Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 98-99. p.
KRÓNIKA
MEGALAKULT AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA
Az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya 1986 őszén új tudományközi testü-
letet hozott létre.
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága alapokmányban meghatározott feladata:
a természeti és épített környezet, a gazdaság és a társadalom térségi (regionális) szervez ődésének,
működésének, irányításának témakörében:
— a különböző természet-, gazdaság- és társadalomtudományi területeken, intézmények-
ben folyó kutatások figyelemmel kísérése;
— a tudományközi együttm űködés, információcsere kezdeményezése, ösztönzése; a regio-
nális kutatásokkal foglalkozó szakemberek együttm űködésének szervezése, a kutatási
irány tudományos képviselete;
— elméleti, módszertani és gyakorlati kérdések tudományos vizsgálata, áttekintése, aján-
lások kidolgozása;
— felkérésre, a tématerülethez kapcsolódó akadémiai, f őhatósági előterjesztések vélemé-
nyezése, javaslatok kidolgozása;
tudományos rendezvények szervezése; a szakterület nemzetközi kapcsolatainak ápolása;
— a publikációs tevékenység segítése;
— együttm űködés az MTA más tudományos bizottságaival, valamint az Akadémia területi
bizottságaival.
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága
A bizottság elnöke: Enyedi György, levelez ő tag
alelnöke: Bartke István, a közgazdaságtud. doktora
titkára: Nemes Nagy József, a földrajztud. kandidátusa
tagjai: Buta Györgyi, a közgazdaságtud. kandidátusa
Becsei József, a földrajztud. kandidátusa
Berényi István, a földrajztud. kandidátusa
Bora Gyula, a földrajztud. kandidátusa
Borhidi Attila, a biológiai tud. doktora
Böhm Antal, a szociológiai tud. kandidátusa
Csanádi Gábor, a szociológiai tud. kandidátusa
Hajnal Béla, a közgazdaságtud. kandidátusa
Kóródi József, a földrajztud. doktora
Kozma Tamás, a pedagógiai tud. doktora
Lackó László, a földrajztud. doktora
Lőrincz Lajos, az állam- és jogtud. doktora
Perczel József, a földrajztud. kandidátusa
Simon Imre, a földrajztud. kandidátusa
Sárfalvi Béla, a földrajztud. doktora
Tóth József, a földrajztud. doktora
Tóth Zoltán, a műszaki tud. kandidátusa
MEGALAKULT AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 98-99- p.
Emlékeztet ő
az MTA Regionális Tudományos Bizottsága vitaülésér ől
(1987. június 1-2., Békéscsaba)
A vitaülés 35 szakember, köztük a bizottság 13 tagja részvételével folyt le. Témája:
A településpolitika aktuális gyakorlati és tudományos kérdései. A bevezet ő referátumot Lackó
László tartotta a vitaülés alaptémájának megfelel ő tartalommal. Ezt követte Böhm Antal (Társa-
dalmi struktúra és település), Lőrincz Lajos (A helyi területigazgatás modernizációjának személyi
feltételei), Becsei József (A településen belüli társadalmi struktúra), Luczy József (Település-
politika és igazgatás Békés megyében) korreferátuma.
A vitában kilencen fejtették ki véleményüket. Az el őadások és a vita főbb csomópont-
jai: a központi és a helyi településpolitika tartalma és viszonya, a közigazgatás, a tanácsrendszer
szerepe és hatása a településpolitikában, a helyi társadalom szerkezetéhez, tagozódásához igazodó
településpolitika. Az el őadások és a hozzászólások az Alföldi Tanulmányok következ ő számában
publikálásra kerülnek.
Tájékoztató az MTA Regionális Tudományos Bizottsága
1988. május 4-i ülésér ől
A bizottság megtárgyalta „A hazai területi kutatások mennyiségi elemzési kultúrája"
c. vitaanyagot (el őterjesztő : Nemes Nagy József). A vita meger ősítette, hogy a bizottság feladat-
körébe tartozónak tekinti a hasonló jelleg ű, elméleti-módszertani tudományos kérdésekkel való
rendszeres foglalkozást. Az el őterjesztés főbb megállapításaival a bizottság tagjai egyetértettek.
A bemutatott helyzetkép egyes elemei — így a bizonyos fokú módszertani elszegénye-
dés, illetve a korszer ű módszerek alkalmazásának hiányosságai — szoros kapcsolatban állnak a tudo-
mányterület tisztázatlan elméleti kérdéseivel is. Mindezekre hatással van a területfejlesztésben a
kedvezőtlen irányba változott társadalmi feltételekkel összefügg ően érzékelhet ő elbizonytalano-
dás. Megerősítést nyert, hogy a mennyiségi módszerek eredményes, meggy őző alkalmazásában gátat
jelentenek a módszertani iskolázottság hiányai. Bizonyos kutatási irányoknak (pl. az elméleti és
matematikai modellezés) lényegében nincs piaca, e területen állandósult a hazai kutatás elmaradása
a nemzetközi tendenciáktól.
A vitában felmerült, hogy megalapozott-e az el őterjesztésnek a regionális gazdaságtanra
vonatkozó negatív értékítélete, s egyben az a vélemény, hogy az egyes diszciplinák teljesítményét
egészében indokolt megítélni. A módszertani kérdésekkel összefügg ő alapvető elméleti kérdések
közül megvitatásra érdemesek olyan kérdések, mint például a mérhet őség, a mérés elmélete, a
társadalmi-gazdasági folyamatok min őségi jegyeinek megragadhatósága.
Indokolt a hazai területi kutatások mennyiségi módszereit történetileg is vizsgálni, az
ilyen analízis alkalmasabb lehet a fejl ődési vonal érzékeltetésére, mint a vitaanyagnak a jelen
helyzet problémáira koncentráló közelítése. A bizottság az el őterjesztésben felvetett javaslatokkal
egyetért, a maga eszközeivel (pL az elméleti és módszertani kérdések napirendre t űzésével, ezek-
kel kapcsolatos állásfoglalásaival) ezeket támogatja. Az elméleti és módszertani kultúrában fel-
lelhető hiányok indokolttá teszik a szakemberképzés helyzetének áttekintését is.
Nemes Nagy József