Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
1988. 2. évf. 4. sz. pp. 51-67
ENYEDI GYÖRGYNÉ:
A MEZ Ő GAZDASÁG TÉRSÉGI FOLYAMATAI
A TERMELŐ ER Ő K TÉRBELI MEGOSZLÁSA A HETVENES ÉVEK
ELEJÉN
Korábbi kutatások is igazolják, hogy a hetvenes évek elején a termelési fel-
tételekben meglév ő különbségek megszüntetésére irányuló gazdaságpolitika követ-
keztében — a fejlesztési források újraelosztása révén — az állóeszközök térbeli eloszlá-
sában jelent ős különbségek nem alakultak ki. 3 A földterület állóeszközellátottsági
színvonala a föld min őségét ő l kevéssé függött: a jó és a gyenge talajadottságú körze-
tek* között egyaránt volt magasabb és alacsonyabb állóeszközfelszereltség ű körzet.
Ez kedvezőtlenül befolyásolta a földterület-, eszköz- és munkaer ő -kihasználást. (Ál-
talában az alacsonyabb termékenység ű földeken, adott technikai színvonalon eleve
kisebb mennyiség ű termel ő eszközt és munkaer ő t lehet hatékonyan alkalmazni mint
a jobb földeken. 18 )
Ezért a hetvenes évek elején meginduló hatékonysági törekvések el őtérbe
kerülésével a kedvez ő természeti adottságú mez őgazdasági körzetek fokozott fej-
lesztését, a kedvez őtlen adottságú területeken pedig a kevésbé eszközigényes terme-
lés kialakításának ösztönzését határozta el a központi irányítás.
Az állóeszközállomány térbeli változásai a hetvenes évek óta
A vizsgálati periódus elején a mez őgazdaságot gyors ütem ű iparosodás, az
állóeszközállomány gyors növekedése jellemezte. A leggyorsabb növekedési ütemet
a IV. ötéves tervid ő szak alatt érte el. Az évtized második felében az állóeszközök
növekedési üteme 5,7 %-ra mérsékl ődött. A mez őgazdaság kinyílt a többi népgazda-
sági ág, els ő sorban az ipar felé. Az energia- és az ipari anyagigény növekedése követ-
keztében az ipartól, az infrastrukturális és más környezeti tényez ő kt ő l való függ ősége
fokozódott. E tényez ő k a differenciálódás új elemeiként jelentek meg. A gyorsan fo-
kozódó ipari termékfelhasználás, az ipari és a mez őgazdasági termékek árdiszpari-
tása révén jelent ős jövedelmet csoportosított át az ipar javára. 13 Majd késő bb az ag-
rárolló nyílása," az inflációs veszteség tovább csökkentette a mez őgazdasági árak
nyereség-tartalmát; az árcentrum egyre inkább a közepesnél jobb min őség ű területek
*MÉM STAGEK által lehatárolt mez ő gazdasági természeti körzet. A továbbiakban a körzet fo-
galmán mindig ezt a körzetbeosztást értjük.
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
52
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
felé tolódott el. Ez megnövelte azoknak a térségeknek kiterjedését, melyek kedvez őt-
len adottságúaknak számítottak * , és ahol a termelést csak állami támogatással tud-
ták fenntartani. Ugyanebb ő l következik, hogy lecsökkent a befektetési és ráfordí-
tási színvonal optimuma; többek között ezzel magyarázható az öntöz ő kapacitások
csökkenése, m űtrágya-felhasználás stagnálása stb.
Az évtizedek alatt kiépültek a különböz ő termelési rendszerek. Ezek kifej-
lesztése f ő ként a síkvidéki gazdálkodásra irányult, de alapjában véve a kisebb hozamú
területeken, a kedvez őtlen talaj- és domborzati viszonyok között is ezek a rendszerek
(nagy teljesítmény ű, nehéz, a terepviszonyokhoz rosszul alkalmazkodó gépek) ter-
jedtek el. Ezért az utóbbiakon az elérhet ő nél alacsonyabb hatékonysággal m ű ködtek.
A nyolcvanas évek elején tovább mérsékl ődött az állóeszközök gyarapodásá-
nak üteme. Megállt a beruházások növekedése; s őt 1982 után csökkenni kezdett.
A beruházások visszafogásával 1980-ban megkezd ődött a beruházási támogatások
csökkenése is. A beruházásokban a saját forrás vált meghatározóvá. A jöv ő ben vár-
hatóan a központi irányítás beruházásokra irányuló szerepe mérsékl ődni fog, és a
saját források jelenlegi starthelyzete alapján indul meg az állóeszköz-ellátottságban
is a differenciálódás. Az 1984-t ő l bevezetésre került új amortizációs rendszer is ezt a
folyamatot er ősíti. Számításaink szerint 1981-1983 évek átlagában számítva a nagy-
üzemek 37,2 %-a az egyszer ű újratermelés lehet őségeivel rendelkezett, míg 36,7 %-uk
volt képes b ővített újratermelésre ** is. 1 A mez őgazdaság termelési kapacitását csök-
kentette az is, hogy a lecsökkent beruházások jó része is az utóbbi id őben az alap-
tevékenységen kívüli tevékenységbe áramlott.
A termelés fenntartása és növelési kényszere érdekében a selejtezések el-
maradtak, így a nullára leírt állóeszközök aránya gyorsuló ütemben növekedett. Ez a
javítási költségek ugrásszer ű emelkedését vonta maga után, amely rontotta a haté-
konyságot.
Az elmaradó selejtezések következtében a jöv őben azzal kell számolnunk,
hogy az állóeszközöknek egyszerre jelent ős hányada fog kilépni a termelésb ő l, mely
a csökken ő beruházási folyamattal együtt a termelési kapacitások nagymérv ű csök-
kenésére vezethet.
Mint láttuk a hetvenes évek elejére az állóeszközök eloszlása a hatékony-
sági követelményekkel ellentétesen alakult. Vizsgálataink alapján megállapítható,
hogy az elmúlt másfél évtized alatt (a hetvenes évek elejét ő l a nyolcvanas évek köze-
péig) ez kevéssé módosult, az állóeszközök térbeli megoszlásában alapvet ő változás
nem következett be. A teljes vizsgált id őszak alatt (1971-72-73 és 1982-83-84
évek átlaga között) az állóeszközállomány nettó értékének összesen 4,1 %-a rende-
ződött át a megyék között, a természeti körzetek között is csak 5,9 %-os ez az arány.
*Ma már a nagyüzemeknek mintegy fele megkülönböztetett támogatásban részesül, kedvez ő tlen
adottságúnak számít.
**A fejlesztési alapot terhel ő éves kötelezettséggel csökkentett saját fejlesztési forrást viszonyí-
tottunk az értékcsökkenéshez, és e mutató alapján soroltuk csoportokba a gazdaságokat. A mu-
tató értéke azt fejezi ki, hogy a saját forrás milyen mértékben pótolja a leírási kötelezettséggel
terhelt állóeszközök elhasználódását. Ahol a mutató értéke nem éri el a 100 %-ot, ott az egy-
szer ű újratermelés sem valósítható meg.
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején 53
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
Az állóeszközállomány területi megoszlása a földmin őség alakulásával a nyolcvanas
évek közepén is kevés összefüggést mutatott. Az átlag feletti földmin őség ű megyék
együttesen ma is 1,8 százalékponttal kisebb arányban részesülnek az állóeszközök
értékéb ő l, mint a mez őgazdasági területb ő l (ez az arány a hetvenes évek elején vala-
mivel alacsonyabb is volt: 1,6 százalékpont).
Ez alapjában véve abból fakad, hogy a beruházási támogatások a hetvenes év-
tized végéig folyamatosan növekedtek, és a saját források nagy különbségeit tovább-
ra is mérsékelték. Végeredményben ez azt jelenti, hogy a jövedelemképz ődés és az
újratermelés folyamatai közötti szerves kapcsolat az évtized végére sem állt helyre.
Az állóeszközök térbeli változásainak másik jellemz ője, hogy a mezőgazda-
sági terület állóeszközellátottsági színvonala szerint korábban az átlag feletti cso-
portba tartozó megyék, Heves megye kivételével (Bács-Kiskun, Csongrád, Komárom
és Pest) — növelve el ő nyüket — továbbra is megtartották vezet ő helyüket. Az id őszak
végére Veszprém megye is ide zárkózott fel. (Növekv ő állóeszköz-részesedés ű me-
gyék voltak még Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Szolnok megyék.) Ugyanakkor Bor-
sod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye átlagtól való negatív irányú eltérése valamelyest
fokozódott.
Összességében tehát az állóeszközök kismérték ű területi koncentrációja volt
a jellemz ő , mely jobbára a gyengébb természeti, de jobb közgazdasági adottságú te-
rületek felé irányult. Ezt mutatja az állóeszközállomány és az összes aranykorona-
érték területi egyenl ő tlenségi mutatóinak alakulása is, mind megyei, mind körzeti,
mind pedig gazdaságok közötti vizsgálatok alapján. (A vizsgált id őszak alatt megyék
szerint 9,0 %-ról 10,3 %-ra, körzetek szerint 11,5 %-ról 13,3 %-ra, gazdaságok sze-
rint pedig 20,1 %-ról 22,4 %-ra növekedett az állóeszközállomány és az aranykorona-
érték közötti egyenl őtlenség. * ) A két f ő termelési tényez ő tehát a föld (mennyisé-
gét, min őségét kifejez ő aranykorona-érték ► és az állóeszközök térbeli eloszlása távolo-
dott egymástól (1. sz. ábra).
A mezőgazdasági munkaer ő térségi mozgása
Az állóeszközállomány és a munkaer ő területi megoszlásában a különbségek
az el ő bbinél nagyobb mértékben növekedtek, de ehhez nagymértékben a munkaer ő
térbeli mozgása járult hozzá. A két tényez ő közötti területi egyenl őtlenség megyék
szerint 5,3 %-ról 10,8 %-ra, körzetek szerint 7,6 %-ról 11,9 %-ra növekedett. Az egy
fő re jutó állóeszközérték átlagtól való eltérése is 13 megyében növekedett.
Mind az állóeszközök, mind a munkaer ő térbeli mozgását az alaptevékeny-
ségen kívüli tevékenység térbeli terjedése befolyásolta. A mez őgazdasági munkaer ő
átmeneti — 1979 és 1983 közötti — létszámemelkedése is az alaptevékenységen kí-
vüli tevékenység gyors növekedéséhez kapcsolódik.
A vizsgált id őszak alatt a létszám 9,1 %-a rendez ődött át, amely folyamat
az id őszak végén felgyorsult. Az id őszak elején (1971-72-73 és 1976-77-78 évek
•Hoover-féle egyenl ő tlenségi mutató alapján (a továbbiakban is ezt a mutatót használtuk az egyen-
lő tlenség mérésére).
• Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
54
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
m' e
ei•ponn
insuomum,
-
I
arausemenocit
,
-1»
CMIDCIOCCICICICID
MUCOVOUUCOLlb
• dihárnieling2SMInn
oNamoollifieumunacm..ow oom
muno .,
9,2r1.11M L' g ithk,
%. un48101:488SLIM.2.1,1:=2414nn'Elf...;,»
. 91,E.........,....n..... u .
.c. 1,....B.inr.....,.....
.ff•aalue.......3..,
ILMLICIIIL11.11.•rwur
oivuroactuana no miraan.nna,
111111) MULIIJUILIOLMILI
ImnouLociuciummun LIU1,8131113131313Cle• -
. 21 UULMann 11.11:111111MMIutiL~..
Mir
n00 0
• Cl
u
rma
mm:man nuarer~»......••
tICI10111111 uuuuuu I.
1 1 n n t9a meli :tiun
3a
: oEn nnu us g" .
a el
,uoucuuneemane u
.-............ ~mi
.
► unnann..." 1. s ~
"'"CILICICI uuuuuuuu •-•113113. , 411,4"-~^".111111~
h USW!" II Irl
b rinn?il~an ' s ~^
•=1~
inr.~.~n,
l • •• •
•
• •
U) C • .: :•.
`CL • C
1E3 G.) maatIM12,111~3131
‚111:1%:~~111~12b
w N ® z. ~
elkUrzan :
_:.
(1) _y
• L, •
L0) w
I
L_ CT)
•
'0 E
•
>
‘0 _0
_0 _Y ".) ••
▪ Gi •
E
,CT) N
:3 s
N
:0 •s• ••••••• • •
ti
N
Ul C
`0
s0
0 L0
N
0
C
L0
>
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p. 55
O
fD
0
\
~Nue=
, 0:113i 10;112h
1" tiououriuoticin
.ciociunJEZICILIG
• tuonnoriaJuurnan..
l000nrincion.
~MK aunilcv..Jormoonuon
DOci nonvo0140117 21LICDOODD
azzamiaarou..- nn nnn aa.muoamouonno-
aziedariasteruncloom000nuoawi.nne
Izezza~. aponaoc
rgioaciamegor •
iwoorniontiourionne
morae~aii. dopornoocaumminc
IDIDOODDLIDOI1
T
111:113i
Samma~
OCEL1/~VW"Lezr
111~11.7 s-
L
D eig.
• aciamm1.
aimariciar
BErna. surendinenao ••
.flOODDODOODet •
17001:11000CIUDIP •
.. 111701312101712177, ' •
naziaawera‘aaticanual La onew •
017DEDCOODDCLIIMI7
mucsarsdnancanuomatmoir •
azionmencumemsoniciEcemd.
anzwi menne ba..." onli
..
.111212012131121.1.113i2Lamp
CICICIDDCODOOICILLICIn
wrionwom,:unnuniMOUGOD
IMaartilintimxtieLin• s mainciucir
pmcnumnencomuznumw
IS / Mai.
nilltfirlOCI:101:1{ ...43C/
IICIr MI
".
gni
unumIG
gl abil J..;;0
1
• .--
.. r
COUOCIt „.
:ciuriae
.1:11.113nEuw
CLILIE1CCI • ..
anno ocol inrwira-- 1...
aum %...,„„ N
DO171701MY N... ••‘..N)
--- ."" 1i311~E~
Alimaffix".>
=L
...,
i
•
1311~1~1111~11 --x..f?›.
=7
,, .. .... 1,.
• ••
.... m.• j.. ft.
"-- •
5:f (
k. 1
\
,,,,n.. ,r4s4'j
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
56 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
átlaga között) a munkaer ő -koncentráció a központi térség, Komárom, Fejér, Bács-
Kiskun és Hajdú-Bihar megyék felé irányult. A második id őszakban (1976-77-78
és 1982-83-84 évek átlaga között) az el ő bbieken kívül (Fejér megye nélkül) Nóg-
rád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye is növelte részarányát. E megyék
a teljes id őszak alatt 39,3 %-ról 48,1 %-ra növelték a foglalkoztatottakból való része-
sedésüket.
A változásokra jellemz ő , hogy a teljes id őszak alatt az átlag feletti földmi-
n őség ű megyék mindegyikében csökkent a munkaer ő lekötés aránya. Az összes arany-
koronaérték és a munkaer ő térbeli egyenl őtlensége az id ő szak elejei 13,8 %-ról 20,8
%-ra növekedett (megyék szerint vizsgálva).
Legnagyobb mértékben Komárom és Pest megyében csökkent az egy foglal-
koztatottra jutó földterület, ahol az átlagos 90 %-áról 70, illetve 65-r ő l 41 %-ára esett
vissza. Ez egybeesik a kistermelésben tapasztalt folyamatokkal ll (2. sz. ábra ► .
A vizsgált másfél évtized alatt tehát alapvet ően mindkét mobil termelési té-
nyez ő (munkaer ő , eszköz) távolodott a természeti potenciáltól.
A személyi jövedelmek térbeli kiegyenlít ődése
A mezőgazdasági nagyüzemek átlagában — a teljes id ő szakot tekintve — a
személyi jövedelmek kiáramlása összhangban alakult az eredmények növekedésével.
Az eredmények 98,3 %-os emelkedését a bérek valamivel kisebb, 88,5 %-os növeke-
dése kísérte. Ezen belül azonban a második id őszakban tendencia-változás követke-
zett be. Az eredmények 41 %-os növekedése a bérek 52 %-os növekedésével párosult.
A bérek és jövedelmek ágazati összhangja azonban jelent ős térbeli különbsé-
gek mellett alakult ki. A személyi jövedelmek és az eredmények területi egyenl őt-
lensége a megyék között az id őszak eleji 5,2 %-ról az id ő szak közepére 10,1 %-ra, az
időszak végére pedig 16,6 %-ra emelkedett. A differenciálódás mértéke megyei szin-
ten az 1. sz. táblázat szerint alakult.
E folyamat a vállalati jövedelmek differenciálódásának és a személyi jöve-
delmek területi kiegyenlít ődésének a következménye. Bár megyék szerint az id őszak
elején sem voltak nagy eltérések a személyi jövedelmek színvonalában, ez az id őszak
végére méginkább elt űnt. A foglalkoztatottak száma és a személyi jövedelmek me-
gyék közötti egyenl őtlensége az évtized elejei 4,7 %-ról 2,7 %-ra csökkent. A szemé-
lyi jövedelmek megyék szerinti alakulása a következ ő volt: (lásd 2. sz. táblázat)
Az eredmények területi differenciálódása
A hetvenes évek szabályozórendszere a hatékonyság növekedése érdekében
nagyobb teret engedett a differenciálódási folyamatnak. Azt vártuk, hogy eredmé-
nyeként a jobb adottságú területek fejl ődése felgyorsul. Várakozásunkkal ellentétben
azonban a termel őer ő k és az eredmény nem koncentrálódott a jobb természeti adott-
ságú területekre.
Ez részben a mez őgazdasági tevékenység települési feltételeinek változásával
(az infrastruktúra, a képzett munkaer ő stb. iránti igény megnövekedése), másrészt az
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p. 57
1. sz táblázat
Bér- és eredményarányok területi differenciálódása
A személyi jövedelemre jutó eredmény az átlag 96-ában
Megyék 1976-77-78 1982-83-84
1971-72-73
évek átlaga
2 Baranya 113,8 118,6 172,3
3 Bács-Kiskun 99,7 118,1 102,7
4 Békés 103,9 117,8 100,3
5 Borsod-Abaúj-Zemplén 87,6 48,3 45,2
6 Csongrád 72,3 99,2 105,1
7 Fejér 115,2 127,1 130,8
8 Győ r-Sopron 98,7 109,1 153,5
9 Hajdú-Bihar 110,8 108,9 149,9
10 Heves 113,5 84,3 106,7
11 Komárom 137,8 149,0 210,6
12 Nógrád 71,7 59,5 60,3
13 Pest 94,3 105,6 71,9
14 Somogy 88,4 73,5 97,4
15 Szabolcs-Szatmár 94,9 67,5 31,8
16 Szolnok 113,7 86,2 70,3
17 Tolna 106,1 137,5 164,7
18 Vas 99,3 80,2 99,2
19 Veszprém 96,8 101,9 101,8
20 Zala 78,3 53,6 79,5
Összesen 100,0 100,0 100,0
alaptevékenységnél nagyobb nyereség-tartalmú alaptevékenységen kívüli tevékenység
gyors, és területileg a jobb természeti adottságú térségekt ő l eltérő irányú koncentrá-
lódásával magyarázható. E tevékenység településének is fontos tényez ője volt a piac
közelsége, a képzettebb munkaer ő és a fejlettebb infrastrukturális környezet. E te-
lepülési feltételek a fejlettebb, iparosodottabb területeken sokkal inkább adva voltak,
mint az ország f ő mezőgazdasági zónáiban.
Az alaptevékenységen kívüli tevékenység ezért el őször a központi térségben
és környez ő területein lendült fel. A hetvenes évek közepén e tevékenység bruttó
termelési értékének 61,3 %-a öt megyében: Pest, Komárom, Bács-Kiskun, Veszprém
és Hajdú-Bihar megyékben - a mez őgazdasági terület 28,4 %-án - koncentrálódott.
Veszprém megye kivételével ezekben a megyékben az alaptevékenység növekedése is
gyorsabb volt az átlagosnál. A teljes id őszak átlagában az eredményb ő l való részese-
désük is növekedett.
A vizsgált id ő szak második felében az alaptevékenységen kívüli tevékenység
területileg kiterjedt, eloszlása egyenletesebbé vált, azonban továbbra is az el őbbi me-
gyékben koncentrálódott az alaptevékenységen kívüli tevékenység 57,4 %-a. Különö-
sen meggyorsult - és átlag feletti színvonalra emelkedett - a kiegészít ő tevékenység
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
58 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
2. sz. táblázat
Az egy dolgozóra * jutó munkabér és részesedés eltérése az átlagtól
Az egy fő re jutó munkabér és részesedése az átlag
százalékában
Megyék
1971-72-73 197 6-7 7-78 1979-80-81 1982-83-84
évek átlaga
2 Baranya 93,8 96,6 96,7 100,0
3 Bács-Kiskun 101,5 101,6 100,6 99,9
4 Békés 97,0 98,2 99,3 99,3
5 Borsod-Abaúj-Zemplén 85,3 85,5 90,8 94,8
6 Csongrád 98,4 96,2 97,8 99,4
7 Fejér 114,9 109,6 105,6 104,1
8 Gy ő r-Sopron 106,6 102,7 102,0 102,7
9 Hajdú-Bihar 99,8 97,9 95,9 97,1
10 Heves 93,0 96,7 97,5 99,3
11 Komárom 121,6 115,4 114,2 113,3
12 Nógrád 90,0 93,9 97,9 98,9
13 Pest 122,2 118,2 115,9 111,8
14 Somogy 86,3 90,7 92,6 95,3
15 Szabolcs-Szatmár 86,9 84,6 82,6 83,5
16 Szolnok 110,1 107,6 104,8 101,5
17 Tolna 101,7 101,6 102,6 105,2
18 Vas 92,6 96,1 94,9 95,4
19 Veszprém 104,8 104,5 102,9 102,9
20 Zala 83,2 83,1 84,8 86,8
Országos átlag 100,0 100,0 100,0 100,0
*Átlagos állományi létszám
A dinamikusan fejl őd ő megyék másik csoportját Baranya, Gy ő r-Sopron és
Tolna megyék képezik, melyekre az alaptevékenység fejl ődése, magas színvonala és a
munkaer ő átlagosnál gyorsabb ütem ű csökkenése a jellemz ő . Mindhárom megye - az
általában fejlettebb - Dunántúlon helyezkedik el. A mérleg szerinti eredménykép-
ződés súlypontja áttolódott a Dunántúlra. A tartósan növekv ő jövedelem-részese-
dés ű megyék kivétel nélkül a Dunántúlon találhatók (Baranya, Gy őr-Sopron, Ko-
márom, Tolna és Veszprém).
A hetvenes évek elejét ő l a nyolcvanas évek közepéig az átlag feletti jöve-
delem-növekedés ű megyék együttesen - igen nagy mértékben - 54,3 %-ról 66,8 %-ra
növelték részesedésüket a mérleg szerinti eredményb ő l. Ezt a mez őgazdasági terület
változatlanul 49 %-os, a munkaer ő 51,8 %, illetve 55,1 %-os, az állóeszközök 54,7 és
55,4 %-os lekötésével. (Átlag feletti munkatermelékenységgel, állóeszközkihasználás-
sal, és a munkaer ő átlagosnál valamivel magasabb állóeszközfelszereltségével) érték el.
A mérleg szerinti eredmény dinamikája szempontjából legkritikusabb a hely-
zet Szabolcs-Szatmár megyében, ahol egyedülállóan a jövedelem abszolút értéke is
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p. 59
Az eredménybő l való részesedés változása 3. cipro
a nagyüzemekben megyék szerint
Jelmagyarázat:
növekedett csökkent
A megye részesedése
1971-72-73 és 1976-77-78 között
1976-77-78 és 1982-83-84 között
• • • 1
1971-72-73 és 1982-83-84 között 9. • •
A teljes id őszak átlagában csökkent a részesedésük. Ebb ő l:
1. mindkét id őszakban csökkent
2. csak a második szakaszban csökkent, az els őben még
növekedett
3. csak az első szakaszban csökkent, a másodikban már
növekedett
A teljes id őszak átlagában növekedett részesedésük. Ebb ő l:
4. csak az első szakaszban növekedett, a másodikban
csökkent
5. csak a második szakaszban növekedett, az els őben
csökkent iOCOO
1111:1115
6. mindkét szakaszban növekedett
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
60
folyamatosan csökkent: az id őszak elejinek 57,8 %-ára esett vissza. Ezt követ ően a
leglassúbb jövedelemnövekedés Szolnok megyében (102,7 %-ra ► , Borsod-Abaúj-
Zemplén (156,7 %-ra) és Békés megyében (168,9 %-ra) volt tapasztalható. (3. sz. ábra)
Szabolcs-Szatmár megye nagy visszaesése többek között a megye speciali-
zációját képez ő ágazatok jövedelempozíciójának romlásával magyarázható. Nagy mér-
tékben sújtotta az él ő munkaigényes ágazatok magas aránya miatt a társadalombizto-
sítási járulék nagy mérték ű emelkedése is. Jelent ős a térségben a meliorációra szo-
ruló területek aránya is.
A fejl ődés helyi alapját képez ő eredmény szerint a differenciáltság folyama-
tosan növekedett, mind megyék, mind természeti körzetek, mind pedig a gazdaságok
szerint vizsgálva. A munkaer ő és az eredmény közötti egyenl őtlenségi mutatók nö-
vekedése is ezt jelzi.
3. sz táblázat
A munkaerő és az eredmény közötti egyenl őtlenségi mutatók alakulása
1971-1973 1976-1978 1982-1984
évek átlagában
százalékpont
Megyék 8,2 13,4 17,4
Körzetek szerint 11,8 18,8 20,8
Gazdaságok szerint 22,5 28,3 37,8
Általában a megyék többségénél növekedtek a fajlagos mutatók (egy f ő re,
állóeszközre, illetve területre jutó eredmény) átlagtól való eltérései is.
Az alaptevékenységen kívüli tevékenység kiemelked ő jövedelempozíciója,
területileg er ősen koncentrált fejl ődése, az egyes térségek különböz ő ipari, infra-
strukturális és általános gazdasági fejlettsége nagymértékben közrejátszott a mez őgaz-
dasági vállalati jövedelmek térbeli differenciálódásában. A fejlettebb területeken
tulajdonképpen egyfajta helyzeti járadék alakult ki, amely a jobb természeti adott-
ságok elő nyét felemésztette. Ez a jövedelem-differenciálódás visszahatott az alapte-
vékenység fejl ődésére is.
A leggyorsabban fejl őd ő mezőgazdasági területek tehát egybeestek az iparilag
és infrastrukturálisan is fejlett, nagy népesség-koncentrációjú területekkel. 5 E terü-
letek jórészt általában az ország f ő mez őgazdasági zónáin kívül estek, és inkább az
ország gyengébb természeti adottságú térségeinek egy részével estek egybe.
Ez tehát a magyarázata annak, hogy a gyenge természeti adottságú térségek
fejl ődése szétvált. A fejletlen gazdasági környezetben lév ő k látványosan lemaradtak,
más részük pedig a jobb természeti adottságú területeket is megel ő zte. Annak is ez a
magyarázata, hogy a kedvez ő term ő helyi adottságú megyéknek együttesen mind az
eredményb ő l (33,6 %-ról 32,1 %-ra), mind a bruttó termelésb ő l — és vele együtt az
alaptevékenységb ő l is — (34,3 %-ról 29,8 %-ra) csökkent a részesedése. Ezt a mez ő-
gazdasági terület 34,9 %-án, a foglalkoztatottak 31,6 %-ról 27,4 %-ra csökkent ré-
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p. 61
szesedésével, és az állóeszközök 33,5, illetve 33,3 %-ával valósították meg. A föld,
munkaer ő , eszköz és a hozamok közötti térbeli arányok jelent ősen romlottak. Az át-
lagosnál gyorsabban csökkent a magas eltartóképesség ű földterület munkaer ő -ellá-
tottsága, és a földterület átlaghoz viszonyított kihasználtsága is romlott. Az állóesz-
köz-b ővülés jórészt a munkaer ő pótlását és nem a termelés b ővítését szolgálta, így
kihasználása az évtized elejei átlag feletti színvonalról az id őszak végére az átlag alá
süllyedt.
Megállapítható tehát, hogy az elmúlt másfél évtizedben — a hatvanas évekkel
ellentétben — a mez őgazdasági ágazatnak az iparétól térben elkülönül ő fejl ődése ha-
tározatlanabbá vált. Az iparosodottabb térségekben zömmel a mez őgazdaság is gyor-
sabban fejl ődött, amely a gazdasági fejlettség térbeli különbségeinek mérsékl ődési
ütemét lassította. Nem valósult meg az a területfejlesztési politikai cél, amely a ter-
melés kedvez őbb természeti adottságú területekre való koncentrálását irányozta el ő.
(Mint láttuk, az alaptevékenységb ő l is csökkent e területek részesedése. ►
A mez őgazdaság területi fejl ődésében az általános területfejlesztési politika
is szerepet játszott. E politika ugyanis az életkörülmények, az infrastruktúra fejlesz-
tésében megkülönböztetett helyet biztosított az ipari központoknak, jelent ősebb vá-
rosainknak. Igy a korábban is elmaradottabb mez őgazdasági térségek háttérbe szo-
rultak, amely alapvet ő ellentmondásba került a modern mez őgazdaság — és hatékony
fejlesztésének — követelményével. Ez a területfejlesztési politikának lényeges bels ő
ellentmondása volt.
E politikának nem kis része volt abban, hogy a kedvez őtlen adottságú terü-
letekre kidolgozott úgynevezett komplex területfejlesztési programok komplexitása
nem valósult meg, hanem a mez őgazdasági részfeladattá degradálódtak.
Új tendenciaként jelentkezik az alaptevékenységen kívüli tevékenység jö-
vedelempozíciójának romlása, a népgazdasági ágazatban terjed ő kistermelés támasz-
totta verseny, és nem ritkán e tevékenységi körnek a mez őgazdasági üzemb ő l való
kiválása. E folyamat a jöv őben a magas kiegészít ő tevékenység ű területek fejl ődését.
A mez őgazdasági termelés szerkezetének térbeli változásai
A termelési szerkezet természeti adottságokhoz történ ő alkalmazkodása
határozza meg, hogy nyerünk-e természeti járadékot. A differenciált természeti adott-
ságokat tehát területileg specializált termeléssel lehet a legjobban hasznosítani. A ter-
mészeti adottságok kihasználását id ő r ő l-id ő re, más-más súllyal befolyásolja, gyakran
korlátozza az érvényesül ő gazdaság- és agrárpolitika, a fejlettség foka.
Számos elemzés megállapította, hogy mez őgazdaságunk területi specializá-
ciója a felszabadulás után nem fejl ődött, s őt nivelláció érvényesült, azaz az ágazat
alapjában véve rosszul alkalmazkodott a természeti feltételekhez. 6 A nivellálódási
folyamatban a különböz ő id őszakokban más-más tényez ő k játszották a f őszerepet.
A földreform után pl. a kötelez ő beadás fejtett ki nivelláló hatást, majd a kollekti-
vizálás után a foglalkoztatási kényszer a kézimunka-igényes ágazatokat terjesztette
ki minden területen. Ez komoly gondot jelentett az ország kenyér- és takarmány-
gabona szükségletének megtermelésében, mivel azok viszonylag kevés foglalkoztatási
lehető séget adtak.
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
62 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
Gazdaságpolitikai koncepciónk középpontjába ekkor az ország élelmiszer-
szükségletének hazai termelésb ő l való kielégítése került. Ezért a hazai fogyasztás
szempontjából legfontosabb ágazatok (pl. búza, sertés, baromfi) anyagi-m űszaki fej-
lesztése, jövedelempozíciójának javítása az agrárpolitikában is el őtérbe került, és
ennek hatására nemsokára az ágazatok között az els ő helyre kerültek. Ezzel egyide-
j ű leg bekövetkezett nagy mez őgazdasági munkaer ő kiáramlás fokozatosan csökkentet-
te a foglalkozási kényszert.
Mindezek következtében a búza vált az ország területén — a kedvez őtlen
adottságú területeken is — a legjövedelmez őbb ágazattá; termelése az egész országban
kiterjedt, és f ő versenytársát a kukoricát, mint árunövényt teljesen kiszorította.
Mindenhol csak saját szükségletre termeltek kukoricát. Ez azt vonta maga után, hogy
a korábban alacsonyabb vetésterületi arányú dunántúli megyék az önellátás érdeké-
ben — jelent ősen növelték részesedésüket .a kukorica-vetésterületb ő l, mivel a szarvas-
marha-tenyészt ő profilú megyék — az ágazat tartósan alacsony ár- és jövedelemviszo-
nyai miatt — a jövedelmez őbb sertéstenyésztésre tértek át.
A következ ő feladat tehát a takarmánygabona-szükségletek kielégítése, a
kukorica-termelés fejlesztése volt. Megindult a gabona- és hústermelésben a különböz ő
termelési rendszerek kifejlesztése. Technológiai színvonaluk, jövedelmez őségük je-
lent ősen javult; a többi ágazat pedig alig fejl ődött (pl. burgonya, dohány, zöldségfé-
lék, szarvasmarha-tenyésztés, juhászat, szálastakarmány-termelés). Nagy technológiai
és jövedelem-színvonalbeli különbségek alakultak ki az ágazatok között, így a számuk-
ra kedvez őtlen feltételek között is a fejlettebb ágazatok váltak a legjövedelmez őbbé,
megel ő zve az adottságokhoz jobban igazodó ágazatokat is. Így érthet ő módon az or-
szág egész területén kiterjedt termelésük, és a termelés térbeli szerkezete a hetvenes
években is tovább nivellálódott. 7
A területi nivellálódás f ő jellemz ője tehát az volt, hogy a búza-kukorica-ser-
tés kombináció nyomult be az ország minden körzetébe. Ahol a korábbi specializá-
ció szarvasmarha-tenyészt ő vagy valamilyen belterjes növény (ipari növény, zöldség)
jelleg ű volt, ott ez a specializációs irány felbomlott, illetve meglazult. A hetvenes
évek közepét ő l számítva az er ősen javuló jövedelmez őség ű napraforgó területi meg-
oszlásában következett be gyors területi kiegyenlít ődési irányú mozgás, bár az el ő -
ző ekt ő l lényegesen kisebb mérték ű.
Az utóbbi id őben már a specializáció enyhe jelei is mutatkoznak. Az ener-
gia és az ipari eredet ű eszközök áremelkedése a különböz ő ágazatokat eltér ő mérték-
ben érintette. Így pl. a talajadottságokra érzékeny kukorica és cukorrépa magas költ-
ségeit a kedvez őtlen adottságú területek már nem képesek elviselni, így a leggyen-
gébb területekr ő l kezdenek visszahúzódni.
A természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítása
szempontjából legfontosabb feladatunk az elmaradott mez őgazdasági ágazatok álta-
lános termelési színvonalának emelése, jövedelmez őségének, anyagi-m űszaki szín-
vonalának fejlesztése, felzárkóztatása, a többi ágazathoz viszonyított versenyképes-
ségük megteremtése, és általában az ágazatok közötti arányosabb anyagi-m űsszaki és
jövedelmez őségi színvonal létrehozása, illetve a kedvez őtlen adottságok szerint dif-
ferenciált technológiák kidolgozása. Ha ez kiegyenlítettebbé válik, akkor a termé-
szeti feltételek termelési szerkezetmódosító hatása ismét érvényesülhet, és az ága-
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
63
tatok sokkal inkább az eltér ő földrajzi adottságok szerinti elrendez ődésre töreked-
nek.
Az agrárpolitika és a területi folyamatok
A mez őgazdasági árcentrum színvonalát — már ismert okok miatt — a kö-
zepes földmin őséghez igazítottuk (több-kevesebb sikerrel). A mez őgazdasági árak te-
hát kezdett ő l fogva nem fedezték a mez őgazdasági nagyüzemek jó részének terme-
lési költségét. Agrárpolitikai koncepciónk az volt, hogy ezekben a gazdaságokban tá-
mogatásokkal tartjuk fenn a termelést, a jobb adottságúaktól pedig adó formájában
vonjuk el a nem munkából származó különbözeti jövedelmeket.
A mez őgazdasági termékek árszínvonala az eszmei árszínvonal alatt, az
ipariaké pedig felette alakult, így a mez őgazdasági árak jövedelemtartalma tetemesen
elmaradt az iparétól. Az 1965. évi nagyobb mez őgazdasági áremelések sem tudták
megszüntetni e különbségeket. Ett ő l számítva az agrárolló nyílása a hetvenes évek kö-
zepéig megállt, illetve a mez őgazdasági árak növekedése meghaladta az ipari eredet ű
eszközök árnövekedését. Mégis — különböz ő számítások szerint — a IV. ötéves terv-
id őszak alatt a mezőgazdaság alacsonyabb árszínvonala és a gyors ütemben növekv ő
ipari termékfelhasználása révén jelent ős jövedelem-átcsoportosulás ment végbe az ipar
javára. /3
A hetvenes évek közepét ő l — az általános gazdasági helyzet romlásával — újra
megindult az agrárolló nyílása anélkül, hogy a két f ő ágazat között az árszínvonal-
árarányok helyreálltak volna. 1973 és 1983 között a mez őgazdasági termékek áremel-
kedése az ipari eredet ű eszközök áremelkedésének csak 79 %-át érte el. 14
Az infláció gyorsulása a nagyobbrészt — különböz ő mértékben kötött árak-
kal termel ő mez őgazdaságot inflációs veszteséggel sújtotta. Az árcentrum tehát egyre
inkább a jobb adottságú területek felé tolódott el, és a különböz ő min őség ű területe-
ken különböz ő mértékben csökkent a ráfordítási, illetve a befektetési színvonal opti-
muma. Ennek következtében egyre több gazdaságban sz ű nt meg a küls ő beavatkozás-
tól mentes, szerves, saját forrásra épül ő újratermelési folyamat. Ma már a gazdaságok-
nak — a korábbi 1/3 résszel szemben — mintegy fele szorul megkülönböztetett támo-
gatásra, és nem kis hányada gyors hanyatlásnak indult, a cs őd szélére került.
A támogatások növekedésének mértéke azonban elmaradt az árvonalon kép-
z őd ő nyereség csökkenésének ütemét ő l, sőt 1984-r ő l 1985-re valamelyest csökkent
is. Ugyanakkor igen gyors ütemben növekedtek a központi elvonások, amelyek együt-
tesen több mint az ötszörösükre emelkedtek a vizsgált id őszak alatt. Az elvonások
növekedése súlyosabban érintette a kedvez őtlen adottságú gazdaságokat, ahol 1985-
ben az elvonások az eredmény két és félszeresét tették ki, míg a kedvez ő adottsá-
gúaknál csak alig több mint másfélszeresét.
A mez őgazdaság általános jövedelmi helyzete egészében romlott, amelyet
az utóbbi id ő szak hatékonyság-javulása sem tudott ellensúlyozni. Ez különösen a
minden szempontból kedvez őtlen adottságú gazdaságokat sújtotta. A nyolcvanas
évek elején ágazaton belüli — a jobbak rovására történ ő — jövedelemátcsoportosítás-
sal próbálta az agrárpolitika a differenciálódási folyamatot fékezni, ez azonban a job-
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
64 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
bak fejl ődését is visszavetette, és a mez őgazdaság korábbi dinamizmusa megtorpant.
Sőt az utóbbi években a termel őerő k és a termelés növekedése megállt, illetve csök-
kent. A korábban sikeres agrárpolitika tehát nem tudott alkalmazkodni a változó
viszonyokhoz.
Az agrárpolitikának ez az arculata hosszú távon szüli a differenciálódást,
amelyet a szabályozók mind gyakoribb változtatásával, eleve kudarcra ítélt prog-
ramokkal, a szorítások kisebb lazításával próbál fékezni, és a legsürget őbb területi
bajokat orvosolni.
A differenciálódás ugyan a gazdasági növekedés természetes velejárója,
hosszú távú elhúzódása azonban — mint az el ő zőekben láttuk — kiélezi a termelési
tényez ő k területi aránytalanságait, és rontja a termel őer ő k hatékony kihasználását.
A szerves gazdasági növekedésben a differenciálódás és a közelítési folyamatok kö-
vetik egymást; így valósul meg a térbelileg arányos fejló'dés. 8 Nálunk ezt a folya-
matot tulajdonképpen a t ő keáramlás, a föld adás-vételének hiánya megtöri.
A kedvez őtlen adottságú területek technológiai színvonala a központi (kül-
ső ) támogatások függvényében fejl ődött; igen nagy aránytalanságokkal (azt vette
amire támogatást kapott), amely az ott elérhet őnél is alacsonyabb hatékonysági szín-
vonalat eredményezett. A mez őgazdasági ágazatok fejl ődése — a belS ő fogyasztási
igények függvényében, központi programokkal szabályozva — szakaszos volt, és f ő-
ként a síkvidéki területekhez jobban igazodó mez őgazdasági ágazatok fejlesztése gyor-
sult fel, a kedvez őtlen adottságú gazdaságoké pedig (kertészet, szarvasmarha, juhá-
szat, szálastakarmány-termelés, legel őgazdálkodás stb.) lemaradt. Ez szintén az elér-
het ő nél alacsonyabb hatékonysági színvonal kialakulására, a termelési szerkezet tér-
beli torzulásaira, a természeti adottságokkal ellentétes irányú szerkezetváltozásokra
vezetett. Ezekben a térségekben is a síkvidékhez illeszked ő termékek termelése ke-
rült túlsúlyba, kiszorítva a hagyományos ágazatokat. A termelési szerkezet földraj-
zilag nivellálódott, amely ellentétes folyamat volt a természeti potenciál kihaszná-
lásáva I.
A mez őgazdaság adózási rendszere sem kedvez a gyengébb adottságú terü-
leteknek. Túl magas a jövedelemadó és alacsony a földadó aránya. A magasabb föld-
adó, a földigényes ágazatokat (pl. cukorrépa) nagyobb költséggel terhelné, mint pl. a
kertészeti ágazatok jó részét vagy a gyepgazdálkodást. A földadózás várható új rend-
szere javíthatja a kedvez őtlen adottságú területek relatív helyzetét, és egyben a
term őföld potenciálját növel ő , hosszabb távon megtérül ő befektetésekre ösztönözne.
Az egész mez őgazdasági termelés hatékonyság-fokozásának kulcskérdése,
hogy mennyire tudjuk felzárkóztatni a kedvez őtlen adottságú gazdaságokat, és fel-
számolni a veszteséges termelést. E kérdésben a központi irányítás feladata az ed-
digiekt ő l eltér ő agrárpolitika kialakítása. Többek között a következ ő feladatok meg-
oldása szükséges:
— Hosszú távon helyre kell állítani — de legalábbis jelent ősen közelíteni kell — az
árcentrum és a még termelésben maradó földek költségei közötti összhangot, és
minimalizálni kell a támogatások mértékét.
— Meg kell teremteni az újratermelési folyamat bels ő (szerves) egységét.
— Az ipar jobb, olcsóbb és nagyobb választékú eszközökkel lássa el a mez őgazdaságot.
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p. 65
— Meg kell gyorsítani a kedvez ő tlen adottságokhoz igazodó gép- és technológiai
rendszerek és mez őgazdasági ágazatok fejlesztését.
— Javítani kell a term ő föld potenciálját, az arra érdemes területeken meg kell gyor-
sítani a meliorációt.
— A nagyüzemi mez őgazdasági termelésre alkalmatlan területeken, részben a me-
zőgazdasági termelésb ő l való kivonással (erd ő - és vadgazdálkodással, méhészet-
tel, faipar létrehozásával stb.) lehetne jövedelmez ő gazdálkodást kialakítani. Más-
részt a mez ő gazdasági kistermelésnek ezeken a területeken megkülönböztetett
fejl ődési lehet ő séget kellene biztosítani, melynek általános m űszaki színvonalát is
emelni kellene.
— A mező gazdaság adózási rendszerét a jövedelemadó fel ő l a földadó irányába kell
elmozdítani.
— El ő kell segíteni a mez ő gazdasági térségek infrastrukturális lemaradásának mérsék-
lését.
Ezek nélkül megállíthatatlanná válik a kedvez őtlen adottságú területek gyors
degradálódása.
A mezőgazdasági területek termelésb ő l történ ő kivonásának ugyan sok el-
lenzője van, a mez ő gazdasági tömegtermékek romló cserearánya és elhelyezési nehéz-
ségei azonban ezt a kérdést is megfontolandóvá teszik. E folyamat visszafordulásával
irreális lenne számolni, hiszen a mez őgazdaság technikai forradalma már végiggy ű-
r ű zött a fejlett országokon, és az iparszer űen termelhet ő tömegtermékeknél extra-
jövedelem már nem képz ődhet. A fejlett országokban új technológiák vannak kialaku-
lóban és új, speciális, egyedi jelleg ű termékek iránti igények növekednek. A kiutat
nem a romló cserearányú tömegtermékek exportnövelése jelentheti, hanem a struk-
túraváltás.
Jó értékesítési lehet őségei vannak a nagyobb term ő képesség ű vet ő magvaknak,
tenyészállatoknak; és jelent ő s a kereslet az ipari cukor, az alkohol, a keményít ő , a
cellulóz, a növényi rostok iránt. A biotechnika hatására a vet ő magiparban is forrada-
lom megy végbe.
Ígéretes területe a biotechnikának a növényvéd őszereket feleslegessé tev ő
genetikai változtatások lehet ősége, de óriási lehet ő ségeket kínál az állattenyésztés,
az élelmiszeripar és a gyógyszeripar terén is. A jöv ő piacának slágerei tehát ezek lesz-
nek. Ha agrárpolitikánkat nem igazítjuk ezekhez a követelményekhez, kimaradunk
az új zöld forradalomból.
I RODALOMJEGYZÉK
1. Bartke István (szerk.): A területi fejl ő dés fontosabb változási tendenciái az elmúlt másfél év-
tizedben. Tervgazdasági Közel mények 1987/4.
2. Bernát Tivadar — Udovecz Gábor: A természeti er ő források és a gazdálkodási színvonal kapcso-
lata a mező gazdasági termel ő szövetkezetekben. Földrajzi Értesít ő , 1975. 3. sz.
3. Bernát Tivadar — Enyedi György: A magyar mez őgazdaság területi problémái. Akadémiai Ki-
adó, Budapest, 1976.
4. Csendes Béla — Szabó Gábor: A ráfordítások hatékonysága a különböz ő minő ség ű földeken.
Közgazdasági Szemle, 1969. 6. sz.
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p.
66
5. Enyedi Györgyné: Dinamikusan fejl ő dő agrártérségek Magyarországon. Közgazdasági Szemle,
1978. 4. sz.
6. Enyedi Györgyné: A mez ő gazdaság területi szerkezetének módosulása az új technológiákkal
összefüggésben. TG I Tanulmány, 1978.
7. Enyedi Györgyné - Klekner Péter: Az élelmiszergazdaság területi fejl ődése a hetvenes években.
Tervgazdasági Közlemények, Budapest, 1981/2.
8. Enyedi Györgyné: Az agrárpolitika. Árpolitika és a mez ő gazdaság differenciálódása. TGI Ta-
nulmány, 1983.
9. Enyedi Györgyné: A mez ő gazdasági termelést jellemz ő fő bb folyamatok az 1978-1983. évek
idő szakában. TGI Tanulmány, 1984.
10. Enyedi Györgyné: Gondolatok a mez ő gazdaság területi differenciálódásáról és az agrárpoliti-
ka összefüggéseir ő l a VII. ötéves terv küszöbén. TGI Tanulmány, 1984.
11. Enyedi Györgyné: A mez ő gazdasági kistermelés fejl ő dési tendenciái. TGI Tanulmány, 1987.
12. Horváth Ágnes: A mez ő gazdasági termel ő szövetkezetek differenciálódásának elvi megköze-
lítése és a gazdaságpolitika tapasztalata. Szövetkezeti Kutató Intézet, Közlemények, 1983.
13. Németi László: Magyarország élelmiszergazdasága a hetvenes években. Mez ő gazdasági Kiadó,
Budapest, 1981.
14. Pálovics Béláné: A mez ő gazdaság távlati fejlesztésének gazdaságpolitikai irányzatai. Doktori
értekezés, Budapest, 1986.
15. Szabó Ferenc: A kedvez ő tlen adottságú mez ő gazdasági üzemek fejl ődésének közgazdasági
feltételei és lehet ő ségei. In = Kedvező tlen adottságú mező gazdasági üzemek fejl ő désének
közgazdasági feltételei és lehet ő ségei. Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági
társasága, Miskolc, 1982. november.
16. Szerdahelyi Péter - Udovecz Gábor: A jövedelemképz ődés körülményei a termel ő szövetkeze-
tekben. Statisztikai Szemle, 1973. 8-9. sz.
17. Szerdahelyi Péter: A fejl ő désben elmaradt termel ő szövetkezetekrő l. Gazdálkodás, 1976. 3. sz.
18. Vági Ferenc: A termelés differenciálódásának okai és a különbözeti jövedelem a mez őgazda-
ságban. közgazdasági Szemle, 1966. 5. sz.
19. Zsuffa Ervin: A mez ő gazdasági nagyüzemek differenciált fejl ő dése. Társadalmi Szemle, 1982. 4.
S Z.
SPATIAL PROCESSES IN AGRUCULTURE DURING THE 1970s
MRS. GYÖRGY ENYEDI:
In her present paper the author reviews spatial processes in agriculture during some one
and half decade (1971-1984). She focusses the attention on the spatial mobility of productive
forces, the regional variations in personal incomes and in enterprise profits, their relationships,
and finally, the changing spatial structure of production.
The author has established that the regional proportions of land, labour, assets and income
have deteriorated, the spatial incongruence between the various factors of production has increased
and thereby the possiblities of a rational use of resources have diminished.
The lasting and deepening differentiation of enterprise income started a rapid degradation
process in certain regions. In this process of differentiation those regions got in a privileged posi-
tion where the economic and the infrastructural background was developed instead of those with
favourable natural endowments.
The spatial pattern of personal incomes and investments was not only dissimilar but cont-
rasting to that of enterprise incomes: it demonstrated a clear tendency towards levelling up.
The structure of production - which had demonstrated little regional specialization ear-
lier - continued to be more and more alike over space. Agrarian policy has played an important
role in this process of spatial assimilation of production structure though it has all the time at-
Enyedi Györgyné : A mezőgazdaság térségi folyamatai.
A termelőerők térbeli megoszlása a hetvenes évek elején
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/4. 51-67. p. 67
tempted to curb the process of differentiation born by this policy itself as well as to curb the
process of spatial assimilation of the production structure.
Finally, the author presents suggestions for the elaboration of a new agrarian policy which
would better conform to new circumstances.
Transl. by E. Daróczi
3HbE,W4,
11POCTPAHCTBEHHWE flPOLIECCbl B CEllbCKOM X0311FICTBE. 11POCTPAHCTBEHHOE
PACI1PEAEJlEHIIE 11P0143B0,411TEl1bHbIX cwn B HA4M1E 1970-X roi:ioB
(Pe3iome)
B HacT0sule11 craTbe a BTOp paccmarpineaer Te persoHanbHme npoueccbl, KoTopme ripoxoAkinvi
3THX
e nocnexwse nonTopa gecrn4nerms (1971-1984 rr.) B arpapHom xo3sk'cree. CpeAri
npoueccoe oco6oe eHlimaHme yeeneHo npocTpaHcTeeHHomy ABLI*BHHIO Op0H3BOXITellbHbIX
X0311ACTB, B3ailMO -
CH11, xo,ey TeppwropkianbHbIX pa3n1,1414171 B11114HbIX Aoxo,(4ax N B pe3ynbTaTax
Flp0H3BOACTBa.
OTHOWBH1410 noCne,eHmx, a TaK)Ke N3MeHeHko TeppkiTopinanbHoiii crpyKTypb1
ABTOO npilxoAvrr K BMBOAy, 4T0 npocTpaHcreeHHble COOTHOWBHHA ycnoeks713emrsi, pa6osei,
"1
OT
C11/161, cpeAcTe 1.4 Aoxo,ctoB yxy,euiricb, npowaeoAcTeeHHme ckarcropm oT4ankinscb Apyr
Apyra B TeppwropmanbHom OTHOWBHHH, 4TO orpaHmsono mcnonb3oBaHwe pecypcoe.
flpoAon>KwrenbHas N yrny6nsiouoscs 4114:KkepeHLiauils Aoxo,r(oe npeAnpvisTw11nonosoina
Havano npoueccy 6mcrpo11 Aerpas.aukis HeKOTOpbIX permoHoe. OAHaKo, B npouecce As44e-
peHumaumin 6onee 6mcrpoe pa3ekiTkie nonyskinocb TaM, rAe He npkipoembie, a 3KoHomN4ecKwe
• kicl)pacTpywrypHbie y4/10BHR 6b11114 60.1lee 6flarOOOLIFITHb1M14.
11 N Hble 140X0Abl N YIHBeCTIALO414 He nocnep,oearm npocTpaHcreeHHomy nposeneHmo f(oxor(oe
npe,enpmsTvi11, Hao6opoT,B3TOM OTHOWBHHH 0603H34141aCb Bblpa3wrenbHafl TeHAeHL.ms empae-
HilBaHLIA.
6e3 Toro mano cneumarm3wpoeaHHoe no Teppwropkw nposaeoAcTeo B yKa3aHHb1171nepiloe,
npo,eonmano empaeHmBaTbCA. B npoitecce HHBenwpoBaHHR npocTpaHCTBeHHOi;icTpylcrypm npo-
513BOACTBa 3Ha1iirenbHylo ponb Cbl rpana arpapHas f101114THKB, HeCMOTOR Ha TO, 4TO
oHa nocTo-
sHHO nbtTanaCbTOpM03NTb npoueccbi,BM3BaHHbie eihcamoik Al4434)epeHumaumilliHHBOOHpoea -
HHA TeppwropwanbHot1 cTpyicrypbi np0s3B0AcTea.
B KOHLke CTaTbil aBTOO w3naraer ceoe npef(nosceHile B OTHOWBHHH CO3ABHI4f1TaKoi4 arpapHoirt
K HOBBIM
r101114TLIKH, KoTopas B 6011bWek creneHkt 6mna 6bl cnoco6Ha npkicnoca6nmearbcs
.
yCJ1oeNsM.
flepeeen: Tamaw Bayno