Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 159
A BALATON RÉGIÓ FEJLETTSÉGÉT
MEGHATÁROZÓ VÁLTOZÓKNAK ÉS
A TELEPÜLÉSI SZAKEMBEREK VÉLEMÉNYÉNEK
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
(Comparing Analysis of the Determining Variables of Balaton-
Region Development and the Opinion of Settlement Specialists)
MARTON ISTVÁN
Kulcsszavak:
fejlettség—fejlesztés súlyozás preferencia sorrend
A tanulmányt megalapozó kutatás egy speciális adottságokkal rendelkez ő turisztikai régióban (Balaton
régió) folyt. A Balaton Közép-Európa legnagyobb, és egyben legsekélyebb édesvízi tava, amely körül a
19. század végét ől kezdve jelent ős turisztikai aktivitás figyelhet ő meg. A turizmus egyenl őtlen elterjedése
következtében a Balaton régióban a területi egyenl őtlenségek sajátos módon alakultak ki. Mindamellett,
hogy a fejlettségbeli különbségek általában a nagyobb és a kisebb lélekszámú települések között jelentkez-
nek, a Balaton régióban a területi egyenlőtlenségek dönt ően nem a településmérettel vannak összhangban.
A régió településeinek fejlettségét sokkal inkább a Balaton-parthoz való közelség határozza meg.
A kutatás el őzményei, célja
A fejlett és fejletlen területek jelenléte a gazdasági térben, a társadalom és gazda-
ság térbeli tagolódása mindinkább el őtérbe került az elmúlt évtizedekben (Nemes
Nagy 2005). A jelentős regionális változások világszerte, így természetszer űleg
hazánkban is, területileg élesen megjelen ő társadalmi és gazdasági különbségek
átrétegz ődését, felerősödését hozták magukkal. A területi fejl ődés egyenetlenségei
folytán jelentős különbségek alakultak ki nemcsak a régiók között, de a régiókon
belül is. Bár az európai uniós csatlakozásunkkal ezeknek a területi különbségeknek
a csökkentésére felhasználható fejlesztési forrásaink a többszörösére növekedtek, a
Balaton régióban a források sz űkösségéb ől adódóan nem lehet mindent egyszerre és
azonos mértékben fejleszteni. Amennyiben a rendelkezésre álló er őforrásokat szét-
aprózva használjuk fel, csak kismérték ű javulás válna lehetővé mindenütt, amivel
csak a jelenlegi (áldatlan) állapotokat lehetne konzerválni. Mindezek okán ki kell
választani egy olyan prioritási sorrendet, melyben a helyi szakemberek véleményét
is figyelembe kell venni. A tanulmány elemzései azt mutatják, hogy a települési
szakemberek (polgármesterek, jegyz ők) fejlesztési prioritási sorrendje és a meg-lév ő,
statisztikailag mérhet ő adottságok színvonala számos esetben eltér egymástól. Mind-
ezeket átgondolva, a regionális tervezésnél figyelmet kell szentelni azoknak a terüle-
teknek a fejlesztésére, amelyek a településeken dolgozó szakemberek véleménye
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
160 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
szerint az átlagosnál nagyobb szerepet játszanak a település életében, de a statiszti-
kailag mérhet ő teljesítményük elmarad a többi átlagától.
A Balaton térség vizsgálatakor szem el őtt kell tartani, hogy a régió sem a regioná-
lis, sem a megyehatárokhoz nem illeszkedik, de még statisztikai kistérségekkel sem
fedhető le. A 13 érintett kistérség közül csupán a balatonfüredi, balatonalmádi és a
fonyódi helyezkedik el teljes területével a régión belül, az ajkai és a zalaszentgróti
kistérségb ől csupán egy-egy települést soroltak az üdül őkörzethez, tehát az elemzé-
seket mindenképpen települési szint ű alapadatok felhasználásával készíthetjük. A
területi, statisztikai adatokkal végzett elemzések azonban, bármilyen pontos alap-
adatokra támaszkodó mutatórendszerekkel dolgoznak is, nem képesek figyelembe
venni a területi sajátosságokat, és ebb ől kifolyólag elfedhetnek fontos eredménye-
ket. Az eredmények pontosítása érdekében tehát a statisztikai módszerekkel el őállí-
tott változók közé, a települési szakemberek véleményének figyelembevételével
kialakított, az adott térségi jellemz ő k által meghatározott változók bevonása szük-
séges. A vizsgált települések sajátos adottságait legjobban ismer ők így egy átgon-
dolt és célirányos rendszerben segíthetik a területi vizsgálatokat.
A kutatás módszertana
A tanulmány elemzései a 2000. évi CXII. törvényben (Balaton törvény) lehatárolt
településkörre vonatkoznak: a térséghez 164 település tartozik, melyek összefügg ő
területet alkotnak a Balaton körül Somogy, Veszprém és Zala megye határán. A
törvényben meghatározottak szerint 52 partközeli és 112 további település található
a Balaton régióban.
Komplex Fejlettségi Mutató (KFM)
A vizsgálathoz a Balaton régió településszint ű adatai (KSH, T-STAR) álltak ren-
delkezésre 2002. év végére vonatkozólag. Az elemzésbe összesen 36 változó került
be (1. táblázat). A vizsgált változók egyrészt a települések gazdasági fejlettségét
jellemezték, és hasonlóak voltak a 24/2001. (IV. 20.) OGY. határozatban szerepl ő,
a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolásához használt mutatók-
hoz. Másrészt a T-STAR adatbázisból lettek kiválasztva olyan változók, amelyek az
adott település turisztikai forgalmát mutatták. Véleményünk szerint a Balaton régió
speciális helyzetéb ől adódóan a különböz ő statisztikai mutatók nem egyforma fon-
tosságúak a térségben, ezért azokat egy komplex mutató megalkotásánál különböz ő
súllyal kell figyelembe venni. A súlyértékek kialakításánál a régió településein
dolgozó szakemberek véleményét tartottuk els ődlegesnek, mivel ők rendelkeznek a
legpontosabb információkkal mindazon sajátosságról, amelyek meghatározhatják az
egyes mutatók szerepét. A szakemberek véleményének felmérése során azt vizsgál-
tuk, hogy a Balaton régió településeinek irányító testülete (polgármesterek, jegyz ők,
körjegyz ők, és ahol volt, a turizmus koordinálásáért felelős személy) véleménye
szerint az 1. táblázatban meghatározott turisztikai és gazdaságfejlettségi mutatók
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 161
milyen mértékben játszanak szerepet településük életében. A turisztikai és
gazdaságfejlettségi mutatók 1-5-ig terjed ő skálán kerültek értékelésre a kérd őívet
kitöltőkkel. Az 5-ös érték jelentette, hogy az adott változó kiemelt fontosságú a
Balaton régió településeinek életében, értelemszer űen az 1-es értéket azok a válto-
zók kapták, amelyek a legkisebb szereppel bírnak. A településenként és változón-
ként kapott súlyértékeket aszerint átlagoltuk, hogy a súlyszámot a Balaton régió
melyik övezetében (partközeli vagy további) elhelyezked ő település szakemberei
adták. Eredményként mind a 36 változóhoz hozzá tudtuk rendelni egy, a települési
szakemberek által szolgáltatott súlyértéket.
A statisztikai adatok és a kérd őíves kutatásból származó súlyszámok segítségével
Komplex Fejlettségi Mutatót (KFM) számoltunk. A KFM-értéket mind gazdaság-
fejlettségi, mind turisztikai tekintetben kiszámoltuk a Balaton régió összes (164)
településére vonatkozóan, majd ezt követ ően elemeztük a településcsoportok egy-
máshoz viszonyított fejlettségét e mutató értékei alapján. A rendelkezésre álló adatok
(a változók) nem azonos nagyságrend űek és mértékegység űek, ezért el őször egy
skála-összehangoló transzformációt végeztünk el, hogy az adatokat együttesen lehes-
sen kezelni (Molnár 2001). Azon változók esetében, ahol a változók magas értékei
negatív irányban befolyásolták az adott település fejlettségét (elvándorlás, halálozási
ráta, 60 éven felüliek aránya), a változó reciprokával szoroztuk be az egyenletet.
A Komplex Fejlettségi Mutató kiszámításához az alábbi képletet használtuk:
(X. )
Si
Tx
KFM =
S ossx
Ahol :
KFM = az adott település Komplex Fejlettségi Mutatója,
)(min = adott x változó minimális értéke a települések között,
X; = adott x változó az adott településen,
T, = adott mutató terjedelme (a legnagyobb és a legkisebb értékkel rendelkez ő
település közötti különbség).
Si = adott x változó súlyértéke
Süss. = a súlyok összértéke az adott övezetben
Ezen eljárás során minden változó azonos (0-1-ig terjed ő) mérőskálán jelenik
meg, így elvégezhető az összehasonlító elemzés. A gazdaságfejlettséghez kapcsoló-
dó 17 és a turizmushoz kapcsolódó 19 érték számtani átlagát véve kaptuk meg a
településenkénti két Komplex Fejlettségi Mutatót, egyet gazdaságfejlettségi és
egyet turisztikai vonatkozásban. A továbbiakban ennek a komplex mutatónak a
segítségével elemezzük a Balaton régió településeit.
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
162 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Eredmények
A térségi szakemberek véleményének elemzése
A partközeli településeken, mind a gazdaságfejlettségi, mind pedig a turisztikai
változókhoz rendelt súlyértékek (a változók fontossága) meghaladják a további
települések súlyértékeit. Míg a partközeli településeken a gazdaságfejlettségi és a
turizmushoz kapcsolódó változók közel azonos arányban kaptak szerepet, addig a
további településeken a turisztikai változók jóval kevésbé hangsúlyosak, mint a
fejlettségi szintet meghatározók (1. táblázat). A legfontosabb vizsgált tényez ők
közül a partközeli településeken a legmagasabb értékkel a csatornahálózat hossza
(4,47) és a közüzemi vízvezetékbe bekapcsolt lakások szerepelnek (4,33). A legke-
vésbé hangsúlyos változók a munkanélküliséghez kapcsolódók; a munkanélküliek
aránya (3,33), tartós munkanélküliek aránya (3,07). A partközeli települések turisz-
tikai változói között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma
(4,13) és a tartózkodási id ő (4,13) a legfontosabb. A legalacsonyabb súlyértékek a
falusi turizmushoz köthető ek, mind a tartózkodási id ő (2,13), mind pedig a szállás-
férő helyek száma (1,93) alacsony értéket kapott.
A további települések esetében, a gazdaságfejlettségi mutatók közül, a közüzemi
vízvezetékbe bekapcsolt lakások (4,33) arányán túl, fontosnak találták a 60 évnél
idő sebb népesség arányát (3,67), és a települések átlagos lélekszámát (3,67) (elörege-
dés, elvándorlás!). A turisztikai mutatók jellemz ően alacsonyabb értékkel szerepeltek
a további településeken. Alig meghaladva a 2-es értéket az összes kereskedelmi szál-
lásférő hely (2,05) és a külföldi vendégéjszakák (2,19) szerepeltek az élen. Legalacso-
nyabb értékeket a szállodai vendégéjszakák (1,62) és szállásfér őhelyek (1,81) kaptak.
1. TÁBLÁZAT
A gazdaságfejlettségi és turisztikai elemzéshez felhasznált változók, a hozzájuk
tartozó súlyértékek és Komplex Fejlettségi Mutatók
(Variables Used for Economy Development and Turistical Analysis, Their Weighted
Values and the Komplex Development Indexes)
Gazdaságfejlettségi változók Súly KFM
partközeli további partközeli további
M űködő gazdasági szervezetek száma 3,33 2,67 0,548 0,284
Szja.- alapot képz ő jövedelem 3,93 3,1 0,526 0,326
Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt
lakások 4,33 4,33 0,721 0,704
Csatornahálózat hossza 4,47 3,19 0,278 0,090
Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások
száma 3,87 3,52 0,837 0,401
Vendégéjszakák száma 4,33 2,24 0,169 0,008
Kiskereskedelmi boltok száma 3,6 3,1 0,107 0,034
Távbeszél ők száma 3,93 3,38 0,420 0,245
3—X szobás lakások száma 3,73 2,95 0,657 0,361
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 163
1. TÁBLÁZAT folytatása
Gazdaságfejlettségi változók Súly KFM
partközeli további partközeli további
Személygépkocsik száma 3,53 3,33 0,296 0,168
Betelepül ők száma 0,150 0,105
3,13 3
Elvándorlók száma 0,076 0,084
60 évnél idősebb népesség 3,67 3,67 0,406 0,208
A települések átlagos lélekszáma 3,67 3,67 0,428 0,206
Halálozási ráta 3 3,19 0,866 0,772
Munkanélküliek száma 3,33 2,95 0,131 0,312
Tartós (180 napon túli) munkanélküliek száma 3,07 2,81 0,025 0,132
Turisztikai változók partközeli további partközeli további
Összes kereskedelmi szálláshely szállásfér őhe-
lyeinek száma 4,13 2,05 0,150 0,009
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshe-
lyeken 4,33 1,9 0,210 0,011
Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szállás-
helyeken 3,8 1,95 0,202 0,121
Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a
kereskedelmi szálláshelyeken 4 1,95 0,285 0,023
Szállodák szállásfér őhelyeinek száma 3,53 1,81 0,157 0,011
Vendégéjszakák száma a szállodákban 3,53 1,62 0,074 0,006
Külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban 3,07 1,67 0,056 0,005
Átlagos tartózkodási id ő szállodákban 3,53 1,67 0,190 0,019
Vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken
(panziók, tur.száll., kemp., üdül őh.) 3,87 2,05 0,106 0,003
Külföldi vendégéjszakák száma egyéb szállás-
helyeken 3,93 2,19 0,110 0,004
Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szállás-
helyeken 4,13 2,05 0,159 0,027
Magán szállásadás fér őhelyeinek száma 3,87 2,19 0,128 0,010
Vendégéjszakák a magánszállásadásban 4 2,1 0,209 0,029
Külföldi vendégéjszakák a magánszállásadásban 3,67 2,1 0,223 0,027
Átlagos tartózkodási id ő a magánszálláshelyeken 3,87 2,05 0,097 0,114
Falusi szállásadás fér őhelyeinek száma 1,93 2 0,068 0,059
Vendégéjszakák a falusi szállásadásban 2,13 1,95 0,017 0,028
Külföldi vendégéjszakák a falusi szállásadásban 1,87 1,9 0,014 0,015
Átlagos tartózkodási id ő a falusi szállásadásban 2,13 2 0,037 0,113
Forrás: Saját számítás.
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
164 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A helyi szerepl ők véleményének és a statisztikailag mérhet ő eredmények
összehasonlító vizsgálata
A következőkben együtt vizsgáljuk a területi szerepl ők által szolgáltatott informá-
ciókból (a változókhoz rendelt súlyérték), és a Balaton régió településeinek statisz-
tikai elemzéséb ől (Komplex Fejlettségi Mutató) származó adatokat. Arra keressük a
választ, hogy a helyi szerepl ők fejlesztési prioritási sorrendje és a meglév ő statiszti-
kailag mérhet ő adottságok milyen összefüggésben állnak egymással. Az oszlopok
jelzik az adott változó települési szakemberek által szolgáltatott súlyértékeinek
átlagát, és kék színnel jelöltük az adott változóhoz tartozó települési komplex muta-
tó átlagos értékeit.
Partközeli települések gazdaságfejlettségi vizsgálata
A gazdaságfejlettséget meghatározó változók súlyátlagának értéke 3,65, a telepü-
lések gazdaságfejlettségét meghatározó komplex mutató értékének átlaga 0,39 volt
a Balaton régió partközeli településein. Az alábbiakban látható, hogy a partközeli
településeken az átlagosnál magasabb súlyszámmal rendelkez ő (ebből következ ően
a település gazdaságfejlettségét az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásoló)
változókhoz milyen statisztikailag mérhet ő teljesítmény tartozik.
1. ÁBRA
A 17 gazdaságfejlettségi változóhoz kapcsolódó súlyérték, és a változók átlagos
KFM értéke a Balaton régió partközeli településein
(Weighted Values of the 17 Ecenomy Development Variables and Their Average
Komplex Development Indexes on the Inshore Settlements of Balaton Region)
0,9
0.8
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0, I
Forrás: Saját számítás.
A partközeli településeken, a települési szakemberek véleménye szerint, az átla-
gosnál fontosabb a 17 kiválasztott mutató közül:
- 2. 1 állandó lakosra jutó szja.- alapot képz ő jövedelem (3,93),
- 3. Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1000 lakásra
(4,33),
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 165
- 4. 1 km vízvezetékre jutó csatornahálózat hossza (4,47),
- 5. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány
százalékában (3,87),
- 6. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma (4,33),
- 8. 1000 lakosra jutó távbeszél ők száma (3,93),
- 9. Utóbbi 10 évben épített 3—X szobás lakások aránya (3,73).
Ha megvizsgáljuk az átlagosnál nagyobb fontossággal bíró változókhoz tartozó
KFM-értékeket, arra a következtetésre jutunk, hogy a 4. (0,27) és a 6. (0,17) eset-
ben a statisztikailag mérhet ő eredmények átlag alattiak, pedig az adott változó a
területi szakemberek véleménye szerint az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a
település életében. A szakemberek véleményének és a statisztikai adatoknak az
összevetésébő l az derül ki, hogy a Balaton régió partközeli településein a csatorna-
hálózat hosszának és a vendégéjszakák számának a növelése a két legfontosabb
fejlesztési prioritás.
Partközeli települések turisztikai vizsgálata
Jelen esetben is azt vizsgáltuk, hogy az egyes — turizmushoz kapcsolódó — válto-
zóknak mekkora fontosságot tulajdonítanak a települési szakemberek, és milyen a
változókhoz kapcsolódó mérhet ő statisztikai eredmény. A 2. ábrán is oszlopok
jelzik az adott változó települési szakemberek által szolgáltatott súlyértékeinek
(fontosságának) átlagát, és kék színnel jelöltük az adott változóhoz tartozó települé-
si komplex mutató átlagos értékeit. A partközeli települések turisztikai változóinak
súlyátlaga 3,43 volt, a települések átlagos turisztikai Komplex Fejlettségi Mutatója
pedig 0,13.
2. ÁBRA
A 19 turisztikai változóhoz kapcsolódó súlyérték és a változók átlagos KFM-értéke
a Balaton régió partközeli településein
(Weighted Values of the 17 Turistical Variables and Their Average Complex
Development Indexes on the Inshore Settlements of Balaton Region)
~III partközeli súly —.0....part közeli KFM
5 0.3
4,5
0,25
4
3,5 0,2
3
2,5 0,15
2
0.1
1,5
0,05
0.5
0
I 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Forrás: Saját számítás.
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
166 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A partközeli településeken az alábbi változókat tartották az átlagosnál fontosabb-
nak a települési szakemberek:
— 1. Összes kereskedelmi szálláshely szállásfér őhelyeinek száma (4,13),
— 2. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (4,33),
— 3. Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szálláshelyeken (3,8),
— 4. Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshe-
lyeken (4),
— 5. Szállodák szállásfér őhelyeinek száma (3,53),
— 6. Vendégéjszakák száma a szállodákban (3,53),
— 8. Átlagos tartózkodási id ő a szállodákban (3,53),
— 9. Vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (panziók, turistaszállások,
kempingek, üdül őházak) (3,87),
— 10. Külföldi vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (3,93),
— 11. Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szálláshelyeken (4,13),
— 12. Magánszállásadás fér őhelyeinek száma (3,87),
— 13. Vendégéjszakák a magánszállásadásban (4),
— 14. Külföldi vendégéjszakák a magánszállásadásban (3,67),
— 15. Átlagos tartózkodási id ő a magánszálláshelyeken (3,87).
A nagyszámú, az átlagot meghaladó változó oka, hogy a partközeli településeken
nagyon kismérték ű a falusi turizmus (jogszabályi és adottsági korlátokból követke-
zően), és ez jelent ősen csökkenti az átlagot, így a többi változó meghaladja azt.
Ha a turisztikai változók esetében is megvizsgáljuk az átlagosnál nagyobb fontos-
sággal bíró változókhoz tartozó KFM-értékeket, arra a következtetésre jutunk, hogy
a 6. (0,073), 9. (0,1), 10. (0,11), 12. (0,128), és 15. (0,096) esetben a statisztikailag
mérhető eredmények átlag alattiak, azon változók esetében, amelyeknek a területi
szakemberek az átlagosnál nagyobb szerepet tulajdonítanak a település életében. A
szakemberek véleményének és a statisztikai adatoknak az összevetéséb ől az derül
ki, hogy a fő feladat a szállodai vendégéjszakák számának növelése. Továbbá még
mindig jelentős szerepet tulajdonítanak az egyre inkább teret veszt ő magán-
szállásadásnak (magas súlyértékek, alacsony valós teljesítmény).
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 167
További települések gazdaságfejlettségi vizsgálata
3. ÁBRA
A 17 gazdaságfejlettségi változóhoz kapcsolódó súlyérték és a változók átlagos
KFM-értéke a Balaton régió további településein
(Weighted Values of the 17 Ecenomy Development Variables and Their Average
Komplex Development Indexes on the Other Settlements of Balaton Region)
=E= további súlyérték fi - további KFM
5 0,9
4,5 - 0.8
4 - 0,7
3.5 -
- 0.6
3 -
- 0,5
2.5
- 0,4
2 -
- 0.3
1.5 -
0.2
1
0,5 - 0,1
O O
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Forrás: Saját számítás.
A 3. ábrán hasonlóan az el őbbihez a további települések helyi szerepl őinek fon-
tossági sorrendjét vetjük össze az adottságok statisztikailag mérhet ő eredményeivel.
A további települések gazdaságfejlettséget meghatározó változóinak súlyátlaga 3,18
volt, a települések gazdaságfejlettségét meghatározó komplex mutató értékének
átlaga pedig 0,26. A partközeli településeken a települési szakemberek véleménye
szerint az átlagosnál fontosabb a 17 kiválasztott mutató közül:
- 3. Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1000 lakásra
(4,33),
- 4. 1 km vízvezetékre jutó csatornahálózat hossza (3,19),
- 5. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány
százalékában (3,52),
- 8. 1000 lakosra jutó távbeszél ők száma (3,38),
- 10. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (3,33),
- 13. 1000 főre jutó 60 évnél id ősebb népesség arányának a reciproka (3,67),
- 14. A települések átlagos lélekszáma (3,67).
Az átlagosnál nagyobb fontossággal bíró változókhoz tartozó KFM értékeket
vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a 4. (0,09), 8. (0,24), M. (0,16),
13. (0,2), 14. (0,2) esetben a statisztikailag mérhet ő eredmények átlag alattiak, pe-
dig az adott változó a területi szakemberek véleménye szerint az átlagosnál na-
gyobb szerepet játszik a település életében. Amennyiben tehát a szakemberek véle-
ményét statisztikai adatokkal támasztjuk alá, az derül ki, hogy a Balaton régió to-
vábbi településein a csatornahálózat hosszának, a telefonvonalak és a gépkocsik
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
168 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
számának (az elérhet ő ségnek, mobilitásnak) a növelése fontos (a telefonvonalak
számának vizsgálati eredményeit árnyalhatja a mobilkommunikáció térnyerése),
továbbá valós, statisztikailag igazolható probléma a települések elöregedése és a
települések népességének a csökkenése.
További települések turisztikai vizsgálata
4. ÁBRA
A 19 turisztikai változóhoz kapcsolódó súlyérték és a változók átlagos KFM-értéke
a Balaton régió további településein
(Weighted Values of the 17 Turistical Variables and Their Average Complex
Development Indexes on the Other Settlements of Balaton Region)
~MI további súly •••••s további lcfm
0,14
0.12
0,1
0,08
0,06
0,04
0,02
o
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Forrás: Saját számítás.
A Balaton régió további településein jóval kisebb szerepet tulajdonítanak a turiz-
musnak, mint a partközeli településeken, jól látszik ez az alacsony súlyértékekb ől.
A statisztikailag mérhet ő eredmények (KFM, kék vonal) is azt mutatják, hogy a
településeken alacsony a turisztikai forgalom. A további településeken átlagosan
1,95-re értékelték a helyi szakemberek a turizmus fontosságát és a KFM statisztikai
mutató értéke is mérsékelt, mindössze 0,033. A további településeken az alábbi
mutatókat tartották fontosnak a helyi szakemberek:
- 1. Összes kereskedelmi szálláshely szállásfér őhelyeinek száma ( 2,05),
— 9. Vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (panziók, turistaszállások,
kempingek, üdül őházak) (2,05),
— 10. Külföldi vendégéjszakák száma egyéb szálláshelyeken (2,19),
— 11. Átlagos tartózkodási id ő a kereskedelmi szálláshelyeken (2,05),
— 12. Magánszállásadás fér őhelyeinek száma (2,19),
— 13. Vendégéjszakák a magánszállásadásban (2,1),
— 14. Külföldi vendégéjszakák a magánszállásadásban (2,1),
— 15. Átlagos tartózkodási id ő a magánszálláshelyeken (2,05),
— 16. Falusi szállásadás férő helyeinek száma (2),
— 17. Átlagos tartózkodási id ő a falusi szállásadásban (2).
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 169
Bár jelentő s számú változó haladja meg az átlagos értékeket, azokat vizsgálva
megállapítható, hogy nincs olyan, ami kiugróan magas lenne. Mindezekb ől az kö-
vetkezik, hogy a további településeken nincs olyan típusú turizmus, amely a telepü-
lési szakemberek szerint „húzóágazatként" tudna részt venni a település életében.
Az átlagos értékeket meghaladó változókat vizsgálva arra a megállapításra jutha-
tunk, hogy az 1. (0,009), 9. (0,002), 10. (0,004), 11. (0,026), 12. (0,01), 13. (0,029),
14. (0,027) változók, bár a település életében betöltött fontosságuk a települési
szakemberek szerint átlag feletti, a statisztikailag mérhet ő eredményeik az átlag
alatt maradnak. Ebb ől következően a további települések turizmusának fejlesztése-
kor célszerű lehet szem elő tt tartani a szálláshelykínálat növelését és az egyéb szál-
láshelyeken (panziók, turistaszállások, kempingek, üdül őházak) eltöltött vendégéj-
szakák számának növelését. Ez a látszólag triviális megállapítás is azt igazolja,
hogy a további települések turizmusa olyannyira fejletlen, hogy nincs egyetlen
olyan „turisztikai termék" sem, amelyet különösen fontosnak találtak volna a tele-
pülési szakemberek. Ehelyett a turizmus általános feltételeinek javítását és a ven-
dégéjszakák számának a növelését tartják lényegesnek. A 12, 13, 14 számú
(magánszállásadáshoz kapcsolódó) változók magas súlyértékei (ezen változóknak a
települési szakemberek az átlagosnál nagyobb szerepet tulajdonítanak) és a hozzá-
juk kapcsolódó átlag alatti teljesítmények azt mutatják, hogy még mindig megvan a
bizalom ezen jobb napokat látott szállásadási forma iránt. Ugyanakkor a turisták
igényszintjének emelkedése és a hiányos infrastruktúra következtében csökken a
magánszállásadás szerepe az igényeket jobban kielégít ő szálláshelyekkel szemben.
Rengeteg az eladó, els ő sorban kiadás céljára épített ingatlan, amelyek hiteleit a
tulajdonosok a vendégforgalom elmaradása miatt fizetni képtelenek.
Összefoglalás
A rendszerváltás óta nemcsak a régiók közötti különbségek er ősödtek fel, hanem
a régiót alkotó települések között is jelent ős fejlettségbeli eltérések tapasztalhatók.
A regionális tudományok egyik feladata a különbségek okainak kutatása és a fej-
lettségbeli eltérések mérséklése. A Balaton régió települései között egyfajta
intraregionális fejlettségbeli eltérés jelentkezik, aminek egyik legf őbb oka a térség
vezető iparágának, a turizmusnak a területi koncentrációja. Ennek következtében, a
partközeli települések térbeli elhelyezkedésükb ől adódóan jelentős fejlettségbeli
el őnyre tettek szert a régió további településeihez képest.
Az európai uniós csatlakozásunkkal az inter- és intraregionális különbségek csök-
kentésére felhasználható központi fejlesztési források a többszörösére növekedtek,
ugyanakkor a pályázati folyamatnak is EU-kompatibilissá kellett válnia. A fejlesz-
tési források elosztásánál az egyik legfontosabb szempont az adott területi egység
fejlettségének meghatározása. A szerz ő véleménye szerint a statisztikai vizsgálatok
bármilyen mutatórendszerrel is dolgoznak, nem képesek figyelembe venni a területi
sajátosságokat, ebb ől kifolyólag elfedhetnek fontos eredményeket. Árnyalhatjuk a
vizsgálatok eredményeit az eltér ő fejlettség ű településcsoportok meghatározásánál,
Marton István : A Balaton régió fejlettségét meghatározó változóknak és a települési szakemberek
véleményének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 159-170. p.
170 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
ha együtt vizsgáljuk a területi szerepl ők által szolgáltatott információkat és a Bala-
ton régió településeinek statisztikai elemzéséb ől származó adatokat.
A sokak által irigyelt „gazdag" Balaton régió számos súlyos problémával küzd.
Települései között hatalmas fejlettségbeli eltérések vannak, a régión belüli
(interregionális) különbségeit a regionális szint ű elemzésekben elfedik a partközeli
települések országost meghaladó értékei. A partközeli települések fejlettsége sok-
szorosa a gyakran az országos színvonal alatt teljesít ő további településekének. A
vizsgálatok alapján elmondhatjuk, hogy a Balaton régióban a területi egyenl őtlen-
ségek nem kizárólag a településmérettel vannak összefüggésben. A régió települé-
seinek fejlettségét sokkal inkább a Balaton-parthoz való közelség határozza meg. A
Balaton régió településszerkezetének analízise azt mutatta, hogy egy f ő töréspont
mentén lehet vizsgálni a régiót alkotó településeket. Ez a töréspont a tótól, azaz a
régió legfontosabb turisztikai vonzerejét jelent ő Balaton-parttól való távolság. A
Balaton régió különféle, gazdasági és turisztikai adatait elemezve azt tapasztalhat-
juk, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelz ő mutatók annál magasab-
bak, minél közelebb vagyunk a parthoz. Mindezekb ől adódóan úgy is lehet fogal-
mazni, hogy a Balaton régió centruma nem néhány nagyobb lélekszámú város,
hanem a centrum valójában maga a Balaton-part, a parti területek gyorsan össze-
növő , agglomerálódó településegyüttese. Mindazonáltal a vizsgált adatok azt mutat-
ják, hogy a régió népessége, gazdasági és turisztikai potenciálja, így er őforrásainak
nagy hányada 12-15 (jellemz ően partközeli) településen koncentrálódik.
Az egyre rövidebb szezon és a szinte csak a vízre korlátozott kínálat még a partkö-
zeli településeken él ő k közül sem kínált mindenki számára megélhetési alternatívát.
Bizonyos mértékben a helyi lakosok közül sokan profitálnak a turizmusból, de ered-
ményeim szerint felül kell bírálni azt a hamis látszatot, hogy a régió népességének
egésze meghatározóan a balatoni turizmusból él. Mindemellett a Balaton jelent ős
nemzetközi érdekl ő désre is számot tartó egyedülálló természeti értéket képvisel. A
turisztikai ágazat világméret ű fejlődését tekintve az ország egyik legsikeresebb régiójá-
vá válhat. Turisztikai kiaknázása az egész magyar idegenforgalmi ágazat kulcskérdése.
Irodalom
Nemes Nagy J. (kutatásvezet ő ) (2003) A Balaton régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése
tükrében, (Kutatási jelentés). R-DATA Bt., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regio-
nális Tudományi Kutatócsoport, Budapest.
Molnár T. (2001) Társadalmi-gazdasági struktúrák regionális jellemző i a Nyugat-Dunántúlon. Keszt-
hely. PhD Doktori értekezés.
Vanicsek M. (kutatásvezet ő) (2000) A "Balaton régió" jövedelemtermelését, jövedelem elvonását, befekte-
tési, beruházási jellemz őit feltáró jövedelemmérleg elkészítése, a jövedelmek korszer űsített újraelosz-
tására vonatkozó javaslat és program. Budapest.