Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 3-4: 13-21
AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A REGIONÁLIS FEJL ŐDÉS
KAPCSOLATA: MEDIKOMETRIKUS
MEGKÖZELÍTÉS
(Health Care Services and Regional Development:
A Medicometric Approach)
ANTOINE BAILLY
Kulcsszavak:
egészségügy regionális fejl ődés medikometria
Ha a regionális fejl ődést munkahelyek létrehozásával, illetve az életmin őség növekedésével összefüggés-
ben értelmezzük, akkor az egészségügyi szolgáltatások ezen fejl ődés fontos láncszemének tekinthetők,
melyeket befektetésnek és nem költségtényez őnek kell tekintenünk. Az egészségügyi ellátás kínálat oldali
fejlesztése például — különösen a periferikus helyzet ű régiókban — az érintett régiók gazdasági kondíciói-
nak javulását is eredményezheti. Svájcban készült esettanulmányok tapasztalatai alapján négy átfogó
jövőképet vázolunk fel az egészségügyi rendszer regionális átalakulására vonatkozóan.
Egészségügyi szolgáltatások és a regionális fejl ődés
Az egészségügyi szolgáltatások olyan tevékenységeket foglalnak magukba, ame-
lyek a nagyvárosi terek mellett a periférikus helyzet ű térségek esetében is alkalma-
sak arra, hogy el ősegítsék a gazdaság fejl ődését. Térbeli elhelyezkedésük eltér más
szolgáltatásokétól. Számos egészségügyi ellátó intézmény létesítését meghatározza
a betegek száma és az igénybevétel mértéke, de néhány speciális ágazat nem feltét-
lenül követi a népesség eloszlását, elhelyezkedését, hanem például a klimatikus
viszonyok, a természeti környezet el őnyeit kihasználva fejl ődik (p1.: hegyvidéki
kórházak, rehabilitációs központok).
Ezek az egészségügyi szolgáltatások fontos láncszemét képezhetik egy régió gaz-
daságának. A gazdasági szolgáltatások közül gyakran az egészségügyi szolgáltatá-
sok esetében a leggyorsabb a növekedés üteme. Meg kell jegyeznünk továbbá az
ágazat „küls ő" hatásainak jelent őségét is, hiszen a szolgáltatásokat számos esetben
a távolról érkez ő páciensek is igénybe vehetik. Olyan szolgáltatásokról van tehát
szó, melyek a munkahelyteremtés mellett a helyi gazdaság t őkeerejét is fokozzák,
és gazdasági növekedést eredményeznek.
Fischer Clark gazdasági tevékenységekre vonatkozó hagyományos megközelíté-
sével szemben — amely az egészségügyi szolgáltatásokat a nem termel ő ágazatok
közé sorolja — mi ezen szolgáltatásokat (a kórházi szolgáltatásoktól a gyógyszeré-
szeti tevékenységig) a gazdaság „alaptevékenységeinek" tekintjük, hiszen nem
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
14 Antoine Bailly TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
csupán exportálható gazdasági ágazatról van szó, hanem olyan szolgáltatásokról,
amelyek küls ő igényeket is kiszolgálnak.
Az egészségügyi szolgáltatások a helyi befektetések, a helyi életmin őség alakulásá-
ban is szerepet játszanak, és egyre inkább hozzájárulnak a gazdasági fejl ődéshez. A
periferikus helyzetű régiókban bizonyos egészségügyi szolgáltatások hatással vannak
a gazdasági fejl ődés ütemére, és gyakran a legfontosabb foglalkoztatóknak tekinthet ők.
Ha a regionális fejl ődést munkahelyek létrehozásával, illetve az életmin őség nö-
vekedésével kapcsolatban értelmezzük, az egészségügyi ellátó rendszer, mint „alap-
tevékenység" hozzájárul a helyi jövedelmek alakulásához. A kvalifikált munkaer ő,
valamint a kiegészít ő (társadalmi, kulturális és gazdasági) tevékenységek vonzásá-
val az egészségügyi szolgáltatások fontos szerepet játszanak a helyi folyamatokban.
Összességében megállapítható, hogy a szolgáltatások min őségének fejlesztésére
szánt költségek más tevékenységeket is a periferikus helyzet ű régiókba vonzanak,
és a gazdasági fejlettség szintjét is emelik.
Az egészségügyi ellátórendszerre vonatkozóan a regionális politika kevés tapasz-
talattal rendelkezik, aminek az a f ő oka, hogy ezeket a tevékenységeket költségként
és nem befektetésként értelmezi. E hagyományos felfogás azért maradhatott fenn
napjainkig, mert az egészségügy csak részben integrálódott a gazdasági multipliká-
torok fogalomrendszerébe.
A regionális medikometria
A medikometria kifejezést Franciaországban az Orvos Akadémia 1992-ben fogadta
el. A regionális medikometria statisztikai, matematikai módszerek alkalmazása, amely
arra szolgál, hogy tesztelje, véleményezze, el őre jelezze az egészségügy térbeli sza-
bályszerüségeit, az egészségügy valamennyi szerepl őjének szempontjait figyelembe
véve, átfogó és térbeli hatékonyságra törekedve. Néhány éve vált kutatási területté,
mivel az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyre nehezebbé vált, és az
ellátás egyre többe került. A medikometria rendszerszer ű elemzéseit — amelyek lehe-
tővé teszik az egészségügyi ellátórendszer regionális összefüggéseinek megértését —
egyre gyakrabban használják, mert egyaránt ötvözik a földrajz, az epidemológia, a szo-
ciológia és a regionális tudomány módszereit, annak érdekében, hogy ki tudják fejezni a
modern egészségügyi ellátás sokoldalú szempontrendszerét.
A medikometria területén végzett kutatás egyidej űleg többtényezős és többdimen-
ziós, amely hozzájárul az egészségügyi politika és a gyógyászati politika irányainak
meghatározásához, s az egészségügy egyetlen szerepl őjét sem hanyagolhatja el.
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Az egészségügy és a regionális ... 15
Az alábbi egyszerű séma foglalja össze a koncepció lényegét, amely négy
kritériumot vesz figyelembe:
- gazdasági kritérium:
gyógyászati költségek, szemben a társadalmi költségekkel
az egészségügyi ellátó rendszer kínálata, szemben a
betegek igényével
a kötelez ő egészségügyi hozzájárulás, szemben a magán-
jellegű befizetésekkel
- társadalmi kritérium:
közösségi el őjogok, szemben az egyénnel
egyenl őség és szolidaritás, szemben az individualizmussal,
szubjektivizmussal
mennyiség, szemben a min őséggel
— 'területi kritérium:
nemzeti célkit űzések, szemben a regionális célokkal
nemzettudat, szemben a régiótudattal
- időbeni kritérium:
rövid távú célkitűzések, szemben a közép- és hosszú távú
célokkal
örökölt tényez ők, szemben az innovatív tényez őkkel
A medikometria módszerével elemezhet ő specifikus témák száma gyakorlatilag
végtelen. Jelen tanulmány egy ezek közül, amely a kórházak regionális hatását
vizsgálja, nevezetesen egy kórházi intézmény hatását egy adott régió fejl ődésére.
Beszélhetünk egyfel ől az intézmény direkt hatásáról, amely az egészségügyi ellátá-
son keresztül vonzza a betegeket a régióból és a régón kívülr ől egyaránt. Egyre
kevesebb azoknak a helyi lakosoknak a száma is, akik más régiókban gyógykezelte-
tik magukat. Az egészségügyi intézmény közvetlen hatása kifejez ődik abban is, hogy
munkalehetőséget teremt, ezáltal csökkenti a kvalifikált munkaer ő elvándorlását.
A közvetlen hatások a régió pénzügyi folyamataira is befolyással vannak, és köz-
vetett hatásokat is el őidézhetnek:
- Gazdasági-pénzügyi hatások, amelyek részben az adott régióban realizálód-
nak, mivel a bérek egy részét a régióban költik el;
- Életmin őség, amelyet a magas szint ű egészségügyi szolgáltatások és az
egészségügyi infrastruktúra elérése biztosítanak;
- A régió kulturális élete, amelyet az egészségügy területén dolgozó kvalifi-
kált munkaerő jelenléte is gerjeszt;
- A régió presztízse, amely a kedvez ő életfeltételek, életlehet őségek, kulturá-
lis kínálat által az egyéneket és a vállalkozásokat egyaránt vonzza (1. ábra).
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
16 Antoine Bailly TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
1. ÁBRA
Közvetlen és közvetett gazdasági hatások
(Direct and Indirect Effects on the Economy)
Újabb beruházás --
Beruházás: adott javak és Termelés: javak és
szolgáltatások megvétele ---1" szolgáltatások el ő állítása
Bérezés
Kórház
Beruházás
Kereslet: igény az adott
Bérezés szolgáltatások és javak
- 11.> Fogyasztási javak el ő állítása
igénybevételére
Bérezés
Forrás: A Szerző saját szerkesztése.
A medikometria tehát az egészségügyi ágazat átfogó értékelését kínálja, amely az
elsődleges funkciók (betegségmegel őzés, egészségügyi szektor fejl ődése) mellett a
társadalmi és a gazdasági életre gyakorolt hatásokat is magában foglalja. Ezek közé
tartozik a kvalifikált munkaer ő iránti igény, amit a magas szint ű technológiák al-
kalmazása követel meg, de ide tartozik a fogyasztás által generált gazdasági fejl ő-
dés is. Mindezek pedig hozzájárulnak az életmin őség javulásához.
A medikometria az egészségügyi rendszer vizsgálatának térbeli és id őbeni szem-
pontrendszerét is magában foglalja, melynek az a célja, hogy figyelembe vegye
egyrészt a különböző szolgáltatások, mint termékek hatásait a különböz ő régiókban,
másrészt e hatások vizsgálatán keresztül a demográfiai, társadalmi változást, fejl ő-
dést is el ősegítse (2. ábra).
2. ÁBRA
Egy medikometriai vizsgálat általános vázlata
(The General Direction of a Medicometric Examination)
Kereslet:.a.betegek. g,ényelf
Regionális-kinálátli
Gazdasága-hatások ÉI qéga•e gyakorolt hatások Kubai, ralis hatások égió imázsra gyakorolt hatásokil
Társárlahnt•—•gazchl::igrhatásokl
Forrás: A Szerző saját szerkesztése.
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Az egészségügy és a regionális ... 17
Gazdasági és társadalmi multiplikátorok:
svájci kórházak vizsgálata alapján
Svájc periferikus régióinak kórházait vizsgálva tágabb értelemben használtuk a
multiplikátor fogalmát. A vizsgált régiók és gazdasági tevékenységek esetén a javak
és szolgáltatások megszerzésének multiplikátora 1 és 2 között változik. Ha a vizs-
gált érték 1-hez közelít, az azt jelzi, hogy a régiók közvetett nyeresége a javak és
szolgáltatások megszerzése tekintetében nagyon alacsony. A mutató 2-es értéke
pedig azt jelzi, hogy adott régióban a javak és szolgáltatások megszerzésére fordí-
tott összeg duplája az el őzőnek, ami a régió egész gazdaságára óriási hatással van.
A vizsgált svájci térségekben a javak és szolgáltatások megszerzésére vonatkozó
multiplikátorok értéke nagyon hasonló, 1,23 és 1,26 között változik. Ez azt jelzi,
hogy ezek a térségek igen kevés olyan szolgáltatást tudnak nyújtani, amelyekre egy
kórháznak szüksége van.
Az egészségügyi szervezet által a beszerzésekre fordított összeg nagy része a
vizsgált térségek közigazgatási határán kívül realizálódik. Ezért a kantonok egészé-
nél mért magasabb multiplikátor értékek a közigazgatási körzetek esetében gyakran
sokkal alacsonyabbak. A periferikus helyzet ű régiók kórházai esetében például a
közigazgatási körzetek szintjén jellemz ő 1,26, illetve 1,23 érték ű multiplikátor, a
kantonok egésze esetében 1,5 és 1,66-os ez az érték.
A kórházi tevékenység gazdasági el őnyeit a közvetlen és közvetett bérköltségek is
meghatározzák. A bérmultiplikátor azt mutatja, hogy a kórházi tevékenység nem
csupán a kórház által fizetett béreket tartalmazza, hanem más ágazatok által fizetett
bérek is ide tartoznak. Az 1,1 érték például a pénzmozgás 10%-os növekedését
jelzi. Minél alacsonyabb a vizsgált térségeken kívül realizált pénzmozgás, annál
erősebb a bérek közvetlen és közvetett helyi hatása.
Az 1. táblázat adataiból látható, hogy az egészségügy területén realizált beszerzé-
sekre fordított összeg aránya a közigazgatási körzetek szintjén 11% (veveyse-i
kórház) és 33% (meiringeni kórház) között alakul, szemben a kanton egészére (a
táblázat els ő és második sorának összege) jellemz ő értékekkel, mely a vevyse-i
kórház esetében 30%, míg a schwarzenburgi esetében 86%.
A kórházban dolgozók bérének elköltésére vonatkozóan látható, hogy a helyi szint
szerepe sokkal jelent ősebb. Az alkalmazottak fizetésük nagy részét a kórház köz-
igazgatási körzetében költik el (lakás, élelmiszer, szórakozás stb.), ami fontos té-
nyező a helyi gazdaság fejl ődése szempontjából és azért is, mert a bérköltség a
kórházak kiadásainak 75-80%-át jelenti. A vizsgált kórházak esetében mintegy
74-82%-os a bérek helyben történ ő elköltésének aránya. A veveyse-i kórház eseté-
ben a legmagasabb (16%) az adott kantonon kívül elköltött bérek aránya, ami a
kórház határközeli fekvésével magyarázható.
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
18 Antoine Bailly TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
1. TÁBLÁZAT
Az egészségügy területén realizált beszerzések és bérek elköltésének megoszlása
öt svájci kórház esetében i
(Regional Distribution of Purchases and the Spend of Wages on the Field of Health
Care, in the Cases of Five Hospitals in Switzerland)
Schwarzen-
Kórház Gléme Veveyse Meiringen St-Imier
burg
Beszer- 25%
Körzet 27% 11% 33% 30%
zések
A kanton
többi 20% 19% 31% 20% 61%
körzete
Kantonon
kívüli 53% 70% 36% 50% 14%
területek
Bérek
Körzet 76% 75% 75% 87% 76%
elköltése
A kanton
többi 12% 9% 15% 2% 16%
körzete
Kantonon
kívüli 12% 16% 10% 11% 8%
területek
Forrás: Saját számítások.
Ha összehasonlítjuk a kórházak regionális helyzetére vonatkozó tanulmányok
eredményeit, okok és tényez ők sokfélesége tárul elénk. A multiplikátor hatások a
lakosság összetétele és a kórházak elhelyezkedése szerint is változnak. A közigaz-
gatási határok közelében elhelyezked ő kórházak esetében például a beszerzések egy
része a külső területekhez kapcsolódik, a nagyvárosok közelében elhelyezked ők
esetében pedig a nagyvárosokban realizálódik. Mindezen eredmények lehet ővé
teszik számunkra, hogy munkaerő- és beszerzéspolitikai ajánlásokat fogalmazzunk
meg, illetve javaslatokat készítsünk egyes kórházak fenntartása, valamint bezárása
tekintetében (Bailly—Widmer 1997). A medikometria módszerén alapuló tanulmá-
nyok által megfogalmazott ajánlások különbözhetnek a látogatók számát, illetve az
egészségügyi küszöböt alapul vev ő eredményektől. Egy szül őotthonban például
lehetséges, hogy kevesebb, mint 300 szülés zajlik, ugyanakkor óriási vonzereje és
jelentős multiplikátor hatása van. Ebben az esetben egy, a medikometria módszerén
alapuló tanulmány az intézmény fenntartását javasolná, míg normatív alapon a
döntéshozók annak bezárását szorgalmaznák. Jelenleg tehát ez a konfliktus áll fenn
a normatív szemlélet és a medikometrikus szemlélet között.
Ezek, az elsősorban mennyiségi szemlélet ű tanulmányok csak egy részét képezik
a medikometria módszerével készült tanulmányok összességének, amelyek a meny-
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Az egészségügy és a regionális ... 19
nyiségi megközelítésen túl „min őségi" becsléseket is tartalmaznak, vizsgálva például
egy kórház hatását az életmin őség, a kultúra és a régió arculatának alakulására. Az a
tény, hogy a közelben van egy kórház, egy hely, ahova az emberek bizalommal men-
nek és gyógykezeltetik magukat, nagyon fontos tényez ő a területi fejl ődésben.
A kórházak humán tőkéjükkel hozzájárulnak térségük versenyképességének javí-
tásához, megtartva és növelve a népességszámot is. A helyi lakosság, a helyi vállal-
kozások és a kórházi személyzet körében készült felmérések szerint a vállalkozások
esetében fontos telepít ő tényező , hogy alkalmazottaik és családjuk részére kedvez ő
infrastrukturális feltételek álljanak rendelkezésre. Ellenkez ő esetben más térséget
választanak. A vállalkozók véleményéb ől az is kiderült, hogy ők a kórházat min-
denképpen a helyi gazdaság egy fontos szerepl őjének tekintik. A kórházban dolgo-
zók fontosnak tartják a régió kulturális és társadalmi életébe való bekapcsolódást,
míg a helyi lakosság szerint a régió kórházának imázsát is fejleszteni kellene.
LeMche les Bains esete
A Loéche les Bains Reumatológiai és Rehabilitációs Intézet a Valaisi-Alpokban
található. A kórház Valais-ben helyezkedik el, és négy svájci kanton támogatásával
működik. Költségvetési nehézségek miatt három kanton úgy döntött, hogy
felfüggeszti a kórház támogatását, így az egyedüli támogató Valais maradt. A
valais-i egészségügyi miniszter ezzel a következ ő dilemma elé került: zárják be a
kórházat, vagy vizsgálják meg a gazdasági hatásokat, hogy lássák, hasznosak-e a
befektetések a kanton gazdasága szempontjából.
Egy 1998-as tanulmány kimutatta, hogy a betegek 85%-a más kantonból érkezik a
kórházba, és a helyet adó kanton támogatása részben (42%) a helyi és regionális
adókból származik. Ebben az értelemben a támogatásokat befektetésnek is tekint-
hetjük, hiszen lehet ővé teszik a vállalkozások jövedelmez ő működését, 297 fő fog-
lalkoztatásával a multiplikátor értéke 1,39-re emelkedik a kanton szintjén. Ezzel
együtt a kórház gyakorló-, oktató központként is funkcionál, nem jelent pluszkölt-
séget az oktatási rendszer számára.
A medikometria módszerével készült elemzés tapasztalatai alapján megfogalma-
zott ajánlások a következ ők voltak:
- a kantonok támogatását két évig fenn kellene tartani, hogy az intézményi
struktúrát racionalizálni lehessen;
- növelni kellene a más kantonokból érkez ő betegek számát, ezáltal a kórház
ún. „külső" hatása is növekedne.
Két évvel kés őbb készült egy értékelés a bérek és az eredmények
multiplikátoraira, valamint az új támogatási rendszer megalapozására vonatkozóan.
2002-ben a Lo&he les Bains kórház még mindig m űködött, és sokkal jövedelme-
zőbben, mint korábban. A helyi gazdasági struktúra fontos szerepl őjévé és a térség
első számú foglalkoztatójává vált.
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
20 Antoine Bailly TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Négy lehetséges jöv őkép
A regionális medikometria négy lehetséges átfogó perspektívát kínál. Valamennyi
hangsúlyozza a társadalom és a tér kiemelt szerepét az egészségügyi rendszerek
szervez ődésében.
1) Az egészségügyi rendszer környezetének explicit értelmezése. Az egészség-
ügyi rendszer szélesebb kör ű, a gazdasági és a társadalmi rendszert is ma-
gában foglaló értelmezése miatt szükséges az alternatív juttatási formák
rendszerének újragondolása. Gazdasági, földrajzi, társadalmi és etikai krité-
riumok figyelembevétele szükséges tehát ezen a szinten.
2) A hatékonyság tágabb értelmezése. A hatékonyság fogalma megköveteli,
hogy a befektetéseket és az orvosi költségeket egyaránt megvizsgáljuk az
alternatív stratégiák és a társadalmi felel ősség tükrében, valamint tisztán a
gazdasági hatékonyság szempontjából. E tágabb megközelítés az egészség-
ügyi szolgáltatások iránti kereslet vizsgálatát is magában foglalja — a rugal-
mas választás és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás tekintetében
— a jelenlegi és a jöv őbeni egészségügyi rendszerre vonatkozóan.
3) A beavatkozások területi dimenziója. Valamennyi egészségügyhöz kapcso-
lódó politikának koherens rendszert kell alkotnia, amelyben a hatékonysági
kritériumokat és célkitű zéseket globálisan kell definiálni, figyelembe véve a
beavatkozások különböz ő területi szintjeit: a kormányszint ű megközelítés a
jelentős nemzeti célkitűzéseket helyezi el őtérbe, míg az alulról építkez ő
kezdeményezések a helyi érdekeket és célkit űzéseket tartják szem el őtt. A
költségelosztás csak akkor közelíthet az optimálishoz, ha a térbeli viszo-
nyokat világosan definiáljuk.
4) A beavatkozások id őbeni vetülete. A hatékonyság kritériumainak és céljai-
nak meghatározásakor az id őtényező t is figyelembe kell venni. Rövid távon
a közvetlenül felmerül ő problémák megoldására van lehet őség, míg a hosz-
szú távú megközelítés a strukturális problémák (népesség öregedése) meg-
oldására, az infrastruktúra és a programok folyamatosságának fenntartására,
a fejlődésre helyezi a hangsúlyt.
Összességében megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatások egyoldalú —
csupán területi, id ő beni vagy gazdasági — értelmezése esetén fennáll a veszélye
annak, hogy nem tudjuk kell ő képpen figyelembe venni a rendszer összetett jellegét.
Az egészségügyi politika területén végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy
ezek a megközelítési módok a lassú fejl ő dést magyarázó elméletek közé tartoznak.
A medikometria területén tevékenyked ő multidiszciplináris csoport — az Egészség-
ügyi Fórum 2005 (www.forum-sante-2000.ch ) — 1997 óta azon munkálkodik, hogy
átfogó egészségügyi politikákat léptessen életbe Svájcban. Az internetes oldalon
elérhető publikációik és rendezvényeik segítségével az olvasó megismerheti tevé-
kenységüket és ajánlásaikat.
Antoine Bailly : Az egészségügy és a regionális fejlődés kapcsolata : Medikometrikus megközelítés
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 13-21. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Az egészségügy és a regionális ... 21
Következtetés
Számos vonatkozó tanulmány azt mutatja, hogy az egészségügy megoldást jelent-
het a periferikus helyzet ű régiók fejlő dési problémáira. Kutatásaink igazolják, hogy
számos térség esetében kimutatható el ő nyökkel jár az egészségügyi ágazat m űködése.
Elég ha csak a kvalifikált munkaer ő iránti igényre vagy a szolgáltatások és termékek
iránti helyi és külső keresletre gondolunk, amelyek következtében a regionális politi-
ka is egyre inkább számol az egészségügy gazdasági és társadalmi szerepével.
Hangsúlyoznunk kell az egészségügyi rendszer egészére épül ő egészségügyi poli-
tika fontosságát is. Az egészségügyi szolgáltatások gazdasági jelent őségét jobban
kell az egészségügyi politikába integrálni, ha valóban figyelembe kívánjuk venni a
regionális fejl ődésben játszott szerepét.
Az egészségügyi politika célja nem lehet már a költségek csökkentése, sokkal in-
kább azok racionalizálása és a rendszer hatékonyságának növelése. A költségek
csökkentése azt jelentené, hogy megfeledkezünk az egészségügyi tevékenységek
gazdasági és társadalmi hatásáról az egyes országok egészére és f őképp azon perife-
rikus helyzetű régiókra vonatkozóan, ahol jelent ős az egészségügyben foglalkozta-
tottak száma. Az egészségügyi rendszer racionalizálása nem más, mint színvonala-
sabb orvoslás megvalósítása egy technikailag fejlett társadalomban. Ennek segít-
ségével az egészségügyi rendszer valamennyi szerepl ője megtalálja a helyét, nem
lesznek egymás versenytársai, hanem kiegészítik egymást. Ez az az egyéni érdeke-
ket meghaladó globális látásmód, amelyet a regionális medikometria kínál.
Fordította: Baráth Gabriella
Jegyzetek
A Magyar Tudományos Akadémián 2005. április 14-én elhangzott székfoglaló el őadás.
2
A Gláne és a Veveyse kórházak Vaud kantonban, a többi kórház pedig Berne kantonban található.
Irodalom
Bailly, A.—Widmer, G. (1997) Une nouvelle approche pour la planification hospitaliére: la conception
médicométrique. — Re ue d'Economie Régionale et Urbaine, 5, 817-827. o.
HEALTH CARE SERVICES AND REGIONAL
DEVELOPMENT: A MEDICOMETRIC APPROACH
ANTOINE BAILLY
If regional development is defined in terms of job creation and increased quality of life,
health services can be seen as an investment contributing to employment and local structural
changes. Spendings to increase health services, especially in peripherical regions, increase
the levei of economic development. Through case studies in Switzerland we open four per-
spectives for the future and propose a global view of health care systems in a regional context.