Tér és Társadalom

Hardi Tamás (2023): Urbanizáció és környezetet – A városfejlődés okai és következményei

Kézai Petra Kinga — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Lektorok 2023

Barsi Boglárka — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Editorial: Institute for Regional Studies – Forty years in regional research, and beyond

Varjú Viktor — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Polish Sceptics and Czech Optimists: Perception of the Development within Euroregion Beskydy

Suchaček Jan, Urminský Jaroslav — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Az eurorégiók az európai integráció egyik legfigyelemreméltóbb földrajzi megtestesülését képviselik. Kettős jelentőséggel bírnak a posztkommunista országokban, amelyek hosszú ideig meglehetősen korlátozott határokon átnyúló interakcióktól és együttműködésektől szenvedtek. Cikkünk a lengyel-cseh határon fekvő Beszkidek Eurorégió településeit mutatja be. A kvalitatív és kvantitatív módszertant alkalmazó tanulmány fő célja, hogy elemezze és értékelje a lengyel és cseh önkormányzatok által elindított fejlesztési tevékenység erősségeit és gyengeségeit a Beszkidek Eurorégióban. A vizsgálat a határ menti települések állapotát tükrözi az önkormányzatok szemszögéből. A válaszadók saját percepcióik alapján azonosították településeik fő erősségeit és gyengeségeit. A cél az volt, hogy a vizsgált eurorégió egyes településein lényeges fejlesztési területeket vagy problémajellemzőket azonosítsunk. Kiderült ugyanakkor az is, hogy az eurorégió egyes településein mennyire érvényesül optimista vagy pesszimista hangulat.

A tanulmány keretében feltett fő kutatási kérdés a következő: melyek az önkormányzati fejlesztés leggyakrabban említett erősségei a Beszkidek Eurorégió lengyel és cseh oldalán? Az eredmények érdekes különbséget mutatnak a településfejlesztés megítélésében. Az eurorégió lengyel oldalán lévő válaszadókat cseh társaikhoz képest magasabb szkepticizmus jellemzi, míg a cseh oldalon optimistább szemlélet uralkodik az önkormányzati létről.

Suburbanization Processes in Sofia: Demographic, Socio-Economic and Spatial Transformation of the Agglomeration Area

Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

A tanulmány Bulgária fővárosának, Szófiának az agglomerációját, annak kiterjedését, népességdinamikáját, szuburbanizációs folyamatait, az új beépítéseket, valamint az agglomerációt alkotó települések közötti különbségeket vizsgálja. A települések népességdinamikájának elemzésére (a 2001-2021 közötti időszakot két szakaszra bontva) John W. Webb tipológiáját alkalmazza. A beépített területek és a vízzáró felszínek változásait műholdfelvételek és a Copernicus adatbázisban elérhető vízzárósági rétegek felhasználásával kutatja, különböző intenzitású új beépített területeket határoz meg. A települések gazdasági profilját és munkaerőpiaci helyzetét a GDP ágazati szerkezete, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta, a közvetlen külföldi tőkebefektetések és egyéb paraméterek alapján elemzi. Az agglomeráció központja – Szófia városa – morfológiai szerkezetét is vizsgálja. A demográfiai és gazdasági folyamatok, valamint az új építkezések intenzitása alapján körülhatárolja a főváros körüli aktív befolyási övezetet, amely egyrészt az intenzív új beépítés területeit, másrészt az utóbbi években jelentős bevándorlási többletet felmutató településeket foglalja magába. Ez a zóna képezi az agglomeráció lényegét, ahol a szuburbanizáció és a gazdasági tevékenységek a legintenzívebbek.

Made and/or Invented in Hungary? The Transformation of the Hungarian Investment Promotion System from the Change of Regime to Our Days with Special Respect to the VIP Cash Subsidy system

Józsa Viktória — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Jelen tanulmány a hazai befektetésösztönzési rendszer, és azon belül kiemelten az egyedi kormánydöntés (EKD) alapján megítélhető vissza nem térítendő készpénz támogatások átalakulását mutatja be hazánkban a rendszerváltástól napjainkig, kiemelt tekintettel a 2010 utáni időszakra. A hangsúlyt a fő területi, ágazati és szabályozási változásokra helyezzük, mivel ezeknek a szempontoknak az eddigi kutatások kevés figyelmet szenteltek jelentős szakpolitikai relevanciájuk ellenére. Kutatási kérdéseink, hogy (1) lekövette-e a hazai befektetésösztönzési rendszer a fő globális tendenciákat, (2) a kettős dualitás csökkentéséhez hatékonyan hozzájárult-e, és (3) milyen jövőbeli irányok fogalmazhatók meg a közelmúlt és a jelen folyamatai alapján. A cikkben a legrelevánsabb adatok és szakirodalmi források elemzését követően – egyes esetekben azokat kiegészítve – egy sajátos szempontrendszerbe rendezve mutatjuk be a hazai EKD rendszer átalakulásának szakaszait és az egyes szakaszok főbb jellemzőit. Kiemelt figyelmet fordítunk az elmúlt évtized folyamataira, majd összegző megállapításokat teszünk és következtetéseket vonunk le a jelen és a jövő kapcsán. A tanulmány fő újdonságtartalma a hazai befektetésösztönzési rendszer (azon belül is az EKD támogatások) komplex, folyamatalapú, sajátos szempontrendszerű és a területiséget kiemelő elemzésében és korszakolásában nevesíthető a nemrégiben nyilvánosságra hozott adatbázis (2004-2023 közötti EKD döntések) elemzése mellett. A közelmúlt globális szintű, előre nem látott kihívásai (kiemelten az egészségügyi világjárvány és a szomszédunkban kialakult fegyveres konfliktus) és azok mai napig tartó hatásai (mint például az ellátási láncok akadozása, újraépülése és az energiaválság), valamint az azok kapcsán tett kormányzati intézkedések (a versenyképességnövelő támogatások és a Gyármentő Program) még jobban erősítik a kutatás időszerűségét és szakpolitikai relevanciáját. Reményeink szerint ez a hiánypótló összefoglalás hozzájárul a vizsgált téma és időszak jobb megértéséhez, az összefüggések feltárásához, a jelenlegi és a következő generációk tudásanyagának bővítéséhez és ezáltal további értékes kutatásokhoz és hatékony szakpolitikai beavatkozásokhoz a szakterületen.

Fertility Trends and Population Policy in the Canton of Sarajevo

Reményi Péter, Gekić Haris, Bidžan-Gekić Aida — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Az elmúlt évtizedekben a népességdinamika, illetve a termékenység és a természetes népmozgalom összekapcsolódó fogalmai a világ számos népességföldrajzosának figyelmét felkeltették, de nem Bosznia-Hercegovinában. Erre a hiányosságra is reflektálva, jelen tanulmány Szarajevó kanton példáján keresztül részletesen elemzi a termékenységi tendenciákat a 2001–2021 közötti időszakban.

Bosznia-Hercegovina természetes reprodukció szintjét el nem érő termékenysége és magas kivándorlási rátája illeszkedik a délkelet-európai demográfiai trendekbe. Míg a természetes fogyás országos szinten 2007-ben kezdődött, Szarajevó kanton csak több mint egy évtizeddel később (2019) került ebbe a helyzetbe, a migráció pedig – szemben az országos tendenciákkal – még mindig pozitív egyenleget mutat. Mivel a migráció a fiatalabb generációkat érinti, egyrészt okozója is a kedvezőbb termékenységi arányszámoknak, másrészt következménye a főváros és vonzáskörzete környezetéből kiemelkedő társadalmi-gazdasági fejlődésének.

Az elmúlt években a születési arányszám negatív, de országos átlagnál kedvezőbb értékeit számos tényező befolyásolta. Az egyik legfontosabb pozitív tényező a kanton családtámogatási politikája, ami magába foglalja az újszülöttek anyagi támogatását, az óvodai nevelés, az általános iskolák és középiskolák támogatását, valamint a tanulók és diákok ösztöndíját. Kiemelendők továbbá a pozitív gazdasági tendenciák, különösen az országos átlaghoz képest jelentős építkezések.

A klímavédelem realitásai a hazai városokban

Óvári Ágnes, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút.

Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.

A feldolgozóipar és az Ipar 4.0 technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején

Kiss Éva , Páger Balázs — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar is számos kihívással nézett szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az Ipar 4.0 technológiák terjedése. A szakirodalmi tapasztalatok szerint ezt számos tényező befolyásolja. A tanulmányban azt vizsgáljuk evolúciós gazdaságföldrajzi megközelítésben, hogy milyen összefüggések vannak az eltérő technológiai intenzitású feldolgozóipari ágazatok területi koncentrációja és az Ipar 4.0 technológiák térbeli mintázata között a negyedik ipari forradalom elején. Különböző adatbázisok és indikátorok felhasználásával, amelyek a digitális infrastruktúrára és a társadalmi, gazdasági fejlettségre vonatkoztak, korreláció- és klaszterelemzést végeztünk megyei szinten. Megállapítottuk, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása, és ezáltal a digitalizáció elsősorban azokban a térségekben előrehaladottabb, ahol a magas- és közepesen magas technológiai intenzitású ágazatok koncentrálódnak. A 2014–2019. között időszak, amely a negyedik ipari forradalom kezdeti szakaszának is tekinthető, egyik fontos trendje, hogy a feldolgozóiparban nőtt az alacsonyabb technológiai szintű ágazatok koncentrációja, ami viszont kevésbé kedvez a digitális technológiák alkalmazásának. Az Ipar 4.0-hoz kötődő technológiák térbeli megoszlása látványosan tükrözi a digitális megosztottságot az ország északi és déli fele között, mivel a fejlettebb és jelentősebb feldolgozóipari koncentrációval rendelkező északi országrészben sokkal markánsabb az előfordulásuk.

Magyarország energiapiacának átfogó elemzése az Európai Unió változó prioritásainak tükrében

Brucker Balázs, Jóna László, Szemerédi Eszter — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

A folyamatosan változó geopolitikai kihívások és az Európai Unió azokra adott – részben – energiapolitikai válaszai nagyban befolyásolják Magyarország energiapiacának alakulását. Tanulmányunk az EU hosszú távú klíma- és energiapolitikai céljai, valamint az orosz-ukrán háború miatt fellépő energiapolitikai kihívások tükrében az energiatermelés és -felhasználás alapvető mintázatainak alakulására, tendenciáinak feltárására fókuszál, valamint bemutatja Magyarország eddig elért eredményeit az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága területén. Célja, hogy az európai folyamatok kontextusában átfogó képet nyújtson a magyar energiapiacról. Írásunk az energiapolitikát érintő európai és hazai jogi aktusok feldolgozásán, valamint az elérhető legfrissebb Eurostat és KSH adatok elemzésén alapul. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a primer energiafelhasználás, illetve egyes energiahordozók importjának csökkenése nem az energiahatékonyság javulásán, hanem a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesésen és az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság átvészelését szolgáló energiamegtakarításokon alapszik. Az új, ambiciózus EU-célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel az Európai Unió és Magyarország szintjén is.

Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban

Bálint Dóra, Horeczki Réka, Lux Gábor — Mon, 25 Mar 2024 00:00:00 +0100

A városi terek átalakulása a kreatív gazdaság értékteremtő szerepének felértékelődéséhez vezetett, amely többek között a kreatív munkavégzés új formáiban jelent meg. Az elmúlt másfél évtized a közösségi munkavégzés modelljének rohamos terjedését és számos formájának kialakulását eredményezte. A kreatív terek erősen kötődnek a globalizáció rendszereihez, ám egyben a lokális terekhez is szorosan kapcsolódnak, a glokalizáció sajátos formáját képviselik. Ugyanakkor a kreatív gazdaságot erős centrum-periféria megosztottság jellemzi, és bár formái a földrajzi és gazdasági perifériákon is megjelentek, ezekben a terekben léptékbeli, hálózatokhoz kötődő és intézményi hátráltató tényezők nyomják rá bélyegüket a fejlődésre. A sikeres kulturális ökoszisztémák felépítése jelentős nehézségekbe ütközik, amely a városfejlesztési politikák elé is akadályokat gördít.

Ehhez kapcsolódva a tanulmányban Pécs, egy periférikus helyzetű nagyváros, ezen belül a közösségi munkavégzési terek (coworking központok) példáján keresztül elemezzük a periférikus kreatív gazdaságok formálódását és sajátos kihívásait. A nemzetközi és hazai szakirodalom tükrében a megosztáson alapuló gazdaság keretein belül vizsgáltuk a coworking jelenségét és annak térbeli hatásait, különös tekintettel a térségi perifériákra, majd három fázisban, a pécsi kreatív miliő felmérése és szakértői interjúk felhasználásával empirikus kutatást végeztünk.

A hazai vidéki nagyvárosok között Pécs a kreatív városfejlesztési stratégiák és a coworking mozgalom bölcsője, ugyanakkor ez a fejlődési pálya számos nehézséggel küzd, a város kreatív értékeinek termékesítése elmarad a várakozásoktól. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a városban a coworking központok sokszínű ökoszisztémája jött létre. Működésükben a nemzetközi mintákhoz hasonlóan meghatározó a belváros kulturális vonzereje és az egyetem szerepe; a pandémia utáni években pedig új bővülési hullám jeleit és a digitális nomádok újkeletű megjelenését láthatjuk. Ugyanakkor, bár ezek a központok katalizátorszerepet játszanak a kreatív gazdaság fejlődésében, még nem került sor érdemi klaszteresedésre, a tudásmegosztáson és kollektív tanuláson alapuló előnyök megjelenésére és a közösségi reziliencia kialakulására. Alacsony a tradeable kreatív termékek jelenléte, a szektort pedig számottevő fenntarthatósági problémák – bizonytalan üzleti modellek és a külső forrásoktól való függőség – jellemzik. A centrum–periféria viszonyok erős érvényesülése tehát a coworking, és a szélesebben értelmezett kreatív gazdaság lassú fejlődését vetíti előre Pécs városában.