Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 141
A GAZDASÁGI TÉR SZERKEZETE A RÉGIÓBAN,
A RÉGIÓ MEGOSZTOTTSÁGÁT MEGHATÁROZÓ
TÉNYEZŐK
Közép- és Kelet-Európa, s ezen belül Magyarország információs
társadalmi térszerkezete
(The Economic Structure in the Region, the Factors Determine
the Diversification of the Region)
ERDŐS FERENC
Kulcsszavak:
információs társadalom elektronikus kereskedelem informatikai infrastruktúra
Egy adott régió fejlettségét, elmaradottságát és megosztottságát számos tényez ő együttesen határozza
meg. Amikor ezen tényez őket számba vesszük, feltétlenül meg kell különböztetnünk a fejlettség mennyi-
ségi és min őségi elemeit. A mennyiségi elemek egy adott id őpillanatban jellemzik az egyes régiók gazdasá-
gát, míg a min őségi tényezők ennél tovább mutatnak, lehet őséget adnak az adott régió fejl ődési potenciáljá-
nak és fejlődési irányának becslésére is.
A szerző tanulmányában egyrészt vizsgálja az információs- és kommunikációs-technológiai fejlettség, mint
regionális min őségi, s az egyes régiók megosztottságát manapság nagyban meghatározó fejlettségi tényez ő
eltéréseit a közép- és kelet-európai térségben, s ezen belül hazai kistérségi szinten is. Másrészt megkísérli
az információs társadalom regionális szint ű fejlesztési lehetőségeit feltárni, különös tekintettel a kis-
térségi szintre.
Bevezetés
Egy adott régió fejlettségét, elmaradottságát és megosztottságát számos tényez ő
együttesen határozza meg. Amikor ezen tényez őket számba vesszük, feltétlenül
meg kell különböztetnünk a fejlettség mennyiségi és min őségi elemeit. A mennyi-
ségi elemek egy adott id őpillanatban jellemzik az egyes régiók gazdaságát, míg a
minőségi tényezők ennél tovább mutatnak, lehet őséget adnak az adott régió fejl ődé-
si potenciáljának és fejl ődési irányának becslésére is (Nagy 2003).
E rövid tanulmányban megpróbáljuk vizsgálni az információs- és kommunikáci-
ós-technológiai fejlettség, mint regionális min őségi, s az egyes régiók megosztott-
ságát manapság nagyban meghatározó fejlettségi tényez ő eltéréseit a közép- és ke-
let-európai térségben, s ezen belül hazai kistérségi szinten is. E viszonylag újfajta
területi egyenl őtlenségi tényez ő vizsgálata rendkívüli jelent őséggel bír, ugyanis egy
térség K+F kapacitása mellett ez tekinthet ő az egyik leginnovatívabb min őségi fej-
lettségi jellemzőnek.
•
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
142 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1
A közép- és kelet-európai államok információs- és kommunikációs-
technológiai fejlettsége különböz ő dimenziók mentén
Az IKT piac forgalma
Az egyes államok fejlettségi szintjei egzakt módon talán legjellemz őbben az in-
formációs- és kommunikációs-technológiai (IKT) piac forgalmi mutatóival írhatók
le. Általánosságban jellemz ő, hogy a közép- és kelet-európai IKT forgalmi mutatók
a nyugat-európai számadatoktól jelent ősen elmaradnak. Míg Nyugat-Európában az
információ- és kommunikáció-technológiai termékek és szolgáltatások forgalma
2003-ban mintegy 600 milliárd eurót tett ki, addig Közép- és Kelet-Európában ez
mindössze 40 milliárd euró körül volt. Ráadásul ezen relatív kis forgalom nagy ré-
sze, mintegy 70%-a, három országon belül bonyolódott le, Lengyelországban,
Csehországban és Magyarországon (EITO 2004) (1. ábra).
1. ÁBRA
Az IKT piac forgalma Közép- és Kelet Európában, 2003 (millió euró)
(The ICT Market Turnover in Central and Eastern Europe, 2003)
14 808
6 579
5 957
3 364
2 011
1 764 1 485 1 044 890
740
s
ri
. rP b. 50
le°' \CS
• \C)
_2> ‘.0
c 'l•
o co"I' ,
cs
,
(jc‚
Forrás: EITO (2004) alapján saját szerkesztés.
Amennyiben pusztán az információs-technológiai (IT) piacot tekintjük, az arány-
talanság még szembet űnő bb. Mialatt Nyugat-Európában 2003-ban 287 milliárd eurót
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 143
költöttek információ-technológiai célokra, addig a közép- és kelet-európai régióban
mindössze 11,6 milliárd eurót. Ebben a részszegmensben még jelent ősebben dominál
a három vezető állam, Lengyelország, Csehország és Magyarország, amelyek a térség
IT forgalmának mintegy 75%-át bonyolítják (EITO 2004).
Mindazonáltal ezek a relatív alacsony forgalmi mutatók arra utalnak, hogy a közép-
és kelet-európai régióban jelent ős növekedési potenciál rejlik. A német Gartner Piac-
kutató Intézet 2004. márciusi tanulmánya szerint e térség IT piaca 2003 és 2007 között
háromszor gyorsabban fog bővülni, mint a nyugat-európai piac (TNSinfratest 2004).
A közép-keleti régión belüli technikai felszereltség helyzete is egyes felmérések
szerint jelentősen eltérő. Míg Észtország és Szlovénia ilyen irányú mutatói elérik a
nyugati országok mutatóinak átlagát, addig Lengyelország és Magyarország tekin-
tetében jelent ős lemaradás figyelhet ő meg (TNSinfratest 2004).
A telekommunikációs fejlettség
A telekommunikációs piac szintén gyorsabb ütem ű fejlődés elé néz, mint a nyuga-
ti régióban. Jelenleg ez a piac leggyorsabban, 17%-os éves ütemben Romániában és
Szlovákiában b ővül, melyeket Magyarország (11%), majd Lengyelország (8%)
követ. Az EU15-ök telekommunikációs piaca jelenleg évente 4,5%-kal b ővül
(TNSinfratest 2004).
A telekommunikációs fejlettség mutatói közül a mobiltelefon-ellátottság országos
adatait emelném ki. Ezen adatok rámutatnak, hogy a nyugat-európai mutatókkal
ellentétben Közép- és Kelet-Európában viszonylag magas e mutatók szórása. Cseh-
országgal és Szlovéniával szemben, ahol a száz lakosra jutó mobiltelefonok száma
eléri a 84-et, az ukrán és a moldáviai ráták 10 alatt maradnak (2. ábra). A cseh és
szlovén mobil-ellátottság e magas kiugró számadattal meghaladja még a szomszé-
dos ausztriai értéket is (ITU 2003).
Amennyiben az egy főre vetített telekommunikációs szolgáltatásokra költött ösz-
szegeket vesszük alapul, abban az esetben más sorrend figyelhet ő meg Közép- és
Kelet-Európa országai közt. Itt Szlovénia vezet (465 euró), melyet Magyarország
(364 euró), a Cseh Köztársaság (305 euró), Szlovákia (239 euró) és Lengyelország
(227 euró) követ. (Az EU15-ök átlaga 671 euró) (TNSinfratest 2004). Ezen szám-
adatok, összevetve a mobil-ellátottság adataival egy másik területi egyenl őtlenségi
tényezőre is utalnak. A telekommunikációs szolgáltatások árai jelent ősen eltérőek a
térség országai között, és az árszínvonal a telekommunikációs fejlettségi szinttel nem
korrelál. Hazánkban például az ilyen jelleg ű szolgáltatásoknak az árai a többi kelet-
európai és nyugati országokhoz képest is irreálisan magasak. Ezt a jelenséget az álla-
mi szabályozás és az adott országban érvényesül ő piaci helyzet egyaránt okozza.
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
144 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1
2. ÁBRA
A 100 lakosra jutó mobiltelefonok száma Közép- és Kelet- Európában, 2003
(The Number of Mobile Telephones per Hundred lnhabitants in Central and
Eastern Europe, 2003)
84,9 83,5
67,6
65
47,5
39,4
— 3 " 34,8 33,3
23,6
12
8,4 7,7
;40 ,050 s
:( b* •,(N‘
nn ,. sb•
‘
\\O c)
< ,„„o , 4.9 ,,;$.). • \‘'°. (Sk‘' sk.» \Z:"
egs,
G az w q;1
C5
Forrás: ITU (2003) alapján saját szerkesztés.
Internet-ellátottság
Az internet-végpontok tekintetében Európában a nyugati és a közép-keleti orszá-
gok között szintén jelent ős eltérés figyelhet ő meg. Közép- és Kelet-Európában
Észtország kivételével az összes ország az európai áltag alatti internet-hozzáféréssel
rendelkezik a lakosság arányában. Észtország jelent ősen kiemelkedik a többi ország
közül, ahol ezer lakosra 82,2 internetkapcsolat jut. Magyarország szorosan a máso-
dik helyen áll Csehország és Lengyelország el őtt (RIPE 2004) (3. ábra).
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 145
3. ÁBRA
Az ezer lakosra jutó internet-hosztok száma Közép és Kelet-Európában,
2003 decemberében
(The Number of Internet Hosts per Thousand lnhabitants in Central and
Eastern Europe, Dec 2003)
82,8
48
35,8 35,2 33,6
22,4 20,7
— 17,9 17,2
6,4 6,3 5,5
2,6
nnn nt
‘ >40 • 4.• • ,>00
4$a
•
i>C5 crS> 4q, g_o
~ sZ§Z
JC ,s,, 04'
Forrás: Network Wizards/Reseaux IP Européens (RIPE) (2004) alapján saját szerkesztés.
Elektronikus kereskedelem
Az UNCTAD 2003. évrő l szóló e-kereskedelmi és fejl ődési jelentése szerint Kö-
zép- és Kelet-Európában az elektronikus nagykereskedelmi forgalom (Business to
Business — B2B) 2003-ban közel négy milliárd dollár körüli volt. A tanulmány ada-
tai szerint ebb ől a három vezet ő ország, Lengyelország, Magyarország és Csehor-
szág az összes forgalom 90%-át tette ki. Ez rámutat arra, hogy talán ezt a dimenziót
szemlélve tapasztalható a legnagyobb területi különbség, mely jelent ősen hozzájá-
rul a térség megosztottságához (UNCTAD 2004).
Az elektronikus kereskedelem kapcsán megfigyelhet ő, hogy a térség három veze-
tő országában is els ősorban még szinte csak a nagyvállalatok élnek az internet üzleti
célú kihasználásával, a kis- és közepes vállalkozások még nem vesznek részt szá-
mottevően a kereskedelem ezen újfajta formájában. E tekintetben tehát az egész
kelet- és közép-európai térségben a kép egységesnek nevezhet ő. Az internet haszná-
latával kapcsolatban, a piaci szektorban is, úgy, mint a háztartásoknál, a hagyomá-
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
146 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1
nyos alkalmazások (információgy űjtés, levelezés és adattovábbítás) dominálnak.
A jövőben a várakozások alapján növekv ő szerepe lesz az internetes marketing te-
vékenységnek és bankkapcsolatoknak. Az értékesítés, beszerzés és logisztika terüle-
tén azonban a vállalatok már sokkal ritkábban használnak internetes megoldásokat.
A növekedési potenciál, a viszonylag alacsony bázisból adódóan a közeljöv őben
relatív magasra becsülhet ő . Az International Data Corporation (IDC) makroelemz ő
intézete szerint például a 2003-tól 2006-ig terjed ő időszakban a térség jelenlegi
B2B forgalma mintegy megnégyszerez ődik (IDC 2003).
Összefoglalás
Érdekességként megfigyelhet ő , hogy a vizsgált mutatók nem minden esetben kor-
relálnak egymással. Például Észtország esetében legmagasabb az ezer lakosra jutó
internet-hosztok száma, míg ugyanitt a legkisebb az IKT piac forgalma a térség
vizsgált országai közül. Mindazonáltal általánosságban megállapítható, hogy az
információs társadalmi fejlettség a legtöbb dimenzióban vizsgálva korrelál az adott
ország egy főre vetített jövedelemtermel ő mutatójával.
Megfigyelhető az is, hogy a közép- és kelet-európai országok közül az IKT szek-
tor terjedése Magyarországon roppant gyors volt. Ezzel szemben viszont az IKT
adoptációja lassabbnak bizonyult, s ennek regionális kihatásai is voltak és vannak.
Mivel azonban nem ismert a térség többi országának pontos reagálása a szektorra,
ezért általános összefüggéseket egyel őre nem lehet feltárni. A téma mélyebb szint ű
kutatásához ezen országok között kutatási együttm űködésekre lenne szükség
(Rechnitzer 2002).
Regionális gazdasági különbségek Magyarországon
A gazdasági fejlettség legreprezentatívabb mutatójaként a fejlettség-elmaradottság
egyik legfontosabb mérőszámának, az egy fő re jutó hazai össztermék értékét hasz-
nálják a közgazdaságtanban.
Az egyes régiók között az egy fő re jutó GDP tekintetében szignifikáns eltérés fi-
gyelhető meg (4. ábra). Míg Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl a legfejlet-
tebb régióknak számítanak, addig Észak-Magyarország és Észak-Alföld a legelma-
radottabb régiók.
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 147
4. ÁBRA
Regionális különbségek az egy f őre jutó GDP-ben, 2001
(Regional Disparities in GDP per Capita, 2001)
1.998
823
1.462
1.303
Észak- 809
Ntagyörarszaa
Észak.-
Ko‚dp- . Közép-- Alföld 1
Nyugat- Magyarország>
Dunantúl
9 13
956
00.1-
Dél- Alföld
uriántílf
Forrás: KSH 2003.
5. ÁBRA
A közvetlen mutatók alapján becsült kistérségi GDP egy lakosra jutó értéke, 2000
(ezer Ft)
(The Estimated Value of GDP per Capita in Micro Regions by Direct hzdicators, 2000)
14256 (1)
E 1291 - 2625 i211
s 1030 - 1291 (22)
El 706 - 1029 (35)
El 520 697 (42)
E".; 320 519 (29)
ati,kg ',312 eFt
Vidék( wiag 1039 en
Forrás: Kiss 2003.
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
148 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1
A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közzéteszi a gazdasági teljesítmény,
s így a bruttó hazai össztermék országos és megyei adatait is, ennél részletesebb,
kistérségi bontást azonban nem készít. Mindössze egy nemrégiben publikált tanul-
mányból kaphatunk becsült adatokat még a 150-es kistérségre való bontásban, a
2000-es statisztikai adatok alapján. A kutatásból kiderül, hogy a GDP-termelés
egyenl ő tlenségei kistérségi szinten nagyobbak, mint megyei és regionális szinten. A
tanulmány az 5. ábra szerinti struktúrában próbálja meg vázolni az egyes kistérsé-
gek egy főre jutó bruttó hazai termékét (Kiss 2003).
Regionális különbségek az információs társadalmi fejlettségben
Magyarországon
Az információs társadalmi fejlettség jelz őszámai területileg nagyon nehezen mér-
hető k, s a háztartásstatisztikai vizsgálatok is csak ritka esetben készülnek kistérségi
bontásban. Ráadásul a hálózati tevékenységek (például e-kereskedelem) — többsé-
gében a hálózati jellegb ő l adódóan — lokalizációs problémákat vetnek fel (hol talál-
ható a megvásárolt termék, az üzlet, a szerver; hol található az eladó és a vev ő).
6. ÁBRA
A „hu" domain alá bejegyzett, m űködő domainnév-szerverek s űrűsége 10 ezer lakosra,
2001. november
(The Density of the Operating Domain Name Servers Registered under ".hu"
per 10 Thousand Inhabitants, Nov 2001)
1
s "2
94
•
C1 7 a';
Forrás: Nagy 2003.
A 6. ábra szintén egy friss kutatás eredményét mutatja, amely a bejegyzett
domain nevek kistérségi lebontására tesz kísérletet. A szerverek fizikai elhelyezke-
dése azonban sok esetben, épp az el őbb leírt lokalizációs probléma miatt, nem
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 149
egyezik meg az eladó földrajzi elhelyezkedésével, ezért az ábra ebben a tekintetben
irreálisan nagy kistérségi különbségeket mutat, de némileg utal a fejlettségi szintek
különbözőségére.
Ugyanez a kutatás tesz kísérletet egy komplex kistérségi információs index becs-
lésére, az el őbb leírt domain-név szerverek fajlagos számából, a távbeszél ő fővona-
lak számából és a kábel TV ellátottságból (7. ábra). A kutatás érdekessége, hogy a
vizsgált tényezők közötti korrelációk viszonylag lazának tekinthet ők. Az ezen mu-
tatók alapján becsült kistérségi információs társadalmi fejlettséget a kistérségi
GDP/fő értékekkel összevetve megállapítható, hogy az információs társadalmi fej-
lettség viszonylag szignifikánsan korrelál a kistérségi gazdasági fejlettséggel.
7. ÁBRA
A kistérségek komplex információs indexe Budapest %-ában, 2000
(The Complex Information Index of Micro Regions in Percentage of Budapest, 2000)
s Budapest (1)
s 61 - 00 (9)
e 46.1 .59 (33)
0 37.1 - 46 (35)
u 30.1 - 37 (38(
0 17.6 - 30 (34)
Forrás: Kiss 2003.
A regionális fejlesztés lehet őségei
Az internet-alapú távközlési módszerek lehet ővé teszik, hogy a távol es ő, külvi-
lágtól elzárt és gazdaságilag elmaradottabb területek is vonzóak lehessenek a vál-
lalkozások számára, és ott is tartsák őket. Ezért ezekben a régiókban kiemelten ösz-
tönözni kellene a vállalkozásokat az internet és ezen belül els ősorban az elektronikus
kereskedelemben rejl ő lehetőségek kihasználására. Mindemellett az internet segít-
ségével a centrum és periféria közötti távolság könnyedén lerövidíthet ő, tehát
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
150 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1
kohéziós hatása is van, melynek tekintetében az EU irányelvei között is szerepel az
új telekommunikációs szolgáltatások támogatása, leginkább az elektronikus keres-
kedelemben és az internetben rejl ő lehetőségek kiaknázása érdekében. A távközlés
és az internet további elterjedéséhez szükséges infrastruktúra biztosításával és az
ország régiói közötti kohézió er ősítésével a gazdaság egészének prosperitását segíti
el ő úgy, hogy az ágazat eközben nettó befizet ője marad a központi költségvetésnek.
Egy adott térség információs-technológiai szolgáltatásainak fejlesztéséhez és el-
terjedésük el ősegítéséhez számos eszköz áll rendelkezésre, mind közösségi, orszá-
gos és térségi szinten.
Vállalatok támogatása
Az EU-s Közösségi Alapokból rendelkezésre állnak források az egyetemes szol-
gáltatás biztosítására azokon a területeken, ahol a piaci szerepl ők nem képesek ki-
elégíteni az igényeket. Jelent ős uniós támogatások és pályázati lehet őségek irányul-
nak arra, hogy a magánszféra mellett a versenyszféra is minél inkább használja az
elektronikus eszközöket.
Támogatások a magánszemélyeknek
Az információs társadalmi fejlettség fokozása érdekében az egyes országokban
különböző állami támogatási rendszerek állnak rendelkezésre. Ezen támogatások
első sorban internet-használat ösztönzésére és a számítógép beszerzésekre irányul-
nak. Hazánkban jelenleg a Sulinet Expressz program hivatott az otthoni számítógép
használatot el ő segíteni. Mindemellett azonban a lakossági internet-költségek továb-
bi csökkentése, illetve azok támogatása további szükséges lépés lenne.
Térségi elektronikus portálok kialakítása
A térségi elektronikus portál feladata, hogy felhasználóbarát módon mutassa be a
térség gazdasági életével kapcsolatos információkat és a gazdasági élet szerepl őit
(8. ábra), így el ősegítse a regionális alapon szervez ődő elektronikus piacok létrejöt-
tét (ez horizontális integrációjú elektronikus piacot jelent). Ennek kapcsán szüksé-
ges a regionális keresleti és kínálati információk digitalizált formában való össze-
gyűjtése, s azok gyors és megbízható közzététele az interneten keresztül. Ezen por-
tálok szerepe így mindenekel őtt a kis- és középvállalkozások üzleti lehet őségeinek
javításában jelent ős, mivel az elektronikus piacokon is tájékozódók informáltsága a
keresleti és a kínálati viszonyokról jelent ősen megnövekszik (MITS 2003).
Az elektronikus portál a térség egészére vonatkozó gazdasági információk mellett
interaktív módon, keres ő- és levelez őrendszerrel segítheti a térség gazdasági szerep-
l ő it. A térségi elektronikus portál természetesen szorosan kapcsolódhat — például a
turizmus területén — a szektorálisan elkülönül ő (vertikális integrációjú) elektronikus
piacokhoz.
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 151
A térségi elektronikus portálok a regionális gazdaságépítés fontos elemeként el ő-
segítik az internetes piacterek létrejöttét, s ezáltal a beszállítói rendszerek és az
innovációs központok fejl ődését is.
Magyarországon az ilyen jellegű portálok kialakítása még kezdeti stádiumban
van. Ezért szükséges, hogy az állam támogassa az önkormányzatok, a vállalkozá-
sok, valamint a térségek további gazdasági szerepl őinek ilyen irányú törekvéseit. A
kezdeti támogatás után a térségi elektronikus portálok már tisztán piaci alapon is
működtethetők. E portálok kifejlesztését mindössze a Széchenyi Terv támogatta
néhány éve, ám azóta nem történt újabb állami szerepvállalás e téren.
8. ÁBRA
A hatvani kistérség elektronikus portálja
(The Electronic Portal of Hatvan Micro Region)
3 a térség és települése' - Microsoft Internet
Soodusstás hitet Kedéonclek Calt»9 9»
rj »ma • ,r , Kora& Kolomoir
Cht •r9TülfPrihmor»f•off ~Work» 1.1 Ugrás Ht~ok Hé» AnIAIno
r www.hatvautita wtitrik Isrititt?
Netvou Kláttirsegl Houlnp
Porta•tésefs U közérdeld1 v ar b Ipar c Intézmény o Itorool~ent o Szoipfltstáo Térholy
BsinutN4sa
TelepYlliesl: g
Apc Boldog Ec.0 Ha«.1:1
Csány Ecsöd
Hatvan lierSd
Hort Lőrinci
Nagykökényes
Nagykoke.w. totol banya
Pattlóbánye
R őzsaszentrnánon
5201,1
Zagynszánló
Forrás: www.hatvani.hu
Térségi elektronikus mintapiacok
Egyes térségek gazdaságai rendelkeznek olyan rájuk jellemz ő ágazatokkal, ame-
lyekben viszonylag kis ráfordítással létrehozhatók úgynevezett elektronikus minta-
piacok. Ezen mintapiacok jövedelmez ősége és tovagy űrűző hatása sokszorosa lehet
a befektetett anyagi eszközöknek. Az ilyen típusú portálok — a keresleti és a kínálati
információk on-line rendszer ű biztosításával — integrálják az adott térség vállalkozó-
it, különböző gazdaságfejlesztési intézményeit (ipari parkok, innovációs központok,
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
152 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1
inkubátorházak stb.), valamint az ágazat által érintett további fontosabb szerepl őket
(ez vertikális integrációjú elektronikus piacot jelent). Ezen mintapiacok mindig va-
lamilyen ismérv alapján lehatárolt homogén régióhoz köt ődnek (pl. valamilyen ipa-
ri, mező gazdasági, vagy idegenforgalmi dimenzió alapján).
Jóllehet a regionális mintapiacok kialakítása kevesebb költséggel jár, mint a regi-
onális elektronikus portálok kifejlesztése, az állam kezdeti segítsége itt sem nélkü-
lözhető . Ezért itt is szükséges, hogy az állam támogassa az önkormányzatok, a vál-
lalkozások, valamint a térségek különböz ő gazdasági szerepl őinek ilyen irányú tö-
rekvéseit. Mivel a kisvállalkozások a nagyvállalkozásokkal szemben többnyire ver-
senyhátrányban vannak az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódás folya-
matában, így számukra a térségi elektronikus mintapiacok szolgáltatásainak igény-
bevételéhez célszerű kedvezményeket biztosítani. A térségi elektronikus mintapia-
cok a kezdeti lépések részleges állami támogatása után piaci alapon is m űködőképessé
válhatnak, ugyanis az optimális input és hatékony output ágazati kapcsolatok megte-
remtésével az egyes térségekben csökkennek a gazdasági szerepl ők tranzakciós költ-
ségei, erő södik a vállalkozások gazdasági potenciálja és fejlettsége. Összességében
tehát javul az elektronikus piac közvetítésével m űködő térségek versenyképessége.
9. ÁBRA
Borágazati mintapiac
(Wine Sectoral Model Market)
i===11kiim~effiefficw:i' ..
Igerbatil B1st K•dffincek Lakkok 510
I
Q. sj hWel fewee.. etwea.lear~~ba«. te,ea ...vas,. Hata+, AntAnus
6in exia
ElOrkore ső . liír•M•Berv id ék *t • FOrUrn•Virlexia•
Ismerje mei?, a Vinexia.hu-t!
~hu, net will~~~1~1
I Be« klalunerakeeaok. e ,oemakeac• (per., waulehal
AS e-kereskedelem leaeayszerebb logma,a, laskereseedelm ,elieau A uorkata s Oqust,e, kara, sJoe 0 s appen keenal0 po.at rasaild
n•prendee. a VI.,a ne peo, kaesia,a , k,irna a megye satun palack,. aalokal
Auhegn salarB &nal &ben nehezen baster etneld Oka, rftlailNIIII•11,90 br.011M «010.1,
A 1•11.»,kók -
kodáloarn taamban eiadisre borokat, mis a VINEX. ailát bei2111241113. kOlOnlefp. borokat b0C.ál aukción. MOkodese boiaiasra apai,
a nagyon, airyoe ~meleg fflowdsok ~Int
3 Elme.. a‘axharv.."111~1~~1•1ffle
A borús 1..1 a ker...Iml siolp enala s bleriee kualn s ele oaszW5ktl eikkekre (cluipkWai, 00114r, stb), sza.enevehre (feje,. sab a a
L aro, ima•-kalal ő eas nyonitalue adozala ü 1, valamin! e Dela, POMO kapeeolatos erucll,elee
y? IrVerrm<
Forrás: www.vinexia.hu
Erdős Ferenc : A gazdasági tér szerkezete a régióban, a régió megosztottságát meghatározó tényezők.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 141-153. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 153
Az elektronikus mintapiacra egy eklatáns példa szintén még a Széchenyi Terv pá-
lyázatának támogatásával kialakított borágazati portál (9. ábra), amely hatékonyan
segíti az adott régió (borvidék) összes borhoz köt ődő kis és középvállalkozását
(termel őket, borászokat, keresked őket, borturizmusban érdekelteket) abban, hogy
az internet segítségével versenyképességüket a hazai és a nemzetközi piacon jelen-
tősen növeljék. A rendszer minden funkciójában, szolgáltatásában a borhoz kapcso-
lódik, s fő célja, hogy a bor e-kereskedelme minden szinten megvalósuljon.
Irodalom
Candidate Countries Eurobarometer 2001-2002. — europa.eu.int
eEurope 2005 Aktionsplan der Europiiischen Kommission. (2002) — europa.eu.int
European Information Technology Observatory (EITO) (2004) Leitstudie.— www.eito.com
International Telecommunication Union (ITU) (2003) World Telecommunication Indicators Database.—
www.itu.int
Kanalas I. (2000) Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei
Magyarországon. — Tér és Társadalom. 2-3.159-172. o.
Kiss J.P. (2003) A kistérségek 2000. évi GDP-jének becslése. — Kistérségi mozaik. (Tanulmányok).
ELTE Regionális Földrajzi Tanszék — MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest.
Magyar Gazdaságelemz ő Intézet (MITS) (2003) A Magyar Információs Társadalom Stratégia gazdasági
részstratégiája.
Nagy G. (2003) A gazdasági fejlettség min őségi elemeinek szerepe és mérési lehet őségei. — Kistérségi
mozaik. (Tanulmányok); ELTE Regionális Földrajzi Tanszék — MTA-ELTE Regionális Tudományi
Kutatócsoport, Budapest.
Network Wizards/Reseaux IP Européens (RIPE) (2004) ISC Internet Domain Survey.
Rechnitzer J. (2002) Az információs társadalom térformáló szerepe. — Tudás és társadalom. Február.
16-21. o.
TNSinfratest (2004) Monitoring Informationswirtschaft 7. Faktenbericht. München.
UNCTAD: E-Commerce and Development Report 2003. (2004) — www.unctad.org