ágazatban a fejlett világgal szemben nagy külkereskedelmi deficitet, import-
többletet halmozunk fel. Ennek számtalan negatív externáliája van, melyek kihatnak
más piacokra is, p1. a tanári mobilitásra is (Berács 2003). Ebből következően fenn-
áll annak a veszélye, hogy a legfelkészültebb, legtehetségesebb hallgatók Nyugat-
Európa fels őoktatási intézményeit választják a hazai intézmények helyett, hiszen a
csatlakozást követ ően a magyar állampolgárok valamennyi tagállam fels őoktatási
intézményébe a befogadó ország állampolgárával azonos feltételek alapján jelent-
kezhetnek és tanulhatnak. Ösztöndíj viszont nem jár automatikusan, de a közösségi
állampolgárok részére kiírt ösztöndíjakra pályázhatnak, továbbá a jogegyenl őség
nem vonatkozik a kollégiumi ellátásra és a hallgatói hitelekre sem, az adott állam
maga dönti el, milyen kedvezményeket ad a külföldi állampolgároknak.
A magyar hallgatók növekv ő mértékben mobilak, azonban nyugat-európai társa-
iknál jóval kisebb arányban jutnak el külföldre. A szervezett programok jelent ősége
is nagyobb, mint a nyugati diákok körében, és a jelent ős költségek miatt er ős a
versengés a támogatási forrásokért. A küld ő intézmények jellemz ői és a családi
háttér meghatározó szerepet játszik. A magyar hallgatók általában a teljes képzési
programot elvégzik a saját költségükön (Tót 2005). A Bolognai-folyamat várható
hatása az lehet, hogy az eddig is féloldalas diákmobilitás még inkább el fog torzul-
ni, a magyar diákok gazdagodó szüleik révén, a relatíve olcsóbbá váló nyugat-
európai tanulás útjára fognak lépni (Berács 2003, 32).
A cél, hogy a hazai piacon megtartsuk vezet ő pozíciónkat. Valós fenyegetés lehet
azonban, hogy a magyar fels őoktatásban már ma is jelen vannak a külföldi intéz-
mények, ami még kiélezettebbé teheti a versenyt. Az alsóbb szintek a tömegoktatás
infrastruktúrája és a nyelvtudás hiányosságai miatt nem alkalmasak nagy tömegben
külföldi hallgatók fogadására, ezért a hazai tömegoktatás színvonalas megvalósítása
lehet a cél. A hazai hallgatók megtartása a cél az alapszinten teljes kör űen, a mester
és PhD szinteken pedig jelent ős mértékben (Barakonyi 2004).
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
TÉT XXI. évf. 2007 s 4 Gyors ténykép 99
Regionális vonzáskörzetek vizsgálata
Az egyes intézmények versenyképességét közvetlenül tükrözi, hogy milyen nagy-
ságú és összetételű a felvételiző diákok köre. Az els ő helyes jelentkezés a jelentke-
ző fó választásának tekinthet ő, míg az összes jelentkezés az intézmény, a kar, a szak
iránti társadalmi érdekl ődés mértékét mutatja.
Az adatok elemzésekor dönt ően az Országos Fels őoktatatási Információs Központ
(volt Felső oktatási Felvételi Iroda — OFI) és az Oktatási és Kulturális Minisztérium
(volt Oktatási Minisztérium) 2005-ben és 2006-ban publikált adatait használtuk fel.
A tanulmányban a teljesség igénye nélkül csak a céljainkhoz szorosan köthet ő,
általunk fontosnak tartott összefüggéseket mutatjuk be. A jelentkezésekkel kapcso-
latos adatok a hivatalos felvételi eljárásban történ ő jelentkezéseket tartalmazzák
(így a szakirányú továbbképzések és PhD jelentkezések adatait nem).
Az elmúlt években a jelentkezési létszám növekedése megállt (1. ábra), sőt jelen-
tős csökkenés következett be, mely a demográfiai változások hatására várható volt.
A csökkenést els ősorban a fiatal korosztály létszámának visszaesése indokolja,
valamint a levelező képzésekre történ ő csökkenő jelentkezések, érdekl ődés. Szakér-
tői elemzések és előrejelzésünk alapján még 2010 el őtt 100 ezer fó alá csökkenhet a
jelentkezők száma, mely véleményünk szerint gyökeres átalakulást eredményezhet
a beiskolázási munkában. Ennek egyik következménye lehet, hogy az intézményi
gyakorlatban kiemelked ő jelentőséggel bíró és elfogadott kommunikáció mellett
megnő a marketingkutatások, az elemzések szerepe.
1. ÁBRA
A fels őoktatásba jelentkezők számának alakulása (fő)
(Number of Students Applied for Third-level Education)
180000
0 166000
160000
, Ír, .1 o'
„ 9000 51000
16000o
140000 --....
`K 111
'‚0000
120000
19000
Fő 100000 y = -1594,7x + 20748x + 91783
R2 = 0,8392
80000
60000
40000
20000
0
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
Év
Forrás: A www.felvi.hu (Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja) adatai
alapján saját szerkesztés.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
100 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
A regionális különbségek jelent ősen befolyásolják a jelentkezési aspirációkat,
ezért kiemelt jelent őséget tulajdonítunk az erre vonatkozó jelentkezési és hallgatói
adatok elemzésének.
Az elmúlt időszakban az Országos Felsőoktatási Információs Központ elemzései alap-
ján évek óta egyértelmű tendenciák figyelhet ők meg a vonzáskörzetek vizsgálatakor.
Elsőként a jelentkez ők számát vizsgáljuk régiónkénti bontásban (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A jelentkez ők és felvettek aránya régiónként, 2005-2006
(Ratio of Students Applied for and Admitted to Third-level Education by Region,
2005-2006)
2005. év (%) 2006. év (%)
Régió Felvett / Felvett /
Jelent- Felvet- Jelent- Felvet-
jelent- jelent-
kez ők tek kez ők tek
kez ő kez ő
Dél-Alföld 13,1 13,4 70,0 13,1 13,4 72,1
Dél-Dunántúl 9,0 9,0 68,4 9,0 8,9 70,4
Észak-Alföld 15,1 15,1 68,7 15,2 15,3 71,2
Észak
11,8 11,8 68,8 12,1 12,0 70,3
Magyarország
Közép-Dunántúl 10,4 10,6 70,1 10,6 10,6 71,0
Közép
31,8 30,8 66,5 30,9 30,1 68,9
Magyarország
Nyugat-Dunántúl 8,8 9,4 73,8 9,1 9,6 75,3
Forrás: A www.felvi.hu (Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja) adatai
alapján saját számítás.
Láthatjuk, hogy jelent ős különbségek vannak régiónként a fiatalok számában, mely
befolyásolja az intézményi jelentkezéseket is. Budapest kiemelt szerepe mellett, az
alföldi és észak-magyarországi régiók esetében a fels őoktatásba jelentkez ők száma
évek óta magasabb, mint a Dunántúlon. A régiók közötti különbség abszolút számok-
ban - a Közép-magyarországi régió kivételével - megközelíti a 10 ezer f őt. A jelent-
kező/felvett arány esetén jelent ős különbségeket nem fedezhetünk fel (70% körül
mozog), legalacsonyabb - a legtöbb jelentkez ővel rendelkező - Közép-Magyar-
országon, legmagasabb pedig - az egyik legalacsonyabb jelentkez ő számmal rendel-
kező régióban - a Nyugat-Dunántúlon.
A jelentkező ket tovább vizsgálva tekintsük át a nagy vidéki centrumok és a na-
gyobb létszámú fővárosi egyetemek vonzáskörzeteit (2. táblázat).
Az országos kutatásokból kiderül, hogy a továbbtanulást jelent ősen befolyásolja a
képzés helyének a lakóhelyt ől való távolsága, emellett természetesen a képzési
formák, pl. a levelező vagy távoktatási formák, valamint az életkor szerepe is meg-
határozó lehet. Jellemz ők a szélsőségek is, a jelentkez ő vagy a közeli intézményt
helyezi előtérbe, vagy távol a szül ői háztól kívánja folytatni tanulmányait. A jelent-
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 101
kezők kisebb része kíván a lakóhelyéhez közeli intézményben továbbtanulni, a
többség távolabbi helyet jelölt meg els őként.
2. TÁBLÁZAT
Jelentkez ők száma intézményenként és területi megoszlás szerint (%, 2005-2006)
(Number of Students Applied for Third-level Education by Institutions and Region,
2005-2006)
2005 2006
Intézmény Régión Régión Régión Régión
belül kívül belül kívül
Budapesti Corvinus Egyetem 45,1 54,9 47,7 52,3
Budapesti Gazdasági F őiskola 48,7 51,3 48,1 51,9
Budapesti Műszaki és Gazdaság-
45,3 54,7 45,0 55,0
tudományi Egyetem
Budapesti Műszaki Főiskola 49,1 50,9 47,9 52,1
Eötvös Loránd Tudományegyetem 51,3 48,7 50,0 50,0
Semmelweis Egyetem 45,3 54,7 45,0 55,0
Berzsenyi Dániel F őiskola 61,3 38,7 68,7 31,3
Debreceni Egyetem 75,7 24,3 73,0 27,0
Dunaújvárosi Főiskola 66,3 33,7 64,3 35,7
Kaposvári Egyetem 62,0 38,0 60,3 39,7
Károly Róbert F őiskola 56,5 43,5 54,8 45,2
Kecskeméti F őiskola 69,6 30,4 73,5 26,5
Miskolci Egyetem 80,4 19,6 79,4 20,6
Nyíregyházi Főiskola 84,5 15,5 80,7 19,3
Nyugat-Magyarországi Egyetem 51,0 49,0 54,6 45,4
Pécsi Tudományegyetem 37,8 62,2 36,6 63,4
Széchenyi István Egyetem 53,9 46,1 55,1 44,9
Szegedi Tudományegyetem 57,7 42,3 52,9 47,1
Szent István Egyetem 75,6 24,4 77,6 22,4
Szolnoki Főiskola 73,1 26,9 76,8 23,2
Veszprémi Egyetem 68,0 32,0 68,1 31,9
Forrás: Országos Fels őoktatási Információs Központ adatai alapján saját számítás.
Af ővárosi intézményekbe jelentkez ők esetében 30-40%-uk Budapestr ől érkezik,
viszonylag alacsony részesedéssel bírnak a szomszéd megyék, míg a távolabbi
országrészek fiataljainak ismét vonzó célpont a f őváros, hiszen szinte minden má-
sodik jelentkez ő távolabbi helységb ől érkezik. A fővárosi és a vidéki intézmények
székhelyének számító városok lakosságszáma jelent ősen eltér, ezért összehasonlítá-
suk nehéz. A nagy vidéki egyetemi centrumok jelentkez őinek döntő hányada az
adott régióból érkezik, a távolabbi országrészekb ől érkezők aránya lényegesen
alacsonyabb, mint a fővárosi intézmények esetében. Kivételt képez Pécs, az egye-
temi intézmény vonzó a távolabbi országrészekr ől jelentkezők előtt is, a jelentkezők
több mint 60%-a távolabbi megyékb ől érkezett. Pécs esetében az elégedettségvizs-
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
102 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
gálatokban a hallgatók külön vonzer ő ként említették a város hangulatát, a nyüzsg ő
egyetemi életet. A jelenség vélhet ő en az intézmények speciális kínálatával, az adott
szakterület szakmai presztízsével, regionális adottságaival, a lakosság számával,
valamint a tagozati formákkal és a jelentkez ő életkorával is kapcsolatban van.
Különbségeket találhatunk a Budapestre és vidékre jelentkez ők száma között az
érettségi éve szerint is. Míg a budapesti intézményekbe a távolabbi országrészekb ől
jelentkez ő k közel 50%-a a jelentkezés évében érettségizett, addig a nagy vidéki
egyetemek esetében ez az arány alig 30%, viszont magas a 10 éve és azt megel őző-
en érettségizettek aránya. Természetesen a képzési kínálat típusa is befolyásolja a
jelentkező k életkorát, de láthatóan a legfiatalabbak körében a f ővárosi tanulás a
vonzó cél (www.felvi.hu — 2006).
A felvett hallgatók adatainak vizsgálata is jól látható különbségeket mutat a lakó-
hely szerinti bontás alapján az egyes területi egységek között. A f őváros és környéke
koncentrációja létszámából adódóan is magas, több mint 30%, a nyugati régiókban a
hallgatók aránya nem éri el a 10%-ot, a keleti régiókban magasabb az arány, 12-14%
között mozog, mely a magasabb korosztályi és érettségiz ő létszámadatokból követke-
zik, összhangban a 2. táblázat adataival (OM Hallgatói statisztika 2004/2005).
Árnyalja a képet, amennyiben a felvett hallgatók adatait megyénként elemezzük
(2. ábra).
Budapest és Pest megye kiemelt szerepe mellett 5% felett három megyét találunk,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú Bihar megyéket.
A lakóhely vizsgálata mellett a karok székhelye és a tagozatok szerinti bontást is
elemeznünk kell (3. ábra). Megállapíthatjuk, hogy a hallgatók közel 40%-a Budapes-
ten tanul, a fővárost jelentő sen lemaradva követik Csongrád és Baranya, Heves és
Hajdú-Bihar megyék. Nógrád megyében a fenti vizsgálati szempontok alapján nincs
felső oktatás, az intézményeket vizsgálva Tolna és Zala megyében sincs fels őoktatási
intézmény, természetesen telephelyek, képzési központok találhatók a megyékben.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a fő városi intézmények koncentrációja magas, de
az elmúlt évek adatait is elemezve részarányuk fokozatosan csökken. A vidéki hallga-
tók eloszlása jelentő s különbségeket mutat megyénként és régiónként is.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 103
Forrás: OM Hallgatói statisztika (2004/2005) adatai alapján saját szerkesztés.
4,,
O O o o o
O O O oO O o
O T O 16 O
(N,
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
104 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s 4
3. ÁBRA
A fels őfokú képzésben részt vev ő hallgatók száma a karok székhelye és tagozatok
szerint (az összes képzési szinten), 2003/2004 és 2004/2005
(Ratio of Students in University and College Level Education by Headquarters of
Faculties and Levels of Traning, 2003/2004 and 2004/2005)
Zala
Veszprém
Vas
Tolna
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Somogy
Pest
Nógrád
Komárom-Esztergom
Jász-Nagykun-Szolnok
Heves
Hajdú-Bihar
Győr-Moson-Sopron
Fejér
Csongrád
Budapest
Borsod-Abaúj-Zemplén `Z:
Békés -1 ; '
Baranya
Bács-Kiskun -!!!!!!U ,'Z'
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 455
2003/2004 III 2004/2005
Forrás: OM Hallgatói statisztika (2004/2005) adatai alapján saját szerkesztés.
A két szempont összevetésével kíséreljük meg bemutatni, hogy a fels őoktatás
szempontjából az egyes megyék, adott intézmények milyen vonzer ővel, megtartó
erő vel rendelkeznek, az elemzés során arányokat vizsgálunk (4. ábra). Az általunk
felvázolt mutató természetesen csak irányvonalat adhat, hiszen a fiatalok egy része
azért nem tanul a lakhelyéhez közeli intézményben, mert vagy nincs adott területen
számára megfelel ő képzési kínálat, vagy az önálló élet iránti vágya miatt tudatosan
lakóhelyétő l távoli képzési helyet választ.
Hazánkban a legerő sebb (2 feletti értékkel bíró) fels őoktatási vonzer ővel Gyön-
gyös és Eger székhellyel Heves megye rendelkezik, ebben a megyében a viszonylag
alacsony lakhely aránya mellett magas hallgatói létszám arányt találtunk, az érték
több mint kétszeres. 1,7 érték felett három megye, illetve megyeszékhely, a fels őok-
tatási centrumokként ismert Pécs (Baranya megye), Budapest és Szeged (Csongrád
megye) található. Természetesen abszolút számokat vizsgálva — méreténél fogva,
f városi rangjából és munkaer ő -piaci adottságaiból adódóan is — Budapest vonzere-
ő
je a legnagyobb. A legalacsonyabb értékekkel Nógrád mellett Zala és Tolna megye
rendelkezik.
2, 50'
23 2003/2004
2, 1
s2004/2005
TÉT XXI. évf. 2007 s 4
1, qs
2, 00-v 1, 91
1 ' 831, 8 1
1, 721, 72
1, 50 1,4
1,52
11 91 9
1 ,00
0, 74, 74
0, 6@ ,69 0, 6@, 69
0, 9%1, 60
0, 50, 0 , 30,39 0,4142
0, 19,22
0, 09 0, 11
18
Gyors ténykép
0, 00
Bács- Baranya Békés Borsod- Budapest CsongrádFejér Győr- Hajdú- Heve
11
f$2 0,(*° II Ie
Jász- Komárom- Nógrád Pest Somogy Szabolcs- Tolna Vas Veszprém Zala
Kis ku n Aba új - Moson- Bihar s Nagykun- Esztergom Szatm ár-
Zemplén Sopron Szolnok Bereg
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
105
ás:
Forr OMHallgatói statisztika (2004/2005) adatai alapj án saj át szerkesztés.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
106 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
Jelentkez ői csoportok
A globalizálódó verseny hatással van a fogyasztói szokásokra. Napjainkban a ve-
vők egyszerre igénylik a jó minőséget, a jobb szolgáltatásokat, a megbízhatóságot,
az egyéni igényekhez igazítást, mindezt természetesen alacsony árakon. Ezek a
mondatok a felső oktatásra is igazak, hiszen a mai aktív világban az idealizált tanu-
lás élménye eltűnik. A fentiekkel összefüggésben változtak a jelentkezési aspirációk,
motivációk, mely jelent ős hatással van a beiskolázási marketingmunkára, a vonzás-
körzetek alakulására.
Marketing szempontból a fiatalság az egyik legnehezebben kezelhet ő szegmens,
hiszen a piac gyorsan változik, számos alcsoporttal rendelkezik, a fragmentálás
természetes jelenség. Fontos számukra a hitelesség, az eladóhelyek kialakításának
fontossága, a jutalmazás igénye, az élmény. A rugalmasság alapvet ő szempont,
emellett a célcsoport ismerete és az empátia is kifejezetten szükséges, megismeré-
sükben a véleményvezetőkkel történő konzultáció nyújthat segítséget, megértésük a
siker előfeltétele (Törőcsik 2003).
Úgy gondoljuk, hogy az egyes területek meghatározásához és m űködtetéséhez tu-
datos marketingmunkára és megfelel ő szervezeti háttér biztosítására van szükség.
Számba kell venni a beiskolázási munka eredményességét befolyásoló szemponto-
kat, valamint a küls ő és belső környezeti tényez őket.
Kiemelten kezeljük az igénybevevő k várakozásainak alakulását és a piacot alakító
tényező ket, ezzel összefüggésben a marketing-információs rendszer kiépítését a
tudatos beiskolázási munka els ő lépésének tartjuk. Talán e felismerés hatásaként az
intézmények saját vizsgálatai mellett több országos kutatás is zajlott a témában az
elmúlt években. Az információk kiegészítésére és az általunk fontosnak tartott
szempontok, kérdések feltárására 2005-ben leend ő felvételizőket kérdeztünk meg.
A kérdőíveket postai úton középiskolák végz ős diákjai számára juttattuk el, vala-
mint regionális és országos fels őoktatási kiállításokon töltettük ki. Az ország na-
gyobb gimnáziumaiba és szakközépiskoláiba közel 4665 kérd őívet küldtünk el, a
visszaérkezett és ellen őrzött kérdőívekből 1436 db volt értékelhet ő. A fiatalok dön-
tően a középiskolás korosztályból kerültek ki, 60%-uk n ő, mely megegyezik az
alapsokaság arányával, 97%-uk nappali tagozatra szeretne jelentkezni, ezért a minta
megoszlása alapján a nappali, alapképzésre jelentkez ők magatartását vizsgálhatjuk.
Meg kell említenünk, hogy a válaszolók többsége dunántúli, mely bizonyos kérdé-
sek értékelését jelent ősen befolyásolhatja.
Jelen tanulmányban a felső oktatási intézmény-választási szempontokat elemezzük,
mely során SPSS szoftver segítségével faktoranalízist és klaszterelemzést alkalmaztunk.
Afaktorelemzés alkalmazásának lehet őségét próbákkal teszteltük. Az elemzés során
az eredeti 14 faktor számát 10-re csökkentettük, valamint három magyarázó változót
különítenünk el, melyek több mint 50%-ban magyarázzák az eredeti változókat.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 107
Az eredmények alapján a faktorok a következ ő területeket foglalják magukban:
Első faktor — tudatosság: A diploma után jó elhelyezkedési lehet őséget bizto-
sítson, teljesítse az érdekl ődési körrel kapcsolatos elvárásokat, sok pénzt le-
hessen keresni a diplomával, pezsg ő egyetemi élet legyen.
Második faktor — kényelem: Könnyű legyen bekerülni, ne legyen messze a la-
kóhelytől, ne kelljen sokat tanulni — könnyű legyen elvégezni.
— Harmadik faktor — presztízs-orientáció: Jó hírű iskola legyen, ismert oktatók-
kal rendelkezzen, hagyományos egyetem legyen.
A faktoranalízis eredményei alapján kísérletet tettünk jelentkezési stratégiák, cso-
portok jellemz őjének leírására klaszterelemzés segítségével. K-Means eljárással a
10 faktorelemzésben alkalmazott szempont bevonásával négy csoportot tudtunk
elkülöníteni. Az ANOVA próba szignifikáns, a csoportarányok kiegyenlítettek,
közel hasonló a szignifikancia szint. A klaszterközép — adott szegmens tipikus érté-
ke — segítségével különítettük el a csoportokat. A kérdéseket 1-5-ig, az iskolai
osztályzatoknak megfelel ően értékelték a válaszolók.
Az első diploma megszerzése esetében a főbb jellemzők közül kiemelendő, hogy
a jelentkező fiatal, általában egyedül él, amennyiben lakóhelyén tanul, akkor szül ő-
vel, esetleg párkapcsolatban. Általában nincs főállása, saját jövedelme, a finanszíro-
zást a szül ő vagy/és az állam, illetve pályázati források biztosítják. Ezért saját dön-
tése mellett a szülő hatása is jelentős.
5. ÁBRA
A vizsgált szempontok klaszterközép értékei a csoportok szerint
(Final Clustercenters of Factors by the Four Groups of Students)
~cl) —11—c12
JÓ hlrű iskola legyen
-.11r.c13 x ok)
5,00
Pezsgő egyetemi élet legyen Ismert oktatókkal rendelkezzen
Ne kelljen sokat tanulni, könny ű legyen végezni Könnyű legyen bekerülni
)111J"‘riltk
Sok pénzt lehessen kereani a megszerzett
diplomával
al4(411.r
'9 -. .
%111k
I
I
A diploma után jó elhelyezkedési lehet őségei
biztosItson
Hagyományos (ne a legutolsó évben alakult) egyetem
legyen Ne legyen messze a lakóhelytől
Az érdekl ődési körnek megfelel ő dolgot tanulhassak
Forrás: Saját szerkesztés.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
108 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
Az 5. ábrán az egyes szempontok középértékeit találjuk. Láthatjuk, hogy az els ő
csoport kevésbé érdekl ődő, nem akar semmit igazán, a második csoportnál kevésbé
fontosak a presztízs szempontok, a kényelem számít, mellette a karrier is megjele-
nik; ebben a csoportban magasabb a férfiak aránya. A harmadik szegmens elkötele-
zett, a kényelmet kevésbé tartja fontosnak, a presztízs szempontok és a karrier fon-
tos számukra, összességében kiegyensúlyozott válaszokat kaptunk. Végül a negye-
dik szegmens esetében, melyben magasabb a n ők aránya, jelentős különbségeket
fedezhetünk fel, elutasítják a kényelmi szempontokat, inkább presztízsorientált a
döntéshozatal, a karrier értékek alacsonyabbak.
A demográfiai szempontok alapján csak a nemek szerint találtunk szignifikáns kü-
lönbséget a csoportok között. A döntésbefolyásolók közül a barátok és a tanárok ese-
tében, valamint a tájékozódási lehet őségek között találtunk értékelhet ő eltérést.
A négy elkülönül ő csoport intézményválasztási stratégiája között jelent ős különbsé-
geket fedezhetünk fel, melyek legegyszer űbben talán az els ődleges célok feltárásával
mutathatók be. Emellett vizsgálni lehet az érzelmi érintettség, a szakmai tudatosság
kategóriáit is. A hallgatói csoportok rövid bemutatását a 3. táblázat tartalmazza.
3. TÁBLÁZAT
Hallgatói csoportok leírása
(Description of the Four Groups of Students)
Csoportjellemz ők
Elnevezés 1) Erdek- 3) Elkötele- 4) Presztízs-
Kényelmes
telen zett orientált
Választási A legtöbb A kényelem, a Érdekl ődő Nagy különb-
szempontok kínált szem- pezsg ő egye- csoport, ki- ségek jellem-
pontot eluta- temi élet fon- egyensúlyo- zők az értékek
sítja, kivéve tos a karrier zott vála- között, a ké-
az érdeklő- szempontok szok, a ké- nyelmi szem-
dési kört és mellett. A nyelem ke- pontokat eluta-
a jó elhe- presztízs vésbé fontos, sítják, a presz-
lyezkedési szempontok a presztízs- tízs fontos,
lehetőséget kevésbé fon- szempontok kevésbé bár, de
tosak. és a karrier a a karrier is.
fontos.
Elsődleges cél Minimál A kényelem A karrier és Társadalmi
program, és a szórako- társadalmi státus, presz-
diploma zás fontos szá- státus, presz- tízs.
minél egy- mára, mellette tízs.
szerűbben. a jó elhelyez-
kedési lehető-
ség, karrier is
számít.
Forrás: Saját szerkesztés.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 109
A fenti csoportok más és más érvrendszerrel közelíthet ők meg, egyszerre kell a
szakmai szempontok mellett a különböz ő szolgáltatásokat és a kényelmi szempon-
tokat is hangsúlyozni. Az intézményeknek meg kell határozniuk, melyik csoportot
akarják megszólítani, kiket várnak az intézménybe, és ehhez kell alakítaniuk a
kommunikációs stratégiájukat is.
Az intézmény közelsége legfontosabb az elkötelezett csoportnál, a regionális
szempontok vélhetően erősebb hatással bírnak e körnél. Az érdektelenek esetében
ennek kisebb jelent ősége van, ott az „akciók" mindenkori hatása befolyásolhatja
inkább a kés őbbi választást. Legkevésbé a kényelmes és a presztízsorientált cso-
portnál jelenik meg szempontként az intézményi közelség kérdése.
A verseny globalizálódása hatással van a fogyasztói szokásokra, a vita a fogyasz-
tói szokások globalizálódásának mértékér ől, valamint a marketingreagálás módsze-
réről folyik (Rekettye 2004). A hazai intézményeknek nem szabad eltekinteniük a
fenti jelenségektől, figyelmüket a célcsoportok hosszú távú alakulására, a változá-
sok irányainak feltárására kell összpontosítaniuk.
Összefoglalás
Megállapítottuk, hogy az intézményeknek nemcsak a globalizációból adódó kihívá-
soknak kell megfelelniük, hanem a regionális szerepkörb ől adódó feladatoknak is,
ezzel összefüggésben a hazai intézményeknek a jöv őben ki kell tárniuk kapuikat a
külföldi hallgatók előtt vonzó kínálat biztosításával, valamint ki kell dolgozniuk a hazai,
valamint ezen belül az adott régióban lakó hallgatók megtartásának módszertanát is.
A jelentkezések és realizálásuk területi szerkezetét vizsgálva olyan társadalmi
egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek egyaránt összefüggésbe hozhatók az adott
térségek gazdasági fejlettségével és a fels őoktatás területi szerkezetével. A fentiek
alapján megállapíthatjuk, hogy az ország keleti felének viszonylag fejlettebb oktatá-
si szerkezete hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország nyugati fele számára képezze a
munkaerőt (Forray—Híves 2002).
Az összegyűjtött információk segítségével négy jelentkez ői csoportot különítet-
tünk el az alapképzésre jelentkez ő hallgatók körében. Ezzel összefüggésben jelez-
tük, hogy a jelentkezési stratégiák változása új kezelési, kommunikációs techniká-
kat követelnek az intézmények részér ől is. Minél intenzívebb a verseny, annál jelen-
tősebb mértékű és speciálisabb összetétel ű versenyelőny szükséges a sikerhez.
A felsőoktatás vizsgálatakor természetesen a bemenethez szorosan kapcsolható a
kimenet vizsgálata. A kötelez ő hallgatói követés új elem a hazai fels őoktatásban,
hiszen a régiók gazdasági versenyképességét jelent ősen javíthatja, ha a régió mun-
kaerőpiaca megfelelő összetételű és minőségű képzett munkavállalóhoz jut. Emel-
lett az intézmények legitimitását kérd őjelezheti meg a végzett hallgatók munkaer ő-
piaci „meg nem felelése". Ebb ől következően a beiskolázási munka, a jelentkez ők-
kel kapcsolatos intézményi tevékenység része kell, hogy legyen a teljes hallgatói
életút vizsgálata, a jelentkezésekt ől a munkaerőpiacon elfogadott képzések kialakí-
tásáig, a végzett hallgatók követéséig.
Kuráth Gabriella : A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata
a beiskolázási marketingmunkában. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 95-110.p.
110 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
A fenti adatok tendenciákat jeleznek, folyamatokat, melyeket a hazai intézmé-
nyeknek is ismerniük és elemezniük kell. Az elkövetkez ő évek lehetőségeit és ve-
szélyeit kialakító folyamatok most rajzolódnak ki, a demográfiai tendenciák, a tanu-
lási igények tendenciái és a nemzetközi analógiák alapján. A fentieket er ősíti meg a
fer jövőbeli bevezetése, valamint az állalmilag finanszírozott hallgatói keretszám
csökkenése, így várhatóan a versenyhelyzet er ősödik. Az előrejelzés alapján a jelen-
legi 424 ezer fős hallgatói létszám jelent ősen visszaeshet, mely nemcsak létszám
tekintetében, hanem szerkezetében is átalakul. Ez a változás együtt jár egy er őteljes
igény-átalakulással is, mely tovább fokozza az intézmények cselekvési kényszerét.
Irodalom
A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról. (2005) www.om.hu
Letöltve: 2005. 11. 28.
Barakonyi K. (2004) Rendszerváltás a fels őoktatásban: Bologna-folyamat, modernizáció. Budapest,
Akadémiai Kiadó.
Berács J. (2003) A magyar fels őoktatás exportképessége. Stratégiai gondolatok a bolognai folyamat
kapcsán. — Magyar Felsőoktatás. 4-5-6. 30-33. o.
Fábri Gy. (2000) Nemzetköziesedés vagy globalizálódó versenytér? — Magyar Felsőoktatás. 8. 27-28. o.
Forray R.K.—Híves T. (2002) Jelentkezés a fels őoktatásba, 2001. — Tér és Társadalom. 1. 101-136. o.
Forray R.K.—Kozma T. (1999) Regionális folyamatok és térségi oktatáspolitika. Oktatáskutató Intézet,
Budapest.
Horváth Gy. (1998) Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Hrubos I. (2005) A peregrinációtól az Európai Fels őoktatási Térségig. — Educatio. 2. 223-243. o.
Kiss Á. (2001) Felkészülni az új évezred kihívásaira. — Magyar Felsőoktatás. 10. 2. o.
Kozma T. (2004) Kié az egyetem? A fels őoktatás nevelésszociológiája. Új mandátum Könyvkiadó,
Budapest.
Kuráth G. (2005) A versenyképesség növelésének lehet őségei a felsőoktatásban — Regionális vonzáskör-
zetek és beiskolázási marketing. — Buday-Sántha A.—Erd ősi F.—Horváth Gy. (szerk.) Pécsi Tudomány-
egyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Évkönyve
2004-2005. II. kötet. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 224-232. o.
Lengyel B. (2004) A tudásteremtés lokalitása: Hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer. — Tér és
Társadalom. 2. 51-71. o.
Oktatási Minisztérium Statisztikai Évkönyv. (2004/2005) Oktatási Minisztérium, Budapest.
Rechnitzer J.—Csizmadia Z.—Grosz A. (2004) A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az
ezredfordulón. — Tér és Társadalom. 2. 117-156. o.
Rechnitzer J.—Hardi T. (szerk.) (2003) A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejl ődésére. Tudomá-
nyos füzetek V. Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Gy őr.
Rechnitzer J.—Smahó M. (2005) A humán er őforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA
Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.
Rekettye G. (2004) Paradigmaváltás a marketingkoncepcióban a XXI. század elején. — Berács J.—Lehota J.—
Piskóti I.—Rekettye G. (szerk.) Marketingelmélet a gyakorlatban. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti
Kiadó Kft., Budapest. 27-41. o.
Szirmai V.—Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi Á. (2003) Globalizáció és térségi fejl ődés. — Tér és Társa-
dalom. 3. 29-57. o.
Tót É. (2005) Magyar hallgatók külföldön. — Educatio. 2. 302-319. o.
Törőcsik M. (2003) Fogyasztói magatartás trendek. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest.
Új, európai úton a diplomához. (2005) Oktatási Minisztérium, Budapest. www.om.hu Letöltve: 2005. 10.31.
2005. évi CXXXIX. törvény a fels őoktatásról
www.felvi.hu