Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.

 Tér és Társadalom                                                    XVIII. évf. 2004      s 2: 23-36


                A KISTÉRSÉGEK HELYE, SZEREPE
                MAGYARORSZÁGON A 21. SZÁZAD
                      ELS Ő ÉVTIZEDÉBEN
  (The Place and Role of Small RegionalC in Hungary in the First
                   Decade of the 21 5t Century)

                                         PAP NORBERT
 Kulcsszavak:
 önkormányzati területfejlesztési társulás kistérségi tipológia

 Lezárult egy korszak 2004-ben a magyar területfejlesztés és a kistérségek történetében. A tanulmány
 áttekintést ad erről a bő egy évtized kistérségeket illet ő legfontosabb kérdéseiről. Az egész korszakban és
 napjainkban is folyamatosan napirenden lévő probléma a kistérségek területi kerete. A másik alapkérdés
 a nevezéktaninak t űnő vita a tartalmi kérdések manipulációjáról. Igen kevéssé feltárt a kistérségek
 eltérő, sajátos fejlődését bemutató kistérségtipológiai kérdéskör. A jelenlegi folyamatok figyelembevéte-
 lével a tanulmány egy jöv őkép megfogalmazására is kísérletet tesz.


                          A kistérség fogalma, földrajzi keretei

    A kistérség, kisrégió, mikrotérség stb. kifejezések sokasága azt a zavarodottságot
  mutatja, melyet a térkategória definiálásának problémája jelent. A zavarodottság
  oka az, hogy nem lehet egzakt módon meghatározni azt a „valamit", aminek csupán
  egyik — bár kétségtelenül nagyon fontos — aspektusa a térbeliség, a földrajzi térben
  való lét. A tapasztalat szerint nem is egy valamir ől, hanem többféle jelenségr ől van
  szó, melyekre a kistérséget mint territoriális jelleg ű gyűjtőfogalmat használjuk.
  Tudományos és kevésbé tudományos, tapasztalati és tradicionális úton egyaránt
  próbálják definiálni a kistérséget. A kérdéssel praktikus okokból foglalkozók óha-
  tatlanul beleütköznek a törvényi kategóriákba, fogalomrendszerbe.
     A törvényi szabályozás megpróbálta definiálni a kistérség kategóriáját. Az 1996. évi
  21. tv 5. §-a meghatározta a kistérség fogalmát. A definícióban az alábbiak
   szerepelnek:
     h.) kistérség: a települések között létez ő funkcionális kapcsolatrendszerek összes-
   sége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő,
  önszervez ődő, egymással határos települések összessége.
     Csatári Bálint állandó jelzős szerkezetű térbeli egységként, mint kis-térség hatá-
   rozza meg. Továbbá „a kistérség olyan területi egység, amelyet a falu-falu, vagy a
  falu-város közötti, els ősorban a lakosság mindennapi szükségleteit kielégít ő térkap-
   csolatok határoznak meg." Kiemeli a kistérség jellemz őjeként a homogenitás, a
   funkcionalitás és az identitás jelent őségét (Csatári 1995, 12). Ugyancsak ő mutat rá
   a kistérségek táji-történeti kötöttségeire is.
Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
24      Pap Norbert                                          TÉT XVIII. évf. 2004    s2

   G. Fekete Éva a vonzáskörzet által kialakult kapcsolatok fel ől közelítette meg a
kérdést. A kistérségek kialakulásának két legfontosabb tényez ője: az önkéntesség és
 a horizontalitás (G. Fekete—Bodolai 1995).
   Úgy véljük, a tudományos, a szakmai és hétköznapi közbeszédben használt kistér-
 ség-fogalom nagyon sokféle gazdasági, közigazgatási aktivitás kerete. Jogi és szer-
 vezeti kategória. Potenciális együttm űködési kerete a társadalomnak, a települési
önkormányzatok együttm űködésének területfejlesztési, közszolgáltatás-szervezési
célú szervez ődése, a helyi társadalom identitásának része, kommunikációs eszköz,
és még más feladatai is vannak. A helyi tradíciók, a problémák és elvárások nagy-
mértékben differenciálják a kistérségi tartalmat.
   A tértudományos megközelítés fogyatékossága a tiszta modellekben gondolkodás,
az ésszerűség, racionalitás követelményének követése. A sokféle helyi változat, a par-
tikuláris tartalmak a tudományos megközelítés használhatóságát er ősen korlátozzák.
   A szakmai, első sorban fejlesztéspolitikai szempontok hasonlóképpen racionálisak,
mint a tudományos megközelítésé. A racionalitás azonban itt mást jelent. Itt a rend-
szerszervez ő legfontosabb elem: a (kis)térségi együttm űködés hatékonysága.
   A fogalom hétköznapi, publicisztikai jelleg ű használata nagymérték ű flexibilitást
mutat. Természetesen itt is van térbeliség a fogalom mögött, ugyanakkor ez a megkö-
zelítés kevéssé racionális. A kistérség mint problémahordozó, vagy problémamegoldó
területi tartalom van jelen, továbbá, mint a politikai manipuláció eszköze (Pap 1998).
   A területfejlesztés komplex, gyakorlatias szempontjai számára mind a négy rend-
szer fontos megközelítési módokat kínál (1. táblázat). A gazdasági körzetelmélet és
a központi hely teória egyaránt a társadalmi-gazdasági tér önálló immanens szerve-
ződésének a folyamatára utal. Ezek a területi tervezés, a térségi szolgáltatások, a
térségi infrastruktúra alakítása, a projektszervezés szempontjából kiemelked ő jelen-
tőségű tényező k. A területfejlesztés, azon belül a kistérségfejlesztés szempontjából
a térségi folyamatok figyelembevétele, vagy figyelmen kívül hagyása, mint a fej-
lesztési tevékenység hatékonysága, illetve hatástalansága jelenik meg.
   A tradíciók szerinti, a társadalmilag elfogadott, leképez ődött terek a fejlesztési
politika legitimitása, elfogadottsága szempontjából fontosak. A területfejlesztés
legfontosabb célkit űzése: a társadalom/helyi társadalom jóléte. A strukturált társa-
dalom az, amely a területfejlesztési folyamatban mint partner, fogyasztó, ügyfél,
munkavállaló, munkanélküli, vállalkozó, helyi politikus megjelenik. Ha a társada-
lom nem fogad el egy térkategóriát, a rendszer nem lehet hatékony, ugyanis a
legitimitás is hatékonysági elem.
   A természet által kialakított természeti egységek, a tájak (bár láttuk tartalmuk
bizonytalan határait) számos együttm űködési területen jelent ős szerepet töltenek be.
Egyrészt tradicionális térkategóriaként, a térségi kohézió fontos alapjaként mint
tradicionális térelemek is megjelennek és a térségi identitásnak fontos összetev ői
(pl. Sárköz, Ormánság, Zselic, Völgység). Másrészt a természet- és környezetvéde-
lem területén nem lehet eltekinteni azon természeti tényez őktől, amelyek
létrejöttüket generálták (pl. vízgy űjtők).
 Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.

TÉT XVIII. évf. 2004     s2                     A kistérségek helye, szerepe ...      25

                                   1. TÁBLÁZAT
        A különböz ő térrendszerek szerepe, jelent ősége a területfejlesztésben
               (The Role and Significance of Different Space Systems
                           in the Regional Development)
 Gazdasági körzetek
 Makrokörzet                          A gazdaságfejlesztés minden térszinten jelent-
 Mezokörzet                           kező tervezési keretei. Hatásuk jelent ős a nem-
 Alkörzet                             zeti infrastruktúra-rendszerek kialakítására.
 Mikrokörzet
 Központi helyek
 Országos vonzáskörzet                Elsődleges szempontrendszert kínálnak a
 Regionális vonzáskörzet              komplex területi tervezés, a közigazgatási re-
 Kisvárosi vonzáskörzet               formok, a szolgáltatások szervezése, a térségi
 Település                            iparfejlesztés és a térségi infrastruktúra-
                                      fejlesztés számára.
 Tájelmélet
 Nagytáj                               Megjelenik a térségi identitásban, szempont az
 Középtáj                              infrastruktúra-rendszerek kialakításában, a
 Kistáj                                természet- és környezetvédelmi aktivitás ala-
                                       kításában, az idegenforgalom szervezésében.
 Tradicionális terek
 Országos                              A társadalomszervezés, partnerség, érdekarti-
 Nagytérségi (megyei)                  kuláció, a közigazgatás szervezésének fontos
 Kistérségi (járási)                   szempontrendszere. A térségi kohézió biztosí-
 Települési                            tásának kiemelked ően jelentős alapja lehet.
 Lakókörzeti (kerületi, városrészi)
 Háztartási
Forrás: Saját szerkesztés.
  A területfejlesztés — kistérségfejlesztés szempontrendszere szerint a különböz ő,
térben részben átfed ő kategóriákat egymás mellett, az egyes aktivitások, projektek,
a területfejlesztés alkalmi (tér)szervez ődéseinek megfelel ően kell figyelembe venni.
A területfejlesztés/kistérségfejlesztés terei alkalmi terek, amelyek kialakításakor
figyelembe kell venni a térszervez ődés immanens folyamatait, a természeti környe-
zetet, a pillanatnyi közjogi, politikai földrajzi helyzetet és a területiség tradícióit is.
Így olyan térstruktúrában kell gondolkodnunk, amely dinamikus, az egyes térszin-
tek meghatározó térképz ő folyamatai az egyes aktivitásoknál különböz ő intenzitás-
sal jelentkeznek. Így számos, szakmailag szerencsésebb vagy kevésbé szerencsés
kompromisszum terheli azokat (2. táblázat).
  A területszervez ődést meghatározó sokféle er ő, térképző tényező lehetővé teszi,
hogy a kistérségek térracionális kialakítását a különböz ő szempontok szerint más és
más területi keretben képzeljük el. Ez lehet őséget ad, és a jöv őben is lehetővé teszi
a térkép folyamatos újrarajzolását.
                             -
                             -
                             -
                             -

Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
 26     Pap Norbert                                          TÉT XVIII. évf. 2004     s2
                                      2. TÁBLÁZAT
             A területfejlesztési tevékenység szintjei magyar percepcióból
      (The Levels of Regional Development Activity from Hungarian Perception)
         Térszintek                       Területfejlesztési aktivitások,
                                        dominánsan jelentkez ő problémák
   Kontinentális terek            nagy infrastruktúra-rendszerek
   és a globalitás terei          migráció
                              -   működőtőke-mozgás
                              -   nagy hálózatos együttm űködések
                              -   a multinacionális vállalatok, régiók, nemzeti terek
                                  versenyének terepe
   Nemzeti terek                egyre inkább a fogyasztás domináns keretei
                                az Internet terei (mint nyelvi, kulturális tér)
                             - a globális érdekvédelem terei
                             - kulturális együttm űködés, kulturális ipar
                             - a nemzeti infrastruktúra-hálózatok kialakítása
                             — a települési együttm űködések hatékony keretei
   Regionális terek             a gazdaságszervezés tere
   (szubnacionális              a társadalomszervezés tere
   terek)                       az üzleti szolgáltatások kialakításának terei (meg-
                                határozzák a régió versenyképességét)
                                a megyei, települési, kistérségi együttm űködések
                                terepe
   Vonzáskörzeti                  a térségi szolgáltatások kialakításának terei
   terek                          munkahely, lakóhely, rekreációs tér problematikája
                             -    az önkormányzati együttm űködések kiemelked ő
                                  terepe
                                  a területfejlesztési/kistérségi projektek megvalósí-
                                  tásának kiemelked ő terei
   Települési terek               települési infrastruktúra
                             -    helyi szolgáltatások
                             -    lakókörnyezet
                                  a civil társadalom szervez ődésének terepe
                             -    építészeti, környezetvédelmi problematika
   Lokális terek             -    építészeti, környezetvédelmi problematika
                             -    az egyéni kooperációk terepe
Forrás: Saját szerkesztés.

 A kistérségek helye, szerepe a magyar területfejlesztés rendszerében

  Az 1990-es évek elején, az önkormányzati törvény hatályba lépésével megsz űnt a
korábbi, ún. városkörnyéki igazgatási rendszer. A rendszerváltás környékén a telepü-
lési önállóság rendkívüli mértékben felértékel ődött. A hagyományosan erő s megyék
is sokat veszítettek súlyukból. A járás, városjárás kialakításának, visszaállításának
 Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s2                     A kistérségek helye, szerepe ...      27

ügye nem vetődött fel prioritásként. Ugyanakkor az állam m űködésének egyes
területein fennmaradtak a „kistérségi", korábban a járásra, városkörnyékre kialakí-
tott területi képz ődmények (igazságszolgáltatás, földhivatali szervezet stb.). Az
önkormányzati önállóságban rejl ő lehetőségeket végiggondolni még alig tudó helyi
képviselőtestületek, polgármesterek rövidesen beleütköztek a településüzemeltetés,
fejlesztés kemény korlátaiba, valamint találkoztak az európai uniós modelleket
érvényesítő PHARE program pályázati lehet őségeivel.
   Napjainkra két alapvet ő kistérségi szervez ődési típus alakult ki. Az egyik a külön-
böző célokra alakult önkormányzati társulás, a másik a statisztikai kistérségi beosztás.
   Az önkormányzati törvény határozta meg azokat a kereteket, amelyek között az
önkormányzatok társulásokat hoztak létre valamely intézmények fenntartására,
közszolgáltatások biztosítására. A törvény — amellett, hogy a települési, önkor-
mányzati önállóságot mint értéket tette a prioritások élére — nagy szabadságot bizto-
sított az önkormányzatoknak társulások alakítására. Az állami támogatási rendszerek
és az EU PHARE programja preferálta a társulások létrehozatalát. Ugyanakkor a helyi
társadalmakban, a helyi politikai elitekben sok ellenérzés maradt a települési együtt-
működésekkel szemben, melynek oka többek között a korábbi id őszak gyakorlata
volt. 1994-re mintegy 130 helyi, kistérségi szövetség alakult ki. Ezekben gyakran
nemcsak önkormányzatok, hanem civil szervezetek, vállalkozások stb. is részt vettek.
Ezekben az ún. önszervez ődő kistérségekben hozzávetőlegesen 1800 önkormányzat
 vett részt. A szervez ődések részben községi, részben pedig városi központtal m űköd-
 tek. A korábbi városkörnyéki együttm űködés tapasztalatai nagyban befolyásolták és
részben befolyásolják ma is a kistérségi együttm űködéseket (Hajdú 2001).
   Az önkéntességen, a saját érdek közös érvényesítésén alapuló kooperáció, a közös
 infrastrukturális beruházások megvalósítása, fenntartása, a közös szolgáltatások
 működtetése egy új, szervesen fejl ődött térstruktúra kialakulásához vezetett. A
 települési szövetségek, társulások kialakulása nem lezárt folyamat, napjainkban is
 folyik. Az elmúlt években mintegy 260-270 önkormányzati társulás alakult az
 országban (Hajdú 2001). A társulások m űködési hatékonysága nagyon különböz ő, a
 szervezettségük, a kooperációs hajlandóság területén is nagyok a különbségek.
   A társulások egy sajátos változata az ún. SAPARD kistérségi típus, melyek az EU
 SAPARD nevű előcsatlakozási alapjának fogadására szövetkeztek. Ezek száma
 2003 őszén 191 volt. M űködésük a vidékfejlesztési program elkészítésére koncent-
 rált. Az esetek nagy számában a SAPARD térségek területi keretei megegyeztek a
 területfejlesztési társulásokéival. Néhány esetben viszont furcsa anomáliák is kiala-
 kultak. Egyéni ambíciók, illetve a települési „nem szeretemek" hatására néhány
 településből álló kis társulások is kialakultak.
   A másik, az el őzőtől teljesen különböz ő kistérségi rendszer az Európai Unió terü-
 leti statisztikai rendszerének figyelembevételével alakíttatott ki. Az ún. NUTS 4.
 szint ez (3. táblázat). A Központi Statisztikai Hivatal vonzáskörzeti vizsgálatokat
 folytatott 1991-1993 között. Az új kistérségi adatgy űjtési és feldolgozási rendszer
  1994. január 1-jén került bevezetésre. Az országban 138 kistérséget alakítottak ki,
 melyek teljes térkitöltéssel fedték le az ország területét. A tapasztalatok alapján
Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
28        Pap Norbert                                       TÉT XVIII. évf. 2004    s2

1997-ben módosították a rendszert, és 150 kistérséget nevesítettek. A kistérségek,
bár az eredeti elképzelésekben még más lehet őség is szóba került, végül a megyei
határokat nem lépték át. Direkt államigazgatási szerepük nincs, de kialakításukkor
figyelembe vették a már említett államigazgatási illetékességi területeket is.
  A kistérségi rendszert 2003 végén módosították. Az új kistérségi beosztási rend-
szerben számuk 168 (3. táblázat). Előrevetíthető, hogy a kistérségi rendszer tovább
aprózódik, az egységek száma n őni fog. Ez részben azzal áll összefüggésben, hogy
számos új város avatására sor került, amelyek térségi szerepük er ősítését tűzték ki
célul.
                                     3. TÁBLÁZAT
                        A NUTS rendszer Magyarországon 2004-ben
                           (The NUTS System in Hungary 2004)
                                  A szintek elnevezése                (db)
       NUTS 1                ország                                     1
       NUTS 2                régió                                      7
       NUTS 3                megye/főváros                             20
       NUTS 4                kistérség                                 168
       NUTS 5                település                                3157
     Forrás: Saját szerkesztés.
  A területfejlesztési törvény a KSH kistérségi rendszerét nagyban felértékelte, mint
a területfejlesztés és rendezés területi elemeit. Az 1996. évi XXI. törvény 14. §-a
1 bekezdés e) pontja kimondja, hogy a Megyei Területfejlesztési Tanács tagjai „a
megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások statisztikai vonzás-
körzetenként egy-egy képvisel ője". Ilyen módon a statisztikai rendszer keretein
belül a helyi területfejlesztési politikában, a decentralizált fejlesztési források elosz-
tásában kulcsszerepet játszó testület kialakításában fontos szerepet kapott.
  Ugyancsak ennek a statisztikai kistérségi rendszernek a szerepét értékelte fel a
kedvezményezett térségeknek az e rendszer keretein belüli meghatározottsága.
  „A KSH statisztikai kistérségeinek rövid története azt mutatja, hogy a város—vidék
kapcsolatok szintjén is nehéz mindenki számára elfogadható központot és terület-
rendszert létrehozni. A kétféle (1994, 1997) statisztikai felosztás és központrend-
szer elvileg ugyan nem tért el egymástól, de konkrét formációit tekintve lényeges
különbségek voltak közöttük" (Hajdú 2001, 260).
  Napjainkban — a közigazgatási reformelképzelésekhez köt ődően — felmerült a sta-
tisztikai kistérségi rendszer felülvizsgálatának szükségessége. A kistérségi rendszer
fő kérdése a területi keretek rendezése után a „beltartalom" kialakítása. A kormány-
zat az IDEA munkacsoport keretében a kistérségi intézményrendszer egységes
kialakítására dolgozott ki elképzeléseket. A politikai kompromisszumok áldozatául
esett reform után egy, az önkéntességen és a pénzügyi ösztönz őkön alapuló komp-
lex társulásokból álló rendszer m űködtetése várható. Ez ugyanakkor nem teremt
alapvetően új helyzetet. A korábbi kistérségi együttm űködési gyakorlat továbbélése
várható (4. táblázat).
 Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.

TÉT XVIII. évf. 2004      s2                          A kistérségek helye, szerepe ...            29

                                    4. TÁBLÁZAT
            A közigazgatási és területfejlesztési intézmények kapcsolódása
                             a kistérségi szervez ődésekhez
       (The Connection between Small Regional Organisations and the Public
              Administration and Regional Development Administration)
        Közigazgatási              Partnerségi és egyéb         Kapcsolódás a kistérségi
         intézmények                    intézmények              szervez ődések részéről
 Az Országgyűlés meghatá-           Az Országgyűlés Területfejlesz-       A kistérségek közvetlenül
 rozza az ország területpoli-       tési Bizottsága a szakmai mun-        nem kapcsolódnak, csak
 tikáját, elfogadja az ezt          ka helyszíne.                         közvetve, p1. az egyéni
 megfogalmazó Országos                                                    választókörzetekben beju-
 Területfejlesztési Koncep-                                               tott országgy űlési képvise-
 ciót, a területfejlesztés esz-                                           lőkön keresztül tudják
 köz- és intézményrendsze-                                                megjeleníteni érdekeiket.
 rének általános szabályait.
 A kormány területfejlesztési       Az Országos Területfejlesztési        A MEH-es kistérségi meg-
 feladatainak jelentős része a      Tanács partnerségi intézmény-         bízottakon és a SAPARD
 hierarchia alsóbb fokán lev ő      ként — többek között — össze-         menedzsereken keresztül
 területfejlesztési intézmé-        hangolja az Országgy űlés által       létezik egy közvetlen
 nyekhez kötődik. Többek            az önkormányzatok számára             kapcsolat.
 között elősegíti a területfej-     kötelezően előírt területfejleszté-   A megyei és a regionális
  lesztési önkormányzati tár-       si feladatok végrehajtását.           fejlesztési tanácsban a kis-
 sulások szerveződését, ösz-        Megjegyzendő, hogy a tanács-          térségek képvisel ői közös
 tönzi a térségi fejlesztési        ban nem biztosított a különbö-        testületben foglalnak helyet
  programok készítését és a         ző településtípusok képviselete.      a minisztériumi képvise-
  térségi összefogással meg-        Az országos önkormányzati             lőkkel.
  valósuló fejlesztéseket.          érdekszövetségek egyetlen kö-
  A minisztériumok                  zös képvisel őt delegálhatnak a
                                    tanácsba.
  — végrehajtják a terület-
      politikai döntéseket
  — közreműködnek a ki-
      emelt térségekre vonat-
      kozó fejlesztési progra-
      mok kidolgozásában.
   Területi      államigazgatási    A regionális fejlesztési tanács(ok)   A      regionális fejlesztési
  szervek                           — Jelenleg 7 tervezési-statisz-       tanács(ok) feladatainak ellá-
   A területfejlesztéssel és           tikai régió van.                   tásában együttműködik
   területrendezéssel összefüg-     — vizsgálja és értékeli a régió       — a területfejlesztési ön-
   gő kormányzati feladatok            társadalmi és gazdasági                kormányzati társulásokkal,
   végrehajtásában, ellen őrzé-        helyzetét,                         — a megyei területfejlesz-
   sében, a térségi fejlesztés és   — elfogadja a régió komplex               tési tanácsokkal,
   tervezés koordinálásában            területfejlesztési programját,     — a térségi fejlesztési
   szakmai segítségnyújtással,      — véleményezi a területét                 tanáccsal,
   információszolgáltatással,          érintő országos, ágazati és        — a régió fejlesztésében
   hatósági ellen őrzéssel vesz-       regionális szintű fejlesztési          közvetve vagy közvetle-
   nek részt.                          koncepciókat, programokat,             nül közreműködő terüle-
                                       területrendezési terveket,             ti államigazgatási szer-
                                    — pénzügyí tervet készít a                vekkel,
                                       fejlesztési programok meg-         — területi gazdasági kama-
                                        valósítására,                         rákkal.
                                    — dönt a hatáskörébe utalt            — Tagjai között az érintett
                                        fejlesztési forrásokról,              területfejlesztési társulá-
                                    — szervezi a programok meg-                sok megyénként egy-egy
                                        valósítását.                           képviselőt delegálnak.
Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
30       Pap Norbert                                                TÉT XVIII. évf. 2004         s2

        Közigazgatási                  Partnerségi és egyéb             Kapcsolódás a kistérségi
         intézmények                       intézmények                   szervez ődések részéről
                                                                            A tanácsban képviselet-
                                                                           tel nem rendelkez ő tér-
                                                                            ségi fejlesztési tanács és
                                                                           a területfejlesztési ön-
                                                                           kormányzati társulások a
                                                                           területüket érint ő fejlesz-
                                                                           tési programok tárgyalá-
                                                                           sa során tanácskozási
                                                                           joggal vehetnek részt.
                                                                        — A területfejlesztési ön-
                                                                           kormányzati társulások
                                                                           képviselője a delegáló
                                                                           önkormányzati társulá-
                                                                           soknak rendszeresen, de
                                                                           évente legalább egyszer
                                                                           köteles beszámolni.
                                   A térségi fejlesztési tanácsot a     A térségi tanácsban a
                                   régió, illetve megyehatárokon        tanács illetékeségi területén
                                   túlterjedő, egyes kiemelt terü-      működő érintett területfej-
                                   letfejlesztési feladatok ellátásá-   lesztési önkormányzati tár-
                                   ra hozhatják létre a regionális      sulások legfeljebb hat
                                   fejlesztési tanácsok, ill. a me-     képviselője vehet részt.
                                   gyei fejlesztési tanácsok.           Ezen képvisel ők a területü-
                                   A törvény egyetlen térségi           ket érintő fejlesztési prog-
                                   fejlesztési tanácsot nevesít, a      ramok tárgyalása során a
                                   Balaton Fejlesztési Tanácsot.        tanácsban szavazati joggal
                                                                        vehetnek részt.
  Megyei önkormányzat(ok)          Megyei területfejlesztési tanácsok   A megyei területfejlesztési
  — Felel ős a megye területé-     — A megye területén összehan-        tanácsok együttműködnek
    re vonatkozó területren-         golja a kormányzat, a helyi        a területfejlesztési önkor-
    dezési terv elkészítéséért       önkormányzatok, azok terü-         mányzati társulásokkal.
  — Koordinálja a megye              letfejlesztési társulásai és a     — A tanácsban a megye
    települési önkormányza-          gazdasági szervezetek fejlesz-        területén m űködő terü-
    tainak felkérése alapján a       tési elképzeléseit.                    letfejlesztési    önkor-
    települések      fejlesztési     Kidolgozza a megye hosszú             mányzati társulások há-
    tevékenységét.                   távú területfejlesztési koncep-       rom képviselője vesz
  — Elősegíti a települési           cióját és programját, az egyes        részt.
    önkormányzatok felkéré-          alprogramokat.                     — A területfejlesztési ön-
    se alapján a helyi ön-         — Pénzügyi tervet készít a              kormányzati társulások
    kormányzatok területfej-         fejlesztési programok megva-          képviselője a delegáló
    lesztési     társulásainak       lósítása érdekében. A megyei          önkormányzati társulá-
    szervez ődését.                  területfejlesztési koncepció és       soknak rendszeresen, de
                                     program figyelembevételével           évente legalább egyszer
                                     dönt a hatáskörébe utalt pénz-        köteles beszámolni.
                                     eszközök pályázati rendszer
                                     keretében történ ő felhasználá-
                                     sáról, és a fejlesztések megva-
                                     lósításáról.
  Települési önkormányzatok                                             A kistérségi területfejlesztési
                                                                        önkormányzati társulások-
                                                                        ban csak települési önkor-
                                                                        mányzatok vehetnek részt.
Forrás: Saját szerkesztés.
  Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                          Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s2                     A kistérségek helye, szerepe ...      31

                      A kistérségek tipológiái problémái

             A térszerkezetben elfoglalt sajátságaik, helyük szerint

  A kistérségi társulások m űködési feltételrendszere a térszerkezetben elfoglalt he-
lyük szerint jelent ős különbséget mutat. Az a tény, hogy a térségközpont szerepet
betöltő település milyen funkciókkal rendelkezik, mennyire képes betölteni a kö-
zépszintű funkciókat, mennyire képes térszervez ő funkciókat hatékonyan ellátni, a
kistérségek (társulások) megszervezésében, m űködtetésében más és más elveket,
stratégiát kell követnünk.
  Az alábbiakban négy alapszituációt feltételezünk, és ezek szerint határozunk meg
négy kistérségi alapkategóriát.
  A kistérségek nagyvárosok (pl. Pécs, Győr vagy Miskolc) közvetlen közelségében
helyezkednek el. Ekkor a kistérségben együttm űködő települések meghatározó
viszonyrendszere nem a község—kisváros, illetve a község—község viszony. A nagy-
város körüli szuburbanizációs reálfolyamatok a községeknek a nagyváros felé mu-
tató kapcsolatait teszik a térszerkezet meghatározó er őivé. A nagyvárosok és a köz-
ségek között ebben az esetben a nagy méretbeli, sokszor pedig még intellektuális
szakadék miatt nem alakul ki kooperáció. A nagyváros árnyékában m űködő kisvá-
ros nem képes valódi térszervez ő tényezővé válni. Sajátos aszimetrikus pozíció
alakul ki a nagyváros és szuburbán zónája között. A szuburbán zónában él ő telepü-
lések a nagyvárosban zajló folyamatoknak nagymértékben kí vannak szolgáltatva.
A kistérségfejlesztés hatékonysága a szuburbán folyamatok figyelembevétele, a
nagyváros kínálta er őforrásokra való támaszkodás.
  A kistérségek küls ő periférián helyezkednek el. Ebben az esetben a kistérség vi-
szonyait nagymértékben a határhelyzet adta aszimetriák és áramlatok határozzák
meg. A külső periféria típusú kistérségek kialakulása az elmúlt évtizedek tudatos
diszkriminációján alapszik. A fejlesztési források megvonása az „ellenséges", így a
déli és a nyugati határsávban elhelyezked ő településektől, valamint az elzártság (a
határátkel ők kis száma) minden határon létrehozta a határ menti hanyatló térsége-
ket. Ezekben a térségekben a határátkel ők léte, vagy nem léte meghatározó jelent ő-
ségű. A kistérség fejlesztésének kulcseleme a kommunikáció fejlesztése.
  A kistérségek bels ő periférián olyan városhiányos területeket képeznek, amelyek
a megye, illetve régióhatárokon alakulnak ki. Az elmúlt évtizedek fejlesztései a
megyeszékhelyeket preferálták. A megyeszékhelyekt ől távoli, két-három megye
határán fekv ő gyenge, hiányos központi funkciókkal rendelkez ő város, nagyközség
körül kialakult kistérség a térszervez ő erő hiányával küszködik. A települések kö-
zötti világos hierarchia hiánya vetélkedéshez vezethet. A térségb ől hiányoznak azon
vállalkozások, intézmények, emberi er őforrások, amelyekre egy hatékony fejleszté-
si stratégiát alapozni lehet. A f ő feladat az emberi er őforrások fejlesztése.
  A valódi városkörnyék típusú kistérség tulajdonképpen nem más, mint az ideális
kistérség. A kisváros és a környez ő községek között egy szoros, szimbiotikus kap-
csolat alakul ki. A kisváros felvállalja a vonzáskörzete problémáit. A kisvárosi
Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
32      Pap Norbert                                          TÉT XVIII. évf. 2004    s2

intézmények számos térségi érdeket is szolgálnak. A térségközponti szerep nem
vitatható. Az önkormányzatok kommunikálnak egymással. A kisvárosbeli fejleszté-
sek pl. egy ipari park vagy egy humáner őforrás-fejlesztési projekt az egész térséget
szolgálják.

 Urbanizációs, illetve ágazati adottságok szerint markánsan tipizálható területek

  A turisztikai , illetve üdül őterület típusú kistérségek kiemelked ő turisztikai attrak-
                -



ciókra építik fejlesztési aktivitásukat, illetve urbánus területek közvetlen szomszéd-
ságában rekreációs zóna részeként jelennek meg.
  A ipari területek ipari, nehézipari, illetve bányászati, energetikai jelleg ű térségek.
Részben megegyeznek az ipari szerkezetváltás térségeivel.
  A vidékfejlesztési célterület erősen rurális jelleg ű. Kis települések, elöreged ő né-
pesség, hiányzó közszolgáltatások jellemzik. A legfontosabb, illetve sok helyen az
egyetlen erőforrást a term őföld, illetve a mez őgazdaság biztosítja.
  A nagyvárosok agglomerációs területein — els ősorban Budapestén — létrejöv ő kis-
térségek a nagyvárosok szuburbanizációs folyamataihoz kapcsolódva szervezik
meg életüket.

                        Település struktúra szerinti tipizálás
                                   -




Tipizálhatjuk a kistérségeket település-struktúra szerint is.
Így megkülönböztethetünk
    — aprófalvas, pl. a Dél-Dunántúlra jellemz ő térségeket,
    — nagyfalvas, pl. az Alföldre jellemz ő térségeket,
    — urbánus kistérségeket.
  A település-struktúra szerinti különbségek eltér ő következményekkel járnak az
infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatások, közte a közszolgáltatások szervezésében
és még más területeken is.

                           Fejlesztési cél szerinti tipizálás

  A gazdasági szemlélet szerinti tipizálás a kistérségek szerves együttm űködésének
mélységére utal. Winkler György „Kistérségek" cím ű könyvében (2001) különböz-
tet meg hosszú távú, illetve rövid távú célkit űzésben érdekelt kistérségeket.

                        Méret hatékonyság szerinti tipizálás
                               -




  A kistérségi társulásokat úgy is tipizálhatjuk, hogy a társulásban részt vev ő ön-
kormányzatok pénzügyi ereje, humán er őforrásai tudják-e garantálni a m űködőké-
pességet. A működőképességhez szükséges „kritikus tömeg" elérésében alapvet ő
szerepe van még az önkormányzatok területén él ő lakosság számának, képzettségé-
nek és ugyanakkor a kedvez ő korösszetételnek is. A harmadik tényez őt a társulás
  Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                          Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s2                     A kistérségek helye, szerepe ...      33

területén működő vállalkozások jelenthetik. Számuk, t őkeerejük, társadalmi be-
 ágyazottságuk a társulás kritikus tömegének elengedhetetlen része.
   Miképpen jelentkezik a „kritikus tömeg" problémája a három tényez ő esetén?
   A társulások költségvetését dönt ően meghatározza a részt vev ő önkormányzatok
 által befizetett tagdíj. Ennek alapja a lakosságszám. Az önkormányzatok tehervisel ő
 képessége korlátozott. A szükséges menedzsment fenntartása, a pályázatokhoz
szükséges sajáterő biztosítása egy bizonyos lélekszám alatt elviselhetetlen terhet
jelent számukra.
   A lakosság képzettsége, munkaképessége, ezáltal az általa fizetett helyi adó, sze-
mélyi jövedelemadó mértéke meghatározza az önkormányzatok pénzügyi lehet ősé-
geit. A helyi gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztési tevékenység, a m űködőtőke-
vonzó képesség szoros összefüggésben áll az elegend ő számú, jól képzett, szorgal-
mas munkaerő rendelkezésre állásával. A helyi társadalommal folytatott párbeszéd,
partnerség követelménye feltételezi a helyi társadalom bizonyos mérték ű szerve-
zettségét is. A civil szervezetek jelenléte, az általuk összefogott társadalmi csopor-
tok a „kritikus tömeg" részét képezik.
   A vállalkozások szerepe a munkahelyek biztosításában, a helyi adófizetésben, va-
lamint a megújulási képesség, az innováció biztosításában jelent ős. A kistérségi
menedzsment számára a legfontosabb partnercsoportot jelentik. T őkeerejüknél
fogva a pályázati aktivitásban kiemelked ő szerepet játszhatnak.
   A társulások közül a „kritikus tömeget" el nem ér ők hosszabb-rövidebb vegetálás
után a be nem teljesedett remények következtében megsz űnnek.
  A fenti tipológiák a teljeség igénye nélkül készültek. Minden bizonnyal más
szempontrendszerek is érvényesíthet ők, más tipológiák is kialakíthatók.

                 A kistérségi együttm űködés hatékonysága

  A mai Magyarország területén 3157 független önkormányzat m űködik. Az ön-
kormányzatok átlagos népessége mintegy 3100 f ő. A fragmentált önkormányzati
rendszernek számos hátránya van. A mérethatékonyság nagyobb terület ű, népességű
önkormányzatok kialakításával, vagy az önkormányzatok közötti munka- illetve
feladatmegosztással biztosítható. Az els ő megoldás Magyarországon a történelmi
elő zmények miatt gyakorlatilag vállalhatatlan, a második viszont a kistérségi
együttműködések keretében az egyetlen járható út.
  A magyar jogszabályok tartalmaznak ösztönz ő elemeket az önkéntes társulások
létrejöttére is. Az 1990. évi helyi önkormányzati törvény támogatta a települések
közötti partneri kapcsolatok kialakítását (az önkormányzati társulásokat).
  Az önkormányzati társulásokról 1997-ben hozott törvény részletesen tárgyalja az
önkormányzatok által létrehozható társulási formákat. A jogi keretek tehát már
léteznek. Az önkormányzati integrációk kialakítása költségeinek finanszírozása és a
megfelel ő szakértelem biztosítása t űnik a megoldandó könnyebbik problémának.
Hatékony út lehet kistérségi ügynökségek létrehozatala, melyek funkcióik b ővítésé-
vel eljuthatnak egy komplex feladatkör ű kistérségi szervezet kialakításához. Ezen
Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
 34      Pap Norbert                                          TÉT XVIII. évf. 2004    s2

 intézményrendszer kialakítása azonban felveti a megfelel ő szaktudású szakemberek
 képzésének problematikáját.
   A területfejlesztési politika is ösztönzi a társulások létrehozását: a megyei terület-
 fejlesztési tanácsok decentralizált forrásokat kapnak a kistérségek fejlesztési prog-
 ramjainak finanszírozására. Az egyes állami források is preferálják a társulási for-
 mákat. Illetve van kimondottan a kistérségi együttm űködéseket finanszírozó pénz-
 ügyi eszköz (pl. KITA).
   A szükséges helyi döntések meghozatalához elengedhetetlen belátáshoz azonban
 hosszú idő kell, amely nem férhet bele csak egy választási ciklusba. A jelent ősebb
 társadalmi feszültségek elkerülése egy hosszabb átmenetet igényel.
   Magyarországon napjainkban mintegy 260-270 önkormányzati területfejlesztési
 társulást alakítottak. Több száz különböz ő célra létrehozott társulás is m űködik az
 országban (például kommunális beruházási programok végrehajtására, iskolák
 közös fenntartására, körjegyz őségek stb.).
   Ezek gyakran egymást átfedve m űködnek, azaz egy települési önkormányzat
 gyakran több kistérségi együttm űködés tagja is lehet.
   Az újonnan alakítandó komplex társulások tovább bonyolítják — nem biztos, hogy
 a hatékonyság irányába — a társulások helyzetét.

                         A kistérségi együttm űködés gátjai

   Magyarországon a kistérségi együttm űködésnek több gátja is van. Els őként a me-
 gyék helyzetét említhetjük, mivel a társulásokban a megyei önkormányzatokkal
 való társulási hajlam gyenge, illetve nincs is meg. Ennek oka az államszocializmus
 idején erőltetett együttm űködésben keresend ő : a megye rátelepedett a településekre,
 a források elosztása miatti rossz tapasztalatok, valamint a megyei eszközrendszer
 meggyengülése miatt az önkormányzatok ma függetlenségre törekednek.
   A központi költségvetés csak kismértékben ösztönzi a helyi önkormányzatokat a
 társulásra. A helyi szinten felhasznált központi támogatások dönt ő része — a norma-
 tív támogatások többsége — nem ösztönzi a társulások létrehozását.
   A központi finanszírozás nagy része a különálló településeknek jut, a közös pá-
 lyázatokat csak az utóbbi id őben kezdte a központi kormányzat támogatni, bár a
 közelmúltban ezen a téren jelent ős pozitív elmozdulás történt.
   Az OECD szerint (Horváth 2001) a központi kormánynak ahelyett, hogy támoga-
 tásokon keresztül juttat pénzt a helyi önkormányzatnak, át kellene engednie az
 ÁFA, az útadó és jövedelemadó egy részének a beszedését. Jelenleg az adók köz-
 pontosított beszedése és elosztása támogatásként jelenik meg az önkormányzatok-
 nál, az elosztási költségeket a kormány fedezi.
   A társulások létrejöttének (helyi) politikai akadályai is vannak. A polgármester
 erősen függ a képvisel őtestülett ől. Az önkormányzatok közötti együttm űködés
 problematikus, körülményes. A testületek, a közgy űlés (kettőnél több képvisel ő-
 testület társulása esetén) és a partnerek egyetértésének megszerzése id ő- és munka-
 igényes folyamat.
  Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                          Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
TÉT XVIII. évf. 2004   s2                      A kistérségek helye, szerepe ...      35

  A városi—községi kapcsolatok is nehezen szervez ődnek. Ennek okai is az állam-
szocializmus idejére vezethet ők vissza, mivel a falvak a településközi kapcsolatok-
ban hátrányos helyzetbe kényszerültek. A rendszerváltás után a községi önkor-
mányzati testületek visszautasították az együttm űködést a városokkal. Gyakran
kistérségi fejlesztési társulásokat is városok részvétele nélkül hoztak létre. A város-
vidék közötti kapcsolat e problémája kistérségi szinten akadályozza a hatékony
együttműködést.
  Hiányzik az állami és magánszektor együttm űködése is. A partneri kapcsolatok
többségét a helyi önkormányzatok hozzák létre, csak kivételesen vesznek részt
benne magánvállalatok és civil szervezetek.
  További gátja az együttműködésnek a rendelkezésre álló képzett és gyakorlott
szakemberek korlátozott száma, illetve a bérek általában alacsony szintje.

                        A kistérségek jöv ője?
    A magyar kistérségi rendszer sajátosságai jelen évtized végéig

   1) A kistérségi társulások a magyar térstruktúra tartós elemeivé válnak. Erre ga-
rancia a jelenlegi erősen fragmentált önkormányzati struktúra és a méretgazdasá-
gossági követelmények közötti feszít ő ellentmondás. Az egyik uralkodó problé-
ma/ellentmondás várhatóan a kistérségek és az önkormányzatok közötti feladat-
megosztás kérdése lesz. Ugyanakkor kérdéses a kistérségek helyzetének alkotmá-
nyos rendezése.
   2) A területiség kérdése a kistérségi szervez ődések tartós problémája marad. A
jelenlegi tendencia fennmarad, miszerint a kistérségek száma növekszik, méretük
pedig csökken. A kistérségek az optimális (?) területi kereteiket természetesen nem
fogják elérni.
   3) A kistérségi szervez ődések m űködésének személyfügg ősége csökken ő mérték-
ben, de fennmarad. A valós térkapcsolatokra épített szervez ődést az adminisztratív
 beosztással kapcsolatos kompromisszumok fogják akadályozni. A rurális térségek-
 ben a szervez ődések erős személyfügg ősége miatt a kistérségi társulások könnyen
 instabillá válhatnak, működésük hatékonysága nagyon egyenetlen lesz.
   4) A kistérségi keretekben hatékonyan dolgozni képes szakembergárda felállása
 ebben az időszakban várhatóan megtörténik. Egy nagy jelentőségű kérdés, hogy
 létrejön-e ezen szakembergárda képzését célirányosan és hatékonyan biztosítani tudó
 oktatási/fels őoktatási forma. Az erre irányuló törekvések megvannak. A problémakör
 sokrétűsége miatt valószínű, hogy a szükséges kompetenciákat csak egy feladatok
 szerint tagolt és eltér ő képzési formákon átesett szakemberkör képes teljesíteni.
   5) A területfejlesztés az marad, ami ma, a közszféra és a piaci szféra „Vadnyuga-
 ta". Kérdéses ugyanis, hogy ezt a szakembergárdát milyen motivációk fogják moz-
 gatni. Lehetséges, a közigazgatási reform függvényében, hogy egy hivatali jelleg ű
 (köztisztvisel őkből álló) szervez ődés alakul ki, jól artikulált szakmai és erkölcsi
 követelményekkel. Ez egy pozitív irányú fejlemény lehet. Ugyanakkor a közigazga-
 tási reform folytatása nem valószín ű. A másik — valószín űbb — lehetőség a jelenlegi
Pap Norbert : A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedében.
                        Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 23-36. p.
 36      Pap Norbert                                                    TÉT XVIII. évf. 2004         s2
 félpiaci, fél-civil, fél-hivatali viszonyok továbbélése, és egy kevéssé átlátható, ön-
 törvényű rendszer meggyökeresedése.
   6) A kistérségek funkcióban gazdagodni fognak, az egyoldalú forrásszerz ő tevé-
 kenység mellett megjelennek majd a térségi szinten megszervezett közszolgálta-
 tások is. Ezzel viszont a kistérségi szervezetrendszer is elindul a strukturált, „hivatal"
 típusú forma kialakulása felé. Kérdéses azonban, hogy ez milyen mértékben fogja
 jellemezni a szervezetrendszert. A forrásszerz ő tevékenység mellett feltehet őleg
 hosszú időn át még csupán másodrend ű feladatkör marad.
   7) Újfajta sajátosságokkal jellemezhető kistérségi típusok alakulnak ki. Radikális
 (alternatívnak mondott) fejlesztési stratégiákat alkalmazó közösségek, a globális
 világrendbe sikeresen alkalmazkodó települések, térségek jelennek meg és alakítják
 át a mai tipológiai rendet.

                                               Irodalom
 Csatári B. (1995) A kistérség fogalma. — Csefkó F. (szerk.) Kistérségeknek kistérségekr ől. Dunaholding
   City Menedzser Kft., Budapest. 11-15. o.
 Csefkó F. (szerk.) (1995) Kistérségeknek kistérségekr ől. Dunaholding City Menedzser KFT, Budapest.
 G. Fekete É.—Bodolai É. (1995) Kistérségi szervez ődések megjelenése a területfejlesztésben. MTA RKK
   Északmagyarországi Osztálya, Miskolc.
 Hajdú Z. (2001) Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
 Horváth Gy. (2001) OECD. Területi vizsgálatok. Magyarország. MTA RKK, Pécs.
 Nemes Nagy J. (1997) Régió, regionalizmus. — Educatio. 3.409. o.
 Pálné Kovács I. (1999) Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus, Pécs—Budapest.
 Pap N. (1998) A régió fogalom politikai manipulációjának lehet őségei. — Hervainé Szabó Gy. (szerk.)
   Szuverenitás — Európai Unió — Regionalizmus. IV. Országos Politológus Vándorgyűlés, Székesfehérvár.
   114-121. o.
 Pap N. (2003) A területfejlesztési politika földrajzi kérdései. — Fejlesztés és finanszírozás. 3.81-86. o.
 Pap N. (2004) A terület- és településfejlesztés cél- és eszközrendszere. — Pap N.—Tóth J. (szerk.) Terület-
   és településfejlesztés I. Alexandra Kiadó, Pécs. Megjelenés alatt.
 Winkler Gy. (2001) Kistérségek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


  THE PLACE AND ROLE OF SMALL REGIONALC IN HUN-
   GARY IN THE FIRST DECADE OF THE 21" . CENTURY
                                         NORBERT PAP
   The paper shows the place and role of small regional cooperations, the changing situation
 of NUTS IV. level in Hungary, as well as the role and significance of different space systems
 in the regional development. Nowdays there are 168 so called statistical small regions in
 Hungary. They have statistical and planning reasons. There are more than 260 regional
 development local government assotiations in a partly different geographical framework. The
 spatial framework of the hungarian small regions has been an important discussion recently
 in Hungary as well as their administrtative and local development roles.
   The author summarises and suggests a few tipology for small regional cooperations.
 Getting to know the problems and significance of small regions is creating tipology about
 their characteristics. Their size, economic and social background, spatial stucture, dinamism
 are the main points of view to create particular types.
   The study ends with seven thesis on the future of the small regions in Hungary.