Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
Tér és Társadalom XVII. évf. 2003 s 1: 131-183
KITEKINT Ő
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ OKTATÁSPOLITIKÁJA
(The European Social Fund and the Educational Policy of the
European Union)
FORGÁCS ANDRÁS
Kulcsszavak:
Európai Unió Európai Szociális Alap Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek Nemzeti Fejlesztési Terv
oktatáspolitika humánerőforrás-fejlesztés egész életen át tartó tanulás
Az elmúlt néhány év során az Európai Unió felfogásában az oktatáspolitika úm. felértékel ődött, a közös-
ségi dokumentumokban az oktatást és a képzést olyan stratégiai ágazatnak tekintik, amely a humáner ő-
forrás-fejlesztés pilléreként az Unió, illetve a tagállamok versenyképességének, kiegyensúlyozott társa-
dalmi, gazdasági fejlődésének nem csupán el őfeltétele, hanem generálója is. A tanulmány els ődleges
célja annak bemutatása, hogy az Európai Szociális Alap milyen formában támogatja, ill. támogathatja
az oktatási, képzési rendszerek fejlesztését, korszer űsítését. A szerz ő ezzel összefüggésben vizsgálja azt is,
hogy az uniós csatlakozás nyomán Magyarország számára milyen pótlólagos potenciális fejlesztési
források nyílhatnak meg az oktatás, képzés területein, valamint, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv e tekin-
tetben milyen konkrét elgondolásokat tartalmaz.
Bevezetés
Az oktatáspolitika európai uniós felfogásában figyelemre méltó és min őségileg
újszerű fejlemény, hogy az elmúlt 5-6 esztend őben született átfogó politikai, vala-
mint specifikusan az oktatási, szakképzési kérdéseknek szentelt közösségi doku-
mentumok, az oktatást és a képzést kivétel nélkül olyan stratégiai ágazatnak tekin-
tik, amely a humánerőforrás-fejlesztés pilléreként a Közösség és a tagállamok ver-
senyképességének, kiegyensúlyozott társadalmi, gazdasági fejl ődésének nem csu-
pán el őfeltétele, hanem motorja is. Ezzel összhangban, az oktatás, képzés helyzetét,
feladatait, fejlesztési céljait mindenkor a gazdasági növekedés, a foglalkoztatáspoli-
tika és a szociálpolitika átfogó összefüggéseibe ágyazottan vizsgálják, ill. határoz-
zák meg.
Egyértelműen kimutatható, hogy a Közösség vezet ő politikusai, csakúgy mint az
Európai Bizottság és a tagállamok oktatási-képzési politikáját irányító felel ős té-
nyezők — természetesen nem függetlenül az OECD, az UNESCO, a Világbank és
más nemzetközi szervezetek, tudományos m űhelyek égisze alatt az oktatás és kép-
zés gazdasági, társadalmi összefüggéseivel foglalkozó sok évtizedes és ma is folyta-
tódó széles körű empirikus és elméleti pedagógiai, szociológiai, közgazdasági kuta-
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
132 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
tások eredményeit ől és következtetéseit ől — az oktatás és képzés min őségi, tartalmi,
szervezeti aspektusaival és hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket nem egyszer ű-
en az oktatás vagy a pedagógia gyakran sz űknek bizonyuló bels ő logikájából kiin-
dulva, egyfajta hagyományos felfogásban közelítik meg. Arra keresik és adják meg
a válaszokat, hogy:
1) figyelembe véve az Unió egészének és az egyes tagállamoknak a fejlettségét,
a globalizáció, a tudásalapú társadalom építésének viszonyai között közös-
ségi szinten mi az oktatás és képzés helye, szerepe az EU nemzetközi ver-
senyképességének er ősítésében;
2) konkrétan milyen számszer űsíthető mennyiségi és min őségi követelmények-
nek kell a szektornak megfelelnie ahhoz, hogy a jelen viszonyok között a le-
hető leghatékonyabban hozzájáruljon a munkanélküliség, a társadalmi kire-
kesztődés leküzdéséhez, a társadalmi-gazdasági kohézió er ősítéséhez; mi-
lyen kapcsolódások léteznek e szakmapolitikai szektorok között;
3) közösségi szinten melyek lehetnek a legalkalmasabb, legcélravezet őbb esz-
közei, módszerei a közösen azonosított célok megvalósításának, melyek le-
hetnek a célok megvalósítását szolgáló közösségi támogatás formái, és mek-
kora lehet annak volumene?
E kérdések napirendre kerülése vitán felül bizonyítja, hogy az oktatás, képzés sze-
repének, a közösségi politikákon belüli helyének a megítélésében egy új korszak
köszöntött be. Ezúttal már nem csupán a közösségi oktatáspolitika stratégiai céljai-
nak újszerű megfogalmazásáról van szó, hanem megtörtént a stratégia artikulálása,
azaz a megvalósítását szolgáló konkrét mennyiségi és min őségi célok kijelölése,
továbbá a célok elérését biztosítani hívatott tetemes nagyságrend ű közösségi támoga-
tási források azonosítása, oly módon, hogy az egyidej űleg ösztönz őleg hasson a közö-
sen elhatározott célok valóra váltását segít ő nemzeti erőforrások mozgósítására is.
A közösségi támogatási források érdemleges növelésére annál inkább is szükség
volt, mert a kilencvenes évtized közepéig közvetlenül az oktatással, képzéssel (és
ifjúságpolitikával) kapcsolatos kiadásokra az EU teljes költségvetésének mindössze
0,3-0,5%-a jutott. Ezek az összegek pedig, szerény nagyságrendjüknél fogva nem
lehettek alkalmasak az oktatás, képzés területén megfogalmazott nagyszabású kö-
zösségi fejlesztési elgondolások valóra váltásának ösztönzésére, ill. finanszírozására.
Magától értetődően megfogalmazódott, hogy a valamennyi tagállamban és közös-
ségi szinten el őtérbe került foglalkoztatáspolitikai, szociális gondok, feszültségek
leküzdése, csakúgy, mint a nemzetközi gazdasági, tudományos „küzd őtéren" is
versenyképes tudásalapú társadalom teljes kör ű kiépítése érdekében nem csupán a
tagállamoknak kell fokozott er őfeszítéseket tenni az oktatási és képzési rendszerek
fejlesztése, tartalmi megújítása, min őségének javítása tekintetében, hanem ezen
célok valóra váltását az Európai Uniónak és intézményeinek a közösségi politikai
célok artikulált megfogalmazásával, s számottev ő pénzügyi forrásokkal is támogat-
nia, segítenie kell, továbbá ezeken a területeken közvetlenül is ösztönöznie, szer-
veznie kell a tagállamok közötti együttm űködést, tapasztalat- és információcserét.
Mindez egyik legfontosabb el őfeltétele annak, hogy az Unió elérhesse a 2000. már-
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 133
ciusi Lisszaboni csúcsértekezleten kit űzött stratégiai célját, nevezetesen, hogy a
Közösség 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejl ődő térsé-
gévé váljon.
Az EU végeredményben a Strukturális Alapokban, mindenekel őtt az Európai Szo-
ciális Alapról (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló
alapdokumentumokban fogalmazta, ill. jelölte meg a Közösség által „felvállalt"
oktatási, szakképzési célokat és a megvalósításukat segít ő finanszírozási forráso-
kat.' Ez nagyságrendekkel megnövelte a fejlesztésre rendelkezésre bocsátható
közösségi pénzügyi eszközöket.
A továbbiakban a tanulmány érdemben els ősorban azzal kíván foglalkozni, hogy
milyen formában támogatja, ill. támogathatja az Európai Szociális Alap 2 az oktatá-
si, képzési rendszerek fejlesztését, korszer űsítését, illetve a rendszerek szerepl őinek
(pedagógusok, oktatók, tanulók, diákok) oktatását, képzését, továbbképzését, vala-
mint, hogy a tagállamok mindezidáig milyen módon hasznosították az ESZA-t az
oktatási, képzési rendszer fejlesztésére. Ezzel összefüggésben rövid vizsgálat tár-
gyává tesszük, hogy Magyarország számára az uniós csatlakozás nyomán milyen
pótlólagos potenciális fejlesztési források nyílhatnak meg az oktatás, képzés terüle-
tein, valamint, hogy ez ideig a közösségi er őforrások igénybevételére kidolgozott
Nemzeti Fejlesztési Terv e tekintetben milyen konkrét elgondolásokat tartalmaz.
Az oktatás és a szakképzés helye, szerepe az Európai Szociális Alap
céljainak a megvalósításában
Az Európai Szociális Alap (ESZA) mintegy négy évtizedes története jól példázza
a humánerőforrás-fejlesztés tartalmával és jelent őségével kapcsolatos közösségi
felfogás alakulásának irányát és dinamikáját. Az alap tevékenysége már a kezdetek-
től fogva közvetlenül kapcsolódott a képzéshez, hiszen a Római Szerz ődés az
ESZA egyik kiemelt feladatát a munkavállalók szakmai és földrajzi mobilitását
segítő át- és továbbképzések támogatásában jelölte meg. A támogatás azonban csak
a feln őttképzésben érintett aktív munkavállalók viszonylag korlátozott célcsoportját
ölelte fel, s nem terjedt ki pl. sem a munkanélkülivé vált munkavállalókra, sem az
iskolából kikerült szakképzetlen fiatalokra, vagy éppenséggel figyelmen kívül
hagyta a tartós munkanélkülieket, a gazdasági, technológiai változások okán mun-
kanélküliséggel fenyegetett, s a társadalmi kirekeszt ődés veszélyeinek különösen
kitett különböző társadalmi, etnikai csoportokat. Annak idején gyakorlatilag fel sem
merülhetett, hogy a kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozó oktatási 3 rendszerek
(köz- és fels őoktatás), valamint azok szerepl ői (tanulók, diákok, pedagógusok,
oktatási döntéshozók stb.) az ESZA forrásaiból közvetlenül közösségi támogatás-
ban részesüljenek, és ezáltal ilyen vagy olyan formában tulajdonképpen a közösségi
szabályozás alanyaivá váljanak.
A Közösség bels ő gazdasági-társadalmi viszonyaiban bekövetkezett kedvez őtlen
folyamatok, az EU gazdaságilag elmaradottabb államokkal történt kib ővülése, va-
lamint az élez ődő nemzetközi gazdasági versengés együttes hatására került sor az
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
134 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
ESZA sorozatos reformjaira (1971, 1977, 1988, 1993, 1999). Ezek a reformok —
mintegy visszatükrözve a humán er őforrások fejlesztésének stratégiai jelent őségéről
vallott mértékadó tudományos nézetek fokozatos térhódítását és közösségi szint ű
befogadását — egyfel ől fokozatosan növelték az ESZA rendelkezésére bocsátott
közösségi források nagyságrendjét, másfel ől szélesítve és gazdagítva tevékenységi
körét lépésrő l-lépésre az ESZA középpontjába helyezték a gazdasági-társadalmi
kohézió erősítésére hívatott ún. aktív munkaer ő-piaci beavatkozásokat, köztük az
oktatási, képzési tevékenységek támogatását. Innen már csupán egy lépés volt az ok-
tatási és képzési rendszerek fejlesztésének önálló fejlesztési célként, ún. tevékenységi
területként történ ő támogatása.
E nagy horderej ű és újszerű szemléletváltás alátámasztására 1999 tavaszán az EU
állam és kormányfőinek berlini találkozóján született döntés arról, hogy az 1997.
évi Amszterdami Csúcsértekezleten megfogalmazott Európai Foglalkoztatási Stra-
tégia céljainak megvalósítását kitüntetetten szolgálni hívatott Európai Szociális
Alap forrásait ezentúl nem csak szigorúan foglalkoztatáspolitikai célokra, hanem
közvetlenül az oktatási, képzési rendszerek fejlesztésére is igénybe lehet venni.
Arról is döntés született, hogy a különböz ő közösségi fejlesztési források (Struktu-
rális Alapok, Kohéziós Alap, közösségi oktatási, szakképzési akcióprogramok, K+F
keretprogramok stb.) összehangolt felhasználása révén fokozottabban biztosítani
kell a Közösség által finanszírozott programok szinergikus, azaz egymást kölcsönö-
sen erősítő és kiegészítő hatását4 .
Rendkívül jelent ős nagyságrend ű közösségi források allokálásáról született dön-
tés, hiszen az új programozási id őszak (2000-2006) hét esztendejében a strukturális
politika rendelkezésére álló 195,01 Mrd euró nagyságrend ű közösségi támogatási
alapok kereken 1/3-át, azaz mintegy 60 Mrd eurót szántak az Európai Szociális
Alap által támogatott tevékenységek finanszírozására.
Az Európai Szociális Alap feladatai az oktatás, képzés terén a
2000-2006-os programozási időszakban
Az Európai Szociális Alap 1960-ban történt létrehozásától kezdve — a munkavál-
lalók szakmai, földrajzi mobilitását segítend ő — kiemelt figyelmet fordított a mun-
kavállalók szakmai át- és továbbképzésére, ám nem foglalkozott átfogóan az okta-
tás és képzés foglalkoztatáspolitikai implikációival, még kevésbé biztosított célzot-
tan közösségi forrásokat az oktatási és képzési rendszerek korszer űsítésére. Az
ESZA mintegy négy évtizedes történetében, a 2000-2006 közötti id őszakra vonat-
kozó tanácsi rendeletben 5 fogalmazódik meg els ő ízben önálló célként és karaktere-
sen az oktatási és a szakképzési politikák és rendszerek korszer űsítésének kiemelt
támogatása. A Rendelet 2. cikkének c. pontja értelmében az ESZA támogatja az
„oktatás és a szakképzés fejlesztését", továbbá „az egész életen át tartó tanulás
részeként a munkaerőpiacra jutást és munkaer ő-piaci integrációt, a foglalkoztatha-
tóság javítását, valamint a munkahelyi mobilitást". A Rendelet 3. cikke konkrétan is
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 135
felsorolja az oktatás és szakképzés területén az Alap által támogatott tevékenysége-
ket. Így többek között, külön kiemeli:
— a kötelező iskoláztatás ( alapképzés és oktatás) fejlesztését,
— a pedagógusok, oktatók, szakoktatók továbbképzését,
— a tanoncképzést,
— a pályaorientáció és tanácsadás fejlesztését,
— a vállalkozások és az oktatási, szakképzési és az idevágó kutatásokkal foglal-
kozó intézmények közötti kapcsolatok fejlesztését,
— a kutatóhelyeken a posztgraduális jelleg ű továbbképzéseket vezet ők és műsza-
ki szakemberek számára.
A Rendelet nem hagy kétséget abban a tekintetben, hogy az oktatási, képzési te-
vékenységek támogatásának egyértelm ű célja az ESZA által megfogalmazott átfogó
célkitűzések megvalósításának segítése. 6
Az oktatási-képzési rendszerek fejlesztésének támogatása önálló célként (tevé-
kenységi területként) történt megjelenése természetesen a legkevésbé sem jelenthet-
te azt, hogy az ESZA rendeletben kiemelt további négy, ún. tevékenységi terület-
nek, nevezetesen
1) az aktív munkaer ő-piaci politikák támogatásának,
2) a kirekesztés elleni küzdelem jegyében az egyenl ő esélyek biztosításának a
munkaerőpiacra történ ő belépés terén,
3) a vállalkozói készségek, a munkaerő és a munkaszervezetek alkalmazkodó- és
innováció-képessége fejlesztésének,
4) továbbá a n ők munkaerő-piaci részvételi esélyei javításának'
ne lennének rendkívül komoly relevanciái az oktatás és a képzés szempontjából.
Más szóval a tág értelemben vett oktatás és képzés rendelkezésére álló eszközök és
intézmények változatos és széles skálája igen hatékonyan képes segíteni valameny-
nyi tevékenységi terület vonatkozásában a megfogalmazott szakpolitikai célok
megvalósítását, s őt, az oktatási, szakképzési rendszerek fejlesztése min őségének
javítása tulajdonképpen a Közösség foglalkoztatás-stratégiai céljainak valóra váltá-
sára szolgáló „eszköztár" szerves és nélkülözhetetlen, semmivel sem helyettesíthet ő
tartozéka.
A nők munkába állítását, munkaer ő-piaci esélyeik javítását (5. tevékenységi terü-
let) csakúgy, mint a kirekeszt ődés elleni küzdelmet (2. tevékenységi terület) igen
hatékonyan és közvetlenül segítheti az iskoláskor el őtti oktatás (óvoda) fejlesztése
és kiterjesztése. Az iskolai lemorzsolódás csökkentésének pedig a fiatalok munka-
erő-piaci (és társadalmi) integrációja szempontjából (is) vitális jelent ősége van. Az
is teljesen nyilvánvaló, hogy a munkaerő képzettségének javítása elengedhetetlen
feltétele a munkavállalók alkalmazkodóképessége, szakmai, földrajzi mobilitása
növelésének (4. tevékenységi terület). A képzés, továbbképzés különböz ő formái-
nak alkalmazása nélkül ugyanis el sem képlelhet ő a munkavállalók és a vállalatok
alkalmazkodóképességének javítása.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
136 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
E néhány kiragadott példa is bizonyítja az oktatás, szakképzés és a foglalkoztatás-
politika közötti szoros kölcsönös kapcsolatot, hiszen az ún. aktív foglalkoztatási
eszközök zöme közvetlenül, vagy közvetve oktatási, képzési jelleg ű.
A Tanács 2001-ben külön Állásfoglalásban s is felhívta a figyelmet az oktatás és
szakképzési politika fontosságára az Európai Foglalkoztatási Stratégia szempontjá-
ból. Az Állásfoglalás hangsúlyozza az oktatáspolitika össztársadalmi kontextusba
ágyazásának fontosságát, s ennek kapcsán meger ősíti az európai oktatási és képzési
rendszerek jövendő konkrét céljairól szóló jelentésben és az annak alapján készült
ún. részletes munkaprogramban (Report from the Education... 2001; Detailed Work
Programme... 2002) megfogalmazott hármas célkit űzést, nevezetesen: az oktatási
és képzési rendszerek hatékonyságának javítása (1), az oktatási és a képzési rend-
szerekhez történ ő széles körű hozzáférés megkönnyítése (2), az oktatási képzési
rendszerek nyitottá tétele (3), és a foglalkoztatási stratégiában megjelölt célok egy-
mást feltételez ő és kölcsönösen kiegészítő jellegét.
Az éves Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak és az oktatás, képzés
Az oktatás és szakképzés stratégiai szerepével és a szakpolitikák közötti koheren-
cia szükségességével kapcsolatos közösségi felfogás meger ősítését jelentették az
1998 óta évente közreadott ún. Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalakban 1999 óta
mind nyomatékosabban megfogalmazódó elvárások. Az Irányvonalak ugyanis egy-
fajta vezérfonalként, elvi és gyakorlati iránymutatásként szolgálnak a tagállamok
számára a foglakoztatási stratégia céljainak nemzeti keretek közötti megvalósításá-
nak konkrét programját tartalmazó ún. éves Nemzeti Akcióprogram (NAP) elkészí-
téséhez, csakúgy, mint a NAP-ok végrehajtásának közösségi szint ű értékeléséhez.
Az Irányvonalakba 2001-t ő l gyakorlatilag beépültek a Lisszaboni Csúcsértekezlet
döntései nyomán a Közösség oktatáspolitikai gyakorlatának újszer ű vonásai, noha
pl. az. egész életen át tartó tanulás ügye már 1999 óta szerepel az irányvonalakban.
A 2001. évi Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalakban9 azonban első ízben fogalma-
zódott meg horizontális, azaz valamennyi (4), ún. pillér alá sorolt konkrét fejlesztési
célban megjelenítend ő feladatként az egész életen át tartó tanulás stratégiája l° al-
kalmazásának követelménye. Ez egyértelm ű vé tette, hogy a Tanács felfogása sze-
rint az egész életen át tartó tanulásnak mind a négy pillérben (foglalkoztathatóság,
alkalmazkodóképesség, vállalkozói készség javítása, n ők és a férfiak közötti esély-
egyenl őség el ő mozdítása) megjelölt célok elérésében érdemi szerephez kell jutnia.
Az Irányvonalakat felvezet ő Tanácsi határozat külön is felhívja a figyelmet arra,
hogy az Irányvonalak gyakorlati megvalósításának menetében — azaz a NAP-okban
— a tagállamoknak törekedniük kell a Lisszaboni Csúcsértekezlet döntéseiben ki-
emelt oktatáspolitikai prioritásokkal (az alapfokú, a közép- és a fels őoktatási rend-
szerek, továbbá a továbbtanulás és -képzés fejlesztése oktatási és képzési rendszere-
inek fejlesztése, az emberi er ő források fejlesztésére fordított éves kiadások lényeges
növelése stb.) való összhang és konzisztencia biztosítására.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 137
Ha sorra vesszük az Irányvonalak négy pillére alatt megfogalmazott célokat, lép-
ten-nyomon olyan konkrét feladatokba „ütközünk", amelyek megvalósításában az
oktatási-képzési rendszerekre számottev ő feladatok hárulnak. Íme néhány példa:
A foglalkoztathatóság növelése (I. pillér)
Mind a tartós munkanélküliek munkaer ő-piaci visszaillesztése, mind az id ősek
aktív támogatása, illetve a munkaer ő-piaci igények teljesebb kielégítése, valamint a
diszkrimináció elleni küzdelem is, az „aktív intézkedések" részeként számos okta-
tás-képzési természet ű tevékenységet feltételez.
Az alkalmazkodókészség fejlesztése és a munkahelyteremtés (II. pillér)
Hasonlóképpen, közvetlenül kapcsolódik az oktatás és képzés a II. pillér alatt
megfogalmazott célokhoz. Mind az új vállalkozások alapításának megkönnyítésére,
mind a tudásalapú szektorokban új munkahelyek létrehozására, mind a helyi foglal-
koztatási lehet ő ségek növelésére vonatkozó célok megvalósításának vannak oktatá-
si-képzési vonzatai.
A vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodókészségének ösztönzése (III. pillér)
Hatványozottan igaz ez a III. pillér keretében megfogalmazott konkrét célkit űzé-
sek esetében, mind a munkahelyi szervezet rugalmasságának növeléséhez, mind a
vállalatokon belül az új technológiák meghonosításához az oktatás és képzés esz-
közrendszerének az intenzív igénybevételével vezet az út.
Férfiak és nők közötti esélyegyenl őség erősítése (IV. pillér)
Tulajdonképpen még a IV. pillérnek is lehetnek, s őt vannak is konkrét oktatási,
képzési ő sszefüggései, hiszen az iskolai nevelésben folyamatosan figyelmet kell
szentelni a nemek közötti egyenl ő esélyek kérdésének. Emellett a többi három pillér
keretei között megvalósuló oktatási, képzési programok lebonyolításakor, a gyakor-
latban mindenkor kötelez ő érvényesíteni a nemek közötti egyenl ő esélyek elvét.
Természetesen, az egész életen át tartó tanulás szemléletének keretei között meg-
fogalmazott, csakúgy, mint az egyes irányvonalak gyakorlati céljainak megvalósítá-
sát szolgáló oktatási-szakképzési fejlesztések tervezése és kivitelezése során mesz-
szemenő en figyelembe kell venni az Irányelvekben megfogalmazott olyan egyéb
általános szempontok érvényesítését is, mint a regionalizmus, vagy a szociális part-
nerekkel történ ő folyamatos egyeztetés.
A 2002. évi Foglalkoztatási Irányvonalak" tovább megy a 2001. évi Irányvonalak
által megkezdett úton. Igen szemléletesen érzékelteti az oktatás, képzés, illetve a
foglalkoztatáspolitika és a társadalmi, gazdasági kohézió közötti szoros kapcsoló-
dásról a Közösség és a tagállamok között e téren kialakítandó együttm űködés mun-
ka- és felel ősség-megosztás jellegér ől, tartalmáról vallott uniós szint ű gondolkodás
fejl ődésének irányát .
Egyfel ő l — a 2001. évi Irányvonalakhoz hasonlóan — önálló, ún. horizontális célki-
tűzésként igényli 12 , hogy a tagállamok átfogó és koherens stratégiát dolgozzanak ki
az egész életen át történ ő tanulás szemléletének a megvalósítására. Felszólítja a
tagállamokat, hogy t ű zzenek ki konkrét nemzeti célokat a humán er őforrásokba
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
138 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
történ ő beruházások növelésére, az oktatás, képzés fejlesztésére, s folyamatosan
kísérjék figyelemmel a célok megvalósításának menetét.
Másfel ől, a tervezet már nem éri be az európai oktatási és képzési rendszerek kor-
szerűsítése fontosságának, az egész életen át tartó tanulás átfogó fejlesztése szüksé-
gességének hangoztatásával, hanem a korábbiaknál lényegesen konkrétabban meg-
jelöli a támogatható tevékenységek körét, s őt számszerűsített fejlesztési célokat is
meghatároz az oktatás-képzés területén. A dokumentum a foglalkoztatási stratégia
keretei között a támogatható tevékenységek és fejlesztési célok rendkívül gazdag és
sokszínű „választékát" vonultatja fel. Ezzel lehet őséget biztosít valamennyi tagál-
lam számára, hogy saját adottságaiból, lehet őségeiből és igényeib ől kiindulva hatá-
rozza meg az ESZA források specifikus nemzeti fejlesztési célokra történ ő felhasz-
nálását az oktatás, képzés területein.
A Foglalkoztathatóság javítása címet visel ő I. fejezet (a foglalkoztatási stratégia
ún. 1. pillére) kiemelt figyelmet szentel az egész életen át tartó tanulás szellemében
az új munkaerő-piaci igényeknek megfelel ő készségek, szakképzettség kialakításá-
nak. Hangsúlyozza, hogy a „hatékony és jól m űködő , s a munkaerő-piaci igényekre
reagálni képes oktatási és képzési rendszernek kulcsszerepe van" a tudásalapú tár-
sadalom feltételeinek megteremtésében, a foglalkoztatás szintjének és min őségének
a javításában. Ezzel összefüggésben pl. nyomatékkal szól a színvonalas alapképzés,
a tananyagfejlesztés, a pályaorientáció és tanácsadás, az iskolai lemorzsolódás
csökkentésének, a tanulási nehézségekkel küzd ő fiatalok támogatásának fontosságá-
ról. Rámutat továbbá a feln őttképzésben részt vev ő felnőttkorúak (25-64 év közöt-
tiek) — ideértve tehát az id ősebb munkavállalókat is — aránya növelésének a jelent ő-
ségére, ezen belül a feln őtt írástudatlanság felszámolásának, a munka melletti át- és
továbbképzés, s a helyi multifunkcionális tanulási központok kialakításának fontos-
ságára. Elengedhetetlennek tartja a szociális partnerek bevonását a célok kijelölésé-
be, azok megvalósítási menetébe. Kiemelt feladatként fogalmazza meg valamennyi
tagállam számára az oktatásból és a képzésb ő l kirekesztődött, vagy a kirekeszt ődés
veszélyének kitett hátrányos helyzet ű egyének, társadalmi csoportok integrálását,
különös tekintettel a fogyatékkal él őkre, a nemzeti kisebbségekre, a migráns mun-
kavállalókra.
Konkrét célként jelöli meg a tagállamok számára a középiskolai végzettséggel
nem rendelkez ő 18-24 életév közötti fiatalok számának 50%-kal való csökkentését
2010-ig, valamennyi iskola számára Internet hozzáférés biztosítását 2002 végéig,
valamint azt, hogy valamennyi pedagógus megszerezze a korszer ű számítástechni-
kai eszközök használatához és alkalmazásához szükséges ismereteket és készsége-
ket, továbbá a munkanélküliek legalább 20%-a részére szervezett oktatási, képzési
lehetőség biztosítását, mindenekel őtt a számítástechnika területén.
A tervezet további fejezetei (II. pillér: Vállalkozói készségek fejlesztése, III. pil-
lér: Munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének javítása, IV. pillér:
Férfiak és n ők esélyegyenl őségének erősítése) is b ővelkednek olyan célokkal, fel-
adatokkal, amelyek kivitelezése és megoldása els ősorban az oktatási, képzési rend-
szerekre hárul.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 139
A Tanács, mintegy tovább artikulálva határozatát, az egyes tagállamok címére
konkrét ajánlásokat is megfogalmazott a foglalkoztatási stratégia nemzeti keretek
között megvalósítandó id őszerű feladataira vonatkozóan ' 3. Ezen ajánlás 14. pontja
általánosságban újólag kiemeli az egész életet átfogó oktatás és képzés koherens
programja kidolgozásának szükségességét, s megvalósítása érdekében sürgeti vala-
mennyi érintett szerepl ő bevonásának (állam, vállalkozások, egyén, civil szféra,
szociális partnerek stb.) bekapcsolásának fontosságát.
Ma már elmondható, hogy a tág értelemben vett oktatás, képzés az egész életen át
tartó tanulás stratégiájának „képében" immár az Unió foglalkoztatáspolitikai koncep-
ciójának és gyakorlatának szerves részévé vált. Ilyenformán az Európai Foglakoztatá-
si Stratégia megvalósítását szolgáló Európai Szociális Alap forrásai minden olyan
esetben támogathatják az oktatási és képzési rendszerek fejlesztését, ha azok a mun-
kaerőpiac jobb működését, az egyének foglalkoztathatóságának javítását szolgálják.
A Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak gyakorlati végrehajtásának
tapasztalatai a tagállamokban az oktatás, képzés terén
A Bizottság által 2001 legelején készített el őzetes összesítés arról tanúskodik,
hogy a tagállamok a nemzeti foglalkoztatási stratégiájuk keretében kiemelt fontos-
ságot tulajdonítanak az egész életen át tartó tanulás támogatásának: a 2000-2006
közötti tervezési periódusban a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek (NAP) kereté-
ben az ESZA rendelkezésére álló mintegy 60 Mrd euró 20%-át (12 Mrd eurót)
tervezik majd az egész életen át tartó tanulást szolgáló programok finanszírozására
fordítani (Communication from the Comission... 2001).
A 2000. évi Irányvonalak végrehajtása és az oktatás, képzés
Az Európai Bizottság az ESZA történetében el őször 2001 tavaszán két külön je-
lentésben is elemezte (European Report... 2001a; 2001b), hogy a tagállamok 2000.
évi Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveiben (NAP) milyen konkrét tevékenységek
formájában jelent meg az oktatás és a szakképzés támogatása, továbbá azt, hogy
milyen mértékben és formában jelenítették meg nemzeti akcióterveikben az Irány-
vonalakban és egyéb kiemelt közösségi dokumentumban az oktatási, és képzési
rendszerek fejlesztésével kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat. A terjedelmes
jelentések több figyelemre méltó tanulsággal is szolgálnak. Igen szemléletes módon
rávilágítanak az oktatás és képzés valamint a foglalkoztatáspolitika közötti szoros
és sokrétű kapcsolódásra, s az Európai Tanács idevágó lisszaboni döntéseire hivat-
kozva megerő sítik, hogy az egész életen át tartó tanulást a Foglalkoztatási Irányvo-
nalak egyik kiemelt prioritásának kell tekinteni.
A Bizottság a tagállamok jelentéseinek kritikus elemzése alapján arra a következ-
tetésre jutott, hogy a tagállami beszámolók „kevés konkrét intézkedést tartalmaznak
az oktatás általános min ő ségének javítására", továbbá, hogy „a tagállamok többsége
továbbra sem rendelkezik olyan koherens oktatási, képzési stratégiával, amely szer-
ves egységbe fogná össze az egyes oktatási, képzési rendszereket, s el őmozdítaná a
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
140 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
formális és informális tanulás ügyét" (European Report... 2001b). Mindazonáltal a
Bizottság elismeri, hogy a nemzeti foglalkoztatási akciótervek számos újszer ű kez-
deményezést, intézkedést tartalmaznak az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a
munka melletti olyan képzések ösztönzésére, amelyek az új technológiák, a szakmai
készségek és ismeretek elsajátítását, a szakképzettségek elismerését támogatják.
A jelentések részletesen ismertetik a 2000. évi Foglalkoztatási Irányvonalak kife-
jezetten, vagy els ő dlegesen az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó irányvonalainak
megvalósítására hozott tagállami intézkedéseket. Mindenekel őtt a 6. (az egész éle-
ten át tartó tanulás megvalósítását szolgáló intézkedések), a 7. (az oktatási rendsze-
rek javítása az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében), a 8. (a tanulási és
szakképzési rendszerek korszer űsítése az új technológiák alkalmazását segít ő kész-
ségek és szakismeret elsajátítására), a 11. (a vállalkozó készségeket szolgáló képzé-
sek fejlesztése) a 15. és 17. ( a vállalkozásokon belüli képzések el őmozdítása a
szociális partnerek támogatásával és pénzügyi ösztönz ők alkalmazásával) intézke-
dések jelentik ezt a kört. Az irányvonalak oktatási, képzési vonatkozásainak gya-
korlati megvalósításáról szóló jelentések számos, a magyar viszonyok között adap-
tálható megoldásokat, konkrét intézkedéseket tartalmaznak.
A 2001. évi Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek végrehajtásának értékelésével fog-
lalkozó, minap nyilvánosságra hozott 2002. évi Foglalkoztatáspolitikai Jelentés els ő
változatában (Communication from the Commission... 2002) külön is kitér az egész
életen át tartó tanulás „horizontális célkit űzésének" a megvalósítása terén 2001-ben
elért eredményekre. A Bizottság összességében úgy véli, hogy a tagállamok a be-
számolási időszakban „el ő rehaladást értek el az egész életen át tartó tanulás straté-
giájának kidolgozásában, ám a stratégia teljes kör ű végrehajtása még várat magára"
(Communication from the Commission... 2002). A jelentés ezzel összefüggésben
kiemeli a foglalkoztatáspolitika és az egész életen tartó tanulás stratégiái közötti
koherencia némi javulását, de változatlanul hiányolja az oktatási és képzési rend-
szerekből a munkaerőpiacra történ ő átmenet kérdéseinek komplex kezelését. A
jelentés kedvez ő fejleménynek ítéli, hogy számos tagállam növelte a humán er őfor-
rásokba eszközölt befektetések nagyságrendjét, továbbá, hogy indikátorok alkalma-
zásával méri az oktatás különböz ő szintjeiben való részvétel és a teljesítmények
szintjét. Ugyanakkor aggodalommal szól arról, hogy noha a 25-84 év közötti fel-
nőtt korcsoportban érzékelhet ően növekedett az oktatásban, képzésben résztvev ők
aránya (az 1997. évi 5,8%-ról 2001-ben 8,4%-ra), túlságosan nagyok a különbségek
a képzésben történ ő részvétel arányait tekintve a képzettség szintje és az életkor
szerint. A dokumentum ezért a tagállamoktól er őteljesebb intézkedéseket vár annak
érdekében, hogy sikerüljön elérni a lakosság alacsonyabb képzettség ű és tanulásra
kevésbé hajlamos csoportjainak a képzésbe történ ő bekapcsolódását. A jelentés
önálló táblázatba foglalva külön is értékeli a tagállamok 2001. évi teljesítményét az
egész életen át tartó tanulás stratégiájának kidolgozása és megvalósítása terén.
Összességében úgy tű nik, hogy a Lisszaboni Csúcsértekezleten elfogadott humán-
erő forrás-fejlesztési politika, tengelyében az egész életen át tartó tanulás koncepció-
jával, ha fokozatosan is, de immáron szervesen beépül a Közösség foglalkoztatás-
politikai stratégiájába.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 141
Az oktatás-szakképzés és Magyarország uniós csatlakozása
Az Európai Unió, mint fentebb láttuk, az elmúlt néhány esztend ő során lépésről
lépésre újrafogalmazta az oktatással és képzéssel kapcsolatos közösségi politika
cél- és eszközrendszerét, s ehhez a tagállamok együttm űködése érdekében hozzálá-
tott új keretek kialakításához. El őre lehet látni, hogy ezek a fejlemények a csatlako-
zás után Magyarország elé mer őben új követelményeket állítanak, amelyek megis-
merésére és teljesítésére jó el ő re fel kell készülni. Ugyanis ezen a területen az
együttmű ködés várható további elmélyítése, amely — a tagállamoknak az oktatás
tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó, s az EU-ról szóló, szerz ődésben
rögzített kizárólagos kompetenciájának sérelme nélkül — a Közösség által megfo-
galmazott oktatáspolitikai stratégiához történ ő alkalmazkodáson túlmen ően magá-
ban foglalja majd konkrét mennyiségi és min őségi oktatási, képzési célok nemzeti
keretek között vállalt módozatainak vállalt ütemezés szerinti megvalósítását, vala-
mint az eredmények közös értékelését, min őségileg új feladatok elé állítja az okta-
tás-képzés kérdéseiért felel ő s kormányzati szerveket, szakmai testületeket'''.
Aligha vitatható, p1., hogy az egész életen át tartó tanulás európai stratégiájának
elvei és kialakulóban lév ő tagállami gyakorlata iránymutató lehet a hazai oktatás,
képzés napirenden lév ő korszerű sítéséhez. E stratégia hazai viszonyokra történ ő
adaptálását szolgáló koherens politika kimunkálása és a gyakorlatba történ ő átülte-
tése azonban nem egyszer űen további szellemi, anyagi erő források mozgósítását
igényli majd, hanem sok tekintetben újszer ű együttgondolkodást és cselekvést kö-
vetel az érintett kormányzati szervekt ől, szakemberektő l, társadalmi és szakmai
szervezetekt ől, sőt a társadalom egészét ől.
A magyar oktatásügy és a Strukturális Alapok
Az uniós csatlakozás kapcsán a magyar oktatásügy számára talán az egyik legna-
gyobb kihívást az jelenti, hogy miképpen lesz képes az ágazat hatékonyan élni az
EU Strukturális Alapjai — az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regio-
nális Fejlesztési Alap (ERFA) — által finanszírozott átfogó fejlesztési programok
végrehajtásában való részvétel lehet őségeivel. Más szóval, miképpen tud majd az
oktatásügy a legeredményesebben hozzájárulni a Strukturális Alapok által kiemel-
ten támogatott nemzeti fejlesztési célok (társadalmi-gazdasági kohézió er ősítése, a
versenyképesség, a foglalkoztathatóság javítása stb.) megvalósításához, egyidej űleg
szolgálva saját folyamatos megújulását, fejl ődését és gyarapodását.
Bizonyos, hogy az Alapok révén Magyarország olyan addicionális fejlesztési for-
rásokhoz jut majd, ami kivételesen kedvez ő feltételeket kínál a magyar közoktatás-,
szakképzési és fels ő oktatás-politika cél- és eszközrendszerének a közösségi elvárá-
soknak (is) megfelel ő új, el ő remutató elemekkel való gazdagítására. Ugyanis, az
EU strukturális politikája által megfogalmazott és a jelenlegi magyar oktatáspolitika
számára részben újszer ű szakmapolitikai feladatokkal, követelményekkel egyidej ű-
leg rendelkezésre állnak majd a teljesítésükhöz szükséges pótlólagos források.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
142 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
(Gondoljunk csak p1. az egész életen át tartó tanulás stratégiájának hazai viszonyok-
ra történ ő adaptálásából és a gyakorlatba történ ő átültetéséb ől fakadó szerteágazó
el őnyökre.)
Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy az oktatásügy fejlesztése számára a hazai
erőforrások számottev ő bővítésének (mindenekel őtt a GDP-b ől és a költségvetésb ől
való részesedési arány lényeges növelésének) objektív gazdasági, költségvetési és
tegyük hozzá politikai korlátjai, akadályai vannak és lesznek a jöv őben is, nem
lehet túlbecsülni a szektor fejlesztése szempontjából a Strukturális Alapok addicio-
nális forrásaihoz való teljes körű hozzáférés fontosságát. Ráadásul, a csatlakozás
révén a források b ővítésére éppen azokon a területeken (is) kínálkozik majd valós
lehetőség, amelyeken a hazai ráfordítások növelésének nem egyszer politikai-
lélektani korlátjai is vannak 15 , s amelyek viszont kifejezetten felértékelik az ágazat
helyét és szerepét a társadalmi, gazdasági integráció, a felzárkóztatás, az esélyte-
remtés, a munkaerő alkalmazkodó képességének a javítása szempontjából. Ezekb ől
következően, az Alapok hatékony kezelésére történ ő alapos és sokoldalú felkészü-
lésnek az oktatásügy, de nemkülönben az ország egésze számára mind szakmapoli-
tikai okokból, mind a fejlesztési forrásb ővítési lehet őségek szempontjából kiemel-
kedő jelentősége van i6.
Az Oktatási Minisztérium helye és szerepe a kormányzat strukturális
politikájában, az oktatás, szakképzés a Nemzeti Fejlesztési Tervben
Az Oktatási Minisztérium, mint a közoktatás, szakképzés, fels őoktatás, kutatás-
fejlesztés irányításáért felel ős tárca mindenkor a humáner őforrás-fejlesztési kor-
mányzati politika formálásának és kivitelezésének természetes, magától értet ődő,
egyben megkerülhetetlen tényez ője.
Szakmailag, politikailag soha nem is képezte vita tárgyát, hogy az ország ver-
senyképességének javításában, a társadalmi-gazdasági kohézió er ősítésében az
ágazatnak kitüntetett szerepe van. 17 Ez azonban nem jelentette a tárca automatikus
bekapcsolását a strukturális- és fejlesztéspolitika uniós kapcsolódásait érint ő kor-
mányzati munkálatokba. Ma már azonban elmondható, hogy minden vonatkozásban
megteremt ő dtek az Oktatási Minisztérium aktív szerepvállalásának, a szektor rész-
vételének alapvet ő jogszabályi és szakpolitikai garanciái a strukturális politika, ezen
belül a foglalkoztatáspolitika, a regionális fejlesztés és a szociálpolitika valamennyi
lényeges területén. A tulajdonképpeni feladat immáron a politika részleteinek ki-
munkálásához és gyakorlati kivitelezéséhez szükséges személyi, szervezeti-
jogszabályi és tárgyi-pénzügyi feltételek megteremtése.
Az első jelentős lépést ebben a tekintetben a 2073/1999 (IV.23.) sz. Kormányha-
tározat elfogadása jelentette, amikor is az Európai Szociális Alap kezelése kapcsán
az OM társfelel ősi szerepet kapott. Ezt követ ően lényegében a kormányzati politika
minden szintjén egyetemesen elfogadottá vált az oktatási tárca tev őleges részvétele
a strukturális politika hazai szakmai, jogi és adminisztratív kereteinek a kialakításá-
ban, s majdani végrehajtásában.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 143
Az Alapok kezelésére történ ő általános felkészülésben a kezdeti lendület 2001.
folyamán különböző, itt nem részletezend ő okokból lelassult. Szinte minden terüle-
ten az akkori kormány által megszabott határid őkhöz képest is jelent ős lemaradás
támadt. A 2002. év közepén lezajlott kormányváltás nyomán végrehajtott átszerve-
zések is egy id ő re lelassították a felkészülést. 2002 utolsó 4-5 hónapjában azonban
az idő közben a Miniszterelnöki Hivatalban létrejött Nemzeti Fejlesztési Terv és
EU-Támogatások Hivatalának irányítása és koordinálása mellett jelent ősen felgyor-
sultak az EU források igénybevételének el őfeltételét jelentő Nemzeti Fejlesztési
Terv összeállítását, valamint az Alapok kezelésére hivatott hazai intézményrendszer
kiépítésének el őkészítését célzó munkálatok.
A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása és az Oktatási Minisztérium
Az OM kezdett ő l fogva részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásá-
ra, szerkesztésére, valamint az ez irányú munkálatok koordinálására létrehozott
Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság és testületeinek a munkájában,
továbbá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) koordináció-
ja mellett a Humáner őforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP) kidolgozásá-
ban. Különösen érdemi és kezdeményez ő szerepet vállalt az OM az Operatív Prog-
ram intézkedéseinek a megfogalmazásában.
Az I. ábra vázlatosan bemutatja az Oktatási Minisztériumnak a tervez őmunka
folyamatában és majdani végrehajtásában betöltött helyét.
1. ÁBRA
A Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezete, az Irányító Hatóságok
(The Structure of the National Development Plan, the Manageing Authorities)
Nemzeti
Fejlesztési
Terv
(MEH NFT
és
EU-
támogatások
Hiiatala)
Ny-Mo. Kö-Dt. Kö-M o. E-M o. É-A.
1101
Gazdasági, társadalmnerek, települések
i part
Forrás: Saját szerkesztés.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
144 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
A tervező munka jelenlegi szakaszában (2002. december) elkészült a Nemzeti
Fejlesztési Terv (NFT) els ő, a szakmai, társadalmi partnerekkel el őzetesen egyezte-
tett változata i '. Az NFT a SWOT analízis módszerének alkalmazásával tartalmazza
az elmúlt 6-8 esztend ő társadalmi, gazdasági folyamatainak elemzését, felvázolja a
2004-2006 közötti id ő szakra érvényes fejlesztési stratégiát, s az abban képzett
súlypontok, ún. konkrét célok (versenyképesség növelése [1], a foglalkoztatás javí-
tása és humánt őke fejlesztése [2], a környezet és az egészségügyi feltételek javítása
[3]) mentén öt, ún. operatív programban konkrét intézkedésekre lebontva
operacionalizálja azt i 9 .
2. ÁBRA
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program — Prioritások és intézkedések
(Human Resource Development Operative Programme — Priorities and Measures)
TÁRSADALMI A HUMÁNERő-
OKTATÁS, KÉPZÉS
AKTÍV MUNKA- KIREKESZTÉS ELLENI
ALKALMAZKO- FORRÁS-
TÁMOGATÁSA AZ
ER Ő-PIACI POLI- KÜZDELEM A
DÓKÉPESSÉG ÉS FEJLESZTÉSHEZ
EGÉSZ ÉLETEN ÁT
TIKÁK MUNKAERŐ PIACRA
VÁLLALKOZÓI KAPCSOLÓDÓ
TARTÓ TANULÁS
TÁMOGATÁSA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS
KÉSZSÉGEK INFRASTRUK-
POLITIKÁJÁNAK
SEGÍTÉSÉVEL
FEJLESZTÉSE TÚRA-
RÉSZEKÉNT
FEJLESZTÉS
A munkanélküli-
ség megel őzése
A hátrányos helyze-
t ű és roma gyerme-
Az egész életen á
tartó tanuláshoz
szükséges készsé-
Munkahelyterem-
téshez és a
vállalkozói
készségek fejlesz-
I Az oktatási
infrastruktúra
kek esélyegyenlösé
és kezelése gek és képességek téséhez kapcsoló- fejlesztése
gének biztosítása
fejlesztése dó képzések
támogatása
A társadalmi beil- A társadalmi
leszkedés segítése, a A munkaerő-piac befogadást
A foglalkoztatási A felnőttképzés
kirekesztés elleni integráció segítése támogató
szolgálat fejlesz- rendszerének
küzdelem szakmai képzés tartalmának szolgáltatások
tése fejlesztése
feltételeinek meg- fejlesztésével infrastrukturális
erősítése fejlesztése
A nő k munka- Hátrányos helyzet ű
erőpiacra való Az oktatási, kép
lakosságcsoportok
visszatérésének foglalkoztathatósá-
rendszer korszer'
tése
segítése gának javítása
Foglalkoztatáspolitikai és
Munkaügyi Minisztérium
Oktatási Minisztérium
Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium
Forrás: Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program.
A foglalkoztatás javítását és a humánt őke fejlesztését szolgáló cél els ődlegesen
(de nem kizárólagosan) a Humáner őforrás-fejlesztés Operatív Program (HEF OP)
intézkedéseire épít. A HEF OP-ban a 2004-2006 közötti id őszakra szóló fejlesztési
prioritások meghatározása — az Európai Bizottság illetékes f őigazgatósága intenció-
inak megfelel ően — alapvető en az Európai Szociális Alapról (ESZA) szóló rendelet-
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 145
ben vázolt ím. tevékenységi területek szerint történt 2°, míg az intézkedések azonosí-
tására a helyzetelemzés tanulságainak az összegzése és az NFT konkrét céljainak a
figyelembevétele alapján került sor. A HEF OP az NFT konkrét céljainak a megva-
lósításához
1) a népesség képzettségi szintjének az emelését,
2) a munkaerő foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítását,
3) a társadalmi esélykülönbségek csökkentését,
4) a humán szolgáltatások (oktatás, képzés, szociális ellátás) infrastruktúrájá-
nak a fejlesztését,
5) a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és munkaer ő-piaci beillesztésének
el őmozdítását szolgáló intézkedésekkel szándékozik hozzájárulni (2. ábra).
Ezen célok valóra váltásához a HEF OP — a Strukturális Alapok kezelésére vonat-
kozó közösségi el őírásokkal összhangban — az Európai Szociális Alap (ESZA) és
részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásait kívánja igénybe
venni (1. táblázat). Utóbbit a humán szolgáltatások infrastrukturális fejlesztéseihez.
A HEF OP prioritásait, intézkedéseit, a végrehajtásukért els ődlegesen felel ős tárcá-
kat ismertet ő 2. ábra arról tanúskodik, hogy az OP kidolgozásáért felel ős tárcák
számottev ő erőfeszítéseket tettek az intézkedések közötti koherencia megteremtése
érdekében, és több olyan prioritás van, amelyek megvalósítását több tárca hatáskö-
rébe tartozó intézkedés segíti.
1. TÁBLÁZAT
Az Oktatási Minisztérium tervezett intézkedései és alintézkedései a Humáner őfor-
rás-fejlesztés valamint a Regionális Fejlesztési operatív programban
(Planned Measures and Submeasures of the Human Resource Development and the
Regional Development Operative Programmes)
Strukturális Alapok forrásai
Intézkedések és alintézkedéseik M euró Mrd Ft
ESZA ERFA ESZA ERFA
Humánerőforrás-fejlesztés OP 93,7 71 —23,7 —18
2.1. Hátrányos helyzet ű, köztük roma fiatalok esélyegyen-
lőségének biztosítása 18,4 — —4,6 —
A) Hátrányos helyzet ű, köztük roma gyermekek
integrált keretek között megvalósuló, min őségi okta-
tásának támogatása
B) Hátrányos helyzet ű, köztük roma gyermekek
esélyegyenl őségét biztosító integrációs eljárások,
módszerek támogatása
C) Diszkrimináció-mentes oktatási gyakorlat támo-
gatása, az ehhez kapcsolódó képzések és jelz őrend-
szer kialakítása
D) Fogyatékkal él ő fiatalok integrált oktatása
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
146 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
Strukturális Alapok forrásai
Intézkedések és alintézkedéseik M euró Mrd Ft
ESZA ERFA ESZA ERFA
3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készsé- -
24,4 - -6,2
gek és képességek fejlesztése
A) Az alapkészségek fejlesztése
B) A szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése
C) Az idegennyelvi képzés feltételrendszerének fejlesztése
D) Az informatikai készségek fejlesztése, informati-
kai tartalomfejlesztés
E) A környezettudatosság er ősítése és a környezeti
nevelés fejlesztése
3.2. A munkaerő-piaci integráció segítése a képzés tartal-
30,5 - -7,7
mának fejlesztésével
A) A moduláris rendszer ű képzés és tananyag fej-
lesztése, az el őzetesen megszerzett tudás értékelése
és beszámítása
B) A szakképz ő évfolyamokon zajló képzés tartalmi,
módszertani fejlesztése a mukaerő-piaci esélyek
növelése céljából
C) A lemorzsolódó fiatalok reintegrációja a szakis-
kolai képzésbe
D) A gazdasági környezethez alkalmazkodó, integ-
rált szakképz ő intézmények fejlesztése
3.3. Az oktatási, képzési rendszer korszer űsítése 20,4 - -5,2 -
A) Pályaorientációs, pályaválasztási és követ ő rend-
szerek fejlesztése
B) A komprehenzív iskola modelljének kidolgozása
és megvalósítása
C) Átfogó intézményfejlesztési és min őségfejlesztési
rendszerek kialakítása
D) Távoktatás fejlesztése az iskolai rendszer ű kép-
zésben és a szakoktatásban, szakképzésben
5.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése - 71 - -18
A) Gyógypedagógiai és integrált oktatásban részesü-
l ő fogyatékkal él ő gyermekek, tanulók és fiatalok
esélyegyenl őségét segít ő oktatási feltételek javítása
B) A korszerű pedagógiai elméletet és gyakorlatot
funkcionálisan kiszolgáló, egészséges és akadály-
mentes környezetet biztosító, gazdaságosan fenn-
tartható közoktatási épületállomány fejlesztése
C) A funkcionális kollégiumi modell feltételeinek
kialakítása
D) A fenntartható fejl ődésnek megfelel ő, a környe-
zettel harmóniában működő társadalom értékeit,
mintáit közvetít ő nevelési, oktatási színterek (erdei
iskolák, oktatási központok) b ővítése, fejlesztése
Regionális Operatív Program 14,4 72 -3,6 -18,2
Regionális tudásközpontok kialakítása 14,4 - -3,6 -
Vidéki fels őoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése - 72 - -18,2
Forrás: Oktatási Minisztérium.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 147
Az NFT és a HEF OP tartalmazza a Oktatási Minisztérium tervezett intézkedései-
nek és alintézkedéseinek tömör leírását. A továbbiakban azt kívánjuk bemutatni,
hogy melyek voltak azok a szempontok, megfontolások, amelyekre az 0M-nak az
intézkedések (és alintézkedések) tervezésekor megkülönböztetett figyelmet kellett
fordítani.
1) Összhang biztosítása az oktatási-képzési ágazat fejlesztési prioritásai, valamint
a Nemzeti Fejlesztési Terv már rögzített átfogó célkit űzései között. A kapcsolódá-
sokat a 2. táblázat szemlélteti.
2. TÁBLÁZAT
A Nemzeti Fejlesztési Terv specifikus céljai és a Humáner őforrás-fejlesztés Opera-
tív Program prioritásai közötti kapcsolatok intenzitása
(The Intensity of Connection between the Specific Objectives of National
Development Plan and the Priorities of the Human Resources Development
Operative Programme)
NFT
A termelőszek- Foglalkoztatás A környezeti
célok
tor verseny- bővítése és feltételek és az
HEF OP képességének humánerófor- egészségi álla-
prioritások javítása rás-fejlesztés pot javítása
Aktív munkaerő-piaci politikák ** ** * *
támogatása
Társadalmi kirekesztés elleni
küzdelem a munkaer őpiacra ** ** *
történ ő belépés segítésével
Oktatás, képzés támogatása az
egész életen át tartó tanulás *** ** * **
politikájának részeként
Alkalmazkodóképesség és
vállalkozói készségek *** ** *
fejlesztése
Humánerőforrás-fejlesztéshez
kapcsolódó infrastruktúra- ** ** *
fej lesztés
Megjegyzés: A célok és prioritások közötti kapcsolatok intenzításának mértéke:
* gyenge
** közepes
*** erős
Forrás: Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Melléklete.
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
148 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
2) Összhang és szinergia megteremtése az oktatási-képzési ágazat intézkedései és
a HEF egyéb — mindenekel ő tt a foglalkoztatási és szociális terület — fejlesztési ter-
vei között. (Külön meg kell említeni, hogy a feln őttképzés rendszerének a fejleszté-
sére vonatkozó intézkedés, noha a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszté-
rium (FMM) kompetenciája, szerves részét képezi az egész életen át tartó tanulás-
nak.) A 3. táblázat ezeket a kapcsolódásokat szemlélteti.
3) Az Európai Foglalkoztatási Stratégiában és a 2002. évi Foglalkoztatáspolitikai
Irányvonalakban megfogalmazott célok, továbbá az Európai Szociális Alapról szóló
rendelet el őírásainak és elveinek messzemen ő figyelembevétele. Az összefüggése-
ket a 4. táblázat ábrázolja.
4) Az intézkedések segítsék el ő az elmúlt évek hazai folyamatainak elemzése so-
rán az oktatás, szakképzés területein azonosított sz űk keresztmetszetek, feszültség-
pontok felszámolását, egyidej ű leg szolgálják a Kormányprogramban megfogalma-
zott rövid és középtávú konkrét fejlesztési célok megvalósítását. Az oktatás-
szakképzés területein tervezett intézkedések (a hátrányos helyzet ű, köztük roma
fiatalok esélyegyenl ő ségének biztosítása, az egész életen át tartótanuláshoz szüksé-
ges készségek és képességek fejlesztése, a munkaer ő-piaci integráció a képzés tar-
talmának fejlesztésével, az oktatási-képzési rendszer korszer űsítése, az oktatási
infrastruktúra fejlesztése) és alintézkedések egyértelm űen az NFT stratégia, ill. a
HEF OP helyzetelemzésben feltárt fogyatékosságok, gyengeségek kiküszöbölésé-
nek, az oktatási-képzési rendszer fejlesztésének követelményeit juttatják érvényre.
5) Az oktatási, képzési intézkedések és alintézkedések tegyenek eleget az Euró-
pai Szociális Alapról, ill. az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendele-
tekben, egyéb idevágó közösségi jogszabályokban rögzített formai követelmények-
nek, azaz a tervezett intézkedések és alintézkedések ‚jogosultak" legyenek az ala-
pok pénzügyi forrásainak az igénybevételére.
6) Garancia arra vonatkozóan, hogy a tervezett intézkedések, alintézkedések társ-
finanszírozásához szükséges hazai források rendelkezésre állnak.
7) Összhang kialakítása a regionális szint ű (NUTS 2) tervezéssel és fejlesztéssel.
A közösségi támogatások egy jelent ős része, mindenekel őtt az Európai Regionális
Fejlesztési Alap (ERFA) a területfejlesztési célok finanszírozását szolgálja. Ez
érvényes a humán er őforrások fejlesztését célzó fizikai természet ű tevékenységekre
is. Az ilyen célokat szolgáló fejlesztéseket, infrastrukturális természet ű beruházáso-
kat (új építmények létesítése, nagy érték ű berendezések, felszerelés beszerzése stb.)
kizárólag az ERFA forrásaiból lehet finanszírozni. Megkülönböztetett fontossága
volt tehát annak, hogy a regionális fejlesztési tervekben is helyet kapjanak a tényle-
gesen a területi kiegyenlítést, a régiók humáner őforrás-fejlesztési céljait szolgáló
oktatási, képzési intézkedések.
• • •
xá
O
OP célkitűzések
A munkaerő
HEF OP HEF OP versenyképességének
A foglalkoztatási A társadalmi
Prioritások Intézkedések javítása a munkaerő-
szint emelése beilleszkedés
piaciigényeknek
elősegítése
TÉT XVII. évf. 2003
megfelelő képzettség és
tudás biztosításával
s
• • • • • • • • •
1
A munkanélküliség megelőzése és kezelése ••
Akt ív munkaerő-piaci
A foglakoztatási szolgálat fejlesztése
• *
politikák támogatása
••
*•
A nők munkaerőpiacra való visszatézésének segítése •• •
I I
Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségénekbiztosítása az oktatási
•
rendszerben
•
Társadalmi kirekesz tés
••
elleni küz delem a
munkaerőpiacra törtnőé a
• • •
A társadalmi beilleszkedést elősegítő programokés szolgáltatások támogatása • • • ••
belépés segítségéve l
Hátrányos helyzetű emberekfoglalkoztathatóság ának javítása • • ••• I
zs?SH
w
asalzsalía; 3p8?ssadp4s.?)1a29szsmsa89s4nzszogssintrtnnumtg ••
Forgács András :
Oktatás, képzés
támogatása az egész A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezetifej lesztése •
életen át tartó tanulás
••
politikájának részekén t
Az oktatási, képzési, rendszer korszerűsítése
•
••
Alka lmazkodóképesség és Munkahelyteremtéshez és a vállalkozóvá váláshoz kapcso lódóképzések
támogatása
•• ••
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
vállalkoz óikész ségek
fejlesztése Afelnőttképzési rendszer fej lesztése ••
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Kitekint ő
••
A társadalmibefogadást támogató szolgáltatásokinfrastrukturális fej lesztése ••
-
•
E
?C
9
d
5,
uo
közepes ** serős
3 v,
A
.9.„
6' 43
Q
39
Y2
"s
8.
tr•
149
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
150 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 151
Összefoglalva megállapítható, hogy az oktatás és képzés fejlesztésének irányát és
konkrét célrendszerét a továbbiakban az uniós támogatáspolitika feltételrendszere
mentén, a közösségi pénzügyi támogatás kínálta lehet őségek kihasználásával, a
magyar adottságokból, a valós szükségletekb ől és fejlesztési igényekb ől kiindulva,
s végül, de nem utoljára az európai foglalkoztatáspolitikai stratégiába illesztett
oktatáspolitikai prioritásokra kell építeni. E komplex feltételrendszer érvényesítése
természetesen nemcsak az oktatási-szakképzési ágazati tervez őmunkával, hanem az
Operatív Programban érintett, a többi ágazatot irányító tárcákkal való együttm űkö-
dés elveivel és gyakorlatával szemben is újszer ű követelményeket támasztott,
támaszt folyamatosan. A tervez őmunka gyakorlatilag a rivalizálás és az együttm ű-
ködés sajátos szintézisén alapuló, meglehet ősen bonyolult iteratív alkufolyamatnak
tekinthető, amelyben a résztvev őknek folyamatosan össze kell tudniuk egyeztetni a
közösségi forrásokért folytatott versengést a humán er őforrások fejlesztése kapcsán
a fejlesztési prioritások, intézkedések és tevékenységek koherens és konzisztens
megfogalmazásával. Ez egyebek mellett messzemen ő türelmet, kompromisszum-
készséget és megértést követel az érintettekt ől.
Az NFT tervezése során már eddig is felszínre került néhány olyan hiányosság,
ami minden tekintetben ténylegesen gátja a koherens oktatási, képzési fejlesztési
intézkedések kidolgozásának. Els ősorban az európai oktatáspolitika szellemiségé-
nek megfelel ő átfogó és komplex középtávú oktatásfejlesztési stratégia, s ezen belül
az egész életen tartó tanulás stratégiájának hiányát kell említeni. Ezen a helyzeten
mielőbb változtatni kell.
Az NFT intézkedéseinek pályázatok kiírására alkalmas operacionalizált tevékeny-
ségekre történ ő lebontása a tervez ő munka komoly kihívást jelent ő utolsó fázisa
lesz. Ezt a munkát a következ ő hetekben feltétlenül el kell végezni ahhoz, hogy
2004 elejétől a Strukturális Alapok forrásai megnyíljanak Magyarország számára.
Magától értetődik, hogy az NFT oktatási, képzési intézkedései véglegesítésének, az
intézkedések eredményes végrehajtásának megkerülhetetlen el őfeltétele marad egy
hatékony és átlátható végrehajtási intézményrendszer kialakításához szükséges
szervezeti, személyi és technikai feltételrendszer megteremtése. Képzések, széles
körű tájékoztató munka révén a pályázati munkában érdekelt valamennyi szerepl ő
számára hozzáférhet ővé kell tenni az oktatás, képzés terén megszerezhet ő források-
ról szóló, továbbá a sikeres pályázatok készítéséhez elengedhetetlen ismereteket.
Mindez nem csupán az oktatási kormányzattól, hanem az NFT kidolgozásának és
végrehajtásának irányításában, koordinálásában érintett központi kormányzati szer-
vektől, önkormányzati szervekt ől, tudományos műhelyektől, szakmai szervezetek-
től, szociális partnerekt ől is további kitartó és összehangolt er őfeszítéseket igényel.
Jegyzetek
Természetesen a Strukturális Alapok, így az Európai Szociális Alap korábban is támogathatta és
támogatta is az oktatás és a képzés fejlesztését, ám mindezidáig ez nem szerepelt egyetlen közösségi
dokumentumban sem önálló fejlesztési prioritásként. Gyakran a kedvezményezett tagállam (pl. Iror-
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
152 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
szág, Portugália) saját elhatározás alapján szentelte a közösségi támogatások igen számottev ő hányadát
az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére.
2
Külön tanulmány tárgyát kell majd képeznie annak, hogy milyen lehet őségeket kínálnak az Európai
Regionális Fejlesztési Alap forrásai az oktatás, képzés fejlesztésére. Itt csupán annak jelzésére szorít-
kozhatunk hogy a támogatások jellege tekintetében rámutassunk a két strukturális alap közötti leg-
alapvető bb különbségre: míg az ESZA kizárólag emberekbe, személyekbe és oktatási képzési rendsze-
rekbe történ ő nem fizikai jelleg ű beruházásokat (ún. rendszerfejlesztést) támogat, addig az ERFA for-
rásai az oktatás, képzés b ő vítését, fejlesztését és modernizálását szolgáló infrastrukturális jelleg ű fej-
lesztésekre (új oktatási épületek, képzöintézmények létesítése, ill. meglév ők korszerűsítése, új beren-
dezések, felszerelések beszerzése és beállítása) vehet ő k igénybe. Ily módon a két alap forrásai gyakor-
latilag egymást kiegészítik, és igénybevételükre is a komplementaritás messzemen ő figyelembevételé-
vel kerülhet sor.
3
Az oktatás egészen a Maastrichti Szerz ő dés megszületéséig (1992) nem is képezte a közösségi jog
részét.
4
A berlini csúcson átfogó és részletes határozatokat hoztak az új programozási id őszakban (2000-2006)
érvényesül ő strukturális politika tartalmáról, kereteir ő l, prioritásairól, továbbá a megvalósításához ren-
delkezésre álló közösségi források nagyságrendjér ől és elosztásának elveir ől. Az ott hozott határozatok
alapján megfelel ő tanácsi, bizottsági rendeletek születtek.
5
A Tanács 1784/99/EK sz. rendelete.
6
A különböző Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználása közötti összhang megteremtésének
követelményével és módozataival foglalkozó, kés ő bb született terjedelmes bizottsági dokumentum
(Commission Communication No 1999/C 267/02 concerning the Structural Funds and their
coordination with the Cohesion Fund) ezt a tézist tételesen is megfogalmazza. Leszögezi, hogy az
alapoktatásban és -képzésben elsajátítható készségek és képességek fejlesztése az alapok forrásaiból
csak abban az esetben támogatható, ha „a tevékenység világosan kapcsolódik a munkaer ő piac műkö-
désének és/vagy az egyének foglalkoztatásának javításához".
1784/99/EK sz. rendelet 2. cikk a., b., d., e. pontjai.
8
A Tanács 2001. július 13-i ,301G0720(01) sz. Állásfoglalása az oktatás és szakképzés szerepér ől a
foglalkoztatáspolitika területén (OJ C204, 20/07/2001 0001-0002 old.).
9
A Tanács 2001. jan. 19-i 2001/163/EC sz. határozata.
Az Európai Bizottság felfogása szerint az egész életen át tartó tanulás az egyén életén átível ő „meg-
szakítás nélküli folyamatos tevékenység", amelynek „nélkülözhetetlen fundamentuma a korai gyerek-
kortól kezdődő en a mindenki számára biztosított jó min ő ség ű alapoktatás ... majd azt követ ően az
alapozó szakképzés...." Az egész életen át tartó tanulás magában foglalja mind a formális (oktatási és
szakképzési alapintézményekben megvalósuló és rendszerint elismert bizonyítvánnyal, szakképesítés-
sel záruló), mind a nem-formális ( a formális rendszerek keretein kívül pl. magántanfolyamokon, vagy
munkahelyen történ ő ), mind az informális (a mindennapi élet során végzett nem tudatos tanulási tevé-
kenység) tanulást (Memorandum... 2000).
Council Decision of 18 February 2002 on Guidelines for Member States' employment policies for the
year 2002 (2002/177/EC).
12
Az Irányvonalak Horizontális célok c. fejezetének B. pontja.
13
A Tanács 2002. febr. 18-i 2002/178/EC sz. ajánlása. A dokumentum egyebek között nyomatékosan
felhívja Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria és Portugália figyelmét az egész életen át
történ ő tanulás átfogó és koherens stratégiájának kidolgozására. Portugália esetében, figyelemmel a
lakosság alacsony képzettségi szintjére, külön is sürgeti az oktatási-képzési rendszerek fejlesztését.
14
Magyarország társult országként jelenleg is részt vesz az ún. nyitott koordináció folyamatában, egye-
bek mellett részese az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos közösségi eszmecseréknek, szerepet
vállal az oktatás min ő ségi indikátorainak kidolgozását szolgáló, valamint az európai oktatási és képzé-
si rendszerek jövendő céljainak megvalósítására elfogadott munkaprogram végrehajtását koordinálni
hivatott szakért ő i munkálatokban (I. ezzel kapcsolatban: Report from the Education... 2001; Detailed
Work Programme... 2002).
15
Ilyen területnek lehet tekinteni a hátrányos helyzet ű térségek és különböz ő társadalmi csoportok
felzárkóztatásához elengedhetetlen oktatási, képzési programok, infrastrukturális fejlesztések tetemes
költségvonzatát.
16
Az Európai Bizottság éppen a Strukturális Alapok forrásainak hatékony, teljes kör ű és „EU-konform"
felhasználása szempontjából kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a csatlakozás id őpontjára
Forgács András :
Az Európai Szociális Alap és az Európai Unió oktatáspolitikája
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 131-153. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 153
Magyarország minden tekintetben felkészüljön az EU strukturális támogatásainak az igénybevételére.
A PHARE program keretében az FVM és a MEH koordinációja mellett az érintett tárcák bevonásával
két átfogó, ún. speciális felkészítési program végrehajtása van folyamatban. Mindkét programnak az a
feladata, hogy a tagállamok közrem űködésével és segítségével szervezetten támogassa az érintett kor-
mányzati szervezetek, önkormányzatok, illetve a régiók fejlesztési ügynökségeinek egyebek mellett az
Európai Szociális Alap kezelésére történ ő felkészülését a szükséges szervezeti és jogi keretek, humán
kapacitások megteremtésében. E programok keretében széles kör ű intézményfejlesztési, jogszabály
alkotási tevékenységgel egyidej űleg — intenzív szakmai-technikai tanácsadásra, szervezett képzésekre,
a tagállamok élenjáró tapasztalatainak a megismerésére szolgáló tanulmányutakra építve — folyik az
Alapok kezeléséhez szükséges sokoldalú szakmai ismeretek átadása.
17
A FIDESZ-kormány 1998. évi programja, pl. leszögezte, hogy a „Kormány az oktatási tárca által
kidolgozott humáner őforrás-fejlesztési stratégia" révén kívánja a „változó gazdasági, munkaer ő-piaci
körülményekhez alkotó módon alkalmazkodni képes munkaerő képzését és fejlesztését megoldani". A
2002. évi Kormányprogram pedig — az EU oktatáspolitikai céljaival teljes összhangban — megkülön-
böztetett fontosságot tulajdonít az oktatásnak és képzésnek a területi különbségek csökkentésében, a
hátrányos társadalmi helyzet ű fiatalok felzárkóztatásában, az oktatás-képzés és a munkaer ő-piaci igé-
nyek közötti fokozottabb összhang megteremtésében egyebek mellett a készségek és képességek fej-
lesztése, a korszer ű tartalmak oktatásának er ősítése, az iskolák rekonstrukciója stb. révén.
18
A Nemzeti Fejlesztési Terv és az öt operatív program, köztük a HEF OP teljes terjedelemben olvasha-
tó és letölthet ő a http/www.Euforium.hu honlapon, ill. honlapról.
19
A Kormány 2002 decemberének legvégén fogadta el az NFT jelenlegi els ő változatát. A végs ő belső
egyeztetések és finomítások után 2003 márciusában kerül sor az NFT hivatalos átadására Brüsszelben.
Ezt a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti több fordulás tárgyalások követik majd, ame-
lyek során eld ől, hogy melyek lesznek azok a fejlesztési elgondolások az NFT-ben, amelyek megvaló-
sításához Magyarország ténylegesen közösségi támogatásra számíthat. Az NFT tehát még lényegesen
módosulhat mind a tervezett intézkedések, mind pedig a támogatások nagyságrendje és operatív prog-
ramok, intézkedések szerinti elosztása tekintetében.
20
L. ezzel összefüggésben Az Európai Szociális Alap feladatai az oktatás, képzés terén a 2000-2006-os
programozási időszakban c. fejezetben az 1784/99/EK rendelet ismertetését.
Irodalom
Council Decision of 18 February 2002 on Guidelines for Member States' employment policies for the
year 2002. (2002) Brüsszel, (2002/177/EC).
Communication from the Commission to the Council, Draft Joint Employment Report. (2002)
COM(2002)621 final. Brüsszel.
Communication from the Commission to the Council, the European Parlament and the Economic and
Social Committee on European Social Fund Support for the European Employment Strategy. (2001)
COM(2001)16 final, 2001/0208(CNS), Brüsszel, 2001.01.16.
Detailed Work Programme for the Follow-up of the Objectives of Education and Training Systems in
Europe (Decision of the Council Education). (2002) Brüsszel, 2002.02.14.
European Report on Education and Training in Employment Policies. (2001a) Volume I. — Analysis of
the 2000 National Action Plans for Employment. Commission Working Paper, Brüsszel, április (szám
nélkül).
European Report on Education and Training in Employment Policies. (2001b) Volume 2. — Analysis by
Member State of the National Action Plan for Employment, for 2000. Commission working document.
Brüsszel, április (szám nélkül).
Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. (2000) SEC(2000)1832, Brüsszel, 2000.10.30.
Report from the Education Council to the European Council "The concrete Future Objectives of Educa-
tion and Training Systems" (Council of the European Union). (2001) 5980/01 EDUC 23, Brüsszel,
2001.02.14.