Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
Tér és Társadalom XVII. évf. 2003 s 4: 51-65
ADALÉKOK A TURIZMUS ÉS A MIGRÁCIÓ
KAPCSOLATÁNAK ELMÉLETI
MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ 1
(Contributions to the Theoretical Approach of the Relationship
between Tourism and Migration)
MICHALKÓ GÁBOR — ILLÉS SÁNDOR —
BERÉNYI ISTVÁN
Kulcsszavak:
Turizmus migráció szabadid ő-magatartás
A turizmus és a migráció között meglév ő kapcsolatok nyilvánvalósága ellenére azok tudományos igény ű
feltárásának viszonylagos háttérbe szorulása arra vezethető vissza, hogy a két jelenség átfedéseinek és
különbségeinek elméleti lehatárolása számos nehézség elé állítja a kutatókat. A tanulmány els ősorban a
turizmus és a migráció bonyolult kapcsolatának gyermekcip őben járó kutatása során született nemzetközi
és hazai szakirodalom feldolgozására építve próbálja meg azokat az irányvonalakat kijelölni, amelyek
mentén a jöv őbeli magyarországi kutatások lefolytathatók.
Bevezet ő
A területi mobilitás folyamatának egyik igen fontos eleme a térbeli mozgásként
értelmezhet ő vándorlás. A jelenség bizonyos fázisai, a kiváltó okok és a folyamatok
hatásaként kibontakozó következmények összehasonlíthatóak korunk egyik legjö-
vedelmezőbb, az önfejl ődése szempontjából komoly tartalékokkal rendelkez ő
„iparágával", a turizmussal. Amíg a migrációt els ősorban az életkörülményekben
bekövetkez ő javulás reménye, a turizmust a környezetváltozással együtt járó él-
ményszerzés motiválja (Illés 2000; Michalkó 2002). A turizmus és a migráció kö-
zött meglév ő kapcsolatok nyilvánvalósága ellenére azok tudományos igény ű feltá-
rásának viszonylagos háttérbe szorulása arra vezethet ő vissza, hogy a két jelenség
átfedéseinek és különbségeinek elméleti lehatárolása számos nehézség elé állítja a
kutatókat. A globalizálódás folyamatainak feler ősödésével mind a turizmus, mind a
migráció oly mértékben összetett jelenséggé vált, hogy a közöttük lév ő összefüggé-
sek megértéséhez elengedhetetlen a holisztikus szemlélettel történ ő tanulmányozá-
suk. A transzdiszciplináris kutatás igényének szem el őtt tartása mellett fontos sze-
repe van a vizsgálandó probléma megközelítésének, a hangsúlyok elhelyezésének,
mivel a turizmus szempontjából els ősorban az a kérdés, hogy a migrációban részt-
vevők magatartása értelmezhet ő-e turisztikailag, míg a migrációt kutató demográfu-
sok a turisztikai élmény szerepének elvándorlásra gyakorolt motivációit kíván-
ják tisztázni.
A turizmus és a migráció problematikájának vizsgálatára a magyarországi tudo-
mányos műhelyekben eddig csak érint őlegesen (gyakran a felvetés szintjén) került
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
52 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s4
sor, miközben a hazánk földrajzi fekvéséb ől és történelmi örökségéb ől fakadó geo-
politikai viszonyok és a meglév ő (kihasználásra váró) természeti er őforrások elen-
gedhetetlenné teszik a témával kapcsolatos kutatásokat. Magyarország egyrészt a
Balkánt Nyugat-Európával összeköt ő tranzitforgalom egyik fontos útvonala, a
délszláv államok révén közel fekszik egy potenciális konfliktuszónához, másrészt
Románia és Ukrajna révén olyan államokkal határos, amelyek lakosságának élet-
színvonala predesztinálja a vándorlási folyamatokat, így elkerülhetetlen a legális,
vagy illegális migrációban való érintettsége. A trianoni döntés következményeként
továbbra is figyelembe kell venni a határon túli magyarság betelepülésének szándé-
kát, amelyet az itt él ő rokonoknál, ismerő söknél tartott turisztikai célú látogatások
is inspirálnak (Tóth 1997). Másik oldalról Magyarország vonzást gyakorol az Eu-
rópai Unióból, vagy a tengerentúlról érkez ő külföldiekre is, akik turistaútjaik során
megismerkedtek hazánk vonzer ő ivel, és úgy dönthetnek, itt kívánnak letelepedni
(Illés 2001). A turisztikai vonatkozású belföldi vándorlást a már említett munkaer ő
vonzás, a túlzott vendégforgalom miatti taszítás, vagy egy egykori hétvégi ház
állandó lakhellyé történ ő átminősítése motiválhatja.
Szimbiotikus csomópontok a turizmus és migráció kapcsolatában
Ha elfogadjuk, hogy a turizmus egy olyan interszektorális jelenség, amelynek lé-
nyegi elemét az egyén élményszerzéssel és szolgáltatások igénybevételével együtt
járó környezetváltozása képezi (Michalkó 2002), akkor a turizmus migrációval való
összefüggéseinek feltárására, a két jelenség közös vizsgálati pontjainak bemutatásá-
ra első sorban a területi elem és az elmozdulás mentén kerülhet sor. A nemzetközi
kutatói társadalomnak is csak a kilencvenes évek végére sikerült a turizmus és a
migráció kapcsolatrendszerében addig feltárt ismereteket komplexen összegeznie.
1999-ben a Nemzetközi Földrajzi Unió fenntartható turizmus földrajzával foglalko-
zó munkacsoportja (IGU Study Group on the Geography of Sustainable Tourism)
elindított egy projektet, amellyel az addig létrejött kutatási eredmények elméleti
szintézisét kívánták megteremteni. 2 A vizsgálatban részt vev ő szakemberek rámu-
tattak, hogy a mobilitás új formáinak megjelenése és a szabadid ős tér átalakulása a
világ tő kefelhalmozási folyamatának természetében bekövetkez ő változások válasz-
lépéseiként tételezhet ő k fel. A turizmus és migráció kapcsolatát els ősorban két
alapvető aspektusból vizsgálták, a termelés és a fogyasztás oldaláról. Mind a terme-
lés, mind a fogyasztás vezérelte idegenforgalmi migráció szoros kapcsolatot mutat
a hagyományos migrációs modellekkel, amelyekben a helykeresés és a döntéshoza-
tal meghatározó szerepet játszik (Rédei 2001).
A kereslet turistaiparral szemben megnövekedett mennyiségi és min őségi elvárá-
sainak kielégítését, vagyis a termelést (szolgáltatások biztosítását) szolgáló migrá-
ció a turisztikai munkaerő piacon létrejöv ő űr kitöltését biztosítja. A világ turisztika-
ilag frekventált területein, ahol jelent ős szerepe van az ún. 4 S (sun, sand, sea, sex),
a napfényre, a homokos tengerpartra, a vízre és a laza erkölcsi életmódra alapozódó
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 53
vonzerő knek és az ezeket fogyasztó tömegturisták jelenlétének, ott egyre
széleskörűbb szolgáltatásokat igényel a turisták kereslete. Mivel a helyi és kör-
nyékbeli munkaer ő már nem képes kiszolgálni a növekv ő vásárlóerő támasztotta
igényeket, ezért küls ő munkaerő bevonására van szükség. A turizmus munkaer őpi-
acán alkalmazandó migránsok iránti igény leginkább az alacsonyabb képzettséggel
is betölthető munkahelyek oldaláról jelentkezik. Az idegen országból érkez ő dolgo-
zókat els ő sorban a vendéglátás és az ún. kollektív szolgáltatások (vízijárm űvek,
sporteszközök kölcsönzése, takarítás) területén alkalmazzák. Ezeken a posztokon
nagy számban munkába állított, alacsony fizetési igény ű migráns jelentős előnyöket
hozhat a munkaadójának az üdül őhelyek egymás közötti versenyében. A termelés-
orientált idegenforgalmi migrációban részt vev ő munkaerő másik alkalmazási terü-
letének a magasabb képzettségi szintet igényl ő menedzseri beosztások tekinthet ők,
mely státuszok betöltéséhez az adott térségben nem áll rendelkezésre az elvárt nor-
máknak megfelel ő szakember, így alkalmazásuk általában a nemzetközi láncokon
belüli munkaerőtranszfer következménye.
A turizmussal leginkább a fogyasztásorientált migrációs folyamatok állnak szim-
biózisban, amelyek a turisztikai tér használatának gyakorlatától függ ően a migráció
motivációjával, a tartózkodás id őtartamával és a szállásként igénybevett ingatlan-
hoz való viszonyulással írhatók le. A fogyasztás vezérelte idegenforgalmi migráció
tipikus példájának tekinthet ő egyrészrő l a korábban megvásárolt ingatlan (második
otthon) használatával kombinált utazás, mely esetekben a vakáció hossza jelent ősen
meghaladja az üdül őturizmusban szokásos id őtartamot, így a migránsok a tradicio-
nális üdülő khöz képest szorosabb kapcsolatot tudnak kiépíteni az állandó lakosság-
gal. Másrészrő l e folyamat táplálja a nyugdíjas migránsok fokozódó részvételét az
idegenforgalmi értékekkel bíró területeken. Az IGU említett projektjében részt
vev ő kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy léteznek olyan ismert turisztikai
területek, amelyekre irányuló migráció csak közvetetten hozható összefüggésbe a
turizmussal, mert nem az ott betöltend ő idegenforgalmi munkahelyek vagy az ígé-
retes befektetéssel kecsegtet ő ingatlanvásárlás, hanem az idegenforgalmi bevéte-
lekből származó kedvez őbb életkörülmények, vagy a vendégforgalom kiszolgálását
hivatott közlekedési infrastruktúra jelent motivációt.
A turizmus és a migráció kérdésének együttes elemzését különös módon ösztönzi,
hogy az utóbbi évtizedben maga a turizmus is jelent ős átalakulásokon ment keresz-
tül, ami els ő sorban a termelés (szolgáltatások biztosítása) és a fogyasztás új megje-
lenési formáira vezethet ő vissza:
— A globalizációval párhuzamosan kiterjedt a turizmus piaca, amely a világ bár-
mely pontján megkövetelte az idegenforgalmi munkaer ő gyors és rugalmas
áthelyez ődését, illetve utánpótlását.
— A turizmus fejlesztését biztosító t őke nemzetköziesedése olyan, akár távoli
országból érkező menedzsereket igényelt, akiknek az alkalmazásával garan-
tálható volt a befektetések megtérülése.
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
54 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s4
— A világgazdaságban realizálódó bevételek eloszlásában végbemen ő területi
változások hozzájárultak a mobilitás er ősödéséhez.
— Korszerű södött a mobilitás biztosításában közrem űködő közlekedési infra-
struktúra.
— A kommunikációs technológiaváltás felgyorsulása lehet ővé tette az informá-
ció és a kulturális minták gyorsabb áramlását.
— A turisztikai tevékenységekben való fokozatos társadalmi részvétel kiszélese-
dését segítette el ő a munkával töltött évtizedek után, a nyugdíjas évek alatt je-
lentkez ő szabadid ő s igény, amit a demográfiai, egészségügyi tényez ők is erő-
sítettek.
— A munka és a szabadid ő viszonylatában észlelhet ő érték-transzformáció hát-
térbe szorítja a vagyonokban manifesztálódó tárgyi valóság els ődlegességét. A
társadalmi megítélésbeli változás nagyobb hangsúlyt biztosít a nem tárgyi vi-
szonyok (különösen a jövedelmek szabadid ő s tevékenységekre fordított fel-
használásának) értékként történ ő elismerésének.
A turizmus és migráció kapcsolatával foglalkozó kutatók többsége hangsúlyozza,
hogy annak ellenére, hogy a mobilitás egyike a kortárs földrajz központi kutatási
területeinek, a két jelenség közötti összefüggések vizsgálata mindeddig elhanyagolt
problematikának számított. Hozzáf űzik, hogy a turizmus és a migráció között meg-
lévő különbségek lehatárolásának nehézségei is hozzájárultak ehhez (Williams-
Hall 2000). Alapvető hasonlóságként említhet ő , hogy a szakirodalomban mindkét
jelenség definíciója vita tárgyát képezi. A migrációt általában olyan mozgásként
írják le, amely egy területi egység átlépésével jár együtt, ugyanakkor egyfajta ál-
landóságot (az id ő ben hosszabb tartózkodás [letelepedés] szükségességét) is hordoz
magában. A mozgást legtöbbször a határ két oldalán meglév ő fejlettségbeli különb-
ségek váltják ki, amely eltérések a határ nélküli világ szükségessége, vagy a
globalizáció uniformizáló hatása hangoztatásának ellenére is fennállnak. A hatá-
roknak fő leg a belépés korlátozásában van szerepük, mert ahonnan eljönnének,
onnan kiengedik az embereket, de ahova menni akarnak, ott szigorú szabályokkal
kell szembenézniük. Az elméleti problémák között szerepel a vándorlás állandósá-
gának kérdése is. Bell és Ward (2000) a turizmus és migráció kapcsán az el őbbi
átmenetiségének, az utóbbi állandóságának hangsúlyozása mellett tesz a mozgás
idő tartamára vonatkozó teoretikus megállapításokat. Az állandó migráció az év
bármely időszakában el ő fordulhat, az átmeneti jelleggel bíró turizmus azonban
(szinte szükségszerű en) szezonális csúcs- és mélypontokat von maga után. Amíg az
állandó migrációval kapcsolatban többé-kevésbé megfelel ő fogalmaink vannak,
addig az átmeneti tartózkodást tekintve kevesebb fogódzó áll a kutatók rendelkezé-
sére. Sok olyan mozgás létezik, amelyik nem szerepel a konvencionális migrációs
mérésekben, nem illeszkedik tisztán a tér-id ő grafikon metszete által létrehozott
sémába, de fogalmilag hasonlóak az átmeneti mozgásokhoz (1. táblázat).
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 55
1. TÁBLÁZAT
Az állandó és az időszakos mobilitás tipológiája
(Typology of Permanent and Periodical Mobility)
A mobilitás motivációja
A tartózkodás id őtartama Termeléssel Fogyasztással
kapcsolatos kapcsolatos
Állandó áthelyez ődés Munkavégzés Ingatlanvásárlás
Szórakozási, művelődési
lehetőségek orientálta
migráció
Ideiglenes Üzleti utazás Családlátogatások
(legalább egy éjszakás A lakóhelytől távolabbra Kirándulások
tartózkodás) történ ő ingázás Vakációk
Szezonális munkavégzés Szezonális migráció
Hosszabb időtartamú utak
Konferenciák és ülésezések
Tanulmányi kurzusok
Kórházi ápolás
Bebörtönzés
Mindennapi mozgás Ingázás Vásárlás
Rekreáció
Forrás: Bell—Ward (2000).
A turizmus és migráció közös ered ője a ‚jó helyek" keresésében rejlik, ami gyak-
ran a korábbi utazásokból fakadó tapasztalatokra alapozódik. E mellett nem szabad
megfeledkezni arról sem, hogy a migrációban résztvev ők meglévő idegenforgalmi
hálózatokat (közlekedés, szállás, vendéglátás) használnak. Léteznek azonban ún.
migráns hálózatok is, amelyek interperszonális kapcsolatok (rokonok, ismer ősök,
barátok) láncolatát alkotják, ezek fokozzák a mozgás valószín űségét, csökkentik a
költözködés költségét és kockázatát, növelik a migráció várható nettó hozámát
(Massey 2001). A migráció működtetésére olyan informális intézmények (az em-
bercsempészett ől a névházasságon keresztül a kölcsönt biztosítókig) alakultak,
amelyek sajátos szolgáltatásokat nyújtanak a rászorulóknak. Az idegenforgalom és
a migráció összefüggéseinek vizsgálata jelent ős mértékben el ősegíti a két jelenség
önmagában való megértését, ugyanakkor rámutat értelmezésük egyes hiányosságai-
ra is. Zolberg (2001) szorgalmazza, hogy a migrációelmélet teoretikus vonásait és
hangsúlyait a változó társadalmi realitások fényében szükséges módosítani. A mig-
ráció ortodox megközelítésén (taszítás-vonzás, kereslet-kínálat) túl kell lépni, mert
a folyamat nem elkülönült nemzetállamok közötti légüres térben játszódik, hanem
egy történelmileg kialakult, átfogó világrendszer keretein belül, mely folyamatnak a
transznacionális vállalatoktól a háztartásokig sok-sok szerepl ője van. A migráció a
globális rendszer egyik bels ő folyamata, így a kutatásoknak egyre inkább a migrá-
ció és az egyéb nemzetközi folyamatok (mint amilyen a turizmus) közötti összefüg-
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
56 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s 4
gések vizsgálatára kell irányulniuk. Illés (2000) megállapítja, hogy a migráció —
hasonlóképpen a turizmushoz — akkor került a vizsgálatok központjába, amikor az
kezdett tömeges méreteket ölteni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a változó világban
a migráció fogalma, a turizmuséhoz hasonlóan felhígult. Mindkett őben alapvető a
mozgás, a térbeli mobilitás, a népesség helyváltoztató mozgása. Ha vándorláson a
népesség adminisztratív határt átlép ő lakóhely-változtatását értjük, akkor nincsenek
könnyű helyzetben azok a kutatók, akik a jelenséget a turizmustól akarják megkü-
lönböztetni. Akár a nemzetközi turizmust, akár a nemzetközi migrációt vizsgáljuk
fontos — bár egyre nehezebben kutatható — szerepe van a határoknak, amelyeket a
modellek többsége szerint a résztvev őknek át kell lépniük. A nemzetközi határok
mobilitást gátló szerepe folyamatosan csökken, mint ahogy az a funkcionális távol-
ság is, ami sok utazót elrettentett a szomszédos ország felkeresésétöl (Timothy
1995). A turizmuskutatók is vizsgálják az elmozdulás (elindulás) helyét, mivel
ennek szociokulturális viszonyai meghatározzák a célállomáson tanúsított turiszti-
kai magatartást. Ha megvizsgáljuk a migráció klasszikus osztályozását, az elkülöní-
tési kritériumokat és az azokhoz tartozó jellegzetes típusokat, akkor valóban több
hasonlóságot vélünk felfedezni a migráció és a turizmus kapcsolatában. A migráció
kutatása szétaprózódott, az elszigetelt területek között ritka a kommunikáció, ez az
állítás a hazai turizmuskutatás viszonyaiban is helytálló (Michalkó 2002). A migrá-
ció folyamatában a tér és id ődimenziónak össze kell kapcsolódnia, csak egy bizo-
nyos idő után beszélhetünk vándorlásról, a turizmusban ez a tényez ő kevésbé do-
minál, mivel a bevásárlóturizmus kimondottan rövid id őtartamra terjed ki. A migrá-
ció osztályozása során küls ő és belső vándorlásról, hasonlóképpen belföldi és nem-
zetközi turizmusról beszélünk. Önkéntes és kényszervándorlást említünk, míg a
turizmus is lehet egyfajta kényszer, amikor a taszító er ők kizárólagossága áll fenn,
vagyis az élet megmentését szolgálja az utazás (turistaútnak álcázott disszidálás).
Megkülönböztetünk egyéni és csoportos vándorlást (ez a turizmusra is vonatkoztat-
ható: egyénileg és csoportosan szervezett utak), igaz, a vizsgálat tárgya mindig az
egyén. A migrációkutatók azért vizsgálják a döntéshozatali mechanizmust, mivel az
egyén, vagy a család életstratégiájáról kell dönteni, amelyben komoly szerepe van
az indítéknak, ezt a turizmuskutatók a szabadid ő eltöltés helyének kiválasztása
kapcsán, illetve a motivációk lehatárolása során veszik górcs ő alá.
Turizmus és munkaer őáramlás
A turizmus jelent ősen kihat a munkaer ő-áramlásra, mivel ahol kevés a turizmus-
ban alkalmazható, vagy elhelyezkedni vágyó munkavállaló, illetve a helyi munka-
erő számára nem megfelel őek a kínált bérek, ott el őbb-utóbb megjelenik az idegen
munkaerő. Ez a folyamat napjainkban különösen a fejl ődő országokban érvényesül,
ahol elsősorban a szállodák és vendéglátóhelyek élére gyakran külföldr ől jön a
munkaerő (Williams—Hall 2000). Ugyanakkor a globális városokban, ahol er ős
gazdaság és magasan képzett munkaer ő koncentrálódik, jelentős kereslet alakul ki a
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 57
kevésbé képzett idegenforgalmi munkaer ő (pincér, londiner) iránt (Massey 2001).
A turizmus vonzerő i az adott helyszínen viszonylag állandónak mondhatók, szem-
ben a munkaerő iránti igénnyel, ami a kereslet függvényében változhat. Azokban a
térségekben, ahol a tömegturizmus visszaszorulóban van, és inkább az egyéni úti
célok jelennek meg, erő södik a térbeli szétszóródás, ezzel párhuzamosan a nemzet-
közi munkaerő szükséglet csökken, a helyi munkaer ő teret nyer. A kormányok a
külföldi munkaerő kiszorítása érdekében úgy reagálhatnak, hogy er ősítik a szakmai
képzést, intézkedéseikkel a hazai munkavállalók megbecsülését célozzák.
A termelésorientált migráció vizsgálatával kapcsolatban Aitken és Hall (2000)
megállapítják, hogy a nemzetközi migráció modelljei bizonyíthatóan kapcsolatban
vannak a technológia és az információ áramlásával. A bevándorlók magukkal hoz-
zák saját szellemi tő kéjüket, ami a szakértelemben, a gyakorlati tudásban és a mar-
keting formájában manifesztálódik. A munkatapasztalat, a vállalkozói szellem, a
tő ke és az üzleti hálózat mind-mind a bevándorlók pozitív velejárója. A bevándor-
lók kapcsolatai hatással vannak az anyaországuk exportjára, fellendítik a tartózko-
dási helyük behozatalát, melynek során el őnyben részesítik saját országuk áruit. A
bevándorlók a kiskereskedelemben is hasznos szerepet játszanak, ismerik a célterü-
let nyelvét és kultúráját, ami el ő segíti az áruk hétköznapi értékesítését, de az ex-
port-szolgáltatásokra — mint amilyen a turizmus — is hatással vannak. A bevándor-
lók alkalmazása sokkal fontosabb a szolgáltatóiparban, mint a többi iparágban. A
turizmusban els ődleges a kultúrákon átível ő szaktudás. A szerz őpáros Új-Zélandon
végzett vizsgálatának eredménye megállapította, hogy a külföldi szakértelem — ha
nem is döntő mértékben — közrejátszik a vállalkozások sikerében. A megkérdezet-
tek a külföldi munkavállalók konkrét szerepér ől a következ őket mondták: a külföl-
diek tudása a szolgáltatás értékesítésében játszott közre, a nyelvtudás az informá-
ciós központoknál meghatározó szerep ű , a kommunikációs készség pedig minden
szektorban fontos.
Bianchi (2000) az üdül őmunkások (az üdül ővendégeket turista jogviszonyban ki-
szolgáló munkavállalók) oldaláról közelít. Ezek a fajta munkavállalók klasszikus
értelemben sem nem turisták, sem nem munkások. Valahol a korábbi,
nomadizmussal foglalkozó tanulmányok kategóriái (a csavargó, a hajléktalan, a
számű zött, az emigráns, az újkori utazó, a vándorcigányok, a zarándokok, a diasz-
pórában él ők) között kell ő ket elhelyezni. Az újdonság „csupán" annyi, hogy vá-
lasztott életformájuk a saját életútjukon belül, igen nagy valószín űséggel átmeneti-
nek tekinthető . A nomadizmus a fizikai, az intellektuális és a szexuális szabadság
metaforája, amelyben a munka egyesül a turisztikai tapasztalattal. A turizmus és a
munkaorientált migráció közötti határok azonban nem átjárhatatlanok. A turizmus-
sal kapcsolatos munkaer ő migráció szoros kapcsolatban van a turizmus mediterrán
tengerparton észlelhet ő polarizációjával. Ez különösen Spanyolország bels ő falusi
területeiről a costa brava-i üdül ők felé zajló migrációban volt észlelhet ő. A Hawaii
szigeteken tartózkodó, ott munkát vállaló amerikai középosztály alternatív életstí-
lusnak tekinti a szabadid ő s tapasztalatokat. A migráció és a turizmus kapcsolatát
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
58 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s4
nem lehet megérteni a posztindusztriális társadalmak átalakulásának megértése
nélkül. A vizsgálatok során abból kell kiindulni, hogy a posztindusztriális világban
a munka és a szabadid ő közötti kapcsolatok elmosódnak. Az üdül őmunkások társa-
dalmi jellemzői kevésbé karakterisztikusak, egyaránt átfogják az új középosztálybe-
li, valamint az alacsonyabb iskolázottságú marginális csoportokat. Európa üdül ő-
munkásainak többsége EU országbeli, mert ők szabadon utazhatnak, de szívesen
fogadják az USA-ból és Ausztráliából érkez őket is. A valóságban a szegényebb
északiak mennek délre. Olyan diplomások is megjelennek a turista munkások kö-
zött, akik nem kívánnak belépni a helyi formális és keményen szabályozott munka-
erőpiacra. A turistaként végzett munka társadalmi tapasztalást jelent, egy kísérlet,
hogy erősítsék kapcsolataikat a helyi társadalommal. A munka számos északi számára
kulturális kitekintésként értelmezhető, különösen a Nagy-Britanniából, Németország-
ból, a Benelux államokból, Skandináviából érkez őknek, akiknek a Mediter-ránum
rutinszerű menekülési útvonallá vált a nedves klímából, a stresszes munkahelyekr ől, a
környezetszennyezéssel sújtott ipari térségekb ől. Az üdül őenklávék és a turista jacht-
kikötők társadalmi, gazdasági csomópontokat alkotnak, amelyek köré a turistamunká-
sok gyülekeznek. A nemzetközi munkaer őmigráció mértéke mind a turizmusban,
mind a vendéglátóiparban nehezen szabályozható. Ahol a helyi munkaer ő alacsonyan
képzett, vagy a munkavállalás keretfeltételeinek betartása nehezen megoldható, ott a
képzési és kulturális tőke, aminek az északiak birtokában vannak, kedvez őbb helyzet-
be hozzák őket a turizmus munkaer őpiacán. A helyi munkaerő szociális biztonságra,
bejelentett munkahelyre vágyik, míg az északról érkez ők számára ezek átmenetileg
elhanyagolható tényez ők, így olcsóbban tudják a munkát elvállalni.
A turizmusban alkalmazott külföldiek számtalan esetben konfliktusforrást jelen-
tenek a helyi munkaerőpiacon, e mellett láthatatlan vonalakat húznak faji-etnikai
alapon, vagy a legális-illegális munkavállalás mentén, amivel közvetetten el ősegít-
hetik a tőke felhalmozódását az idegenforgalomban (Williams—Hall 2000). A mig-
ráció köztudottan enyhíti a munkaer őhiányt, az alacsony bérért dolgozó külföldiek
révén a fizetések nem gerjesztik az inflációt, a helyiek bérigénye leszorítható. Az
idegenforgalmi munkaerő áramlása nemek szerint is differenciálódik, vannak tipi-
kus női és férfi munkakörök a turizmusban. A n ők munkavállalásuk során két aka-
dállyal is találkozhatnak, egyik a nemi, a másik a bevándorlói státusukból fakad.
Bianchi (2000) is kiemeli, hogy ami az üdül őmunkások többségét összekapcsolja,
az a velük szembeni gyanakvás, az ellenséges érzület, amit a helyi lakosság tanúsít
feléjük. Felhívja a figyelmet, hogy miközben egyre kiterjedtebbé válik a
globalizáció jelensége, addig a vándorlás egyre er ő sebb megszorításokkal bír. Akik
a fejlett világhoz képest kívülről érkeznek, szigorításokkal találják szembe magu-
kat, de a már említett nemi és etnikai diszkriminációval is szembe kell nézniük.
A munkaerőáramlás témájához szorosan kapcsolódnak a külföldi országban foly-
tatott tanulmányok is. A világban a tanulási célú migráció a nemzetközi mozgás
jelentős és egyre növekv ő szeletét adja (Rédei 2002). A diákok képzési célú mobili-
tása során a potenciális humánt őke áthelyez ődik egy másik országba, ahol gyarapo-
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 59
dáshoz vezet, ahonnan eláramlik, ott pedig veszteségeket okoz. Az egész életen át
folyó tanulás (longlife learning) terjed ő szemlélete tovább erősíti a tanulással össze-
függő , hosszabb utazásokat, melyek regisztrálása a nyugdíjas migrációhoz hason-
lóan nehézkes.
A nyugdíjas migráció idegenforgalmi vetületei
A turizmus és migráció kapcsolatának egyik eklatáns példája a nyugdíjas korú
népesség aktív életszakasza utáni lakóhelyváltoztatása. A nyugdíjas migráció élet-
stílus-orientált, résztvev ői sokszor el őidézőivé válnak a dezurbanizációs folyama-
toknak. A szakirodalomban többféle kategorizálás létezik, mindegyikben közös,
hogy megmutatkozik bennük a nyugdíjas korú migráció bonyolultsága és más láto-
gatóktól, migránsoktól való megkülönböztetése (Williams—Hall 2000). A nyugdíjas
korú migráció okait az öreged ő népesség számának b ővülésében, a meghosszabbo-
dott és egyre aktívabbá váló id ős kor kiteljesedésében, a változó nyugdíjas minták-
ban, a növekv ő jövedelmekben, a munkával és a szabadid ővel kapcsolatos bővülő
ismeretekben kell keresni. A nyugdíjas migráció 3 f ő motivációja: a család újra-
egyesítése, visszatérés a szül őföldre, szabadid ős helyek felkutatása. Truly (2002) az
amerikai nyugdíjasok Mexikóba történ ő migrációjának bemutatása kapcsán megál-
lapítja, hogy a nemzetközi nyugdíjas migráció dinamikus területét képviseli a kuta-
tásoknak. Véleménye szerint a turizmus sokkal inkább id őszakos, mint maga a
nyugdíjas migráció. Az USA nyugdíjasainak 21%-a migráns, és ez az arány növe-
kedni fog, amikor nyugdíjba vonul a „BabyBoom" nemzedék. Állítása szerint a
korábbi utazások kulcsszerepet játszanak a nyugdíjas migrációs döntésekben. A
migrációban leginkább Lee modellje érvényesül, a tér el őnyei vonzó hatások lehet-
nek, míg a személyes tragédia, vagy bármely társadalmi, kulturális, vagy gazdasági
ok taszítást eredményezhet. Williams—King—Warnes—Patterson (2000) a téma vizs-
gálata kapcsán arra jutottak, hogy a nemzetközi nyugdíjas migrációra az egész
életen át tartó karrier utazások mellett számos tényez ő is hat: egyre inkább elmo-
sódnak a határok otthon és nyaraló, munka és szabadid ő között, az utazási dönté-
seknél el őtérbe kerül a rokonok és barátok meglátogatásának szükségessége is.
Négy dél-európai ország (Olaszország, Málta, Spanyolország, Portugália) egy-egy
régiójában él ő, összesen 825 brit nyugdíjas között végzett felmérés alapján megál-
lapítják, hogy a nyugdíjas migrációban résztvev ők miel őtt megtették, már évekkel
megelőzően gondolkodtak a költözésen, így ez nem egy egyszer ű, hirtelen elhatá-
rozott költözés, hanem egy hosszú, döntési-mérlegelési folyamat eredménye. Felté-
telezték, hogy egy kétlépcs ős folyamatról van szó, amelyben els ő maga a migrációs
döntés, a második a célállomás kiválasztása. A megkérdezettek egyik fele valóban
azt mondta, hogy több alternatívából is választhatott, a másik pedig azt, hogy csak
egyből, tehát nehezen bizonyítható az egylépcs ős (az utazás tényének és célállomá-
sának együttes kiválasztása) vagy a kétlépcs ős modell kizárólagossága.
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
60 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s4
2. TÁBLÁZAT
A nyugdíjas célterületek választásának legfontosabb motívumai a
Mediterránumban (%)
(The Most Important Motivations of Pensioner's Objectives
in the Mediterranean)
Nyaralás Munka Család Összes
Toscana 47,8 23,3 28,9 100
Málta 51,9 19 29,1 100
Costa del Sol 87,3 4,7 8 100
Algarve 86,8 7,4 5,8 100
Összes 72,5 11,5 15,9 100
Forrás: Williams et al (2000).
A ,jó" helyet keres ő migránsok nem költöznek olyan környezetbe, amelyet az-
előtt nem látogattak rendszeresen, s őt a korábbi szabadságokat a döntés legfonto-
sabb forrásaként értelmezik (2. táblázat), de vannak olyan kutatók, akik vitatják,
hogy az érintettek a mentális térképükben keresnék a költözés célterületét. Nincs
tehát teljes konszenzus a kutatók között a turisztikai élmény els ődlegességét tekint-
ve sem. A turizmusból szerzett tapasztalatok nem egyforma mértékben befolyásol-
ják a migrációs döntést. Egy nyaralás vagy egy rokonlátogatás nem ugyanazt a
tapasztalatot jelenti, nem egyforma a megszerezhet ő információ mélysége. Az üdü-
lések ugródeszkaként szolgálhatnak ebben a folyamatban egy nyaraló (második
otthon) megvásárlásához. A döntés során fontos kapcsolatnak tekinthet ő a második
otthon birtoklása, amely fokozatos átmenetet jelent a rövid nyaralás, a szezonális
tartózkodás és az állandó letelepedés között.
Turizmus és a határon átnyúló társadalmi kapcsolatok
A baráti és rokoni kapcsolatok földrajzi b ővülése ösztönzőleg hat a világban ész-
lelhető migrációra. Az egyének eltér ő életstratégiájuk révén egyre távolabb kerül-
hetnek egymástól, a kapcsolattartás a turizmuson keresztül mégis megoldott. Feng
és Page (2000) az ázsiaiak Új-Zélandra való migrációját tanulmányozva megálla-
pítják, hogy a szigetcsoport kínai populációjának növekedésében a bevándorlás
fontos szerepet játszik, így napjainkban a kínaiak a legnagyobb ázsiai kisebbséget
képviselik az országban. Az etnicitás növekv ő tényezője a barát és rokonlátogatás-
okkal motivált turizmusnak. Az etnikai turizmus lényege, hogy a benne részt vev ő
külföldiek anyaországba való ideiglenes visszatérése vagy ideiglenes munkavállalá-
sa folyamatos letelepedés nélkül valósul meg. Az etnikai turizmus még akkor is
hasznot hoz, ha a benne részt vev ők nem szállnak meg kereskedelmi szálláshelye-
ken. A szerz őpáros Aucklandban végzett, 358 kérd őív eredményeit feldolgozó
vizsgálata szerint a kínaiaknál a tradíciók és a családi értékek rendkívül fontosak
(ez a vallásukra, a konfucianizmusra is visszavezethet ő), így a bevándorló kínaiak
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 61
utazásaí a család által meghatározottak, amelyen belül a gyerekek is befolyással van-
nak az utazási döntésre. A kínaiak 62%-a mindig családdal utazik, 80%-uk utazása
megszervezéséhez utazási irodát vesz igénybe, 79%-uk Kínába hazatérve saját
házában száll meg.
Beer (2000) vizsgálata a turizmus és a társadalmi kapcsolatok migrációs hatásai-
nak sajátos elemére világít rá. Kutatása szerint sok házasság köttetik a fülöp-
szigeteki n ők és az odalátogató, els ősorban német férfiak között. A kilencvenes
években a rokoni hálózatok és a barátok voltak a német—fülöp-szigeteki házasságok
fő közvetítői, a már Németországban él ő, egykor fülöp-szigeti n ők segítettek össze-
hozni az otthon él ők számára a kapcsolatokat. El őször a férfinak kellett a szigetekre
utazni, mert a turistavízumot a n ők számára nagyon nehezen lehetett megszerezni.
A német férfi gyakran már kiutazásakor tudja, hogy ott oltár elé vezeti a kiválasz-
tott n őt. Az utazás fő motivációja, hogy a fülöp-szigeteki n ők köztudomásúan ideá-
lis feleségekké válnak, amire az útikönyvek is felhívják a figyelmet, de ügynöksé-
gek is dolgoznak erre a piacra, házassági szafarik, vagy újságban meghirdetett
ajánlatok révén. A Fülöp-szigeteken rituális szertartással rendezik az álomesküv őt,
és Németországban anyakönyveznek. A német férfi rokonai, barátai már az eskü-
vőn megismerkedhetnek a fülöp-szigeteki n őkkel, unokahúgokkal, ami tovább
gerjeszti a „házasságturizmust". A szigeteken a prostitúció er ős kulturális aspektust
kap, a kapcsolatokat sokkal inkább a m űvészet (hospitally girls, cultural dancer),
mint a sex hatja át. Itt a sex-turizmus házasságturizmussá fejl ődött. Az otthon él ők-
nek a külföldi rokoni hálózatok igen fontos gazdasági er őforrást jelentenek.
Szabó (2002) a gyermekmigrációval kapcsolatos ismeretek elemzésekor tár fel
olyan tényez őket, amelyek átvezethetnek a turizmus témakörébe. A gyermekek
sajátos motivációját jelentik a migrációs utazásoknak. A külföldön jövedelemszerz ő
tevékenységet folytató aktív személyek vagy hazautaznak a gyermekeikhez, vagy a
gyermekeket hozatják ki magukhoz. A második esetben a gyermek egyértelm űen
turistává válik. A gyermekek akár kedvezményezettek, akár áldozatok, a legtöbb-
ször passzív résztvev ői a folyamatoknak, azonban szocializálódásukhoz hozzátarto-
zik az utazás, így feln őve nagyobb eséllyel válhatnak valódi turistává.
Az aktív életszakaszban bekövetkez ő, jobbára küls ő tényező hatására történ ő ki-
vándorlás, az emigráció is számos idegenforgalmi vonatkozást hordoz magában.
Kezdetben a fejletlen közlekedési eszközök miatt az emigráció egyirányú volt, az
Atlanti-óceánt jobbára csak egyszer szelték át, ma turistaként gyakran hazalátogat-
nak a tengerentúlról, ami újabb mozgást idézhet el ő, de könnyebben visszatérhet-
nek a szül őföldre a nyugdíjazás, a siker, vagy a kudarc miatt is, persze megtakarí-
tott pénz, és leginkább a humán t őkének nevezhet ő nyelvtudás birtokában
(Williams—Hall 2000). Akik visszajönnek, nyelvtudásuk birtokában elhelyezked-
hetnek az idegenforgalomban, vagy vállalkozók lehetnek, mert annyi pénzt tudnak
megtakarítani, amennyi egy kis- vagy középvállalkozáshoz elegend ő, de előfordul,
hogy csak házat vesznek és kiadják a turistáknak.
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
62 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s4
Cluzeau (2001) is rámutat arra, hogy Korzika, Spanyolország, Madagaszkár tör-
ténelme kitermelt olyan diaszpóra csoportokat, akik kénytelenek voltak elmenekül-
ni szülőföldjükről vagy saját maguk elhatározásából máshol telepedtek le. A turiz-
musban is komoly szerepet játszik a diaszpórák jelenléte. Vannak, akik ezt etno-
turizmusnak vagy közösségi turizmusnak nevezik. A turizmus olyan társadalmi
tényező , amely újraéleszti, szorosabbra f űzi a diaszpórában él ők meglazult kapcso-
latait az anyaországgal. Az emigránsok hosszabb id őtartamra hazatérve nem vesznek
szálláshely-szolgáltatást igénybe, inkább ingatlant vásárolnak maguknak, így ingat-
lanügynökök dolgoznak az emigrációban él ők keresletének felkeltésére. 2000-ben a
Marokkóban megfordult 4,37 millió turistából közel 1,65 millió volt a külföldön
élő marokkói. A diaszpóra azzal, hogy aktívabban védi az eredeti környezetet, ahol
felnőtt, gátolhatja is a turizmus fejl ődését, például Bretagne-ban a hazatér ő breto-
nok felvásárolják az ingatlanokat, és nem járulnak hozzá a fejlesztésekhez. A hábo-
rúk is el őmozdítják a diaszpórából történ ő hazatérést, így a vietnámi—francia vagy
az algír—francia katonai konfliktus után sokan utaztak vissza szül őföldjükre a Fran-
ciaországban él ő algírok vagy vietnámiak közül.
A migránsok társadalmi összetartozása és a velük szembeni averzió vezetett New
Yorkban az egykori bevándorlók által létrehozott ún. migrációs negyedek (kínai,
olasz) kialakulásához, amelyek jellegzetes szegregációjuk és er ősödő identitásuk
révén napjainkban idegenforgalmi vonzer őként is szolgálnak. Útikönyvek tucatjai
hívják fel arra a látogatók figyelmét, hogy az USA keleti partjának metropoliszában
található „Chinatown" és „Little Italy" olyan mili ővel rendelkezik, amely máig őrzi
az egykori bevándorlók értékvilágát.
A nyaralás és a vidéki életmód szerepe a migrációban
A szociálgeográfia szempontjából az idegenforgalom az emberi lét egyik alap-
funkciója, mert az üdülés, az idegenforgalom a szabadid ős tevékenység egyik for-
mája, lehetséges módja (Berényi 1997). Azzal, hogy a szabadid ő-eltöltés társadalmi
méretűvé vált, és az individuális és szervezett szabadid ő-eltöltési formákra diffe-
renciált funkcionális rendszer épült, kialakult a társadalmi tevékenység csoport-
specifikus jellege is, amely térben és id őben felismerhetővé vált. A gazdasági fejl ő-
déssel, s ezzel összefüggésben a munka termelékenységének növekedésével csökken a
munkavégzésre fordított id ő, és ezzel mind több társadalmi csoport számára nyílik meg
a lehetőség, hogy az egyre növekv ő szabadidejét megtervezze. A közlekedés fejl ődése
pedig lehetővé teszi a térbeli mobilitást, azt, hogy az ember a szabadid ő egy részét a
lakáson, illetve lakóhelyén kívül töltse.
Általános megállapítás, hogy a hétvégi pihenéssel összefügg ő térbeli mobilitás a
központtól mért 30 km-es övezeten belül a leger ősebb. A 30-100 km közötti távol-
ságban már az üdül őházak dominálnak, amelyeket már nem minden hétvégén vesz-
nek igénybe, míg az ennél nagyobb távolságra lév ő üdülőházakat, üdül ő lakásokat,
apartmanokat már csak többnapos szabadid ő vagy nyári és téli szabadságok idején
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 63
használják. A szabadid ős funkciók kialakulása egy település környezetében nem-
csak a vendégek mint térhasználók mobilitását jelenti, hanem indikálhatja az őket
kiszolgáló munkaer ő mozgását is:
a) A hétvégi ház és üdül őövezetek kialakulásával kapcsolatos építkezés fellendíti
a helyi építőipart (építőanyag-kereskedés, fuvarozás), megn ő a szakemberek
iránti igény (kőműves, ács, asztalos, burkoló, fest ő stb.), ami kedvez ő hatással
van a helyi foglalkoztatásra, de el őidézi az idénymunkások megjelenését is. A
funkció kiépülésével pedig a keresked ő-szolgáltató funkció is növekedésnek
indulhat (kiskereskedés, vendégl ők).
b) Az üdülő jellegű településeken és övezetekben, a térhasználók számától füg-
gően megjelennek a szakboltok: kertészeti, barkácsboltok, differenciált igé-
nyeket kielégít ő üzletek és vendégl ők, cukrászdák stb. Ha az üdül ő és pihenő-
terület használata er ősen szezonális (a Balaton-környék, Dél-Európa tenger-
partjai vagy az Alpok síterepeinek többsége), akkor a településnek, illetve te-
rületnek jelent ős időszakos munkaerő vonzása lehet. Az üdül ő és pihenőterü-
leteken megn őhet a kett ős foglalkozású családok száma azzal, hogy a család
rendszerint n ő tagja szezonális vagy állandó munkát vállal az új „iparban".
c) A mobil szabadidős szállástípust preferálók térhasználata (camping
caravaning) is növekv ő szervezettséget mutat. Ez a jelent ős vonzótényez ővel
rendelkező települések vagy tájak esetében már szervezett fogadást feltételez,
ami szintén foglalkoztatással jár, s lehet bizonyos munkaer ő vonzása is.
A nemzetközi és a belföldi migráció a nyaralótulajdonosok tekintetében összemo-
sódik. A nyaralás életstílusváltás, de azt a háztartásvezetés módosításának szándé-
ka, vagy sajátos életkori szakaszok is motiválhatják. A letelepedésre alkalmas vidé-
ki területek, vagy a külvárosi, eredeti funkcióját tekintve mez őgazdasági térségek
rendszeresen céltábláivá válnak a migránsok vágyainak (Williams—Hall 2000). Az
adott mez őgazdasági területen végbemen ő funkcióváltás (parcellázást követ ő beépí-
tés) a gazdaságosan megm űvelhető földterületek elfogyásához vezethet, de a
migránsoknak már lakott vidéki területekre való beköltözése révén megindulhat a
falusi dzsentrifikáció, ami akár az egykori dominánsan agrár-jelleg ű területek
revitalizációjával is járhat.
Rudzitis (1991) kiemeli, hogy a migrációs döntésekben a nem gazdasági ténye-
zőknek nő a szerepe. A leggyakoribb nem gazdasági tényez ő az időjárás, de a szol-
gáltatások mennyiségi, min őségi jellemzőinek is fontos szerepük van. A nem gaz-
dasági tényez ők megnehezítik a migrációs folyamatok modellezését, mivel szinte
végtelen változatosságát adják a változóknak. A kutatók eddig kevés figyelmet
szenteltek a nem nagyvárosi migrációnak, és nem volt a kérdésnek egységes elmé-
lete sem. A decentralizációhoz (dezurbanizációhoz) a nagyvárosokból kiköltöz ő
emberek mellett, a városi területekr ől kiáramló vállalatok is hozzájárulnak. Ami
egyedivé tesz egy helyet, azt nem a piac szolgáltatja, ugyanis a tiszta környezet, a
szabad tér, a vadon, a jó iskolák és barátságos szomszédok nem tipikus piaci tényez ők
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
64 Michalkó Gábor—Illés Sándor—Berényi István TÉT XVII. évf. 2003 s4
(legalábbis sokáig nem tekintették annak). A helyi politikának arra kell törekednie,
hogy ezeknek az értékeknek a fejlesztésére, megvédésére helyezze a hangsúlyt.
Távlatok
A turizmus és migráció közötti kapcsolatok szerteágazó problematikájának jelen
tanulmányban bemutatott — els ő sorban a népességföldrajz, a turizmusföldrajz és a
szociálgeográfia nemzetközi eredményeit alapul vev ő — áttekintése a mobilitás két
alapvető formájában érvényesül ő szimbiózis gyökerének feltárását kívánja szolgál-
ni. Egyrészt bizonyítást nyert, hogy léteznek azok a találkozási pontok, amelyek a
turizmus és migráció viszonylatát tekintve a két jelenség értelmezésében elenged-
hetetlen szemléletváltásra ösztönöznek, másrészt megteremtette azokat az elméleti
alapokat, amelyek mentén a vizsgálatok tovább folytatódhatnak. A kutatás során
egyértelmű vé vált, hogy az egyes problématerületek elmélyültebb, primer források-
ra alapozódó feltárása nemcsak a kérdéseket tudományos igényességgel vizsgáló
kutatói körök, hanem az államigazgatás szempontjából is kívánatos. A hiányzó
információk jelent ős mértékben el ő segíthetik az európai uniós csatlakozásunk fo-
lyamatában kardinális kérdésnek t űnő migráció, és az azzal igazoltan szoros kapcso-
latot mutató turizmus terén a két folyamat befolyásolására irányuló döntéshozatalt.
Jegyzetek
A tanulmány alapját képez ő kutatást az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatta.
2
http://www.geog.nau.edu/igust/migration.html
Irodalom
Aitken, C.—Hall, M.C. (2000) Migrant and International Skills and their Relevance to the Tourism
Industry: Fact and Fiction in the New Zealand Context. — Tourism Geographies. 1. 66-86. o.
Beer, B. (2000) Deutsch-philippinische Ehen: Tourismus, Familienferien und Verwandtenbesuche. —
Tourismus Journal. 4.3. 349-365. o.
Bell, M.—Ward, G. 2000: Comparing temporary mobility with permanent migration. — Tourism
Geographies. 2.1. 87-107. o.
Berényi I. (1997) A szociálgeográfia értelmezése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Bianchi, R.V. (2000) Migrant tourist-workers: Exploring the 'contact zones' of post-industrial tourism.
2. 107-137. o. —CurentIsueinTourism.
Cluzeau, O.C. (2001) Les diasporas, acteurs méconnus du tourisme. — Espaces. 5. 52-55. o.
Feng, K.—Page, S.J. (2000) An exploratory study of the tourism, migration-immigration nexus: travel
experiences of Chinese residents in New Zealand. — Current Issues in Tourism. 3. 246-281. o.
Illés S. (2000) Belföldi vándormozgalom a XX. század utolsó évtizedeiben. Kutatási jelentések 63. KSH
NKI, Budapest.
Illés S. (2001) Külföldiek az Európai Unióból. — Statisztikai Szemle. 2. 162-177. o.
Massey, D.S. (2001) A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés. — Sik E (szerk.) A migrá-
ció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest. 9-40. o.
Michalkó G. (2002) Turizmus: praxis vagy tudomány? (A turizmus tudománytani és fels őoktatási kérdései
Magyarországon). — Aubert A. (szerk.) Kutatás a turizmusban — A turizmus aktuális kérdései Magyar-
országon. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. 84-96. o.
Rédei M. (2001) Demográfia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Michalkó Gábor - Illés Sándor - Berényi István :
Adalékok a turizmus és a migráció kapcsolatának elméleti megközelítéséhez.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 51-65. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Adalékok a turizmus és a ... 65
Rédei M. (2002) A külföldön tanuló magyar diákok — a Magyarországon tanuló külföldi diákok. — Illés S.—
Lukács É. (szerk.) Migráció és statisztika. Kutatási jelentések. KSH Népességtudományi Kutatóintézet,
Budapest. 113-133. o.
Rudzitis, G. (1991) Migration, sense of place, and nonmetropolitan vitality. — Urban Geography. 1.
80-88. o.
Szabó P. (2002) A gyermekek vándorlása — családegyesítés. — Illés S.—Lukács É. (szerk.) Migráció és
statisztika. Kutatási jelentések. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 97-111. o.
Timothy, D. (1995) Intemational Boundaries: New Frontiers for Tourism Research. — Progress in
Tourism and Hospitality Research. 1.141-152. o.
Tóth P.P. (1997) Haza csak egy van? Menekül ők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon,
(1988-1994). Püski Kiadó, Budapest.
Truly, D. (2002) International retirement migration and tourism along the Lake Chapala Riviera:
developing a matrix of retirement migration behaviour. — Tourism Geography. 3.261-281. o.
Williams, M.A.—Hall, M.C. (2000) Tourism and Migration: New Relationships Between Production and
Consumption. — Tourism Geographies. 1.5-27. o.
Williams, M.A.—King, R.—Warnes, T—Patterson, G. (2000) Tourism and international retirement
migration: new forms of an old relationship in southern Europe. — Tourism Geographies. 1.28-49. o.
Zolberg, A. (2001) Újabb hullámok: migrációelmélet egy változó világban. — Sik E (szerk.) A migráció
szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest. 41-57. o.
CONTRIBUTIONS TO THE THEORETICAL APPROACH
OF THE RELATIONSHIP BETWEEN TOURISM AND
MIGRATION
GÁBOR MICHALKÓ - SÁNDOR ILLÉS -
ISTVÁN BERÉNYI
Taking into account that an important feature of the migration process is travelling, certain
phases of the phenomenon can be conceived as part of tourism, one of the most profitable
and prospective industries of today. In spite of the obvious links between tourism and
migration their academic research being pushed to the background might be attributed to the
difficulties in an exact distinguishing between the two. Since the change of political regime
(1990) there have been 25-30 million crossings of the border in the Republic of Hungary
annually, which is a significant number with regard to the territorial extent and population of
the country. Scant information is available if the entering foreigners should be considered
tourists or migrants. As a consequence of the Trianon Peace Treaty, intentions of Hungarians
living beyond the border to resettle to Hungary have never ceased and they are maintained
by tourist visits to relatives and by living contacts. Moreover, Hungary presents an attraction
to foreigners arriving from the European Union or overseas who have got acquainted with
the attractions of Hungary and decided to settle here. Inland migration is motivated by pull
of labour force, push by intense tourism turnover and by conversion of second homes to
permanent housing. The study presents a theoretical overview of the problem followed by
the analysis of the spatial aspects of tourism and migration including methodological
connotations.