Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 2: 85-126
GYORS TÉNYKÉP
VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS
A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
BARANYA MEGYÉBEN
(Changing Settlement Network and the Issues of the
Maintenance of Public Transport in Baranya County)
KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT — TÓTSIMON PÉTER
Kulcsszavak:
közforgalmú közlekedés településrendszer Baranya megye
A tanulmány Baranya megye esetében a településrendszer változása és a közforgalmú közösségi közlekedés
fenntarthatósága közötti kapcsolatot tárgyalja. Szó esik az aprófalvas vidéki térségek lakosságának alacsony
mobilitásáról, az egyéni közlekedés szerepér ől, az elővárosi jellegű közlekedés jelent őségének várható növeke-
déséről, illetve ezekkel összefiggésben a közösségi közlekedés jöv őbeni kihívásairól.
Bevezetés
Országunk településrendszere természeténél fogva folyamatos változásban van. E
változások irányának nyomon követése, az azokat meghatározó körülmények és
hatások felismerése biztosít lehet őséget számunkra, hogy a jöv őbe tekintve felké-
szüljünk a térszerkezet alakulásából ered ő lcihívásokra. Ilyen kihívásnak tekinthet ő
a helyközi közösségi közlekedési szolgáltatás fenntartása, különösen azon ritkán
lakott, kedvezőtlen helyzetű vidélci térségekben, melyek pozitív jöv ője e nélkül
nehezen képzelhet ő el. A szolgáltatás fenntartása a vidéki lakosság alacsony mobili-
tása, az utazási igények — id őben és térben — elszórt jelentkezése az elaprózott tele-
pülésrendszerű Baranya jelent ős részén gazdaságosan (a fogyasztói ár költségvetési
forrásból való kiegészítése nélkül) jelenleg is megoldhatatlan feladat. A rendszer-
váltást követő években a vidéken él ő, városokba ingázó foglalkoztatottak ezrei
veszítették el munkahelyüket, így a közösségi közlekedés iránti keresletben jelent-
kező drasztikus csökkenést a kínálat visszafogásának kellett követnie. A falvak és
városok közötti, nem munlcával (hanem bizonyos városi szolgáltatásokkal) kapcso-
latos közlekedési igények is összességében csökkentek a rendszerváltás óta (Erdősi
2000). Az ezt követ ő évtizedben a vidéki lakosság munkához jutási lehet őségeiben,
illetve ennek hatására a falvak fejl ődőképességében korábban is megmutatkozó
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
86 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
eltérések tovább mélyültek, e folyamatok településhálózatot alakító hatása feler ősö-
dött. A kedvez őtlen demográfiai változások, illetve a munkaer ő-piaci helyzet alaku-
lása gyakorolta és gyakorolja a legnagyobb hatást a mobilitás mértékére, jelentkezé-
sének területi alakulására, így leginkább ez határozza meg (a felgyorsult motorizá-
ció mellett) a közlekedési szolgáltatások iránti kereslet mértékét.
írásunlcban a megye településrendszerének változását a rendelkezésre álló statisz-
tikai adatok alapján tekintjük át. E rövid értékelésre hagyatkozva következtetéseket
fogalmazunk meg a településrendszer jöv őbeni (várható) alakulásának hatásairól,
első sorban a városkömyékek, illetve a periférikus vidéki térségek közösségi közle-
kedésének fenntarthatóságával való összefüggéseit keresve.
A vizsgálati szempontjainlmak leginkább megfelel ő statisztikai adatok Iciválasztá-
sához át kell tekinteni, mely tényez ők határozzák meg leginlcább a lakosság mobili-
tását, helyváltoztatás iránti igényét. A személyközlekedés iránti kereslet túlnyomó-
részt a hivatásforgalomból, tehát a napi ingázók és a naponta utazó diákok helyvál-
toztatási igényéb ől származik. A foglalkoztatási lehet őségek változása mellett át
kell tekinteni a települések népmozgalmi mutatóit, els ősorban a lakosság korössze-
tételének változását, a migrációt, illetve ezzel összefüggésben a (fiatalabb, tehát
nagyobb mobilitással rendelkező ) népesség területi koncentrációját. A rendelkezés-
re álló adatok közül célszer ű tehát megvizsgálni a lakásépítések számának települé-
si szintű alakulását, továbbá a települések lakosságszámának és korstruktúrájának
változását (amit az öregedési index használatával tartottunk célszer űnek).
Meg kell jegyeznünk, hogy a közösségi közlekedés iránti kereslet alakulásában
fontos szerepe van az egyéni közlekedési eszközökkel való ellátottság változásának.
Ennek értékelésére ugyanakkor e rövid dolgozatban nem vállalkozhatunk, hiszen a
személygépkocsi ellátottság települési szint ű adatainak (változásának) ismerete
önmagában nem adhat alapot pontos becslésre arra vonatkozóan, hogy a jöv őben a
lakosság egyes rétegei milyen mértékben lesznek képesek és hajlandók az általuk
birtokolt személygépkocsikat a napi ingázás eszközévé tenni.
Baranya megye településrendszerének változása
Az aprófalvak (értelmezésünkben az 500 fó alatti települések) közé tartozik az or-
szág településállományának közel egyharmada (32,7%), az e falvakban él ő lakosok
száma 278 ezer fő (2003). A folyamatos elvándorlás és népességvesztés nyomán az
aprófalvak száma egyre növekszik, hiszen mind több lcisfalu veszít népességéb ől, és
kerül át e településkategóriába. A kistelepülésekre az átlagosnál lényegesen öregebb
korstuktúra jellemző , ennek következtében a népmozgalmi mutatók rosszabbak, ala-
csony a munkaképes korúak aránya, magas az id ős népesség eltartottsági rátája, kiugró-
an magas az öregedési index értéke (Kovács 2004). Baranya megyében a település-
rendszer formálódását meghatározó tendenciák megegyeznek az ország más, hasonló
jellegű térségeiben megfigyelhet őkkel, ugyanalckor megfelel ő részletességű Ocistérsé-
gek, illetve települések szintjén végzett) vizsgálatok a sajátosságolcra is rávilágítanak.
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 87
Településrendszerének mai képe (/. ábra) alapján Baranya az ország leginkább
elaprózott, legsűrűbb textúrájú térségei közé sorolható. Mai, 4429 km2-es területén
a 12 város mellett 289 — jogi értelemben vett — falu osztozik. (E szám ugyanakkor
nem tükrözi hűen a megye településrendszerének elaprózottságát, hiszen — és ez a
közlekedési szolgáltatás szervezése szempontjából fontos tényez ő — a különálló,
lakott belterületek száma lényegesen magasabb.)
A 2004-as adatok szerint a falvak átlagos lélekszáma kevéssel haladja meg az 500
főt, 204 falu lakosságszáma ugyanakkor nem éri el ezt az értéket, 67 település lélek-
száma pedig a 200 főt sem. (A 200-nál kevesebb lakóval rendelkez ő települések
száma 1970-ben 32, 1990-ben 60 volt.) Hazánkban a falvak átlagos lélekszáma
Baranyában a legalacsonyabb, és e megyében található a legtöbb, 500 f őnél keve-
sebb lakóval rendelkez ő település, e szempontból megel őzve Vas, Zala és a jóval
nagyobb területíí Borsod-Abaúj Zemplén megyét.
1. ÁBRA
Baranya megye falvai, a lakók száma szerint (2003)
(Villages of Baranya County, by the Population in 2003)
Falvak lakossága:
Városok számmal jelölve:
4000 ró
1 - Pécs 5 - Mohács 9 - Sildós 1000 fő
2 - Bóly 6 - Pécsvárad 10 - Szentl őrinc 500 fő
3 - Harkány 7 - Sásd 11 - Szigetvár 0 200 fő
4 - Komló 8 - Sellye 12 - Villány o 100 fő
Forrás: Saját szerkesztés.
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
88 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Baranya településrendszerének változása a múlt század utolsó harmadában volt a
legradikálisabb (ebben a lakosság megyén túlra, illetve a megyeszékhelyre történ ő
vándorlásának volt első dleges szerepe), de a rendszerváltás óta is jelent ős népes-
ségváltozás, és települések közötti átrendez ődés figyelhető meg (2. ábra). A rend-
szerváltás óta a bels ő vándorlás mértéke csökkent, jelent ősége elsősorban a megye-
székhely és annak agglomerációjába tartozó települések között jelent ős (elsősorban
ez utóbbiak javára).
2. ÁBRA
Baranya megye településeinek népességváltozása 1992 és 2002 között —
a 10 fő, illetve e feletti eltérést mutató települések
(Changes in the Population of the Settlements in Baranya County)
•
•
•\
#.J. •o
00 • •
.•
N •
o.
o
•• • •
• • • • .0. 0.
0
• .• ••.
• • 0 •
• ••
e • 00 o. • •
0.0 • • •
. 0•°Q) 0 0 o°°° ° °P •
ia C. •
o 0 °o. ler
. 6 o ° • °
0 o •0 00
0 0
• 0 .• •1111 • •
0 • 0 .0 ° •
0
0 • .
"
0..0
0'. •
Jelmagyarázat:
0 népesség növekedés 2500 fö
1000 fő
• népesség fogyás 500 fő
100 fő
10 fő
Forrás: Saját szerkesztés.
Az országos tendenciáknak megfelel ő folyamatok, a népesség fogyása, a korösz-
szetétel romlása (öregedése) a Dél-Dunántúlon az országosnál is kedvez őtlenebb
(KSH 2005b). A települések népességének korösszetétel szerinti változása terüle-
tenIcént jelentős eltéréseket mutat. A jelent ősebb népességszám-változás, és a lakos-
ság korszerkezetében történ ő (és várható) változások — melyet az öregedési index
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 89
települési szinten ábrázolt értékeivel szemléltetünk (3. ábra) — alapján következtet-
hetünk a megye legfontosabb demográfiai folyamataira.
3. ÁBRA
Az öregedési index értékei (60 év felettiek lélekszáma / 14 év alatti korosztályba
tartozók száma) településenként, Baranyában
(Ageing Index in Settlements — Inhabitants Older than 60 Years / Inhabitants
Younger than 14 Years)
1111111 142% felett
100-142%
1W 78-100%
7 8 % alatt
Forrás: Saját szerkesztés.
A megye településeinek 58%-án az öregedési index 100% feletti értéket mutat, 63
településen pedig a 150%-ot, további 21 esetében pedig a 200%-ot is meghaladja
(Péesdevecser esetén 286%, Hásságyon 300%, a legrosszabb mutató — 595% — pedig
Feked esetében adódott). Az ábrán látható, hogy a megye északkeleti- és észalci terü-
letein, els ő sorban a Pécsváradi és Mohácsi kistérségekben, ott is leginkább a jelent ő-
sebb arányú német kisebbség által lakott településeken okoz az átlagosnál is súlyo-
sabb problémát a népesség korösszetételének változása (öregedése). E területek ellen-
téteként, a megye délnyugati területein (els ősorban a Sellyei kistérség keleti felén) a
települések fiatalodó korstruktúrát mutatnak, ami összeffigg az e településeken na-
gyobb számban élő roma lakosság magasabb természetes szaporulatával.
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
90 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Az új építésű lakások számának vizsgálata (4. ábra) kitűnő lehetőséget nyújt arra,
hogy az egyes térségek, illetve települések prosperitását, fejl ődőképességét össze-
hasonlítsuk. Ebben a KSH Pécsi Igazgatósága által készített kimutatás (KSH 2005a)
főbb megállapításaira is hagyatkozhatunk. Ebb ő l megtudjuk, hogy az elmúlt másfél
évtizedben az új lakások építése a dinamikusan fejl ődő térségekben volt jelent ős,
mely szorosan összefügg a népesség koncentrációjával. Baranyában els ősorban a
Pécsi és a Siklósi kistérség emelkedett ki a lakásépítések tekintetében. E két kistér-
ségben a meglévő lakásállomány tizede épült ebben az id ő szakban, szemben a Sellyei,
Komlói és Sásdi kistérségekkel, melyekben az 5%-ot sem éri el ez az arány. Az ada-
tok jellemzik a térségekben él ők lakásfogyasztását, mely összefiiggésben van a beru-
házási képességekkel, illetve az utóbb említett térségek eliminálódó vonzerejével
(KSH 2005a). A lakásépítések koncentrációja Baranyában igen er ős, főleg Pécs köz-
vetlen térségére összpontosul. A megyeszékhely közigazgatási határain belüli jelent ős
lakásépítés mellett az agglomerációs folyamatok er ősödése mutatkozik meg ebben. A
települések szintjén megmutatkozó jelent ős eltéréseket a 2. ábra szemlélteti.
4. ÁBRA
Az 1000 főre jutó 1990-2004 között épített lakások évi átlaga
(Yearly Average of Flats Built between 1990 and 2004 per Thousand Inhabitants)
Jelmagyarázat :
0,00 - 0,75
0,76 - 1,75
1,76 - 3,62
MI 3,63 - 9,27
9,28 - 18,51
Forrás: KSH 2005a.
Az ábrán a pécsi agglomerációba tartozó települések népességvonzó hatása mel-
lett láthatóvá válnak a népességet leginlcább kibocsátó, illetve legkevésbé vonzó
térségek és települések. (Az épül ő lakások alacsony száma természetesen jelzi a
települések lakosságának jövedelmi helyzetét is, így ez olyan településeken is ala-
csony marad, ahol a népesség száma ugyan növekszik, ám ezzel párhuzamosan
csökken a jobb anyagi helyzetű lakók aránya.)
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 91
A helyközi közösségi közlekedés fenntarthatósága
Az áttekintett folyamatok alapján képet alkothatunk Baranya jöv őbeli településhá-
lózatáról. E jövőképnek megragadhatjulc azon részeit, amelyek a lalcosság mobilitásá-
val leginkább összefüggésben vannak. A megfigyelt folyamatokból arra következtet-
hetünk, hogy a Pécsi agglomeráció (mint településformáció) szerepe a továbbiakban
is erő södni fog, a népesség koncentrációja folytatódik. Ennek forrását a vidélci lakos-
ság mobilabb, képzettebb (így Pécsen munkát találó), jobb anyagi helyzet ű rétegeinek
e településelcre való költözése, illetve a városból (élhet őbb környezetet keresve) ki-
áramló családok jelentik. Egyre kevésbé elhanyagolható a lakótelepi lakások fenntar-
tásával járó anyagi terheket vállalni nem tudó, így olcsóbb (vidéki) otthont keres ő
kiköltözők száma is. A jövőbe tekintve arra számíthatunlc tehát, hogy az agglomeráció
településein egyre nagyobb számban koncentrálódó, fiatalabb korszerkezet ű, képzet-
tebb, tehát munkához nagyobb eséllyel jutó, és nagyobb mobilitással rendelkez ő la-
kosság helyváltoztatási igényei által egyre nagyobb jelent ősége lesz az el ővárosi jel-
legű közlekedésnek (ide értve az egyéni közlekedést is). Ez ugyanakkor veszélyt is
hordoz magában. A jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel bíró lakosság koncentrálódása
(és ezzel párhuzamosan a vidéki térségek egyre romló korösszetétele) nyomán a napi
ingázók (és az ő városi iskolákba „ingázó" gyermekeik) további er őteljes koncentrá-
lódása is bekövetkezik. A lakóhelyek és munkahelyek közötti viszonylag kisebb tá-
volság miatt az egyéni közlekedés által lcínált rugalmasabb és kényelmesebb helyvál-
toztatással szemben nem minden esetben állhat a közösségi közlekedés relatív olcsó-
sága. Kis távolságok esetén — különösen az ingázó munlcavállalók szempontjából — a
helyközi bérletárakat figyelembe véve olcsóbb is lehet a személygépkocsival való
közlekedés. Ezekben az esetekben az egyénileg szervezett tömegközlekedés (vállalati
buszok) alkalmazására is több lehet őség adódhat. A közösségi közlekedés versenyké-
pességének megőrzése (és növelése) érdekében tehát igen fontos az egységes (el ővá-
rosi és városi viszonylatokban is használható) bérletek bevezetése, és a járatok menet-
rendjének maximális összehangoltsága.
A jelenlegi helyzetben a közösségi közlekedés versenyképességét csökkenti, hogy
a Pécsi agglomeráció települései esetében is viszonylag alacsonynak tekinthet ő a
járatgyakoriság (hétvégéken különösen), így a közleked ők sokszor kényszerb ől
veszik igénybe a személygépkocsijukat.
Szentlő rinc nem számít térsége foglalkoztatási központjának, a város Pécs agglo-
merációs településének tekinthet ő. Nagyszámú ingázó (munlcavállaló és tanuló
egyaránt) érkezik a megyeszékhelyre, az ő kiszolgálásukban döntő szerepe a közös-
ségi közlekedésnek van. A településrendszer változásának tendenciái is arra utal-
nak, hogy a lakosság mobilitásának térbeli jelentkezésében a (Szigetvár—)Szent-
lőrinc—Pécs viszonylatnak a jöv őben tovább erősödő szerepe lehet. Ennek megfele-
lően célszerű lenne az autóbusz-közlekedés és a vasút párhuzamos kínálatát jobban
összehangolni, illetve a zökken őmentes elővárosi jellegű vasúti közlekedés infra-
strukturális feltételeit megteremteni (másodilc vágány megépítése).
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
92 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A megye további városainak jöv őbeni szerepét vizsgálva Sildós—Harkány, és
Mohács esetében figyelhető meg (az új lakások építése alapján) kisebb mérték ű né-
pességkoncentráció. Ermek jöv őbeli alalculását természetesen nagyban meghatározza
majd az említett városok munlcaer ő-piaci viszonyainak alakulása, munlcaerővonzó
képességülc változása. E területeken fokozottabban fennáll a veszélye annak, hogy az
egyéni közlekedés tovább er ősíti pozícióját a közösségi közlekedéssel szemben.
Külön szót kell ejteni a vidéki térségekr ől, különösen a gyors változásban lévő
külső és belső perifériálcról. E tekintetben ugyanakkor figyelembe kell venni a falu-
sias területek jellemz ő demográfiai folyamataiban megfigyelhet ő jelentős területi
eltéréseket. Az átlagosnál is gyorsabban öreged ő korszerkezetű falvak esetében a
foglalkoztatottak és az iskolába közleked ő gyermekek arányának további csökkené-
se várható. Elkerülhetetlennek látszik néhány falu esetében a demográfiai erózió
további erősödése is. A lakosságukat ilyen okokból gyorsan veszt ő, elöregedő lakos-
sággal rendelkez ő falvakban megfigyelhető, hogy városokban élők (föleg pécsiek),
illetve külföldiek (németek, hollandok) vásárolnak ingatlanokat. Ők az utazási igé-
nyeiket várhatóan a jövőben is egyéni módon fogják kielégíteni. A fiatalodó kor-
szerkezetű, de perifériákon elhelyezkedő falvakban jellemző a több szempontból is
hátrányos társadalmi helyzetű csoportok (főleg romák) számarányának er őteljes
növekedése (mely folyamat a jöv őben várhatóan felgyorsul). E településeken a
szinte kilátástalan foglalkoztatási helyzet további romlására is fel kell készülni.
Mindkét esetben a lakosság mobilitásának további csökkenése, a helyváltoztatási
igények még inkább elszórt jelentkezése várható.
A városok és falvak közötti, nem munlcával kapcsolatos közlekedési igények is
erőteljesen összefúggenek a lakosság demográfiai szerkezetének változásával. Az
egészségügyi ellátás iránt (melynek intézményei továbbra is a városokban vannak)
az időskorú lakosságnak fokozottabb az igénye, esetükben ugyanakkor az ingyenes
közlekedés lehet ősége sem generál jelent ős magáncélú forgalmat (Erdősi 2000).
A közösségi közlekedési ellátás feladása a leginlcább kedvez őtlen adottságú vidéki
térségekben sem fogadható el, hiszen a leghátrányosabb helyzet ű társadalmi csopor-
tok kevésbé lesznek képesek egyéni közlekedéssel kiváltani a közösségi közlekedés
hiányzó kínálatát. E települések, településcsoportok esetében a mai, rendkívül rossz
kihasználtsággal és egyre ritkuló járatgyakorisággal közleked ő, sok utas befogadá-
sára alkalmas autóbuszok helyett az igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó
közösségi közlekedési szolgáltatást kell szervezni. E rendszernek képesnek kell
lenni arra, hogy a nyári hónapok jobb foglalkoztatási lehet őségeihez kapcsolódó
növekvő mobilitásnak is meg tudjon felelni (ami hétköznapokon a diákok csökken ő
helyváltoztatási igényével párosul). Az ilyen módon ellátott mikrotérségek esetében
ugyanaldcor a közlekedési igények felmérésének és a járatszervezésnek helyben
kellene történnie. Az ilyen kistérségi, rugalmas közlekedési rendszerek kidolgozá-
sakor azonban körültekint őnek kell lenni, maximálisan figyelembe kell venni a
helyi adottságokat. (A fejlettebb európai országok ritkán lakott vidéki térségeit
ellátó, sok esetben hatékonyan üzemel ő közlekedési rendszerek adaptálása nem
minden esetben lehet indokolt az eltér ő társadalmi-gazdasági körülmények okán.)
Keresztes László Lóránt - Tótsimon Péter : Változó településrendszer és a közforgalmú közösségi
közlekedés fenntartásának kérdései Baranya megyében. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 93
A települések lakosságának munkaerő-piaci lehetőségekhez való területi alkal-
mazkodó képessége (Keresztes 2006) és a településrendszer alakulásának összefug-
gései közötti kapcsolat vizsgálata ismét aláhúzza a lakóhelyt ől távoli munkavégzés
képességének a településrendszer alakulására való hatását. Az egyes foglalkoztatási
központok (különösen a megyeszékhely) szerepének hangsúlyozása mellett ugyan-
akkor meg kell jegyezni, hogy ezek többlet munkaer őigénye messze alatta marad a
vidélci térségek munkaer ő feleslegének. A vidéki és városi lakóingatlanok árának
eltérő ütemű változása egyre inkább megnehezíti az elvándorlást. A növekv ő lélek-
számú városkörnyéki lakossággal szemben — azok lakóhelyének kedvez őbb közle-
kedésföldrajzi pozíciója miatt — a vidéken él ők lehetőségei az e központokon való
elhelyezkedésre tovább fognak sz űkülni. Ennek megfelel ően számukra a kistérségi
foglalkoztatási központok jelent ősége fog növekedni (természetesen a foglalkozta-
táspolitikának cselekedni kell annak érdekében, hogy ez bekövetkezhessen). Ha
ennek megteremtése igen nehéz is, bíznunk kell abban, hogy a hátrányos helyzet ű
térségekben található vidéki központok (Baranyában pl. Sellye, Vajszló) mai (ese-
tenként gyér) foglalkoztatási képessége nem csökken tovább, illetve ideális esetben
növekedni fog. Ez esetben arra kell felkészülni, hogy az ezek munkaer ő-piaci von-
záskörzetében fekv ő kistelepülések ingázóinak solckal inkább e települések lesznek
majd a célpontjai. A közösségi közlekedésnek tehát nem (csak) a periféria—centrum,
azaz a kistelepülés—város viszonylatban jelentkez ő mobilitást kell majd kiszolgál-
nia, hanem a mainál jobb lehetőségeket kell kínálni e mikroközpontok eléréséhez is.
(Melynek alapja szintén egy, a helyi igényekhez rugalmasan igazodó, kistérségi
közlekedési szolgáltatás lehet.)
Irodalom
Erdősi F. (2000) A közlekedési hálózat korszer űsítése, és a magyar vidék perspektívái. – Hahn Cs.
(szerk.) A területfejlesztés hazai feladatai az ezredfordulón és az információs társadalom. Hazai Tér-
ségfejlesztő KFT., Budapest. 180-189 o.
Keresztes L.L. (2006) A munkaer őpiaci (területi) alkalmazkodás képessége Baranya megye falvaiban –
Modern Geográfia. 1. (http://www.moderngeografia.hu )
Kovács T. (2004) Aprófalvainkról – illúziók nélkül – Területi Statisztika. 2. 125-136. o.
KSH (2005a) Lakásépítések a Dél-Dunántúlon 1990-2004. Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazga-
tósága, Pécs.
KSH (2005b) A Dél-Dunántúl főbb népmozgalmi mutatói 1990-2004. Központi Statisztikai Hivatal
Pécsi Igazgatósága, Pécs.