Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 145
A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS
HELYI HÁLÓZATAI A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON'
(Networks of Knowledge Diffusion and Usage —
Case Study of Central Transdanubia)
SZÉPVÖLGYI ÁKOS
Kulcsszavak:
Tripla csavar innovációs hálózat Közép-Dunántúl
A tanulmány a Triple Helix innovációs spirál modell segítségével, a Közép-Dunántúl pédáján keresztül
igyekszik feltárni az érintett szektorok közötti tudásintenzív fejlesztési kezdeményezéseket, illetve azt,
hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tudásalapú gazdaság formálódásához. A jelenlegi adottságok
feltárása mellett fontosnak tartjuk, hogy az innovációs spirál m űködését pozitívan és negatívan befolyá-
soló tényez őket összegezzük, ezzel rávilágítva az el őrelépés lehetőségeire.
Bevezetés
A nemzetközi szakirodalomban elterjedt a hálózati elven m űködő, tudás vezérelt
gazdaság megfelel ő szervezeti háttérrel és együttm űködési hajlandósággal bíró lokális
közösséginek jellemz őit leíró tanuló régió (learning region) koncepció (Florida 1995;
Morgan 1997; Lambooy 2000), amelyet a magyarországi szakirodalom összefoglaló
fogalomként használ. Ennek f ő oka, hogy az egyes tanuló régiók jellemz ői között
alapvető különbség fedezhet ő fel. A beruházás vezérelt fejl ődési szakaszban lév ő
régiók tudásalkalmazónak tekinthet ők, ezekben a tudás els ősorban a termelés haté-
konyabbá tételét szolgálja, és a gazdasági szempontból hasznosítható tudás más-
honnan érkezik (Lengyel 2003; Lengyel 2004). Felfogásuk szerint e régiótípus te-
kinthető tanuló régiónak. Az innováció alapú fejl ődési fázisban lév ő régiókban már
olyan tudástermelés is folyik, amely helyben kerül felhasználásra. Ezek sokkal
inkább tudásalapú régióknak (knowledge based region) tekinthet ők.
A tudásalkalmazó és termel ő régiók közötti fő különbség, hogy az előbbinél a si-
kerességet a hatékony tudástranszfer segíti el ő, míg utóbbinál az új tudások el őállí-
tása tekinthet ő központi elemnek. Felfogásunk szerint a hosszú távú gazdasági és
társadalmi versenyképesség lehet őségét a tudástermel ő régiók hordozzák. Ezek
fejlődési lehető ségeinek megismeréséhez ismerni kell a tudás termelés és -transzfer
folyamatainak sajátosságait. Ehhez nyújt elméleti keretet a Triple Helix modell,
amely az egyetemi (tudományos), gazdasági és kormányzati szervezetek (university
— industry — government) hármas kapcsolatán keresztül értelmezi az innováció
sajátosságait (Etkowitz—Leydesdorff 1997). A modell fő eleme, illetve a jelenlegi
tanulmány egyik kiindulópontja, hogy a három szektor folyamatos kommunikációja,
illetve együttműködése biztosítja mindhárom szektor fejl ődését, és ezzel alapot
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
146 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
teremthet a tudásalapú régiók kialakulásához. A modellnek a tanulmány szempont-
jából a másik fontos eleme, hogy az egyes szektorok szerepei a tudásalapú gazda-
ságban és társadalomban megváltozhatnak, a rendkívül intenzív együttm űködések a
szervezeti határok részleges elmosódásához vezethetnek.
A tanulmány másik kiindulópontja, hogy a tudásalapú régiók sikerességét a régiót
alkotó magterületek, nagyvárosi terek tudásalapú fejl ődése (illetve az itt kialakított
tudományos-gazdasági-kormányzati együttm űködések sikeressége) határozza meg.
Felfogásunk szerint Magyarországon a funkcionális értelemben vett nagyvárosok
csekély száma, illetve a nagyváros hiányos területek jelent ős kiterjedése miatt ezek
szerepét a középváros hálózat veszi át. Ezen belül is els ősorban azok a középvárosok
válnak az innováció magterületeivé, amelyek jelent ős felsőoktatási háttérrel, diver-
zifikált iparszerkezettel és fejlett szolgáltatásokkal rendelkeznek (Nagy 2002).
Célok és módszerek
A leírtak alapján a tanulmány célja, hogy egy magyarországi régióban végzett,
középvárosokra (innovációs magterületekre) kiterjed ő empirikus vizsgálat alapján
feltárja a tudományos-gazdasági-kormányzati szektor közötti tudásintenzív fejlesz-
tési kezdeményezések jellegzetességeit, illetve azt, hogy ezek a helyi tudástermelé-
sen és kölcsönös megosztáson keresztül mennyire járulnak hozzá a tudásalapú régió
formálódásához.
A leírt célokat két fő módszertani eszköz segítségével kívántuk megvalósítani.
Egyrészt megtörtént a magyarországi és nemzetközi szakirodalom feldolgozása,
amely kiterjedt a fő kutatási irányok összegzésére. A második módszer egy
empírikus, kérd őíves vizsgálat volt. Az empírkius vizsgálat során önkitölt ős kérdő-
íveket küldtünk ki a mintaterület önkormányzatai, vállalkozásai és K+F szervezetei
számára. Összesen 100 kérd őív került kiküldésre 2005 júniusában, illetve augusztusá-
ban. A kérdőív három kérdéskörre koncentrált: (i) a hálózatok megléte, jellemz ői,
típusai; (ii) az IKT szerepe és alkalmazása; illetve (iii) hálózatok továbbfejlesztésé-
nek lehetőségei. A kérd őívek 47%-a érkezett vissza, amely alapján az egyes térsé-
gek, illetve szerepel őcsoportok bels ő különbségei nem mutathatók be, de elegend ő
a kutatás fő kérdéseinek megválaszolásához. Az empirikus vizsgálat négy várost,
illetve térségüket érintett, ezek a Közép-Dunántúl funkiconális középvárosai
(Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) voltak.
Elméleti háttér
A tanulmány elméleti megalapozását három irányból közelítettük meg. Egyrészt
áttekintettük azokat az innovációs modelleket, amelyek a tudásalapú térségfejl ődés
szempontjait kiemelten kezelik. Másrészt röviden összegeztük a téma területi szem-
pontjait. Végül áttekintettük, hogy a tudás termelését és terjedését az információs-
és kommunikációs technológiák fejl ődése hogyan befolyásolja.
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 147
Az egyetemek, gazdasági szervezetek, valamint a kormányzati szervek közötti
kommunikációra koncentráló Triple Helix modell (Etkowitz—Leydesdorff 1997) az
innovációt a tudástranszfer irányából írja le. A modell szerint az innováció dinami-
káját, a tudás hasznosulását három szerepl ői csoport és ezek interakciói határozzák
meg. Ezek a kormányzat, az alap- és alkalmazott kutatást végz ő kutatóintézetek és
egyetemek, valamint az innovatív vállalkozások. Az innovációs folyamat, a tudás
hatékony felhasználása akkor következhet be, ha a három szerepl őcsoport együtt-
működése folyamatos és összehangolt célok mentén történik. A modell, könny ű
adaptálhatósággal kiegészül ő komplexitása miatt véleményünk szerint alkalmas
arra, hogy a tudásalapú fejl ődés lehetőségeit, illetve hiányosságait értékelje.
A modell a három szektor harmonikus, kölcsönös el őnyöket hordozó kapcsolatá-
ból indul ki. Az elő zményeit tekintve megállapítható, hogy korábbi gazdaságirányí-
tási rendszerekben az ilyen típusú viszony nem volt jellemz ő . A szocialista gazda-
ságirányítási rendszerben például az ipari és a tudományos szektor is a kormányzati
szektor alegységeként m űködött. Ebben a modellben az alulról jöv ő kezdeményezé-
sek szűk teret kaptak (Etkowitz—Leydesdorff 2000). Szintén meghaladottnak tekint-
hető a politika, amely a hármas szerepl őcsoport éles elhatárolódásán alapul. A TH
modell éppen azzal kínál többet, hogy benne a három szektor egyenrangú, és köl-
csönös el őnyökön alapuló együttműködésük hordozza a fejl ődés lehetőségét.
A Triple Helix modell lineáris innovációs elméletekt ől eltérő, spirális jellege a
szektorok közötti kommunikáció jellegéb ől adódik. Vagyis a kommunikációs folya-
matok folyamatosan újraformálják a szektorok közötti kapcsolatokat és együttm űkö-
déseket. Nagyon lényeges, hogy a fejl ődési folyamat minden szektorban zajlik, vi-
szont a rendszer fejl ődését a közöttük lév ő folyamatos interakciók dinamizálják.
Fontos, hogy a modell nem új innovációs szerepl őkkel kalkulál, hanem az intéz-
ményi kapacitások újradefiniálását és együttm űködéseken keresztüli kihasználását
irányozza el ő, ez pedig a magyarországi helyi szerepl ők számára is reális alternatíva
lehet. A modell szerint a tudástermelés, -közvetítés, és -felhasználáshoz kapcsolódóan
hat fontos folyamat figyelhet ő meg:
1) a spirálok között bels ő transzformáció jellemz ő; (p1.: vállalkozó egyetemek)
2) az intézményi szférák átalakulása egyre er őteljesebb;
3) trilaterális, intézményesült kapcsolatok és hálózatok jönnek létre, amelyek
növelik a helyi kohéziót;
4) az intézményközi kapcsolatok b ővülése kedvez ő hatással van a helyi társada-
lom alakulására is;
5) egy állandó változást jelöl, vagyis nem más, mint az intézményi kapcsolati
hálózatok folyamatos újradefiniálása;
6) az első pont kiteljesedéseként mindegyik intézményi szerepl ő képes átvenni —
legalább részben — a másik funkcióit.
A leírt folyamatok közül hipotézisünk szerint Magyarországon a spirálok közötti
belső transzformációk még nem elég intenzívek, illetve a kialakuló intézményközi
kapcsolatok helyi társadalomfejleszt ő hatásai gyengék. Vagyis a szektorok közötti
tudás áramlását lehet ővé tev ő hálózatok, intézmények létrehozása, illetve közös
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
148 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
működtetése még nem jellemz ő. Ennek pedig eredménye lehetne, hogy az egyes
szektorok intézményei képessé válnak egymás feladatainak átvételére, amely a
tudásalapú régió alkalmazkodóképességét javítaná. Erre a Triple Helixben jó példa
a közös projektek létrehozása és megvalósítása. Ezekben a szektorok (els ősorban a
gazdaság és a tudomány) közötti tudások úgy cserél ődnek ki, hogy közben a régió
fejlődése szempontjából új tudás jön létre. Ezt egészítheti ki a kormányzati szektor
a lehető legszélesebb körű társadalmi tudás integrálásával.
Ki kell emelnünk, hogy a Triple Helixben alkalmazott kormányzati szektor felfo-
gásunk szerint sok esetben nem a központi kormányzati (illetve dekoncentrált)
szerveket jelenti, illetve túlmutat azon. Ezt támasztja alá Laredo (2002) értelmezése,
amely szerint csak a lokális kormányzati szervek tudnak hatékony irányító és orien-
táló tevékenységet folytatni. Vizsgálatunkban ezt a megközelítést alkalmaztuk,
vagyis az innovációs folyamatok szerepl őinek a helyi önkormányzatokat tekintet-
tük. Azaz felfogásunk szerint a kormányzati szféra nem csak az innovációs politi-
kán, az innováció barát vállalkozói környezet kialakításán, a technológiatranszfer
ösztönzésén, illetve a nemzetközi kapcsolatok ösztönzésén keresztül kapcsolódik be
a folyamatba. Hanem helyi szinten is képes katalizálni a folyamatokat és hatékony
részévé válni a hármas csavarnak, különösen azzal, hogy integrálja, összeköti a
különböző funkcionális hálózatokat. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy a települé-
si önkormányzatok milyen tevékenységeikkel kapcsolódnak ehhez a folyamathoz,
illetve mennyire tudatos az ilyen irányú szerepvállalásuk.
A leírtak szerint a modell egyik sarkalatos eleme a szektorok közötti együttm űkö-
dések megvalósulása. Éppen ezért fontosnak tartjuk azon együttm űködés típusok
kiemelését (és vizsgálatát), amelyek a folyamatos tanulás és a tudás felhalmozás
színterei, ezzel a fejl ődés mozgatói. Ezek Capellin (2002) alapján a következ ők:
1) technológiai integráció: a technológiai jelleg ű együttműködések mellett know
how, tudás és értékek megosztását jelenti, valamint kiterjed a munkavállalók
folyamatos képzésére és a fiatalok szakmai képzésére is; emellett egy folya-
matos, időről időre megújuló hálózatfejlesztést (csomópontok összekapcsolá-
sát) jelent, amelynek célja a csomópontok közötti (intézményi) távolság mi-
nimalizálása
2) munkaerőpiaci integráció: lehet ővé teszi (el ősegíti) a munkavállalók mobilitá-
sát az adott térségen belül, illetve növeli a térség (kvalifikált) munkaer ő vonzó
képességét;
3) vállalatok közötti termelési integráció
4) termelő és szolgáltató vállalkozások közötti integráció: els ősorban közleke-
dés, logisztika és a magas szint ű szolgáltatásokon keresztül;
5) pénzügyi együttm űködés: bank-vállalat együttm űködések, kooperációs kuta-
tóközpontok kialakítása;
6) területi együttm űködés: infrastrukturális rendszerek fejlesztése és a közös
területi tervezés;
7) társadalmi és kulturális együttműködés: helyi identitás növelése, illetve a
helyi közösség részvétele a fejlesztési stratégiák kidolgozásában;
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 149
8) helyi intézményi együttműködés: a helyi adminisztratív kapacitások növelésére;
9) interregionális és nemzetközi integráció: a helyi külpolitika meghatározásával,
illetve területmarketing eszközök alkalmazásával segíti el ő a fejl ődést.
A tudás termel ői és felhasználói közötti kapcsolatokat, kialakuló hálózatokat vizs-
gáló egyéb innovációs modellek is több olyan szempontot tartalmaznak, amely a
jelenlegi tanulmány szempontjából kiemelend ők. Az egyik ilyen elmélet a Gibbons
és szerz őtársai (Gibbons et al. 1994) által kidolgozott „2. típusú tudástermelés",
amely kiemeli a szervezeti komplexitás és az egyes szervezet típusok közötti fo-
lyamatos interakciók fontosságát. Szintén érdekes a vállalkozó egyetem modell
(Etkowitz 2000). Ebben, akárcsak a Krücken és szerz őtársai által (Krücken et al.
2004) kidolgozott, a kutatási szféra és a gazdaság közötti tudástranszfert modellez ő
elméletben a szervezeti határok elmosódása (blurring of boundaries) a legfontosabb
elem. Ezt, a triple helix modellhez hasonlóan a szerz ők a tudásalapú fejl ődés fontos
fázisának tekintik. Felfogásuk szerint ez két módon valósulhat meg. Az egyik, hogy
az egyetemek vállalkozási tevékenysége felélénkül (pl.: spin-off vállalkozások
létrehozása), és ezzel gazdasági szerepl ővé válnak. A másik lehet őség, hogy komp-
lex innovációs folyamat valósul meg, hálózatokon keresztül.
Szintén tartalmaz számunkra hasznosítható elemeket a komplex tér, az agora
meglétén alapuló megközelítés (Nowotny 2001). Az agora nem egy fizikai teret
jelent, hanem összefoglaló fogalom, amely mindazon helyeket, hálózatokat, intéz-
ményeket tartalmazza, amelyek hatással vannak a tudásra (pl.: konferenciák, folyó-
iratok, minisztériumok, média, társadalmi mozgalmak). Vizsgálatunkban e modell
komplex megközelítésmódját alkalmaztuk, mivel minden olyan tevékenységet fon-
tosnak tartunk, amelyek a tudásalapú térségfejl ődést el ősegítik. Végül vizsgálatunk
szempontjából fontos, hogy a fejlesztési hálózatok m űködését pozitívan befolyásolja a
részt vev ő szervezetek körének állandósága, a részt vev ő egyének elkötelezettsége
és a kölcsönös bizalom (Akgün et al. 2005). Ezt a szempontot is felhasználtuk a
helyi folyamatok értékelésénél.
Fontosnak tartjuk, hogy a leírt folyamatok területi hatásai dominánsak. Vagyis az
egyes térségek fejl ődését, innovációs képességét befolyásolják, amely — különösen
a helyi fejl ődés magterületeit — arra készteti, hogy bels ő együttműködéseiket újra-
definiálják. Az együttműködések újraformálásának igénye abból ered, hogy a ha-
gyományos versenyel őnyök háttérbeszorulásával a legáltalánosabban elfogadott új
versenyel őny a tudásbázis hatékonyabb kihasználása lehet (akár nemzeti, akár helyi
szinten). Ennek oka, hogy a hatékonyan felhasznált tudás el ősegíti a termék-, szol-
gáltatás-, illetve tevékenység innovációk terjedését. Vagyis a tudást egyre inkább a
gazdasági növekedés legfőbb forrásának tekinthetjük (Lambooy 2000).
A mobilizálható tudás jellege is befolyásolja az adott térség fejl ődését. A kódolt
tudás széles körben elérhet ő a kommunikációs hálózatokon keresztül, segíti a piacok
elérését, a szolgáltatások elérését és az információszerzést. Hátránya viszont, hogy
mivel korlátlanul, alacsony költséggel érhet ő el, nem jelent versenyel őnyt (Feldman
2000). A hallgatólagos (tacit) tudás viszont csak korlátozottan érhet ő el, a legtöbb-
ször személyes kontaktust kíván (a tudás „elvesztésének" kockázata miatt), viszont
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
150 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
versenyel ő nyt jelent. Ez, éppen a személyes kontaktus igénye miatt a térben kon-
centráltan jelenik meg, els ősorban a nagyvárosokban (Lever 2002). Ezt erősíti az a
felfogás, amely szerint a távolsági akadályok összeomlása nem jelenti a tér szerepé-
nek csökkenését, s ő t minél kisebbek a térbeli akadályok, annál fontosabbak az
egyes helyek egyéb adottságai, tehát a komparatív el őnyök újraértékel ődnek
(Rechnitzer 2003). Felfogásunk szerint Magyarországon a koncentrációt el ősegítő
társadalmi többletet, új típusú komparatív el őnyöket regionális szinten a funkcioná-
lis középvárosok képesek biztosítani.
Végül ki kell emelnünk, hogy a tudástranszfer hatékonysága nagymértékben függ
az információs- és kommunikációs technológiák alkalmazási hatékonyságától. Bár
ezek terjedése nem csökkentette az anyagi er őforrások koncentrációját, de újraér-
telmezte a t ő ke kötöttsége és hipermobilitása közötti kapcsolatot, ezzel egyes város
számára új versenyel ő nyöket teremtett. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy az új
(elektronikus hálózatok által átrajzolt) gazdasági tér csak egy elem egy kiterjedt
gazdasági láncban, amely jól beágyazódik a nem elektronikus térbe (Sassen 2001).
Lényeges az is, hogy az IKT jelent ős hatással van a gazdasági tevékenységek terü-
leti szervez ő désére, de a helyi sajátosságok e hatásokat nagyon differenciálják.
Empirikus kutatási eredmények
Empirikus vizsgálatunk során, a leírt megközelítéseket felhasználva próbáltuk fel-
térképezni a tudás termelésének, közvetítésének és felhasználásának sajátosságait, a
Triple Helix modellben leírt folyamatok helyi megvalósulását. Ennek megértése
számunkra azért lényeges, mert hatékony alkalmazása jelenti a lokális innovációs
folyamatok alapját, így a tudásalapú régiófejl ődés lehetőségét. A következ őkben — a
területi és szerepl őcsoportonkénti különbségeket kiemelve — áttekintjük az általunk
készített kérd őíves vizsgálat legfontosabb eredményeit.
A nemzetközi tendenciákkal megegyez ően, a helyi fejl ődés elősegítésében Magyar-
országon is komoly szerepet vállalnak az innovációs együttm űködések. Lényeges,
hogy ezek jelent ősége a kilencvenes években er ősödött fel. Fontos azonban kiemel-
nünk, hogy Magyarországon a fels őoktatási intézmények és kutatóintézetek az
innovációs hálózatok hagyományos résztvev ői, vagyis e szervezetek már a rend-
szerváltozás el ő tt is kialakítottak innovációs hálózatokat. Feltételezésünk szerint a
rendszerváltás el ő tt a közvetlenül hasznosuló ipari kutatások révén vettek részt
ilyen együttm ű ködésekben. A szektorok közötti interakciók fontosságának felisme-
rését jelzi, hogy kialakításuk — különösen a K+F szervezetek és a vállalkozások
körében — folyamatosan, az utóbbi öt évben is zajlik, vagyis e szervezetek felismer-
ték a működő tudásközvetítő és termelő hálózatok jelentőségét.
A rendszerváltás el őtt Székesfehérváron és Veszprémben m űködtek legnagyobb
számban innovációs hálózatok (1. ábra). Az első esetben feltételezésünk szerint a
Videoton, a Köfém és az Ikarus ittlétének köszönhet ően, Veszprémben pedig az
egyetem K+F bázisa és a jelent ős kutatóintézeti kapacitások (NEVIKI, MÁFKI,
MÜKKI) miatt. Az eredmények alapján Dunaújváros reagált a leggyorsabban az
•
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 151
átmenet új folyamataira, itt a hálózatok 60%-a kilencvenes években jött létre (els ő-
sorban a Dunaferr és a F ő iskola — önkormányzat által támogatott — újradefiniált
kapcsolatainak köszönhet ő en), azóta viszont csökkenés tapasztalható. A többi tér-
ségben az elmúlt öt év is jelentős fejlő dést hozott, amely feltételezésünk szerint
egyrészt a növekv ő — erre a célra fordítható — regionális támogatások felhasználásá-
nak köszönhető . Másrészt — különösen Tatabánya és Székesfehérvár esetében — a
külföldi tőkebeáramlás is kedvez ően hatott az együttm űködésekre, amelyet mindkét
önkormányzat támogat.
1. ÁBRA
Első innovációs együttm űködés időpontja
(Dates of the First Co-operation)
Összes térség ' 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 1 1 1 "
Veszprém 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11111%
611990 előtt
Tatabánya 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 r' 01990-2000
0 2000 után
Székesfehérvár • .111111111111111111111111111111111111117
Dunaújváros • .111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111v
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Forrás: Kérdőívek adatai.
A tanulmány elméleti megalapozása során utaltunk rá, hogy a tudás hatékony al-
kalmazásában lokális szinten a hallgatólagos tudás terjedésének is nagy szerepe
van. Ezt a feltevést eredményeink igazolták, hiszen az együttm űködések kialakítása
során, minden vizsgált szektor esetében a személyes kapcsolatok egyértelm ű domi-
nanciája jellemz ő . Feltevésünk szerint ennek oka a korábbi egyéni tanulási-, mun-
ka- és lakóhelyi kapcsolatokban keresend ő, amely helyi, regionális szinten a leger ő-
sebb. Ennek köszönhető az is, hogy a korábbi sikeres együttm űködések szerepe a
szektorok közötti kapcsolatok alakulásában mindenhol jelent ős.
A szektorok képvisel ő inek válaszai alapján az is megállapítható, hogy tevékeny-
ségük jellege egyértelműen meghatározza motivációjukat, vagyis azt, hogy milyen
céllal kapcsolódnak be a szektorok közötti együttm űködésekbe (2. ábra).
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
152 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
2. ÁBRA
Hálózatok kialakításának motivációi
(Motivation of Network Building)
egyéb
El helyi elkötelezettség
K+F szervezetek
forrásszerzés
versenyhelyzet jav.
El helyi erőforrások hihaszn.
sss9
Vállalkozások E~E
40
Önkrományzatok MM=
IIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIII
0 10 20 30 40 50 60
Forrás: Kérdőívek adatai.
A vállalkozások egyértelműen saját piaci pozíciójuk javítására törekednek. Ezzel
szemben az önkormányzatok esetében fontos a helyi közösség aktivizálása, a helyi
erőforrások jobb kihasználása is. Végül a fels őoktatási intézmények és a kutatóinté-
zetek esetében az egyéb tényez ők szerepe is jelentő s, ezek közül a leggyakoribbak a
szakmai haszon, illetve a kapacitásb ővítés.
A kérdő ívben azt is megvizsgáltuk, hogy milyen szervezet kezdeményezte az
együttmű ködés kialakítását. A válaszokból kiderült, hogy a kutatóintézetek dönt ően
közös kezdeményezés ű hálózatokban vesznek részt. Ennek feltételezhet ő oka, hogy
munkájukat a más szerepl őcsoportoktól érkez ő K+F igények határozzák meg,
vagyis piaci beágyazottságuk nagy. A vállalkozások ezzel szemben maguk kezde-
ményezik az együttműködések kialakítását, ennek oka, hogy így tudnak leggyor-
sabban alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci igényekhez. Ki kell emelnünk,
hogy az önkormányzatok kezdeményez ő készsége alacsony, a részvételükkel létre-
jövő együttműködéseket a fels ő oktatási és kutatási szervezetek kezdeményezik. A
válaszok alapján jellemz ő az is, hogy a vállalkozásokkal együttm űködéseik esetle-
gesek. Ez számunkra azt jelzi, hogy az innovációs spirál szerepl ői is eltérő aktivitá-
súak, a helyi kormányzati szektor szinte kizárólag közvetít ő szerepet lát el.
Fontosnak tartottuk annak vizsgálatát is, hogy milyen az együttm űködés formája.
Három fő formát különítettünk el, az egyik az egyének közötti, a másik az egyén és
intézmény közötti, a harmadik pedig az intézmények közötti. Egyének közötti
együttmű ködést a vizsgálat során nem találtunk, a válaszok 30%-ában egyén és
intézmény közötti (p1.: kutatók alkalmazása szakért őként), 70%-ában intézmények
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 153
közötti (pl.: közös projektek) együttm űködés jellemző. Kedvező, hogy az olyan
horizontális kapcsolatok dominálnak, amelyek magas intenzitásúak és ezzel el őse-
gíthetik azoknak az intézményi-strukturális változásoknak a kiteljesedését, amelyek
a tudásalapú gazdaság felé mutatnak.
Az elméleti megalapozás során kitértünk az együttm űködés lehetséges típusaira.
Ezeket, vagyis a folyamatos tudás felhalmozás színtereit is vizsgáltuk a kérd őívben
(1. táblázat). Ki kell emelnünk, hogy az egyes típusok általában nem kizárólagosak,
ezért csak az egyes típusok dominanciájáról beszélhetünk.
1. TÁBLÁZAT
Az integráció típusai (%)
(Types óf lntegration)
Ösz- Egyete-
Dunaúj- Székes- Tata- Vesz- Önkor- Válllal-
szes mek/
város fehérvár bánya prém mányzatok kozások
válasz kut. int.
Technológiai 19 14 26 22 13 8 27 13
Munkaerőpiaci 5 7 7 11 0 8 5 4
Termelési 8 7 11 0 9 0 11 9
Termelés és 35 13
25 29 19 33 26 15
szolgáltatás
Pénzügyi 12 14 7 0 22 0 8 26
Területi 7 7 4 11 9 15 0 13
Társadalmi és 13
11 14 11 11 9 23 5
kulturális
Adminisztratív 10 7 7 11 13 31 3 9
Egyéb 3 0 7 0 0 0 5 0
Forrás: Kérdőívek adatai.
A válaszok alapján a termelési és szolgáltatási, valamint a technológiai integráció
dominanciája jellemző. Kiemelhető még a pénzügyi együttm űködés, amely például
kooperációs kutatóközpontok létrehozását jelenti. A társadalmi és kulturális integ-
ráció els ősorban a helyi közösség bevonására irányul, ennek megfelel ően az ön-
kormányzatoknál jellemz ő. Szintén e szerepl őcsoportra jellemz ő az adminisztratív
együttműködés, amely az önkormányzati outsoursing el őtérbe kerülésével er ősödött
fel. Végül a megkérdezettek között kevésbé jellemz ő a területi együttm űködés,
amely az infrastrukturális rendszerek fejlesztésére és a területi tervezésre terjed ki.
Bár az innovációs folyamatok sikerességét vagy a társadalmi kohéziót az infor-
mációs technológiák fejl ődése önmagában nem képes alapvet ően befolyásolni —
hiszen az függ a térségek társadalmi és gazdasági fejlettségi hátterét ől is — feltétele-
zésünk szerint e technológiák hatékony alkalmazása az innovációs spirál m űködését
is kedvezően befolyásolja.
Éppen ezért tartottuk fontosnak annak elemzését is, hogy az információs- és kom-
munikációs technológiák milyen szereppel bírnak az innovációs hálózatok m űködé-
sében. A válaszadók szerint az IKT szerepe egyértelm űen domináns (3. ábra).
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
154 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 4
3. ÁBRA
Az IKT szerepe a hálózatok m űködésében (%)
(The Role of ICT in the Operation of Networks)
El domináns
K+F
O felh. ismeretek hiánya miatt
kieg.
Váll lakozások O biztonsági okokból kieg.
al infrastruktúra hiány miatt
Önkormányzatok kieg.
Veszprém
Tatabánya
Székesfehérvár
Dunaújváros
Összes térség
0 20 40 60 80 100
Forrás: Kérdőívek adatai.
Különösen magas értéket regisztráltunk a K+F szervezeteknél. Az önkormányzatok
esetében az IKT terjedését gátolja a felhasználói ismeretek hiánya. Az IKT alkal-
mazások gyors terjedését és fejl ődését jelzi, hogy az infrastruktúra és a biztonság
(fizikai, logikai, személyi és adminisztratív) hiánya átlagosan már csak a válasz-
adók kevesebb mint 30%-ánál jelenthet gátat.
Lényeges, hogy az IKT alkalmazási területei a megkérdezettek szerint igen széles-
körűek, a válaszok a kommunikáció (p1.: e-mail) kizárólagosságától egészen a teljes
körű projektmenedzsmentig terjednek. E tekintetben a legfontosabb eredmény, hogy
az IKT dominanciája nem csak mennyiségi növekedést, hanem min őségi változást is
eredményezett a szektorok közötti tudástranszferben. Ezt jelzi, hogy bár még ma is a
legtöbben csak kommunikációra használják (32%), a megkérdezettek közel %-e ese-
tében (23%) a teljes projektmenedzsment e csatornákon keresztül bonyolódik. Az
egyes szerepl őcsoportok közül az önkormányzatok esetében is ez jellemz ő, amely
mellett az IKT (elsősorban az internet miatt) információforrásként szolgál. A vállalko-
zásoknál és a K+F szervezeteknél viszont a teljes kör ű projektmenedzsment szerepe
jelentős, amely a K+F szervezeteknél kiegészül az információszerzéssel és a tartalom-
szolgáltatással (pl.: közös honlap, hírlevél).
A jelenlegi helyzet feltárása mellett törekedtünk arra is, hogy eredményeinket a
továbblépés szempontjából értékeljük, vagyis kiemeljük azokat a szempontokat,
amelyek a tudásalapú térségfejl ődés lehetőségét hordozzák vagy gátolják. E tekin-
tetben az egyik legfontosabb kérdés, hogy a megkérdezettek sikeresnek értékelik-e
a szektorok közötti eddigi együttm űködéseket (4. ábra).
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 155
4. ÁBRA
Az együttm űködések sikeressége (%)
(Success of Co-operation)
,
K+F I s sikertelen, i em
generál heh
m
vám ázások 1 fejlődést
"Pg l u sikertelen, i (térő
érdekek mi< tt
önler anyzatok 1
f:i sikeres, he lyi
eszprém fejlesztése ket
generál
iff sikeres, sz akmai
T atabánya 1 haszonnal
sz fehárvár
u sikeres,
gazdasági
haszonnal
D iaújyáros
M
Össz s térség
i 1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Forrás: Kérdőívek adatai.
A válaszadók mindössze 4% gondolta úgy, hogy az együttm űködések sikertelenek
voltak. Az ő esetükben a sikertelenség oka, hogy a hálózat nem generált helyi fejl ő-
dést, vagyis nem feltétlenül az együttm űködés keretében megvalósult termék-,
tevékenység- vagy szolgáltatás innováció volt sikertelen, hanem annak lokális hatá-
sai minimálisak.
Az egyes szektorok válaszaiból kiemelhet ő, hogy az önkormányzatok mindegyike
szerint helyi fejlesztéseket segített el ő az innovációs spirál szerepl ői közötti tudás-
transzfer. Ezzel szemben a vállalkozók nagy arányban (73%) a gazdasági hasznot
jelölték meg eredményként, míg a K+F szervezetek közel fele a saját szakmai hasz-
not emelte ki.
Ahogy az elméleti áttekint ő fejezetben utaltunk rá — a szektorok közötti tudás-
transzfer kiteljesedéseként — az innovációs elméletek egy része (a Triple Helix
modell is) feltételezi a szervezet típusok közötti határok elmosódását. A kérd őívben
vizsgáltuk azt is, hogy ez az átjárhatóság regionális szinten mennyire jellemz ő. Az
összes választ összegezve ma ez még kevésbé jellemz ő, a válaszadók 18%-a érzi
ezt valós lehetőségnek. A szerepl őcsoportonkénti bontás alapján érdekes, hogy az
összes önkormányzat, illetve a kutatási szervezetek közel fele is jellemz őnek tartja a
folyamatot. Ez a spin-off és spin-out vállalkozások terjedésére, illetve az önkor-
mányzatok vállalkozási jelleg ű tevékenységének b ővülésére utal. A nemzetközi
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
156 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
tendenciáktól eltérően a folyamat itt egyirányú, hiszen a vállalkozások mindössze
7%-a válaszolt igennel a határok elmosódására.
Fontos eredménynek tartjuk annak feltárását, hogy az együttm űködéseknek mi-
lyen külső, a befogadó térséget, illetve annak lakosságát érint ő hatásai vannak,
hiszen ez biztosíthatja a széles kör ű társadalmi kohéziót (5. ábra).
5. ÁBRA
A hálózatok helyi társadalmi hatásai
(Social Effects of Networks)
Válllakozások
Veszprém 25 /
GI teljesen elszigeteltek
Tatabánya 50 j f e 0 egyes rétegek számára el őnyök
D széles körű előnyök
Székesfehérvár
6", 25 \ 25M2!
Dunaújváros 40
Összes térség
0/ 20% 40% 60% 80%
L
Forrás: Kérdőívek adatai.
Az összes válasz alapján mindössze 21%-ban jellemz őek széleskörű pozitív társa-
dalmi hatások, a válaszadók közel fele szerint az együttm űködések csak egyes réte-
gek számára nyújtanak el őnyöket. A válaszadók 30%-a szerint viszont az ilyen
formában megvalósuló tudáscsere teljesen elszigetelt, közvetlen küls ő hatásai nin-
csenek. Ez különösen a vállalkozásokra jellemz ő, az önkormányzatok és a kutató
szervezetek esetében az egyes rétegekre gyakorolt hatások dominálnak. Ebb ől arra
következtethetünk, hogy e szervezetek helyi társadalmi beágyazottsága er ősebb.
Lényeges elemzési szempont, hogy az innovációs hálózatok m űködése történhet
informális és formális, vagyis intézményesült (p1.: közös kutatócsoport, cégalapítás
stb.) módon. Véleményünk szerint az utóbbi hatékonysága nagyobb. Ennek ellenére
a kapott válaszok többsége (58%) szerint nem jellemz ő az intézményesített együtt-
működés, azonban a képet differenciálja, hogy a megkérdezettek 27%-a szerint
szükség lenne rá. Lényeges még, hogy 15% szerint az együttm űködések a legtöbb
esetben intézményesült formában zajlanak. A szerepl őcsoportonkénti értékelés rámu-
tatott, hogy az önkormányzatok a legnyitottabbak a kapcsolatok intézményesítésére
(vagy működtetnek ilyet vagy kívánatosnak tartják), míg a vállalkozások többsége
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 157
nem tartja azt szükségesnek. Ezzel magyarázható az a korábbi felvetés is, miszerint a
szervezeti határok elmosódása e szerepl ői kör esetében a legkevésbé jellemz ő.
Végül ki kell emelnünk, hogy a válaszadók többsége (44%) min őségi fejlesztése-
ket tart szükségesnek, vagyis a szektorok közötti kommunikációs és tudástranszfer
hatékonyságának növelése mellett elkötelezett. Feltételezésünk szerint ez a külön-
böző jellegű — korábban leírt — együttm űködési területek kombinálását jelenti, va-
gyis például a technológiai integráció kiegészítését termelési vagy éppen adminiszt-
ratív elemekkel. A válaszadók 34%-a szerint a térségen kívüli kapcsolatok er ősítése
szükséges, és a legkevesebb perspektívát a bels ő együttműködések bővítésében
látnak. A belső kapcsolatok b ővítését egyedül az önkormányzatok tartják kiemelten
fontosnak, a kutatási szervezetek a küls ő kooperációra, míg a vállalkozások az
integráció elmélyítésére helyezik a hangsúlyt.
Összegzés
Eredményeink alapján a magyarországi gazdasági és társadalmi fejlettség jelenlegi
szakaszában a tudásalapú régió víziója akkor valósítható meg, ha a tudásintenzív
regionális fejlesztési politika kialakítása során figyelembe vesszük a következ ő
szempontokat:
1) Eredményeink alapján a fels őoktatási intézmények és kutatóintézetek az inno-
vációs hálózatok hagyományos résztvev ői. E szervezetek már a rendszerváltás
el őtt a közvetlenül hasznosuló ipari kutatások révén vettek részt ilyen — els ő-
sorban intézményközi — együttműködésekben, amely kapcsolatok a rendszer-
változás után is tovább m űködtek vagy újra alakultak. Vagyis a felhalmozott
jelentős tapasztalati tőkére alapozva e szektorra építve fejleszthet ő tovább a re-
gionális tudáscsere. Ehhez elengedhetetlen a szektor finanszírozási feltételeinek
— elsősorban regionális innovációs alapokon keresztüli — javítása.
2) A szereplőcsoportok tevékenységének jellege egyértelm űen meghatározza
motivációjukat. Vagyis a profitorientált vállalkozások kizárólag saját piaci
pozíciójuk javítására törekednek. Ezzel szemben az önkormányzatok esetében
fontos a helyi közösség aktivizálása, a helyi er őforrások jobb kihasználása is.
A motivációk különbözőségéből adódóan a szektorok közötti együttm űködés
akkor lehet sikeres, ha a helyi fejlesztéspolitikai irányok meghatározásánál
mindhárom szektor érdekei érvényesülnek.
3) Az innovációs együttműködések kialakítását el ősegítő tényezők közül a sze-
mélyes kapcsolatok egyértelm ű dominanciája jellemz ő . Ez alátámasztja azt a
feltevésünket, hogy a hallgatólagos tudás szerepe a lokális hálózatok esetében
erős (a hallgatólagos tudás továbbítását segít ő földrajzi közelség lényeges).
Vagyis figyelembe kell venni, hogy a tudás alapú tevékenységek is szorosan
kötődnek valami olyan társadalmi többlethez, amelyet mások, máshol nem
képesek létrehozni, ezek azonosítása és mobilizálása elengedhetetlen.
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
158 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
4) Eredményeink alapján tudásintenzív fejlesztések megvalósításában az IKT
szerepe egyértelműen domináns. E technológiák szerepében viszont érdekes
kettősséget figyeltünk meg. Egyrészt jellemz ő, hogy önmagukban nem ser-
kentik az együttm űködések kialakítását. Másrészt azonban a már kialakult
kapcsolatok működési hatékonysága egyértelműen függ fejlettségükt ől. Va-
gyis annak ellenére, hogy nem els ődleges hálózatképz ő tényezők, hálózatfej-
lesztő hatásuk egyértelm ű.
5) A szektorok közötti tudásintenzív fejlesztések esetében az egyes szervezetek
közötti határok elmosódása ma még kevésbé jellemz ő, a válaszadók csak keve-
sebb, mint egyötöde érzi ezt valós lehet őségnek. Bár találtunk olyan kezdemé-
nyezéseket, amelyek egyértelm ű feladatmegosztást jeleznek, a rendszer rugal-
massága érdekében további tevékenységek kölcsönös megosztása szükséges.
6) Eredményeink szerint nagyon jellemz ő a három szektor tevékenységének el-
szigeteltsége, helyi beágyazottságának hiánya. Vagyis széleskör ű pozitív tár-
sadalmi hatásokkal a helyi tudástermelés és transzfer együttm űködések nem
bírnak, a válaszadók közel fele szerint az együttm űködések legfeljebb egyes ré-
tegek számára nyújtanak el őnyöket. Ez az eredmény teljesen ellentétes a nem-
zetközi tapasztalatokkal, ahol a szektorközi kapcsolatok alakulása általában
kedvezően hat a helyi társadalom fejl ődésére. Feltételezésünk szerint azonban
számos közvetett térség- és társadalomfejleszt ő hatással bírnak, amelyek közül
kiemelhető ek a helyi adóbevételek, a gazdaság innovativitásának növekedése, a
térségek presztízsének növekedése és a munkaer őpiaci vonatkozások.
7) Végül a további fejlesztésekkel kapcsolatban a válaszadók többsége min őségi
bő vülést tart szükségesnek, vagyis a korábban leírt együttm űködési típusok
bővítését emeli ki. Feltételezésünk szerint ez a különböz ő jellegű együttmű-
ködések kombinálását jelenti, amely az innovációs rendszer m űködési haté-
konyságának növekedésével járhat.
Összességében az általunk elvégzett, az innovációt a tudástermelés és -transzfer
oldalról vizsgáló elemzés rávilágított arra, hogy a tudásalapú regionális fejl ődés
feltételei Magyarországon adottak, az általunk vizsgált funkcionális középvárosok
rendelkeznek ennek megvalósítási feltételeivel. Azonban hiányoznak azok a feltéte-
lek, amelyek a kiegyensúlyozott területi és társadalmi fejl ődés lehetőségét hordoz-
zák. Felfogásunk szerint ennek változása — vagyis az eltér ő fejlesztési érdekek ösz-
szehangolása, a szektorok tudatos szerepvállalása, illetve az elkötelezettség növe-
kedése — nélkül nem képzelhet ő el a komplex, gazdasági szempontokon túlmutató
tudásalapú regionális fejl ődés.
Jegyzet
A tanulmány a „Globális gazdaság területi társadalmi hatásai" cím ű OKTK kutatás keretében elvégzett
„A globális gazdaság és a helyi tudásközvetítés hálózatai" cím ű résztéma eredményeire épül. A kutatás
témavezetője Szirmai Viktória volt, a részkutatást Szépvölgyi Ákos készítette.
Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 159
Irodalom
Akgün A.E.-Byme J.-Keskin H.-Lynn G.S.- mamoglu S.Z. (2005) „Knowledge networks in new
product development projects: A transactive memory perspective" - Information and Management. 8.
1105-1120. o.
Capellin R. (2002) Knowledge and Innovation Networks and Territorial Knowledge Management. Royal
Institute of Technology, Stockholm.
Etkowitz H. (2002) „Networks of Innovation: Science, Technology and Development in the Triple Helix
Era." - International Journal of Technology Management and Sustainable Development. 1.7-20. o.
Etkowitz H.-Leydesdorff L. (1997) „A Triple Helix of University- Industry- Government Relations." -
Etkowitz H.-Leydesdorff L. (eds.) Universities and the Global Knowledge Economy. Pinter, London.
155-162. o.
Etkowitz H.-Leydesdorff L. (2000) „The dynamics of innovation: from National Systems and „MODE
2" to a Triple Helix of university-industry-govemment relations." Research Policy. 29.109-123. o.
Feldman M.P. (2000) „Location and Innovation: The New Economic Geography of Innovation,
Spillovers and Agglomeration". - Clark, G.-Feldman M.P.-Gertler S.M. (eds) The Oxford Handbook
of Economic Geography. Oxford University Press. 373-394. o.
Florida, R. (1995) Toward the Learning Region. - Futures. 5.527-536. o.
Gibbons M.-Limoges C.-Nowotny H.-Schwartzman S- Scott P.-Trow M (1994) The New Production
of Knowledge: The Dynamics of Science and Research in Contemporary Societies. SAGE
Publications, London. 30-39. o.
Krücken G.-Meier F.-Müller A. (2004) Information, Co-operation, and the Blurring of Boundaries -
Technology Transfer in German and American Discourses. http://wwwhomes.uni-elefeld.de/kruecken/
importe/krueckenmeiermuellerhigheredend.pdf
Lambooy J.G. (2000) Leaming and agglomeration economies: adapting to differentiating economic
structures. - Boekema, F.-K. Morgan, S. Bakkers & R. Rutten (eds) Knowledge, Innovation and
Economic Growth. The theory and practice of learning regions. Edward Elgar, Cheltenham. 17-37. o.
Lambooy J. G. (2002) „Knowledge and Urban Economic Development: An Evolutionary Perspective." -
Urban Studies. 39.1019-1035. o.
Laredo, P. (2003) „Six major challenges for public intervention in higher education, science, technology
and innovation". - Science and Public Policy. 1.4-12. o.
Lengyel B. (2004) „A tudástermelés lokalitása: hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer". - Tér és
Társadalom. 2.51-72. o.
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATE Press,
Szeged.
Lever W.F. (2002) „Correlating the Knowledge-base of Cities with Economic Growth". - Urban
Studies. 39.859-870. o.
Morgan, K. (1997) „The leaming region: Institutions, innovation and regional renewal". - Regional
Studies. 5.491-503. o.
Nagy G. (2002) „Területi különbségek az információs korszak küszöbén". - Területi Statisztika. 1.3-25. o.
Nowotny H. (2000) „Re-thinking Science: From Reliable Knowledge to Socially Robust Knowledge". -
Jahrbuch 2000 des Collegium Helveticum. Zürich. 221-244. o.
Rechnitzer J. (2003) „Az információs társadalom térformáló szerepe". - eVilág - Az információs társa-
dalom folyóirata. 2.16-22. o.
Sassen S. (2001) „Impacts of Information Technologies on Urban Economies and Politics".
25.411-419. o. -InteraiolJurnaofUb ndRegioalsrch.