Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 117 CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A KISTELEPÜLÉSI SZÍNTEREKEN' (Cooperation between Nongovemmental Organizations in Small Settlements in Hungary) RAGADICS TAMÁS — VARGA IVETT — FÜZESI ZSUZSANNA Kulcsszavak.. civil szervezetek civilek közötti együttm űködés egészségfejlesztés helyi életmin őség helyi önkor- mányzatok tanulmány egy, a rurális térségben, az egészség és életminőség fejlesztése terén tevékenyked ő civil szervezetek körében készített (2006 novembere és 2007 áprilisa között végzett) felmérés eredményeit ismerteti. A kutatás a civil szervezetek közötti együttm űködés motivációinak feltárására és a nonprofit szektor kisebb aktorai közötti szövetkezések min őségi jellemzésére, valamint a civilek és a helyi hatalom közötti viszonyrendszer elemzésére irányult. Bevezetés A rendszerváltást követ ő időszakban a gazdasági központoktól távol fekv ő, kisebb településeken jellemz ően a negatív tendenciák er ősödtek meg. Csökkent a munka- lehetőség, nőtt a hátrányos helyzetű rétegek aránya (Kovács 2005). Romlott a lakos- ság egészségügyi állapota, miközben visszaszorultak a helyi életmin őség javítását célzó központi, redisztributív támogatások (Andorka 1997). Az egyes települések fejl ődését nagymértékben meghatározza, hogy az adott terü- leten kialakult-e egy együttmílIcöd ő, tenni akaró közösség. Ennek megfelel ően fon- tos cél a vidéki népesség autonómiájának növelése, a helyi problémák közösségi felismerésének és megoldásának segítése (Vercseg 2004). A rendszerváltás után jelentősen kiszélesedtek a társadalom önszervez ődésének lehetőségei, s ugrásszerű- en megnőtt a civil szervezetek száma. Ezek azonban jellemz ően kis hatékonysággal működnek és csekély társadalmi jelent őséggel bírnak. A szűkös források miatt — az adott térség fejl ődése szempontjából el őnyös — kooperáció helyett gyakran konkurá- ló magatartás jellemzi a civil szervezeteket (Kákai 2004). A Fact Alapítvány 2006 novembere és 2007 ápfilisa között kérd őíves és interjús kutatást végzett a Nemzeti Civil Alap pályázata keretében a vidélci kistelepüléseken működő, a helyi életminőség fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek körében. Munkánk — a szervez ődésekre vonatkozó adatok összegy űjté- sén túl — a civilek közötti együttműködést megalapozó tényez ők és a szövetkezéssel kapcsolatos problémák feltárására irányult. Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. 118 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3 A két fő részből álló kutatás els ő fázisa az a kérd őíves vizsgálat volt, melyet a te- lepülési egészségterv programban' pályázó civil szervezetek körében végeztünk (Füzesi—Tistyán 2004). E survey típusú, önkitöltéses kérd őíves felmérés a szervezet létrehozásának körülményeire, célrendszerére, tevékenységi körének feltérképezé- sére, célcsoportjának és m űködési feltételeinek vizsgálatára, illetve más civil szer- vezetekkel való kapcsolatainak felmérésére vonatkozott. A kutatás másik része a civil szervezetek kapcsolatrendszerének, más civil szer- vezetekkel és a helyi hatalommal való együttm űködéseinek elemzésére irányult. Az interjús módszerrel készült vizsgálat a civil együttm űködések minőségi és mennyi- ségi jellemzésen túl a szövetkezések mögött meghúzódó motivációk feltárását cé- lozta. Jelen tanulmány a feltárt együttm űködések jellemzőinek bemutatásán keresz- tül vázolja fel a kistelepüléseken működő , helyi problémák megoldására szervez ő- dött civil szervezetek kapcsolatrendszerének sajátosságait. A civil szervezetek legfontosabb jellemz ői Munkánk első szakaszában összesen 342 szervezethez juttattunk el önkitöltéses kérdő íveket postai úton. Az adatfelvétel lezárásáig 127 kitöltött kérd őív érkezett vissza (amely 37%-os visszaérkezést jelent, a szakirodalom szerint jó eredménynek tekinthető). A vizsgált civil szervezetek 14,9%-a Csongrád, 11-11%-a Bács-Kiskun,3 illetve Somogy megyében működik. Az ország más megyéiben tevékenyked ő szervezetek aránya 10% alatt maradt (I. táblázat). (A magyarországi gazdasági térstruktúra [Beluszky 2002; Enyedi 2004] nem befolyásolta a minta szerkezetét.) A szervezetek alapítói jellemz ő en magánszemélyek, civilek (73,2%), további 11,1%-uk esetén önkormányzatok vagy önkormányzati fenntartású intézmények. Néhány esetben ezek együttes kezdeményezésére, forprofit intézmény, más civil szervezet vagy egyház közrem űködésével történt a szervezet létrehozása. A kutatásban szerepl ő egyesületek, alapítványok többsége (59,8%) önfenntartó, valamivel több, mint egytizedük esetében (11,8%) — ahogy ez az alapítás körülmé- nyeibő l is következik — a település önkormányzata tartja fenn részben vagy egészé- ben a szervezetet. Az interjúk tapasztalatai alapján a civilek további jelent ős hánya- da részesül különböző formában (pl. infrastruktúra) önkormányzati támogatásban. Az egyesületek, alapítványok több lábon állását jelzi, hogy egy szervezet bevételei átlagosan 3,1 területr ő l származnak. A szervezetek fenntartásának két alappillérét a pályázati lehető ségek kihasználása (77,8%) és a helyi önkormányzat által nyújtott támogatások (70,6%) jelentik. Szintén jelent ős forrást képeznek a tagdíjból származó bevételek (55,6%), az 1%-os SZJA felajánlás (47,6%) és a különböz ő adományok (46,0%). Állami támogatásra csak néhány szervezet számíthat (2. táblázat). A felso- roltakon kívül néhány esetben a szolgáltatásokért felszámított díjakból, egyházi, illet- ve uniós forrásokból származott bevétele a vizsgált szervezeteknek. Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 119 1. TÁBLÁZAT A mintába került egészség- és életmin őség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek területi (megyei) megoszlása (The Distribution of NGOs working in the Field of Health Development in the Hungarian Counties) Megyék db % Csongrád 19 14,9 Bács-Kiskun 14 11,0 Somogy 14 11,0 Győr-Moson-Sopron 10 7,9 Veszprém 10 7,9 Zala 8 6,3 Baranya 7 5,5 Hajdú-Bihar 7 5,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 6 4,7 Fejér 6 4,7 Pest 6 4,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 4,7 Békés 5 4,0 Jász-Nagykun-Szolnok 5 4,0 Nógrád 2 1,6 Heves 1 0,8 Vas 1 0,8 Összesen 127 100,0 Forrás.. Egészség- és élennin őség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek vizsgálata 2006-2007. 2. TÁBLÁZAT Az egészség- és életmin őség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek fenntartásának anyagi forrásai (The Financial Base of NGOs Working in the Field of Health Development) Forráslehetőségek Említés Pályázatok 98 77,8 Önkormányzati támogatás 89 70,6 Tagdíj 70 55,6 1%-os SZJA felajánlás 60 47,6 Adományok 58 46,0 Állami támogatás 10 7,9 Egyéb 9 7,1 Forrás: Egészség és életminőség fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek vizsgálata 2006 2007. - - - Legfeljebb évi egymillió forint áll a szervezetek 56,7%-ának rendelkezésére. Ezen belül is jól mutatja a vizsgált civil szervezetek többségének szerény anyagi körül- ményeit, hogy mintegy 40%-uk éves költségvetése 300 ezer forint alatt marad. Évi Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. 120 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3 egymillió forintnál nagyobb összeggel a szervezetek kb. negyede, 26,7%-a rendel- kezik (3. táblázat). A szervezetek átlagos költségvetése 3 133 745 Ft, a „legfels ő" hat szervezet ada- tait nem tekintve azonban csak 1 067 708 Ft. 3. TÁBLÁZAT Az egészség- és életmin őség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek éves költségvetése (7'he Annual Budget of NGOs Working in the Field of Health Development) Összeg Említés Legfeljebb 100 000 forint 23 18,1 100 001-300 000 forint 27 21,3 300 001-600 000 forint 10 7,9 600 001-1 000 000 forint 12 9,4 1 000 001-2 000 000 forint 16 12,6 2 000 001-10 000 000 forint 12 9,4 10 000 000 forint felett 6 4,7 Nem tudja/nem válaszolt 21 16,5 Összesen 127 100,0 Forrás: Egészség és életminőség fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek vizsgálata 2006 2007. - - - A vizsgált nonprofit szervezetek dönt ő többsége, 74,8%-a — ahogy ez szerény anya- gi lehetőségeikbő l is következik — nem foglalkoztat állandó alkalmazottat. Mindössze egy személynek ad munkát a szervezetek további 12,6%-a, tehát összességében meg- állapítható, hogy kis, els ő sorban az önkéntesek tevékenységére épül ő szervezetekr ől van szó, melyek jellemző en nem képesek állandó munkatársak „eltartására". Programjaik megvalósítása során a szervezetek átlagosan 23 önkéntes segítségére támaszkodhatnak.4 A vizsgált civilek több mint egyharmada (35,4%) 11-30 f ős önkéntes csapattal végzi tevékenységét. Ennél kevesebb, legfeljebb 10 f ő segítője van a szervezetek 25,1%-ának. Fontos azonban megemlíteni, hogy olyan civil szer- vezeteket is találtunk, melyeknek egyáltalán nincsenek önkéntesei. Magas, 50 f ő feletti önkéntes segít ő i hálózatról mindössze 10 szervezet képvisel ője tett említést (4. táblázat). Az interjúk tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a szervezetek sok esetben önkéntesnek tekintik egyesületük, alapítványuk összes bejegyzett tagját, függetlenül azok konkrét szerepvállalásától, tevékenységét ől. A ténylegesen tevékeny segít ők száma tehát valójában kisebb. A vizsgált civil szervezetek többségének kistelepülési jellegéb ől adódik, hogy te- vékenységük nem egy speciális célcsoportra irányul, hanem a településen él ők szélesebb rétegeit kívánják programjaikkal elérni. Els ősorban programok (főként kulturális, egészséges életmódhoz köt ődő és sportprogramok) szervezésével foglal- koznak, a tevékenységi területek kétharmada (66,4%-a) sorolható egyértelm űen ide. Szintén 10% körüli gyakorisággal szerepeltek azok a tevékenységek, melyek els ő- sorban a településen él ők számára biztosítanak különböz ő szolgáltatásokat (11,8%), illetve amelyek a település környezeti értékeinek meg őrzésére, védelmére irányul- Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 121 nak (10,2%). Karitatív, segít ő jellegű feladatok ellátásával (pl. ruhaosztás, ado- mánygyűjtés) a vizsgált szervezetek 6,0%-a foglalkozik. 4. TÁBLÁZAT Az egészség- és életmin őség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek önkénteseinek száma (The Number of Volunteers Working for the NGOs in the Field of Health Development) Önkéntesek száma db Nincs önkéntes 5 3,9 1-5 fő 12 9,4 6-10 fő 20 15,7 11-20 fő 24 18,9 21-30 fő 21 16,5 31-50 fő 18 14,2 51-300 fő 10 7,9 Nem tudja/nem válaszolt 17 13,4 Összesen 127 100,0 Forrás: Egészség és életminőség fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek vizsgálata 2006 2007. - - - A szervezetek aktivitásával kapcsolatban valószín űsíthető, hogy a vizsgált civilek többsége évente csak legfeljebb egy—két, nagyszámú résztvev őt elérő programmal rendelkezik. (Erre utal az az adat, hogy a három legfontosabbnak ítélt program esetében az átlagos látogatószám 362, 267, illetve 159 f ő.) A rendezvények többsé- ge legfeljebb 100 résztvev ővel valósult meg, ezen belül is relatíve magas (11-15%) a kis, legfeljebb 20 személyt elér ő programok aránya. A szervezetek egy része csak a legszűkebb környezetében tevékenykedik, m űködése izolált, a településen él ők számára sem elérhet ő, vagy a program jellege nem releváns a számukra. A vizsgált szervezetek jellemz ően saját településük és a szomszédos településeken élők számára nyújtanak programokat (53,5%). A ldstérség lakói számára már csak a szervezetek harmada (33,9%) kínál rendezvényeket, szolgáltatásokat, ennél na- gyobb körre a civil szervezetek ötödének (20,5%) tevékenysége terjed ki. Jellemzően más szervezetekkel is együttm űködnek a mintába került szervez ődé- sek, relatív többségük a településen kívüli partnert is megnevezett (5. táblázat). 5. TÁBLÁZAT Az egészség- és életmin őség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek kapcsolatainak jellege (7'he Types of Relationships between NGOs in the Field of Health Development) Kapcsolat jellege Említés Csak településen belüli partner(ek)et nevezett meg 51 40,2 Településen kívüli partnert (is) megnevezett 59 46,5 Nem adott meg vagy nincs partnerkapcsolat 17 13,4 Összesen 127 100,0 Forrás: Egészség- és életminőség-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek vizsgálata 2006-2007. Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. 122 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Az együttm űködések fontosabb jellemz ői A kérdőívek és az elő zetes telefonos beszélgetések alapján modellszer űnek te- kinthető együttműködések, illetve szervezeti működési gyakorlatok megismerésére 45 szociológiai interjú elkészítésére került sor. A kutatás során az egészség- és életminő ség-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek kép- viselőit, jellemzően vezető it kerestük meg, akik — munkájukból, beosztásukból, tapasztalataikból adódóan — részletes információkkal tudtak szolgálni szervezetük mű ködésével és kapcsolatrendszerének jellemzésével összefüggésben.' A mélyinterjús vizsgálatokat Magyarország több megyéjében végeztük. A felke- resett szervezetek közös jellemz ője, hogy rendszerint kis településeken m űködnek, illetve alakulásuk és mű ködésük helyi problémákra reagál. Más tekintetben azonban nem hasonlíthatóak össze. Egyes szervezetek fejlettebb kistérségekben, jobb finan- ciális körülmények között működnek, mások hátránya nemcsak földrajzi fekvését, de egyéb társadalmi-gazdasági jellemz őit tekintve is megmutatkozik. A mélyinterjús módszerrel megkérdezettek között szerepeltek polgármesterek, önkormányzati munkatársak, véd őnők, számos nyugdíjas szervezeti vezet ő, peda- gógus, teleház, illetve művelődési ház vezet ő. Az adatfelvételben a férfi—n ői arány kiegyenlített volt. A kérdezettek életkorát tekintve a középkorúak és az id ősek do- mináltak. A kérdezettek lakó- és munkahelye általában egybeesett azzal a település- sel, ahol a szervezet székhelye található. Az egymást követő interjúk során árnyalt képet alkothattunk a kisebb települése- ken működő civil összefonódások sajátosságairól, a nonprofit szelctort jellemz ő visszásságokról és dilemmákról, valamint a civil szférát övez ő társadalmi és helyi politikai környezet ellentmondásairól is. A civilek közötti együttm űködést motiváló tényez ők Elsőként arra kerestük a választ, milyen tényez ők indukálnak szervezett kooperá- ciót a különböző civil szervezetek között. Fontos volt annak ismerete, hogy a kér- dezettek lényegesnek tartják-e egyesületülc, alapítványuk életében a más szervez ő- désekkel való rendszeres kapcsolattartást, a közös munkát, s rögzíteni kívántuk a szervezkedés irányába ható, illetve az együttm űködést gátló érdekeket is. Az interjúk tanulsága szerint a legtöbb civil szervezet önállóan is képes alapvet ő feladatai ellátására, az el őrelépéshez, fejl ődéshez, a nagyobb projektekhez azonban szükséges a szelctor más szerepl ő ivel való kooperáció. A kapcsolatfelvétel és együttmű ködés további források bevonását feltételezi, ezért az általunk vizsgált szervezetek között gyakran küls ő, a civil szférán kívül elhelyezked ő erő hatására jön létre alctív kommunikáció és összefonódás. A szervezetek közötti kapcsolatfelvételt számos tényez ő indukálhatja. Ezek közül — az interjúk alapján — a legfontosabbak a vezet ők és tagok közötti személyes kap- Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 123 csolatok, a földrajzi közelség, a közös, vagy hasonló célrendszer, az együttm űkö- désre építő pályázati rendszer és a helyi önkormányzat. A kisebb településeken működő civil szervezeteket a közös iroda, találkozóhely is közelítheti egymáshoz. Az egyesületek összejöveteleihez gyakran a helyi kultúrház, iskola, könyvtár, teleház, ritkább esetben külön civil-ház biztosítja a helyszínt. Bár az együtt használt infrastruktúra önmagában ritkán bizonyul együttm űködést gene- ráló tényezőnek, a kapcsolatfelvételhez mégis elégséges alapot nyújt. Összefogások jellemz ően konkrét ügyek, projektek mentén alalculnak ki. Gyakori, hogy az önkormányzat szervezi munkacsapatba az adott település szempontjából fontos feladatok (pl. falunap, majális, parkosítás) megoldására a helyi civileket. A vizsgált szervezetek általában a lazább kapcsolódást tartják el őnyösnek, a kapcsola- tok intenzitása a közös projektek megvalósítása kapcsán er ősödik. A felülről szer- vezett, formális fórumokkal szemben az interaktív tapasztalatcserével egybekötött alkalmakat értékelik pozitívan, illetve azokat a kapcsolataikat, amelyek révén anya- gi és információs forrásokhoz juthatnak. A kutatási mintába került települések esetében a rendezvényeken mepyilvánuló közösségi aktivitás általában alacsony. A kistelepülési színtereken kicsi a mobili- zálható és aktivizálható, a helyi közösségért tenni tudó és akaró aktorok száma, ezért gyakori jelenség, hogy a különböz ő szervezetek tagságában és vezetésében ugyanazokat a személyeket találjuk. Sok esetben a civileket befogadó intézmény vezet ője vagy munkatársa közös programok, rendezvények révén létesít hidat az egyesületek között. Az elindulásnál — és később is — fontos a vezet ő személyisége. A vezet ő jellemzően a település egyik véleményvezére, aki képes a civilek koordinálására, az együttes munka irá- nyítására, s akit a kooperáló egyesületek kölcsönösen elismernek. Az elfogadás alapja lehet az irányító szakértelme, kapcsolati vagy gazdasági t őkéje, presztízse, állami vagy önkormányzati pozíciója. A civilek közötti együttműködés egyik fontos motorja — a települések és a szerve- zetek méretével összeffiggésben — egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása. Az egyesületek tagjai által szervezett programok ugyanís — megfelel ő látogatottság hiányában — sikertelenek lennének, de egy másik szervezet tagjainak (és kapcsolati tőkéjének) bevonásával már megfelel ő lehet a látogatottság: megoszlanak a meghí- vott előadó tiszteletdíjának, a ldrándulásra rendelt autóbusz bérleti díjának költségei, több csapat nevez a sportversenyre stb. Ez a stratégia — vizsgálataink alapján — telepü- léseken belül és egymáshoz közeli, kisebb falvak szervezetei esetében is m űködőké- pesnek bizonyul. Más esetekben a szervezetek szerény taglétszámát úgy b ővítik az egyes pályázatok sikerének érdekében, hogy a szorosan együttm űködő egyesületek tagjai a másik civil szervezet kötelékei között is regisztráltatjálc magukat. Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. 124 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Civil szervezetek és a helyi önkormányzatok A tanulmányozott szervez ő dések sok szállal kapcsolódnak a helyi önkormányza- tokhoz. A civilek és a helyi hatalom közötti kapcsolat rendszerint fontos és megha- tározó az egyesületek m űködése szempontjából, ugyanakkor ellentmondásolctól és gyakran feszültségektő l is terhes. A magyarországi civil szervezetekre jellemz ő „átpolitizáltság" (Gazsó—Laki 2004) a helyi szinteken is megmutatkozik. A vizsgált szervezetek képvisel ő i általában pozitívan nyilatkoztak egyesületük- nek, alapítványuknak a helyi önkormányzattal való viszonyáról. Az interjúk során felmerülő összefüggések azonban rámutattak a helyzet fonákságaira is. A kisebb civil szervezetekre ugyanis jellemz ő a helyi hatalomtól való egyoldalú függés. Ez a függés egyrészt anyagi természet ű. A megkérdezett civil képvisel ők, vezetők jelen- tő s része bejegyzés nélküli szervezetnél tevékenykedik. Pályázataikat csak más, erősebb érdekérvényesít ő képességgel rendelkez ő, bejegyzett civil szervezettel, vagy az önlcormányzattal közösen nyújthatják be. A települési önkormányzat így gyakran közvetít őként működik közre a kisebb szervezetek anyagi forrásokhoz való hozzájutásánál, a pénz „leosztását" is monopolizálva. Tény, hogy kérdésünlcre sok szervezet — minden más kapcsolat hiányában — a helyi önkormányzatot jelölte meg az egyetlen együttm űködő partnereként. Több kisebb egyesület, klub életében — lehet őségeik, saját forrásaik, szakértelmük hiánya miatt — a pályázati források elérése meg sem jelenik reálisan elérhet ő cél- ként. Esetükben az önkormányzat által a helyi civil élet képvisel őinek évente jutta- tott néhány tízezer forintos támogatás jelenti a tevékenységükhöz felhasználható egyetlen keretet. Ezek a szervezetek alapvet ő en önkéntes munkával valósítják meg céljaikat, tevékenységük nem igényel különösebb anyagi befektetést (pl. nyugdíjas ldubok). Számukra ez az éves járadék — bár m űködésükhöz nem jelent alapvető feltételt — nagy jelentő séggel bír: ez az összeg alapozhatja meg az egyetlen komo- lyabb megrendezhető programot, rendezvényt vagy kirándulást, esetleg a felmerül ő rezsiköltségek kiegyenlítésére szolgál. A pénzbeli juttatások mellett az önlcormányzatok más eszközökkel is támogathatják a településükön működő szervezeteket. Jellemz ő példa a civil tevékenység infrastrulc- túrájának biztosítása (részben vagy egészben). Ez jelentheti a végzett tevékenységhez szükséges kellékek, eszközök, ruhák, m űszerek beszerzését, közlekedési eszlcöz, irodai eszközpark, vagy a találkozókhoz, programokhoz szükséges helyszín, terem vagy épület biztosítását. Számos szervezet tartja összejöveteleit önkormányzati fenn- tartású művelő dési házban, közösségi vagy teleházban, esetleg az önkormányzat épületében. Több kisebb településen csak az önkormányzat rendelkezik a pályázati munkához szükséges informatikai háttérrel. Az egyesületek támogatásának ez az oldala sok szempontból fontosabb a konlcrét anyagi segítségnyújtásnál. A települési önkormányzatok jelent ő s része felismerte a civilek által végzett mun- kának a helyi egészség- és életmin ő ség fejlesztésében, valamint a közösségépítés terén (Hankiss 1983) játszott kiemelt szerepét. Az egyesületek, alapítványok, klu- Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 125 bok tevékenysége kiegészíti és pótolja az önkormányzati szerepvállalást, s azokon a területeken is eredményes lehet, ahol a helyi hatalom — feladatainak sokrét űsége, ill. forrásbeli hiányosságai miatt — nem képes a hatékony jelenlétre. Ugyanakkor a települési színtereken is meghatározó a személyközi viszonyok és kapcsolatok alakulása. A személyes ellentétek (a civil szervezet vezet ője és a polgármester, a jegyző vagy egyes önkormányzati képvisel ők között) gyalcran hátráltatják a helyi közösség érdekében végzett hatékony munlcát. Az interjúk alapján elmondhatjuk, hogy az önkormányzatoknak érdeke fűződik az alctív civil szervezetek jelenlétéhez, és a feladatok átvállalásának arányában szíve- sen támogatják őket. Ugyanakkor nem nézik jó szemmel az erős, a lakosság jelentős részét elérő és mozgósítani képes szervez ődéseket, féltékenyen őrizve a lokális politikai hatalmat. Kevésbé értékelik pozitívan azokat a helyi egyesületeket, ame- lyek életminőség-fejlesztő tevékenységük mellett az önkormányzati munka kritiká- ját, a szélesebb nyilvánosság megteremtését, a demokratikus kontroll megvalósítá- sát is célul tűzik ki (Kákai 2005). A vizsgált szervezetek között 2-3 esetben fordult elő, hogy a rendelkezésükre álló tájékoztatási eszközöket (webes felület, falurádió, helyi újság) felhasználták a lokális szint ű politikába való bekapcsolódásra, s ezt követően konfrontálódtak a helyi hatalom képvisel őivel. Néhány településen kiépültek az önkormányzat és a civilek párbeszédét segít ő ér- dekegyeztető fórumok. Ezek a keretek alkalmasak arra, hogy az egyesületek, alapít- ványok képvisel ői hatást gyakoroljanak a helyi politika alakulására. A civil kerekasztalok, fórumok azonban — a vizsgált települések esetében — nagyon ritkán válnak az egyenrangú érdekegyeztetés színterévé, a megbeszélések alapvet ően önlcormányzati dominancia mellett zajlanak. A napirend kimerül a község vagy város szempontjából fontosnak ítélt programok és célkit űzések egyeztetésében, a feladatok és az egyes rendezvényekért felel ős civilek kijelölésében. Bár az érdekel- tek itt értesülhetnek arról, hogy részesülnek-e az adott évben vagy id őszakban va- lamilyen önkormányzati juttatásban, az egyesületeknek járó források konkrét fel- osztása már ritkábban valósul meg ezen a fórumon, ez jellemz ően a „színfalak mö- gött" zajlik. Mivel a kiosztható összeg és az osztás szabályai — az aktív civil szerve- zetek számának, az önkormányzat anyagi helyzetének, az aktuális feladatok és a kapcsolati viszonyok függvényében — évről évre változnak, nehéz a hosszabb távú kalkuláció és tervezés, s a civilek vezet ői számára állandó feladat a mindenlcori önkormányzattal való pozitív viszony ápolása. A helyzetet bonyolítja, hogy több településen m űködnek az önkormányzat által konkrét célok megvalósítására létrehozott civil szervezetek, alapítványok, egyesüle- tek, közhasznú társaságok. Több pályázati forrás csak alckor érhet ő el az önlcor- mányzatok számára, ha legalább egy, a társadalmi támogatást jelz ő civil szervezet- tel közösen nyújtja be pályázatát. Ez a rendszer ösztönözte az önlcormányzatokat az egyesületek, alapítványok, közalapítványok létrehozására — gyakran csak papíron, valódi társadalmi bázis nélkül. Vannak olyan települési képvisel őtestületek, ahol a megválasztott önkormányzati képvisel ők automatikusan tagjai lesznek egy, a köz- ségi pályázatok sikerét biztosítani hivatott civil szervezetnek is. Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. 126 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3 A forráshiármyal küzdő önkormányzatok támogató tevékenysége gyalcran merül Ici a saját alapítású szervezetek segítésében. Ez a jelenség hátrányos helyzetbe hoz- hatja a „valódi" civileket, fokozva a megosztottságot az érdekellentétekt ől terhes szektorban. A kutatás során ugyanaldcor az is kiderült, hogy több önkormányzati alapítású szervezet n ő tt bele sikeresen a helyi társadalomba, tevékenységével és programjaival széles rétegeket megmozgatva, a lakosság életmin őségének javítását hatékonyan el ősegítve. A civil együttm űködések problémái Az egyes szervezeteket, egyesületeket jellemz ő nehézségek, konfliktusok a civi- lek szövetkezéseinek szintjén is megjelennek közvetlen vagy közvetett formában (Hancock 2004). A kisebb településeken m űködő civil szervezetek problémái közül — az általánosan jellemz ő forráshiány mellett — a kiszolgáltatottságot, bizonyos tárgyi eszközök, a kompetencia, az aktív segít ők és a bevonható emberek hiányát, illetve csekély számát emelték ki a legtöbben az interjúlc során. A kiszolgáltatottság jellemzően a fels őbb civil szintekkel, az állammal, az önlcormányzattal kapcsolat- ban (Csegény—Kákai 2002), valamint a pályázati rendszerrel és állami törvényke- zéssel összefüggésben jelenik meg. A harmadik szelctor kistelepüléseken m űködő szervezetei közötti egyenl őtlenségek — a civil szféra összetettségéb ől adódóan — különböz ő gyökerekb ől táplálkoznak. A forrásokért folytatott küzdelem, az eltér ő kulturális és kapcsolati t őke, a lakosság anyagi, egészségi és kulturális állapota, alacsony szint ű szervezettsége, a térség és az önkormányzat hátrányos gazdasági helyzete, a szervezetek profilja, tevékenységi területe mind az egyes szervezetek és szövetségek közötti távolságot er ősítik. Az összefogásokkal kapcsolatos interjúk során gyalcran tért vissza a „potyauta- sok" problémája. A szervez ődésekbe bekapcsolódott egyesületek között el őfordul- nak az anyagi, infrastrulcturális vagy információs el őnyöket élvező, de a közös munkából részt alig, vagy egyáltalán nem vállaló szervezetek. Magatartásuk hatásá- ra más civil munkatársak is felhagynak az együttm űködés során korábban tanúsított aktivitással, s a szövetség — a felosztható haszon, és a közösen elért eredmények visszaesésével — bomlásnak indul. A potyautas magatartás kialakulásának a na- gyobb, kevésbé kontrollálható szervez ődések kedveznek. Javaslatok A rendszeresen visszatér ő , a civil összefogásra fokozottan alapozó, a helyi egész- ség- és életmin ő ség fejlesztésével kapcsolatos programok, pályázatok számának gyarapodása mind a civil szektor, mind pedig a helyi társadalmak er ősítése érdeké- ben szükséges lenne. Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Gyors ténykép 127 A pályázati rendszer nagyobb differenciálásával, az eljárás egyszer űsítésével segí- teni kell az alulról építkez ő valódi nonprofit szektor kisebb léptékű összefogásait. A felülről kialakított civil fórumok tevékenységének alakításában nagyobb szerepet kell adni a tagszervezetek képvisel őinek, hogy ezek a szervezetek képessé váljanak a valós problémák megválaszolására. Az önkormányzatoknak — túlterheltségük csökkentése érdekében — fokozniuk kel- lene az életképes civil kezdeményezések és együttm űködések támogatását. Jelent ős részben a helyi hatalom felel őssége, hogy a települési, kistérségi szint ű civil kerekasztalokat demokratizálva megteremtse a valódi civil érdekegyeztetés és kö- zös tervezés fórumait, megvalósítva ezzel a hatékony közös munka alapjait. A lcistelepülési színtereken, a helyi lakosság egészségének és életmin őségének megőrzésén és fejlesztésén munkálkodó civil szervezetek részér ől elengedhetetlen a nagyobb nyitottság, a bizalmatlanság fokozatos leépítése, valamint a hosszabb távú, a jövőért áldozatokat vállalni tudó mentalitás és magatartás, valamint az együttm ű- ködés technikáinak tudatos elsajátítása. A közös projektek mentén tevékenyked ő civil szerveződések munlcatársai számára pedig fontos, hogy a helyi társadalommal együtt élve és gondolkodva, a lakosság valós igényeinek kielégítését szolgálják programjaikkal az egészségesebb, szervezettebb, életer ősebb lokális közösségek megteremtése érdekében. Jegyzetek A tanulmány alapjául szolgáló, a pécsi Fact Alapítvány által végzett kutatás a Nemzeti Civil Alapprog- ram Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttm űködés Kollégiuma által támogatott Az egész- ség és életmin őség fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet folytató civil együttm űködések országos - - vizsgálata c. pályázati program keretei között valósult meg. 2 Az egészségterv összetett, egy település lakossága életmin őségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, a településen él ők közös alcaratát összegz ő stratégiai terv és cselekvési program. Konkrét célja az adott településen él ő emberek életmin őségének javítása, a civil szféra er ősítése, a közösség tagjainak e fo- lyamatba való bevonása, az egyének, közösségek autonómiájának, problémamegoldó készségének erősítése, a helyi (bels ő) erőforrások mozgósítása. Ez a gyakorlat nem csupán demokratikus, hanem a jelenlegi társadalmi-gazdasági körühnények között a hatékonyságot egyedül biztosító eljárás. A hely- ben megszülető tervek és programok, a települések döntéshozatali mechanizmusa, valamint a helyi társadalom által képviselt attitűdök és értékek alapvet ően meghatározzálc az ott él ők egészségét és életminőségét (Füzesi Sz őke Tisryán Péntek 2001). — — — A Fact Alapítvány 1995-ben Pécsett készített el őször Magyarországon egészségtervet, igazi civil együttműködés keretében. Ezt az egészségterv know-how-t fejlesztette tovább a szervezet a Soros Alapítvány fellcérésére 1997-ben. A kezdeményezés — a Soros Alapítvány, majd az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, kés őbb az Egészséges Településekért Alapítvány által beindított pályázati programoknak köszönhet ően — azóta mozgalommá szélesedett. A projektet a Fact Alapítvány munlcatársai kísérték végig szakért őként és koordinátorként. 1998-2005 között 537 helység civil szervez ődései (a lakosság bevonásával) készítettek egészségterve- ket, és kb. 250 településen e terveket a cselekvési programokkal meg is valósították. Jelenleg kb. 100-150 olyan település van, amely folyamatosan és alctívan fejleszti és valósítja meg egészségtervét a helyi civil együttműködések segítségével. Az 1998. évet követ ően nagyon gyorsan létrejöttek azok a „tele- pülésbolcrok", amelyeken a civil együttm űködések egymást segítve (tudásátadással, konlcrét progra- mokkal, közös forrásteremtéssel stb.) émek el hatékonyabb eredményeket. E települések közötti civil együttműködések elősegítését a program know-how-ját lcidolgozók a kezdetekt ől támogatták, de annak tényleges, alulról szervez ődését e civil együttműködések valósítottálc meg. Ez az alulról szervez ődés biztosítja az összefogások stabilitását (Füzesi Tistyán 2004). — Ragadics Tamás - Varga Ivett - Füzesi Zsuzsanna : Civil együttműködések a kistelepülési színtereken. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 117-128. p. 128 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 3 3 Az egészség- és életmin őség-fejlesztéssel foglalkozó dél-alföldi szervezetek felülreprezentáltságát egy, a térségben tevékenyked ő, több civil egyesületet tömörít ő erős gyűjtőszervezet működésével magya- rázhatjuk. 4 A torzítás elkerülésére a számításhoz nem vettük figyelembe a minta átlagához képest széls őségesen magas három legnagyobb érték ű említést (150-200-300). (Ezzel nem a válaszadás őszinteségét vontuk kétségbe, hiszen alkalmanként — pl. falunap szervezése — akár ennyi önkéntes is segítheti a szervezet munlcáját, de a rendszeresen tevékenyked ők száma — reálisan, és az interjúk tapasztalatai alapján — ennél feltehet ően kevesebb.) Ezeket az adatokat is figyelembe véve az önkéntesek átlagos száma 30 f ő. 5 . A luválasztott interjúalanyok nem maguk alkotnak reprezentatív mintát (az alapsokaság pontos ismereté- nek hiánya miatt reprezentatív minta választásáról ebben az esetben értelmetlen is lenne beszélni), hanem a megfogalmazott véleményüket tekinthetjük reprezentatívnalc — a képviselt csoportokra vonatkozóan. Irodalom Andorka R. (1997) Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 204-207. o. Beluszky P. (2002) Területi hátrányok a lakosság életkörülményeiben — hátrányos helyzet ű területek Magyarországon. — Beluszky P. Vég kiárusítás IL MTA RICK, Pécs. 95-106. o. Csegény P.—Kákai L. (2002) Köztes Helyzet!? A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatában az ezredforduló Magyarországán. MEH Civil Kapcsolatok Főosztálya, Budapest. Enyedi Gy. (2004) Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon. — Csizmady A.—Husz. I. (szerk.) Település és városszociológia. Gondolat Kiadó, Budapest. 254-267. o. Füzesi Zs.—Szőke K.—Tistyán L.—Péntek E. (2001) Települési egészségtervek. — A falu. Ősz. 71-76. o. Füzesi Zs.—Tistyán L. (2004) Egészség és közösségfejlesztés a színtereken. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. Gazsó F.—Laki L. (2004) Fiatalok az újkapitalizmusban. Napvilág Kiadó, Budapest. 13-56. o. Hancock, T. (2004) Egészségfejlesztés és támogató kömyezet. — Egészségfejlesztés a színtereken. Orszá- gos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 50-56. o. Hankiss E. (1983) Közösségek válsága és hiánya. — Hankiss E. Társadalmi csapdák. Diagnózisok. Mérleg, Budapest. 205-240. o. Kákai L. (2004) Önkormányzunk értetek, de nélkületek! — Pártok és civil szervezetek a helyi társadal- makban. Századvég Kiadó, Budapest. ICákai L. (2005) Szükséges-e civil összefogás Magyarországon? — Sz őke K.— Nizák P. (szerk.) A civil összefogás dilemmái. Soros Alapítvány, Budapest. 14-30. o. Kovács K. (2005) Polarizálódás és falutípusok a vidélci Magyarországon. — Bognár L.—Csizmady A.— Tamás P —Tibori T. (szerk.) Nemzetfelfogások, falupolitikák. Új Mandátum Kiadó — MTA SZKI, Bu- dapest. 137-145. o. Vercseg I. (2004) Legalább ennyit a közösségfejlesztésr ől. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Buda- pest.