Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 95-115. p.

Tér és Társadalom                                                 XVIII. évf. 2004      s 4: 95-148


                                       KITEKINT Ő

  A VIDÉKFEJLESZTÉS VÁRHATÓ TÁMOGATÁSI
        RENDSZERE 2007-2013 KÖZÖTT'
               (Perspectives in Rural Development Supports
                           between 2007-2013)

                                     KOVÁCS TERÉZ
Kulcsszavak:
vidékfejlesztés KAP Európai Mez őgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére 111. Kohéziós Jelentés

Az EU-ban a vidékfejlesztési támogatások a Közös Agrárpolitikán és a strukturális politikán belül jelen-
nek meg. Az utóbbi id őben mindkét területen lényeges reformok zajlottak le. A tanulmány részletesen
elemzi azt, hogy ezeknek a reformoknak milyen hatása lesz a 2006-2013 közötti programozási id őszak-
ban a vidékfejlesztési támogatásokra. Továbbá javaslatokat tesz arra vonatkozólag, hogy a leend ő
NVT 11.-ben és az AVOP 11.-ben milyen célokat és prioritásokat célszer ű megfogalmazni.



                                             Bevezetés

  A vidékfejlesztési támogatások az EU-ban a Közös Agrárpolitika (KAP/CAP)
(1992-től) és a strukturális politika (1994-t ől) keretén belül valósulnak meg. Alap-
jában véve így lesz ez 2007 után is. Azonban lényeges változás következik be a
támogatási eszközöket illet ően. A változások felvázolásához szükséges azonban
áttekinteni a KAP és a kohéziós politika reformját. A KAP-reformot 2003-ban
Luxemburgban határozták meg, a strukturális politika változásait pedig 2004 február-
jában, amelyeket az ún. III. Kohéziós Jelentés (Új partnerség a kohézió érdekében)
tartalmaz. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2004 februárjában elfogadta a
2004-2013 közötti évekre a 25 tagállamra vonatkozó költségvetési javaslatát is. A
KAP-reformmal részletesen foglalkozott már a Gazdálkodás cím ű folyóirat külön-
száma (Csete—Szerdahelyi 2004), illetve Kiss Judit (2004), a strukturális/kohéziós
politika reformját pedig Faragó László (2004) elemezte.

            Az agrárium támogatásában bekövetkezett változások

  A Közös Agrárpolitikát közvetlenül az Európai Gazdasági Közösség (EGK) meg-
alakulása után hozták létre. Vagyis egy több évtizedes rendszer m űködéséről van
szó, amelyet többször megreformáltak. Ezek közül a legjelent ősebb az 1992. évi, ún.
McSharry-reform. Ekkorra ugyanis egyértelművé vált, hogy a termeléssel össze-
                                     Kovács Teréz:
          A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                      Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
96     Kitekint ő                                          TÉT XVIII. évf. 2004   s4

függésbe hozható támogatások súlyos piaci torzulást okoznak, ami kedvez őtlen
fogadtatásra talált úgy az adófizet ő és fogyasztó uniós polgárok, mint a Világkeres-
kedelmi Szervezet (WTO) részér ől. Ezért ennek a jelenségnek a megfékezésére
1992-ben bevezették, többek között, az ártámogatások és jövedelemtámogatások
szétválasztását (decoupling).
  A 2000-2006-os programozási id őszakban az EU-15-ök közös költségvetésének
46%-át a KAP-kiadások teszik ki. Ennek a hatalmas, évi 41-42 milliárd eurónak
körülbelül 10%-át vidékfejlesztésre, 65%-át közvetlen kifizetésekre, 25%-át pedig
piaci (intervenció-, export-, raktározás-), illetve egyéb KAP szervezeti támogatásra
fordítják. A közvetlen kifizetések legnagyobb élvez ői a GOFR (gabonaféle, olajos
magvak, fehérje- és rost-) növények, illetve a cukorrépa-termel ők és a szarvasmar-
hatartó és tejtermel ő gazdaságok, ugyanakkor vannak olyan termelési ágazatok (pl.
baromfi, sertés), amelyek egyáltalán nem részesülnek támogatásban.
  1999-ben, az Agenda 2000 elfogadásakor az érintettek megállapodtak abban,
hogy a 2000-2006. évi programozási id őszak félidejében kitérnek a KAP kiadásai-
nak felülvizsgálatára, amire dönt ően 2003-ban került sor. Ez a félidej ű felülvizsgá-
lat az 1992-es KAP-reform folytatásának új szakaszaként vonult be az Európai
Unió támogatáspolitikai történelmébe.
  A KAP-ban bekövetkezett változások a 2004-ben csatlakozó tíz országra csak ak-
kor lesznek érvényesek, ha az új tagországokban a közvetlen támogatások elérik a
régi tagországok közvetlen támogatásainak szintjét (/. ábra). A 2003. évi KAP-
reform által el őidézett változásokat ezt megel őzően is meg kell ismerni és arra
időben felkészülni.
  Koppenhágában, a csatlakozási tárgyalások lezárásakor 2002 decemberében az új
tagokkal szemben egy negatív diszkrimináció történt, ami egyebek között abban
nyilvánult meg, hogy az új tagországok termel ői az uniós gazdáknak járó közvetlen
kifizetések 25%-ára lesznek jogosultak a tagság els ő évében, ami a következ ő
években 5-5%-kal emelkedik; és fokozatosan éri el a régi tagállamok szintjét
(1. ábra). Ugyanakkor a magyar kormány a támogatásokat 30%-kal nemzeti forrás-
ból kiegészíti, de ezt csak addig teheti, amíg az uniós és a hazai támogatás együtte-
sen nem érik el a régi tagok támogatási szintjét.
  Az Európai Unió mez ő gazdasági miniszterei 2003. június 25-26-án Luxemburg-
ban hozták meg azokat a lényeges döntéseket, amelyek a KAP félid ős felülvizsgála-
taként ismertek. Ennek keretében az agrárminiszterek létrehoztak egy pénzügyi
fegyelmi mechanizmust, amelynek révén a közös költségvetés mez őgazdasági
kiadásai 2007-2013 között nem emelkednek (1. táblázat). A vidékfejlesztési forrá-
sokra azonban nem vonatkozik a költségvetési kiadások befagyasztása. Ugyan-
ebben a periódusban viszont fokozatosan emelkednek az új tagállamoknak nyúj-
tandó agrártámogatások, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az agrártámogatásokat
az utóbbiak javára csoportosítják át, és 2013-ban a KAP részesedése a teljes
költségvetésb ől 35% lesz.
                                             Kovács Teréz:
                  A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                              Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004        s4                                                          Kitekint ő             97

                                     1. ÁBRA
   A közvetlen támogatások várható alakulása az EU-ban és az újonnan belép ő
          tagországokban (Az összes agrárkiadáson belüli részarány, %)
(The Expected Development of the Direct Supports in the EU and the New Members
                 [Share in the Total Agrarian Expenditures, %] )

70

60                                                                                      Közvetlen
                                                                                    o támogatások
50                                                                                      tervezett alakulása
                                                                                        az EU-ban
40

30                                                                                          Új tagok közvetlen
                                                                                            támogatásai
20

10                                                                                          Együttes trend
                                                                                            2009-től
 0
         2002                        2006                         2010


Forrás: Nagy—Szentirmay 2002, 7. o.

                                       1. TÁBLÁZAT
                      Az EU agrárköltségvetésének várható alakulása
                       a 2004 és 2013 közötti időszakban (millió euró)
                (The Expected Development of the EU Agrarian Expenditures
                           between 2004 and 2003 [million EUR] )
 Megnevezés        2004     2005       2006     2007     2008       2009       2010       2011       2012     2013
 Brüsszeli
                   42 979   44 474     45 306   45 759   46 217     46 679     47 146     47 617     48 093   48 574
 plafon
 Tényleges
 kiadás            41 681   43 642     44 395   45 156   46 123     47 568     48 159     48 805     49 451   50 099
 (EU-25)
   ebből:
 EU 15
     -             41 320   41 339     41 746   42!83    42 802     43 569     435!3      43 513     43 513   43 5 13
   10 új tag         361    2 303      2 649    2 973    3 321      3 999      4 646      5 292      5 938    6 586
 Különbség          1 298     832        911      603       94       —889 —1 013 —1188 —1 358 —1525
 Degresszió                                       228      751      2 030 2 420 2 810   3 200 3 343
 ebből vi-
 dékfejleszté                                     228      475           741     988      1 234      I 481    I 481
 sre
Forrás: Kiss 2004, 13. o.

  Az agrártámogatásoknak a megreformálásáról, ami alatt csökkentés és átalakítás
is értendő , állandó vita folyik az Európai Bizottságban, az agrárminiszterek, a szak-
értők, a civil szervezetek és az élelmiszer-fogyasztók körében. A vita során mély
érdekellentétek vannak egyrészt a vidékfejleszt ők, másrészt az agrárlobbik között.
Leszámítva a németeket (és részben a finneket, illetve az osztrákokat is), az agrár-
miniszterek szinte mindenütt nem a vidék-, hanem az agrárérdekeket képvisel ő
                                     Kovács Teréz:
          A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                      Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
98     Kitekint ő                                           TÉT XVIII. évf. 2004   s4
 lobbik hangját „hallják meg". A vidékfejleszt ők, akik különböző érdekképvisele-
 tekbe tömörülnek, el szeretnék vonni a KAP 1. pillérét ől (versenyképes mezőgazda-
 ság támogatása) az eszközöket, és azt átcsoportosítani a 2. pillérre (a mez őgazdaság
 ökoszociális szegmense + vidékfejlesztés). A támogatási eszközök feletti döntéseket
 azonban az Európai Bizottság készíti el ő, és az agrárminiszterek 2 hozzák meg.
   Az agrárkiadások félidej ű felülvizsgálatának els ő intézkedéseként még 2001-ben
 elfogadták a kistermel ő k adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentését. Ezt a
 reformintézkedést a kistermel ők szabályozásának (Small Farmer's Scheme — SFS-
 nek) nevezték el. A szabályozásban való részvétel önkéntes; az vehet részt benne,
 aki a megel őző években 1250 eurónál kisebb agrártámogatásban részesült. E rend-
 szert választók egy támogatási igényléssel és egy összegben (átalányban) vehetik
 fel a közvetlen kifizetésüket, amennyiben igazolják, hogy az elmúlt három évben
 1250 eurónál kisebb támogatásban részesültek. Számukra az elérhet ő támogatás
 vagy az elmúlt három év átlaga, vagy pedig a megel őző évben kapott összeg.
   Az SFS bevezetése az EU-15-ök déli országai (els ősorban Görögország és Olasz-
 ország) számára kedvez ő, mivel ott sok a kisméretű birtok. 2012 után a közép-kelet-
 európai országok közül Lengyelországnak, Romániának és Bulgáriának (amennyi-
 ben ez utóbbi két ország id ő közben EU-tag lesz), Magyarországon pedig azoknak a
 térségeknek, ahol nagyobb az egyéni gazdaságok aránya, kedvez ez a rendszer. Az
 Alföld, ezen belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kifejezetten ilyen térség.
   A luxemburgi megállapodás alapvet ő filozófiája az, hogy az agrárszubvenciók
jelentős részét 2005-t ől fokozatosan a termelés mennyiségét ől függetlenül fizetik ki
az EU-ban. Ennek a rendszernek a bevezetése 2007. január 1-jéig elhalasztható. Az
 agrártermel ő k, akiket a jelenlegi rendszer túltermelésre ösztönös, a luxemburgi
döntés után nagyrészt alanyi jogon juthatnak hozzá a közvetlen jövedelemtámoga-
tásokhoz, és a piaci kereslet-kínálat törvényei alapján döntik el, hogy mib ől meny-
nyit termelnek. Az új tagországok termel őinek közvetlen kifizetéseit mindaddig
nem érintik az elfogadott változások, amíg a támogatások szintje el nem éri a régi
tagállamokét. Ez alól kivételt képez az, hogy a gabonafélék intervenciós ára nem
változik, ami Magyarország, mint jelentős gabonatermel ő ország számára kedvez ő.
   Az EU-ban még 1992-ben, amikor elindult a közvetlen támogatások függetleníté-
 se a termelést ől, bevezették a referenciahozamokat a „történelmijogosultság " alap-
ján. A rendszer kidolgozói régiónként és országonként átlaghozamokat állapítottak
meg a referenciaévek (1986-1990) átlagtermését alapul véve. A történelmi hozam-
szint rögzítésével a jó termésátlaggal bíró fejlett országok „belebetonozták" addigi
előnyeiket (Varga 2000). A történelmi jogosultság alapján a legjobb helyzetbe
Franciaország, a legkedvez őtlenebbe pedig Portugália i került. A hozamszint mellett
a területi kvótát is meghatározták, amelyet bázisterületnek neveztek el. Ez az a
terület, amely a támogatások alapját képezi. 2003-ban a történelmi jogra alapozták
az átalánytámogatási rendszer (Single Payment Scheme — SPS) bevezetését is.
Szántóra és gyepterületre külön támogatási szint határozható meg a 2002. december
31-i tényleges állapot szerint. Köztudott, hogy a rendszer igazságtalan, és az agrár-
struktúra megmerevedéséhez vezetett.
                                         Kovács Teréz:
              A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                          Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004   s4                                         Kitekint ő      99

   A 2004-ben csatlakozott országok számára is megállapították a bázisterületet és a
bázishozamot. A bázishozamot az 1995-1999. évek átlagtermése alapján határozták
 meg, így p1. Magyarország számára 4,73 t/ha gabonatermést állapítottak meg, ami a
 tíz csatlakozó közül a legkedvez őbb bázishozam. A jogosult területet 4,3 millió
hektárban hagyta jóvá az Európai Unió. Erre a területre vehetjük fel a GOFR-
 növények után járó földalapú támogatást. (A nemzeti kiegészít ő támogatás nemcsak
 a GOFR-területre, hanem a rétre-legel őre és szőlő-gyümölcs területre is vonatko-
 zik.) Esetünkben ez — a 4,3 millió ha/4,73 t — az alapja az EU-15-ökhöz képest
csökkentett közvetlen kifizetéseknek, és bár elvben ez is igazságtalan, mégis leg-
 alább hű en tükrözi az újonnan csatlakozottak közötti jelenlegi nemzeti termelési
hozamok szintjeit.
   2003-as reform alkalmával az EU-15-ök referencia-id őszakának a 2000-2002 kö-
 zötti éveket vették. Számunkra ennek kapcsán az a lényeges kérdés, hogy amikor
 majd Magyarország átáll a 2003-ban elfogadott átalánytámogatási rendszerre, akkor
— nekünk és a többi 2004-ben csatlakozott országnak is — vajon melyik éveket ve-
szik számításba a hektáronkénti átalány megállapításához?
   Luxemburgban döntöttek a területalapú támogatások regionalizálásáról is. Ez azt
jelenti, hogy a 3 millió hektár mez őgazdasági terület feletti országok esetében lehe-
tőség van a regionálisan eltér ő területalapú támogatási összegek (hektárra vetítve)
bevezetésére. (A 3 millió hektárnál kisebb mez őgazdasági területtel rendelkez ő
országok egy régiót képeznek.) A regionalizáció bevezetésér ől a tagországok dön-
tenek. Ezt a döntést legkés őbb 2004. augusztus 1-jéig meg kellett hozniuk.
   Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben végzett kutatások alapján
megállapítást nyert, hogy a regionalizáció alkalmazása már a reform els ő évében
sok gazdaságban a jövedelemviszonyok jelent ős megváltozását eredményezheti. A
gazdaságok egy része örülhet a nagyvonalú túlkompenzálásnak (pl. extenzív gyep-
gazdálkodás, cukorrépa-termelés esetében), miközben a gazdaságok másik része a
reform következtében hirtelen és drasztikus jövedelemveszteséget szenvedhet el (pl.
intenzív szarvasmarha-hizlalás esetében). Ez az oka annak, hogy a regionalizációt
alkalmazó tagországok (pl. Németország) több lépcs őben vezetik be a hektáronkénti
átalánytámogatást, így fokozatosan egyenlít ődnek ki a fajlagos támogatások az
adott régióban található gazdaságok között.
   Magyarországnak Koppenhágában közel 4,3 millió hektár szántó bázisterületet
határoztak meg, ami még növekszik a gyep- és a sz őlő-gyümölcs területtel. Ezért a
jelenlegi szabályozás szerint, ennek alapján lehet őségük lesz a területalapú támoga-
tások eltérő regionális szintjeinek megállapítására, valamint a kifizetések regionális
differenciálására, majd akkor, ha a közvettlen támogatások tekintetében elérjük az
EU-15-ök szintjét (2012-ben). Ha olyan döntés születik, hogy a regionalizáció Ma-
gyarországon is kerüljön bevezetésre, akkor a legjobb min őségű termőfölddel ren-
delkező régiók járnak a legjobban, a legrosszabb min őségű termőfölddel rendelke-
zők pedig a legrosszabbul.
                                      Kovács Teréz:
           A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                       Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
100     Kitekint ő                                            TÉT XVIII. évf. 2004   s4

               A vidékfejlesztési támogatások az agrárpolitikán
                        és a strukturális politikán belül

  A III. Kohéziós Jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi programozási id őszakban a vi-
dékfejlesztésre szánt támogatásokat egyetlen átfogó stratégiába integrálták, de két
program között osztották meg (2. ábra), amelyek közül az egyik a Strukturális Ala-
pokon belül az Európai Mez őgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF/
EMOGA) Orientációs Alapból, a másikat pedig az EMOGA Garanciaalapból támo-
gatnak. Ez utóbbit a mez ő gazdasági piacpolitika irányítja, és nem igazán alkalmas a
többéves cselekvési programok támogatására.
                                      2. ÁBRA
 A vidékfejlesztési intézkedések pénzügyi támogatásának szerkezete (2000-2006)
(The Structure of the Financial Supports of Rural Development Measures, 2000-2006)

                   EAGGF                                               EAGGF
                GARANCIAALAP                                      ORIENTÁCIÓS ALAP



         Az unió               Az 1. célterület          Az 1. célterület         Az unió
      egész területén             hatálya alá              hatálya alá         egész területén
                                 nem tartozó                 tartozó
                                 térségekben              térségekben


   A CAP négy kísérő                    1. Mezőgazdasági
   intézkedése:                            vállalkozások
   1. A mezőgazdasági                      finanszírozása
      tevékenységet                     2. A fiatal azdálkodók
      végzők korai                         támogatása                         LEADER+
      nyugdíjazása                      3. Szakmai képzés                     közösségi
   2. Jövedelempótló                    4. Az erdőgazdálkodás                 kezdeményezés
      (kompenzációs)                    5. A mezőgazdasági
      kifizetések a ked-
                                           termékek feldolgo-
      vezőtlen adottsá-
                                           zásának és értékesí-
      gok és a környeze-
                                           tésének fejlesztése
      ti hátrányok által
      sújtott területeken               6. A vidéki térségek
                                           alkalmazkodásának
   3. Mezőgazdasági
                                           és fejl ődésének az
      területek erd ősítése
                                           elősegítése
   4. Az agrárkörnyezet                    (33. cikkely)
      védelme

Forrás: CAP Reform: Rural Development. 1999, 6. o.
  Az EU-15-ben a 2000-2006 programozási id őszakban 52,5 milliárd eurót tesz ki az
összes vidékfejlesztési költségvetési el őirányzat. Ebből 32,9 milliárdot, azaz 62,7% a
Garanciaalapból, 37,3% az Orientációs Alapból finanszírozott. Az el őirányzott vidék-
                                            Kovács Teréz:
                 A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                             Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.

TÉT XVIII. évf. 2004        s4                                               Kitekint ő          101

fejlesztési támogatások közül legjelent ősebb tétel az agrár-környezetvédelmi, a legki-
sebb a szű k értelemben vett vidékfejlesztésre irányul az alábbiak szerint:
      1. Szerkezetváltás / versenyképesség               38%
     2. Környezet / földhasználat                       52%
     3. Vidéki gazdaság, vidéki közösségek               10%
  Az Európai Unió figyelembe vette azt, hogy a csatlakozó országok vidéki térségei
elmaradottabbak, ezért a vidékfejlesztési támogatásoknál nagyvonalúbb volt, mint
az agrártámogatásoknál. Különösen érvényes ez a Garanciaalap el őirányzataira. A
2004-2006 közötti id őszakban ebb ől az alapból a 10 új tagország számára 5,7 mil-
liárd euró áll rendelkezésre (2. táblázat). Az Orientációs Alapból pedig további
2 milliárd értékű euró támogatást vehetnek igénybe az új tagállamok (Sarudi 2004).
  A 2004-2006 közötti id őszakban a tíz csatlakozó ország a KAP-támogatásainak
(Garanciaalap) 48%-a az agrár-, 52%-a a vidékfejlesztési célokat szolgálja. Az agrár-
támogatások 5,3 (1. táblázat), a vidékfejlesztési támogatások pedig 5,7 (2. táblázat)
milliárd eurót tesznek ki. Magyarország esetében a vidékfejlesztési célokra az
EMOGA Garanciaalapnak csak 36%-a fordítódik, ami az új EU-10-ek esetében a
legalacsonyabb arány, de még így is a 10 új tagország e célra szánt összegének
10,5%-a illeti meg.
                                    2. TÁBLÁZAT
             A Garancia Alap vidékfejlesztési támogatásainak megoszlása
   (The Distribution of the Rural Development Supports from EU Garantee Fund)
            EU-15, 2000-2006                                     EU-10, 2004-2006
                   millió    megoszlás                                  millió   megoszlás
                    euró                                                 euró
 Ausztria           3 207,9      9,7                   Ciprus            75          1,3
 Belgium               379,2    1,2                    Csehország       543          9,4
 Dánia                 348,9    1,1                    Észtország       150          2,6
 Finnország         2 199,3     6,7                    Magyarország     602         10,5 -
 Franciaország*     5 763,6    17,5                    Lettország       328          5,7
 Németország        5 308,6    16,1                    Litvánia         490          8,5
 Görögország           993,5    3,0                    Málta             27          0,5
 Írország           2 388,9     7,3                    Lengyelország 2867           49,8
 Olaszország        4 512,3    13,7                    Szlovákia        397          6,9
 Luxemburg              91,0    0,3                    Szlovénia        282          4,9
 Hollandia             417,1    1,3
 Portugália          1 516,7    4,6                                                            z-) W
 Spanyolország      3 480,9    10,6
 Svédország          1 130,0    3,4
 Egyesült
                     1 167,9    3,5
 Királyság
 Összesen         32 905,9    100,0                    Összesen            5761              100,0
* Franciaország technikai és politikai okok miatt a 2. célterület 20 programját is a Garancia Alap alá
tartozó vidékfejlesztési programokhoz sorolhatja.
Forrás: Popp 2004, 8. o.
                                      Kovács Teréz:
           A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                       Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
102     Kitekint ő                                            TÉT XVIII. évf. 2004       s4
  2004. május 1-jétől, EU-taggá válásunk után Magyarország vidékfejlesztési intéz-
kedéseinek támogatása is két program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA
Garanciarész Intézkedéseire (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) belül az
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) mentén valósul meg (3. ábra).
  Három évre, Magyarország számára az NVT-ben a 153,6 milliárd Ft + 20% nem-
zeti társfinanszírozás, az AVOP esetében pedig 80,9 milliárd Ft + 25% nemzeti
társfinanszírozást írt el ő az EU (3. táblázat). (Összehasonlításként, csak 2004-ben
az uniós területalapú támogatások 78 milliárd Ft-ot tesznek ki.) Az AVOP-ra fordí-
tott támogatások arányának szerkezeti összetétele az alábbiak szerint alakul:
      1. versenyképes mez őgazdasági termékek támogatása 57%,
     2. agráripar modernizálása 14%,
     3. vidékfejlesztés 26,5%,
     4. technikai segítség 2,5%.
  A fentiekbő l is látszik, hogy a magyar és a többi újonnan csatlakozó országnak
jelenleg a mező gazdasági szerkezete olyan, amely a modernizációt, a szerkezetvál-
tást és a versenyképesség megteremtését igényli. Így volt ez a régi tagállamokban is
egy-két évtizeddel ezel őtt, csak ők éppen a támogatásoknak köszönve mára már
többnyire megoldották ezt a problémát, és közben részben elszennyezték a term ő-
földet is. Ezért most ők az agrár-környezetvédelemre, tájfenntartásra koncentrálnak.
Az új tagállamok nehéz helyzete abban foglalható össze, hogy egyszerre kell a saját
akut problémáikat jól megoldani, és a jelenlegi kihívásoknak is megfelelni.

                                          3. TÁBLÁZAT
              Az EU Magyarország számára előirányzott mez őgazdasági
                      és vidékfejlesztési támogatásai, 2004-2006*
             (The Estimated EU Agrarian and Rural Development Suports
                               for Hungary, 2004-2006*)
                                   2004       2005          2006              Összesen
 Megnevezés
                                                milliárd forint                          %
 Közvetlen támogatás               78,0        89,5         104,2       271,7       51,8
 Piaci intézkedések                 4,6         6,4               6,9    17,8        3,4
 Vidékfejlesztési
                                   18,9        27,0          35,0        80,9       15,5
 támogatások (AVOP)
 Vidékfejlesztési
                                   46,2        51,5          55,9       153,6       29,3
 támogatások (NVT)
 Összesen                      147,7          174,3         202,0       524,0      100,0
* 255 Ft/C árfolyammal számolva.
Forrás: Sarudi 2004, 88. o.
                                       Kovács Teréz:
            A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                        Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004            s4                                                                                                       Kitekint ő                            103



                                                                                              . .) .3
                                                                           "á>                     E
                                                                            .—'4      > R
                                                                            > 6,
                                                                            C
                                                                                      ., e0




                                           Intézkedések
                                                                           7        O§
                                                                            éf. I .' .51
                                                                            (é 61 8           a:
                                                                                  '2 -g -g
                                                                                    .
                                                                                  ...,    °
                                                                                1> " .8 2,
                                                                           -E E ó i:).. '
                                                                            2 .32 2 2 %.
                                                                           cl) I' t.i.l Q a.
                                                                            •        • •




                                                                            41   .4)     2
                                                                   —110.         "-a-g
                                                                            N „
                                                                           <                  E E'
                                          AVOP- intézkedések




                                                                                                                    9.
                                                                                         9    . ai
                                                                                         -2 m N              b°
                                                                                                             0 t 'F.)
                                                                                                                   .. r•
                                                                                                                       '                 -4.)
                                                                                                                                         '''
                                                                                                             V.L.) ..                    :5_, Y
                                                                                         3 §' 25
                                                                                               ;             ü 72 2 !                     9--,,
                     EMOGA orientációs




                                                                           I             ' Wi :2 4,1         11 ,, 45;       •-0         ... —                :-
                                                                                         'l   2 •,           :',             .,-
                                                                                                                             ;;                -A"            A
                                                                           .-8   41 ...s.d -8-
                                                                                                              p-   ..,

                                                                                                             ...: E,
                                                                                                                             ,,

                                                                                                                             ..&.. . •               , g,,    .
                                                                                                                                                              •
                                                                           -g"L,6...+e o ,,
                                                                                                                                                        ,
                                                                                .2 '2, .-6`                       ..e.)      1         .
                                                                                                              B NV
                                                                           .,1           :i. ''- '2          -9 -F, 2 92 -9 -E -r, R E                            'il)
                                                                                                                            .j??
                                                                           ,5 l'F5., :111f l r.,;'. `@'° 2':, 1> '.2
                                                                                     1            1         =>
                                                                           5 E ,; fi   EE    ' -; ..)4 E . 2) 7fi ft
                                                                           < 'E < 4. cl) < ' ¢ L'o a . 41.2 ' `j fz
                                                                           •             • • •                •          •   •            •                  • •



                                                                                                                                                                                                   Forrás: Elekes 2003 alapján saját szerkesztés.


                                                                               —                                                   2,0
                   éo        .

                                                                         >
                                                                      t.) ,
                                                                           `b0.2.= . 50
                                                                                              -w 9 9
                                                                                               „
                                                                                                                   :2                    o „
                                                                                                                                         N
                                                                                                                                                               r
                                                                        2,d> .go
                                                                         7                              ;m         t .
                   O at
                                                               .                                                                         :TJ   a
                                         `4-                         E '''8 2. ;. U. w' 91)!'-'
                                                                   • •
                                                                            4
                                                                               9.
                                                                                  •
                                                                                     t
                                                                                        <"
                                                                                        •
                                                                                          .sé
                                                                                              C.) •                                      •
                                                                                                                                               I     G41 >
                                                                                                                                                     e
                                                                                                                                                              t.


                                                                                                                                                               •
                                                                                                                                                                         c
                                                                                                                                                                             *Az NVTintézkedései




                   4';
                   %. Z.k)
                                      Kovács Teréz:
           A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                       Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
104    Kitekint ő                                           TÉT XVIII. évf. 2004   s4


        A Közös Agrárpolitika 2003. júniusi reformjának hatása
                          a vidékfejlesztésre

  A 2000-2006. évi agrártámogatások félidej ű felülvizsgálatát eredetileg azzal a
céllal tűzték ki, hogy csökkentsék a közvetlen támogatások forrásait — els ősorban a
nagyobb farmerek esetében —, és az így megtakarított eszközöket átcsoportosítsák a
vidékfejlesztésre. Ezzel összhangban, az Európai Bizottság viszonylag radikális ja-
vaslattervezetet készített, de az unió mez őgazdasági miniszterei 2003. június 26-án
Luxemburgban — mint az már korábban is történt — az Európai Bizottság javaslatá-
hoz képest csak egy mérsékeltebb csökkentést (modulációt) fogadtak el. Bár eddig
is (2000-t ől) létezett a moduláció lehet ősége, de nem volt kötelez ő, és jelenleg csu-
pán az Egyesült Királyság és Németország élnek az önkéntes moduláció lehet ősé-
gével, Franciaország és Portugália rövid kísérleti id őszak után felhagyott a modulá-
ció alkalmazásával. A luxemburgi agrárminiszteri találkozón már kötelez ővé tették
az EU-15 számára a modulációt, de csak olyan gazdaságok esetében, amelyek évi
5000 euró közvetlen kifizetésnél több eurót kapnak. A közvetlen kifizetések támo-
gatásainak degresszív irányú csökkentése (1. táblázat) lépcsőzetes lesz: 2005-ben
3%, 2006-ban 4%, 2007-ben, egészen 2013-ig pedig évi 5%-os. (Ez számunkra
csupán azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások szintjének kiegyenlítése az erede-
tihez képest egy évvel korábban [2012-ben] történik.) 2007 és 2013 között — a szá-
mítások szerint — az így keletkezett vidékfejlesztési pénzügyi többlet évi 1,2 milliárd
euró lesz. (Ugyanakkor, ha az Európai Bizottság álláspontját fogadták volna el,
akkor ez az összeg megközelít ő leg évi 3 milliárd euró lett volna.) A keletkezett
többletforrást a tagországok az EMOGA Garanciaalap által finanszírozott vidékfej-
lesztési intézkedésekre fordíthatják. Ugyanakkor néhány új vidékfejlesztési intéz-
kedést is bevezettek. Fontos azonban kiemelni, hogy — a luxemburgi értekezlet
rendelkezése alapján — a moduláció révén keletkezett többletforrás 80%-a (Német-
ország esetében 90%-d» ) abban a tagországban marad, ahol azt megtakarították.
Tehát az egyébként is alacsony — 2007-2013-ban mindössze évi 1,2 milliárd euró —
összegnek csak a 20%-át lehet egy másik ország vidékfejlesztési problémáinak meg-
oldására fordítani. Ennek a 20%-nak az átcsoportosítását a mez őgazdasági terület, a
mező gazdasági foglalkoztatottak és az egy f őre eső GDP EU-átlaghoz viszonyított
nagysága — vásárlóerő -paritáson mérve — figyelembevételével osztják szét.
  Magyarországra és a többi újonnan csatlakozott országra el őször várhatóan
2012-ben vonatkozik majd a moduláció. Akkor leszünk teljes jogú tagok a közvet-
len támogatások kifizetése tekintetében. A modulációval kapcsolatos döntések ben-
nünket, új tagokat sokkal jobban érinthetnek az újonnan bevezetend ő vidékfejlesztési
támogatási jogcímek szempontjából. Az új vidékfejlesztési intézkedések, illetve a
korábbi, a 1257/1999. EK tanácsi rendeletben foglalt intézkedések módosításait az
Európai Unió Tanácsa 2003. szeptember 29-i 1783/2003 számú rendelete tartalmazza.
                                        Kovács Teréz:
             A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                         Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004   s4                                         Kitekint ő       105

 A négy új vidékfejlesztési intézkedés lényege az alábbiakban foglalható össze
(Maácz 2003):
  1. Élelmiszer-min őség. Ezen a területen két intézkedést terveznek. Az els ő intéz-
kedés alapján jövedelemtámogatásban részesülnek azok a gazdálkodók, akik önként
vállalják, hogy részt vesznek a min őségi élelmiszertermelést célzó programokban
(pl. földrajzi eredetjelz ők védelme, különleges min őségű élelmiszerek védjegye
stb.). A programokban részt vev ő gazdálkodók évi 3000 euró támogatásban része-
sülhetnek, legfeljebb öt éven keresztül.
  A másik intézkedés a promócióra vonatkozik. E szerint támogatásban részesíthe-
tők azok a termel ői csoportok, amelyek tájékoztatják a fogyasztókat, és el ősegítik
az el őbbi intézkedés szerinti programok keretében termelt élelmiszerek értékesítését
(csak harmadik ország felé és a felmerül ő költségek maximum 70%-áig).
  2. Állatvédelem, tartási körülmények. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések
körét kiszélesítik annak érdekében, hogy lehet ővé tegyék a támogatást azon gazdál-
kodók részére, akik állataik tartási körülményeit kiemelten magas szinten alakítják
ki. A kötelez ő előírásokat támogatás nélkül kell a gazdáknak betartaniuk, de plusz
támogatást kapnak, ha vállalják, hogy legalább öt éven keresztül a jó állattenyészté-
si gyakorlaton túli szabványoknak is megfelelnek. A támogatást évente egy összeg-
ben fizetik ki, mértéke legfeljebb 500 euró/él őállat-egység.
  3. EU-szabványoknak való megfelelés. Itt két intézkedést vezetnek be. Az els ő
alapján időszakos (5 év) támogatás fizethet ő a gazdálkodóknak annak érdekében,
hogy alkalmazkodjanak azokhoz az EU-szabványokhoz, amelyeket a nemzeti sza-
bályozás még nem tartalmaz a környezetvédelem, az állat- és növényegészségügy,
az állatjólét és a munkavédelem területén. A maximálisan kifizethet ő összeg gazda-
ságonként 10 ezer euró/év. A második intézkedés keretében a fenti új rendelkezések
bevezetéséhez igénybe vett Szaktanácsadási Rendszer (Farm Advisory System)
költségei fedezhetők a ráfordítások 80%-áig, de maximum 1500 euró értékben és
évente csökken ő mértékben.
  4. A Natura 2000 bevezetéséhez adott támogatás. A III. Kohéziós Jelentés a göte-
borgi célkitűzés elérése céljából a Natura 2000-et a környezetvédelmi témakör
körében is kiemelten kezeli (Új partnerség... 62. o.). A Natura 2000 a különleges
környezetvédelmi korlátozások alá es ő területeken a támogatások a madár- és él ő-
hely irányelvek által el őírt követelmények betartását segíti. A támogatás öt évre
szól, és hektáronkénti 500 euróról 200 euróra csökken, ezzel is elismerve a gazdál-
kodás beindításának magasabb költségeit olyan területeken, ahol különlegesen
szigorú környezeti el őírásoknak kell megfelelni. A Natura 2000 program a termé-
szetvédelmi területek hálózatát jelenti több mint 20 000 természetvédelmi területtel,
amelyekből sokat már ki is jelöltek, vagy rájuk javaslatot tettek. E területek a
15 tagállam teljes területének 15%-át teszik ki. Az Európai Unió a belép ő országok
számára is el őírta, hogy a védett növény- és állatfajok él őhelyeit ki kell jelölniük a
Natura 2000 természetvédelmi rendszerben. Ezt 2004 közepéig Magyarország hét
                                      Kovács Teréz:
           A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                       Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
106    Kitekint ő                                           TÉT XVIII. évf. 2004   s4
más tagországgal együtt nem teljesítette. A kormány a Natura 2000 természet-
védelmi rendszerbe 1,9 millió hektár területet tervez bevonni, ami az ország term ő-
területének 21%-át teszi ki. Ennek fele eddig is védett volt, az egyharmad erd ő, és
körülbelül 700 ezer hektár lesz olyan új terület, amely használati korlátozás alá esik.
A kormány a javasolt területek listáját kormányrendeletben kívánja szabályozni.
A gazdálkodók jelentő s része fenntartásokkal várja a Natura 2000-be történ ő beso-
rolást, mert sok a bizonytalanság, a tájékozatlanság a besorolás mikéntjével és
következményével.
  A korábbi vidékfejlesztési intézkedések közül négyet módosítottak. Ezek a változ-
tatások a pályázók szempontjából kedvez őbb támogatást jelentenek az alábbiak
szerint:
1. A fiatal gazdáknak adható összeg 250 ezer euróról 300 ezer euróra n őhet,
   amennyiben a gazdálkodó szaktanácsadási szolgáltatást vesz igénybe vállalko-
   zása beindításához. Továbbá n ő az egyéb támogatás mértéke is a fiatal gazdák
   esetében.
2. Az erdészeti támogatás eddig csak magánszemélyeknek és gazdasági társasá-
   goknak járt. A jöv ő ben ezeket a támogatásokat kiterjesztik az állami tulajdonban
   lévő erdő kre is, ha ott ökológiai vagy közjóléti beruházást céloznak meg.
3. Megközelítőleg 10%-kal n ő az agrár-környezetvédelmi és állatgondozási intéz-
   kedések támogatása. Az állatjóléti gondoskodás bevezetése és széles kör ű elfo-
   gadtatása az utóbbi évek eredménye.
4. A kedvez őtlen adottságú területeken a kompenzáció összege 200 euró/hektárról
   250 euró/hektárra növekszik.

                                         ***

  Az agrárminiszterek luxemburgi találkozója kapcsán 2003. november 12-14-én
Salzburgban a vidékfejleszt ők az 1996. évi corki konferenciához hasonló összejöve-
telt tartottak, ahol bírálták a luxemburgi döntéseket, és felemelték szavukat azért,
hogy az európai politikusok végre „tegyék a helyére" a vidékfejlesztés szerepét.
Hangsúlyozták, hogy a vidékfejlesztési támogatások finanszírozása túl bonyolult.
Egyebek mellett kifogásolták, hogy ugyanannak az intézkedésnek a támogatása,
amennyiben az 1. célterületen van, akkor az orientációs, ha azon kívül van, akkor
pedig a garanciaalapból (2. ábra) történik. Így el őfordul, hogy két szomszédos régió
ugyanazon intézkedésre két eltér ő eljárás alapján kénytelen pályázni, és a beruházás
eltérő arányát pályázhatja meg. E gondok megoldása céljából felmerült egy önálló
vidékfejlesztési alap felállításának gondolata. A III. Kohéziós Jelentés is hasonló
kifogásokat fogalmazott meg a két vidékfejlesztési programmal kapcsolatban, és
döntés született arról, hogy a vidékfejlesztést támogató EMOGA Orientációs és Ga-
ranciaalap egyetlen eszközzé alakul át, amely a KAP-on belül m űködik. Ennek értel-
mében a Garanciaalap támogatásai 2006 októberében megsz űnnek, az Orientációs
                                       Kovács Teréz:
            A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                        Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004   s4                                         Kitekint ő       107

Alap kifizetései viszont 2008 októberéig folytatódnak. Az Európai Bizottság javas-
lata szerint az új alap neve angolul European Agricultural Fund for Rural
Development (EAFRD), illetve magyarul Európai Mez őgazdasági Alap a Vidék
Fejlesztésére (EMAVF).
  A 2007-2013. évi programozási időszakban az EU által finanszírozott vidékfej-
lesztési támogatások ismét két program mentén valósulhatnak meg, és a támogatá-
sok elnyeréséhez els ő lépésként Magyarországnak is két vidékfejlesztési tervet kell
elkészítenie. Az egyik terv azokat az alprogramokat foglalja magába, melyeket az
új Európai Mezőgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére támogat. Ezt a tervet javas-
lom NVT II.-nek elnevezni. A másik terv azokat az alprogramokat kell, hogy ma-
gában foglalja, amelyekre a támogatást az EU költségvetésének Strukturális Alapjai-
ból lehet majd elérni. Ezt a tervet nevezhetjük AVOP II.-nek, amit a Nemzeti Fej-
lesztési Terv II.-be be kell építeni.

                           Stratégiaalkotási feladatok

  A fent említett két vidékfejlesztési tervet ideális esetben egy hosszú távú, 2020-ig
szóló, széles társadalmi egyeztetés révén megszületett stratégiai alkotás kellene,
hogy megelőzzön (Csatári 2004). Erre azonban most sajnos nincs id ő, de nem ki-
zárt, hogy ezen a stratégián valaki/valakik már a közeljöv őben elkezdenek dolgozni,
mert csak akkor lesz esély arra, hogy a 2014-2020 közötti programozási id őszakra
vonatkozólag elkészüljön egy új, a kor követelményeinek és a magyar vidék helyze-
tének megfelel ő, a fejlesztés kívánatos irányait, módját és módszereit leíró stratégia.
Csak egy ilyen jelleg ű és széles körben egyeztetett, alapos és átgondolt akcióterv
szolgálhatja a vidék hosszú távú felemelkedését. Most azonban csak egy középtávú,
2013-ig szóló stratégia elkészítésére van id ő és lehetőség, de valakinek/valakiknek
ezt a munkát is feltétlenül el kell végezniük.
  A középtávú fejlesztési stratégiának meg kell határoznia a magyar vidék alapvet ő
problémáit. A problémák felszámolása kapcsán figyelembe kell venni az EU
2007-2013 közötti vidékfejlesztési támogatási politikáját is. Ugyanakkor rá kell
mutatni azokra a vidékfejlesztési problémákra, amelyek feltétlenül megoldást igé-
nyelnek, de nem támogathatók uniós forrásokból, és javaslatot kell tenni a problé-
mák felszámolására a hazai költségvetési forrásból.
  A következő (2007-2013) programozási id őszakban az EU-tól megszerezhet ő tá-
mogatások feltételeként különböz ő tervek elkészítésére van szükség. E munka a
minisztériumok közötti szoros együttm űködést, egyeztetést igényelné. A miniszté-
riumok közötti jelenlegi egyeztetési helyzet alapján megállapítható, hogy készülhet
egy vagy akár két vidékfejlesztési stratégia. Ha két vidékfejlesztési stratégia készül,
akkor az egyiknek ágazati, a másiknak területi jelleg űnek kell lennie. Az lenne
azonban a jobb megoldás, ha mindkét szempontot integrálni tudó, egyetlen átfogó
vidékfejlesztési stratégia készülne.
                                       Kovács Teréz:
            A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                        Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
108    Kitekint ő                                          TÉT XVIII. évf. 2004   s4

  Az el őző témával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy 2004 elején összehívták az
ún. agrárkerekasztalt, mintegy 300 szakember bevonásával, de tevékenységük mind
szervezésben, mind eredményességben fiaskóval végz ődött. Ennek ellenére meg-
született „Az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiája" (AVNS), és a birtok-
szerkezet fokozatos átalakítása cím ű fejezet kivételével, egy sz űk kör el is fogadta
azt. Ebben a dokumentumban lefektetett vidékfejlesztési célok tévesek és elfogad-
hatatlanok. A dokumentum felvázolt ugyan egy világos jöv őképet, amelyet a dina-
mikusan fejl ődő, exportorientált, versenyképes, több funkciós agrárgazdaság meg-
teremtésében foglalt össze, ugyanakkor kiemelte, hogy egy ilyen agrárgazdaság
megteremtésének a legnagyobb akadálya az ágazat műszaki-technikai fejlettsé-
gének kedvez őtlen volta. E helyzetb ől való kilábalást az AVNS az alábbiakban
fogalmazza meg: „...az agrárpiaci szerepl ők (termel ők, feldolgozók, keresked ők)
körében az ésszerű szelekciós folyamat nem akadályozható meg! Ez azt jelenti,
hogy versenyképességet megteremt ő, szilárdító támogatásokban csak potenciálisan
életképes gazdaságok részesíthet ők... A versenyb ől kiesőket sem méltányos sorsuk-
ra hagyni, de ez a jogos társadalmi igény más típusú gondoskodást jelent" (AVNS
12-13. o.). A vidék a foglalkoztatási lehet őségek bővítését pedig önkormányzati
feladatnak tekinti.
  A dokumentum műfajilag sem nevezhet ő stratégiának. A stratégiának a jöv őről
kell szólni, és az AVNS csak akkor szól a jöv őről, ha a versenyképes mez őgazdasá-
got tárgyalja. Amikor viszont az agrár-környezetvédelemr ől vagy a mezőgazdaság-
hoz nem kötődő vidékfejlesztésről szól, már nem a jöv őről, hanem csak a máról
szól. Hiszen ezzel kapcsolatban azt írja le, hogy ezek támogatására a kormányzati
felel ősség az AVOP- és az NVT-programokat kínálja. Hogy vajon mi lesz 2006
után e terület sorsa, azzal a dokumentum adós maradt.
  Ugyanakkor a dokumentum pozitívuma, hogy meghatározta: „...A mez őgazdasá-
gi terület 55-65%-a a jelenleginél intenzívebb, 15-25%-a környezetkímél ő gazdál-
kodásra alkalmas, míg 10-20%-a megfelel ő társadalmi költségtérítés ellenében
természetvédelmi és rekreációs célokat szolgálhat." (AVNS 6. o.), de a továbbiakban
csak az 55-65%-kal foglalkozik, és leegyszer űsítve ugyan, de mindenkit, a kis-,
törpe- és kisegítő gazdaságot a versenyszféra felé terelne, és ha már végképp nem
megy, akkor a szociális támogatási szférába „hajtaná be" őket.
  A fentiek kiegészítéseként javaslom az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Straté-
giájának a vidékfejlesztésítését. Ki kell mondani, hogy a kis-, törpe- és kisegít ő
gazdaságokat nem kell egységesen életképtelenekké és támogatásukat önkormány-
zati problémává nyilvánítani. Ezzel ellentétben egyrészt a foglalkoztatás növelése
céljából ösztönözni kell őket a munkaintenzív agrárszakirányok — kertészet, gyógy-
növény-, vetőmagtermesztés fejlesztésére, másrészt pedig az agrár-környezet-
gazdálkodási kifizetésekkel segíteni kell e családok megélhetését.
                                        Kovács Teréz:
             A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                         Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004    s4                                         Kitekint ő     109

                   Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)

  Az Európai Mezőgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére nev ű pénzügyi eszközb ől
kevés mód lesz az ágazat m űszaki-technikai fejlettségét el ősegítő forrásokat igény-
be venni, és a mez őgazdaság ilyen irányú hatékonyságát növelni. Az EU-15-ökben,
mint ahogy azt a III. Kohéziós Jelentés is kiemeli, a mez őgazdaság hatékonyságá-
nak növelését szolgálta az 1994-1999 közötti id őszakban az 5a célkitűzés, az
5b célkitűzés keretében végrehajtott intézkedések pedig a mez őgazdasági termelés
diverzifikációját segítette el ő. Jelenleg pedig azzal számolnak, hogy a gazdák a köz-
vetlen támogatásokból tudják fedezni a gazdaságaik technikai fejlesztését. Mivel a
fejlődés az EU-ban szerves volt, és a közvetlen támogatások jóval magasabbak, mint
nálunk, ezért ott a technikai fejlesztést a gazdák meg tudják oldani, de tudomásul kell
vennünk azt, hogy a magyarországi gazdáknak is el őbb-utóbb nem lesz más lehet ősé-
gük, mint hogy a kompenzációs támogatásokat a fejlesztési célra használják fel.
  Az EMAVF-ből igénybe vehet ő támogatások felhasználására el kell készíteni az
NVT II.-t. Az NVT II.-ben igénybe vehet ő EU-s támogatások révén azokat a prob-
lémákat kell megoldani, amelyek szorosan kapcsolódnak az agrártermeléshez. Az
EU Bizottság elkészítette az Európai Mez őgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére
rendelet tervezetét (COM/2004) 490 final (14. 7. 2004), amit még a Tanácsnak is el
kell fogadnia. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ezen a rendelettervezeten
nagy változások nem várhatók. A rendelettervezetben a KAP-on belüli vidékfejlesz-
tésnek három célkitűzését határozták meg. Ezek:
   I. A mező- és erdőgazdaság versenyképességének növelése.
  II. A környezetvédelem és tájfenntartás növelése.
 III. A vidéki életmin őség javítása és a gazdasági aktivitás diverzifikációjának
       növelése.
  A Bizottság nagy szabadságot adott a tagországoknak azáltal, hogy csak azt irá-
nyozta el ő, hogy az alap minimum 15%-át kell az egyes célkit űzéseken belüli prio-
ritásokra fordítani, a többir ől szabadon dönthetnek. Az eddigi tapasztalatok alapján
jogosan feltételezhet ő , hogy az EU-15-ök a második célkit űzésre, tehát a környe-
zetvédelemre és a tájfenntartás növelésére, míg az új EU-tagok a mez ő- és erdőgaz-
daság versenyképességének növelésére fognak legtöbb forrást fordítani. Míg a vi-
déki életmin őség javítása és a gazdasági diverzifikáció támogatása a maradékelv
szerint működik mindkét esetben.
  Minden egyes célkit űzés egy-egy prioritás révén valósul meg. A prioritásokat
intézkedések és alprogramok követik az alábbiak szerint:
                                              Kovács Teréz:
                   A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                               Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
    110 Kitekint ő                                                                    TÉT XVIII. évf. 2004              s4
                                            1. SZERKEZETVÁLTÁS-PRIORITÁS
                                               (Structure Change Priority)

                            a) Az emberi                                           c) Mez őgazdasági és
                                                      b) A fizikai szerkezet                                d) Tradicionális
   Intézkedések:              erőforrás                                                élelmiszeripari
                                                        megváltoztatása                                    intézkedések az új
                             fejlesztése                                            termékek min őségé-
                                                                                                           EU-tagok számára
                                                                                         nek javitása
                     — képzés és szakkép-         farmmodernizáció                 — EU-szabályoknak      — félig önellátó
                       zés a mező- és           — az erdő gazdasági értéké-          való megfelelés        gazdaságok szer-
 Alprogramok:          erdőgazdálkodó             nek növelése                       segítése               kezetváltásának
                       személyek számára        — mező- és erdőgazdasági             minőségi élelmi-       támogatása
                     — fiatal gazdák              termékek hozzáadott érté-          szerprogramok-       — termel ői csopor-
                       támogatása                 kének növelése                     ban való részvétel     tok támogatása
                     — korai nyugdíjazás        — mező- és erdőgazdaság              támogatása
                     — szaktanácsadó              fejlesztéséhez köt ődő             tájékoztató és
                       szolgálat igénybe-         infrastruktúra-fejlesztés          promóciós prog-
                       vétele                   — természeti csapások meg-           ramok támogatása
                                                  előzése és a keletkezett
                                                  kár megszüntetése
Forrás: EAFRD, 24. o.
                                           2. FÖLDMENEDZSMENT-PRIORITÁS
                                              (Land Management Priority)
                    a) A fenntartható mez ő-      b) A fenntartható erdőgaz-                                     d) EU-
   Intézkedések:                                                                      c) Földkijelölés       standardoknak
                    gazdálkodás támogatása           dálkodás támogatása
                                                                                                             való megjelelés
                    — kifizetések a termé-           mez őgazdasági területek
                      szeti csapások enyhí-          első erd ősítése
 Alprogramok:         tésére a hegyvidéki        —   mezőgazdasági területek
                      gazdáknak                      extenzifikációja mez ő- és
                      kifizetések a hegyvi-          erdörendszerek felállítása
                      déken kívüli gaz-              révén
                      dáknak egyéb               —   nem mezőgazdasági
                      katasztrófa esetén             területek els ő erdősítése
                      agrár-környezet-               NATURA 2000 kifizetések
                      védelmi és állatjóléti         erdőkörnyezeti kifizetések
                      kifizetések                —   erdészeti termelés vissza-
                      nem gazdaságos                 állítása és a megel őző in-
                      tevékenységek tá-              tézkedések bevezetése
                      mogatása                   —   nem gazdaságos tevé-
                                                     kenységek támogatása
Forrás: EAFRD, 30, 35, 36. o.
                                3. DIVERZIFIKÁCIÓ / VIDÉKI ÉLETMIN ŐSÉG-PRIORITÁS
                                   (Diversification /Rural Life Standard Priority)
                                                                                                           d) Szervez ő- és ani-
                                                                                                            mációs képességek
                        a) A vidéki gazdaság                                         c) A gazdasági
   Intézkedések:                                       b) Életmin őség javítása                            támogatása a helyi
                           diverzifikációja                                        szereplők szakkép-
                                                                                                          fejlesztési stratégiák
                                                                                          zése
                                                                                                           előkészítése és meg-
                                                                                                            valósítása céljából
                     — nem mezőgazdasági                alapvető szolgáltatá-
                       tevékenységek diverzi-           sok a vidéki gazda-
 Alprogramok:          fikációja                        ság és lakosság
                     — mikrovállalkozások               számára
                       létesítésének és fejlesz-      — falumegújítás,
                       tésének támogatása               -fejlesztés, vidéki
                       promóció révén                   örökség meg őrzése
                     — falusi turizmus ösztönzése
                       természeti örökség felújí-
                       tása és menedzselése
Forrás: EAFRD, 36, 37. o.
                                        Kovács Teréz:
             A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                         Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004   s4                                         Kitekint ő    111

  Ha összevetjük az agrárkerekasztal által elkészített Az Agrár- és Vidékfejlesztés
Nemzeti Stratégiája című dokumentumot az EMAVF által támogatott prioritások-
kal, akkor látjuk, hogy a dokumentum csak az els ő prioritással, a versenyképesség
javításával foglalkozik, és az, ami ez után következik, az nincs összhangban azzal,
amit Magyarország az uniós forrásokból az elkövetkez ő programozási id őszakban
az EMAVF-ből le tudna hívni. Megdöbbent ő, hogy a dokumentumban egyszer sem
történik utalás a NATURA 2000-re, holott köztudott, a magyar kormány azt ígérte
Brüsszelnek, hogy 1,9 millió term őterületet, azaz az összes term őterület 21/%-át
ebbe a hálózatba fogja besorolni.
  Az NVT II. elkészítésekor az alprogramok kiválasztásánál figyelembe kell venni,
hogy egyes alprogramokat az EU tanácsára kötelesek leszünk választani. Ilyenek
  — az EU-szabályoknak való megfelelés,
 — minőségi élelmiszerprogramok,
 — tájékoztató és promóciós programok,
 — félig önellátó gazdaságok szerkezetváltozásának támogatása,
 — termel ői csoportok támogatása,
 — agrár-környezetvédelmi és állatjóléti kifizetések,
 — NATURA 2000,
 — mezőgazdasági területek erd ősítése.
   Továbbá saját szempontunkból fontos, hogy támogassuk
 — a falumegújítást, -fejlesztést,
 — a falusi turizmust,
 — a mikrovállalkozásokat,
 — az alapvet ő szolgáltatásokat,
 — a természeti örökség felújítását és menedzselését,
 — a fiatal gazdákat,
 — a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést.
  A fenti alprogramok közül különösen kiemelhet ő a falufejlesztés, -felújítás és a
természeti örökség felújítása és menedzselése.
  2004. október 1-jén, amikor megjelent az AVOP-on belüli vidékfejlesztési támo-
gatásokra való pályázati felhívás, akkor egy nap alatt annyi pályázat érkezett a
falufejlesztésre, felújításra, hogy a miniszter kénytelen volt közölni, hogy csak az
aznap éjfélig érkez ő pályázatokat tudják befogadni. Erre a sz űkös keretek miatt —
3,6 milliárd Ft a 3 évre — került sor, aminek az lett az eredménye, hogy csak a ko-
rábbi SAPARD keretén belül befogadást nyert, de forráshiány miatt elutasított pá-
lyázók tudtak ezúttal pályázatot benyújtani. Ebb ől is látszik, hogy milyen éget ő
kérdés a falufelújítás. Az alprogramon belül csak azok a települések pályázhatnak,
amelyek a 120 fő/km2 népsűrűség, vagy 10 ezer fő alattiak. Kevés kivételt ől elte-
kintve a kistérségi központok nem felelnek meg ennek a kritériumnak. Ezért feltét-
                                      Kovács Teréz:
           A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                       Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
112    Kitekint ő                                           TÉT XVIII. évf. 2004   s4

lenül lehetővé kell tenni a 10-20 ezer, az Alföldön a 25 ezer f ős kisvárosoknak,
hogy az AVOP II.-n belül jussanak fejlesztési forrásokhoz.
  A magyar táj az EU-15-ökhöz képest nagyon elhanyagolt. Sok az útszéli m űvelet-
len terület, az illegálisan lerakott szemétr ől nem is beszélve. Ezt kellene rendbe
tenni, ami beleilleszthet ő a természeti örökség felújítása és menedzselése cím ű
alprogramba. Ez a tájrendbetételi munka jelent ős foglalkoztatásb ővítést jelentene a
legképzetlenebb falusi férfi munkaer ő körében.

      Az agrár- és vidékfejlesztés helye a strukturális politikában

  A III. Kohéziós Jelentés a megújuló kohéziós politikának három prioritásáról szól
a 2007-2013 programozási id őszakban. Ezek:
 — konvergencia: növekedés és munkahelyteremtés a legkevésbé fejlett tag-
   államokban és régiókban,
 — regionális versenyképesség és foglalkoztatottság,
 — európai területi együttm űködés.
  Az EU Bizottság 2004 februárjában elfogadta a 2007-2013. évekre vonatkozó
költségvetési javaslatot. 2004 és 2006 között az EU költségvetésének 34%-át szánja a
strukturális intézkedések támogatására. Ez az arány a következ ő programozási id ő-
szakban sem változik. Megváltozik viszont a strukturális politika célrendszere. Lé-
nyegében a jelenlegi 3 cél és 4 közösségi kezdeményezés helyét 3 új prioritás veszi át.
  Az első prioritás, a konvergencia és versenyképesség kapja a források 78%-át.
  A jelenlegi második és harmadik cél összevonásra kerül a regionális verseny-
képesség és foglalkoztatás prioritásban. A strukturális támogatások 18%-a fordító-
dik a második prioritásra, de ebben az esetben nem lesz célterület, hanem bármely
régiót támogathatják.
  A korábbi négy közösségi kezdeményezés — benne a LEADER+ 5 is — megszűnik,
és gyakorlatilag csak az INTERREG-program folytatódik az európai területi koope-
ráció el ő segítése prioritás keretében. Ez a prioritás a költségvetés 4%-át teszi ki
(Faragó 2004).
  Mindannak ellenére, hogy a kohéziós politika eszközei közül kikerül az EMOGA,
mégis a strukturális politikán belül lesz egy vidékfejlesztés, amellyel a magyar Eu-
rópa Terv el őkészítésével foglalkozó hazai kormányzati dokumentumok is foglal-
koznak, és a mez őgazdaság szerkezeti átalakítása és a vidék felzárkózása címmel
jelölnek. E stratégiai főirány tervezése céljából célszer ű lesz az AVOP II.-t elkészí-
teni. Az AVOP II. jelentő sen különbözni fog az AVOP-tól. Az AVOP II. a ver-
senyképes mez őgazdasághoz szorosan nem köt ődő vidékfejlesztési támogatásokat
foglalja magában.
  A vidék-gazdaság kett ős szerkezet ű.
  Egyrészt értend ő alatta a helyi megújuló erőforrásra épül ő gazdaság. Nagyon sok
vidéki területen a föld az egyetlen megújuló er őforrás, de emellett megjelenhet a
víz, az erd ő, a természeti környezet, a kulturális hagyomány is (Kovács 1995).
                                        Kovács Teréz:
             A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                         Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.

TÉT XVIII. évf. 2004   s4                                         Kitekint ő        113

  Másrészt van, illetve, ha nincs, akkor meg kell teremteni egy, a fentieken kívüli
vidék-gazdaságot, amely sajátos vidéki helyhez, településhez köt ődik. Ezek a he-
lyek a várostól egyértelm űen megkülönböztethet ők, de ugyanakkor csak akkor
léteznek, ha vannak városok, nagyvárosok. Tehát a városnak van vidéke (Erdei
1972). Vagyis a város a központ és annak van vidéki háttere.
  Ebből kiindulva a kohéziós politikán belüli agrár- és vidékfejlesztésnek az alábbi
területekre (prioritásokra) kell kiterjednie:
    1. a mez őgazdaság szerkezetváltása / diverzifikációja,
    2. új vidék-gazdaság kiépítése / alternatív jövedelemszerzés,
    3. falu—város kapcsolat er ősítése.

    1. A mezőgazdaság szerkezetváltása / diverzifikációja.
  Kizárólag olyan mez őgazdasági és élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat
kellene támogatni, amelyek a támogatások által garantáltan új munkahelyeket hoz-
nak létre, ilyen lehet p1., ha valaki gabonatermesztésr ől áttér valamilyen
munkaintenzív agrárszakirányra (kertészetre, gyógynövény-, vet őmagtermesztésre).
  Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ETP/ESDP) kiemeli, hogy az EU vidé-
ki területein a megújuló energiában jelentős lehetőségek vannak: napenergia, szél-
energia, vízi er őművek, biomasszából nyert energia, s őt a nagyobb városok közelé-
ben a városi hulladékból generált energia (metántermelés). Ezeknek a támogatása a
hazai vidéki térségekben serkentené a környezetbarát energiatermelést.
  A III. Kohéziós Jelentés gyakran említi a mez őgazdaság diverzifikálását. Diverzi-
fikálásról beszél akkor is, amikor lényegében alternatív jövedelemszerzésre utal. A
diverzifikáció azt jelenti, hogy a gazda mez őgazdaságból kiindulva, a mez őgazda-
sághoz kötődően kiegészítő tevékenységre tesz szert. Erre legjobb példa a farmtu-
rizmus, agroturizmus (hazai szóhasználatban falusi turizmus). Alternatív jövede-
lemszerzés esetén a gazda felhagy a mez őgazdasági tevékenységgel, és más ágazat-
ban vállal munkát. A vidékfejlesztés keretén belül mindkét tevékenység — diverzifi-
káció és alternatív jövedelemszerzés — támogatására van lehet őség.
  A mezőgazdaság diverzifikációján belül támogatni kellene a turizmust, de vajon
melyik turizmust? A falusi turizmus (főleg az ökoturizmus) támogatására, mint
láttuk, az NVT II.-ben lesz lehet őség. Viszont a termálturizmus olyan vidéki terüle-
teken, ahol van termálvíz, az AVOP II.-n belül támogatható. Ezzel már áttérünk a
második prioritásra, mert a termálturizmus fejlesztésének támogatása egy tipikus
alternatív tevékenység.
    2. Új vidék-gazdaság kiépítése / alternatív jövedelemszerzés.
  A kormányjelentések a 2007-2013 fejlesztési id őszak céljai és prioritásai között a
gazdasági-társadalmi kohézión belül a vidék el- és megtartó képességének er ősíté-
séről, azaz a felzárkózó vidékr ől nyomatékosan szólnak. Ezen belül a min őségi
mezőgazdaság és élelmiszeripar mellett nagyon helyesen az alternatív jövedelem-
szerzési lehet őségekről tesznek említést.
  A posztfordizmus korában Nyugat-Európában az új technológia befogadására
egyes — fejlett infrastruktúrával és iskolázott lakossággal rendelkez ő — rurális térségek
                                          Kovács Teréz:
               A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                           Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
114        Kitekint ő                                                      TÉT XVIII. évf. 2004         s4

jobbnak bizonyultak, mint a hagyományos iparvidékek, ezért azok felértékel ődtek.
A rurális térségekbe kis- és középvállalkozások települtek, amelyek beépültek a
városi, vagy akár a nemzetközi globális beszállítói rendszerbe (Enyedi 1996).
Magyarországon az ipar és a szolgáltatások decentralizációja sok helyütt megállt a
városok agglomerációjának határánál. A 2007-2013 programozási id őszakban
olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amely ösztönzi az ipari és szolgáltatási
rendszerek terén működő kis- és középvállalkozásoknak a vidéki térségekbe való
letelepülését. (Az alapvet ő szolgáltatásokat az EMAVF-b ől támogatnák.)
  Ezen túlmen ő en az alternatív jövedelemszerzés érdekében szervezend ő képzésnek
és átképzésnek a támogatása képzelhet ő el e prioritás keretén belül.
  Míg az első prioritás, a mez ő gazdaság szerkezetváltása/diverzifikációja horizontá-
lis támogatás, tehát az ország egész területére kiterjed ően valósulhatna meg, addig e
második, tehát az új vidék-gazdaság kiépítése/alternatív jövedelemszerzés támoga-
tást csak a vidéki kistérségek központjára és egyéb 10-20 ezer, az Alföldön 25 ezer
fő s városokra kellene kiterjeszteni abból a célból, hogy ezeknek a kisváro-soknak
megerősödjön a foglalkoztatási funkciója.
     3. Falu—város kapcsolat er ősítése.
  Az ESDP volt az els ő olyan uniós dokumentum, amely a kohéziós politikán belül
felvetette a város—vidék partnerkapcsolat kiépítésének szükségességét, ahhoz azon-
ban, hogy ez az együttm ű ködés hosszú távú és sikeres legyen, számos alapfeltételnek
kell teljesülnie. Így annak, hogy a partnerek egyenl őek és függetlenek legyenek, a
partnerségben való részvétel önkéntes legyen. Különösen fontos, hogy a városok és a
vidék egy közös integrált megközelítést alkalmazzon, hiszen együtt alkotják a régiót,
és kölcsönösen felel ő sek annak továbbfejlesztéséért — áll a dokumentumban.
  E prioritáson belül lenne támogatandó a vállalathálózatok előmozdításának fej-
lesztése a városokban és a vidéken m űködő kis- és középvállalkozások területén.
  Továbbá tekintettel arra, hogy a munkahelyek jelent ős része a városokban találha-
tó, ezért azok elérésére nincs egyenl ő esélyük a helyben lakó városiaknak és a vidé-
ken lakóknak. A munkáltatók jelent ő s része azért nem alkalmaz vidéki munkást,
hogy ne kelljen e munkavállalók tömegközlekedésen történ ő utazási költségeinek
80%-át megtérítenie. Így a vidéki munkavállalók munkaszerzési esélyei csökken-
nek. Az esélyegyenl ő ség érdekében ezért a foglalkoztatási politika eszköztárából ki
lehetne venni utazási támogatásokat és azokat a vidékfejlesztés eszközévé tenni.

                                                Jegyzetek

    A tanulmány az OTKA T043290 sz. kutatás keretén belül készült.
2
    2003-ban Luxemburgban pl. Franz Fischler, az illetékes mez őgazdasági főbiztos sugallatára az unió
    hivatalban lév ő görög elnöke még a szakért ő ket is kizárta az utolsó egyeztetési körb ő l, így azon csak
    az agrárminiszterek vettek részt. Végül a portugál agrárminiszter szavazott a reformcsomag ellen, bár
    másokban is maradtak „tüskék". A 2004-ben csatlakozott tagállamok mez őgazdasági miniszterei is
    részt vettek a luxemburgi ülésen, de szavazati joguk még nem volt.
3
    Portugáliában jelenleg sokkal magasabbak a termésátlagok, mint 1986-1990-ben voltak, de ennek
    ellenére, akárcsak a többi állam esetében, az akkori átlagtermés alapján kapják a támogatásokat.
                                            Kovács Teréz:
                 A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
                             Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.

TÉT XVIII. évf. 2004         s4                                                 Kitekint ő           115

4
  A rozs intervenciós felvásárlási ára 2004. november 1-jét ől megszűnik, és Németország, mint legnagyobb
  rozstermel ő a modulációval megtakarított közvetlen támogatások 10%-át a saját rozstermel ő térségeibe
  irányíthatja. Ezért a moduláció által megtakarított összeg 80%-án felül további 10% helyben marad.
s A LEADER+ pénzügyi forrása sz űnik meg, de a LEADER mint
                                                                       átfogó szemlélet továbbra is fennma-
  rad, és integrálják a főáramot képvisel ő programozásba.


                                              Irodalom
Csete L.—Szerdahelyi (szerk.) (2004) A 2003. évi reform tartalma. — Gazdálkodás 10. Különszám.
Elekes A. (2003) Vidékfejlesztési intézkedések az Európai Unióban. — Halmai P. (szerk.) Agrárfejlesztés
  a csatlakozás előtt és után. Agromen Oktatási Alapítvány, Budapest. 27-40. o.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület,
  Budapest.
Erdei F. (1972) Város és vidéke. Magyarország felfedezése. Szépirodalmi Kiadó, Budapest.
Faragó L. (2004) Javaslatok az új Nemzeti Fejlesztési Terv regionális megalapozásához. — Inotai A.
  (szerk.) EU-tanulmányok. IV. kötet. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest. 9-42. o.
Kiss J. (2004) Az EU Közös Agrárpolitikájának 2003. évi reformja. — Gazdálkodás. 5.1-25. o.
Kovács T. (1995) Agrárpolitika — vidékpolitika. — Kovács T. (szerk.) A mez őgazdaságtól a vidékfejlesz-
  tésig. 111. Falukonferencia. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 24-35. o.
Maácz M. (2003) A második pillér növekv ő szerepe. Kézirat.
Csatári B. (szerk.) (2004) Magyarország új vidékfejlesztési stratégiájának tézisei. (1. változat). MTA
  Regionális Kutatások Központja, Kecskemét.
Nagy F.—Szentirmay A. (2002) Reform az európai agrárpolitikában. — Magyar Mez őgazdaság. 37.6-7. o.
Popp J. (2004) Nagy szavak — kis lépések. — Magyar Mez őgazdaság. 21.6-9. o.
Sarudi Cs. (2004) Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió b ővítése
  után. — Tér és Társadalom. 2.73-116. o.
Varga Gy. (2000) Az agrárkérdés kényes pontjai a csatlakozási tárgyalásokon. — Gazdálkodás. 6.
  52-61. o.