Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 3-4: 139-170
GYORS TÉNYKÉP
REGIONÁLIS KLASZTEREK FELTÉRKÉPEZÉSE A
GYAKORLATBAN'
(Maping the Regional Clasters in Practice)
PATIK RÉKA 2 — DEÁK SZABOLCS 3
Kulcsszavak:
regionális klaszter klaszterek feltérképezése gazdasági szerkezet regionális gazdaságfejlesztés
Egyre több országban megfigyelhet ő a klaszteralapú gazdaságfejlesztés térhódítása az ágazati szemlélet-
tel szemben, és Magyarországon is létrejöttek azok a kormányzati és magánkezdeményezések, melyek
klaszterek fejlesztését t űzték ki célul. A tudatos gazdaság-, illetve klaszterfejlesztés alapját a régió gazda-
sági szerkezetének ismerete, a létez ő vagy éppen formálódó klaszterek azonosítása jelenti. A klaszterek
feltérképezése tehát az a kiindulópont, mely meghatározza a fejlesztési lehet őségeket, orientálja a fejlesz-
tési elképzeléseket.
Tanulmányunkban a klaszterek gyakorlati feltérképezését vizsgáljuk meg közelebbr ől, szemléltetésül
felhasználva a Csongrád megyében, azon belül a szegedi kistérségben folytatott kutatás eredményeit és
tapasztalatait. Alapvetően statisztikai adatok elemzésére támaszkodunk, kiemelve a feltérképezés elméle-
tileg jóval tágabb módszertani skálájából azokat az eljárásokat, melyek a hazai térségek gyakorlati
vizsgálatában jól alkalmazhatóak.
Bevezetés
A globális verseny kihívásaira adott válaszként a gazdasági tevékenységek térbeli
koncentrálódása figyelhet ő meg számos gazdaságban. Bebizonyosodott, hogy ez
olyan előnyöket (pozitív lokális externáliákat) nyújt a gazdasági szerepl őknek,
amelyek növelik versenyképességüket, és így segítik az egyre inkább nemzetközivé
váló versenyben való helytállásukat (Lengyel—Deák 2002).
A nemzetközi trendeket követve a külföldi tapasztalatok adaptálásával Magyar-
országon is megjelennek térbeli koncentrációk: formálódnak klaszterek. A magán-
szféra kezdeményezésére számos klaszter alakult, amelyeket a gazdaságpolitika is
támogat. Átgondolt, er őforrásokkal racionálisan gazdálkodó fejlesztési programok
azonban csak akkor indulhatnak meg, ha ismert a gazdaság szerkezete. A fejlesztési
probléma és a gazdasági szerkezet ismeretében lehet célravezet ő és hatékony prog-
ramokat kidolgozni. A fejlesztési igények pontos ismeretével fel kell térképeznünk
a gazdaságot, hogy milyen ágazatok, mely iparágak képesek klaszterbe szervez ődni.
Az elmúlt évek magyar közgazdasági szakirodalmában egyre több klaszterekkel,
klaszteralapú gazdaságfejlesztéssel foglalkozó tanulmány jelent meg (Buzás 2000;
Deák 2002; Gecse—Nikodémus 2003; Lengyel 2001; Lengyel—Deák 2002; Len, yel-
Rechnitzer 2002). Tanulmányunkban a klaszterek, és ezen keresztül a gazdaság
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
140 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
versenyképességének fejlesztését célul t űző klaszterpolitika kialakításának és imple-
mentálásának mindössze egyetlen részfeladatával kívánunk foglalkozni: a klaszterek
feltérképezésével 4. Célunk a klaszter-feltérképezés módszertanának bemutatása a
gyakorlati alkalmazás szempontjából: a módszertani skála magyarországi adaptációs
lehetőségei, és emellett Csongrád megye, illetve a szegedi kistérség statisztikai adatai-
ra támaszkodó empirikus kutatás tapasztalatai kerülnek ismertetésre.
A klaszter fogalma
Minden empirikus elemzés els ő lépése egy operatív definíció megalkotása a mérni
kívánt jelenség(ek)ről. A klaszterekkel foglalkozó szakirodalomban azonban szám-
talan, gyakran különböz ő elméleti háttérre támaszkodó definíciót találhatunk. Gor-
don és McCann (2000) három tudományterületet ismertet (regionális gazdaságtan,
üzleti tudományok és gazdaságföldrajz), amelyek megalkották saját elméletüket a
klaszterekre vonatkozóan. Martin és Sunley (2003) pedig egyenesen a klaszter
fogalmának kaotikus voltáról beszélnek kilenc klaszterdefiníció összehasonlítása
során, bemutatva azok empirikus alkalmazásait is.
Alapvetően két megközelítést kell elkülönítenünk: az elméleti közgazdaság-
tudományét és az üzleti tudományokét. A közgazdaságtudományi (regionális gaz-
daságtani) megközelítés az agglomerációk vizsgálatára koncentrál, melyeknek létre-
jöttét a Marshalltól eredeztetett gondolatok alapján az externáliákra vezeti vissza
(Phelps 2004). Ezt az irányt képviseli például Krugman.
A közgazdaságtudományi megközelítést ől mind alapvető szemléletmódjában, mind
eszköztárában eltér az az üzleti tudományokra épül ő irányzat, mely sokkal inkább az
alkalmazott gazdaságtanokhoz áll közel, és amelyet többek közt Porter képvisel. Eb-
ben a szemléletben az agglomerációs el őnyök, a versenyel őnyök, a gazdasági szerep-
lők közti együttműködések kapnak szerepet (Lengyel—Rechnitzer 2004).
A térbeli koncentrációk fenti, kett ős megközelítésében klasztereket ezen második
irányzatot követve vizsgálhatunk legjobban. A gazdasági szerepl ők közti együttm ű-
ködéseket középpontba állító klaszterek elemzésénél a cél a nemzetgazdaság szerke-
zetének elemzése, felosztása, figyelembe véve a vev ő-szállító kapcsolatokat, a ténye-
zőfeltételeket, az intézményi hátteret, azaz a komplex és konkrét gazdasági interak-
ciókat (Phelps 2004). Ezekkel a kérdésekkel a közgazdaságtudományi megközelítés
az agglomerációk vizsgálata során nem foglalkozik 5.
A továbbiakban tehát az üzleti tudományok által kijelölt úton haladunk tovább. A
klaszter-feltérképezésben a klaszter fogalmának vizsgálata azonban az elméleti
háttér és terminológia meghatározásán túl is igen fontos szereppel bír. A definíció
ugyanis meghatározza majd az alkalmazható feltérképezési módszerek körét. A fel-
térképezés operatív céljait megfelel ően támogató definíció megalkotásához egyrészt
meg kell adni azon mérőszámokat, melyek a gazdasági tevékenység koncentrációjá-
nak leírására szolgálnak majd (pl. foglalkoztatottak száma, árbevétel, vállalkozások
száma stb.). Másrészt döntésnek kell születnie arról, hogy milyen térr ől is beszélünk,
és ehhez kapcsolódóan hogyan értelmezzük a távolság fogalmát: vagyis, hogy föld-
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 141
rajzi, gazdasági vagy esetleg kulturális, technológiai, virtuális teret és távolságot ve-
szünk-e alapul. Ennek tisztázása a vizsgálatok kritikus pontja (DeBresson—Hu 1999).
A klaszterfejlesztés mint felülr ől vezérelt folyamat hagyományos megközelítése
szerint (Bergman—Feser 1999) a fejlesztés kiindulópontját egy tetsz őlegesen kivá-
lasztott klaszterdefiníció jelenti. Ez feltételezi, hogy a térségben már léteznek
klaszterek, a fejlesztési program keretében éppen ezeket szeretnénk pontosabban
megismerni. Ezen klaszterek tanulmányozása a rendelkezésre álló információkra
támaszkodva annak megadásával kezd ődik, hogy pontosan mit is tekintünk
klaszternek: milyen mérhet ő jellegzetességekkel rendelkezik/rendelkezzen, hogyan
ismerhetjük fel a működő vagy potenciális klasztereket. A térség jelenlegi gazdasá-
gi szerkezetének hozzávet őleges ismeretéb ől leszűrt álláspont a térségi klaszterek
mibenlétéről már erősen behatárolja további lehet őségeinket: azt, hogy más jelleg ű
gazdasági sűrűsödések beleférnek-e ily módon lesz űkített látóterünkbe, illetve,
hogy milyen módszertani eszköztárat teszünk így hozzáférhet ővé. A hagyományos
megközelítésben az így lefolytatott elemzés eredményei alapján határozzuk meg a
fejlesztési célokat, erre dolgozunk ki programokat, majd végrehajtjuk azokat.
A klaszterelemzés és a klaszterfejlesztési politikák alternatív megközelítése sze-
rint a folyamatot a fejlesztési probléma pontos megfogalmazásával érdemes indítani
(Bergman—Feser 1999). A térség fejlesztési problémái, illetve ezekb ől származtatott
céljai határozzák meg azt, hogy alapvet ően mit tekintünk klaszternek: melyek a
térség fejlesztésében azok a kulcselemek, melyeket keresünk, illetve er ősíteni szán-
dékozunk. Az ezek alapján kiválasztott (vagy összeállított!) klaszterdefinícióra épül
az elemzés, pontosabban feltérképezés. Az eredmények alapján kidolgozásra, majd
végrehajtásra kerülnek a programok. A folyamat fontos eleme a visszacsatolás, vagyis
a fejlesztési tapasztalatok, átalakult célok beépítése a következ ő vizsgálati ciklusba.
Tanulmányunkban ezt az utóbbi, alternatív megközelítést tarjuk irányadónak,
ezen logika mentén haladunk majd feltérképezési munkánkban. A folyamat egyes
elemeihez azonban érdemes hozzáf űzni további gondolatokat:
- A definiálás során döntenünk kell például arról, hogy létez ő vagy potenciá-
lis klasztereket keresünk, valamint hogy a földrajzi koncentrációnak mekko-
ra szerepet szánunk. Az els ő kérdéshez a térség gazdaságának bizonyos fo-
kú a priori ismerete szükséges, vagyis gazdaságfejlesztési lehet őségeink jó-
zan felmérése anélkül, hogy lelépnénk arról a keskeny mezsgyér ől, mely a
lehetőségeket beszűkítő merev el őfeltevések és a kiforratlan elemzési keret
közt húzódik.
- A földrajzi koncentráció jelent őségét természetesen meghatározza a vizsgált
térségi szint: egy kistérség gazdasági s űrűsödésének vizsgálata implicit mó-
don magában foglalja a földrajzi közelség figyelembevételét. Mint kés őbb
látni fogjuk, a térségi szint megválasztása az adatgyűjtés szempontjából is
nagy jelentőséggel bír majd.
- Döntenünk kell abban is, hogy hagyományos feldolgozóipari tevékenysé-
gekre koncentrálódik-e figyelmünk, vagy inkább az innovációorientált tevé-
kenységek felé fordulunk, hiszen alapvet ően más módszertannal térképezhe-
tőek fel a különféle gazdasági tevékenységek.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
142 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A kutatás módszertani hátterének meghatározása
E rövid elméleti áttekintés után számba vesszük a felhasználható módszertani
eszközöket. Mint a korábbiakban láttuk, számos döntést kell meghoznunk. Bergman
és Feser (1999) gondolatai jelentik ebben számunkra a vezérfonalat, és ennek meg-
felel ő en tagoljuk mondanivalónkat is: a klaszter-feltérképezés során el őször a célt
határozzuk meg, majd a definíciót, végül az így elérhet ővé tett módszertan segítsé-
gével folytatunk empirikus elemzéseket.
Célok és klaszterdefiníciók
Első lépésként a fejlesztési problémát kell körbejárnunk, fejlesztési célt kell talál-
nunk. Ez utóbbit a térség '90-es évek végén kialakított programjai, stratégiái bizto-
sítanak számunkra (Csongrád megye területfejlesztési... 1998; A Dél-alföldi régió...
1999), melyek egybehangzóan kiemelik, hogy szükség van a fels őfokú képzés gaz-
dasági igényekhez igazítására, illetve a kutatási és innovációs tevékenységek és a
gazdasági szféra köt ődésének erő sítésére. A térség és az egyetem céljainak ötvözé-
seként a következ ő lehet a kiindulópontunk: a cél Szeged és vonzáskörzete tudás-
alapú fejlődésének megteremtése, a térség innovativitásának fokozása, melyet az
egyetem a fejlesztésben való aktív szerepvállalással kíván el ősegíteni.
Várhatóan nem ütközünk ellenkezésbe, ha kijelentjük, hogy az egyetem Szeged és
vonzáskörzetének gazdaságára a falain belül képz ődő, illetve működő tudással,
emberi erő forrással (oktatókkal és hallgatókkal), kutatási kapacitásával, kutatási
infrastruktúrájával, az intézmény által vagy közrem űködésével létrehozott új tech-
nológiákkal (is) hathat. Ebben a szellemben Enright (1998) definíciója írja le leg-
pontosabban a fejlesztési törekvéseket: olyan vállalatok közötti munkamegosztás-
ban, kölcsönös függ őségben látja a klaszter jelent őségét, amelyek közös infrastruk-
túrára, technológiára, munkaer ő bázisra és tudásbázisra támaszkodnak. Figyelemre
méltó Lengyel és Deák (2002) definíciója is a helyi húzóágazatok kiemelése miatt.
Legyen klaszterdefiníciónk ezek ötvözésével a következ ő: a klaszter olyan helyi/
regionális húzóágazat, amelynek vállalatai közös infrastruktúrára, technológiára,
munkaerőbázisra és tudásbázisra támaszkodnak, és amely vállalatok egymással
munkamegosztási kapcsolatban állnak.
Az így megfogalmazott definíció biztosítja a gazdasági és földrajzi térbeli közel-
séget, valamint olyan tényez ő ket, melyek implicit módon feltételezik támogató,
együttműködő intézmények (pl. egyetem, technológia-transzfer szervezetek stb.)
jelenlétét. Emellett a kutatás célkit ű zéseihez és a térség fejlesztési céljaihoz is jól
illeszkedik. Következésképpen megalapozottan várhatjuk t őle, hogy orientálja a
feltérképezési munkát, és segítségünkre legyen a megfelel ő módszertani elemek
kiválasztásában.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 143
Módszertani lehetőségeink
Az eszköztár ismertetése el őtt fontos leszögeznünk, hogy a következ őkben (bár-
mely módszer mellett döntünk is) csak a potenciális klaszterek feltérképezésével
foglalkozunk. Tényleges klaszterek feltárása minden esetben egy többlépcs ős elem-
zési folyamat eredményeként adódik'. A rendelkezésünkre álló adathalmazból a
kiválasztott módszer segítségével els ő lépésként minden esetben olyan potenciális
regionális klasztereket kapunk, melyeket további vizsgálatoknak kell alávetni.
Egyetlen módszer alkalmazása önmagában nem ad megbízható eredményt 8. Ennek
tudatában tekintjük át a következ őkben, hogy definíciónk kulcselemei mi módon
vizsgálhatóak az egyes módszerekkel.
A húzóágazat meghatározása elvezet minket a gazdasági tevékenység koncentrá-
ciója mérésének korábban már említett problémájához. Húzóágazatnak akkor te-
kintjük a gazdasági szerepl ők egy csoportját, ha a térség gazdaságában meghatározó
súllyal rendelkezik, és kell ő növekedést mutat. Lehet őség szerint traded ágazat
legyen. Az els ő két aspektust a létrehozott hozzáadott érték, a foglalkoztatásban
betöltött szerep és a vállalkozások száma oldaláról tartjuk megragadhatónak. A
traded jelleget az export súlya jelezheti 9.
Mint említettük, a definíció implicit módon a földrajzi koncentrációt is magában
hordozza. Ezt kutatásunk során a felhasznált adatok térségi szintje biztosíthatja
majd: a primer és szekunder adatgy űjtésnek is megyei/kistérségi szintre kell kiter-
jednie. A következőkben munkadefiníciónk kulcselemei, illetve a húzóágazati jelleg
fenti kifejtéséb ől származtatott mutatók mentén (a—g pontok) haladva alakítjuk ki a
kutatás módszertani hátterét.
a) Részesedés a hozzáadott értékb ől, illetve a hozzáadott érték növekedése
A hozzáadott érték statisztikailag ágazati és területi bontásban egyaránt nehezen
kezelhető. A KSH termelési adatai a megyei szintet reprezentálják egyszámjegy ű
TEÁOR-kód mélységben, vagyis nemzetgazdasági ág szerint (mez őgazdaság, ipar,
építőipar stb.). Ennél részletesebb adatok ma Magyarországon — többek közt a terü-
leti GDP-számítás módjának vitatottsága miatt — nem állnak rendelkezésre, vagyis a
húzóágazat kulcselem ebből a szempontból nem vizsgálható 10.
b) Foglalkoztatási adatok
A foglalkoztatási adatoktól jelen kutatásban azt várjuk, hogy tárják fel számunkra
az alkalmazottak számának ágazati megoszlásán keresztül a térség gazdasági szer-
kezetét. Így reményeink szerint megismerhet ő a közös munkaer őbázis nagysága. A
specializáció kimutatására leggyakrabban használt mutató az LQ index, más néven
lokációs- vagy telephelyhányados (location quotient). Ez egy bizonyos gazdasági
tevékenységnek" a vizsgált térség gazdaságában a nemzetgazdaság egészéhez vi-
szonyított alul- vagy túlreprezentáltságának statisztikai mér őszáma. A foglalkozta-
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
144 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
tási adatok alapján számított telephelyhányadost a következ őkben foglalkoztatási-
LQ-nak nevezzük, megkülönböztetve ezzel más LQ-indexekt ől.
A foglalkoztatási adatok használata esetében tisztában kell lennünk annak korlátai-
val is. Egyrészt ahogy Brenner (2004) rámutat, a foglalkoztatásból való átlag feletti
részesedés nem jelent feltétlenül specializációt is egyben, vagy másként fogalmazva
a specializációmentes állapotot nem a foglalkoztatási-LQ 1-es értéke jelzi. Másrészt
nem képesek kimutatni az iparágak, ágazatcsoportok vagy egyéni gazdasági szerep-
lő k közti tranzakciókat, kapcsolatokat — „csupán" a foglalkoztatásban tükröz ődő
regionális specializációt. Arról, hogy a földrajzi térben egymáshoz közel elhelyez-
kedő munkáltatók közt van-e valamilyen kapcsolat, nem szolgál információval,
azaz csak egy kritikus tömeg ű gazdasági tevékenység földrajzi koncentrációjának
jelenlétére, potenciális klaszterek jelzésére alkalmas.
A foglalkoztatási-LQ jelentette például az alapját a brit klaszter-feltérképezésnek
(Miller et al. 2001). Magyarországon hasonló módszertannal Gecse és Nikodémus
(2003) végzett vizsgálatot. A két kutatás eltér ő értékeket tartott meghatározónak az
ún. „csúcsosodási ponttá", illetve klaszterré min ősítésben. Eltér ő volt az adatmély-
ség és a vizsgálat térbeli szintje is, ennek ellenére mindkett őt támpontnak tekintjük
saját feltérképezésünk során.
A foglalkoztatási-LQ mellett vizsgálhatjuk még az alkalmazásban állók számának
változását is, amivel azonban óvatosan kell bánnunk. Az adott iparágban m űködő
vállalkozások száma, termelékenysége, t őkeellátottsága és a technológiai fejl ődés
egyaránt befolyásolhatják ezt a mutatót. Az alkalmazottak számának növekedését
ellenben a kritikus tömeg növekedésének tekinthetjük.
c) Vállalkozások száma, illetve a vállalkozások számának növekedése
Az adott iparágban és régióban m űködő vállalkozások számának összehasonlító
elemzésére csábító lehet őséget jelent az általános LQ-index megfelel ő adatokkal
való feltöltése. A vállalkozási-LQ ebben az esetben 1-nél nagyobb értékkel az adott
iparág terén az országos átlagnál relatíve több vállalkozást felmutatni képes térsé-
geket jelzi majd. Azonban a vállalkozások száma a különböz ő térségekben az eltér ő
gazdasági szerkezet miatt jelent ő sen különbözhet. A vállalkozási-LQ, azaz a vállal-
kozások relatív száma nyújtotta információk következésképpen félrevezet őek lehet-
nek, így használatuk során körültekint ő en kell eljárnunk. Az empíria szempontjából
fontos megállapításunk, hogy a vállalkozási-LQ a méretstruktúráról jól használható
képet ad a bázisnak használt térség átlagának viszonylatában, hiábavaló azonban azt
várni, hogy a gazdaság specializálódásának irányára rámutat. Ezért a gyakorlati
alkalmazás során leginkább másodlagos mutatóként használható, például egy más
módszerrel kiszű rt gazdasági tevékenység(csoport) tulajdonságainak vizsgálatára.
A vizsgált iparágról további információkat nyújthat a vállalkozások (abszolút)
száma, illetve ennek változása. Itt sem annyira a méret, inkább a szerkezet kap
szerepet. Magyarországon a vállalkozások száma négyszámjegy ű TEÁOR-kód
szerinti bontásban jól kutatható, a vállalkozási-LQ, illetve a vállalkozások számá-
nak változása megfelel ő módszer lehet kutatásunkhoz is.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 145
d) Export
A fő ként világgazdasági aspektusból ismert feltárt komparatív előnyöket kimutató
RCA mutató is tulajdonképpen egy LQ-index típusú mutató: meghatározott termék-
nek a teljes hazai exportbeli arányát veti össze e terméknek meghatározott
országcsoport kereskedelmében betöltött részesedésével (Fertő 2003), illetve a
felhasznált adatok függvényében kimutathatja egy régió kereskedelmében tükröz ő-
dő specializációt. Az export-LQ-ként értelmezhet ő mutató alkalmazása regionális
adatokra nem elterjedt, de a foglalkoztatási-LQ output oldali „tükörképeként" fon-
tosnak tartjuk megemlíteni.
Hazai alkalmazását nehezíti, hogy négyszámjegy ű TEÁOR-kód szerinti bontás-
ban az adatok elérhet ősége meglehető sen korlátozott. Így az export-LQ értékeit
mint kiegészítő információt fogjuk használni kutatásunkban.
e) Kvalitatív esettanulmányok
Kvalitatív esettanulmányokat több definícióbeli kulcselem vizsgálatára is használ-
hatunk. Ilyen például a közös infrastruktúra, a közös tudásbázis, vagy a munkameg-
osztás, melynek kapcsán a gazdasági szerepl ők közti kapcsolatokat, tranzakciókat
vizsgáljuk. A kvalitatív vizsgálatok (intézményi környezet felmérése mintegy megva-
lósíthatósági tanulmányként, kérd őívek, interjúk, mélyinterjúk) alkalmasak a kvantita-
tív, statisztikai elemzések kiegészítésére, pontosítására, ezen kívül lehet ővé teszik a
nehezen vagy egyáltalán nem operacionalizálható tényez ők felmérését, megismerését.
Mivel számos külföldi klaszter-esettanulmány elérhet ő ma már, egyfajta bench-
marking során összegyűjthető ek az adott iparág klasztereinek általános vonásai. Az
esettanulmány-feldolgozások rámutathatnak azokra az intézményi és infrastrukturá-
lis feltételekre, melyeknek földrajzi koncentrálódása Magyarországon is potenciális
klasztert jelezhet. A kutatók kvalitatív vizsgálataiknál gyakorta alkalmazzák Porter
rombusz-modelljét (Roelandt—den Hertog 1999a; Lengyel 2000).
f) Szabadalmak száma
A közös technológiák létrejöttét nyomon követhetjük az adott tevékenységhez
köthető szabadalmak számának vizsgálatával. Az amerikai vizsgálatok például az
egyes államokban bejegyzett szabadalmak számát vetik össze, jelzést keresve töb-
bek közt az innovatív magatartás jelenlétére. Indokunk a szabadalmak számának
közös technológiák keresésében való alkalmazására az a feltevésünk, miszerint egy
szabadalom megjelenése a térségben született olyan újítást jelez, amelyhez kapcso-
lódó tudás, ismeretek, technológiai szint az egymással együttm űködő, napi kapcsolat-
ban álló szerepl ő k hálózata mentén áramlik, túlcsorduló hatásként elérve a magát a
szabadalmat nem birtokló szerepl őket is. A szabadalomra való hivatkozásokkal együtt
ez az indikátor az Egyesült Államokban valóban jól használható a technológia terje-
dési útjának követésére, vagyis a közös technológiai bázis vizsgálatára (Jaffe et al.
1993). A módszer hazai alkalmazhatóságát befolyásolja az a tény, hogy az észak-
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
146 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
amerikai szabadalmi rendszer alapvet ően másképp működik, mint a magyar. A
Csongrád megyei szervezetek által jegyzett szabadalmak száma ennek ellenére segít-
het megtalálni a térség innovatív tevékenységeit.
g) Gazdasági szereplők közti tranzakciók, kapcsolatok megragadása
A munkamegosztás, az értéklánc-rendszerek vizsgálata az adatgy űjtés térbeli ha-
tárainak megfelel ő megválasztása esetén egyaránt jelentheti a földrajzi és a gazda-
sági koncentráció feltérképezését is. Ezzel örvendetesen közel visz bennünket a
klaszter definíciónkban megfogalmazott elvárásainkhoz. Az ezen a téren használa-
tos két módszer, az input-output elemzés és a gráfelemzés, valamint a korábban
ismertetett kvalitatív esettanulmányok az OECD által is ajánlott módszertani skála
részei (Roelandt—den Hertog 1999a).
Az input-output elemzés nem ismeretlen eljárás hazánkban sem (Lengyel-
Rechnitzer 2004). Sajnos azonban az általunk vizsgálni kívánt térségre csak igen
költséges primer adatgy űjtéssel készíthetnénk el a kiindulási pontként szolgáló
input-output táblát.
Az általában input-output táblákra (vagy más primer adatgy űjtésre) épül ő gráf-
elemzéssel nagyon szemléletes ábrákhoz juthatunk (lásd pl. Luukkainen 2001, 284).
Az egyes klasztereken belül az iparágak közti kapcsolatokat ábrázolhatjuk gráf-
módszerrel: a gráfok pontjait az egyes iparágak adják, míg a nyilak a köztük lév ő
kapcsolatok irányát, jellegét és intenzitását is képesek szemléltetni. Összességében a
döntéshozók felé sokkal könnyebben kommunikálható eredményeket kapunk, mint
pusztán az input-output elemzéssel. Mivel azonban ezen módszerhez a kiindulópontot
többnyire az input-output táblák jelentik, alkalmazhatósága itthon korlátozott.
Hazai adaptálás lehetősége — adatok és módszertani korlátok
Mint a szóba jöhető módszertani eszközök áttekintésénél láttuk, a rendelkezésünkre
álló adatok alapján leginkább két oldalról tudjuk a potenciális klasztereket megvilágí-
tani: a foglalkoztatás és a vállalkozások számának vizsgálata fel ől. Ezt kiegészítend ő
használhatjuk az export adatokat a kapott eredmények árnyalására. Az így kapott
eredményeket kvalitatív esettanulmányok segítségével tudjuk tovább finomítani.
Áttekintve a hazai statisztikai adatbázisokban rendelkezésre álló adatokat, figye-
lembe véve azok területi szintjét, mélységét (TEÁOR kód szerinti bontását), arra a
következtetésre jutottunk, hogy érdemben a következ ő mutatók használhatóak fel a
potenciális klaszterek meghatározására megyei és városi/kistérségi szinten:
— foglalkoztatási LQ,
— foglalkoztatottak súlya a régió gazdaságában,
— vállalkozási-LQ,
— vállalkozások számának változása,
— export-LQ.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 147
Adatgy űjtés hiányosságai
Annak ellenére, hogy az egyszerűbb fogalmazás és a külföldi szóhasználathoz va-
ló közelítés végett a foglalkoztatási-LQ kifejezést vezettük be a módszertan ismer-
tetésénél, látnunk kell, hogy itt az alkalmazásban állók számának elemzésér ől van
szó 12 . Ennek következtében az egyes iparágakban, szakágazatokban az eltér ő fog-
lalkoztatási minták (további jogviszonyban foglalkoztatás, kiszervezés, alvállalko-
zók alkalmazása stb.) torzítják a foglalkoztatási-LQ értékeit. Ezen túl valamennyi
foglalkoztatási mutatónál figyelembe kell vennünk, hogy az iparág tényleges mérete
vélhetően nagyobb, mint amit a rendelkezésre álló adatok mutatnak. További, ha-
sonló problémát jelent — amint arra Gecse és Nikodémus (2003) is felhívta a fi-
gyelmet —, hogy a KSH nem gy űjt adatokat a 4 főnél kisebb cégekre vonatkozóan.
A 4-49 fő közötti cégek esetében a KSH becsléssel állapítja meg az alkalmazás-
ban állók számát, ami szintén magában hordozza a hiba lehet őségét. A becslés
hibahatárát mindenképpen figyelembe kell vennünk a telephelyhányadosra vonat-
kozó korlát felállításánál.
Az export-LQ hazai alkalmazását nehezíti, hogy csak az 50 f őnél többet foglal-
koztató feldolgozóipari vállalkozásokra vonatkozóan érhet ők el adatok. Ráadásul az
adatvédelmi törvény el őírásai miatt csak azokban az iparágakban/szakágazatokban
nyílik lehetőség az adatok közzétételére, ahol legalább három adatszolgáltató talál-
ható. Ez tovább sz űkíti a hozzáférhet ő adatok körét 13.
Az export-LQ értelmezését nehezíti még, hogy a KSH az exporton belül az „ipari
értékesítés exportra" kategóriát ismeri, az ebb ől származó árbevétel elszámolása
szempontjából azonban külföldnek kizárólag a Magyar Köztársaság államhatárán
kívüli területet tekinti. Vagyis az egyes iparágak/szakágazatok azon képességét, hogy
a térségen kívülről képesek jövedelmeket vonzani, nem tudjuk teljes mértékben meg-
ragadni, mivel nem áll rendelkezésre adat az országon belüli termékáramlásról.
Az adatgyűjtés hiányosságát jelenti az is, hogy a statisztikai adatok a TEÁOR kó-
doknak megfelel ő rendszerezésben állnak rendelkezésre, mely nem képes minden
gazdasági tevékenységet kezelni, illetve a jelenlegi mélységében egymástól egyér-
telműen elkülöníteni 14. Szeged fejlesztésével, jöv őjével például általában összekötik
a biotechnológia mint kitörési pont el őtérbe kerülését. Teszik ezt az egyetemi és
egyetemen kívüli kutatóbázisra hivatkozva. Ám ha a vállalkozások száma, a bio-
technológiával foglalkozó alkalmazottak száma érdekel bennünket, falba ütközünk:
a TEÁOR rendszerben nem szerepel a biotechnológia szó, a négyjegy ű kódok alap-
ján rendszerezett adatok nem mutatnak rá egyértelm űen a biotechnológiai tevé-
kenységekre. Készíthetünk természetesen ún. „klaszter-sablont", összegy űjtve azo-
kat a szakágazatokat, melyek kapcsolatban áll(hat)nak a biotechnológiával, az ezen
szakágazatok adataiból származó eredmények azonban jelent ős finomításra szorulnak,
mivel az elemzett szakágazatok nyilvánvalóan nemcsak a biotechnológiához köt őd-
nek. Tehát már a sablonok kialakítása is komoly el őzetes vizsgálatokat feltételez.
Egyes adatok telephely, mások — mint p1. az export — székhely szerint kerülnek
gyűjtésre, illetve egyes információk csak Szegedre, mások a szegedi kistérségre
vonatkoznak (ez utóbbival kapcsolatban aggregálási problémák léphetnek fel, me-
lyeket a következ őkben ismertetünk).
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
148 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Módszertani hiányosságok
A módszertan hiányosságai között els ősorban az aggregálás, a megfelel ő értékhatár
és a megfelel ő viszonyítási alap megválasztásának problémájára szeretnénk kitérni.
Az aggregálás problémája legfőképpen az LQ-indexeket érinti, valamint az egyes
tevékenységek súlyának meghatározását. A tevékenységek súlya kapcsán megfo-
galmazott minimális (abszolút) méret például nem lehet azonos a különböz ő aggre-
gálási szinteken — hiszen minden területi szinten azonos foglalkoztatási szint elvárá-
sa kizárja az egyes iparágakat a potenciális csúcsosodási pontok köréb ől, ahogy
haladunk az egyre kisebb területi egységek irányába. Ugyanez elmondható az ipar-
ági aggregálás tekintetében is 15 .
A megfelel ő értékhatár megválasztásának problémája azt jelenti, hogy milyen fog-
lalkoztatási-LQ értéktől kezdve tekinthet ő relevánsnak egy tevékenység térbeli s űrű-
södése. Elméletileg ez az értékhatár 1 16, de a valóságban sokkal körültekint őbben kell
eljárnunk. Brenner (2004) azon kijelentését vizsgálva, hogy bármilyen iparág „egyen-
letes" 17 térbeli eloszlását akkor fogjuk tapasztalni, ha (1) a vizsgált iparág vállalatai a
piacra települtek, és (2) a kereslet arányos a térségben lakók számával, két kiegészí-
tést teszünk. Akkor tapasztalunk egységnyi foglalkoztatási-LQ értéket az „egyenletes"
térbeli eloszlás esetén, ha a fentieken túl (3) a foglalkoztatási ráta és (4) az egy f őre
jutó jövedelem egyenl ő minden térségben. A fenti négy feltétel közül sajnos az utolsó
kettő egyértelműen sérül a valóságban.
Mindezekből adódóan a foglalkoztatási-LQ értékhatárét mindenképpen érdemes
1-nél nagyobb értékben meghatározni, hiszen így az adatok másodfajú hibái csök-
kenthetők, valamint a módszertani nehézségek egy része is áthidalható.
Azonban a foglalkoztatottságban meglév ő különbségeket — különösen Magyar-
ország esetén — semmilyen empirikus elemzés esetén sem lehet figyelmen kívül
hagyni. Az egyes térségek foglalkoztatási rátáiban megjelen ő különbség torzítja az
LQ értékeket, amennyiben azokat a teljes gazdasági szerkezet figyelembevételével
számítjuk ki. A fejlettebb régióban a lakossági szolgáltatások szerepét alul-, míg a
traded ágazatok szerepét felülértékeli. Az elmaradott régióban ez a hatás éppen
ellentétes irányú. Ez a hatás kiküszöbölhet ő a megfelel ő viszonyítási alap megvá-
lasztásával. Abban az esetben, ha viszonyítási alapként csak a traded ágazatokat
használjuk, és nem a teljes gazdaságban foglalkoztatottakat, akkor éppen azt kap-
juk, amit mérni szeretnénk.
Az adatok feldolgozásakor, ezen belül az LQ-indexeknél az lenne tehát az igazán
célravezető, ha az indexek viszonyítási alapjaként csak a traded ágazatokat használnánk,
a kapott értékeknél pedig az 1-nél nagyobbakat keresnénk. A traded ágazatok kiválasz-
tása azonban egyáltalán nem könny ű. Bár a szakirodalom több eljárást javasol, Csong-
rád megye és a szegedi kistérség vizsgálatában ezek az eljárások nem kivitelezhet őek.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 149
Traded és non traded ágazatok elkülönítése
- — lehetőségek
Mindenképpen követend ő út, hogy a gazdasági tevékenységeket traded és non-
traded tevékenységekre bontsuk. Ennek egyik módja, hogy minden egyes iparág-
ról/szakágazatról eldöntjük, hogy melyik kategóriába tartozik. Ez azonban még az
egyes gazdasági szerepl ők esetében sem könny ű: hogyan döntsük el például egy
vendéglátóipari vállalkozásról, hogy helyi keresletet elégíti ki, vagy éppen a régión
kívülről von be jövedelmeket turisták kiszolgálása révén? Az ilyen gazdasági sze-
replők halmazaiból összeálló szakágazatok besorolása még ennél is nehézkesebb.
A szakirodalom is foglalkozik ezzel a kérdéssel, aláhúzva a válaszadás olykor el-
kerülhetetlen voltát. Stimson, Stough és Roberts (2002) három fő utat vázol fel:
(1) az ágazatok szétválogatása azok termékei, szolgáltatásai, tartalma alapján,
habár megjegyzik, hogy ez meglehet ősen durva módszer (lásd a fenti, ven-
déglátóiparra vonatkozó példát);
(2) statisztikai adatokra építve a kiválasztott mutató szerint legkisebb értékkel
bíró térséget veszik alapul, és úgy veszik, hogy az ennél nagyobb értékek
már a traded ágazatokat jelzik (implicite feltételezve ezzel a térségek azonos
méretét és a viszonyítási térség kizárólag non-traded gazdaságát);
(3) LQ-indexre építve, az országoshoz képest nagyobb értékeket a traded ágaza-
toknak tulajdonítva.
Porternél (2003) kapunk kézzelfoghatóbb magyarázatot az elkülönítés mikéntjére.
Három mérőszámot ad meg, a traded jelleghez szükséges minimális értékükkel
együtt (1. táblázat). Az Egyesült Államokban vizsgált 879 ágazat nagy részét ezek
alapján egyértelműen be lehetett azonosítani ls . Vizsgálatunk szempontjából nem
elhanyagolható az az információ, hogy az értékhatárok változtatása nem okozott a
besorolásban szignifikáns változást.
Pontos számszerűsítése miatt Porter (2003) munkája lehetne hasonló törekvéseink
alapja, ehhez azonban a rendelkezésünkre állónál jóval több adatra lenne szüksé-
günk: valamennyi megye/kistérség foglalkoztatási adataira. Így elkerülhet őek lenné-
nek a fentebb ismertetett torzítások. Jelenlegi adataink mellett a feldolgozóipar elkü-
lönített vizsgálata t űnik járható útnak, a szolgáltatások egy részének bevonása mellett.
További lehetséges megoldás, hogy ökonometriai eszközök alkalmazásával állapítjuk
meg, hogy az egyes kategóriákban átlagosan hány foglalkoztatott van Magyarorszá-
gon. Ez a módszer azonban túlmutat tanulmányunk keretein. A feldolgozóipari tevé-
kenységek traded ágazatoknak való kinevezésével pedig kiindulási fejlesztési célunk
elérését sodorhatjuk veszélybe, ugyanis éppen az egyetemhez köt ődő, tudásalapú és
innovációs tevékenységek klaszteralapú elemzése volt, mely tevékenységek könnye-
dén kívül eshetnek a feldolgozóipar körén. Így ez utóbbi megoldás eredményeit fenn-
tartással kell kezelnünk kutatásunk els ődleges célja szempontjából.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
150 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
1. TÁBLÁZAT
Traded ágazatok elkülönítésének kritériumrendszere az USÁ-ban
(Criteria System of Separation of Traded Branches in the USA)
Traded jelleghez
Mutató szükséges minimális
érték
1-nél nagyobb foglalkoztatási-LQ-val rendelkez ő álla-
mok esetén a foglalkoztatásból való részesedés (%) a >50
vizsgált ágazat esetén
Az 5 legnagyobb foglalkoztatási-LQ értékkel bíró állam
LQ-értékeinek átlaga a vizsgált ágazat tekintetében >2
Az ágazat foglalkoztatásának Gini-együtthatója >0,3
Forrás: Porter 2003, 559.
Szeged és Csongrád megye vizsgálata
A klaszter-feltérképezés a gyakorlatban tehát számos nehézséget, problémát vet
fel. Csongrád megye és a szegedi kistérség vizsgálata szinte valamennyit jól szem-
lélteti, a következ ő kben ismertetett vizsgálat támpontot nyújthat a hazai feltérképe-
zési munkákhoz, ezen nehézségek áthidalásához.
Az eddig ismertetett gondolatok fényében az empirikus vizsgálat elvégzéséhez
meg kell határoznunk, melyek azok a mutatók, melyeket valóban alkalmazni szán-
dékozunk, az egyes mutatók alkalmazásának sorrendjét, módját, illetve az eredmé-
nyek elemzéséhez használt értékhatárokat.
Vizsgálatainkat ezen döntések meghozatala után a következ őképpen folytattuk le
(1. ábra): az els ő lépést a foglalkoztatási-LQ és a foglalkoztatási súly kiszámítása
jelenti, mégpedig a traded és non-traded ágazatok elkülönítésének problémái miatt
teljes gazdasági spektrumon. A bátorságot ezen döntéshez az adja, hogy több muta-
tó ötvözésével, egymásra f űzésével olyan többszörös sz űrőt hozunk létre, mely
remélhető leg meg fogja akadályozni a korábban ismertetett problémák felmerülését
(vagy tompítani fogja hatásukat). A vizsgálatokat egymással párhuzamosan végez-
zük Csongrád megyére és Szegedre.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 151
1. ÁBRA
A feltérképezés folyamata
(The Process of Maping)
1. Foglalkoztatási-
LO
Csak az egyik krité-
riumnak felel meg
El 3. Vállalkozások
száma
3. Vállalkozások
száma
4. Vállalkozási-LQ
5. Vállalkozásszám
változásának éves
átlaga
Kvalitatív vizsgálat
Szakágazat-
csoportok
I I
6. Export-LQ
Gazdaságfejlesztési
klaszterek
Forrás: Saját szerkesztés.
Az egyes mutatók kritikus értékeinek a nemzetközi és hazai példákra támaszkod-
va, valamint az adatsorokat elemezve több kombinációját határoztuk meg (2a és
2b táblázat). Célunk az volt, hogy megfelel ő nagyságú szakágazathalmazt kapjunk,
melyben lehető ség szerint exportáló szakágazatok is találhatóak.
A foglalkoztatási-LQ és foglalkoztatási súly vizsgálatát szakágazati szinten, 2003-as
adatokkal végezzük Csongrád megye és Szeged vonatkozásában is. Amennyiben
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
152 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
mindkét mutató megfelelt az aktuális értékhatár-elvárásnak egy szakágazat eseté-
ben, érdemesnek tartottuk megvizsgálni a vállalkozások számát. Az adatok itt szak-
ágazati szinten, teljes nemzetgazdasági spektrumon, 2004 els ő félévére vonatkoz-
tatva értend ő ek. Azok a szakágazatok, melyek a foglalkoztatási kritériumoknak
nem tettek eleget, kiesnek a további vizsgálat köréb ő l. Amelyek csak az egyik krité-
rium tekintetében szenvedtek hiányosságot, a vállalkozások minimális elvárt szá-
mának felmutatása esetén tovább vizsgálhatóak — ekkor ugyanis háromból két
szempont jelzi az elvárt kritikus tömeget.
2. TÁBLÁZAT
Feltérképezésben használt mutatóktól elvárt minimális értékek és az ennek
megfelel ő szakágazatok száma
(Minimal Values of Indexes Used in Maping and the Number of Special Branches)
2a táblázat Csongrád megyében
(In Csongrad County)
A B C D E F G H
hipoté- exportá- Porter - Gecse-
brit
zis ló traded módszer Ni kodé-
mus
1. foglalkoztatási-LQ 1,25 1,55 1,85 1,25 1.25 1
2. foglalkoztatási súly 1000 900 1100 500 147 2000
vállalkozások
3. , 100 70 250 70
száma
vállalkozások
4. számának éves 1 1,07 1,1
átlagos változása
5. vállalkozási-LQ 1,5 1,7 2 1,5
6. export-LQ 0 0 0 0 0
Lásd:
szakágazatok száma 19 9 0 27 19 6. láb- 72 5
jegyzet
2b táblázat Szegeden / szegedi kistérségben
In Szeged / Szeged area
A B C D E F
kiinduló brit lokális
hipotézis exportáló koncentrá-
ció
1. foglalkoztatási LQ 2 1,4 1,75 1 - 5
2. foglalkoztatási súly 500 450 1300 500 1000
3. vállalkozások száma 50 70 110 50
vállalkozások
4. számának átlagos 1 1,04 1,15 I
változása
5. vállalkozási LQ 1,5 1,7 2 1,5 - -
6. export LQ 0 0 0 0 0 -
szakágazatok száma 3 2 1 5 6 0
Megjegyzés: Az adatok szakágazati szinten értend ő ek, a százalékos értékek vetítési alapját az országos
értékek jelentik.
Forrás: Saját szerkesztés.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 153
A kevés vállalkozással, de jó foglalkoztatási adatokkal rendelkez ő szakágazatok-
nál elméletileg el őfordulhat, hogy iparági sajátosságokkal magyarázható a vállalko-
zások abszolút értékben alacsony száma. Fontos információt jelenthet azonban, ha a
vállalkozási-LQ az országos átlaghoz képest felülreprezentáltnak mutatja az adott
tevékenységet.
A vizsgálat tervezésekor kikötöttük azt is, hogy mutasson növekedést a klaszter
vagy húzóágazat, melyet a rendelkezésünkre álló adatok alapján az éves átlagos
változás fényében vizsgálunk.
A kritériumoknak megfelel ő szakágazatokat össze kell vetni egy kvalitatív vizsgá-
lat eredményeivel annak eldöntése érdekében, hogy ezek hogyan csoportosíthatóak
klaszterekbe, melyek állnak kapcsolatban egymással. Az egyes szakágazat-
csoportoknál, potenciális klasztereknél azt érdemes még megvizsgálni, hogy export-
juk az export-LQ alapján jelent ő s-e. Mivel traded ágazatot keresünk, itt orvosolhatjuk
azt a hiányosságot, hogy nemzetgazdasági spektrumon számoltunk.
A vizsgálat több értékhatár-kombinációval való lefuttatása után a 2. táblázat „D"
oszlopaiban jelölt értékek mellett megyei szinten 27, kistérségi szinten 5 szakágazat
marad fenn a rostán, megjegyezzük, hogy ez sokkal jobb, mint amit a brit vagy a
korábbi hazai módszertan alkalmazásával kaphatunk. Az így kiválasztott szakágaza-
tokat érdemes kiegészíteni az exporttal rendelkez ő szakágazatok csoportjával, mint
egy második körrel. Ily módon teljesítjük a 2. ábrán felvázolt folyamat elvárásait,
mivel jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan kvalitatív vizsgálat, mely az ágazatok
közti kapcsolat felmérésével támpontot adhatna a szakágazatok csoportosításához.
Tapasztalatok
Tapasztalatokat két téren vonhatunk le: a módszertan és a megye/kistérség fejlesz-
tése szempontjából.
Módszertani szempontból a legszembet űnőbb akadályt, illetve elemzést lassító
tényez őt az adatok min ősége jelentette: a TEÁOR'98 és a TEÁOR'03 nem követ-
kezetes használata, valamint az adathiány. Ez utóbbinál például el őfordult, hogy a
vállalkozások magas száma ellenére sem közöltek a szakágazathoz alkalmazásban
állók számára vonatkozó adatot (11.10 és 90.02 szakágazatok). Összességében
megyei szinten 192, kistérségi/városi szinten 55 ágazatról rendelkeztünk valameny-
nyi bennünket érdekl ő adattal, ami er őteljesen leszűkíti a vizsgálatok körét (518
szakágazatról). Az egyes mutatók elkülönült vizsgálatánál ennél természetesen
sokkal tágabb körben vizsgálódhattunk.
Az 1. ábrán felvázolt folyamat az 5. pontig (vállalkozások számának éves átlagos
változása) probléma nélkül lefolytatható. A lépések lényege, hogy valamilyen szem-
pontból mutassanak ki specializációt/koncentrációt (ezt szolgálják az LQ-indexek és a
vállalkozások száma), emellett növekedést is mutasson a szakágazat, melyet most a vál-
lalkozások számának változásával mérünk. Vagyis így a korábban megadott klaszter-
definíciónkban szerepl ő húzóágazat-jelleg és a közös munkaer őbázis, infrastruktúra
mögött megjelen ő kritikus tömeg is biztosított a kiválasztott szakágazatoknál.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
154 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A kvalitatív vizsgálatok a csoportosítást szolgálhatják a halmazon belül, az export
pedig a húzóágazat-jelleget er ősítheti, illetve jelzés érték ű a traded tevékenységek
azonosítása során. Javasoljuk az exporttal rendelkez ő szakágazatokkal kiegészíteni
a többi mutatónak megfelel ő szakágazathalmazt.
A megye és a kistérség fejl ődése, az egyetem szerepének meghatározása érdeké-
ben meg kell néznünk, milyen tevékenységek maradtak fent a rostán. Megyei szin-
ten az els ő 5 lépésben megfelel őnek mutatkozott (már nem szakágazatként, hanem
tágabb gazdasági tevékenységként megjelölve):
állattenyésztés;
fémipar és gépgyártás (itt export-kapacitás is van);
— víztermelés és -elosztás;
építőipar (5 szakágazattal);
- kereskedelem (gépjárm ű, zöldség-gyümölcs);
— ingatlanforgalmazás;
- műszaki és természettudományos K+F;
— jogi és egyéb gazdasági szolgáltatások;
— oktatás;
— egészségügyi és szociális ellátás;
— egyéb sport tevékenység.
Export-kapacitása miatt a következ őkkel érdemes kiegészíteni a felsorolást:
— húsipar;
— textil- és ruházati ipar (beleértve a kötélgyártást is);
— fűrészárugyártás és bútoripar;
— gumi- és műanyagipar;
- műszergyártás.
Szegeden, ill. a szegedi kistérségben a mutatóknak megfelel ő tevékenységek:
— építőipar;
— ingatlanforgalmazás;
— oktatás.
Export-kapacitása miatt ezek kiegészíthet ők a következőkkel:
— textilipar;
— műanyagipar;
— fémipar és gépgyártás.
Központi szerepe van a felsorolás alapján az épít őiparnak, export szempontjából pe-
dig a fém-, mű anyag- és gépiparnak. Rejthetnek fejl ődési potenciált az agrárinnová-
ciók is, alapozhatjuk ezt a húsipar és a kapcsolódó mez őgazdasági tevékenységek kon-
centrációjára. (Ezt természetesen 2004. júliusi adatokra alapozzuk, azóta pedig sok víz
lefolyt már a Tiszán... Hasonlóan ellentmondásos a kép a textil- és ruházati ipar terén.)
Megfigyelhető a különböző agglomerációs hatásokkal magyarázható tevékenysé-
gek magas koncentrációja is (egészségügyi és szociális ellátás, oktatás, gazdasági
szolgáltatások). Feltételezhet ő , hogy ezen tevékenységek a megyeszékhely Szegéd
jelenléte miatt nyertek kiemelt szerepet, ám annak eldöntése, hogy a nemcsak kis-
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 155
térségi, hanem megyei szint ű eredmények közt való megjelenésük minek tulajdo-
nítható, további vizsgálatokat igényelne.
A listák a térség fejlesztése szempontjából optimizmusra adhatnak okot, hiszen
gazdasági tevékenységek széles körének koncentrálódását mutatják a gazdasági
szerepl ő k adatai alapján végzett vizsgálatok. Mint már korábban is kifejtettük, ezek
az eredmények pusztán földrajzi koncentrációt mutatnak, egyfajta specializációt a
térség gazdaságában, tényleges együttm űködések, regionális klaszterek léte ezzel
még nem bizonyítható. A feltárt s űrűsödési pontok behatóbb, lehet őleg kvalitatív
vizsgálata adhatna választ arra, hogy egy-egy fentiekben megadott s űrűsödési pont-
hoz tartozó szerepl ők a gazdasági térben hogyan helyezkednek el, összef űzik-e őket
együttműködések, gazdasági kapcsolatok.
Mindenesetre biztató, hogy több tevékenység is export-kapacitást mutat, azaz traded
jellegével erő síti a térséget. Az országhatáron kívülre irányuló értékesítést fel nem
mutató tevékenységek traded vagy nontraded kategóriákba való besorolása azonban a
korábban ismertetett indokok mellett felel ősen jelen pillanatban nem tehet ő meg.
A térség egészen egyedi vonásokat is mutat: kiemelked ő a kötélárugyártás foglal-
koztatási-LQ-ja, ám emögött nagyon kevés vállalkozás és igen csekély számú al-
kalmazott áll. Amennyiben viszont a külföldi gyakorlatnak megfelel ően ezt a tevé-
kenységet a textiliparral együtt kezdjük, sajátos színfoltja lehet ez a térség gazda-
ságának, mely egyértelműen kiemeli a többi térség közül.
Innovatív klaszterekre jelen feltérképezés nem mutatott rá, de a módszertan sem
igen kedvezett volna ilyen törekvéseknek. Az innovációs klaszterek feltérképezése
túlnyomórészt kvalitatív módszereket igényel, éppen a statisztikai adatgy űjtés ko-
rábban ismertetett nehézségei miatt. Így tehát dönt ően tradicionális ágazatok kerül-
tek a fentiekben kiválasztásra, dominánsan a feldolgozóipar terén. Az egyetem
számára ez egyrészt tisztánlátást adhat a gazdaság képzési, ismereti igényeit tekint-
ve, másrészt e tevékenységek innovatív szegmensei jelenthetnek piacot a fels őokta-
tás különböz ő outputjai számára.
Összegzés
Tanulmányunkban áttekintettük a klaszterek feltérképezésének módszertanát és
magyarországi adaptációjának lehet ő ségeit egy, a Szegedi Tudományegyetem kere-
tein belül lezajlott kutatás tapasztalatainak szemszögéb ől. Először a klaszter fogal-
mat jártuk körbe egy operatív definíció megalkotásának céljából. Ezt követ ően a
fejlesztési cél és az alkalmazott klaszterdefiníció összefüggéseit tekintettük át a
klaszterfejlesztés alternatív megközelítésének segítségével. Ezután próbáltuk meg
statisztikai eszközeinkkel feltárni azokat a Csongrád megyében és a szegedi kistér-
ségben található potenciális klasztereket, amelyek jellemz őikben illeszkedtek a
kitű zött gazdaságfejlesztési célból levezetett klaszterdefiníciónkhoz. Definíciónk
számszerű sítésre váró elemei között szerepeltek: a húzóágazat-jelleg, a közös
infrastruktúra, a közös technológia, a közös munkaer őbázis, a közös tudásbázis és a
munkamegosztás megléte.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
156 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Ezeket a jellemz ő ket a rendelkezésre álló statisztikai adatok és módszertani esz-
közök jelentette korlátokból fakadóan két oldalról tudtuk mérhet ővé tenni: a foglal-
koztatás és a vállalkozások számának vizsgálata alapján. A statisztikai adatgy űjtés
oldaláról a rendelkezésre álló adatok min ősége (és néha mennyisége is), az id őso-
rokban az egyes évek adatgy űjtéseiben bekövetkezett változások és a különböz ő
jellegű mutatók között meglév ő inkompatibilitás jelentették a legfő bb korlátot.
Módszertani oldalról a különböz ő területi és iparági szint ű aggregáció, a megfelel ő
értékhatárok és viszonyítási alap megválasztásának problémáját kellett feloldani a
módszerek sikeres adaptációjához.
Vizsgálatainkat egy több mutató ötvözésével, egymásra f űzésével létrehozott több-
szörös szűrő segítségével folytattuk le, hogy az ismertetett problémák hatását minél
jobban kiküszöböljük. Eredményeink megyei szinten 27, kistérségi szinten 5 szakága-
zatról mutatták ki, hogy potenciálisan klaszteresed ő gazdasági tevékenységeket végz ő
vállalkozásokat tartalmazhatnak. A szakágazatok további vizsgálata során sikerült
azonosítani azokat a dominánsan tradicionális feldolgozóipari tevékenységet folytató
ágazatokat, amelyeket további kvalitatív vizsgálatoknak kell alávetni annak megálla-
pítására, hogy közülük melyek a ténylegesen klaszteresed ő tevékenységek.
Jegyzetek
A tanulmány alapját a Szegedi Tudományegyetem 2004-2005-ben folytatott, „A SZTE lehet őségei a
tudásalapú helyi gazdaságfejlesztésben" cím ű kutatásának keretén belül végzett vizsgálat jelenti.
Patik Réka doktorjelölt; Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Dokto-
ri Iskola; e-mail: patikreka@yahoo.com.
Deák Szabolcs egyetemi adjunktus; Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazda-
ságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Elméleti Közgazdaságtani Szakcsoport; e-mail: szdeak@eco.u-
szeged.hu.
4
A korábban egy-két helyen már megjelent „klaszter-lehatárolás" kifejezés helyett javasoljuk a
„klaszter-feltérképezést". Ez egyrészt sokkal jobban visszaadja a regionális klaszterek csomóponti
jellegét, másrészt elkerülhet ő a „lehatárolás" szó statisztikai alkalmazásával való összemosás. Hasonló
megfontolásból nem használjuk a „klaszterelemzés", „klaszteranalízis" kifejezést sem.
5
A klaszterek definíciójára vonatkozóan lásd például Belussi (2004), Brenner (2004), Gordon és
McCann (2000), Martin és Sunley (2003), valamint Lengyel—Rechnitzer (2002), és Lengyel és Deák
(2002) tanulmányát illetve az Urban Studies 2004. májusi tematikus számát.
6
Mint kés őbb látni fogjuk, a definíció alapvet ő en meghatározza a rendelkezésünkre álló feltérképezési
módszerek körét.
Az egyes módszertani eszközök részletesebb ismertetését lásd Patik (2005). A közúti járm űgyártás,
illetve a PANAC kapcsán a regionális és iparági súly mérése tekintetében lásd Grosz (2003) munkáját.
8
Adott iparág foglalkoztatottainak térbeli s űrű södése, egyes vállalkozások térbeli közelsége ugyanis
például még nem feltétlenül jelent regionális klasztert, mert nem feltétlenül jár együtt az érintett vál-
lalkozások együttm űködésével. A feltérképezési módszerek els ő kimenete tehát egy potenciális
klaszter, egy olyan nyers eredmény, mely további „csiszolgatás" után jelentheti a gazdaságfejlesztési
politika tárgyát.
9
Bizonyos iparágak képesek jövedelmet vonzani a térségen kívülr ől annak ellenére, hogy az el őállított
termék nem forgalomképes, így az export adatokban nem jelenik meg. Ilyen például a turizmus, a fel-
ső oktatás vagy a kutatás-fejlesztés, így ezeket a tevékenységeket külön érdemes megvizsgálni.
io
Kijelentéseinket a KSH szakembereivel 2004 nyarán és őszén folytatott konzultációkra alapozzuk.
t
A könnyebb olvashatóság végett a továbbiakban a gazdasági tevékenység kifejezés helyett az iparág
kifejezést fogjuk használni, ahol ez nem ad okot félreértésre. Ezzel az azonos tevékenységet végz ő
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Gyors ténykép 157
vállalkozások csoportját fogjuk jelölni függetlenül a TEÁOR besorolás mélységét ől. Kés őbb az empi-
rikus résznél természetesen már csak a 2-számjegy mélység ű TEÁOR besorolás jelölésére fogjuk
használni az iparág kifejezést a KSH terminológiájának megfelel ően.
12
A gazdasági szervezetek létszáma „a f őállásban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy szemé-
lyes közreműködéssel járó tagsági viszony keretében tartósan (határozatlan ideig vagy megállapodás
alapján 3 hónapot meghaladóan) alkalmazásban állók (nyugdíjasokat is beleértve) számát" jelenti
(KSH 2002, 287).
13
Bár megjegyezzük, hogy a publikus export adatok puszta léte önmagában is jelzi egy ipar-
ág/szakágazat jelent ő ségét: legalább három, egyenként több mint 50 föt foglalkoztató, a külföldi pia-
cokon eladható terméket el őállítani képes vállalkozásról ad számot kistérségi vagy megyei szinten.
14
A vonatkozó szakirodalomban gyakran felvet ődik, hogy a TEÁOR által strukturált adattömeg vizsgá-
lata nem adhat választ minden kérdésünkre. Alapvet ő probléma, hogy a tevékenységek ágazati osztá-
lyozási rendszerei látszólag nem követik elég gyorsan a gazdaság átalakulását: nem jelennek meg az
osztályozási rendszerekben az új gazdaság, a kreatív ágazatok vagy éppen a biotechnológia tevékeny-
ségei. Ez nemcsak a magyar osztályozási rendszerre igaz, hanem az EU gyakorlatára is, hiszen a
TEÁOR'03 a NACE Rev.1.1 osztályozási rendszerrel illetve az ENSZ által javasolt ISIC Rev.3.1.
rendszerrel is harmonizálásra került 2002-re (KSH 2002).
Észak-Amerika (Mexikó, az USA és Kanada) a közelmúltban orvosolta ezt a problémát: a létrehozott
egységes NAICS (North American Industrial Classification System) rendszer megújította a hagyomá-
nyos ágazati osztályozási kódokat, így már képes kezelni az információs társadalom új munkaszerve-
zési és értékesítési módjait. Növelték az adatmélységet is (Tűű 2003).
15
Az elmondottakat jól szemlélteti a Textília gyártása (17) ágazat esete Csongrád megyében. Az ágazat
foglalkoztatási-LQ értéke 2,48, melynek egynél nagyobb értéke csúcsosodási pontra utal. Ez az érték az
ágazatot alkotó négy ágazat értékéb ől áll el ő : kett ő kisebb az ágazati értéknél, az Egyéb textiláru gyártása
(175) majdnem megyegyezik vele, míg a Kötött, hurkolt cikkek gyártása (177) jelentősen nagyobb nála.
Így a 177-es szakágazatban várnánk els ősorban csúcsosodási pontot. Ez annyiban igaz, hogy a Kötött,
hurkolt pulóverfélék gyártása (1772) szakágazat még az alágazaténál is magasabb foglalkoztatási-LQ
értékkel rendelkezik, azonban az átlagos foglalkoztatási-LQ értéket felmutató 175-ös alágazatban találjuk
a legkiemelkedőbb szakágazati értéket, ami majdnem kétszerese a 1772-es szakágazat értékének.
16
Gecse—Nikodémus (2003) alapján regionális és megyei szinten a értékhatár egyaránt 1, Miller et al.
(2001) vizsgálataiban regionális szinten 1,25, lokális szinten 5.
17
Egyenletes alatt Brenner (2004) nem azt érti, hogy minden térségben azonos, hanem a népesség
számával arányos gazdasági tevékenység telepszik meg.
18
Porter a Regional Studiesban megjelent tanulmánya (2003) függelékében három oldalon keresztül,
három hasábban részletezi az észak-amerikai klaszter-feltérképezési projekt keretében traded-nek mi-
n ő sített klasztereket, gazdasági tevékenységeket. Ezek magyar TEÁOR-rendszerre történ ő, lehető leg
minél pontosabb lefordítását, összegzését készítettük el, d őlten szedve a feldolgozóipari ágazatokat: 01
(kiemelten: 01.4); 05; 11; 14.21; 15; 16; 17 (kiemelten: 17.1, 17.2, 17.4, 17.51-52, 17.54, 17.7); 18;
19; 20 (kiemelten: 20.1, 20.2, 20.3, 20.51); 21; 22 (kiemelten: 22.1, 22.2, 22.31-32); 23.2; 24; 25; 26
(kiemelten: 26.11-13, 26.15, 26.23-24, 26.26, 26.3, 26.81-82, 26.4, 26.5, 26.6, 26.7, 26.81); 27 (ki-
emelten: 27.10, 27.22, 27.4, 27.5); 28 (kiemelten: 28.21, 28.4, 28.51, 28.62, 28.72, 28.74-75); 29 (ki-
emelten: 29.11-14, 29.21-23, 29.4, 29.5, 29.6, 29.71); 30; 31; 32; 33 (kiemelten: 33.1-4); 34; 35 (ki-
emelten: 35.1-4); 36 (kiemelten: 36.1, 36.22, 36.4-6); 45; 51 (kiemelten: 51.1-4, 51.53, 51.55, 51.8);
52.61; 55 (kiemelten: 55.1-4); 60; 61; 62 (kiemelten: 61.1-2); 63 (kiemelten: 63.1-2, 63.4); 65 (kiemel-
ten: 65.12, 65.2); 66; 67; 71.21-22; 71.32; 72 (kiemelten: 72.1-4); 73; 74 (kiemelten: 74.11, 74.13-14,
74.2-4, 74.81-82, 74.85-87); 75.22; 80; 85.2; 92.11-12; 92.2-4; 92.6-7; 93.01.
Irodalom
Bergman, E. M.—Feser, E.J. (1999) Industry Clusters: A Methodology and Framework for Regional
Development Policy in the United States. — Boosting lnnovation. The Cluster Approach. OECD, Paris.
243-268. o.
Brenner, T. (2004) Local Industrial Clusters. Existence, emergence and evolution. Routledge, London.
Buzás N. (2000) Klaszterek a régiók versengésében. — Farkas B.—Lengyel I. (szerk.) Versenyképesség —
regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2000. JATEPress, Szeged.
58-66. o.
Patik Réka - Deák Szabolcs : Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 139-158. p.
158 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. (1998) MTA RKK ATI, Csongrád megyei Területfejlesz-
tési Tanács, Békéscsaba—Szeged.
Deák Sz. (2002) A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés. — Hetesi E. (szerk.) A közszolgáltatások marketingje és
menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged. 102-121. o.
DeBresson, C.—Hu, X. (1999) Identifying Clusters of Innovative Activity: A New Approach and a Tool-
box. — Boosting Innovation. The Cluster Approach. OECD, Paris. 27-59. o.
A Dél-Alföldi Régió stratégiai programja. (1999) DARFT, Szeged. www.del-alfold.hu/
strategia/strategia_kifejtve.htm Letöltve: 2000. október 10.
Enright, M.J. (1998) Regional Clusters and Firm Strategy. — Chandler, A. D.—Hagström, P.—Sölvell, Ö.
(szerk.) The Dynamic Firm: The Role of Technology, Strategy, Organisation, and Regions. Oxford
University Press, New York. 315-342. o.
Fertő I. (2003) A komparatív el őnyök mérése. Statisztikai Szemle. 4.309-327. o.
Feser, E.J. (1998a) Old and New Theories of Industry Clusters. — Steiner, M. (szerk.) Clusters and
Regional Specialization. Ön Geography, Technology and Networks. Pion Limited, London. 18-40. o.
Feser, E. J. (1998b) Enterprises, external economies, and economic development. — Journal of Planning
Literature. 3.283-302. o.
Gecse G.—Nikodémus A. (2003) A hazai klaszterek lehatárolásának problémái — lokációs hányados.
6.507-522. o. —TerültiSatisz ka.
Gordon, I.R.—McCann, P. (2000) Industrial Clusters: complexes, agglomeration and/or social networks?
Urban Studies. 3.513-532. o.
Grosz A. (2003): Klaszterek és klaszter-kezdeményezések regionális és iparági súlyának mérése. —
Mezei C. (szerk.) Évkönyv 2003. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Regionális
Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. 357-369. o.
Jaffe, A.—Trajtenberg, M.—Henderson, R. (1993) Geographic localization of knowledge spillovers as
evidenced by patent citations. Quarterly Journal of Economics. August. 577-598. o.
KSH (2001) Területi Statisztikai Évkönyv. KSH, Budapest.
KSH (2002) Statisztikai Évkönyv. KSH, Budapest.
Lengyel I. (2000) Porter-rombusz: a regionális gazdaságfejlesztési stratégiák alapmodellje. — Tér és
Társadalom. 4.39-86. o.
Lengyel I. (2001) Iparági és regionáli klaszterek. Tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük f őbb kérdései.
— Vezetéstudomány. 10.19-43. o.
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress,
Szeged.
Lengyel I.— Deák Sz. (2002) Regionális/lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra. — Marketing &
Menedzsment. 4.17-26. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (szerk.) (2002) A hazai építő ipar versenyképességének javítása: klaszterek
szerepe a gazdaságfejlesztésben. Régió Art Kiadó, Gy őr.
Lengyel 1.—Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Luukkainen, S. (2001) Industrial Clusters in the Finnish Economy. — Innovative Clusters: Drivers of
National Innovation. OECD, Paris. 273-288. o.
Martin, R.—Sunley, P. (2003) Deconstructing clusters: chaotic concept or policy panacea? Journal of
Economic Geography. 1.5-35. o.
Miller, P. et al. (2001) Business Clusters in the UK — A First Assessment. DTI, London.
www.dti.gov.uk/clusters/map Letöltve: 2002. január 25.
Patik R. (2005) A regionális klaszterek feltérképezésér ől. Területi Statisztika. November. Megjelenés alatt.
Phelps, N.A. (2004) Clusters, dispersion and the spaces in between: for an economic geography of the
banal. Urban Studies. 5-6.71-989.o.
Porter, M.E. (2003) The economic performance of regions. Regional Studies. 6-7.549-578. o.
Roelandt, T.J.A.—den Hertog, P. (1999a) Cluster Analysis and Cluster-based Policy Making in OECD
Countries: An Introduction to the Theme. — Boosting Innovation: The Cluster Approach. OECD, Paris.
9-26. o.
Roelandt, T.J.A.—den Hertog, P. (1999b) Cluster Analysis and Cluster-based Policy Making: The State
of the Art. — Boosting innovation. The cluster Approach. OECD, Paris. 413-427. o.
Stimson, R.J.—Stough, R.R.—Roberts, B.H. (2002) Regional Economic Development. Analysis and Planning
Strategy. Springer Verlag, Berlin—Heidelberg—New York.
nő L. (2003) Az új észak-amerikai ágazati osztályozás alkalmazása. Statisztikai Szemle. Július. 603-605. o.