Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 21-36. p.

Tér és Társadalom                                                     XX. évf. 2006      s   1: 21-36



          A VÁROSREHABILITÁCIÓ FEJLESZTÉS-
                 POLITIKAI HÁTTERE'
    (Development Policy Background of Urban Rehabilitation)

           BARÁTH GABRIELLA — SZÉPVÖLGYI ÁKOS I

Kulcsszavak:
városrehabilitáció városfejlesztési politika kohéziós politika magyarországi gyakorlat Európai
Unió

A tanulmány célja a magyarországi és európai uniós regionális politika városrehabilitációs célú eszköz-
rendszerének vizsgálata. Ennek keretében a tanulmány áttekinti a f őbb hazai várospolitikai súlypontokat,
illetve azok beépülését a regionális politikába, és ezzel összefüggésben elemzi az Európai Unió vonatkozó
fejlesztéspolitikai irányait. Az elemzés fontos szegmensét képezi a jöv őre vonatkozó célkit űzések össze-
foglalása, áttekintése.


                                              Bevezetés

  A városok bels ő megújítása, a komplex szemlélet ű, gazdasági, társadalmi, kör-
nyezeti és fizikai szempontokat is érvényesít ő városrehabilitáció ma már a hazai
városfejlesztési politika hangsúlyos eleme. Ezt mutatja az a terjed ő szemléletmód,
amely szerint a közösségi terek szerepének újradefiniálása, az épületállomány meg-
újítása, vagy az ezekhez kapcsolódó szociális programok végrehajtása a lakókör-
nyezet-min őség fejlesztése szempontjából elengedhetetlen (Csorba 2004). Ez a
megközelítésmód Nyugat- és Kelet-Közép-Európában egyaránt több évtizedes
fejlődési folyamaton keresztül alakult ki (Egedy—Kovács 2003).
  A fejlődési folyamat során a városrehabilitáció komplexitása a regionális és tele-
pülésfejlesztési kompetenciák összekapcsolódása, illetve elkülönítése révén is nö-
vekedett. Ezt jelzi, hogy a városrehabilitáció dönt ően helyi, települési hatáskörré
vált, így els ő sorban a településfejlesztés feladatkörébe sorolható. Ennek ellenére —
bár sokkal kisebb, de feltevésünk szerint növekv ő mértékben — a regionális politika
eszközrendszere is befolyásolja a rehabilitáció irányait. Növekv ő jelentő sége miatt
jelen tanulmányban els ő sorban az utóbbit, vagyis a regionális politika és a
városrehabilitáció összefüggéseit kívánjuk áttekinteni.
  A hazai regionális politika eszközrendszerében a városrehabilitáció fogalomköré-
be sorolható tevékenységek a városfejlesztési célok változásával fokozatosan, az
 1990-es évek második felétő l kaptak jelentő s szerepet. Hipotézisünk szerint ebben
komoly szerepe volt annak, hogy a hazai városfejlesztésbe fokozatosan beépültek az
Európai Unió fejlesztéspolitikai célkit űzései. A fejlesztéspolitika harmonizációjának
eredménye, hogy a következ ő, 2007-2013-ig tartó költségvetési id őszakban a
     Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                         Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

22        Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                         TÉT XX. évf. 2006       s   1

városrehabilitációs tevékenység egyértelm űen összekapcsolódik az Európai Unió
fejlesztési eszközeivel.
  Az előzőekből kiindulva a tanulmány célja annak bemutatása, hogy a regionális
politika eszközrendszere — ezen belül kiemelten a pénzügyi eszközök és a területi
tervezés és programozás — a városrehabilitáció szempontjából hogyan változott. A
tanulmány további célja annak összefoglalása, hogy a következ ő időszakban mely
szempontok határozzák meg a városrehabilitáció fejlesztéspolitikai hátterét.
  A leírt célok elérése érdekében a tanulmány egyrészt áttekinti a hazai városfejlesz-
tési politika súlypontjait, illetve beépülését a magyarországi regionális politikába.
Másrészt összegzi azokat az európai uniós fejlesztéspolitikai irányokat, amelyek a
vizsgált tevékenységi körhöz kapcsolódnak. Ennek keretében ismertetjük, hogy a
városfejlesztési politika közösségi szint ű megjelenésétől, vagyis az 1990-es évek
elejétől hogyan alakultak annak irányai, és ebben milyen szerepet kapott a rehabili-
táció problémaköre. Emellett áttekintjük, hogy a 2007-2013 közötti költségvetési
időszakban melyek azok a célok, amelyek a hazai városrehabilitációs projektek
megvalósítását befolyásolhatják.

       Magyarországi városfejlesztési politika és városrehabilitáció?

                                          „A kezdetek"

  A II. világháború utáni magyarországi városfejlesztési politika a nyugati és a szovjet
mintákat egyaránt megjelenít ő tervezési, rendezési és városépítési gyakorlatot jelen-
tett (Bokor 2002). Az ötvenes évek els ő felétől, az államszocializmus időszakának
kezdetétől azonban egyre inkább a szovjet városrendezési iskola vált meghatározóvá.
Ekkor a területi irányítás, a tervezés és fejlesztés kizárólagos szerve a központi hata-
lom volt. A központi tervutasításon alapuló gazdaságirányítási rendszer a nemzetgaz-
dasági szintű tervezésnek kedvezett, és bár város- és községrendezést érint ő törvényi
szabályozás is született, a tervezési-fejlesztési mechanizmusok jellegzetességei, a
tervezési döntések alapvet ően az állami intézmények bels ő alkufolyamatai szerint
alakultak (Bokor 2002; Ekler—Hegedűs—Tosics 1980; Szirmai—Baráth 2005).
  A redisztributív társadalomirányítási rendszer által teremtett, központi hatalomtól
függő tervezési, fejlesztési környezet korlátai a hatvanas évek gazdasági reform-
folyamatai következtében kezdtek némileg oldódni (Enyedi—Szirmai 1992), a város-
fejlesztés azonban ebben az id őszakban is szigorú tervek és rendszer szerint zajlott.
Az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus, majd a hetvenes évek közepén jellemz ő
további decentralizációs törekvések hatására rugalmasabbá vált a helyi tervezés.
  Az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció Buda-
pest szerepének ellensúlyozására öt regionális központ fejlesztését, alap-, közép- és
felsőfokú központok kijelölését irányozta el ő. A koncepció hierarchikus városszer-
kezeti fejlesztési célkit űzései megvalósítása következtében a kisebb városok, és a
vidéki települések hátrányos helyzetbe kerültek. A pénzügyi támogatások kizárólag
a nagyvárosok fejlesztésére irányultak. Az 1985-ben elfogadott Országos Telepü-
        Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                            Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006     s   1                          A városrehabilitáció                  23

léshálózat-fejlesztési Koncepció módosítása i már a kialakult területi egyenl őtlensé-
gek mérséklését, a kis- és középvárosok, valamint a mez őgazdasági térségek fej-
lesztését is el őirányozta (Blais—Szeszler 2000; Rechnitzer 1998).
  Ezen kezdeti évtizedek lényeges aspektusa a rendezési típusú, azaz a fizikai környezet
alakítását, a területfelhasználás szabályozását célzó tervezés dominanciája, mely a het-
venes évtizedben kezdett némileg enyhülni, majd a nyolcvanas évekt ől fokozatosan elkü-
lönült egymástól a fejlesztési és rendezési típusú tervezés gyakorlata (Faragó 2005).

                                       „Az átmenet"

   A rendszerváltozás után alapvet ő módon átalakult a várostervezés és várospolitika.
A korábbi központosított fejlesztési és tervezési eszközrendszer helyébe jelent ős
decentralizáció lépett. Ezen változások egyik leglényegesebb eleme a helyi önkor-
mányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény volt. A törvény szerint az önkormány-
zatok felel ősek a település tervezéséért, fejlesztéséért, a helyben képz ődő bevételek,
a megosztott központi adók és a normatív állami hozzájárulás alapján önállóan
gazdálkodnak. A piacgazdaság kiépülésének nehézségei miatt azonban a területfej-
lesztés irányításában, a tervezési folyamatokban az állam továbbra is túlzott szere-
pet töltött be. Már a kilencvenes évek elején centralizációs tendenciák bontakoztak
ki, s ez korlátok közé szorította az önkormányzatok tervezési és fejlesztési lehet ő-
ségeit. (A centralizációt jelzi például, hogy 1990-ben a településen befolyt személyi
jövedelemadó teljes egészében a helyi költségvetést illette; 1992-ben a központi
költségvetés és az önkormányzat között már egyenl ő arányú volt a megosztás;
 1993-ban már csak 30%, 2004-ben pedig mindössze 10% maradt helyben.)
   Az önkormányzati törvény értelmében a településfejlesztés és a lakásépítések fej-
lesztése (településfejlesztés és rendezés; az épített és a természeti környezet védelme;
 lakásgazdálkodás; vízvezeték-hálózat és csatornaépítési munkák; a közutak és közterü-
 letek karbantartása) teljes egészében a települési önkormányzatok hatáskörébe került 4.
   A városfejlesztés, várospolitika tekintetében a következ ő lényeges törvényi szabá-
 lyozást — amely már nemcsak településfejlesztési szempontból közelítette meg a
 kérdést — az 1996. évi XXL törvény a Területfejlesztésr ől és területrendezésről je-
 lentette. A Törvény az ország településszerkezete és településrendszere harmonikus
 fejlődésére, a meglév ő főváros—vidék, város—falu, fejlett és elmaradott térségek
 közötti egyenl őtlenségek mérséklésére vonatkozóan fogalmaz meg általános fej-
 lesztéspolitikai célkitűzéseket.
   A Területfejlesztésr ől és területrendezésr ől szóló törvény alapján, 1998-ban elfoga-
 dott Országos Terüle tfejlesztési Koncepcióban 5 is elsősorban a fővároscentrikusság, a
 vidéki alközpontok létrehozása, a településhierarchia különböz ő szintjei közötti
 egyenlőtlenségek mérséklése kapott hangsúlyt. A Koncepció által kiemelt legfonto-
 sabb, városokhoz kapcsolódó prioritás a piacgazdasághoz való alkalmazkodás, a
 történelmi örökség újraélesztése, valamint a környezeti, környezetvédelmi problémák
 megoldása. Az 1996-os Területfejlesztésr ől és területrendezésr ől szóló törvény 1998-as
 módosításával a városfejlesztés terén semmilyen lényegi módosítás nem történt
 (Blais—Szeszler 2000).
  Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                      Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.
24      Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                         TÉT XX. évf. 2006      s   1

  A várostervezést, városfejlesztést illet ően speciális, els ősorban a településfejlesz-
tés egyes területeire (így például a területrendezésre, építésügyre) vonatkozó törvé-
nyek hoztak változást a kilencvenes évtized végén, majd az európai uniós csatlako-
zási folyamat kapcsán néhány év távlatában az átfogó dokumentumokban is megje-
lentek a városokhoz kapcsolódó fejlesztések.
  A Magyar Kormány által 1999-ben készített Átfogó Fejlesztési Terv — amely végül
nem került széles körben egyeztetésre és elfogadásra — eredeti célja a magyar gaz-
daság középtávú fejlesztési tervének megalkotása volt a 2000-2006-ig terjed ő idő -
szakra vonatkozóan. Az Átfogó Fejlesztési Terv a nemzeti fejlesztési célok kijelölése
mellett figyelembe vette az Európai Unió fejlesztési irányelveit is.
  Az Átfogó Fejlesztési Terv keretében a 2000-2006 közötti id őszakra vonatkozóan
 15 fejlesztési program kidolgozását kezdték meg 6 . Ezekben a városfejlesztés mind-
össze néhány esetben fogalmazódott meg. Egyrészt az infrastruktúrafejlesztések kere-
tében találkozhatunk a településeket elkerül ő és tehermentesít ő utak létesítésével,
fejlesztésével, amelyek csökkentik a városok és települések átmen ő forgalmát, ezzel
együtt a környezetterhelés mértékét. A másik városfejlesztést érint ő kérdés a környezet-
védelmi programon belül megfogalmazott hulladékgazdálkodás-problematika. A
városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztési célkit ű zések a dokumentumból teljes
egészében hiányoztak.
  Az Átfogó Fejlesztési Tervvel összhangban készült el, a már el őcsatlakozási ala-
pokból is finanszírozható, néhány alapvet ő jelentőségű gazdaságfejlesztési programot
magában foglaló Széchenyi Terv. A Terv fő bb súlypontjai az 1. táblázatban meg-
fogalmazott fejlesztési programok szerint alakultak, mely programok közül a lakás-
program tekinthet ő a városfejlesztéshez, és közvetett módon a városrehabilitációhoz
hozzájáruló fejlesztési eszköznek.
                                   1. TÁBLÁZAT
 A Széchenyi Terv indikatív finanszírozási táblája a 2000-2002 évekre vonatkozó
  projektekként tervezett központi beruházásokra vonatkozó tájékoztató alapján
 (Preliminary Indicative Financing Framework of the Széchenyi Plan by Project
                     Level Central Investments in 2000-2002)
                                                                 2001-2002 (Mrd Ft)
       Autópálya-fejlesztési program                                      120
       Innovációs program                                                  45
       Lakásprogram                                                       200
       Turizmusfejlesztési program                                         16
       Beszállítói program                                                 18
       Kis- és középvállalkozás fejlesztési program                        25
       Regionális gazdaságépítési program                                  10
       Összesen                                                           434
     Forrás: http://www.hungamosz.hu/szechenyi.html
         Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                             Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006     s   1                          A városrehabilitáció                    25

  Az Európai Unió gyakorlatához igazodó városfejlesztési programokkal és konkrét
városrehabilitációs célkit űzésekkel a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) program-
dokumentumaiban találkozhatunk el őször.
  A 2000-2006 közötti id őszakra vonatkozó I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT)
specifikus, városfejlesztési, azon belül városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztési
célkitűzései a dokumentum Regionális Fejlesztési Operatív Programja keretében
(ROP) fogalmazódtak meg. Az ROP három specifikus cél elérését irányozta el ő :
  — természeti, kulturális értékekben gazdag térségek bels ő erőforrásokra épít ő
      fenntartható fejlesztése;
  — vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése,
      tekintettel a hátrányos helyzet ű kistérségekre;
  — a helyi szerepl ők alkalmazkodóképességének és együttm űködésének er ősítése.
  Ezek megvalósítása három prioritás köré szervez ődött (1. turisztikai potenciál er ősí-
tése, 2.• térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése, 3. humáner őforrás-
fejlesztés regionális dimenziójának er ősítése) (2. táblázat) (Összefoglaló... 2003).
                                 2. TÁBLÁZAT
          Az ROP indikatív pénzügyi tábla tervezete (2004-2006) (euro)
      (Prelimenary Indicative Financing Framwork of Regional Development
                         Operational Plan — 2004-2006)
                                                                Közösségi         Nemzeti
 Prioritás/intézkedés                        Összköltség
                                                                 források         források
 1. A turisztikai potenciál erősítése a
                                        111 207 025   81 013 280    30 193 745
    régiókban
 2. Térségi infrastruktúra és telep ű
                                        267 458 710 203 121 954     64 336 756
    lési környezet fejlesztése
 2.1. Hátrányos helyzet ű régiók és kis
                                        124 233 817   93 175 362    31 058 455
      térségek elérhetőségének javítása
 2.2. Városi területek rehabilitációja   92 666 421   69 499 815    23 166 606
 2.3. Óvodai és alapfokú nevelési-
      oktatási intézmények infra-        50 558 472   40 446 777    10 111 695
      strukturális fejlesztése
 3. A humánerőforrás-fejlesztés
                                         68 505 445   53 676 287    14 829 158
    regionális dimenziójának erősítése
 4. Technikai segítségnyújtás            28 812 310   21 609 231     7 203 079
 Összesen                               475 983 490  359 420 752   116 562 738
Forrás: Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészít ő Dokumentum
2004-2006. Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. 2004. június 25.97-98. o.
  A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritáson belül talál-
juk a magyarországi fejlesztéspolitikai gyakorlat els ő átfogó városrehabilitációs
íntézkedését, Városi területek rehabilitációja címmel. A 2. táblázatból kitűnik,
hogy a városi területek rehabilitációját célzó intézkedés pénzügyi, finanszírozási
háttere mind az ROP egésze (közel 20%), mind pedig a második prioritás szintjén
(35%) számottev ő.
 Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                     Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

26     Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                          TÉT XX. évf. 2006     s   1

   Az intézkedés a hátrányos helyzet ű területek (leromlott fizikai környezet ű, lerom-
lott közterületekkel bíró, környezetszennyezés által súlytott területek, melyek eseté-
ben sokszor a szociális problémák és a rossz közbiztonság is gondot jelent) megújí-
tását célozza az URBAN közösségi kezdeményezés mintájára.
   Az intézkedés egy-egy komponenssel a város- és barnamez ő-rehabilitációs akciók
támogatását t űzte ki célul, melyek egy adott településrész, ún. településfejlesztési
akcióterület komplex fejlesztését irányozták el ő. A városrehabilitáció esetén a
komplexitást a fizikai, műszaki, gazdasági és társadalmi szempontok (munkanélkü-
liségi ráta, szegénységi jellemz ők, iskolázottsági mutatók, kedvez őtlen demográfiai
helyzet, nemzeti, kisebbségi csoport jelenléte, közbiztonság, gazdasági aktivitás
szintje, környezeti állapot) együttes figyelembevétele biztosította, mely szempontok
már a fejlesztend ő célterületek kiválasztásánál érvényesültek. A projektkiválasztás
során a 30 ezer lakosnál népesebb városok azon területei élveztek el őnyt, melyek
esetében a felsorolt kritériumok közül legalább három bizonyítottan teljesült.
   A barnamez ős rehabilitációs komponens esetében a leromlott fizikai állapotú, környe-
zetszennyezéssel tartósan terhelt, településszerkezeti problémákat okozó területek
újrahasznosítása, funkcióváltása (új gazdasági, szociális, közösségi, kulturális, sport- és
rekreációs funkciók bevezetése) került el őtérbe (I. Nemzeti Fejlesztési Terv... 2004).
   A hét tervezési-statisztikai régió kapcsolódó területfejlesztési stratégiái is megfo-
galmazták saját városfejlesztési, azon belül városrehabilitációhoz kapcsolódó program-
jaikat, fejlesztési elképzeléseiket. Az intézkedési szinten is megjelen ő problémakörök
négy kategóriába sorolhatók. Ezek az életmin őség javítása — amely magában foglalja a
környezetvédelmet és a közlekedésfejlesztést is —, a kisvárosfejlesztés, a regionális
gazdasági együttműködések, valamint a társadalmi egyenl őtlenségek kezelése.
   Az életmin őség témakörében megjelen ő célok tartalmazzák a funkcióját veszt ő,
romló állapotú városközpontok vagy részközpontok megújítását, a munkahely-
teremtő gazdasági (kereskedelmi és szolgáltató) tevékenységek és új funkciók meg-
jelenésének ösztönzését. Emellett kitérnek a többségében hátrányos helyzet ű cso-
portok által lakott, romló állapotú és alacsony státuszú településrészek rehabilitáció-
jára, a barnamez ős területek újrahasznosítására, illetve a belterületi zöldfelületek
 növelésére. E fő kérdéskörökön belül többek között megjelenik a lakótelepek kör-
 nyezetének rehabilitációja, a városok közbiztonságának növelése, a települési zöld-
 felületek védelme és fejlesztése, a városok természetközeli állapotban megmaradt
 zöldterületeinek védelme, valamint a zöldfolyosók kialakítása. De ide sorolhatók a
 gazdasági, kulturális, közösségi, közösségi-informatikai, valamint szabadid ő- és sport
 szolgáltató tevékenységeknek helyt adó létesítmények kialakítása és fejlesztése, va-
 lamint a városképbe ill ő szolgáltatói központok építésének vagy felújításának a támo-
 gatása, a hiányzó kiskereskedelmi funkciók betelepedésének ösztönzése érdekében.
   A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan el őtérbe kerül a megyeszékhelyek és a
 többi város közötti gyorsjáratok kialakítása, vagy a városok és vonzáskörzetük
 között valamennyi települést felfűző tömegközlekedés biztosítása.
         Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                             Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006    s   1                          A városrehabilitáció                   27

   A kisvárosfejlesztési célok között megtalálhatók a beruházási, támogatási és in-
tézményfejlesztési típusú akciók is. Emellett az új ágazatokban (pl. turizmus, szol-
gáltatások) történ ő fejlesztési lehet őségeik javítása érdekében támogatható a kisvá-
rosok felújítása és újjáépítése. De ide kapcsolódnak a kisméret ű felújítási tervezetek
(olyan alapinfrastruktúrákra helyezve a hangsúlyt, mint a szennyvízhálózat és a
városok elérhető sége), a régi épületek felújítása, különösen az elhagyott épületek-
nek az új igényeknek megfelel ő átalakításával, vagy a helyi képzési és munkahely-
teremtési tervezetek. Végül ide sorolható a kisvárosok hálózatainak támogatása,
amelyek olyan közös szolgáltatások fejlesztésének alapjaként m űködhetnek, mint a
turizmus, a vállalkozásfejlesztés vagy a helyi intézményb ővítés.
   A regionális gazdasági együttműködések céljai között szerepel az ipari tradíciók
felmérése — városok telephelykínálatának kidolgozása — a városokban és vonzás-
körzetükben azért, hogy a transznacionális cégeknek (közép- és nagyvárosokban) és
 hazai beszállítóiknak (kisvárosokban) megfelel ő telephelyet biztosíthassanak. Ide
 sorolható továbbá a termel ő infrastruktúra kialakítása feldolgozóipari és szolgáltatá-
 si tevékenységek letelepítéséhez, a modern üzleti szolgáltatások koncentrálása,
 illetve vállalkozói inkubátorok létesítése olyan városokban, ahol hiányoznak az
 üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.
   Végül a társadalmi egyenlőtlenségek városfejlesztési céljai között megtalálható a
 hajléktalanok, id ő s korúak életfeltételeinek javítása (kiemelten a f ővárosban), vala-
 mint a hátrányos helyzet ű csoportok, munkanélküliek, ezen belül a roma lakosság
 rossz életfeltételeinek javítása. Az emberi életkörülmények megteremtése, a kire-
 kesztettség csökkentése, e társadalmi csoportok képzettségi szintjének növelése
 szintén fontos feladat.

              Napjaink városfejlesztési és tervezési gyakorlata

  Napjaink városfejlesztési és tervezési gyakorlatának egyik legfontosabb szegmen-
sét és átfogó keretét az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) képezi, mely
a „Befektetés az emberbe" prioritáscsoport Társadalmi és területi zárványok oldása
célkitűzésen belül fogalmaz meg a városfejlesztés, ezen belül a városrehabilitáció
kérdésköréhez szorosan illeszked ő szempontokat. Az élhet ő települések, elérhet ő
közszolgáltatások kialakítását, a hátrányokat halmozottan megjelenít ő téregységek
összehangolt fejlesztését, integrált programok megoldását célzó intézkedések mel-
lett az OFK az élhet ő bb települések kialakulásának legfontosabb lépései között
emeli ki a központi településrészeken található lakónegyedek megújítását és a városok
panelrekonstrukciós programjait (Országos Fejlesztéspolitikai ... 2005, 67-68).
  A 2007-2013 közötti tervezési id ő szak másik fontos programdokumentuma a Par-
lament által 2005 decemberében elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció
(OTK), melynek megállapításai számos vonatkozásban kapcsolódnak a városfej-
lesztés, azon belül a városrehabilitáció szempontrendszeréhez.
  A dokumentum az országos területi célokon belül a Versenyképességi pólusok és
városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése célkitűzés keretében fogalmaz meg a
 Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                     Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

28     Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                          TÉT XX. évf, 2006     s   1

városfejlesztéshez és az épített környezet megújításához, rehabilitációjához szoro-
san kapcsolódó szempontokat, amelyek célja a következ ő :
 — a kulturális szerepkör meger ősítése, vonzó lakó- és rekreációs környezet kialakítása;
 — az esetleges er ősödő szuburbanizációs folyamatokból adódó társadalmi problé-
    mák kezelése, a versenyképességi pólusok társadalmilag, illetve fizikailag erodáló-
    dó, illetve funkcióvesztett belvárosi, átmeneti, lakótelepi területeinek revitalizálása
    (barnamez ők rehabilitációja, városi slumosodás megakadályozása stb.);
 — valamint a fokozott környezeti terhelés ártalmainak csökkentése, a leveg ő-, és
    zajszennyezés, a hulladék- és szennyvízkezelés problémáinak megoldása, az
    összehangolt zöldfelületi rendszer megteremtése (Országos Területfejlesztési
     Koncepció 2005, 39-40).
  Az OTK a versenyképességi pólusok mellett a küls ő és belső perifériák és az el-
maradott térségek felzárkóztatása esetén is kiemelten kezeli a városfejlesztés szem-
pontjait, hiszen ezek a helyi környezeti és kulturális értékekre épített fejlesztések
kitörési pontokat jelentenek az adott térségek számára. Az országos jelent őségű
integrált fejlesztési térségek és tématerületek keretében els ősorban á kulturális
örökség védelméhez, az egyházi, m űemléki, régészeti és a helyi védettség ű épített
örökségi értékek integrált védelméhez kapcsolódó szempontok jelennek meg a
dokumentumban.
  Végül a városfejlesztés és ezen belül a rehabilitáció tágan értelmezett szempontjai
a szakpolitikák számára megfogalmazott területi prioritások keretében — els ősorban
a lakáspolitikához kapcsolódóan — is megjelennek. A lakáspolitika számára megfo-
galmazott legfontosabb kapcsolódó prioritások:
 — a hagyományos városi lakóterületek épület- és lakásállományának felújítása,
   korszerűsítése, lepusztulásának megakadályozása komplex rehabilitációs prog-
   ramok segítségével (a prioritás kiemeli, hogy a rehabilitációs programok nem
   jelenthetik a korábbi lakosság teljes kicserél ődését, az alacsony státuszú
   slumok áthelyez ődését);
 — energiagazdálkodási programok, valamint társadalmi kirekeszt ődés elleni, és
   lakásfenntartási támogatási programok lakótelepeken történ ő megvalósítása;
 — a korszerűtlen távfűtési rendszer rehabilitációját, az energiahatékonyság növe-
   lését célzó programok megvalósítása (Országos Területfejlesztési Koncepció
   2005, 82-83).

             A városrehabilitáció az EU kohéziós politikájában

  Az Európai Unió nem rendelkezik formális hatáskörrel a városfejlesztéssel, illetve
ezen belül a városrehabilitációval kapcsolatban. Ennek ellenére a kérdéskör a kohéziós
politikában egyre markánsabban megjelenik. Ezt jelzi, hogy a jelenlegi és az el őző
programozási periódusban megjelen ő fejlesztési célok mellett számos szakmapolitikai
állásfoglalás és ajánlás egyértelm űen kitér erre a területre. Többségük négy f ő szakpo-
litikai célt fogalmaz meg. Ezek a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatás növelése,
         Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                             Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006    s   1                          A városrehabilitáció                   29

a társadalmi kirekesztés csökkentése és a városok megújítása, a fenntartható városi
környezet kialakítása, illetve helyi kormányzás szerepének er ősítése. A második és
harmadik cél egyértelm ű hatással van a városrehabilitációt érint ő tevékenységekre.
  Az Európai Közösség 1990-ben fogadta el az els ő olyan dokumentumot (Green
Paper on Urban Development), amely a városi gazdasági, társadalmi és környezeti
problémák egységes kezelésére hívta fel a figyelmet. Ezt tekinthetjük a városfej-
lesztési politika közösségi szintre emelésének kiindulópontjának. A megfogalmazott
célok megjelentek az 1989-93 közötti els ő városfejlesztési akciókban, az Urban Pilot
Projects megvalósításában. Ennek keretében 33 projekt valósult meg, els ősorban a
városi szegregáció csökkentése, illetve a fizikai és környezeti megújulás érdekében.
Az Urban Pilot Projects eredményei alapján az Európai Bizottság kezdeményezésére
 1994-99 között zajlott az URBAN I program, amely — a közösségi politikákhoz kap-
csolódó integrált intézkedésként — már kifejezetten városfejlesztési célokat támogató
közösségi kezdeményezés volt. Életrehívását els ősorban a növekv ő városi munkanél-
küliség, a társadalmi kirekesztés veszélye, illetve a városi környezet állapotának rom-
lása indokolta. A program forrásainak 8%-át költötték fizikai és környezeti rehabilitá-
ciós projektekre, amelyek közül azok voltak a legsikeresebbek, amelyek a helyi kö-
zösségek fejlesztésén keresztül közelítették meg a rehabilitációt.
   Az Európai Bizottság 1997-es közleménye, a „Towards an Urban Agenda in the
European Union" az els ő állásfoglalásnak tekinthet ő, amely — már részben az
URBAN I első eredményeire támaszkodva — egységes elképzeléseket fogalmaz meg a
városi térségek fejlesztésére. Az egységes elképzelések megfogalmazását az indokolta,
 hogy egyértelművé váltak a városok ellentmondásos szerepei. A dokumentum szerint
egyrészt egyértelm űen a városok a jólét termel ői, a társadalmi és kulturális fejl ődés
központjai, másrészt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy számos probléma hordozói is.
 Ezek közül kiemelhető a munkanélküliség, a fokozott környezetterhelés, a közleke-
 dés, a bűnözés, illetve a szegénység koncentrált megjelenése, és ezek káros hatásai. A
 fokozódó problémák miatt a közlemény szükségesnek tartja két lényeges cél meg-
 valósítását, az élhet ő város feltételeinek megteremtését (nem nevesítve a rehabilitá-
 ciót, sokkal inkább a városi környezet fejlesztésére koncentrálva), illetve a városok
 szerepének er ősítését az európai társadalmi fejl ődésben.
   Az egységes várospolitika hiánya ellenére már ebben a költségvetési id ő szakban
 (1994-99) is jellemző , hogy a városok a strukturális támogatásokból jelent ős
 arányban részesülnek. Így az 1. célkit űzés 40%-át, míg a 2. célkit űzés 80%-át
 városfejlesztési, és ezen belül részben városrehabilitációs célokra fordítják.
   Szintén lényeges, hogy az 1998-2002 közötti 5. Keretprogram 3. része megfo-
 galmazza a „Holnap városa" elképzelést, amely a versenyképes és fenntartható
 fejl ődés feltételeinek javításához biztosít forrásokat. Az 5. Keretprogram a célok
 elérését több kapcsolódó részprioritáson keresztül támogatta, ilyenek a város-
 tervezés, illetve a városrehabilitáció (szennyezett és barnamez ős területek rehabili-
 tációja és újrahasznosítása), valamint az intelligens közlekedési rendszerek kiépítése
 és a társadalmi integráció.
 Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                     Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.
30      Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                         TÉT XX. évf. 2006     s   1

  Az 5. Keretprogram indulásával egy id őben, 1998-ban fogalmazódott meg a
„Sustainable urban development in the European Union: a framework for action"
című bizottsági közlemény. A dokumentum célja, hogy a kohéziós politikát város-
érzékenyebbé tegye. Ennek érdekében a közlemény — a 2000-2006 közötti id őszakra
— négy fő célt fogalmaz meg: a gazdasági termelékenység és foglalkoztatás (innová-
ciós szerep) er ősítése, egyenl őség, társadalmi befogadás és rehabilitáció (az Amszter-
dami Szerz ődésben, 1997-ben megfogalmazott új közösségi kompetenciához, vagyis
az esélyegyenl őség biztosításához kapcsolódóan), környezetvédelem és fenntartha-
tóság, helyi kormányzás és társadalmi részvétel. Nagyon lényeges, hogy a doku-
mentumban megfogalmazódik az integrált megközelítés, vagyis a rehabilitáció
gazdasági, társadalmi, környezeti, közlekedési és biztonsági szempontok együttes
figyelembevételével történ ő megvalósítása. Emellett a közlemény azt javasolta,
hogy a rehabilitáció legyen a Közösségi Támogatási Keret integrált része 8.
  Az 1999-ben elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) is érinti a
rehabilitáció kérdéseit. A dokumentum szerint öt tényez ő különös fontossággal bír a
városok fenntartható fejl ődése szempontjából. Ezek a városok fizikai terjeszkedésé-
nek kézben tartása, a különféle funkciók elérése minden társadalmi csoport számá-
ra, a városi ökorendszerrel való ésszer ű és forrástakarékos gazdálkodás, jobb elér-
hető ség biztosítása környezetbarát közlekedési formákkal és a természeti és kulturá-
lis örökség megő rzése és fejlesztése. Az ESDP szerint támogatni kell a városi öve-
zetekben az elhanyagolt területek és lepusztult ipari telepek helyrehozatalát, vala-
mint az olcsó, jó min őségű lakások kiegyensúlyozott biztosítását is.
  A fenti tapasztalatoknak és javaslatoknak a 2000-2006 közötti id őszakban történ ő
érvényesülését az URBAN II program biztosíthatja, amelynek végs ő céljait a
Bizottság 2000-ben fogalmazta meg 9. A program figyelembe veszi a 2000-2006
közötti id őszak strukturális alapjai el őírásainak és útmutatóinak megfogalmazását,
amely szerint fenntartható megközelítésekre van szükség a települési területhaszná-
lathoz, és „a zöldterületek fejlesztése helyett a lepusztult ipari területek („barna-
mezős területek") rehabilitálásának kell prioritást adni".' 9 Ennek megfelel ően az
URBAN II közösségi kezdeményezés támogatja „a barnamez ős területek vegyes
területhasználatú és környezetbarát helyreállítását, mely csökkenti a zöldmez ős
fejlesztés és a városterjeszkedés iránti sürget ő igényt". Az indikatív, választható
intézkedések közé tartoznak a következ ők: „a lepusztult és szennyezett talajú terüle-
tek rehabilitálása; a közterületek, így a zöldterületek felújítása; az új gazdasági és
társadalmi tevékenységek elhelyezésére szolgáló épületek fenntartható és környezet-
barát felújítása". Nagyon lényeges, hogy a program forrásainak 40%-a környezetbarát
zöldmező s újjáépítésre használható fel. Ezen belül támogatható az épített környezet
állapotának javítása, az építészeti örökség meg őrzése, illetve a környezetbarát városi
közlekedés fejlesztése.
  A kohéziós politika városfejlesztési irányainak kialakításával foglalkozik a 2002-
ben közzétett „Cities for Cohesion — The Urban Dimension of European Policy"
szakértői jelentés. A szakért ői anyag talán legfontosabb eleme az egyértelm ű állás-
foglalás amellett, hogy a városok és várostérségek fejlesztése a régiók fejlesztésével
        Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                            Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006     s   1                         A városrehabilitáció                   31

azonos fontosságú. A dokumentum az új kihívásokra is felhívja a figyelmet. Ilyenek
a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés (ezen belül is a fiatalok és kisebbsé-
gek rossz helyzete, valamint az eltér ő jóléti adottságok), a migráció (különösen a
nyelvi problémák miatti integrációhiány), a városrehabilitáció (egyenl őtlen lakás-
körülmények, városokban kisebb alapterület, közterületek hiánya, lakónegyedek
elkülönülése), a biztonság (bűnözés koncentráltsága), valamint a környezeti degra-
dáció és a zsúfoltság. A dokumentumban megjelenik a zöldterületek és közösségi
terek hiánya, illetve alulfejlettsége, valamint a szegregáció csökkentésének igénye
is. Lényeges, hogy a dokumentum a gazdasági, társadalmi és fizikai rehabilitáció
együttesére helyezi a hangsúlyt.
  A 2006 utáni kohéziós politika várostervezési és városfejlesztési céljainak megfo-
galmazásához további adalékokat nyújt az URBAN I 2003-ban elkészült ex-post
értékelése (Ex-Post... 2003). Eszerint a városfejlesztés sikerének tényez ői a követ-
kezők: programok kombinálása más fejlesztési programokkal, projektek közötti
szinergia, helyi közösségek aktív részvétele. Emellett azonban több olyan probléma
is felmerült, amelyek a programok hatékonyságát, ezzel a rehabilitáció sikerét
csökkentették. Ilyenek a magánszektor támogatásának hiánya, helyi közösségek
inaktivitása, a közösségi dokumentációk félreértelmezése. Ezek alapján a dokumen-
tum megfogalmaz olyan, a 2006 után is hasznosítható tanulságokat, amelyeket a
városrehabilitációs projekteknél is figyelembe kell venni:
  —   az érintett területek kijelölésének flexibilissé kell válnia,
  —   egységes városrész—város—régió stratégia szükséges,
  —   nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi közösségek kapacitásépítésére,
  —   a jó gyakorlatok átvételére nagyobb figyelmet kell fordítani.
  A kohéziós politikai városfejlesztési, és ezen belül részben városrehabilitációs
kérdéseivel foglalkozó dokumentumok közül a 2003-as „The future of cohesion
policy in Europe — Establishing a strong urban dimension in the future Structural
Funds" című, a vezető európai városokat tömörít ő, a városfejlesztési célok érvénye-
sítéséhez kapcsolódó lobbitevékenységet folytató Eurocities Hálózat által kiadott
állásfoglalás is tartalmaz lényeges szempontokat. A kohéziós politika városfejlesz-
tési szempontú hatékonyabbá tételére 2006-tól 12 prioritás és 8 kiegészít ő javaslat
megvalósítását tartja szükségesnek. A városrehabilitációhoz köthet ő prioritások a
következők:
  — Barnamezős rehabilitáció (zöld helyett; célja, hogy a városok területe indoko-
    latlanul ne növekedjen),
  — Szociális infrastruktúra fejlesztése (fiatalok számára munkaer őpiaci beillesz-
    kedés, b űnözés elkerülése; idősek számára ellátási rendszerek),
  — Fenntartható városi közlekedés (a fenntartható városi közlekedésr ől és a vá-
    rosi környezeti fejl ődés fenntarthatóságáról 2004-ben készült „A városi kör-
    nyezet tematikus stratégia el őkészít ő anyaga" című /COM(2004)60/ bizottsági
    közlemény alapján, amely részletesen leírja a környezeti szempontok érvénye-
    sítésének lehet őségeit a városfejlesztésben).
 Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                     Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.
32     Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                          TÉT XX. évf. 2006     s   1

                             Fejlesztési irányok 2007-t ől

  A 2006-ot követő kohéziós politika fő irányait el őrevetítő Lisszaboni, Nizzai és
Göteborgi Csúcstalálkozók, valamint a 3. Kohéziós Jelentés iránymutatásai, továbbá a
korábban részletezett városfejlesztési elképzelések és javaslatok alapján összesítettük
azokat a feladatokat, amelyek a következ ő költségvetési id őszakban a kohéziós politika
városrehabilitációs célokat is érint ő sarokpontjai lehetnek. Ezek közé tartozik a
szegénység kezelése és a társadalmi befogadás, a fenntartható megújítás, a partnerség
több szempontú fejlesztése, valamint az új tervezési-fejlesztési megközelítés.
  A foglalkoztatás, a szegénység kezelése és a társadalmi befogadás esetében a
megoldandó feladatok közé tartozik a szociális infrastruktúra fejlesztése (fiatalok
számára beilleszkedés, id ő sek számára szociális ellátás). Ez a komplex város-
rehabilitáció egyik sarokpontja lehet a következ ő hét évben.
  A fenntartható megújítás feladatkörébe tartozik a környezetfejlesztés (els ősorban
a barnamez ő s beruházások preferálása a zöld helyett), a közösségi terek és szolgál-
tatások megújítása, a városi közlekedés modernizációja, a természeti és kulturális
örökség védelme, illetve a fizikai városrehabilitációs programok megvalósítása.
  Végül a tervezési-fejlesztési megközelítés változása nem jelent mást, mint a városi
célok mainál jobb érvényesítését a területi politikában (a városfejlesztés és a régiófej-
lesztés viszonyának átértékelése), a területileg integrált városrész—város—régió straté-
giák kidolgozását, és a támogatott területek kiválasztásának rugalmasabbá válását
(párhuzamosan a támogatott tevékenységek körének helyi igényekhez igazításával).
  A 2006 utáni fejlesztési célok elérését segítheti a már sikeresen megvalósított
projektek ismerete, vagyis a jó gyakorlatok átvétele. ezek eredményei alapján meg-
fogalmazható néhány olyan alapelv, amely a kés őbbi projektek sikeres megvalósítását
segítheti. Ezek közé sorolható, hogy a városrehabilitációban érintett sokféle szerepl ő
együttmű ködése pontosan tisztázott szervezeti keretek között történjen, valamint
formális és informális módszerekkel biztosított legyen a lakosság aktív részvétele.
Lényeges továbbá, hogy a városi lakókörnyezet állapotának javulása mellett a lakók
közötti kapcsolatok er ő södjenek. A már megvalósult programok tanulsága az is, hogy
csak a problémák integrált megoldása vezethet sikerhez, az egyes részproblémák (pl.:
fizikai rehabilitáció, vagy egyes szociális problémák kezelése) felszámolása nem.
  A leírt célok megvalósulása több egyéb tényez őtől is függ, amelyek er ősítik a
komplex szemléletmód el ő térbe kerülését. Ezt jelzi, hogy a rehabilitáció egyik fontos
elemének tekinthet ő lakásépítés önmagában a Strukturális Alapokból nem finanszí-
rozható tevékenység, bizonyos lakásépítési tevékenységek azonban társfinanszíro-
zásban bevonhatók. Ilyen lehet a közös területek rehabilitációja; romos épületek el-
bontása; biztonsági intézkedések és b űnmegel őzés; hatékony energia- és vízfelhaszná-
lás; a szociális befogadásra irányuló intézkedések támogatása, pl. egészségügyi és
oktatási központok megközelítése. Lényeges az is, hogy e tevékenységek is csak ak-
kor támogathatók, ha a célterületre vonatkozó valamely hosszú távú integrált újrafej-
lesztési terv keretében valósulnak meg (Kohéziós politika és városok... 2005). További
fontos szempont, hogy a fejlesztéseknek az új gazdasági tevékenység alapjainak meg-
         Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                             Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006     s   1                          A városrehabilitáció                   33

teremtésére, vagy a célterület általános környezetmin őségének javítására kell koncent-
rálniuk. E szempontok el őtérbe helyezik a lepusztult barnamez ős területek rehabilitáció-
ját éppúgy, mint a zöldmez ő s területek felhasználásának racionalizálását.
   A fentiek mellett a támogatható fejlesztések 2007-t ől a jelenlegi időszakhoz hason-
lóan tartalmazzák majd a közlekedési infrastruktúra megújítását, a víz- és hulladékke-
zelést, illetve az oktatási, kulturális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését. De
ugyanígy támogatható lesz az informatikai és telekommunikációs hálózatok, valamint
az energiaellátási rendszerek fejlesztése, illetve a városi népesség oktatása és képzése is.
  A Strukturális Alapok forrásai mellett a városrehabilitációs projektek megvalósí-
tásában 2007-t ő l is komoly szerepe lehet az Európai Beruházási Bank (EIB), az
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Bank (EBRD) hiteleinek. Az EIB és a CEB egyik, a városrehabilitációhoz kapcso-
lódó hitelezési területe a szociális lakásépítés. Ezt a 2004-ben csatlakozott tagor-
szágok esetében kiemelten támogatják.
  A támogatáspolitika mellett a városrehabilitációs célok megvalósulását segíthetik
a 6. Kutatási Keretprogram támogatásával megvalósuló kutatások is. A vizsgált
területhez kapcsolódóan a Bizottság támogatja városközpontok, városnegyedek
megújítását, szennyezett és barnamez ő s területek rehabilitálását és újrahasznosítá-
sát, települések fenntartható átalakítását, illetve az olyan lehet őségekre irányuló
kutatást, amelyekkel csökkenthet ő az indokolatlan városnövekedés, ilyen különösen
az integrált területhasználati és közlekedési tervezés.
  Végül éppen a már befejezett kutatási projektek mutattak rá arra, hogy a rehabilitá-
ció eszköz lehet arra is, hogy a gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, közleke-
dési, illetve közbiztonsági szempontokat egyesítve hozzájáruljon a hátrányos helyzet ű, a
városhálózat perifériáján elhelyezked ő városok fejlesztéséhez, felzárkóztatásához. En-
nek érdekében a következ ő tevékenységek elvégzése kiemelt jelentő séggel bír:
  — Társadalmi integráció, amelynek célja a munkanélküliség, az elvándorlás, a
       rossz lakáshelyzet miatti társadalmi kirekesztés csökkentése,
  — Képzés, amelynek része a munkanélküliek átképzése, a munkavállalók to-
       vábbképzése, vagy a cégalapítást el ősegítő képzésekhez való hozzáférés lehe-
       tőségének biztosítása.
  — Imázsfejlesztés, amelynek célja a vonzóbb befektetési környezet megteremté-
       se, ezzel új munkahelyek létrehozása, illetve közvetett módon az általános
       életkörülmények javítása.

                                        Összegzés

  A bevezetésben megfogalmazott céloknak megfelel ően a szerzők arra vállalkoztak,
hogy áttekintsék a hazai városrehabilitáció fejlesztéspolítikai hátterét, valamint az
Európai Unió kohéziós politikájának kapcsolódó szempontjait. Mindezt azzal a céllal,
hogy a következő idő szakban megvalósuló fejlesztések szakmapolitikai megalapo-
zottságát növeljék. A következ ő kben azokat a szempontokat kívánjuk röviden össze-
foglalni, melyeket e cél megvalósulása szempontjából a legfontosabbnak tartunk.
 Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                     Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.
34     Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                                                       TÉT XX. évf. 2006                         s     1

  A városrehabilitáció beépülése a magyarországi városfejlesztési politikába egymás-
tól jól elkülöníthető fejlesztési szakaszokban történt meg. Az 1980-as évek végéig a
centralizált tervezés ezt a tevékenységet nem kezelte központi célként, a rehabilitáció
nem volt a városfejlesztési politika integráns része. A második fejl ődési szakaszban, a
rendszerváltást követ ő évtizedben jött létre az a területfejlesztési eszközrendszer,
amely a helyi igényeken alapuló, stratégiai szemlélet ű város-rehabilitáció feltételeit
megteremtette. Ez az id őszak elsősorban a jogszabályi környezet, illetve a területi
tervezés tekintetében hozott számottev ő el őrelépést.
   Az újonnan kialakított eszközrendszer által biztosított lehet őségeket kihasználva
az elmúlt öt évben fogalmazódtak meg és épültek be az országos, illetve regionális
szintű programozásba olyan fejlesztési célok, amelyek kifejezetten a városrehabili-
tációt támogatják. Ehhez a kiépül ő eszközrendszer mellett az alulról jöv ő fejlesztési
igények megfogalmazása is hozzájárult. '
   Az Európai Unió kohéziós politikája a második fejl ődési szakasszal egyid őben
fordult a városfejlesztési, ezen belül is hangsúlyosan a városrehabilitációs célok
 megvalósítása felé. Meg kell jegyeznünk, hogy Magyarországgal ellentétben a
 nyugat-európai országokban már az 1950-es évekt ől fontos volt a városok megújítá-
 sa (Egedy—Kovács 2003), de közösségi szinten ez az 1990-es évek elejéig nem
jelent meg. Igazi el őrelépést az el őző költségvetési id őszak (1994-1999) jelentett,
 amikor az első konkrét, közösségi támogatással megvalósuló rehabilitációs intézke-
 dések megtörténtek. A jelenlegi (2000-2006) költségvetési id őszakban az ide kap-
 csolódó fejlesztések szerepe tovább er ősödött, és a városrehabilitáció egyes területei
 a következő hét évben is kiemelt városfejlesztési szempontként jelennek meg.
                                      1. ÁBRA
A városrehabilitáció eszközrendszerének és fejlesztési céljainak változása — Összegzés
       (Summary of the Changes M the Instruments and Development Goals
                              of Urban Rehabilitation)
                                      1990                           2000                                   2006
             Magyarország                       Eszközrendszer
                                                                            Előcsatlako-       Strukturális
                                                kialakítása (jogi,
                                                                            zási alapok
                                                   tervezési                                     Al • .k
                                                                            —•••111.
                      Centralizált                                                             Regionális
                                                   Helyi szint
                     várostervezés                                                               szint
                                                   erősödése

                      Rehabilitáció                                                               Komplex         Fizikai és társadalmi
                                                 1. rehabilitációs
                        hiánya                                         Lakasprograw.               célok       erodalódás, funkcióvaltás
                                                       célok
                                      ill>                                                                              rnyeze ,
                                                                                                                    =="r"41>
                                                                                                  Város,
                                                                                                barnamez ő           közlekedés,
                                                                                                                     energiafelh. ÷


                    1950-es évekt ől
                                                   Pilot projektek,                     Barnamezős                  Szociális infrastruktúra,
                     rehabilitációs
                                                       URBAN                        rehabilitáció kiemelt          fenntartható közlekedés,
                       projektek,
                                      I'
                                                                                                                     okt., kulturális és ett
                                                                                                                         infrastruktúra
                                               Városi társadalmi,
                    Közösségi szint ű        gazdasági, környezeti
                                                                                           Strukturális
                     politika hiánya  ►       problémák kezelése
                                                                                             Ala•ok
                                               közösségi szinten


              Európai Unió


 Forrás: Saját szerkesztés.
           Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                               Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

TÉT XX. évf. 2006         s   1                             A városrehabilitáció                        35

  A leírt fejl ő dési folyamat során a városrehabilitáció eszközrendszere, a megvaló-
sítás területi szintje és a fejlesztési célok is módosultak. Ezt a fejl ődési folyamatot
összegzi a 1. ábra.
  Végül fontosnak tartjuk kiemelni azokat a fejlesztéspolitikai alapelveket, amelyek
a magyarországi városrehabilitáció lehet őségeit a következ ő időszakban meghatá-
rozzák. Ezek közül lényeges az alulról jöv ő kezdeményezések egyértelm ű támoga-
tása, a komplex megközelítésmód el őtérbe helyezése, valamint a hazai és a közös-
ségi eszközrendszer összehangolása. További fontos szempont a jó gyakorlatok
hatékony átvétele, a szociális elemek szerepének er ősítése (pl.: szegénység kezelé-
se, társadalmi befogadás), az integrált városrész—város stratégiák kidolgozása, az
érintett szerepl ők együttműködését segítő szervezeti keretek kidolgozása, valamint
a lakosság aktív részvételének biztosítása. Mindezek együttes figyelembevétele
biztosíthatja a városrehabilitációs projektek sikerét.

                                               Jegyzetek

  A tanulmány alapját az MTA Regionális Kutatások Központja által a Magyar Terület- és Regionális
  Fejlesztési Hivatal felkérésére Dr. Faragó László témavezetésével készített Területi tervezés és programo-
  zás az EU kohéziós politikájának új követelményeire című tanulmány, Városfejlesztés az új generációs
  tervekben című résztanulmánya képezi, melyet a szerz ők továbbfejlesztettek. A résztéma felel őse
  Dr. Szirmai Viktória volt. A szerz ő k ezúton is szeretnék megköszönni Szirmai Viktóriának és Faragó
  Lászlónak a tanulmány megírásához nyújtott szakmai segítséget.
2
  Baráth Gabriella: tudományos segédmunkatárs, MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli Kutatócsoport,
  gbarath@rkk.hu ; Szépvölgyi Ákos: tudományos segédmunkatárs, MTA RKK NYUTI Közép-
  dunántúli Kutatócsoport, szepvol@rkk.hu .
3
     OGY 12/1980-85. számú határozata.
4
  Ezek a feladatok a városfejlesztést és ezen belül a városrehabilitációt dönt ően építészeti és városrende-
   zési tevékenységnek tekintik és teljes egészében települési hatáskörbe utalják.
5
  OGY 35/1998. (III. 20.) számú határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról.
  Infrastruktúrafejlesztés, Környezetvédelem fejlesztési program, Befektetés-ösztönzési program, Hatékony-
   ságnövelési program, Agrárgazdasági fejlesztési program, Kis- és középvállalat-fejlesztési program, Tu-
   rizmus fejlesztése, Kutatás és m űszaki fejlesztési program, Terület- és vidékfejlesztési program, Munka-
   helyteremtési, humán er ő forrás fejlesztési program, Lakásszektor fejlesztése, Egészségügyi fejlesztési
   program, Szociális és gyermekvédelmi program, Kulturális fejlesztések, Intézményfejlesztés.
7
   A Holnap Városa és a Kulturális Örökség program a városrehabilitáció kérdésköréhez kapcsolódva
   foglalkozott a fenntartható építés kérdéseivel. Számos projekt fontos el őrelépést jelentett a fenntartható
   építési és felújítási eljárások Európában való meghonosításában és el ő mozdításában. A PRESCO pro-
   jekt az Európai Fenntartható Építési iránymutatókat igyekezett meghatározni, a CRISP pedig össze-
   hangolt kritériumokat és mutatókat dolgozott ki az építési projektek fenntarthatóságának mérésére,
   különösen a városi épített környezeten belül. A SUREUKO Európában a háború után épített lakások
   fenntartható helyreállításával foglalkozott, és célja volt gyakorlati kezelési eszközöket adni a fenntart-
   ható fejlesztés és a lakók részvételének a folyamatban történ ő integrálására.
 8
   Szintén a városrehabilitáció fontosságát hangsúlyozza a „Memorandum of capital cities / regions in the
   context of future European regional policy: For an urban dimension post 2006" cím ű állásfoglalás.
 9
   COM(2000)1100 — Communication from the Comission to the member States of the European Union
   8.4.00; laying down guidelines for a Community Initiative concerning economic and social regenera-
   tion of cities and of neighbourhoods in crisis in order to promote sustainable urban development -
   URBAN II
 10 Ennek figyelembevételével az URBAN által támogatott projektek mintegy egyötöde a történelmi
   belvárosok problémáinak megoldását szolgálja, közel fele az ezt körülvev ő belvárosi területeket érinti,
   míg egyharmada a városok és agglomerációk perifériáin lév ő városrészek megújítását célozza.
  Baráth Gabriella – Szépvölgyi Ákos: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere.
                      Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 21–36. p.

36       Baráth Gabriella — Szépvölgyi Ákos                                 TÉT XX. évf. 2006          s   1

                                                Irodalom
I. Nemzeti Fejlesztés Terv. — 11.2.2. Intézkedés: Városi területek rehabilitációja. Intézkedés leírás. (2004)
Átfogó Fejlesztési Terv, 1999. Budapest.
Blais, H.—Szeszler Zs. (2000) Városok Magyarországon, avagy az urbanisztika változása.
  http://www.urbanisme.equipement.gouv.fr/cdu/accuei l/bi b I iographies/hongrie/hongroi s/hongroi s.PDF.
Bokor P.-né (2002) Településfejlesztés-, irányítás. www.bkae.hu/downloadJurbanizacio3.doc.
Cities for cohesion — The urban dimension of European polic. (2002) www.citiesforcohesion.org .
Csorba Z. (2004) A településrehabilitáció és a parkolás iránti igény. — Falu—Város—Régió. 6. 31-33. o.
Egedy T.—Kovács Z. (2003) A városrehabilitáció néhány elméleti kérdése. — Falu—Város—Régió. 4. 10-16. o.
Ekler D.—Hegedüs J.—Tosics I. (1980) A városépítés alkalmazott társadalmi-gazdasági modelljének
  elméleti és módszertani kérdései. BUVÁTI, Budapest.
Enyedi, Gy.—Szirmai, V. (1992) Budapest — A Central European Capital. Belhaven Press, London.
Európai Területfejlesztési Perspektíva. (1999) Office for Official Publications of the European Commu-
  nities, Luxemburg.
Ex-Post Evaluation Urban Community Initiative (1994-99). (2003) GHK, Brussels.
Faragó L. (2005) A jöv őalkotás társadalom-technikája. A közösségi tervezés elmélete. Dialóg Campus
  Kiadó, Budapest—Pécs.
Kohéziós politika és városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási
  helyzetéhez. (2005) Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel.
A Nemzeti Fejlesztési Terv cselekvési terve — Széchenyi Terv. http://www.hungamosz.hu/szechenyi.html .
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció. 1. kötet — A jöv őépítés alapjai. Kiindulópontok Magyarország
  fejlesztéspolitikájához. (2005)
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció. (2005) 2. kötet — Célok és eszközök a sikeres Magyarországért.
  Magyarország Fejlesztéspolitikai teend ői.
Országos Területfejlesztési Koncepció.(2005) Országos Területfejlesztési Hivatal, Budapest.
Összefoglaló a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről. (2003) Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési
 Terv és EU Támogatások Hivatala, Budapest.
Rechnitzer J. (1998) Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészít ő Dokumentum 2004-2006. (2004) Magyar
  Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Budapest.
Sustainable Urban Development in the European Union: a framework for action. (1998) Communica-
  tion from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Commit-
  tee and the Committee of the Regions, Brussels.
Szirmai, V.—Baráth, G. (2005) Global urban development in Budapest and the role of architecture. —
  Barta, Gy.—Fekete, É.G.—Szörényiné Kukorelli, I.—Timár, J. (eds.) Hungarian Spaces and Places: Pat-
  terns of Transition. CRS HAS, Pécs. 434-449. o.
The future of Cohesion policy in Europe — Establishing a strong urban dimension in the future Structural
  Funds. (2003) Memorandum of Eurocities Network, Brussels.
Towards an urban agenda in the European Union. (1997) Communication from the Commission Brus-
  sels, 06.05.1997 (COM(97)197).


                    DEVELOPMENT POLICY BACKGROUND
                        OF URBAN REHABILITATION
                      GABRIELLA BARÁTH — ÁKOS SZÉPVÖLGYI

  The main goal of the study is to review the instruments of urban rehabilitation in
Hungarian and EU regional policies. To reach our goal we summarize the most important
elements of Hungarian urban development policy, respectively its integration to regional
development policy. Focusing on urban rehabilitation, we also introduce the main directions
of EU urban development policies. One of the most important part of our study is the review
and summary of the references for the next EU programming period.