Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 3-4: 43-59
A VÁROSKUTATÁSOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK
SZEMPONTJAI: AZ EURÓPAI
VÁROSTUDOMÁNYOK JÖVŐJE
(The Principles of Development of Urban Studies:
the Future of the European Urban Sciences)
SZIRMAI VIKTÓRIA
Kulcsszavak:
várostudományok módszertani fejl ődése európai és magyar városkutatások tematikája városi társa-
dalmi problémák új kutatási irányok
A tanulmány a legújabb szakirodalmak és egy nemzetközi konferencia tapasztalatai alapján bemutatja az
európai és a hazai magyar városkutatások fontosabb kutatási témáit, a kutatási témákat meghatározó
várostérségi társadalmi folyamatokat, a városkutatások továbbfejlesztésének lehetséges módszertani
szempontjait és új irányait.
Bevezetés
Egy, a várostudományok jövőjével foglalkozó tudományos konferencia nemcsak
sokat ígérő címe miatt volt érdekes, hanem azért is, mert újabb bizonyítékát adta
annak, hogy a város problematika nemzetközi jelent ősége folyamosan növekszik.
2005. május 26. és május 28. között az European Sciences Foundation nemzetközi
konferenciát szervezett Helsinkiben'. A konferencián a várostudomány legkülönbö-
zőbb tudományági képvisel ői, főként akadémiai kutatók, egyetemi tanárok jelentek
meg, nagyobb részben városgeográfusok, közgazdászok, városszociológusok, kisebb
részben ökológusok, építészek, várostervez ők, várospolitikusok is.
A „Forward Look in Urban Science, Final Conference" több korábbi (különböz ő
országokban rendezett) workshop munkáját is összegz ő zárókonferencia alapvet ő
célja az volt, hogy összegezze a legid őszerűbb városi társadalmi, gazdasági, urba-
nisztikai problémákat, hogy kijelölje a legfontosabb jöv őbeni városkutatási irányo-
kat. Az új kutatási irányokra az ESF további támogatási irányainak a definiálásá-
hoz, továbbá az Európai Unió következ ő, 7. számú nagy kutatási programja témái-
nak a megfogalmazásához is szükség volt. A zárókonferencia célja volt az is, hogy
vitát nyisson az európai várostudományok lehetséges jöv őjéről, az ezzel kapcsolatos
meghatározó folyamatokról. Az európai helyzet minél jobb megértését szolgálta,
hogy a világ más régióiból is meghívtak kutatókat, s így nemcsak az európai, ha-
nem az amerikai, kínai, afrikai városokról is esett szó.
Az alábbi tanulmányban nem a konferencián történtek összegzésére, hanem arra
vállalkozom, hogy részben a konferencián elhangzottak, részben a legújabb szak-
irodalmak alapján elhelyezzem a magyar városkutatási témákat, kutatási eredmé-
nyeket az európai városkutatási irányok mai f őbb trendjeiben. A tanulmány kísérletet
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
44 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
tesz arra is, hogy bemutassa azokat az új kutatásmódszertani szempontokat, ame-
lyeket a friss szakirodalmak különösen fontosnak tartanak, és amelyeket a konfe-
rencián elhangzott el őadások is megfogalmaztak. A tanulmányhoz felhasználtam
azt az összegzést, amelyet a szervez ők kérésére készítettem a magyarországi város-
kutatások helyzetér ől (Szirmai 2005)2.
A meghatározó háttérfolyamatok. A városproblematika jelent ősége
A konferencia szerint a huszonegyedik század a város id őszaka lesz, a városi társa-
dalmi létforma egyre inkább általánossá válik. Ezt az is mutatja, hogy míg 1970-ben a
világ népességének csak 36,6%-a élt városokban, addig 1994-ben már 44,8%-a. A
világ népességének fele ma urbanizált környezetben található, noha a különböz ő
országok között nagyok az urbanizációs különbségek. Az el őrejelzések szerint 2025-re
a világ népességének 61,1%-a városlakó lesz. A városok között egyre több a hatalmas
méretű város, 2000-ben 400 olyan nagyváros volt, ahol a népesség meghaladta az
egymillió lakost. 26 olyan megacity van, ahol a népesség száma meghaladja a tízmil-
liót (Hjerppe 1998). Ezekből 21, vagyis a megavárosok nagy része a kevésbé fejlett
régiókban, főként Ázsiában, Latin-Amerikában található (Hjerppe 1998).
A városi társadalmak fejl ődésében jelentősek a regionális különbségek, az ebb ől
is adódó differenciált társadalmi, gazdasági és környezeti problémák. Míg az euró-
pai városokban jellemz ő a városi népesség csökkenése, addig a harmadik világ
városainak a népessége hatalmas ütemben növekszik. Európában nincsenek
10 milliós városok, az 5 és 10 millió közötti városok száma öt. Az európai városhá-
lózatban több a kisebb város. A közép-európai városi társadalmak jóval kisebb
része él a nagyvárosokban. (Például a cseh városi népesség 16%-a, a lengyel városi
népesség 14%-a, a magyar városi népességének pedig 31%-a lakik nagyvárosokban
[Stenning 2004].)
A városi létforma terjedése új típusú társadalmi problémák szervez ődésével páro-
sul. A városi és a vidéki térségek közötti társadalmi egyenl őtlenségek növekedése, a
városi társadalmak bels ő szegregációja, a városi szegénység (különösen a harmadik
világbeli) terjedése, a társadalmi kirekesztés és a kisebbségek, a bevándorlók kü-
lönböző generációinak az integrációs nehézségei, az ebb ől adódó társadalmi konflik-
tusok, illetve konfliktusveszélyek a várospolitikusokat, a várossal foglalkozó szak-
embereket és a városlakókat — noha eltér ő mértékben és differenciált szempontból
ugyan, de — nyugtalanítják. Az európai városvezetés számára f őként a városcentru-
mok népességének a csökkenése, a középosztálybeliek kimenekülése okoz gondo-
kat. A szakmai közvélemény a várostervezés mai folyamatait, érdekviszonyait bí-
rálja, és a társadalmi (egyben számos szakmacsoport) részvételének a hiányából
fakadó problémákat veti fel. A városépítészek, az urbanisztika (f őként a közép-
európai) képvisel ői a nem kielégítő rehabilitációs folyamatokat, az épített környezet
romlását, a belső városrészek zöld területeinek a csökkenését bírálják. A város-
szociológusok a megvalósított rehabilitációt, a dzsentrifikációt követ ő alacsony
státuszú népesség kirekesztését látja komoly társadalmi problémának. A város-
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 45
növekedéssel, a szuburbanizációval is összefügg ő egyre nagyobb mérték ű gépko-
csiforgalom, a természeti, környezeti problémák és azok kedvez őtlen egészségügyi
hatásai a városlakók és a civil társadalmi szervezetek körében okoznak nagy mérté-
kű elégedetlenséget. A globális gazdaság, a multinacionális cégek differenciált
térségválasztási stratégiái, az ebb ől is fakadó városgazdasági szerkezeti nehézségek,
a munkanélküliség, a globális és nemzeti, a lokális gazdaság egyenl őtlen fejlődési
lehetőségei, az ebb ől is következ ő függésrendszerek a városok vezet őinek, a vállal-
kozóknak, a szakembereknek, de a lakóknak is igen nagy problémákat okoznak.
A társadalmi problémák miatt a város az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyel-
met kap az Európai Unió kohéziós politikájában, tervezési gyakorlatában is. A váro-
si problémák megoldási törekvései számos európai ország esetében eredményezték
a várospolitikai figyelem növekedése mellett a várostudományok meger ősödését is.
Új várostudományi kutatási központok alakultak meg, egyetemi várostudományi
stúdiumok szervezésére, master programok és doktori iskolák megalapítására került
sor. Tudományos könyvek sokasága jelenik meg. Kutatói együttm űködések jöttek
létre, köztük átfogó nemzetközi kutatások, nemzetközi konferenciák. A Helsinkiben
rendezett konferencia is része ennek a folyamatnak, az Európai Unió városi társa-
dalmi problémák kezelésére törekv ő új koncepcióinak.
A városkutatásokkal kapcsolatos új módszertani igények
Az egydimenziós elemzések problematikája
A városi térségek, a városi társadalmak átalakulása miatt egyre többen javasolják
a városkutatások szemléleti módjának fejlesztését, új elméleti modellek megalkotá-
sának szükségességét. Az International Social Science Journal 2004. szeptemberi
különszámában, amely az ún. megavárosokkal foglalkozik, Vladimír Kolossov és
John. O. Loughlin azt állítják, hogy a világvárosokkal, globális városokkal kapcso-
latos nagy elméletek nincsenek empirikusan megalapozva, hogy a világgazdaság és
a nagyvárosok közötti kapcsolatokat jelz ő kritériumok konkrét kutatások keretében
nincsenek ellen őrizve (Kolossov—Loughlin 2004). A világvárosok ma általában el-
fogadott rangsorai alapvet ően szakértői vélekedéseken és nem empirikus vizsgálato-
kon nyugszanak. Bár újabban vannak ebben kivételek is. Az idézett szerz ők Peter
Taylor, illetve a Globalisation and World Cities Study Group at the University of
Loughborough(GaWC) munkáit említik. Ennek keretében 300 világvárost elemeztek
és tipizáltak empirikus eszközökkel, a városok és globális gazdasági, üzleti szolgálta-
tások közötti kapcsolatrendszerek szerint (Kolossov-Loughlin 2004, 414).
A nagyvárosokat ma általában gazdasági, infrastrukturális jelleg ű tényezők alap-
ján helyezik el a globális városi rendszerekben. A leginkább használatos mutatók, a
nemzetközi közlekedés, és telekommunikációs kapcsolatok, a transznacionális,
multinacionális cégek központjainak az elhelyezkedése, a nemzeti piacokhoz törté-
nő integráció, a globális munkaer őpiac új területi megoszlása, üzleti és tudásbázisú
szolgáltatások, a nemzetközi kapcsolatok, és végül a társadalmi szervezetek területi
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
46 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
elhelyezkedése, a kulturális innovációk, végül a legfontosabb társadalmi problémák
megnyilvánulásai (Kolossov—Loughlin 2004). A felsorolt tényezőkből is jól látszik,
hogy társadalmi mutatók alig szerepelnek a vizsgált kritériumok között. Ezt a
szempontot többen is hiányolják a mai városkutatásokból. Mattei Dogan tanulmá-
nya szerint például igen nagy probléma, hogy a világváros vagy a globális város
koncepciók csak „egydimenziós", f őként gazdasági összefüggésekre koncentráló
elemzéseket adnak, s ezek nem elegend őek a társadalmi valóság értelmezéséhez
(Dogan 2004). Véleménye szerint azért sem, mert a 400 gigantikus városban él ők
nem mindegyikét érintik a globális gazdaság kedvez ő hatásai. Ezek a hatások alap-
vetően csak egy meghatározott körre terjednek ki, f őként a gazdasági elitre, illetve a
globális gazdasághoz kapcsolódó egyéb társadalmi, szakmai csoportokra. Az itt
élők többsége kimarad a nemzetközi kapcsolatok rendszereib ől. Véleménye szerint
nagyon fontos vizsgálati kérdés például az, hogy az 500 legnagyobb multinacionális
cég, a nagy bankok hol helyezkednek el a földrajzi térben. Hiszen a kapitalista
rendszer ezzel a kérdésfeltevéssel nagyon jól elemezhet ő. Ezzel a megközelítési
móddal azonban számos egyéb kérdés, közte a városi társadalmi problémák, a váro-
si társadalmi élet legkülönböz őbb feltételei, a városok kulturális és (a gazdaságon
kívüli) egyéb szerepei is kívül rekednek a vizsgálatba bevont problémák köréb ől. A
városi társadalmak viszonyairól, közte a városi szegények viszonyairól sincs ele-
gendő ismeret (Dogan 2004).
Az „egydimenziós", főként gazdasági összefüggésekre koncentráló elemzéseket
egy korábbi munka keretében szerz őtársaimmal együtt magunk is bíráltuk (Szirmai—
A. Gergely—Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2003). A szóban forgó munkában kevésbé
teoretikus, inkább szociológiai szempontból leírtuk, hogy meghatározott tudomány-
történeti, de főként gazdasági, társadalmi okai, érdek-meghatározottságai vannak az
egydimenziós elemzésnek, és az ebb ől is fakadó városfejlesztési koncepcióknak.
A világgazdasági szükségletek teremtették meg (Dogan szóhasználatával) az egy-
dimenziós, gazdasági alapú városelméleteket az 1970-es, és 1980-as években. Ezek
az elméletek akkor teljes mértékben relevánsak voltak, hiszen részben kifejezték,
részben segítették a világgazdasági egységesülés folyamatait, azok városi háttér-
folyamatait is kifejlesztették. A volt szocialista országokban az 1990-es évek elején,
a gazdasági-társadalmi átmenet id őszakában szintén teljes mértékben elfogadottak
voltak a globális gazdasági városelméletek, azok megközelítési módjai és az ezek-
ből is adódó városfejl ődési utak is. A kelet- és közép-európai országok számára a
globális városokkal való kapcsolat ekkor valóban els ősorban gazdasági szempont-
ból volt fontos. Ebben szerepet játszott az is, hogy a nemzeti politikai elitcsoportok,
de az átmenetet vezényl ő, és a várossal foglalkozó szakmai csoportok sem tudtak
más utat elképzelni, mint a kizárólag gazdasági dinamizmusra alapozott átmenetet,
az európai városrendszerbe történ ő gazdasági integrációt.
A tények szerint ezek az elméletek addig megfelel ők, amíg a gazdasági fejl ődés
szükségletei ezt így kívánják, és amíg nem jönnek létre a paradigmaváltás társadal-
mi feltételei. A paradigmaváltás társadalmi feltételeit, az egydimenziós megközelí-
tés helyett a komplex, gazdasági és társadalmi tényez őkre is figyel ő felfogást az
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 47
egydimenziós elméleti megközelítés, és az ebb ől is következő szűk körű fejlődés, a
városfejlesztés kedvez őtlen következményei, társadalmi feszültségei és konfliktusai
hozzák létre. A verseny és/vagy együttm űködés problémakörét elemz ő empirikus
kutatásokra alapozott munkánkból is láttuk, hogy a gazdaságra alapozott városfejlesz-
tési modellekbe vetett hitet alapvet ően a városi társadalmak egyre er őteljesebbé váló
kritikái, újfajta lakóhelyi, társadalmi igényei rengették meg (Szirmai—A. Gergely-
Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2003).
A paradigmaváltás szükségességét nemcsak az egydimenziós megközelítés és fej-
lesztés kedvez őtlen társadalmi hatásai és a városi társadalmak igényei hozzák létre,
hanem a globalizáció, a globális gazdaság kedvez őtlen hatásait bíráló anti-globalizációs
mozgalmak, és a baloldali, köztük új-marxista szakmai csoprtosulások kritikái is.
A fejlett országok kutatóinak a felfogásában ma paradigmaváltás játszódik le. A
Helsinkiben megjelent, várostudománnyal foglalkozó különböz ő szakmacsoportok
egyértelműen deklarálták, hogy ma már nem elegend ő a várostudományokban a
városok és a városfejl ődés gazdasági szempontú megközelítése, és nem elegend ő a
városok gazdasági alapokra helyezett siker-felfogása sem. A 'társadalmi szemponto-
kat is figyelembe kell venni a kutatásokban, a városi siker meghatározásában is.
Miközben a gazdasági és történeti fejl ődés alacsonyabb szintjén (a periférián, vagy a
félperiférián) elhelyezked ő városok (és a szakért ők) még mindig nagyobb hangsúlyt
fektetnek azokra a városelméletekre, városfelfogásokra, amelyek a gazdasági alapú
értelmezésekre, a világgazdasági integráció szükségleteire épülnek. Ez érdekes mó-
don derült ki a Helsinkiben elhangzott kínai el őadásból is. A ma feltörekv ő Kína
számára a globális városokhoz való gazdasági integráció az egyik leglényegesebb cél.
Konvergencia, divergencia kérdésköre
Nyilvánvaló, hogy a városnövekedés európai, ázsiai vagy észak- és dél-amerikai
modelljei, a kínai városfejl ődési folyamatok nagyon differenciáltak, eltér ő tényezők
határozzák meg, más és más tartalmat jelentenek a történeti, társadalmi folyamatok
és a globalizációs hatások szempontjából egyaránt. Josef Gugler a „szegény" or-
szágok nagyvárosait összehasonlító módon elemz ő, átfogó munkáiban arra az alap-
vető megállapításra jut, hogy a vizsgált nagyvárosok (Bangkok, Kairó, Hong Kong,
Jacarta, Johannesburg, Mexikóváros, Moszkva, Mumbai, Sao Paulo, Szöul, Sanghaj
és Szingapúr) sokkal inkább eltér őek, mint hasonlóak. Bár ezek a városok természe-
tesen kifejeznek közös vonásokat is, többek között azért is, mert részei a globális
világgazdaságnak, noha csupán „második szint ű játékosok", pénzügyi és szolgálta-
tási szerepeik fontosak, parancsnoki funkciókat is betöltenek a globális gazdaság-
ban. De ennél is fontosabb meghatározottságok fakadnak abból, hogy jelent ős nem-
zeti, regionális szerepeket is vállalnak (Gugler 2003). A városok közötti eltéréseket
a differenciált történeti háttér, a mai napig érvényes történeti folyamatok, a diffe-
renciált gazdasági és politikai körülmények és a sajátos demográfiai hatások, a
városi és a vidéki régiók közötti különbségekkel is összefügg ő migrációs trendek
okozzák és magyarázzák — állítja (Gugler 2004).
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
48 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Az összehasonlító városkutatásoknak történetileg is visszatér ő kérdésfeltevése a
hasonlóságok és a különbségek vizsgálata, a divergencia vagy a konvergencia prob-
lematikája. Ma mégis mintha több szó esnék a különbségekr ől, mint a hasonlósá-
gokról, fontosabb lenne a divergencia, mint a konvergencia feltárása. S bár vélemé-
nyem szerint mind a két szempont feltárása egyformán fontos, a vonatkozó súly-
pontok eltolódása kutatásmódszertani kérdésekkel is összefügg. Egyrészt kiderült,
hogy sokkal több kutatási ismeret van a városokra általában is jellemz ő folyamatok-
ról, mint az eltérésekr ől. Másrészt azért a meglév ő kutatásokból nyilvánvalóvá
váltak a lokális meghatározottságú urbánus folyamatok is, világossá vált, hogy a
városok között igen sok a különbség, a hasonlóságok mellett igen sok az eltérés is.
Az okok között lehetnek a globalizációs folyamatok kedvez őtlen hatásai, a városi
térben jelentkez ő társadalmi problémák és konfliktusok, a központi hatalmaknak a
problémák kezelésével kapcsolatos sikertelen törekvései is. A központi és a helyi
önkormányzatok számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy a városi problémák csak a
helyi civil társadalmak részvételével kezelhet ők. Ehhez szükség volt a civil társa-
dalmak megerő södésére, a városi társadalmaknak a globálissal szembeni ellenállására
is, ezzel összefüggésben a globalizáció-ellenes mozgalmak, valamint olyan szakma-
csoportok megjelenésére, melyeknek tagjai a lokális folyamatok, a történeti kondicio-
náltságok megismerését a korábbiakhoz képest sokkal fontosabbnak tartják. A Hel-
sinkiben rendezett konferencia erre is jó példa, az el ő adók közül többen is említették a
városi társadalmi, gazdasági különbségek, a történeti tényez ők jelentőségét.
Európai városi problémák és kutatási témák
Az európai városkutatások tematikus elemzése kétség kívül meghaladná a tanul-
mány kereteit. A „Forward Look in Urban Science, Final Conference" el őadásaiból,
illetve a megalapozó workshopok által bemutatott kutatási eredményekb ől az lát-
szik, hogy a legfrissebb kutatások a nagy társadalmi-gazdasági változásokkal, az
urbanizáció legújabb trendjeivel, a globális gazdaság területi és társadalmi hatásai-
val, a nagyvárosi társadalmak strukturális átalakulásával, a térbeli társadalmi prob-
lémákkal és konfliktusokkal foglalkoznak.
A 2004. június 11-12.-én Párizsban megrendezett találkozó f ő kérdése az volt,
hogy milyen városi társadalmak szervez ő dnek a mai Európában? A vita során a
város társadalmi szövetének az átalakulása, a történeti okokkal is összefügg ő
egyenl ő tlenségek derültek ki. A közvetlen emberi köt ődések, a szomszédságok
szerepének a fontossága, a társadalmi kohézió szükségessége is megfogalmazódott.
A bevándorlók integrációs problémái, a kirekesztés jelenségei, a bevándorlók pasz-
szív politikai részvétele a társadalmi participáció jelent őségére mutattak rá.
A társadalmi részvétel problematikája a közterek funkcióinak alakulásával is ösz-
szefügg. A közterek történetileg mindig is fontos szerepeket töltöttek be a városok
társadalmi életének formálásában, a társadalmi integrációban. A Helsinkiben meg-
rendezett zárókonferencián érdekes angol esettanulmány hangzott el a régi ipari
városok közterületeinek átalakulásáról, új funkcióinak megjelenésér ől. Az eset-
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 49
tanulmány szerint a telekprivatizáció következtében átalakult a közterületek közös-
ségi használhatósága, a korábban szabad közterületen megjelen ő magánterületek
tiltó táblái fokozatosan kiszorítják az embereket az addig szabadon használt köz-
területekről, létrehozva ezzel a bennmaradottak, illetve a kirekesztettek új, egyben
egyenl őtlen világát (Muir 2005).
Az építészek szerint a városközpontok átalakulása, a „citysedés" folyamata a globá-
lis gazdaság hatalmi törekvéseinek építészeti jellegzetességekben, toronyházakban, a
mai modern építőanyagokban való megjelenésével kapcsolatos. A globális gazdaság
terjedésével a városközpontokban új intézmények, bankok, irodák, luxuslakások
jelennek meg. Egy Helsinkiben elhangzott el őadás, a berlini Potsdam-teret, mint a
globális gazdaság piacát, befogadó terét mutatta be, a kapcsolódó bevásárló közpon-
tokkal és a fogyasztókat vonzó showm űsorokkal, mindazokkal tehát, amelyek nem-
csak eladhatóvá teszik a modern piacgazdaság termékeit, hanem amelyek átalakítják,
új funkcionális és társadalmi tartalommal töltik be a közösségi tereket (Lehrer 2005).
A városi élet kockázatait és a társadalmi sérülékenységet 2004. június 24. és 27.
között Lipcsében vizsgálták meg egy másik workshop keretében. A kutatások sze-
rint az európai városokban, de kiváltképp a harmadik világ városaiban kialakuló
szegénység, az egyenl őtlenségek éleződése, a társadalmi konfliktusok, a modern,
globális városi bűnözés, a városi élettel összefügg ő stressz és az egészségügyi prob-
lémák jelentős mértékben növelik a városi életforma kockázatait. A nagyvárosi élet
ma egyik legnagyobb kockázatát a terrorizmus jelenti. Ezért is kísérte kiemelt
figyelem Harvey Molotch Helsinkiben tartott el őadását. Az el őadó szerint a világ
szinte egyforma repül őterei nemcsak a globális gazdasági szerepl ők kommuniká-
ciós, kapcsolódási tereit hozták létre, hanem a globális gazdaságpolitika hatalmi
viszonyait, domináns törekvéseit, köztük az amerikai politikai és gazdasági befo-
lyást is kifejezik. A nagyvárosokhoz kapcsolódó repül őterek és az utasszállító gé-
pek többnyire az amerikai technikát és gazdasági hatásokat közvetítik. Ezek a terek
azonban a nemzetközi terrorizmus terjedéséhez is hozzájárulnak, hiszen a mai repü-
lőterekhez kapcsolódó biztonsági rendszerek is a globális világpolitikai beállítottsá-
gát fejezik ki, az érintett civil társadalmak szempontjai és a differenciált veszélye-
zettségei, az ebb ől is fakadó differenciált (például a gyerekekre, az id ősebbekre is
figyelő) védelem ezekb ől a terekből teljesen hiányzik. (Molotch 2005).
A társadalmi megalapozás, a lokális szempontok érvényesítésének a gondolata
nemcsak a terrorizmus elleni védelmi rendszer összefüggésében merült fel. A városi
kockázatok lehetséges érintettjeinek a védelme érdekében egy olyan új típusú váro-
si térkép készítését javasolták, amely összegy űjti, és térképre viszi a társadalmi
szempontból különösen sérülékeny városrészeket és azok lakosságát, a veszélyezte-
tett csoportok körét. Ezzel is biztosítva a várospolitikai figyelmet, az ahhoz szüksé-
ges monitoring rendszer kialakítását is. 3
2004. szeptember 17-18.-án Prágában rendezték meg azt a szakmai találkozót,
ahol a városi civilizációs problémákról volt szó. A f ő kérdés az volt, hogy az európai
városok fejl ődésében milyen szerepet játszik a kultúra, a kulturális aktivitások. To-
vábbá, hogy mit jelent a sikeres városfejl ődés, milyen tényezők játszanak szerepet a
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
50 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
városok közötti versenyben. A munkacsoport legfontosabb megállapítása az volt,
hogy a sikeres városi fejl ődés csak komplex módon képzelhet ő el. Ennek értelmében
egyensúlyra kell törekedni a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió és a
fenntartható fejl ő dés szempontjai között. Többek között azért is, mert az igazi ver-
senyképességet az üzleti világ és a magánélet közös sikeressége adja. A résztvev ők
megfogalmazták, hogy új európai paradigmák fejl ődése tapasztalható, a sikeres
(successful) város fogalmát egyre inkább a közösségi (good) város fogalma váltja fel.
A közösségi város fogalma a társadalmi kontroll és a társadalmi részvétel proble-
matikáját is felveti. Ki, illetve kik irányítják a városok fejl ődését, mely szerepl ők
azok, amelyek ma részt vesznek a városi folyamatok szabályozásában, a kialakult
társadalmi problémák enyhítésében? Az európai demokratikus rendszerekben cél a
városi társadalmak, az összes érintett társadalmi szerepl ő részvétele, a helyi, illetve
a központi kormányzatok differenciált szerepvállalása mellett.
A különböző kutatások szerint a modern nagyvárosi fejl ődés fontos szerepl ői, tár-
sadalmi és politikai értelemben is irányító tényez ői a multinacionális cégek. A nagy
nemzetközi cégek els ő sorban gazdasági érdekeik és funkcióik miatt jelennek meg a
nagyvárosi terekben, hiszen azok biztosítják a m űködésükhöz szükséges infrastruk-
túrát, munkaer ő t. A multinacionális cégek központjai parancsnoki funkciókat is
betöltenek, s bár ezek a funkciók többnyire a nagyvárosi terek határain, az országok
határain is túllépnek, hiszen a leányvállalatok többnyire máshol találhatóak. Mégis
befolyásolják az adott városok, várostérségek hatalmi viszonyait, nemcsak a befize-
tett adóikkal, hanem részben politikai befolyásukkal, gondoljunk a nemzetállamok-
kal való sajátos viszonyukra, a nemzetállamok fokozatos kiszolgáltatottságára
(Sassen 2000). A nagy cégeknek vélhet őn erős társadalmi és politikai kontroll lehe-
tő ségét kínálja az a tény, hogy a városi társadalom jelent ős részének (sokszor éppen
a társadalmi gazdasági modell m űködése szempontjából lényeges csoportoknak, ha
nem is a legjobb feltételekkel, de) munkát kínálnak, s hogy a városi elit (vélhet ően)
legbefolyásosabb csoportjait integrálják.
A helsinki konferencián elhangzott kínai el őadás az európaitól eltér ő helyzetre, az
állam növekvő politikai és társadalmi befolyására mutatott rá. A 19. századi Kína a
világ legkevésbé urbanizált térsége volt. S bár ma a városi népesség koncentrációja
a világ urbanizációs szintjéhez képest még mindig alacsony (26%), Kínában rend-
kívül dinamikus urbanizáció zajlik le. A kínai nagyvárosok egyre fontosabb szere-
peket töltenek be a globális városhierarchiában, a regionális jelent őségük is számot-
tevő (Smith 2004). Az állam erő teljes mértékben támogatja az urbanizációt, egy-
részt azért, hogy ezzel is gyorsítsa a globális gazdasági integrációt, másrészt pedig
azért, hogy biztosítsa a gazdaságilag és társadalmilag növekv ő jelentőségű várostér-
ségek állami politikai kontrollját (Wing-shing 2005).
A globális gazdaság terjedésével összefügg ő modern kolonializáció szempontjait
vetette fel egy másik el ő adás, amely az afrikai nagyvárosok, köztük kiemelten
Johannesburg társadalmi átalakulását, a jellemz ő térbeli társadalmi egyenl őtlensé-
geket mutatta be (Mabin 2005).
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 51
Az ún. „szegény" országok elemzésekor a Josef Gugler által szerkesztett kötet is
foglalkozik Johannesburggal, amely Dél-Afrika igen fontos városrégiója
(Crankshaw—Parnerl 2004). A johannesburgi esettanulmányból kiderül, hogy az
etnikailag és faji hovatartozás szerint történetileg mindig is vegyes városi társada-
lomban az állam diszkriminatív politikái miatt a fehérek és a feketék közötti egyen-
lőtlenségek hosszú időn keresztül sokkal jellemz őbbek voltak, mint a fajokon belüli
társadalmi egyenl őtlenségek. A legújabb, demokratikusan megválasztott kormány
kevésbé diszkriminatív politikája óta a helyzet megváltozott, csökkentek a fehérek
és a feketék közötti egyenl őtlenségek, miközben élesebbé váltak a feketék közötti
társadalmi differenciáltságok. A kialakult helyzetnek két f ő oka is volt. Az utóbbi
évtized demográfiai adatai szerint 1940 és 2000 között a johannesburgi városi tér-
ségben megfigyelhető volt az afrikai népesség hatalmas mérték ű növekedése, a
fehér lakosság arányának fokozatos csökkenése. Az afrikai népesség azonban sze-
lekciós mechanizmusokon, a várospolitika adminisztratív szabályain keresztül
áramlott be a nagyvárosba. A lakáspolitika csak azoknak az afrikai, egyben valami-
lyen szinten képzett munkásoknak a városba költözését támogatta, akik a johannes-
burgi régióban születtek, a többiek, f őként a szakképzetlenek, csak munkát vállal-
hattak, munkásszállásokon lakhattak, a családjuk a vidéki térségekben maradt. Ez-
zel létrehozták az „urbanizált" és a „vándorló" afrikaiak közötti társadalmi ellent-
mondásokat (Crankshaw—Parnerl 2004).
A fejlődő országok sokaságában figyelhet ő meg hasonló jelenség, a vidéki népes-
ség egyre növekv ő mértékű nagyvárosi térségekbe történ ő áramlása. Ezzel kapcso-
latban Mattei Dogan a tanulmányában (Dogan 2004) ugyanazt kérdezi, amit de-
mográfusok, szociológusok, közgazdászok sokasága kérdez: miért vándorolnak e
nagyvárosokba a vidéki lakosság milliói? Vélhet őleg azért — állítja —, mert még
mindig jobbak a megélhetési esélyeik a városokban, a városok környékén, mint a
falvakban (Dogan 2004, 355). Dogan szerint a tények azonban azt mutatják, hogy
ezek az emberek többnyire nem találják meg a számításaikat, hiszen a megavárosok
perifériáin növekszenek a fizikailag és társadalmilag egyaránt leromlott negyedek, a
slumök, a „bidonville"-ek. Ezért is jogos az a dogani kérdés, miért nincsenek forra-
dalmak, csak elszórt kisebb összeütközések jönnek létre ezekben a városokban,
ahová az elkeseredett vidéki lakosság tömegesen költözik be, megélhetést és lakást
keresve? John Walton szerint azért, mert a városi tiltakozó akciók nem rendelkez-
nek átfogó ideológiai irányokkal, a megmozdulások célja inkább figyelemfelkeltés,
mint a forradalom kirobbantása (idézi: Dogan 2004, 354-355). Bizonyára a városi
társadalmak mai hatalmi szerkezete, az egyéni és közösségi függési rendszerek is
meghatározzák a kialakult helyzetet. Az országonként eltér ő jellegű hatalmi és
politikai kontroll, az állam nagyvárosokba allokált szervezetei, az önkormányzatok
és a multinacionális és egyéb nagyobb cégek közös változatásellenes érdekviszo-
nyai, a munkavállalók helyzetbeli (jövedelmi, hatalmi) megosztottsága, a közösségi
szerveződés hiánya is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejl ődő országok nagyvárosi
munkássága nem lázad fel a helyzete ellen.
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
52 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Városi problémák és kutatási témák Magyarországon
Az 1990-es évek elején a hazai városkutatások többsége a rendszerváltás folyama-
taira koncentrált. A kutatások célja egyrészt azt volt, hogy feltárják a centralizált
politikai és társadalomirányítási modell válságának következményeit, másrészt az,
hogy megvizsgálják a piacgazdaság és az új városi társadalmak kialakulásának az
összefüggéseit, valamint a nyugat-európai városrendszerbe történ ő integráció ki-
bontakozásának a feltételeit (Enyedi 1998). Ebben az id őszakban számos kutatási
eredmény született a lakás- és telekprivatizációs folyamatok hatásairól, a centrali-
zált lakásszektor átalakulásáról, az új lakáspiaci formák kialakulásáról, a lakáspiac
átalakulásával kapcsolatos lakásmozgalmakról, társadalmi konfliktusokról is
(Hegedűs—Tosics 1998; Gy őri—Matern 1997).
A városok rendszerének átalakulása, az új városi funkciók kialakulása, a városhie-
rarchiát újonnan megszabó tényez ő k, az európai városrendszerbe való integráció
szempontjainak a feltárása (Beluszky 2000) mellett nemzetközi összehasonlító vizsgá-
latok is születtek az ún. szocialista új városok és a régi városok viszonyairól, a hason-
lóságot és a különbségeket bizonyító tényez őkről, (Szirmai 1998; Haumont-
Jalowiecki—Munro—Szirmai 1999), továbbá a hazai iparvárosok átalakulásáról
(Germuska 2004). A városi gazdaságok átalakulása, a helyi gazdaságok szervez ődése,
a transznacionális és multinacionális vállalatok, a külföldi m űködő tőke érkezésének
városfejlesztő hatásai számos kutatás tárgya volt (Nagy 2004; Rechnitzer 1993).
A városok társadalmi és gazdasági átalakulásában betöltött vezet ő szerepe miatt
Budapestrő l igen sok kutatás készült. Ezek között több olyan összegz ő munka is
megjelent, amely a fő város gazdasági és társadalmi strukturális átalakulását, a tör-
téneti hátteret egyaránt bemutatta (Enyedi—Szirmai 1992; Ladányi—Szelényi 1997).
Konkrét kutatási eredmények vannak a f ő városi társadalmak átalakulásának a fo-
lyamatairól, a térbeli társadalmi elkülönülés történetileg is meghatározott formáiról,
a legújabb szegregációs trendekről is (Csanádi—Ladányi 1992).
Több kutatás is foglalkozott a budapesti agglomeráció átalakulásával, a városcent-
rum és a környék gazdasági szempontú kapcsolatrendszereivel, a globális gazdaság,
a multinacionális cégek telephelyválasztási stratégiáinak térségfejleszt ő hatásaival
(Izsák 2003; Diczházi—Matolcsy 1997). Budapest közép-európai régióban betöltött
új nemzetközi szerepeinek az elemzésére egy átfogó akadémiai kutatás keretében
került sor (Barta—Enyedi—Glatz 1998). A budapesti városfejl ődési folyamatokkal, a
meghatározó érdekviszonyokkal több kutatás is foglalkozott. Az 1990-es évek ele-
jén empirikus kutatás készült a budapesti várospolitika európai integrációs straté-
giájáról, Budapest, Bécs és Pozsony lehetséges együttm űködését meghatározó ér-
dekviszonyokról (Faymann—Szirmai 1993). 2003-ban empirikus kutatás elemezte a
globális gazdaság érdekviszonyaival összefügg ő városfejl ődési folyamatokat, a
belső egyenl ő tlenségeket, a globális hatásokat differenciált módon közvetít ő építé-
szet és várostervezés szerepeit, érdekviszonyait is (Szirmai—Baráth 2003). Kötetek
jelentek meg Budapest jöv ő beni lehetséges fejlesztési stratégiáiról is (Lukovich-
Csontos 2002; Vidor 2005).
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 53
Az 1990-es évek második felében a városkutatások figyelme egyre inkább a
globalizáció problémái, a globális gazdaság városfejlődési hatásai felé fordultak. A
témához kapcsolódó kutatásokból egyrészt kiderültek a külföldi m űködő tőke érke-
zésének a regionális és városfejl ődésre gyakorolt pozitív következményei, a város-
fejlődést dinamizáló tényez ők, a szerkezetváltás folyamatai, másrészt nyilvánvalóvá
váltak a külföldi működő tőke érkezéséb ől fakadó városi egyenl őtlenségek is, a
centralizált területi fejl ődés sajátosságai, a városok el őnyei, és a bels ő differenciált-
ságok is (Keune—Nemes Nagy 2001).
A világgazdaság átalakulásának nagy trendjei, ezek Budapest fejl ődésére gyako-
rolt hatásai is kiderültek (Cséfalvay 1999). A külföldi működő tőke érkezésének
várható jöv őbeni tendenciáiról is készültek kutatások. Ezekb ől a meglév ő városi
gazdasági és szolgáltatási el őnyök hatása derült ki. S ez azt a feltevést kínálja, hogy
vélhetően a jöv őben tovább növekednek a városi és a falusi térségek, a nagyobb és
a kisebb városok közötti gazdasági és fejl ődésbeli egyenlőtlenségek (Barta-
Bernek—Nagy 2003). A legújabb regionális gazdasági kutatások szintén ezt a ten-
denciát igazolják, a külföldi működőtőke-befektetések területi elhelyezkedése to-
vábbra is rendkívül koncentrált, ebben nincs változás az utóbbi néhány évben
(Antalóczy—Sass 2005).
A hazai szakirodalom szerint a városi, a térségi gazdaság fejl ődése számára rend-
kívül fontos a külföldi vállalatok térségi, lokális beágyazottsága. Ennek révén job-
ban integrálódik a t őke, illetve ez biztosítja a magyar vállalatok hosszú távú fejl ő-
dését (Barta 2002). A magyar szakirodalomban vitatott a globális gazdaság térségi
integrációjának a problematikája. Ezért is fontos a multinacionális cégek és a városi
társadalmak viszonyának a vizsgálata. A Székesfehérvár vizsgálatból kiderültek az
elzárkózás jelenségei, az ezzel kapcsolatos társadalmi konfliktusok is, de az integ-
ráció folyamatai is (Szirmai—A. Gergely—Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2003).
A városverseny problematikája szintén fontos kutatási téma volt. Számos kutatás
foglalkozott az európai városversenyben való részvétel feltételeivel, a városok ver-
senyében elérhet ő siker problematikájával is. A kutatásokból kiderülnek a sikeres
városverseny gazdasági, infrastrukturális, intézményi és társadalmi feltételei, a
gazdasági sikeresség mellett a társadalmi sikeresség kritériumai is (Enyedi 1997;
Lengyel—Rechnitzer 2000; Szirmai—A. Gergely—Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2003;
Timár—Velkey 2003). Nyilvánvalóvá váltak a városversenyben elfoglalt pozíció
meghatározó tényez ői is, a földrajzi, illetve a regionális helyzet, a nemzeti és a
térségi, helyi várospolitikák jellegzetességei, a városi társadalmak jellegzetességei,
a makrogazdasági és társadalmi körülmények (Nemes Nagy 2000, 2001), továbbá az
összefüggések a városok innovációs potenciálja és a városversenyben való részvétel
között (Rechnitzer 1993).
Az adott téma keretében egyre fontosabb kérdésként merül fel a kommunikációs
és információs rendszerek, valamint a technológia szerepe. Ennek keretében számos
esettanulmány készült a magyar városhálózat info-kommunikációs helyzetér ől, a
városok szerepér ől az információs társadalom építésében és a versenyképességben
is (Horváth—Rechnitzer 2004).
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
54 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A rendszerváltás keretében, a piacgazdaságra való áttérés során, a globális gazda-
sági hatások eredményeként is a városi térségekben egyre nyilvánvalóbbá váltak a
társadalmi feszültségek, az új térbeli társadalmi egyenl őtlenségek is. Ezért növe-
kednek a városi, a várostérségi társadalmi problémák feltárására törekv ő vizsgála-
tok. Ezekb ől kiderült, hogy az utóbbi évek során erő södött a térbeli, közte az etnikai
szegregáció (Csanádi—Ladányi 1992; Szelényi 1987; Ladányi—Szelényi 2002). Több
kutatás is igazolta a budapesti térbeli társadalmi szerkezet globális gazdasági hatá-
sokkal is összefügg ő átalakulását (Kovács 2004). Kiderültek az új társadalmi pola-
rizáció jellegzetességei, a hasonlóságok és a különbségek a magyar f őváros, Prága
és Varsó esetében (Weclawowicz 1998). Továbbá a magyar és az európai városi
terek társadalmi szerkezetének f őbb sajátosságaiban érzékelhet ő közeledés trendjei
is (Szirmai 2004). A rendszerváltás óta vitatott a nagy lakótelepek sorsa, társadalmi
átalakulása. A kutatásokból igazolódtak a differenciálódás folyamatai, a társadal-
mi problémákat (történeti okok miatt is) jelent ős mértékben koncentráló lakótelepek
feszültségei, de a megújulás jelenségei is (Csizmady 2003; Szemz ő—Tosics 2003).
Az egyik legújabb városkutatási projekt, amelynek a címe „Várostérségek, tér-
beli társadalmi egyenl ő tlenségek és konfliktusok, az európai versenyképesség térbeli
társadalmi dimenziói" interdiszciplináris módszerekkel (köztük 5 ezer f őre kiterjed ő
reprezentatív kérd ő íves szociológiai felvétellel) vizsgálja meg a nyolc (100 ezer f őnél
nagyobb népességű ) nagyváros és Budapest térbeli társadalmi szerkezetét, az egyen-
lő tlenségek társadalmi hatásait, a konfliktusokat generáló következményeit. 4
Az 1990-es években fokozatosan érzékelhet ővé váltak a városok bels ő gazdasági
és társadalmi különbségei. A várost fejleszt ő gazdasági folyamatok alapvet ően a
belső városrészeket és a városkörnyéket, az el ővárosi zónát (annak meghatározott
részeit) érintették. (Ez utóbbiak jelent ős mértékben az ipari parkok, a kereskedelmi
szolgáltatások, a logisztikai centrumok révén dinamizálódtak). A jövedelmek növe-
kedése és a belvárosi környezeti problémák következtében a belvárosi középosztály
tagjai közül egyre többen költöztek ki a városkörnyéki településekre. Ez is segítette
a városkörnyék fejl ődését. A városközpontokat környez ő belső lakóhelyi övezete-
ket, a korábbi ipari funkciókat betölt ő ún. barna zónákat és a nagy lakótelepek több-
ségét azonban elkerülték a fejl ő dés folyamatai. Mindezek hatására egyre több olyan
városrész jött létre, ahol a fizikai és a társadalmi leromlás jelei egy id őben jelentek
meg. Nem véletlen tehát, hogy növekszik azoknak a kutatásoknak, illetve projek-
teknek a száma, amelyek a belvárosi társadalmi problémákkal, a rehabilitációs
folyamatokkal, azok társadalmi következményeivel, köztük a társadalmi fenntartha-
tóság problémájával foglalkoznak. A kutatásokból f őként a Budapestre jellemz ő
várospusztulás jelenségei derülnek ki, a fizikai és társadalmi problémák koncentrá-
lódásának folyamatai, valamint a városfelújítás állami és piaci meghatározottságai
(Lichtenberger—Cséfalvay—Paal 1994). A slumként nyilvántartott területek lakossá-
ga társadalmi helyzetének a feltárására, a szanálással kapcsolatos beállítottságok
vizsgálatára szintén Budapesten került sor (László—Tomay 2002). A Városkutatás
Kft. átfogó tanulmányt készített a szociális városrehabilitáció koncepciójának, a
szükséges eszközrendszerek megalapozására (Gerőházi 2004). 2004-ben a MUT
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 55
átfogó projektet indított a rehabilitáció környezetvédelmi, építészeti, gazdasági, táji és
társadalmi szempontú elemzésére, a kapcsolódó kutatások összegzésére is. A buda-
pesti barnaövezet megújulási esélyeit az akadémiai Stratégiai Kutatások keretében
vizsgálták átfogó módon (Barta 2004). Egy nagy nemzetközi összehasonlító projekt
keretében került sor néhány budapesti leromlott városnegyedben a lakáspolitikák és a
társadalmi kirekesztés összefüggéseinek a vizsgálatára (Jensen et al. 2004). A prob-
lémák kezelésével összefüggésben merült fel a társadalmilag fenntartható városfejl ő-
dés igénye, ennek keretében a társadalmi részvétel szükségessége (Enyedi 2004).
Összegzés: a jöv őre vonatkozó kutatási javaslatok
A helsinki konferencián elhangzott el őadásokban és a vitákban, valamint a jöv ő-
beni legfontosabb új kutatási irányok megfogalmazásakor egyaránt kiemelt figyelmet
kaptak a városi társadalmi problémák. A konferencia résztvev ői között megegyezés
alakult ki abban, hogy a városi kutatások keretében egyre nagyobb hangsúlyt kell
fektetni a városi lakosság szempontjaira, a társadalmi összefüggések feltárására. En-
nek keretében a városi népesség életkörülményeinek, életformáinak, kulturális szoká-
sainak az elemzésére, a városi társadalmi egyenl őtlenségek vizsgálatára, a társadalmi
kirekesztés, a szegregáció folyamatainak a feltárására, a gazdasági és a társadal-
mi versenyképesség komplex értelmezésére, a társadalmi kohézió er ősítésére is.
A konferencián részvev ők egyetértettek abban, hogy er ősíteni kell az összehason-
lító elemzéseket, és fel kell tárni az európai, az amerikai és az ázsiai városok közötti
különbségeket és hasonlóságokat is. A kutatásmódszertani problémák tisztázásának
is nagyobb figyelmet kell szentelni. Egyetértés volt a különböz ő módszerek együt-
tes alkalmazásának a szükségességében, a globális és a lokális, az elméleti és az
empirikus kutatások közös alkalmazásának a fontosságában, az interdiszciplináris
kutatások jelentőségében.
A konferencia társadalmi szemlélete és beállítottsága talán a legfontosabb újdon-
ság volt. A kialakult helyzetnek nem lehetett oka a városszociológusok túlsúlya.
Már csak azért sem, mert nem voltak többen az egyéb szakmacsoportokhoz képest.
A társadalmi szemlélet er ősödésének sokkal inkább egy olyan általános felismerés
volt az oka, hogy a városi terek konkrét társadalmi és gazdasági problémái, a kapi-
talista társadalmi modell válsága, a globalizáció kedvez őtlen következményei, a
történelmi elmaradottságok problémái a hagyományos módon, vagyis a társadalmi
eszközök nélkül, a döntési folyamatokból eddig kimaradt civil társadalmi szerepl ők,
a városi társadalom részvétele nélkül kezelhetetlenek.
Ez a felismerés a mai magyarországi kutatásokban is megjelent. A magyar város-
kutatók szerint mindenekel őtt erősíteni célszerű a nemzetközi összehasonlító kuta-
tásokat, fel kell tárni a közép- és a nyugat-európai városfejl ődési trendeket, a kü-
lönbségeket és a hasonlóságokat, a meghatározó tényez őket. Az európai városháló-
zat átrendez ődését, a regionális központok új szerepeit, az európai integráció város-
térségi társadalmi következményeit. Többen javasolták a különböz ő várostípusok
komplex gazdasági és társadalmi elemzését, a fizikailag és társadalmilag különösen
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
56 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
problematikus terek, a nagy lakótelepek, a leromlott belvárosi negyedek társadalmi
folyamatainak a feltérképezését, a rehabilitáció jöv őbeni alakulását is. A magyar
városkutatók fontosnak tartották a térbeli társadalmi szegregáció átfogó vizsgálatát,
a társadalmilag fenntartható városfejl ődés feltételeinek a tisztázását, a civil társada-
lom, a szomszédsági egységek várostervezésben, városfejlesztésben betöltött szere-
peinek az elemzését is. A várospolitika és a civil társadalom kapcsolatrendszereinek
az elemzését is nagyon időszerű kutatási témának tartották.
A közös felismerés oka az európai és hazai tudományos együttm űködések hosszú
történeti hagyományain túl alapvet ően talán mégis a konvergencia jelensége, az a
tény, hogy a magyarországi városfejl ődési folyamatok alapvetően az európai és a
globális hatásoknak megfelel ően alakulnak, hogy hasonló társadalmi, gazdasági,
politikai mechanizmusok formálják a városi társadalmi teret, miközben nyilvánva-
lóak a bels ő eltérések, a történeti társadalmi kondicionáltságok is.
Véleményünk szerint valójában nincs igazán különbség a hazai és az elemzett eu-
rópai városkutatások tematikájában. Talán a hangsúlyokban, a gazdasági, illetve a
társadalmi szempontokra koncentrálás történeti eltéréseiben érzékelni eltéréseket. A
közép-európai megkésettség, az államszocializmus válsága, a rendszerváltás szük-
ségletei miatt az átmenet kibontakozásakor nagyobb kutatási figyelmet kaptak a
gazdasági válság kezelésével, a gazdasági modernizációval és a globális integráció-
val összefüggő jelenségek. Ma már érzékelhet ő a gazdasági és a társadalmi folya-
matok iránti komplex figyelem. A magyar városkutatások — ahogy az európai ősz-
szehasonlító városkutatások is — a jöv őben egyre nagyobb mértékben az Európai
Unió városkutatási politikája és kutatási támogatási rendszere szerint alakulnak, a
hazai kutatási támogatási rendszerek mellett. Ennek alapján jogos az a feltevés,
hogy hosszú távon még er őteljesebb hasonlóság várható a magyar és az európai
városkutatások, a várostudományok jöv őbeni alakulásában, többek között az egyre
bővülő kutatási együttműködések alapján is.
Jegyzetek
A Szerző az Alapítvány meghívására és annak támogatásával vett részt a rendezvényen.
2
A megalapozó anyag az utóbbi 15 esztend ő — főként idegen nyelven publikált — főbb városkutatási
témáit, a témákat meghatározó f őbb városi problémákat elemzi, és javaslatokat ad a jöv őben szükséges
kutatási irányokról. A javaslatok kidolgozásához segítséget kértem a hazai városkutatók nagy többsé-
gétől. Ezt ezúton is köszönöm.
3 A várostérségek társadalmi egyenl őtlenségeit feltáró NKFP kutatásban mi is gondoltunk hasonló
jellegű szociális térkép kialakítására. Meg is kezd ődött az ezzel kapcsolatos megalapozó munka.
4
A kutatást az NKFP támogatja. A projekt megvalósítására szervez ődött konzorcium központja az MTA
Szociológiai Kutató Intézet. Témavezet ő : Szirmai Viktória.
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 57
Irodalom
Alan Mabin, A. (2005) African Cities. (Konferencia el őadás) Helsinki, Finland.
Antalóczy K.—Sass M. (2005) A külföldi m űködőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazda-
sági hatásai Magyarországon. — Közgazdasági Szemle. Május. 494-520. o.
Barta Gy.—Bernek Á.—Nagy G. (2003) A külföldi m űködőtőke—befektetések jelenlegi tendenciái és
területi elmozdulásának esélyei Magyarországon. — Tér és Társadalom. 4.173-190. o.
Barta Gy. (2002) A magyar ipar területi folyamatai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Barta Gy. (szerk.) (2004) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. MTA Társadalomkutató Központ,
Budapest.
Beluszky P. (2000) Adalékok a városállomány 1990 utáni átalakulásához. Horváth Gy.—Rechnitzer J.
(szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások
Központja, Pécs. 115-130. o.
Crankshaw, 0.—Parnerl, S. (2004) Johannesburgrace, inequality, and urbanisation. Gugler, J. (2004)
World Cities Beyond the West, Globalisation Development and Inequality. Cambridge University
Press, 348-371. o.
Csanádi G.—Ladányi J. (1992) Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
Cséfalvay Z. (1999) Helyünk a nap alatt, Magyarország és Budapest a globalizáció korában. Kairosz
Kiadó, Növekedéskutató.
Csizmady A. (2003) A lakótelep. Gondolat, Budapest.
Dicházi B.—Matolcsy Gy. (1997) Budapest újjászületése. — Valóság. 9.36-47. o.
Dogan, M. (2004) Introduction four hundred giant cities atop the world. — International Social Science
Journal, Mega —cities. 181.347-361. o.
Enyedi Gy.—Szirmai V. (1992) Budapest a Central European Capital. Belhaven Press a division of
Pinter Publishers LTD, London.
Enyedi Gy. (1997) A sikeres város. — Tér és Társadalom. 4.1-9. o.
Enyedi, Gy. (1998) Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Enyedi, Gy. (2004) Public Participation in Socially Sustainable Urban Development. Pécs.
Faymann, S.—Szirmai, V. (1993) Budapest: géopolitique et developpement urbain. Act Consultants, Paris.
Germuska P. (2004) Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. 1956-os Intézet,
Budapest.
Gerőházi É.—Somogyi E.—Stömpl P.—Szemz ő H.—Teller N.—Tosics I. (2004) A szociális
városrehabilitáció: koncepció, eszközrendszer és modellkisérletek. Kézirat. Városkutatás Kft,
Budapest.
Glatz F.—Barta Gy. (szerk.) Enyedi Gy. (programvezet ő) (1998) Budapest — nemzetközi város. Magyar
Tudományos Akadémia, Budapest.
Gugler, J. (2003) World Cities in Poor Countries: Conclusions from Case Studies of the Principal
Regional and Global Players. — International Journal of Urban and Regional Research. 3.707-712. o.
Gugler, J. (2004) World Cities Beyond the West, Globalisation Development and lnequality. Cambridge
University Press.
Győri P.—Matern É. (1997) Housing movements in Budapest. — Pickvance, K.L.—Manning, N.—Pickvance,
Ch. (eds.) Environmental and Housing Movements. Avebury, Aldershot, England. 89-143. o.
Haumont, N.—Jalowiecki, B.—Munro, M.—Szirmai, V. (1999) Villes nouvelles et villes traditionelles. Une
comparaison internationale. Edition l'Harmattan, Paris.
Hegedüs, T.—Tosics, I. (1998) Towards New Models of Housing System. — Enyedi, Gy. (ed.) Social
Change and Urban Restructuring in Central Europe.Akadémiai Kiadó, Budapest. 137-169. o.
Hjerppe, R. (1998) Urbanisation: Its Global Trends, Economics and Governance, Government Institute
for Economic Research. UNU/WIDER, The Finnish Ministry of the Environment, Helsinki.
Horváth Gy.—Rechnitzer J. (2004) A vezet ő magyar városok innovációs kapacitása és fejlesztési
elképzelései. MTA RKK NYUTI, Gy őr.
Izsák É. (2003) A városfejlődés természeti és társadalmi tényez ői: Budapest és környéke. Napvilág
Kiadó, Budapest.
Jensen, A.H.—Káhrik, A.—Liias, R. (2004) New ldeas For Neighbourhoods In Europe. University of
Bergen, TUT Press, Bergen.
Keune, M.—Nemes N.J. (szerk.) (2001) Helyi fejl ődés, intézmények és konfliktusok a magyarországi
átmenetben. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest.
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
58 Szirmai Viktória TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Kolossov, V.—Loughlin, J.O. (2004) How Moscow is becoming a capitalist mega-city. — International
Social Science Journal. 181.413-429. o.
Kovács Z. (2004) A budapesti barnaöv lakófunkciójának helyzete és fejlesztési lehet őségei. — Barta Gy.
(szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.
109-129. o.
Ladányi J.—Szelényi I. (1997) A társadalom etnikai, osztály- és térszerkezetének összefüggései az ezred-
forduló Budapestjén. — Kárpáti Z. (szerk.) Társadalmi és területi folyamatok az 1990-es évek Magyar-
országán. MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja, Budapest. 85-96. o.
Ladányi J.—Szelényi I. (2002) Cigányok és szegények Magyarországon, Romániában és Bulgáriában.
4.72-94. o. —SzocilógiaSzeml.
László M.—Tomay K. (2002) A Westend árnyékában. — Szociológiai Szemle. 3.66-90. o.
Lehrer, U. (2005) Image Building and Neoliberalism. Brock University. ESF Final Conference. Helsinki,
Finland.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképességéröl. — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.)
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások Köz-
pontja, Pécs. 130-153.0.
Lichtenberger, E.—Cséfalvay, Z.—Paal, M. (1994) Stadtverfall und Stadterneurung in Budapest. Verlag
der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien.
Lukovich T.—Csontos J. (2002) A mi Budapestünk. Pallas Stúdió, Budapest.
Molotch, H. (2005) Cities and Terrorism. (Konferencia el ő adás) ESF Final Conference Helsinki, Finland.
Muir, T. (2005) The Regeneration of Old Industrial Cities Case Study-Birmingham. University of
Central England. ESF Final Conference. Helsinki, Finland.
Nagy, G. (2004) Measuring the activity of the information society. Creating regional, county and town
level information indexes (in the case of Hungary). — Retkiewicz, W. (ed.) Formation of Information
Society in the Regions of Uniting Europe. University of Lodz Department of Space Economy and
Spatial Planning, Lodz. 124-149. o.
Nemes Nagy, J. (2000) The new regional structure in Hungary. — Petrakos, G.—Maier, G.—Gorzelak, G. (eds.)
Integration and Transition in Europe: The Economic Geography of Interaction. Routledge, London.
Nemes Nagy, J. (2001) Local development, institutions and conflicts in the post-socialist Hungary.
M. Keune. J—Nemes Nagy J. (eds.) ILO, Budapest.
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás —a térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK, Győr.
Sassen S. (2000) Elveszített kontroll? Szuvenerítás a globalizáció korában. Helikon Kiadó, Budapest.
Smith, D.A. (2004) Global cities in East Asia: empirical and conceptual analysis. — International Social
Science Journal. 181.399-412.0.
Stenning, A. (2004) Urban change and the localitites. — Bradshaw, M.—Stenning, A. (eds.) East Central
Europe and the Former Soviet Union, The Post —Socialist States. Harlow, Pearson. 87-109. o.
Szelényi, I. (1987) Housing Inequalities and Occupational Segregation in State Socialist Cities.
11.1-9. o. —InteraiolJurnaofUb ndRegioalsrch.
Szemző H.—Tosics I. (2004) Large Housing Estates in Hungary, Policies and practices. Restate. Utrecht.
Szirmai V.—Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi Á. (2003) Globalizáció és térségi fejl ődés. — Tér és Társa-
dalom. 3. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 29-59. o.
Szirmai V.—Baráth G. (2003) Globalizzazione e urbanistica, la cultura cittadina a Budapest. II ruolo della
pianificazione delle citta' e dell'architettura. — Claudio Stroppa: La cultura urbana tra passato e
futuro. Collana di sociologia, Franco Angeli. 222-239. o.
Szirmai V. (2004) Globalizáció és a nagyvárosi tér társadalmi szerkezete. — Szociológiai Szemle. 4.3-25. o.
Szirmai, V. (1998) „Socialist"Cities (New Towns) in the Postsocialist Era. — Enyedi, Gy. (ed.) Social
Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest. 169-189. o.
Szirmai, V. (2005) Introduction to the State of the Hungarian Urban Research. (Conference paper) ESF
Final Conference. Helsinki, Finland. 26-28 May.
Szirmai, V.—A. Gergely, A.—Baráth, G.—Molnár, B.—Szépvölgyi, Á. (2003) The City and its Environment:
Competition and/or Co-operation? (A Hungarian Case Study). — Discussion Papers. 41. Centre for
Regional Studies, Pécs.
Timár J.—Velkey G. (szerk.) (2003) Várossiker alföldi néz őpontból. (Urban Success from Great Plain
View.) MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, MTA Társadalomkutató Központ, Békéscsaba—
Budapest. 2003.
Vidor F. (2005) Képek és képtelenségek a városok világában. Terc Kiadó, Budapest.
Weclawowicz, G. (1998) Social Polarisation in Postsocialist Cities. — Enyedi, Gy. (ed.) Social Change
and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest. 35-55. o.
Wing-shing, T. (2005) Cities in China. (Konferencia el ő adás) ESF Final Conference. Helsinki, Finland.
Szirmai Viktória : A városkutatások továbbfejlesztésének szempontjai:
Az európai várostudományok jövője.Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 43-59. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 A városkutatások továbbfejlesztésének ... 59
THE PRINCIPLES OF DEVELOPMENT OF URBAN STUDIES:
THE FUTURE OF THE EUROPEAN URBAN SCIENCES
VIKTÓRIA SZIRMAI
The main thesis of the article is the increase of the social, political and economic impor-
tance of urban areas in Europe. Several factors prove this importance including scientific
cooperation, international comparative studies, the creation of new urban research centres,
the establishment of new urban master programs at universities and international
conferences. A significant international conference was organised by the European Sciences
Foundation in Helsinki between 26 and 28 May 2005, where the participants discussed the
future of European urban sciences and new urban research directions.
This article presents the main findings of this conference and the latest critical methodo-
logical aspects of the development of urban studies and compares the Hungarian and Euro-
pean research topics generated by urban social problems. The article concludes that there is
no significant difference between the Hungarian and European research topics, but at the
beginning of the 1990s Hungarian researches dealt mainly with the management of the urban
economic crisis due to the political and economic transition processes, with economic
modernisation and with integration into the world economic system. The social consequences
and social conflicts of the transition period in urban areas received less attention. Recently
we can see a shift in this approach towards social urban issues due to the European integ-
ration process and the increase of urban social problems during the second half of the 1990s.