Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 65-81. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 2: 65-81
HATÁRON ÁTNYÚLÓ INGÁZÁS,
MUNKAVÁLLALÁS AZ OSZTRÁK—MAGYAR
HATÁRTÉRSÉGBEN
(Transborder Commuting, Employment on the Austrian-
Hungarian Border Region)
HARDI TAMÁS
Kulcsszavak:
ingázás munkaügy külföldi munkavállalás határon átnyúló együttm űködés
Az osztrák—magyar határ mentén él ők számára fontos lehet őség, hogy a szomszédban, Ausztriában a
hazainál lényegesen magasabb bérért vállalhatnak munkát, s ezért még el sem kell költözniük, hanem
akár napi ingázással járhatnak be munkahelyükre. Emellett az itthon dolgozók számára jó kereset kiegé-
szítést jelenthet az id őszakonkénti munkavállalás. Jelen tanulmány interjúk alapján bemutatja a rend-
szerváltás utáni időszak határon átnyúló munkaügyi együttm űködéseinek kialakulását, majd egy lakos-
sági, valamint egy speciális munkavállalói kérdőív segítségével kíséreli meg bemutatni az Ausztriában
dolgozó magyar legális és illegális munkavállalók csoportját, megbecsülni létszámukat, körülírni jellem-
zőiket, motivációikat, nehézségeiket.
Bevezetés
Az osztrák—magyar határtérség egyik leginkább egyedülálló jelensége a munka-
vállalás lehetősége a határ másik oldalán. Többi határszakaszunkon a szomszédos
határtérségek maguk is munkanélküliségi problémákkal küzdenek, illetve a szom-
szédban elérhető bér nem buzdítja a magyarországi munkavállalókat arra, hogy a
másik országban helyezkedjenek el. Ezzel szemben Burgenland, Ausztria a rend-
szerváltás óta csábítja a magyarokat, így a legális és illegális ingázás az egyik leg-
tipikusabb jelenséggé vált a térségben.
Ez a munkavállalás már korán félelmeket ébresztett a szomszéd térség lakóiban, a
határok könnyebb átlépése kapcsán az osztrák munkaer őpiacra „rászabaduló" ma-
gyar munkavállalók hadaival riogatták sokan a közvéleményt Ausztriában. Kétség-
telen tény, hogy a rendszerváltás után jelent ősen megnőtt az átjáró dolgozók száma,
s az illegális munkavállalás is nagyszámú volt, különösen a mez őgazdasági idény-
munkások, az épít őipar stb. területén. Osztrák oldalon a munkaügyí ellen őrzések
alkalmával gyakran találtak olyan vállalkozást, amely engedély nélkül alkalmazott
magyar munkavállalót (Rechnitzer 2005). A kilencvenes évek végén a naponta
átjárók számát mintegy 10-15 ezer fő közé becsültük.
Elöljáróban elmondhatjuk, hogy az EU-csatlakozás után, a határok elválasztó sze-
repének csökkenésével megindul a természetes, funkcionális kapcsolatokkal ren-
delkező határon átnyúló (integrált) régiók kialakulása, amelyek társadalma és gaz-
dasága az eltér ő gazdasági rendszerekb ől származó helyzeti el őnyöket a saját javára
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
66 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
tudja fordítani. Magyarország határai mentén erre a legnagyobb esély itt, ezen a
határszakaszon van, azon belül is az északi rész az (beleértve a szlovák határtérsé-
get is), amely a közeli centrumtérségek és a gazdasági dinamika miatt már elindult
ezen az úton (Hardi 2004).
Munkaügyi együttm űködések a határon át
Az illegális munkavállalás ténye már korán munkaügyi együttm űködésekre ösz-
tönözte a határ két oldalán érintett szerveket. Így közös munkaügyi stratégiát dol-
goztak ki, s a határ menti térségek ingázásáról külön keretegyezmény rendelkezett
(Rechnitzer 1999; Csapó 1999).
Ha a munkavállalás történetét nézzük, látható, hogy a határtérség települései kö-
zött hagyományos a munkaer őcsere. Ez természetes volt, különösen, amikor még
nem választotta el államhatár e településeket egymástól. A határ megvonása után is
sokáig kétoldalú államközi egyezmények biztosították a gazdaság m űködtetéséhez
szükséges átjárási lehetőséget (Sallai 2003).
A kapcsolatok a határ két oldalán a munkaügyi szervezet megalakulásától, de még
azt megel őzően is megvoltak Burgenlanddal. Els ősorban a kamarák szervezték az
első ilyen jellegű együttműködéseket. 1991-t ől kezdődően folyamatosan fejlesztet-
ték ki a munkaügyi központok a szakmai kapcsolatokat. El őször a hozzájuk köze-
lebb lév ő hivatalokkal, kirendeltségekkel, majd a tartományi központokkal is. Az
első időszakban ez inkább a magyar részr ől megnyilvánuló tapasztalatcsere-
látogatásokat jelentette részben Burgenlandban, részben Ausztria más területein.
1993 végén létrejött egy kétnapos találkozó Grazban a két ország munkaügyi szer-
vezeteinek fels ő vezető i között. A Határ menti Regionális Tanács, majd a
West/Nyugat-Pannónia Eurégió keretében megvalósult az intézményes együttm ű-
ködés is. A Regionális Tanácsban Vas megye adta az elnöki tisztséget, s őt az elnök
a Vas Megyei Munkaügyi Központ vezet ője volt, így messzemen ően biztosítva volt
a téma képviselete az együttm űködésben. A körvonalakat ezek az els ő együttműkö-
dések adták. Kés ő bb egyre több lett a kölcsönös látogatás, a megbeszélés, a tevé-
kenység egyeztetése, mint pl. az oberwarti vásáron az osztrák munkaügyi szervek
részvétele mintául szolgált ahhoz, hogy a Munkaügyi Központ részt vegyen a
Szombathelyi Nemzetközi Vásáron. Másik hasznos példa az oberwarti és salzburgi
pályaválasztási vásárok mintájára 1998-tól Szombathelyen, majd a következ ő évtől
az ország más városaiban is megszervezésre kerültek. A Phare CBC programok
indulásától (1995) részt vett a Munkaügyi Központ a magyar oldal Phare pályázatai-
nak kivitelezésében. Összesen négy Phare projektet bonyolított le a munkaügyi szer-
vezet. Témájuk: munkaer ő -piaci képzéseket, valamint szociálökonómiai menedzse-
rek, illetve pályaorientációs trénerek képzését jelentette. Ezeknek a programoknak a
határon átnyúló jelleget az adta, hogy a képzésben szerepelt az Ausztriában folyta-
tott tapasztalatcsere, látogatás. Másrészt közös, Interreg és Phare finanszírozású volt
a pályaorientációs trénerképzés, mivel az ilyen szakemberekb ől Burgenlandban
éppúgy hiány mutatkozott, mint Magyarországon. Így m űködött egy oberwarti és
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határon átnyúló ingázás ... 67
egy szombathelyi csoport. A képzések között szerepel pl. a termálturizmus számára
szakemberek képzése. Látszólag az osztrák és a magyar gyógyfürd ők versenyben
állnak egymással, azonban vannak olyan szegmensek, amelyben együtt tudnak
működni. Ilyen a kölcsönös képzés, p1. a wellness-szakemberek képzése, ami
Ausztriában megoldott, de Magyarországon nem. A hazai szakemberek jelent ős
részének nincs meg a végzettsége, így nem vállalhat teljes felel ősséget a munkájá-
ért. Ebben az esetben munkaügyes kapcsolatrendszer segítségével ültek össze a
turisztikai szektor képvisel ői, s valósítottak meg egy határon átnyúló párbeszédet.
Fontos Phare támogatású program volt, hogy elkészítették a határ menti régió mun-
kaerő-piaci stratégiáját is (Nyugat-Magyarország és ... 1998). 1995-től évente kerül
megszervezésre az osztrák—magyar munkaügyi konferencia. A konferencia finan-
szírozása közös. A konferenciák témái három f ő csoportba sorolhatók:
— a civil társadalom (harmadik szektor) bevonása a munkaer ő-piaci politika
területére;
— az uniós tapasztalatok, projektek, technikák átvétele;
— a hátrányos helyzetű rétegek kezelése.
Fontos fejl ődési pont az Unió munkaerő-közvetítési rendszeréhez (EURES) törté-
nő kapcsolódás. Működik már egy olyan honlap, ahova feljelentkezhet az ügyfél, s
már több esetben találtak ezen az úton ausztriai munkaadók magyar munkavállalóra.
Az ingázó munkavállalás
Ausztriában kétféle munkavállalási lehet őség van. 1997 óta létezik az ingázó
munkavállalási lehetőség, amelynek keretében a két állam szervei által meghatáro-
zott létszám a három határ menti megyéb ől vállalhat munkát Burgenlandban. A
jogosultsághoz egy évi állandó vagy ideiglenes Gy őr-Moson-Sopron, Vas vagy
Zala megyei lakcímmel kell rendelkezni. Szakmai megkötések vannak, nem lehet,
pl. építőipari szakmákban, pedagógusként munkát vállalni ebben a keretben. A
munkavállalás korlátlan ideig meghosszabbítható. A másik lehet őség a gyakornoki
munkavállalás, ez az egész országra vonatkozik, Ausztriában Burgenland kivételé-
vel valamennyi tartományban vállalhat munkát a magyar állampolgár. Els ősorban a
szakma és a nyelv gyakorlását teszi lehet ővé ez a konstrukció.
Kezdetekben az ügyintézés még meglehet ősen nehézkes volt. A szükséges doku-
mentumokat személyesen vitték át a határon Eisenstadtba a Munkaügyi Központ
dolgozói. Mára már kiépült az informatikai kapcsolat. M űködnek olyan számítógé-
pes programok, amelyek segítségével az osztrák és magyar ügyintéz ők kölcsönösen
látják, hogy pontosan hol áll egy-egy konkrét ügy, az osztrák fél pedig látja az
ausztriai munkára jelentkez őket, s adott esetben ki is kérhetnek egy-egy munkavál-
lalót külön, nem csak a jelentkezés sorrendjében.
A keretet 2003-ban 1700 főre bővítették. A keretb ől nagyobb hányadot vesz
igénybe Gy ő r-Moson-Sopron megye, mivel a határtérség északi részén (Moson-
magyaróvár és a Fertő-tó térsége) tradicionálisabb a külföldi munkavállalás, kiala-
kultabbak a családi kapcsolatok is, s Burgenland északi része gazdaságilag fejlettebb
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
68 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
is a középső vagy déli résznél. Mez őgazdasága mindig is fejlett volt, Bécs éléskam-
rájának min ő sült. Zala megye, bár jogosult arra, hogy igénybe vegye a keretet,
legfeljebb 10%-át tudja kihasználni. A megye földrajzi adottságainál fogva egysze-
rű en nehezen valósítható meg a napi ingázás, illetve kicsi az osztrák határhoz közeli
területe, ráadásul jelent ősebb központ nélkül, ahonnan praktikusan érdemes még
kijárni Burgenlandba munkát végezni.
A külföldi munkavállalást Ausztriában nagy mértékben befolyásolja, hogy szekto-
ronként eltér őek a minimálbérek. A vendéglátásban, mez őgazdaságban alacsonyab-
bak, mint a szolgáltatásban, így az alacsonyabb bérrel rendelkez ő ágazatok az osztrák
munkavállalók szempontjából kevésbé vonzók, ide nyilván beengedhet ő a külföldi
munkaerő . Éppen ezért a várható migrációs folyamatok kimutatása érdekében ér-
demes lenne egy összehasonlító vizsgálatot végezni a különböz ő szakmákban
tapasztalható bérkülönbségekr ől, mivel egyes területeken vélhet ően ez már nem
annyira jelentő s Nyugat-Magyarország és Burgenland között, mint az általánosan
kimutatható jövedelmi különbség. Így pl. már ma is kimutatható, hogy hiány mutat-
kozik a diplomás ápolók körében. Ennek a hiánynak azonban nem annyira a burgen-
landi munkavállalás az oka, hanem a távolabbi, jobban fizet ő országok (pl. Olasz-
ország) vonzó hatása. Burgenland szívja el viszont a jobban fizetett, magyar költségen
kiképzett hegesztő ket, vasas szakmájú szakmunkásokat. (A vasas szakterületen már
ma is sok jugoszláv, horvát vendégmunkás dolgozik a magyar határtérségben.)
A magyar határtérségben szintén jelent ős a külföldi munkavállalók száma. Mint
az el ő bb említettük, több esetben pont a magyarok ingázó munkavállalása miatt
alakulnak ki hiányszakmák. A munkaügy stratégiája ebben a tekintetben az, hogy
csak oda enged be külföldi munkavállalót, ahol sz űk keresztmetszetek alakulnak ki,
vagyis igyekszik azt elkerülni, hogy a beáramló külföldi munkaer ő egy elavult, az
olcsó munkabéren alapuló gazdasági szerkezetet konzerváljon.
Osztrák viszonylatban az ingázó munkavállalás kapcsán — természetesen — Magyar-
ország is vállalta viszonossági alapon az azonos számú osztrák ingázó fogadását.
Nyilvánvaló, hogy ez az oldal kisebb sikert aratott, mint a magyarok ausztriai munka-
vállalása. Azonban ez az irány sem teljesen értelmetlen. Osztrák oldalon ötletként
már felmerült a munkaügyi szervek részér ől, hogy az egyes szakmák bérkülönbsé-
geinek pontos megismerése után lehet ővé tennék az ausztriai munkavállalók
magyarországi munkavállalását — hiányszakmákban — oly módon, hogy a két ország
közötti bérkülönbséget osztrák oldalon megtérítenék a Nyugat-Magyarországon dol-
gozó osztrákoknak. Ez az eszköz egyel őre még nem került kifejlesztésre. 2003-ban
Vas megyében a 449 külföldi munkavállalóból 59 osztrák, míg Gy őr-Moson-
Sopron megyében az 1620 főből 35 fő érkezett Ausztriából.
Jelenleg Ausztriából zömében a vállalkozások tulajdonosai és a menedzser réteg
(pl. Szentgotthárdi Ipari Park) jár át Magyarországra dolgozni. Ebben az esetben
természetesen ezeknek az embereknek a bérezése Ausztriában történik. Jellemz ő,
hogy több külföldi tulajdonú vállalat menedzser rétege inkább Ausztriában él, s
onnan naponta jár át a magyarországi telephelyre, mintsem Magyarországra költöz-
zön, mivel a hazai életfeltételek nem megfelel őek a számára.
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határon átnyúló ingázás ... 69
A fekete munkavállalás csökken őben van. A sajtóban is egyre több információ lát
napvilágot a fekete munkavállalásról, a kiszolgáltatottságról, másrészt a fekete
munkáért járó bér már kevésbé csábító napjainkban. Az osztrák szervek is egyre
felkészültebbek. A várható szankciók miatt sem a munkaadónak, sem a munkavál-
lalónak nem éri már meg annyira a kockázat vállalása. A nyári szezonban, a mez ő-
gazdasági munkákban, illetve a családi kapcsolatoknak köszönhet ően — lehet azt
mondani — tradicionális a munkavállalás a magyar oldalról.
A jövő
Az osztrákok félelme a magyar munkaer őtől még most is megvan. Azt is látni
kell, hogy meglehet ősen torz információk jutnak el az osztrák lakosság felé a
magyar munkaerőpiacról. Így a munkaerő szabad áramlásával szemben megvalósí-
tandó hét éves átmeneti id őszak egyrészt megérthet ő, másrészt ezen torz informá-
cióknak köszönhető. Másik oldalról viszont ez az átmeneti id őszak valamilyen for-
mában a magyar határ menti térségek munkaer őpiacát is védi. Egy szabad munkaer ő-
áramlás esetén ugyanis ezekben a térségekben jelent ős munkaerő-hiány alakulhatna
ki, különösen a diplomás, fiatal munkavállalók körében (p1. egészségügyi dolgozók),
ha a nyugat-magyarországi értelmiség ingázó módon tudna vállalni munkát Ausztriá-
ban. Az osztrák félelmekben fontos azt is látni, hogy az ausztriai külföldi munkaválla-
lók körében mintegy 11%-ot tesznek ki a szomszédos országokból érkez ők, a döntő
hányad Európa más területér ől vagy Európán kívülr ől származik.
A sok pozitív fejlemény ellenére az információáramlás nem teljes kör ű . Problémát
okoz például, hogy az osztrák szervek nem adnak ki információt a magyar állam-
polgárok ausztriai munkavállalásáról, munkaviszonyáról. Így el őfordulhat, hogy
valaki Magyarországon munkanélküli segélyt vegyen fel, miközben Ausztriában
legálisan, szerz ődéssel dolgozik, s jövedelemhez jut. A magyar munkaügyi szervek
ezt nem tudják megakadályozni, még akkor sem, ha nyilvánvaló az ausztriai munka-
vállalás ténye, mivel nincs a kezükben bizonyíték err ől. Pedig a fekete gazdaság
visszaszorítása okán ez mind a két fél érdekében állna.
A csatlakozás után járható út az ingázó keret folyamatos b ővítése. Az Eurégió
Foglalkoztatási Bizottságának ülésén felmerült osztrák részr ől, hogy az ingázói
munkavállalás jelentősége az átmeneti id őszak alatt n őni fog. A hét év alatt fokoza-
tosan bővítik a kereteket, esetleg az egyezmény területi hatálya is b ővül, bár ez a
konstrukció napi ingázásra készült. Ezzel ez a munkavállalási forma mintegy átve-
zeti a munkaerő piacokat a szabad munkavállalás irányába.
A határ mentén él ők az osztrák munkahelyeken
A határ menti megyékben felvett lakossági kérd őívünkben mintegy 1500 főt keres-
tünk meg, s kérdéseink között az ausztriai munkavállalásra vonatkozó információkat
is kértünk. (A kérdőív a lakosságra és a határtól való zónákra nézve reprezentatív volt.
Erről részletesen lásd Csizmadia Zoltán tanulmányát [Csizmadia 2005].)
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
70 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
Jelen értékelésnél tehát az egész lakosságra vonatkozó következtetéseket szeret-
nénk bemutatni.
Válaszadóink körében 6,5% (97 f ő ) dolgozott már Ausztriában. Világosan látható
az 1. táblázatból, hogy az ausztriai munkavállalás els ősorban a határ mentén él őket
érinti, akik 30 kilométernél közelebb élnek az osztrák határhoz. Ott a népesség
10%-a már végzett munkát a szomszédban. A távolabb él ők már kisebb arányban
vesznek részt az ingázásban.
1. TÁBLÁZAT
Vállalt-e már munkát Ausztriában?
(Have the Responsive Ever Worked in Austria?)
A lakóhely elhelyezkedése a határtól
30 km-en Összesen
belül 30-60 km 60 km-en túl
Dolgozott már
10,2 4,4 0,7 6,5
Ausztriában
Nem dolgozott
89,8 95,6 99,3 93,5
még Ausztriában
Forrás: Kérdőívek 2004.
Hozzá kell tennünk, hogy a megkérdezetteknek csupán 1,1%-a (17 f ő) mondta,
hogy jelenleg is dolgozik a határ másik oldalán (egy f ő kivételével valamennyien a
határhoz legközelebbi sávban laknak), a többség csak korábban tette ezt, illetve
megszakításokkal jár ki. (Felvételünk már az idénymunkák elmúltával készült.)
Ha eredményeinket kivetítjük az egész népességre, akkor azt mondhatjuk, hogy a
három határ menti megye népességéb ő l mintegy 60-70 ezer ember járt már Ausztriá-
ban munkavállalóként a rendszerváltás óta, s napjainkban a leginkább érintett
30 kilométeres sávból 7-8 ezer f ő, a három megyéb ől mintegy 9 ezer fő jár át dol-
gozni (november hónapban, tehát nem az idénymunkák idején).
Azok között, akik dolgoztak már Ausztriában, a többség (57,7%) engedély nélkül
tette ezt, míg a többiek munkavállalási engedéllyel (2. táblázat). Az engedély meg-
létét a legutóbbi kintlét alkalma kapcsán kérdeztük, tehát azok, akik utoljára rendel-
keztek engedéllyel, korábban dolgozhattak anélkül is. A másik, munkavállalói kérd ő-
ívünkben erre is keressük a választ.)
A kérdéseinkre adott válaszok szerint az ausztriai munkavállalás leginkább a fiatal
felnő ttekre, illetve az 50-59 éves korosztályra jellemz ő , s inkább a férfiakra, mint a
nő kre. Az illegális munkavállalás ezen belül els ősorban a fiatal feln őtt népességet
(30-39 év) érinti. Ezzel egybecseng a bécsi Ost- und Südosteuropa Institut és az
MTA RKK NYUTI által 1998-ban közösen végzett felmérés eredménye, melynek
során a magyar és osztrák lakosok másik oldalról alkotott mentális képét vizsgáltuk.
Ezek szerint a magyar oldalon él ő k közül a 30-50 éves korosztály volt az, amely
számtalan lehető ség közül az osztrák oldal említésekor els ősorban a munkalehető -
ségekre asszociált, s a határ menti lét el őnyeként nevezte meg azt (Nárai 1999).
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 2 Határon átnyúló ingázás ... 71
2. TÁBLÁZAT
Az Ausztriában munkát vállalók megoszlása korra, nemre és a
munkavállalás módjára való tekintettel
(Distribution of Emloyees in Austria According to Age,
Sex and Type of Employement)
Korcsoport (életév)
A munkaválla- 50- 40- 30- 18- Öss z es
Nem 60 17-
lás módja 59 49 39 29
fő
Férfi Legális 2 9 7 7 3 0 28
Illegális 6 9 4 12 9 0 40
Nő Legális 1 2 4 4 2 0 13
Illegális 2 4 3 4 3 0 16
Összesen 11 24 18 27 17 0 97
Forrás: Kérdőívek 2004.
A munkát vállalók végzettségét tekintve ugyanakkor nem találunk jelent ős eltéré-
seket sem az illegálisan és engedéllyel munkát vállalók, sem pedig az ingázók és a
teljes válaszadói kör csoportja között (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Az Ausztriában munkát vállalók és az összes megkérdezett
végzettség szerinti megoszlása
(Distribution of Emloyees in Austria and all Responsives According
to Qualification)
Az Ausztriában munkát vállalók közül Az
összes
Legá- lile- Legá- lile- válasz-
Képzettség Össz. Össz.
lis gális lis gális adó
közül
fő
Kevesebb, mint
1 1 0,0 1,8 1,0 1,8
8 általános
8 általános 8 11 19 19,5 19,6 19,6 19,6
Szakmunkásképz ő 19 24 43 46,3 42,9 44,3 42,9
Szakközépiskola 6 7 13 14,6 12,5 13,4 12,5
Gimnázium 3 7 10 7,3 12,5 10,3 12,5
Főiskola vagy felső -
4 5 9 9,8 8,9 9,3 8,9
fokú Technikum
Egyetem 1 1 2 2,4 1,8 2,1 1,8
Végösszeg 41 56 97 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: Kérdőívek.
A kijárók csoportjában végzettség tekintetében nincs igazán kiemelked ő végzett-
ségi szegmens, talán leginkább a legális munkavállalók között a szakmunkások
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
72 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
részesedése magasabb szembet űnően, miközben a gimnáziumot végzettek alulrep-
rezentáltak az ingázók között. Természetesen a végzettség még nem jelenti azt,
hogy a munkavállaló a végzettségének megfelel ő állást kapott. (Erre vonatkozóan
lásd később, a munkavállalók körében végzett külön felmérés eredményeit.)
A munkavállalók körében végzett kérd őíves felmérés
A lakossági felmérésen túl egy külön kérd őívvel kerestünk meg 2004 novemberé-
ben olyan személyeket, 500 főt, akik jelenleg is vállalnak munkát Ausztriában.
Ilyen formában nem törekedhettünk arra, hogy a kérd őív reprezentatív legyen, hi-
szen nem ismerjük az alapsokaság jellemz őit sem. Így állításaink els ősorban vá-
laszadóink csoportjára igazak, azonban a viszonylag nagy elemszám miatt már
vonhatunk le általános következtetéseket az ausztriai munkavállalókról, illetve
munkavállalásról.
Engedéllyel és engedély nélkül munkát vállalók megoszlása
Az osztrák határ mentén az engedély nélkül munkát vállalók számát nehéz meg-
becsülni. Korábbi felméréseink, közelít ő becsléseink 10 ezer fő fölé tették azok
számát, akik (főleg mezőgazdasági idénymunkák idején) naponta átjártak a szom-
szédba dolgozni. Ebb ől a létszámból mintegy 60-70%-ra becsültük azokat, akik
engedély nélkül végezték a kinti munkájukat.
4. TÁBLÁZAT
A legális és illegális munkavállalók megoszlása megyénként
(Distribution of the Illegal and Legal Employees by Counties)
Az Ausztriába átjáró munkavállalók
Ebből
Megye Száma összesen
Illegálisan Legálisan
fő
Győr-Moson-
130 40,8 59,2
Sopron
Vas 273 55,3 44,7
Zala 97 66,0 34,0
Végösszeg 500 53,6 46,4
Forrás: Kérdőívek 2004.
Jelen felmérésben az Ausztriában munkát vállalók csoportját vizsgáltuk, véletlen-
szerű mintavétellel. A megkérdezett 500 munkavállaló közül 46,4% (225 f ő) enge-
déllyel, míg 53,6% (275 fő) engedély nélkül járt át Ausztriába dolgozni (felhívnánk
a figyelmet, hogy ez az arány nagyon hasonló a reprezentatív lakossági kérd ő-
ívünkben tapasztalthoz). Jellemz ő a megyék közötti eltérés. A legálisan dolgozók
aránya Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb (4. táblázat), talán azért is,
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határon átnyúló ingázás ... 73
mert az ingázó keretegyezmény alapján ez a megye kapta a legtöbb ingázó helyet.
Korábbi becsléseink tehát többé-kevésbé helyesnek bizonyultak, ami a kijáró munka-
vállalók megoszlását illeti. Nyilván, az engedéllyel nem rendelkez ők aránya na-
gyobb a mezőgazdasági idénymunkák idején (felmérésünk október végén, novem-
ber elején zajlott, tehát már az idénymunkák végén).
Az engedéllyel és engedély nélkül munkát vállalók csoportja között alapvet ő kü-
lönbség található a munkavállalás jellegét illet ően. Úgy tűnik, mind a két csoport
stabil, nincs jelentős átjárás közöttük:
— Az illegális munkavállalók közül csak 10 f őnek volt korábban engedélye, kö-
zülük 4 főnek 1 évig, 5 főnek 2 évig, míg egy főnek 5 évig. 56 fő jelezte, hogy
szeretné megszerezni az engedélyt. 2 f ő engedélye folyamatban van, ketten
valamiért nem kaphattak. Egy f ő a munkáltató ösztönzésére nem váltott enge-
délyt. Kettő időközben itthon talált munkát, s csak alkalomszer űen jár ki. Egy fő
GYES-re ment, s megsz űnt a munkahelye. A többségnek, 209 f őnek nem volt
korábban sem munkavállalási engedélye, s nem is tervezi beszerezni azt.
— A legálisan dolgozók mintegy 12,4%-a járt korábban illegálisan munkavállaló-
ként Ausztriába, átmeneti jelleggel, zömében adminisztratív okokból. A 225 f ő-
ből csak 28 fő válaszolta, hogy korábban már engedély nélkül járt ki dolgozni,
átlagosan 3,5 évig, de jellemz ő, hogy a legtöbben 1-2 évig jártak ki el őtte.
Tehát más és más a beállítottsága a két csoportnak. Ehhez még hozzá számíthat-
juk, hogy az engedéllyel rendelkez ők átlagosan 69 hónapja, míg az engedély nélkü-
liek 40 hónapja járnak át a határon dolgozni, természetesen eltér ő rendszerességgel.
A legális munkavállalók els ősorban főállásban dolgoznak Ausztriában, míg az al-
kalmi munkavállalás esetén jellemz őbb az engedély hiánya (1. ábra).
1. ÁBRA
A munkavállalás jellege a legális és illegális munkavállalók körében
(The type of Employment by Legal and Illegal Workers)
100%
90%
80%
70%
60% Időszaki munka
50% Mellékállás
40% t23 Főállás
30%
20%
10%
0%
Engedéllyel Engedély nélkül
Forrás: Kérdőívek 2004.
Az ábrából jól látható, hogy az engedély nélkül munkát vállalók els ősorban má-
sodállást vagy alkalmi munkát vállalnak Ausztriában. Az engedély nélkül f őállásban
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
74 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
dolgozók aránya alig haladja meg a 10%-ot, s köztük is általában olyanokkal talál-
kozunk, akik adminisztratív okok miatt nem jutottak átmenetileg engedélyhez.
Ezzel szemben az engedéllyel rendelkez ők 80%-a főállást vállal Ausztriában.
A legális munkavállalás melletti döntést els ősorban az elérhet ő biztonsággal, a
hosszabb távon gondolkodással, vagy pedig a környezet ráhatásával: munkaadó,
ellenőrzés stb. magyarázták. Anyagi indok egy helyen szerepelt, aki a TB és egyéb
anyagi juttatások miatt választotta az engedély kiváltását.
Az engedély nélkül munkát vállalók az alábbi tevékenységeket nevezték meg,
amelyben általában dolgoznak:
- Mezőgazdaság
— Háztartási alkalmazottak
- Faipar
- Illetve más ágazatokban, az alacsonyabban kvalifikált munkakörökben.
Összefüggést találtunk a munkakör kvalifikációs szintje és az engedély megszer-
zése között. A képzett, megbízható munkavállalót kívánó állások esetében (legyen
szakmunka vagy vezető i munka) a munkavállaló és a munkaadó érdeke is a foglal-
koztatás legalizálása, hiszen hosszabb távon gondolkodnak, s a törvények is inkább
megengedik a külföldi alkalmazását (könnyebben bizonyítható, hogy nincs rá vál-
lalkozó, hazai munkavállaló). Ezzel szemben a kevésbé kvalifikált, alkalmi munka
esetében az engedély megszerzése fölösleges teher mindkét fél számára. Ilyen esetek-
ben előfordul, hogy a munkaadó ösztönzi a munkavállalót arra, hogy engedély nélkül
dolgozzon, sőt ez akár az alkalmazás feltétele is lehet. Igaz, kevés ilyen esetr ől szá-
moltak be válaszadóink (8 eset), de látensen, vélhet ő, hogy ennél nagyobb az arány.
2. ÁBRA
Képesítésének megfelel ő munkakörben dolgozik-e?
(Do the Responsives Work in Their Scope of Activities?)
El nem, a fizetés miatt H
Mnemfogadtákl
nem talált
21 nem, mert túlképzett
Cl igen
Illegális Legális
Forrás: Kérdőívek 2004.
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határon átnyúló ingázás ... 75
A kvalifikáció és az illegális munkavállalás összefüggésére utal az is, hogy míg az
engedély nélkül dolgozók 41%-a helyezkedett el a képesítésének megfelel ő munka-
körben, addig a legális munkavállalók 69%-a (2. ábra). Általában a főállásban kint
dolgozók találnak szakmájuknak megfelel ő munkahelyet.
Motivációk
A külföldi munkavállalás, még ha az néhány kilométeres távolságban is történik,
mindenképpen nagyobb áldozatot kíván a munkavállalótól, mintha otthon helyez-
kedne el (Vári 2002). A külföldi állampolgár mindenképpen kiszolgáltatottabb,
mint a hazai, jobban sakkban tartható. Igaz ez akkor is, ha kicsi a jövedelmi különb-
ség, s különösen így van, ha az otthonihoz képest lényegesen magasabb fizetést ér
el a dolgozó. Az — általában, de nem mindig alacsonyabb — munkabér mellett ez az
egyik fontos oka a külföldi munkaer ő alkalmazásának. Mi motiválja tehát a magyaro-
kat az ausztriai munkavállalásra? Megkértük válaszadóinkat, hogy egy 1-t ől 4-ig
terjedő skálán értékeljék a különböz ő motivációkat, ahol az 1-es érték jelentése:
egyáltalán nem játszott szerepet, a 4-es érték jelentése: nagyon jelent ős szerepet
játszott. Ábránkban a válaszok átlagait mutatjuk be, külön bontva az engedéllyel
rendelkez ő és engedély nélkül munkát vállalók válaszait (3. ábra).
3. ÁBRA
A munkavállalás motivációi
(The Motivations of Employees)
4,00
!!! Összes
3,50 [1:0 Legális
3,00
2,50
2,00
1,50
1,00
Itthon osztrák
érdekeltségű
z á.)
Szak
A
Motivációk
Forrás: Kérdőívek 2004.
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
76 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
Mindkét csoportnál a legfontosabb motiváció a magasabb jövedelem, mint az vár-
ható is volt. Megkértük válaszadóinkat, hogy ellen őrzésképpen jelöljék be azt a
motivációt, amely valamennyi közül a legfontosabb (4. ábra). Itt már egyértelm űen
az anyagiak kerültek elsöpr ő többségbe, mindkét csoport tagjai 90% felett jelölték
meg a „magasabb jövedelem" vagy a „kiegészít ő jövedelem" kategóriát. Tehát
látható, hogy a munkavállalás jellegének megfelel ően a jövedelem vagy a kiegészí-
tő jövedelem a legfontosabb motiváló tényez ő az ausztriai ingázásban. Munkaválla-
lás esetén nyilván ez a legfontosabb szempont mindenhol. Így igazából a többi
válasszal kell érdemben foglalkoznunk. A többi válaszból kit űnik, hogy az anyagi
motiváció mellett megjelennek más ösztönz ők is, elsősorban a legális munkaválla-
lók csoportjában. Ők azok, akik számára jelent ősséggel bírtak a hazainál jobb mun-
kakörülmények, a szakmai szempontok, szakmai fejl ődés lehetősége (hiszen ők
tudnak els ő sorban szakmájukban elhelyezkedni), s mindezeknél kisebb mértékben
ugyan, de megjelenik az osztrák szociális ellátás igénybevételének lehet ősége is
(ezt természetesen engedély nélküli munkavállalók nem vehetik igénybe, így ez a
motiváció az esetükben nem értékelhet ő). Minthogy a szociális ellátás igénybevé-
telének értékelése 2 alatt marad, azt mondhatjuk, hogy a szempont nem játszik
szerepet az ausztriai munkavállalás során.
Ezzel szemben mindkét csoport esetében — szinte azonos mértékben — megjelenik
a nyelvtanulás lehet ősége ösztönz ő erő ként. Különösen a fiatalok esetében, akik
további karrierjüket is Ausztriában képzelik el.
4. ÁBRA
A munkavállalás legfontosabb motivációi
(The Most Important Motivations of Employees)
100,0
90,0 11:11 Összesen
80,0
68, 8
7 ,
50,0
Dl Legális
40,0 8 Illegális
30,0
20,0
10,0
0,0
-c, E '2 E -,4
Szakmai ismere te k
•3)
.?.. . — C 7., +L).' >,
szemp on tj ából
E C
a.> a.>
C --''
cd
'3:1
N0..)
..o ,,..,
5 N
'C
c -w ,,,'.>
.o ›. >
o ',9 =
C N • -3 6., '-'
V ' ^ -6-'
)
el >-.
•03
> .l5
e..) ..w -C
°.)
.n
,s
"Cl ...,e
,, z
•<, -C
11.)
03
N
'
C3 x ...,e
C
W
C) cr) — l31.1
Motivációk
Forrás: Kérdőívek 2004.
Érdekes ugyanakkor, hogy a hazai elhelyezkedés nehézsége alig motiválta a két
csoport tagjait. Azt mondhatjuk, hogy ez a tényez ő nem bír jelentőséggel. Két
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határon átnyúló ingázás ... 77
módon is rákérdeztünk erre, egyrészt a szakmai elhelyezkedés lehet őségére, más-
részt az általános munkalehet őségek vonatkozásában. Eredményként tehát azt kap-
tuk, hogy az Ausztriában munkát vállaló honfitársaink itthon is el tudnának helyez-
kedni, zömében szakmájukban.
Megállapítható tehát, hogy az ingázók többségére itthon is van munkaer ő-piaci
kereslet, ők elsősorban a magasabb bérek, másodsorban a munkahelyi körülmények
és a karrierlehet őségek miatt helyezkednek el a szomszéd ország munkaadóinál. Így
nem csoda, ha egyes szakmákban a magyar oldalon szakemberhiány alakul ki.
Az ausztriai munkahely megtalálása
A határon átnyúló információáramlás az egyik akadálya vagy segít ője lehet a mun-
kavállalásnak. Kérd őívünkben megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek jelenlegi munka-
helyükre milyen információforrás segítségével akadtak rá. Zárt kérdésünkben többféle
hivatalos és informális lehetőség közül választhatott a munkavállaló (5. ábra).
5. ÁBRA
Hogyan találta meg a munkavállaló ausztriai munkahelyét?
(How Did the Employee Find the Work Place in Austria?)
45,0
40,0 Összesen
35,0 Legális
30,0 — Illegális
25,0 —
20,0 —
15,0-
10,0
5,0
0,0
•/ '\'1 /q> c,...' , c, ' ' ' t' 2" •' " /
'V 4C>
*‘'..' c.' '" "•0,§- .,•}9
C,
*0 .$. .N.
t f• 0, 1 4,0 ,"
.4
Forrás: Kérdőívek 2004.
A válaszokból kitűnik, hogy az ausztriai munkalehet őségek megtalálása során az
egyéni munkakeresés és a baráti, rokoni ismeretségi kör információi dominálnak.
Az engedéllyel rendelkez ők csoportjában is az ismeretség az els ődleges informá-
cióforrás, de ott jelent ős arányt képviselnek azok is, akik egyénileg jutottak el mai
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
78 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
munkaadójukhoz. Ez els ősorban azt jelenti, hogy újsághirdetés vagy egyéb hirdetés
útján találta meg a munkahelyet, hasonlóképpen, mint itthon.
Az engedéllyel nem rendelkez ők körében ez az út kevésbé járt, ott els ősorban az
ismerősökön keresztül megszerzett információ alapján vállaltak munkát.
Szembetűnő ugyanakkor, hogy elenyész ő azok száma, akik hivatalos szerveken,
munkaügyi hivatalon vagy önkormányzaton keresztül jutottak ausztriai munkahely-
hez. Ez nyilvánvalóan következik abból a korábban megismert tényb ől, hogy
Burgenlandban nem a hazai munkanélküliek dolgoznak, hanem olyanok, akik hazai
állásukat adták fel, vagy másodállásként ingáznak át a határon. Így ők munkahely-
váltásuk során nem kerülnek kapcsolatba a hivatalokkal, vagy csak abban a fázisban,
amikor az adminisztratív ügyeiket kell intézni, tehát a munkakeresés fázisában nem.
Nehézségek, diszkrimináció
A munkavállalás nehézségeivel kapcsolatban el őször arról érdekl ődtünk, hogy vá-
laszadóink tapasztaltak-e valamilyen pozitív vagy negatív diszkriminációt munka-
helyükön (6. ábra).
Lényegében viszonylag kevesen említettek ilyen esetet. Pozitív diszkriminációt a
válaszadók 8,4%-a említett, els ősorban arra hivatkozva, hogy „szeretik a magyaro-
kat", megbecsülik őket, mert szorgalmas, jó munkaer őnek tartják.
6. ÁBRA
A pozitív és negatív diszkrimináció
(Positive and Negative Discrimination)
100
80 r (1] Pozitív megkülönböztetés
Negatív megkülönböztetés
60
40
20
Igen Nem
Forrás: Kérdőívek 2004.
Negatív diszkriminációra viszont már a válaszadók közel negyede (24%) panasz-
kodott, s érdekes módon a legálisan alkalmazottak valamivel nagyobb arányban. A
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határon átnyúló ingázás ... 79
negatív megkülönböztetéssel kapcsolatban két jellemz ő típust különíthetünk el: „a
rosszabb és több munka, kevesebb bérért" válaszok a külföldi munkavállalók álta-
lános problémáját tükrözik. Másrészt a leggyakoribb válasz szerint az osztrákok
„lenézik a magyarokat". Ez a sztereotip válasz már gyakran, más kontextusban is
felmerült (Hardi 1999).
A többség azonban arról számolt be, hogy nem tapasztalt sem pozitív, sem nega-
tív megkülönböztetést ausztriai munkája során.
A nehézségek vizsgálatakor azonban el őtűnt újra a negatív diszkrimináció, amit ek-
kor a második legfontosabb problémaként említettek, a 97 f őből 56-an (7. ábra). Ez a
negatív megkülönböztetés vélhet ően a nyelvtudás elégtelenségéb ől és az eltérő szoká-
sokból keletkezik, hiszen ez a két tényez ő még nagyon fontos a nehézségek között. A
legnagyobb problémát (66 válasz) a nyelvtudás jelenti, az eltér ő szokások csak har-
madik a sorban. A munkakultúra eltérései ennél már jóval kisebb gondot okoznak a
munkavállalóknak. Ugyanakkor a viszonylag kis távolság, s így a jól informáltság
miatt lényegesen kevésbé problematikus a jogi keretekbe, a mindennapi életbe való
beilleszkedés, s a külföldi munkavállalás nem okoz jelent ős családi problémát itthon,
hiszen a munkavállalók jelentő s része napi ingázó, tehát a család szempontjából nem
jelent nagy különbséget, hogy a családtag itthon vagy külföldön vállal-e munkát.
7. ÁBRA
A munkavállalás nehézségei
(Difficulties of Employement)
6 5 8 2
Nehézségek fajtái (lásd a magyarázatot)
A nehézségek fajtái: 1= nyelvi nehézségek; 2= jogi nehézségek (pl. nincs tisztában az ausztriai jogi
környezettel, munkavállalói jog); 3= külföldi munkavállalóként a beilleszkedés nehézsége;
4=negatív diszkrimináció; 5= magyartól eltér ő munkakultúra, munkahelyi szokások (pl. fegyelem,
lojalitás); 6= általában a magyartól eltér ő szokások, gondolkodásmód; 7= családi kapcsolatai sérül-
tek/sérülnek a távolléte miatt; 8= utazási nehézségek (állandó lakhely és a munkahely között).
Forrás: Kérdőívek 2004.
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
80 Hardi Tamás TÉT XIX. évf. 2005 s2
Összegzés
Vizsgálatunk két kérd őív eredményének el őzetes, s korántsem teljes kiértékelése.
Az osztrák—magyar határ mentén él ők ausztriai munkavállalási szokásainak általá-
nos jellemzőire kívántunk rávilágítani. További elemzésekkel, összehasonlításokkal
mélyebben megismerhetjük ezt a világot, de elöljáróban az alábbi következtetéseket
vonhatjuk le:
- Az ingázás a Nyugat-dunántúli régió lakosai közül els ősorban a határ közvet-
len közelségében él őket érinti, akik már a rendszerváltás utáni id őszakban ki
tudták használni ezt a lehet őséget.
- Az egész régióból mintegy 60-70 ezer f őre tehetjük azok számát, akik valaha
már dolgoztak Ausztriában. Tapasztalható, hogy jelenleg a sz űkebb sáv né-
pességéből kerülnek ki az ingázók, számuk 7-8 ezer f ő közé tehető. Nyilván
idénymunkák idején ez a szám lényegesen nagyobb is lehet, s ilyenkor a
mérleg jobban elbillen az illegális szféra javára.
- Több forrásból is megerősíthetjük, hogy az illegális munkavállalók száma
valamivel meghaladja az engedéllyel rendelkez őkét, de semmi esetre sem
igazolhatóak bizonyos korábbi osztrák vélemények arról, hogy akár az EU-
csatlakozás el őtt, akár az után a jelenség robbanásszer űen változott volna.
- Az engedéllyel és engedély nélkül dolgozók csoportja stabil, kicsi az átjárás
közöttük, engedély nélkül inkább csak az alkalmi fizetés-kiegészítést keres ők
lépik át a határt, s ebben a körben jellemz ő az alacsonyabban kvalifikált
munkaerő alkalmazása.
- Egyértelmű az anyagi motiváció, els ősorban a magasabb bérért ingáznak a
munkavállalók Ausztriába. Az ingázók csoportja nagy valószín űséggel itthon
is el tudna helyezkedni, hiszen sok divatos ingázó szakmában hiány is
mutatkozik.
- Kvalifikált munkaerő esetén mind a munkavállaló, mind a munkaadó a leg-
alitásra törekszik, hosszú távon, kiszámítható módon kívánja foglalkoztatni
alkalmazottját.
- A munkavállalás nehézségeit els ősorban a nyelvtudás hiánya vagy rossz mi-
nősége, s a kulturális ellentétek jelentik. Ezek leküzdése csak képzéssel,
tanulással, megismeréssel lehetséges.
Valószín űsíthető, hogy szabad munkaer ő-áramlás bevezetésével a munkavállalás
módja egyre inkább a legális szférába fog átcsúszni. Az illegális foglalkoztatás
mindig is megmarad, de nem els ősorban a külföldiek vonatkozásában, hanem a
gazdaság általános jelenségeként. A hazai bérek és munkakörülmények javulásával
várható, hogy a határtérségb ől ingázók száma növekedni fog ugyan, de nem látvá-
nyos mértékben. A jelenleg támasztott nehézségek miatt nem gondolnánk, hogy
lényegesen megn őne a kijárók száma, s őt azt tapasztaljuk a kapott válaszokból,
hogy az ingázás egyre inkább a határ közelében él ők életének részévé válik.
Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 65–81. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 2 Határon átnyúló ingázás ... 81
Összességében azt mondhatjuk, hogy a munkavállalás lehet ősége az, ami leginkább
hat az integrált határrégió kialakulására a térségben. Egy közepes városnyi ember
szerzett már ennek révén tapasztalatot a határ másik oldalán él őkről, s arról a világról,
s kialakult már az a kör, amely engedéllyel vagy engedély nélkül, de „hazajár"
Ausztriába dolgozni. A határ munkaügyi elválasztó szerepének csökkenésével azt
várhatjuk, hogy ez a szféra egyre inkább egységes lesz, s kialakul az az átmeneti zóna
a határ mentén, amely a Kárpát-medencének ezt a táját mindig is jellemezte.
Irodalom
Csapó T. (1999) Határ menti együttm űködések a munkaer ő piac területén, különös tekintettel Vas és Zala
megyére. — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — a határ. Társadalmi-gazdasági
változások az osztrák-magyar határ menti térségben. MTA RKK, Pécs—Gy őr. 269-295. o.
Csizmadia Z. (2005) Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban. — Tér és Társada-
lom. 2.47-63. o.
Hardi T. (1999) A határ és az ember — Az osztrák-magyar határ mentén él ők képe a határról és a „másik
oldalról". — Nárai M. — Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — a határ. MTA RKK, Győr—Pécs.
159-189. o.
Hardi T. (2004) Az államhatáron átnyúló régiók formálódása. — Magyar Tudomány. 9.991-1001. o.
Nárai M. (1999) A határ mente mint élettér. — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt —
a határ. Győr—Pécs, MTA RKK. 129-158. o.
Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria közös munkaer őpiac-politikai stratégiája. (1998) Reginnov
Tanácsadó Kft., Vasvár.
Rechnitzer J. (1999) Az osztrák—magyar határ menti együttm űködés a kilencvenes években. — Nárai M.-
Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — a határ. MTA RKK, Győr—Pécs. 73-127. o.
Rechnitzer J. (2005) Az osztrák—magyar határ menti együttm űködés múltja, jelene. — Tér és Társadalom. 2.
7-29. o.
Sallai J. (2003) Az osztrák—magyar határ kijelölése utáni problémák rendezése. — Tér és Társadalom. 4.
157-171. o.
Vári A. (2002) A határon átnyúló munkavállalás jelent ő sége és problémái az Esztergom—párkányi régió
példáján. — Kovács N.—Szarka L. (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdés-
köréből. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének Évkönyvei 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 219-240. o.
TRANSBORDER COMMUTING, EMPLOYMENT ON THE
AUSTRIAN—HUNGARIAN BORDER REGION
TAMÁS HARDI
To enter employement for a much better payment is a great opportunity for people living
next to the Austrian — Hungarian border. For this they do not even have to move, but they
can commute every day. Besides, period employement can be a good extra payement for the
ones who work in Hungary. This study shows by interviews the development of transborder
work — cooperations set up after the Hungarian system — change. The study shows the groups
of legal and illegal employees, appraises the number, describes the characteristics,
motivation and difficulties of Hungarians working in Austria by the help of public-, and
special employee questionnaires.