Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 1: 131-143
TÉR, INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM:
A TÁRSADALOM TERÜLETI KUTATÁSÁNAK
TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZTÁRA1
(Space, Information and Society:
GIS tools in Spatial Research of the Society)
JAKOBI ÁKOS
Kulcsszavak:
területi elemzés térinformatika regionális modellek térbeli m űveletek térbeli információ
A térinformatika nyitása, illetve az egyes szakmák által a térinformatikában rejl ő lehetőségek felismerése
új diszciplináris kapcsolatok kialakulásához vezetett és vezethet. Kimondottan er ős kapcsolatokat lehet
feltételezni a térbeli adatokat amúgy is fontosnak tartó földrajzi szakterületek és a térinformatika között.
Ezen kapcsolatokból a társadalomfáldrajz sem akart kimaradni, amely látszólag régi kapcsolatban van
ezzel a szakággal, valójában azonban ez a kapcsolat inkább újszerűnek mondható. Az eddigi felsztnes
találkozások után ma már a mély együttm űködés jelei látszódnak kirajzolódni.
Az ezredforduló környékének informatikai robbanása a korábban a számítástechni-
kával nem sok kapcsolatot mutató szakmákat és szakterületeket is megfert őzte a digi-
tális megoldások használatának lehet őségeivel. Az informatikai eszközök gyors térhódí-
tása részben a korábban már alkalmazott eljárások és módszerek lcivitelezésének fel-
gyorsulását, másrészt új, korábban nem ismert technológiák kialakulását hozta magával.
Az informatikai fejl ődéssel párhuzamban, illetve annak folyományaként er őteljes fej-
lődésnek induló térinfoirnatika a fentiekhez hasonlóan kett ős fejlődést indukált: a terü-
leti adatok kezelésének felgyorsulását, illetve az adatkezelés új megoldásainalc kiformá-
lódását. Ezek az új eljárások és eszközök a területi adatokkal foglalkozó diszciplínák
mindegyikére hatással voltak, köztük a társadalomföldrajzra is. A társadalomföldrajzi
elemzési eszköztárban manapság új hullámként jellemzett térinformatikai módszerek a
földrajz ezen ágának er őteljes és dinamikus megújulása irányába hatnak.
A térinformatika irányába nyitó társadalomföldrajz és a társadalmi elemzések irá-
nyába nyitó térinformatika fejl ődésében olyan új módszerek és eljárások kialakulá-
sát figyelhetjük meg, amelyek az egyes diszciplínák saját szemszögéb ől nézve a
másik szakterület eszközeit és eljárásait hasznosítják. Az efféle újítások egyben
szemléletbeli változást is hozhatnak, illet őleg új fejlődési irányok kialakulását
eredményezhetik.
A területi folyamatok vizsgálatával foglalkozó elméleti kutatók egy jelent ős része
a térinformatikát a modern területi elemzési áramlatai egyikének, a kvantitatív föld-
rajznak a részeként vagy szinonimájaként értelmezi (Anselin 2000). Valójában a
GIS a kvantitatív földrajzhoz hasonló, rendszerezett adatfeldolgozó módszerekb ől
tevődik össze, annyi különbséggel, hogy itt a hangsúly a kvalitatív elemzés irányába
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
132 Jakobi Ákos TÉT XXI. évf. 2007 • 1
is mutat eltolódásokat. A térinformatika tehát egy módszer arra, hogy beemeljük a
földrajzba a modern tudományok trendjeit, ahogyan azt a kvantitatív módszerek a
hatvanas—hetvenes években tették.
A térinformatika nyújtotta új lehet őségek felismerése a társadalomföldrajzi kuta-
tásban tehát indokolt, a valódi széles kör ű ismertség és elterjedés azonban csak
napjainkban indult meg. Ennek hátterében az általános informatikai fejl ődés és
nyitás mellett az az igény is nagy szerepet játszott, hogy összetettebb társadalom-
földrajzi kérdésekre is válaszolni tudjunk. Ehhez nagy térbeli adat- és információ-
mennyiségre volt szükség, továbbá számítógépre és egy olyan eljárásra, amely ezt
az információhalmazt rendszerezni, kezelni, feldolgozni és elemezni tudja. A tér-
informatikában tehát a nagyszámú területi társadalmi-gazdasági adat és a számító-
gépes elemzési lehet őségek ötvözését akarták kihasználni els ő körben a geográfusok,
amihez persze további igények és felhasználási lehet őségek is kapcsolódtak. A sok
közül csak egyet említve a megjelenítés, azaz a digitális társadalomföldrajzi temati-
kus térképekben rejl ő új lehetőségek is segítették a térinformatika és a társadalom-
földrajz kapcsolatának fejl ődését.
Természetesen mérlegelhet ő, hogy mit tekintünk ismertségnek a társadalomföld-
rajz részéről. A térinformatika ugyanis már régóta foglalkozik olyan témákkal,
amely közel áll a társadalomföldrajz gondolatvilágához (Mészáros 2000). A tér-
informatikában alapeszközként kezelt térképek a társadalomföldrajznak is alap-
elemei, a területi adatokkal való analízis mindkét szakterületre régóta jellemz ő. A
kapcsolat újszeriísége és az ismeretség fiatal jellege inkább a társadalomföldrajzi
kutatói gondolkodás átalakulásában és új hullámában keresend ő. A 20. század vé-
gének társadalomföldrajzosai — pontosabban egy jelent ős csoportjuk — a számítógépet
már nem csak mint kiegészít ő eszközt használták, hanem mint a térbeli összefüggések
vizsgálatának legfontosabb infrastrukturális elemét alkalmazták. Ez a generáció már
nem riadt vissza a számítógép modernitásától, s őt kutatásai szolgálatába állította azt.
Valószín űleg nem vezetett volna messzire a térinformatika és a társadalomföldrajz
kapcsolata akkor, ha kizárólag a korábban alkalmazott módszerek és lehet őségek
megújítására vagy megismétlésére nyílt volna lehet őség. A két tudományág inkább
szimbiotikusan közelített egymáshoz, azaz kölcsönösen és el őnyösen hatott egymás
fejlődésére. A társadalom területi kutatásába a térinformatika egyértelm űen új
elemzési lehetőségeket hozott, eddig soha nem látott módszerek, modellek és el-
járások váltak ismertté, míg a térinformatika részér ől a diszciplína szerves fejl ődését
és egyre szélesebb körű elismertségét hozta az egyre több társadalmi-gazdasági
tartalmú területi téma feldolgozása.
A társadalomkutatatási alkalmazott térinformatika kialakulására számos, különböz ő
diszciplína hatott, mindegyik más-más részelemét kiemelve az új lehet őségeknek. A
háttérben az egyes önálló szakterületek fejl ődését tapasztalhattuk, miközben szépen
lassan kiformálódott a társadalomföldrajzi térinformatika vagy a társadalmi területi
kutatások térinformatikai eszköztára. Nagy hatással volt a fejl ődésre például a köz-
gazdaságtan területi elemzési kultúrájának fejl ődése, amely igazán dinamikus volt
az 1940-es és 1950-es évekt ől kezd ődően (lásd pl. Geary 1954 vagy Moran 1948).
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Tér, infonnáció és társadalom 133
Fontos mozgatóer ő volt az igény az olyan új elméleti szerkezetek kialakítására,
amelyek határozottan bevonják a teret a társadalmi (gazdasági) folyamatok vizsgá-
lataiba. Az effajta megközelítések közül jó néhány azokra a modellekre hasonlít,
amelyeket a gazdaságföldrajzosok és a regionális kutatók már az 1960-as években
javasoltak, kiemelve a hely, a szomszédság, a régió vagy a területi kapcsolatok
jelentőségét. A térben lejátszódó társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek
informatikai (azon belül is térinformatikai) eszközökkel való elemzésének egyik
jelentős hajtóerejét a közgazdaságtan szakterületei, a területi statisztika, a tér-
ökonometria és a térgazdaságtan képezték.
A társadalom területi kutatásában alkalmazott térinformatika kialakulásához és
jövőbeli továbbfejl ődéséhez járult hozzá az áramlat is, amely a térinformatika tér-
képezési feladatain messze túlnyúló alkalmazásokban véli felfedezni az új lehet ősé-
geket. A térinformatika és a társadalomkutatás kapcsolatának további potenciális
fejlődését eredményezi, illetve eredményezheti a társadalom sajátos elméleti jelleg ű
belső tereinek térinformatikába való integrálása vagy egyáltalán értelmezése (pél-
dául a társadalmi távolságok vagy a gazdasági távolság stb. fogalmainak értelmezé-
sével). Luc Anselin szerint ugyanilyen hatást, tehát a térinformatika és a társada-
lomkutatás közeledését eredményezi az is, ahogyan egyre szélesebbé válik mindkét
szakterület analitikai eszköztára (Anselin 2000). Az önálló fejlődés mellett a köl-
csönös egymásra hatás nemcsak a másik szakterület módszerének vagy közelítés-
módjának átvételét jelentette, hanem az eddig fel sem merült vizsgálati problémák
megoldásánalc esélyét is.
A társadalom és a gazdaság különféle részelemeivel foglalkozó kutatások és a tér-
informatika közeledése kiemelt jelent őségű mozgatóerő volt a 20. század második
felében. Az automatizált kartográfia és a komplex grafikus tartalmak térképezésé-
nek lehetővé válásával óriási fejl ődési potenciál keletkezett a társadalmi-gazdasági
adatok területi elemzése terén, miközben a térinformatika is profitálhatott abból,
hogy a különféle adatelemzési eljárások módszereit beintegrálhatta saját szakterüle-
tébe. Ilyen hatású volt Michael Goodchild szerint például a területi adatmátrix al-
kalmazásának elterjedése, mely nem volt más, mint olyan társadalmi-gazdasági
adattáblák alkalmazása, melyeknek utolsó oszlopai a térbeli referencia-adatokat
tartalmazták (Goodchild 2004). Hasonló hatást tapasztalhattunk a területi modellek,
modell-elméletek elterjedésekor is.
Akár paradoxnak is tekinthet ő módon, a térinformatika és a társadalomföldrajz kö-
zeledésére az egyik legnagyobb hatást nem társadalomtudományi, inkább természet-
tudományi szakterület gyakorolta. A térinformatikai alkalmazásokban rejl ő lehető-
ségeket a természetföldrajz valamivel hamarább felismerte, s ez a diszciplína volt
az, amelytől a társadalomföldrajz — ezen a téren — sokat tanulhatott. Mára a természet-
földrajz legtöbb kutatási területén a térinformatika elfogadott, s őt alapmódszerré vált,
míg a társadalomföldrajzban ett ől még (itthon mindenképp) egy kicsit távol
vagyunk. A természetföldrajzban alkalmazott térképezési eljárásoktól kezdve a
számítási technikákon keresztül a komplex modellez ő alkalmazásokig sok helyütt
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
134 Jakobi Ákos TÉT XXI. évf. 2007 • 1
hasznosítják a térinformatika módszereit, melyekb ől jó néhány a társadalomföld-
rajzba is átszivárgott2.
Összefoglalva, a társadalomföldrajzi térinformatika kialakulásának történetében
az alábbi szempontok játszottak jelent ős szerepet:
— A 20. század végének általános informatikai fejl ődése és az ún. informatikai
forradalom.
— A tudományos kutatásokban bekövetkezett kvantitatív forradalom és az ennek
eredményeként kialakuló részdiszciplínák fejl ődése (kvantitatív földrajz, terü-
leti statisztika, térökonometria stb.).
— Az interdiszciplinaritás és a szakterületek konvergenciájának er ősödése, a
tematikus specializáció iránti igény növekedése.
— A társadalomföldrajzi módszertan fejl ődése, a rokontudományok módszerei-
nek adaptálási kísérletei.
A társadalomföldrajzi térinformatika értelmezései
A társadalomföldrajzi térinformatika tárgya — amint azt megannyi más interdiszcip-
lináris szakterület esetében is tapasztalhatjuk — nehezen körvonalazható. Nincs
egyértelmű és elfogadott definíciónk arról, hogy mi tartozik a társadalomföldrajzi
térinformatika körébe és mi nem, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne jellegzetes-
ségeket, jellemző ket megfogalmazni a társadalom térinformatikai eszközökkel
segített területi elemzését illet ően.
Szakirodalmi tapasztalatok szerint attól függ ően, hogy mely kutató, milyen irányból
közelít a téma felé, más és más hangsúlyokban fordul el ő a társadalmi és a térinforma-
tikai motívum. Nicholas Chrisman például geográfusként (területi kutatóként) szor-
galmazza a térinformatikai eszközök alkalmazását (Chrisman 2005), míg ellenpélda-
ként Massimo Craglia idézhető , aki a térinformatika irányából fogalmazza meg a
nyitás igényét a társadalmi vizsgálatok felé (Craglia 2000). A konklúziók nem egyér-
telműek a kérdést illet ően, hiszen a szakirodalomban mára egyértelm űvé vált a két
szakterület ilyen irányú összefonódása. Az is látható, hogy mind a térinformatika
mind a társadalomföldrajz hatott a másik szakterületre, ezért a társadalomföldrajzi
térinformatikát érint ő fejlődésük inkább együttes volt és nem egymás utáni. Természete-
sen kiragadható egy-egy példa, amely geográfus vagy térinformatikus részr ől jelentő-
sebb lökést adott a közös szakterület kialakulásának, de a fejl ődést inkább folyamatnak
és folyamatosnak tekinthetjük, amiből az következik, hogy a társadalomföldrajzi tér-
informatika a térinformatilca és a társadalomföldrajz (a társadalom területi kutatása)
határterületén lévő új és kialakulóban lév ő alkalmazott irányzat
A társadalomföldrajzi térinformatika tárgyát illet ően is megoszlanak a vélemé-
nyek. Sokak szerint nagyjából egyértelm ű, hogy társadalomföldrajzi térinformatika
alatt a térinfonnatika technikáinak alkalmazását értjük valamilyen társadalmi jelen-
ség területi vizsgálatában. Ezt a nézetet képviseli például Luc Anselin (1999) vagy
Keiji Yano (2001), akik tehát a térinformatikát mint eszközt vagy mint módszertant,
a társadalomföldrajzot pedig mint elemz ő, értékelő vagy témafelvet ő szempontot
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Tér, információ és társadalom 135
veszik figyelembe. A társadalomföldrajzi térinformatika egy másik értelmezése az,
amikor társadalmi adatokat kezelő térinformatikai rendszerek vagy területi infor-
mációs rendszerek formájában beszélünk a témáról. Ilyenkor a komplex térinforma-
tikai struktúrán belül csak maguk az adatok számítanak társadalmi tartalmúaknak,
míg minden egyéb a hagyományos értelemben vett térinformatikai megoldások
tárgykörébe tartozik. Jellemz ően ezt a nézetet képviselik azok, akik a térinformatika
irányából közelítve a társadalmi adatfeldolgozás és adatértékelés céljából figyeltek
fel erre a lehetőségre. Ilyen alkalmazó például Prajczer Tamás (2004), aki választási
adatokat elemez térinformatikai környezetben.
Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a társadalomföldrajzi térinformatika a térinfor-
matikai módszerek és a társadalmi adatok képletesen mondott integrációját emeli
ki, akkor is még mindig több különálló megközelítést, eltér ő értelmezést tapasztal-
hatunk a szűkebb értelemben vett vizsgálati tárgykört illet ően. Ezek a nézetkülönb-
ségek leginkább abból adódnak, hogy mit tekintünk térinformatikai és mit
társadalomföldrajzi témának.
A fentiek szintézise alapján a társadalomföldrajzi térinformatikának képesnek kell
lennie a társadalmi-gazdasági adatok elemz ő és értékel ő feldolgozására egy olyan
informatikai környezetben, amely az adatok gy űjtésétől kezdve azok tárolásán és
feldolgozásán át egészen a strukturált megjelenítésig minden funkciót képes ellátni.
Feltételrendszer, adatszükséglet
Minden társadalomföldrajzi kutatás alapvet ően a társadalom jellemz őit leíró ada-
toklcal foglalkozik, melyeket a földfelszín megfelel ő pontjaihoz viszonyítva vizsgál.
Valójában azonban jóval több adattípussal dolgozunk egy társadalmi-
térinformatikai vizsgálat alkalmával.
A társadalom térinformatikával támogatott területi kutatásához alapvet ően négyfé-
le adatra van szükség:
— az első adattípust a társadalom és a gazdaság általános folyamatairól szóló
térfüggetlen vagy ténnentes adatok képezik,
— a második típusba a területi társadalmi-gazdasági adatoktartoznak,
— a harmadik csoportot a digitális alaptérképi adatok képezik,
— míg a negyediket a módszertanhoz knpcsolódó adatok.
A térinformatikai eszközök használatával valóságos kapcsolatban lév ő adatok a
társadalomföldrajzi vizsgálatokban azok lesznek, amelyek valódi földrajzi tarta-
lommal is bírnak. A térbeli adatok földrajzilag lokalizálják a társadalmi-gazdasági
elemeket, s ezzel olyan többletinformációkat is tárolnak, amelyek a geográfiai
elemzések elengedhetetlen és sajátos részéül szolgálnak. Az adatinfrastruktúra
szempontjából a térbeli adatoknak két meghatározó elemét kell kiemelnünk: a terü-
leti társadalmi-gazdasági adatok csoportját és a megjelenítést és lokalizációt segít ő
digitális alaptérképi adatok csoportját. A területi társadalmi adatok képezik a társa-
dalom és a gazdaság kutatásának esszenciális elemeit, míg a digitális alaptérképi
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
136 Jakobi Ákos TÉT XXI. évf. 2007 • 1
adatok a térinformatikai lehet őségek legfontosabb meghatározói. Mindkét csoport —
természetesen — önmagában is rendkívül átfogó jelleg ű, sok belső részterületre
osztható. A társadalomföldrajzi alapadatok esetében nem csak a vizsgálati adat
tartalma és min ősége, de annak térségi szintje (település, kistérség, megye, régió,
ország stb.) is meghatározó jelent őségű. A digitális alaptérképi adatok esetében a
tartalmi és min őségi tulajdonságokon túlmen ően a kiegészít ő, kapcsolódó adatok és
információk (pl. vetületi rendszerek, referenciák stb.) szerepe is lényeges.
A társadalomföldrajzi térinformatikai rendszer dominánsan elemz ő funkciójú,
amely egy megfelelő területi társadalmi-gazdasági adatbázisra és az azt kiegészít ő
geoadatok halmazára épül. A társadalom területi kutatásához szükséges elemz ő
térinformatikai rendszer alapját képez ő földrajzi és társadalmi-gazdasági adatok a
GIS felépítésének els ő és egyben egyik legfontosabb lépéséhez kapcsolódnak.
Ugyanígy fontos szerepe van a megfelel ő vizsgálati területről szóló digitális alaptér-
képek kiválasztásának is. Nagyjából e két csoportba lehet besorolni a legfontosabb
infrastrukturális input elemeket. További — küls ő szakértői alapon meghatározott —
input definiálja a társadalomföldrajzi térinformatikai vizsgálatokban alkalmazott
módszerek kiválasztását is.
A térinformatikai rendszerben a társadalmi-gazdasági adatok integrálása után és a
megfelelő (döntően elemz ő) térinformatikai szakmódszer meghatározása után a
térinformatikai outputok megjelenítésének fázisa következik. A végtermékekhez
kapcsolódó szakértői elemzések, eredményértékelések a kezdeti fázisban kit űzött
társadalomföldrajzi vizsgálati kérdések megválaszolására kínálnak esélyt.
Térbeli m űveletek a társadalom területi kutatásában
A térbeli műveletek a térinformatika tudományában tulajdonképpen egyet jelente-
nek a térbeli adatelemzés módszereivel. Egyes meghatározások szerint a térbeli
művelet olyan művelet, amely átalakítja az adat értékét vagy formáját egy vagy
több adatszinten (Márkus 2003). Más összefoglaló tanulmányok az elemzési, azon
belül is az adatelemzési funkciók között foglalkoznak ezzel a témával (például
Detrekői—Szabó 2002).
Az egyszerű kérdések megválaszolása, az egyszerű m űveletek alkalmazása a tér-
beli adatelemzés — nomen est omen — legegyszer űbb módját jelenti. A szakirodalom
egyszerű térbeli műveletnek olyan műveleti eljárást tekint, amely egy id őben csak
egy adatszintet érint (Márkus 2003). Az egyszerűség azonban nem jelenti a bonyo-
lultabb kérdések kikerülését, egyes eljárások ugyanis lehet őséget biztosítanak a más
módszerekkel nem, vagy csak nehezen megoldható feladatok elvégzésére is. A
társadalomföldrajz éppen ebben a motívumban — tehát a bonyolultnak látszó kérdé-
sek egyszerű megoldásában — látja a térinformatika alkalmazásának egyik leg-
nagyobb előnyét. Az egyszerű műveletek mindazonáltal valóban könnyebben ki-
vitelezhető elemzési eljárásoknak számítanak mind a szoftver, mind a felhasználói
ismeretek szempontjából.
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Tér, információ és társadalom 137
Az egyszerű műveletek között olyan eljárásokat fedezhetünk fel, mint a lekérde-
zés, a kicsinyítés, nagyítás, az útirány-meghatározás, a távolság-, a terület- vagy a
kerületszámítás, a centroid-meghatározás, a közelségszámftás vagy a klasszikus
szomszédsági műveletek (pl. övezetgenerálás, sz űrők stb.). Ezek az eljárások a
térinformatikai rendszerben tárolt földrajzi helyzet és társadalmi-gazdasági attribú-
tum ismeretében hajtják végre a feladatként szabott m űveleteiket tulajdonképpen
egy térbeli egyenletmegoldás formájában3.
Az egyetlen térinformatikai adatszintet érint ő műveletek többsége a társadalom-
kutatók számára már részben ismert lehet, de sokszín űségükből adódóan ezek a
mű veletek a térinformatikai környezetben az eddigieknél jóval több lehet őséget
kínálnak. Az egyszer ű eljárások közé sorolt geometriai m űveletek, a távolság, az
irány, a terület, a kerület vagy a térfogat meghatározása a térinformatikai rendszer-
ben eleve tárolt helyzeti és topológiai információkat el őnyösen használhatják ki,
következésképpen a GIS technológiák hasznosftása eredményes lehet.
Némely egyszerű térinformatikai eljárás, például az övezetgenerálás módszere
eddig csak ritkábban avagy közvetve fordult el ő a társadalmi kutatásokban. A
szomszédsági műveletek közé tartozó övezetgenerálási módszer alkalmazásakor a
tér azon pontjait keressük egy entitás körül, amelyek az eredeti alakzattól számítva
egy adott távolságon belül helyezkednek el. A puffer-zóna néven is ismert övezet
létrehozásakor el őre megszabott állandó távolságértékkel vagy az egyes objektu-
mokhoz kapcsolódó attribútumok értékének függvényeként alakuló távolságértékek
alapján határozhatjuk meg a zónahatárt. A társadalom területi kutatása számára
mindkét változat kínál alkalmazási lehet ő ségeket, amelyeket az egyes vizsgálati
kérdésekhez kapcsolódva igen sokszín űen lehet megoldani.
Más szomszédsági vizsgálatok is felismerték a térinformatikai technikákban rejl ő
lehetőségeket. Míg korábban a szomszédsági vizsgálatokhoz használatos mátrixokat
a térképi információk manuális méréseivel illetve leolvasásával lehetett elkészíteni,
addig a térinformatika korában ezt már a szoftverek oldják meg. A térinformatikai
számítások egy jelentős részében a szomszédsági mátrix már nem is jelenik meg a
felhasználó el őtt a képerny őn, mindössze a számftások elméleti hátterében létezik.
E GIS mű veleteknél a felhasználó mindössze a vizsgálati módszert és a vizsgálatba
bevonandó változókat kell, hogy definiálja, majd bármiféle közbüls ő lépés nélkül
várhatja az eredményeket. Az erre épül ő megoldások — például a területi
autokorreláció különféle számftási módszerei — gyakorta már eleve integrált formá-
ban hasznosítják a térinformatikai technikákat. A területi autokorreláció módszerei
a nagy számításigény ű szomszédsági műveletek közé tartoznak, ezért kifejezetten
népszerűek azok a térinformatikai programok, modulok vagy kiterjesztések, ame-
lyek képesek kezelni az ilyen feladatokat. Ezt a lehet őséget kínálja például az
ArcView szoftver néhány speciális kiterjesztése, illetve a tipikusan társadalmi terü-
leti elemzésekre alkalmas Geoda, illetve SpaceStat programok.
A térbeli műveletek széles körén belül külön csoportot képviselnek az ún. össze-
tett m űveletek, amelyek egyszerre több adatszintr ől származó adattal dolgoznak.
Tulajdonképpen ebben a lehető ségben áll a térinformatika egyik nagy er őssége,
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
138 Jakobi Ákos TÉT XXI. évf. 2007 • 1
hiszen itt olyan adatintegrációs feladatokat kell elvégezni, amelyet a hagyományos
eljárások képtelenek voltak megoldani, vagy csak nehézkes módszerekkel tudtak
kivitelezni. A probléma leküzdéséhez ugyanis rendszerszemlélet ű informatikai
megoldásra van szükség, amely képes egy kiemelt szemponthoz, ez esetben a föld-
rajzi pozíciót leíró helyzeti információhoz kötni a különböz ő forrásokból származó
attribútum jellegű másodlagos információkat. Itt tehát a térbeli adatbázis-kezelés
egy olyan feladatával állunk szemben, amikor a geográfiai információn keresztül
tudjuk összekapcsolni a különböz ő leíró információk tábláit.
Az összetett m űveletek esetében a különböz ő adatforrásokból vagy adatszintekb ől
származó adatok összekapcsolása nagy kihívást jelent, ugyanakkor kifejezetten sok
szép és izgalmas lehetőséget is kínál a területi adatelemzésre. A társadalomföldrajzi
vizsgálatok többsége eddig kevésbé használta ki a több adatszint együttes kezelésében
rejlő lehetőségeket, így ezen a téren b őven akadnak még muníciók a továbbfejl ődésre.
Az összetett m űveletek egyik leggyakrabban el őforduló csoportját a különböz ő
átlapolási módszerek képezik. A térinformatika ezen funkciója kiemelt jelent őségű,
mivel egy olyan sajátos adottságnak tekinthet ő, amely megkülönbözteti a GIS-t az
olyan alapvető informatikai rendszerektől, mint például a CAD vagy a DBMS. A
rétegművelet néven is ismert eljárás két különböz ő típusú területi adat együttes
konfigurációját veszi figyelembe az elemzés során. A különböz ő rétegmetszési
műveletek végeredményeként olyan új attribútum-információk keletkezhetnek,
amelyek hasznos alapjai lehetnek a kés őbbi társadalomföldrajzi kalkulációknak.
A térinformatika klasszikus módszerei közé tartozó interpolációs és felületgene-
ráló eljárások iránt az utóbbi években a társadalomföldrajz irányából is megindult
az érdekl ődés. Sorra születnek az olyan publikációk, amelyek közvetve vagy köz-
vetlenül használják ki a térinformatika eme igen fontos módszerét. Az interpolációs
eljárások népszerűségét többek között a látványos eredményekben és a rendkívül
sokszínű alkalmazási lehet őségekben ismerte fel a társadalom területi kutatásával
foglalkozó szakma, de ezen felül nem elhanyagolható az sem, hogy az effajta eljá-
rásokkal régóta meglév ő kérdések megválaszolására és új ötletek megalkotására is
lehetőség nyílt. A módszer igazi jelent ősége ott látszik, hogy új perspektívát nyit
meg a társadalmi jelenségek területi elemzéseiben.
A társadalomföldrajzi kutatók a módszerben rejl ő kettősséget — azaz a megjelenítés
és az elemzés együttes lehet őségét — nagy leleménnyel a saját gondolkodásmódjuk,
problematikáik megoldásai szolgálatába állították. Tanulva és okulva a domborzat-
modellek természetföldrajzi alkalmazási lehet őségeiből a korábban kialakított mód-
szerek adaptálása után csak az új vizsgálati kérdést kellett megfogalmaznia a társada-
lomtudománynak, amely tehát nem természeti, hanem társadalmi problémák kutatására
teszi megfelel ővé ezt a módszert. A társadalom területi jellegzetességeit vizsgáló
kutatók és kutatási módszerek — a 20. század végére és a 21. század elejére amúgy is
jellemző — nyitottsága más tudományágak bevált módszerei irányába is megmutatko-
zott már (lásd fizikai analógián alapuló módszerek, Nemes Nagy 1998). A legegysze-
rűbb módon a vizsgálati adatokat természetir ől társadalmira cserélték a kutatók ez
esetben, feladatot, illetve kihívást pedig az eredmények értelmezése jelentett csak.
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Tér, információ és társadalom 139
A térinformatika interpolációs és felületgeneráló eljárásainak tárháza igen sok-
színű . Némelyek kevésbé, mások azonban annál jobban kapcsolódhatnak egyes
társadalomföldrajzi kutatásokhoz. A felületkészftés régóta alkalmazott módszere
például a trendfelület-elemzés, melyet már a társadalomföldrajzi kutatások is fel-
ismertek. Hasonlóképpen a térbeli mozgóátlaggal generált társadalmi felületek sem
jelentenek tökéletes újdonságot (lásd pl. Grasland—Madelin 2001). Mindezen
tapasztalatok ellenére a térbeli interpolációs technikák térinformatikai alkalmazásai
a társadalom területi kutatásában még igen gyermekcip őben járnak. Megemlíthető a
térinformatikában már klasszikusnak számftó Thiessen (Dirichlet, Voronoy)-
interpoláció társadalmi kontextusú hasznosftási lehet ősége, vagy az úgynevezett
szakadásos felszín-modellek társadalomföldrajzi alkalmazási lehet ősége, mint po-
tenciális új társadalmi térinformatikai módszer.
Külön említést érdemel a térinformatikában kartográfiai modellezés néven ismert
eljárás is, amely tulajdonképpen egy általános módszer a térinformatikai eljárások
grafikus összerendezésére. A térképi algebra vagy a „mapematika" kifejezésekkel
gyakorta összhangba hozott eljárás grafikus megközelftést kínál fel az adatszintek
integrálásához és elemzéséhez, ami jelent ősen hozzájárul a térbeli döntéstámogatás
tervezéséhez (Márkus 2001). Gyakorlati kivitelezését tekintve a kartográfiai model-
lezés eredményei többnyire egy folyamatábrához hasonlftanak, miközben lényegi
feladatuk a különféle adatszinteken és azok között végzett számftások és m űveletek
összerendezése és sorrendjének megtervezése szokott lenni. A kartográfiai model-
lezés gondolatmenetéb ől kiindulva a társadalomföldrajzi vizsgálatok is sok tekin-
tetben többlépcs ős folyamatként értelmezhet ők. Gyakori, hogy több különböz ő
adathalmazon és több eltér ő módszerrel elvégzett vizsgálatsorozattal juthatunk el a
társadalmi jelenség kívánt szint ű megértéséhez, ezért a térinformatika ilyen típusú
gondolkodásmódja igen hasznos lehet a társadalomkutatók számára is.
A folyamatszerű modellezés során a matematikai gondolkodásmód kerül el őtérbe.
Az algebrai egyenletekhez hasonlóan itt a térképek képezik az egyenletekben sze-
replő változókat, míg a térbeli m űveletek jelentik a függvényeket (1. ábra). Más-
ként fogalmazva a kartográfiai modellezés a térképeket és a térkép komponenseit
úgy tekinti, mint egy algebrai egyenlet részeit.
A térinformatikában alkalmazott térbeli elemzési m űveletek további jelentős cso-
portját képezik a hálózati m űveletek. A térinformatikai alkalmazások ezen kedvelt
vizsgálati módszere, a hálózatelemzés alapvetően a hálózati topológia vizsgálatához
kapcsolódik. Az ilyen kutatások olyan térbeli rendszereket vizsgálnak, amelyek
vonalas és csomóponti elemek szövevényeként jellemezhet ők. A napjainkban egyre
divatosabbá váló hálózatok bels ő szerkezetét, az alkotóelemek egymáshoz viszonyí-
tott helyzetét és az elemek közötti kapcsolatokat vizsgálhatjuk ezzel a módszerrel.
Bár ez a vizsgálati módszer alapvet ően a műszaki-technikai infrastruktúra elemzé-
séhez kötődően vált ismertté (természetesen sok egyéb alkalmazási lehet ősége is léte-
zik), ennek ellenére a társadalomföldrajz nem csak az infrastrukturális elemek kapcsán
tudja hasznosítani az effajta technikákat, mindazonáltal a leggyalcoribb infrastrukturális
kontextusú elemzések a társadalomföldrajzot is érdeklik. Az úthálózat vagy a
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
140 Jakobi Ákos TÉT XXI. évf. 2007 • 1
telekommunikációs hálózatok, mint hálózati rendszerek klasszikus vizsgálati terepei
az elérhetőségi kutatásoknak. A térinformatikai rendszerekbe szervezett feladatmeg-
oldások így könnyen kideríthetik, hogy hol találhatók például a legnehezebben, leg-
hosszabb idő alatt elérhető, vagy a leginkább periférikus helyzet ű elemek stb.
1. ÁBRA
A népességszám-változás logikai vizsgálata a soproni kistérségben „mapematikai"
módszerrel
(Logical Investigation of Population Change in the Sopron Microregion with
Methods of „Mapematics")
(ha a-b<0, akkor c=1; ha a-b>0, akkor c=0) (if a-b<0, than c=1; if a-b>0, than c=0)
Forrás: Saját szerkesztés.
A társadalom térbeli sajátosságait kutató hálózatelemzési módszerek egy speciális
alkalmazási területét képezik a társadalmi mikroterekben, a társadalom bels ő teré-
ben végzett vizsgálatok. A térinformatika szerepe ilyen esetekben közvetett, illetve
még nem teljesen kiforrott, mégis érdekes eredményeket kínálhat a társadalomkuta-
tók számára. A társadalmi csoportok bels ő hálózatának vizsgálatakor az egyes meg-
figyelési egységek vagy alapelemek (például személyek) képezik a csomópontokat,
míg a kapcsolatok a vonalakat. Ezen vonalaknak azonban nem vagy csak átvitt
értelemben értelmezhet ő a hossza, ezért a hálózati távolság vagy a legrövidebb út
fogalmát itt egyszerűen az érintett csomópontok számával lehet leírni. Ha a térin-
formatika képes lesz arra, hogy a társadalom bels ő terének ilyen leképezését is
kezelni tudja, akkor a társadalomföldrajzi térinformatika igazán újszer ű eredmé-
nyeket kínáló versenyképes eszköz lehet a társadalomtudományban.
Nem m űveleti jelleg ű társadalomföldrajzi térinformatika
Ha a GIS témakörét szélesen értelmezzük, akkor a térinformatika a m űveleti,
számítási eljárásokon túl mást is kínál a társadalom területi kutatói számára. Végs ő
soron minden olyan eset szóba jöhet, amikor térbeli adatokról, azon belül a társada-
lom vagy a gazdaság térbeli szervez ődésének bármiféle adatáról és ehhez kapcsoló-
dóan informatikai eszközökkel támogatott adatfeldolgozásról van szó. Noha sokan
elfeledkeznek róla, de a térinformatika nem csak GIS szoftverhasználatból áll, annál
jóval bővebb tartalmú.
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Tér, információ és társadalom 141
Laikusok vagy kezd ő geográfusok, területi kutatók számára a térinformatikai esz-
közök alkalmazása társadalomföldrajzi kontextusban leginkább a tematikus térképek
készítésében merül ki. Ez nem jelenti azt, hogy ez az eljárás kevesebb vagy alapvet ően
egyszerűbb lenne a fent vázolt térinformatikai m űveleteknél, de mindenképpen való-
színűsíthető , hogy ismertebb. Összefoglalóan a megjelenítés témaköre leggyakrabban
a társadalomföldrajzi adatok térbeli szemléltetésére alkalmas digitális tematikus tér-
képek formájában köti össze a térinformatikát a társadalomelemzéssel.
A társadalomföldrajz különleges térképi ábrázolási technikái közé tartozik az ún.
topologikus térképek módszere, amely tartalmi, megjelenítési és értelmezési formá-
jában is jelent ő sen eltér a szokványos tematikus térképezési technikáktól. A térin-
formatika a topologikus térképek elkészítésében nagy segítséget nyújthat, mivel a
térinformatikai gondolkodásmód jól passzol az eljárás kivitelezéséhez. Ismernünk
kell egyrészt az eredeti területegységek topológiai relációit, amelyet számos térin-
formatikai szoftver, pontosabban adatmodell eleve is támogat. Térinformatikai
eszközök segítségével továbbá könnyen kiszámítható a vizsgált társadalmi-
gazdasági mutató értékével arányos terület nagysága is.
Az egyszerű eljárásoktól különválasztott bonyolultabb, összetettebb térinformati-
kai megoldások kiemelt figyelemre számfthatnak a modern társadalomföldrajz ré-
szérő l. Ezek az alkalmazások már-már a két szakterület összeolvadását sejtetik,
valójában továbbra is arról van sz'ó, hogy a társadalomföldrajz mint felhasználó
igényeit a térinformatika mint eszköz próbálja kielégíteni. Más értelemben azonban a
térinformatika az eszközökön túl fejl ődési potenciált is jelenthet. A térinformatika
egyre dinamikusabb fejl ődése és egyre nagyobb ismertsége a társadalomföldrajz
részéről is felveti a magasabb színvonalú, több erőforrást igényl ő, ugyanakkor számos
újszerű lehetőséggel és eredménnyel kecsegtet ő komplex térinformatikai megoldások
alkalmazásának igényét. Az egyszeri vagy alkalmankénti térinformatikai eszközhasz-
nálatot ezzel felválthatja a GIS-re épül ő társadalomföldrajzi elemzés, ami ismételten
jelzi a térinformatika hatalmas jelent őségét a társadalomföldrajz fejl ődésében.
A társadalomföldrajz számára a térinformatika gyakorta nem csak eszközt, de
szemléletmódot vagy gondolkodásmódot is jelent, ami például a feladatmegoldás és
a problémamegoldás menetében válik nyilvánvalóvá. Mindenképpen le kell szö-
geznünk, hogy a térinformatika többet adott a társadalomföldrajznak a gyors és
pontos számításokon és elemzési eljárásokon túl, aminek egyik legjobb példáját a
térinformatika sajátos modellalkotási képességében fedezhetjük fel.
Szép példái lehetnek a térinformatika által támogatott vagy megvalósított
társadalomföldrajzi modelleknek a települések bels ő szerkezetét vizsgáló város-
modellek. A településmorfológia, tehát az épületek, utak és egyéb létesítmények
településen belüli szerkezetének, térbeli elhelyezkedésének vizsgálata fontos irány-
zatot képvisel a társadalomföldrajz egyik részterületén, a településföldrajzon belül.
A térinformatika a két és háromdimenziós városmodellekkel lehet őséget biztosft a
településmorfológia számára, hogy valóságh űen, ugyanakkor egyes kitüntetett vizs-
gálati kérdéseket el ő térbe helyezve elemezzen például bizonyos beépítés-s űrűségi
vagy funkcionális szerkezeti kérdéseket.
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
142 Jakobi Ákos TÉT XXI. évf. 2007 • 1
Kiemelten fontos, hogy a térinformatika a különféle földrajzi információs rend-
szerek révén szoros kapcsolatban áll a rendszerszemlélet ű gondolkodásmóddal.
Valamilyen szinten az eddig említett összes módszerben fel lehetett fedezni ezt az
aspektust. A társadalom területi kutatásában alkalmazott rendszerszemlélet ű megoldá-
sok egyik legfontosabb tulajdonsága az alkotóelemek közötti összefüggésekben rejlik.
Tulajdonképpen ez az a motívum, amelyben a rendszerszemlélet ű megoldások többet
képesek nyújtani a korábban említett m űveleti és egyéb eljárásoknál. A rendszerele-
mek közötti összefüggések az egyes vizsgálati kérdéseket olyan új megvilágításba
helyezhetik, amelyek eddig fel nem derített jelenségekre is rávezethetik a kutatókat.
Az „igazi" vagy a kívánatos társadalomföldrajzi térinformatikai rendszer egymagá-
ban képes végrehajtani mindazokat a feladatokat, amelyeket egy társadalmi területi
elemző és értékel ő munka során el kell végezni. Ezek az adatgyűjtés, adatrögzítés, az
adattárolás feladatai, továbbá az adatok ellenőrzése, az adatok karbantartása, a döntés-
előkészítési feladatok támogatása (számítások, összesítések, elemzések) vagy a doku-
mentumok, jelentések készítése formájában fogalmazható meg. A rendszerszemlélet ű
társadalomföldrajzi elemzésben tehát több összekapcsolódó feladatról, összerendezhet ő
lépésekről lehet beszélni, amelyeket egy térinformatikai alapú szisztéma tart össze.
Összegzés
A társadalom és a térinformatika kapcsolatát több szempontból is vizsgálhatjuk. A
fent bemutatottak leginkább azt a motívumot emelték ki, mely szerint a társadalom-
földrajz a térinformatikára els ősorban mint módszertani megújító eszközre tekint.
Egyértelmű tapasztalat, hogy a társadalom területi kutatásába a térinformatika egy
új szemléletet is hozott a társadalmi térbeli problémák vizsgálatában. Az eredmé-
nyek közül számos nem csak az új vizsgálati technikáknak köszönhet ő, de annak is,
hogy teljesen újszerű gondolkodásmódban kellett elhelyezni a társadalom területi
jellemzőinek vizsgálati kérdéseit. A társadalomföldrajzi térinformatika technikáival
messze túl lehetett lépni a tematikus térképezés szintjén, és el lehetett jutni a szinte-
tikus összetett vizsgálatokig, fenntartva persze, hogy a digitális tematikus térképe-
zés is a feltörekv ő társadalomföldrajzi alkalmazások közé tartozik.
Ha a társadalom területi kutatása lépést akar tartani a fejl ődő tudományokkal és az
információs társadalmi átalakulással, akkor számára is kihagyhatatlan az informati-
kai eszközök szerves integrálása saját gondolatvilágába (Mészáros 2000). Nem
elégedhetünk meg azonban a számítógépek mindössze szövegszerkeszt ő vagy ha-
sonló feladatokat ellátó programjainak alkalmazásával, annál magasabb szintre kell
helyeznünk az informatikai eszközök hasznosítását a társadalom területi kutatásá-
ban. Tulajdonképpen a térinformatika az, amely képes ezt a funkciót kielégíteni a
társadalomföldrajz számára.
Jakobi Ákos : Tér, információ és társadalom : A társadalom területi kutatásának
térinformatikai eszköztára. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 131-143. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Tér, információ és társadalom 143
Jegyzetek
A tanulmány a 2006. november 18-án, az ELTE-n tartott Regionális Modellek c. tudományos konferen-
cián elhangzott el őadásra épül.
2
Más kérdés az, hogy a természttudományokból, a természetföldrajzból átvett eszközök, modellek
társadalomföldrajzi adaptációjának elvi és elméleti korlátai még sok esetben nem teljesen kivitatottak
(ehhez kapcsolódóan lásd a klasszikus gravitációs modellr ől Tagai Gergely tanulmányát).
Ilyen jellegu muveletekre példák találhatók Horváth Eszternek, e folyóiratszámban közölt írásában.
Irodalom
Anselin, L. (1999) The future of spatial analysis in the social sciences. — Geographic Information
Sciences. 5. 67-76. o.
Anselin, L. (2000) The link between GIS and spatial analysis. —Journal of Geographical Systems. 2. 11-15. o.
Chrisman, N. (2005) Full Circle: More than just Social Implications of GIS. — Carographica. 4.
Craglia, M. (2000) GIS and the social sciences: a European perspective. Computers. — Environment and
Urban Systems. 24. 273-282. o.
Detrekői A.—Szabó Gy. (2002) Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Geary, R.C. (1954) The contiguity ratio and statistical mapping. — The Incorporated Statistician. 5. 115-145. o.
Goodchild, M.F. (2004) GIS and spatial data analysis: Converging perspectives. Papers in Regional
Science. 83. 363-385. o.
Grasland, C.—Madelin, M. (2001) The unequal distribution of population and wealth in the world. —
Population et Sociétés. 368.
Haggett, P. (1967) Locational Analysis in Human Geography. Economic Geography. 43. 276-277. o.
Krugman, P. (1998) What's new about the new economic geography? — Oxford Review of Economic
Policy. 14. 7-17. o.
Márkus B. (2001) Bevezetés a térinformatikába. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai
Főiskolai Kar, Székesfehérvár.
Márkus B. (2003) Térbeli m űveletek. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai F őiskolai Kar,
Székesfehérvár.
Mészáros R. (2000) A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- .és
Társadalomföldrajzi Tanszék, Szeged.
Moran, P. (1948) The interpretation of statistical maps. —Journal of the Royal Statistical Society. 10. 243-251. o.
Nemes Nagy J. (1998) A tér a társallalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Prajczer T. (2004) A választási térinformatika lehetőségei. XIV. Országos Térinformatikai Konferencia,
Szolnok. (www.otk.hu )
Yano, K. (2001) GIS and quantitative geography. — GeoJournal. 52. 173-180. o.
SPACE, INFORMATION AND SOCIETY: GIS TOOLS IN SPATIAL
RESEARCH OF THE SOCIETY
ÁKOS JAKOBI
The opening of GIS as well as the recognition of possibilities in GIS solutions leads
towards new disciplinary connections among different professions. An explicitly strong
relation can be assumed between GIS and geography, which also consider spatial data very
important. Also social geography wanted to be involved in this kind of connection, building
mainly new interdisciplinary relations with GIS. The opening towards each other resulted the
evolution of new methods and techniques, which — from the perspective of each discipline —
utilize the tools of the other profession. These innovations brought also changes in approach,
as well as the possible evolution of new development directions. This paper aims at
describing the possibilities of using GIS techniques in spatial researches of the society and
tries to widen the knowledge about social GIS beyond simple digital cartography.