Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 113
A TERMELŐ I SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A
HELYI ÉS TÉRSÉGI GAZDASÁG FEJL ŐDÉSÉBEN'
(The Role of Production Services in the Development of the
Local and Regional Economy)
GÁL ZOLTÁN — MOLNÁR BALÁZS — NAGY ERIKA
Kulcsszavak:
termelői szolgáltatások fejlett üzleti szolgáltatások gazdasági fejl ődés térbeli különbségei verseny-
képesség vállalati kapcsolatrendszerek
Jelen tanulmányban a szerzők a termelői szolgáltatások egy-egy térség gazdasági szervezeteinek m űkö-
désében, fejlődésében, kapcsolatrendszereinek kialakulásában betöltött szerepét elemzik, mutatják be.
Megállapításaikat a Baranya, Fejér, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2001-ben végzett empi-
rikus felmérésre alapozzák, mely kutatás lehet őséget adott arra, hogy a termelői szolgáltatások terén
megmutatkozó területi sajátosságokat, illetve különbségeket bemutassák, megmagyarázzák.
A termelő i szolgáltatások a fejlett gazdaságokban a vállalkozások piaci alkalmaz-
kodásának, az azzal járó átalakulási folyamatoknak alapvet ő tényezői. A kelet-
közép-európai gazdaságokban azonban a szektorban tevékenyked ő szervezetek
emellett más, nem kevésbé fontos funkciót is betöltöttek, egyrészt a kilencvenes
évek elején még hiányzó, alapvető vállalkozási ismereteket közvetítettek, másrészt
a nagy számú kisszervezet m űködtetésében is kulcsszerepet töltöttek be, hiszen
utóbbiak tőke és emberi erő források híján a szolgáltatások csaknem teljes körét
kénytelenek voltak externalizálni. A vállalkozások fejl ődési pályáját, lehet őségeit
tehát alapvet ő en meghatározta a rendelkezésre álló szolgáltatások köre, min ősége,
megújuló-képessége és elérhet ősége. Kutatásaink els ősorban a termel ői szolgáltatá-
sok egy-egy térség gazdasági szervezeteinek m űködtetésében, fejlődésében, kap-
csolatrendszerének formálásában betöltött szerepére, a szektor helyi-térségi beágya-
zottságára irányultak. Megállapításainkat három, eltér ő fejlődési utat bejáró térség-
ben (Baranya, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) 2001-ben elvégzett
empirikus vizsgálatainkra alapoztuk, amelyek segítségével a gazdasági fejl ődés
néhány új, regionális, illetve települési (falusi, kisvárosi, városi) sajátosságát sike-
rült feltárnunk.
Strukturális átalakulás, globalizáció és a lokalitás felértékelődése
a szektorban
A termelő i szolgáltatások — a termelés folyamatához közvetve vagy közvetlenül
kapcsolódó szolgáltató tevékenységek, melyek fogyasztói gazdasági szervezetek és
közintézmények — szerepének felértékel ődése a fejlett piacgazdaságok egyik alap-
vető strukturális jellemz ője volt a nyolcvanas évek elejét ől kezdve. A folyamat
nemzetközi szinten — a szolgáltatások gyorsan b ővülő kereskedelmében —, a nem-
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
114 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
zetgazdasági mutatókban — a szektor értéktermelésben, foglalkoztatásban betöltött,
dinamikusan növekvő szerepében — és a vállalati szférában — a szolgáltató tevé-
kenységek egyre szélesebb körének externalizációjában, s ennek megfelel ően a
szolgáltatásokra fordított növekv ő költséghányadban — is érvényesült.
A fenti folyamatok mozgatóit, okait a fejlett piacgazdaságokban a nyolcvanas
évek elején elindult szerkezeti és szervezeti átalakulásokban kell keresnünk. A
vállalkozások gyorsan változó, piaci igényekhez történ ő alkalmazkodásában, a
rugalmas termelési rendszerek kialakításában, a termék-, technológiai és szervezeti
innovációk megvalósításában a szolgáltatók növekv ő (meghatározó) szerephez
jutottak az elmúlt másfél évtizedben, információ- és tudás-közvetít ő, illetve e fo-
lyamat — fizikai, humán és egyéb — feltételeinek megteremtése révén. A termel ői
szolgáltatások a termelési folyamat valamennyi fázisában megjelentek, növelve a
termék hozzáadott értékét azzal, hogy segítették új módszerek, eljárások alkalmazá-
sát, javították az elosztás, az irányítás, a marketing és a vállalaton belüli szervezés
hatékonyságát. Ezzel hozzájárultak új piacok megszerzéséhez, t őkeforrások bevo-
násához, termék- és szervezeti innovációk megvalósításához: egészében véve a
gazdasági szervezetek versenyképességének javításához. Az externalizációs folya-
mat elsősorban a standardizált és t őkeigényes szolgáltatásokat (pl. a szállítmányo-
zást és a telekommunikációt), másrészt a speciális tudást és apparátust igényl ő te-
vékenységeket (pl. a hirdetést, m űszaki tanácsadást, kutatás-fejlesztést) érintette
(Daniels 1991; 1999; Scott—Storper 1993; Delgado 1995; Illeris 1996).
A fejlett üzleti szolgáltatások sz űkebb csoportjába2 tartozó, termel ői szolgáltatá-
sokhoz sorolt tevékenységek sajátos csoportot alkotnak: legfontosabb (közös) jel-
lemzőjük, hogy információkat közvetítenek, tehát konzultatív jelleg űek, ezért meg-
határozó szerepet kap az e területen dolgozók szaktudása, tapasztalata, adaptációs
(esetleg improvizációs) készsége. A szektorban a kisszervezetek játsszák a meghatá-
rozó szerepet, annak ellenére, hogy a kilencvenes években felgyorsult a szervezeti
és tőkekoncentráció, és növekv ő számban jelentek meg az európai piacon a multi-
nacionális szervezetek 3.
A termel ői szolgáltatások térbeli megjelenését, bizonyos tevékenységi körök — el-
sősorban a kvalifikált munkaerőt foglalkoztató üzleti szolgáltatások — térbeli kon-
centrációjának formálódását és tartós fennmaradását, továbbá sajátos térségi/helyi
szolgáltatási struktúrák kialakulását a nyolcvanas évek közepét ől kezdve a vállalat-
közi kapcsolatrendszerekbe ágyazottan vizsgálták, s ez a szemlélet a szektorral
kapcsolatos kés őbbi (kilencvenes évekbeli) kutatásokra is hatott. Míg a neoklasszi-
kus közgazdasági iskola megközelítésében az egyes feladatok vállalaton belüli
megoldása, illetve küls ő partnerek bevonása között a tranzakciós költségek minima-
lizálása döntött (Williamson 1985), az újabb felfogás szerint a hálózatépítésben és -
működtetésben a „ nem-piaci" tényez ők is fontos szerephez jutnak, amelyek részben
speciálisak, csak az adott helyre (lokalitásra) jellemz őek is lehetnek (pl. a fizikai
infrastruktúra és a társadalmi környezet sajátos elemei kombinációjának eredmé-
nyeként) (Geenhuisen—Knaap—Nijkamp 1994; Johannisson 1994; Wood 1994). A
helyi/térségi kapcsolatrendszerbe ágyazottság tehát pozitív externáliák forrása,
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 115
melynek fontos eleme a megfelel ő tudással és hatáskörrel rendelkez ő üzleti partne-
rek személyes kapcsolatrendszere, illetve az ebben rejl ő stabilitás, ami számottev ő-
en csökkenti a piaci kockázatot. (Mindez természetesen magában hordozza a túl
szoros kötődés és a megmerevedés, illetve a lassú reagálás veszélyét is.) Az inten-
zív helyi/térségi kapcsolatrendszer másik fontos el őnyének — a fejlett telekommuni-
kációs szolgáltatások alkalmazása ellenére — az információk és a tudás formális és
informális csatornákon történő — egyformán fontos — áramlását tartják, melynek
jelentő sége máig megmaradt a vállalati döntéshozatalban. A pénzügyi szolgáltatá-
sok esetében pl. az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás mellett az informá-
ciók gyors és helyes értelmezésében is fontos szerepet kap a szocio-kulturális kör-
nyezet — melynek fontos elemei az egyes munkatársak személyes kapcsolatrendsze-
re és (esetleg más vállalatoknál, intézményeknél szerzett) szakmai tapasztalatai
(Agnes 2000). A tudásintenzív ágazatokban (a kutatásban, fejlesztésben és az azok-
hoz kapcsolódó szolgáltatásokban) a folyamatos megújulást, a szaktudás áramlását
biztosítja a vállalkozók beágyazottsága, intézményekhez, szakmai szervezetekhez
és más vállalkozásokhoz fűződő — a kutatások szerint er ősen strukturált és dinami-
kus — kapcsolatrendszere (Johanisson 1994). A helyi kapcsolatrendszerb ől eredő
pozitív externáliákat kihasználva a vállalkozások er ősíthetik kifelé irányuló (regio-
nális, nemzeti, vagy akár a globális) kapcsolataikat, hosszabb távon átformálva
magát a helyi gazdaságot is (Delgado 1995; Daniels 1999).
A termel ői szolgáltató szektor sajátosságai az átalakuló
magyar gazdaságban
A szektor strukturális és szervezeti átalakulása a formálódó kelet közép európai
- -
piacgazdaságokat sajátos módon érintette. Magyarországon az üzleti szolgáltatások
iránti — az évtized elején még kevéssé strukturált — keresletet alapvet ően a piaci
szabályozó rendszer kialakítása, a társasági törvény elfogadása és az ennek követ-
kezményeként meginduló cégalapítási hullám, illetve az állami vállalatok átalakítá-
sa és privatizációja ösztönözte. A gazdasági szerepl ők körének átalakulása ugyan-
akkor a korábbi helyi és térségi gazdasági (vállalatközi) kapcsolatok megsz űnésé-
hez, illetve átrendez ődéséhez vezetett. Az új (illetve átalakult) szervezetek m űköd-
tetésében és üzleti kapcsolataik felépítésében, formálásában, a helyi/térségi gazda-
ság kohéziójának kialakításában a hazai szolgáltató szervezetekre fontos — közvetít ő
— szerep hárult. A kilencvenes évek második felében ugyanakkor a szektor szerep-
lőinek köre a rugalmas, nemzetközi szolgáltató hálózatok megjelenésével tovább
-
bő vült. A multinacionális szervezetek a helyi munkaer ő alkalmazása és képzése
révén fontos szerepet játszottak egyrészt a nemzetközi vállalati stratégiák kialakítá-
sában és megvalósításában, másrészt a fejlett üzleti szolgáltatások fejl ődésében, és
azok humán feltételeinek alakításában is (Michalak 1999; Agnes 2000).
Az említett folyamatok eredményeként az üzleti szolgáltatások szektorában kiala-
kult kettős struktúra melynek kínálati oldalát egyrészt a nemzetközi ügyfélkörrel
—
és kiterjedt információs háttérrel rendelkez ő szolgáltatók, másrészt a helyi, esetleg
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
116 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
regionális piaci kapcsolatokkal rendelkez ő, túlnyomórészt rutinjelleg ű szolgáltatá-
sokat biztosító kisszervezetek alkotják — nem csupán az átalakuló gazdaságokra
jellemző sajátosság. Feltevésünk szerint azonban ez a dualizmus jóval nagyobb
különbségeket takar — ágazati, szervezeti és földrajzi szempontból is —, mint a fejlett
piacgazdaságok esetében. Ennek legfontosabb oka a keresleti oldalon — a kis- és
mikrovállalkozások túlnyomó többségénél — jelentkez ő tőkehiány. A gazdasági
szempontból leszakadó-stagnáló térségekben a kisszervezetek túlnyomó többségé-
nek fejlő dési pályája — melynek legfontosabb állomásainál van a legnagyobb szük-
ség „külső " szolgáltatók segítségére — kifejezetten szegényes szolgáltatói háttér
kialakulását ösztönözte. Ugyanakkor a viszonylag csekély számú, speciális (els ő-
sorban fejlett üzleti) szolgáltatást nyújtó szervezet ezért térben er ősen koncentráltan
jelenik meg és túlnyomórészt (nagy-)városi székhely ű szervezetek keresletére épít-
kezik.
A kereslet strukturális egyoldalúságából, illetve térbeli differenciálódásából kö-
vetkezően a szektor regionális kohéziós szerepe viszonylag gyenge. Feltételezésünk
szerint a kilencvenes évek második felében meginduló növekedés és strukturális
átalakulás, a vállalkozások m űködési (makrogazdasági-szabályozási) feltételeinek
stabilizálódása azonban a helyi (városkörnyéki) gazdaság kohéziója szempontjából
kedvez ő folyamatokat is elindított. Ebben fontos szerepet töltöttek be a szolgáltató
szervezetek is, melyek piaca ugyan jelent ősen bővült, ez azonban a térségek és a
városhierarchia további differenciálódását ösztönözte. Úgy t űnik azonban, hogy
még az intézményi ellátottság és a képzett munkaer ő szempontjából legkedvez őbb
helyzetű vidéki centrumokban (fels őoktatási-kutatási központokban) kialakuló
struktúra is er ősen hiányos, nem jelentek meg p1. a tudás-intenzív ágazatok fejl ődé-
séhez szükséges (információkat, tudást közvetít ő és befektet őket mozgósítani ké-
pes) szolgáltatások.
A vázolt hiányosságok ellenére, a gazdasági növekedés megindulásának eredmé-
nyeként egészében véve mégis strukturáltabbá vált a termelői szolgáltatások piaca
az előző évtized végére. Feltevésünk szerint — a nyugat-európai sajátosságokhoz
hasonlóan — a felhasználók köre vállalati méretek szerint differenciálódott elsősor-
ban. Közöttük legnagyobb súllyal (az igénybe vett szolgáltatások értékét tekintve) a
középvállalkozások jelentek meg, akiket a velük szemben támasztott min őségi köve-
telmények — beszállítói kapcsolataik, illetve a nemzetközi piaci megmérettetés —
ösztönöztek a szolgáltatások széles körének igénybe vételére. A nagyvállalatok
viszont jóval több feladatot oldanak meg „házon belül" (internalizálják azokat),
nagy kockázattal járó, stratégiai lépések esetén támaszkodnak küls ő szolgáltatókra,
első sorban ismert (hazai vagy nemzetközi) nagyvállalatokra. A kisvállalkozások
ő szellemi kapacitások híján — legtöbbször a rutinszer ű feladatokat is „kül-egfel
—m
ső sökkel" (többnyire helyi szolgáltató kisvállalkozások segítségével) oldják meg,
mivel a belső — állandó — munkatársak alkalmazása túl költséges. Feltesszük továb-
bá, hogy emellett az ágazati sajátosságok, valamint a vállalkozások kapcsolatrend-
szere (különösen a nemzetközi kapcsolatok megléte/hiánya) is er ősen befolyásolják
a kereslet alakulását.
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 117
Az átalakuló magyar gazdaság termel ői szolgáltatási piaca sajátosságainak, a
szektor helyi és térségi gazdaságban betöltött szerepének, valamint területi különb-
ségeinek vizsgálatát empirikus módszerekkel, illetve (kiegészítésképpen) statisztikai
adatok elemzésére támaszkodva végeztük el. A kiválasztott célterületek — Fejér,
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megye — a kilencvenes évtizedben eltér ő fejlő-
dési pályán mozogtak, és a szektorban meghatározó szerepet betölt ő megyeszékhe-
lyek fejlődési feltételei, illetve üteme is jelent ősen eltért. Felhasználói kérdőíveinket
mindhárom megyében azonos tartalommal küldtük ki, s a beérkezett, több mint 200
értékelhető válasz révén képet alkothattunk a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban
és a falvakban m űködő vállalkozások szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeir ől,
annak változásáról, a szolgáltatásoknak a vállalkozások m űködtetésében és a straté-
giai átalakításokban betöltött szerepér ől, továbbá a felhasználó-szolgáltató kapcso-
latrendszer m űködési mechanizmusáról és térbeliségér ől, illetve — a térkapcsolatok-
kal összefüggésben — az elektronikus szolgáltatások szerepér ől is. A szolgáltatókkal
készített interjúk elemzésével betekintést nyertünk a szektor formálódásának fo-
lyamatába (az alapítás körülményei és feltételei, stratégiai váltások a felmérés id ő-
pontjáig), működésébe (infrastruktúra, személy feltételek). Az interjúk legfontosabb
elemei azonban a szolgáltatók helyi gazdaságba való beágyazottságára (ügyfélkörük
alakulása, sajátosságai), térkapcsolataira és a szektor egészér ől kialakított vélemé-
nyére vonatkozó kérdések voltak. A felkeresett szervezetekre vonatkozó, alapvet ő
információk (vállalkozás mérete, tevékenysége, alapítás id őpontja, éves árbevétel
nagyságrendje) mind a felhasználók, mind a szolgáltatók esetében segítette a terme-
lői szolgáltatások helyi/térségi piaca strukturális jellemz őinek pontosabb meghatá-
rozását.
A szektor súlya a vizsgált térségek gazdaságában
A termel ői szolgáltatások fejlettsége, struktúrája, illetve a nemzetgazdaság telje-
sítménye erősen korrelál (Daniels 1999). A magyarországi térségekre vonatkozó
vizsgálataink szerint a gazdasági aktivitás és az ipari kibocsátás mellett a kvalifikált
munkaerő eloszlása is befolyásolta a szektor fejl ődését, dinamikáját, illetve annak
térbeli különbségeit. A termel ői szolgáltatások köre b ővülésének és szereplői gya-
rapodásának eredményeként a szektor hozzájárulása az értéktermeléshez növekedett
a kilencvenes évek második felében. A folyamat térbeli sajátosságait alapvet ően
befolyásolta a korábban — az évtized közepére — kialakult térstruktúra, azonban
ennek új, els ősorban a vidéki nagy- és középvárosok köréb ől kiemelkedő elemei is
megjelentek, amelyek érintették az általunk vizsgált térségeket is.
Fejér megyében, ahol a gazdasági növekedés mozgatója a külföldi t őke bevonásá-
val történő, export-orientált ipari szerkezetváltás, a termel ői szolgáltatások szekto-
rának növekedése a vidéki átlagnál jóval dinamikusabb volt, és a folyamat struktu-
rált, sokoldalú termelői szolgáltató szféra kialakulását eredményezte. Ennek ellené-
re — elsősorban az ipar nagy súlya miatt — a termel ői szolgáltatások hozzájárulása a
megyei gazdaság kibocsátásához elmarad a megyék átlagától. Ugyanakkor er ősöd-
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
118 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
tek a szektor megyén belüli területi különbségei az iparosodó városi térségek javára,
illetve a megye középs ő—déli területeinek rovására. A megyeszékhely szerepe meg-
határozó a termel ő i szolgáltatások térszerkezetében — különösen a számítástechni-
kai, mű szaki tanácsadási és fejlesztési, illetve a gazdasági-piaci információkat köz-
vetítő tevékenységek esetében —, de Budapest közelsége ezt a dominanciát számot-
tevő en csökkenti a megye keleti részén.
A leszakadó térségek közé sorolt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közvetve
(szellemi potenciál, vállalkozói kultúra) és közvetlenül is (a felhasználók köre,
összetétele) a térség gazdaságának szerkezeti és szervezeti sajátosságai határozták
meg a szektor struktúráját (a tartósan gyenge vállalkozási aktivitás, a mikrovállal-
kozások magas aránya, a t ő kefelhalmozás alacsony szintje, az infrastruktúra hiá-
nyosságai, a gyenge iparosodottság, a sikeresen privatizálható, megújulásra képes
nagyvállalatok csekély száma). Bár a kilencvenes évtized végén dinamikusan n őtt a
szolgáltatók száma, illetve jelent ős részük bő vítette tevékenységi körét — különösen
a jogi, adó- és ügyviteli tanácsadás, az ingatlanügyletekhez kapcsolódó szolgáltatá-
sok és az informatikai, valamint irodatechnikai tevékenységek irányába —, a megye
vidéki összehasonlításban mégis gyenge fajlagos (szolgáltatók ezer vállalkozásra
jutó száma) és abszolút (pl. egyes termel ő i szolgáltatások megjelenése/hiánya)
mutatókkal jellemezhet ő . Ugyanakkor a szektor — és annak dinamikája — megyén
belüli rendkívül erő s térbeli (nyíregyházi) koncentrációja önmagában is piaci hát-
rányt jelent a megyeszékhelyt ől távolabb fekvő településeken működő vállalkozá-
sok számára, s el őrevetíti a peremterületek további leszakadását.
Bár Baranya megye nem sorolható a gazdasági szempontból dinamikus térségek
közé, a termel ő i szolgáltatások struktúráját, sokoldalúságát tekintve azonban nem
tekinthető leszakadónak sem. A kedvez ő mutatók hátterében azonban a szolgáltatá-
sok hagyományosan er ő s pécsi koncentrációja áll. A város a legnagyobb vidéki
termel ő i szolgáltató bázissal rendelkez ő centrumok közé tartozik, továbbá rendel-
kezik a tudásalapú gazdasági fejl ő déshez szükséges intézményhálózattal és humán
erő forrásokkal. A gazdasági mutatók és a korábbi elemzések (Horváth 1994; Gál
2000) alapján azonban abból a feltevésb ő l indultunk ki, hogy mindez sajátos, kett ős
szerepet eredményez Pécs esetében. Míg ez utóbbi fejl ődési pályán nem indulhatott
el a város, mivel alapvet ő feltételek — többek között a fejlett üzleti szolgáltatások
néhány eleme — hiányoznak hozzá, a termel ő szolgáltatások szférájában Pécs „ráte-
lepszik" megyéjére, ami a peremhelyzet ű településeken a szabolcsihoz hasonló
feszültségeket eredményez, s mindez — feltevésünk szerint — a vállalati kapcsolat-
rendszereken keresztül (szolgáltatók — felhasználók) is mérhet ő.
A termel ői szolgáltatások piacának strukturális sajátosságai
a mintaterületeken
Felmérésünk szerint a szektorban a kilencvenes évek második felében lezajló
szerkezeti átalakulást alapvet ően a kereslet b ővülése és átstrukturálódása ösztönöz-
te. Mindhárom mintaterületen a vállalkozások m űködtetéséhez szükséges pénzügyi,
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 119
biztosítási, számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatások iránti igény volt a leg-
nagyobb. A legdinamikusabban ugyanakkor az információs technológiák és a fejlet-
tebb irodatechnikai eszközök alkalmazásához kapcsolódó tevékenységek (tele-
kommunikációs, irodatechnikai szerviz, hardver- és szoftver-szolgáltatások), továb-
bá a hirdetési és reklám-szolgáltatások iránti kereslet b ővült.
A kereslet alakulása azonban erősen strukturált volt a felhasználók árbevételének,
tevékenységének és székhelyének (régió és településtípus) függvényében. A kis- és
mikrovállakozások többsége csupán a legfontosabb, a fennmaradáshoz elengedhe-
tetlen szolgáltatásokat veszi igénybe mindenhol, számukra még ezek is nehezen
elviselhető pénzügyi terhet jelentenek. Többségük kisvárosi, illetve falusi székhely ű
vállalkozás, melyek célja általában a családi vállalkozás fennmaradása, a túlélés.
A középvállalkozások és a dinamikus, fejl ődő kisszervezetek (túlnyomórészt a
100 M Ft-nál nagyobb árbevételt elér ők) jelentik a piac legszínesebb csoportját. A
termel ői szolgáltatásokat els ősorban a piaci alkalmazkodás, terjeszkedés, illetve
stratégiai partnerek felkutatása céljából veszik igénybe. E cégek a vállalkozás fej-
lesztéséhez, átalakításához, versenyképességük növeléséhez szükséges jogi- és
adótanácsadás mellett a piackutatási, oktatás-képzési szolgáltatásokat is keresik.
Tevékenységi körök (ágazatok) szerint is tapasztalható strukturális eltérés a keres-
letben. Az információáramlással kapcsolatos szolgáltatásokat leggyakrabban más
szolgáltatók veszik igénybe, míg a szállítmányozási-logisztikai szolgáltatásokat
többnyire kereskedelmi és ipari vállalkozások keresik. Az ipari és szolgáltató szer-
vezetek eltérő piaci kapcsolatrendszere és szolgáltatásokkal kapcsolatos igényei
Fejér megyében különültek el a legélesebben. Az el őbbiek a bel- és külföldi piaci
expanzióhoz kapcsolódó szolgáltatások keresleti oldalán töltenek be meghatározó
szerepet, míg a szolgáltató kisszervezetek a helyi/térségi piaci igényekhez történ ő
rugalmas és gyors alkalmazkodáshoz (új üzleti stratégia kialakításához) veszik
igénybe más szervezetek szolgáltatásait.
A legélesebben két sajátos csoport különül el a többi vállalkozástól. Az egyik a
külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkez ő szervezeteké, amelyek a terjeszkedés,
kapcsolatteremtés és -m űködtetés t őke- és információigényes folyamatában a jogi-,
pénzügyi, üzletviteli, külföldi szállítmányozási, fordítói, vámügyi szolgáltatások
jelentős költségeit képesek vállalni. A külpiaci kapcsolatok építése egyik akadályá-
nak éppen e tevékenységek kényszer ű extemalizációja és magas költségei t űnnek,
amihez — nyugati export esetén — hozzáadódnak a min őségbiztosítás terhei. E kör
bővülése a vizsgált térségek közül a kapcsolati t őke és a földrajzi közelség el őnyeit
kihasználó Fejér megyei — els ősorban a két nagy ipari centrumban m űködő — vállal-
kozások körében figyelhető meg, a másik két térségben az ide sorolható szervezetek
inkább kivételnek számítanak.
A felhasználók sajátos, a Fejér megyei, valamint a pécsi gazdaságban is csupán
szórványosan megjelenő csoportját alkotják a kutató és fejleszt ő intézményekkel,
szervezetekkel kapcsolatban álló vállalkozások. A szolgáltatások e csoportja iránt a
legcsekélyebb a kereslet, még Pécsett is rendkívül gyenge a vállalkozói szféra és az
intézmények kapcsolata mind a K+F, mind az oktatás-képzés területén, amely —
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
120 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
más tényezőkkel együtt — az eredmények városi (és régión) kívüli hasznosulását
eredményezi. A számítástechnikai és m űszaki tanácsadási szolgáltatásokkal — a
vidéki nagyvárosokhoz viszonyítva — jól ellátott, stabil ipari háttérrel rendelkez ő
Székesfehérváron a kapcsolatrendszer hiányosságai más összefüggésben, az ipar
(hosszú távon fenntartható) versenyképességének és az egyoldalú kapcsolatokból
eredő sebezhetőség problémájaként jelennek meg, míg Szabolcsban ez a csoport
gyakorlatilag hiányzik. Ezek a problémák más-más típusú beavatkozást is igényel-
nek, de valamennyi összefügg a termel ő szolgáltatások helyi/térségi struktúrájával,
annak gyengeségeivel és hiányosságaival.
Mindhárom vizsgált térségben jól elkülönülnek tehát a statikus és dinamikus fo-
gyasztói (vállalkozási) csoportok aszerint, hogy mennyi, milyen típusú szolgálta-
tást, milyen — stratégiai vagy m űködtetési — célra, mekkora gyakorisággal vesznek
igénybe, és keresletük hogyan változott az elmúlt négy-öt évben. A szerény árbevé-
telű — sok esetben családi — kisvállalkozások els ősorban a rutinszerű, működetést
szolgáló szolgáltatások iránti tömeges igényt növelték, míg a közép- és nagyvállal-
kozások, valamint a piaci változásokra rugalmasan reagáló, terjeszked ő — különösen
a külpiaci kapcsolatokat épít ő — kisvállalkozások a termel ői szolgáltatások körének
bővülését és differenciálódását ösztönözték. A vizsgált régiókban zajló gazdasági
folyamatokat hűen tükrözi a szolgáltatások iránti kereslet alakulása. Míg Szabolcs-
ban a működőképességen van a hangsúly, Pécsett a helyi/térségi igényekhez történ ő
alkalmazkodáson (erre utal pl. a tevékenységi kör átalakítása a szolgáltatóknál),
Fejérben pedig e célok mellett nagyobb hangsúlyt kapott a nagyvállalatokkal kiala-
kítandó partnerség, továbbá a termék- és technológiai innovációk megvalósításához
szükséges szolgáltatások iránti igény.
Valamennyi vizsgált térség vállalakozásairól elmondhatjuk általában, hogy egyre
többféle szolgáltatást vesznek igénybe versenyképességük javításához, a piackuta-
tástól és a jogi, illetve adótanácsadáson, valamint a reklámon át a telekommuniká-
ciós-információs technológiák alkalmazásához köt ődő tevékenységekig. A szolgál-
tatásokhoz kötődő innovációs „hajlandóság" azonban a fentebb említett szervezeti
és ágazati sajátosságok mellett er ősen tagolódik a vállalkozások székhelye szerint: a
megyeszékhelyen, illetve a jelent ős ipari és szolgáltató bázissal rendelkez ő közép-
városokban működő gazdasági szervezetek kereslete a legstrukturáltabb, legsokol-
dalúbb, még a kisvállalkozói kör is jóval több és többféle szolgáltatást vesz igény-
be, mint a nagyobb árbevétel ű, községi és kisvárosi székhely űek. A szolgáltatások
piacának e sajátosságát hipotézisünkben a vállalkozások helyi/térségi kapcsolat-
rendszerbe ágyazottságával és az abból ered ő pozitív hozadékokkal (externáliákkal)
magyaráztuk. Felmérésünkben ezért kitértünk a szolgáltató szervezetek kapcsolati
hálójának elemzésére, annak térségi sajátosságaira is.
A termel ői szolgáltatások helyi/térségi gazdaságban betöltött szerepe
A szolgáltatók mindhárom vizsgált térségben a szabályozók változását, a gazda-
sági szerkezet átalakulását és a vállalkozások gyarapodását tekintették a legfonto-
sabb ösztönzőnek alapításukkor. A vállalkozás indításában és m űködtetésében is
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 121
fontos szerepet játszott egyrészt az alapítók iskolázottsága és személyes tapasztala-
tait, másrészt a rendszerváltás el őtt kialakult személyes kapcsolatrendszerük. Ez
utóbbi meghatározó szerepet játszik a szolgáltató és felhasználó közötti üzleti kap-
csolatok megteremtésében, különösen a megyeszékhelyeken m űködő felhasználók
esetében. Az Internetet és a cégkatalógusokat viszonylag kevesen veszik igénybe
erre a célra, míg helyi (személyes) kapcsolatrendszerrel nem rendelkez ő, külföldi
érdekeltségű vállalkozások, valamint a városi székhely ű, elsősorban az iparban
tevékenykedő közép- és nagyvállalatok (els ősorban Fejér megyében), továbbá a
községi székhelyű szervezetek — a városokban koncentrálódó szolgáltatásokkal
kapcsolatos információk híján — gyakrabban veszik igénybe szakmai szervezetek
segítségét. Az informális mechanizmusok különösen nagy szerepe részben a piaci
kockázat minimalizálására való törekvésb ől ered, részben azonban — tekintettel
döntő súlyára a kapcsolatteremtésben — a rendszerváltás termékének kell tekinte-
nünk a jelenséget5 . Ugyanakkor sok esetben a „megbízhatóság" a szakmai szem-
pontok rovására érvényesülhet, ami a felhasználó szempontjából piaci hátrányt
eredményez (pl. kevesebb vagy kevésbé friss információt). Ezért egyrészt komoly
problémának tartjuk a min ősitési rendszerek lassú terjedését a szolgáltató szektor-
ban, továbbá az igénybe vehet ő szolgáltatásokkal kapcsolatos információk hiányát,
elsősorban a falusi-kisvárosi terekben.
A termel ői szolgáltatások körében is élesed ő versenyre adott válaszként azonban
mind több szolgáltató igyekszik a helyi tematikus cégkatalógusokban is regisztrál-
tatni magát, s emellett néhány cég az ügyfélkör b ővítésére az Internetet is igyekszik
felhasználni. Akadnak ugyanakkor — egyel őre szórványos és városokban koncentrá-
lódó — példák olyan szervezetek működésére is, amelyek a szolgáltatásokkal kap-
csolatos információk terjesztésével próbálják ösztönözni a helyi gazdaság szerkeze-
tének megújulását. 6
A szolgáltató szervezetek helyi/térségi gazdaságba való beágyazottságát tükrözi
ügyfélkörük alakulása. A szolgáltató szektorbeli vállalkozások többségének igen
széles körű az ágazati kapcsolatrendszere. Néhány, speciális szolgáltatást nyújtó
cég (pl. biotechnológia, környezetvédelem, műszaki és szoftverfejlesztés) viszont
egy-egy szektorális csoporttal (egészségügy, energiaszektor, feldolgozóipar) áll
csak kapcsolatban, közöttük pedig dönt ő súllyal vannak jelen a nagy- és középválla-
latok. E szolgáltató szervezetek er ősen strukturált szakmai és üzleti kapcsolatrend-
szerrel rendelkeznek, de er ősebben függnek (kevesebb számú) partnereik megren-
deléseitől.
A ritkábban igénybe vett, információközvetítéssel, szervezéssel kapcsolatos szol-
gáltatások (számítástechnika, piackutatás, hirdetés) ügyfélkörében az iparban és a
termelői szolgáltatásokban tevékenyked ő, jelentősebb tőkével és 100 M Ft feletti
éves árbevétellel rendelkez ő kis- és középvállalkozások túlsúlya a jellemz ő. A
szolgáltatások ezen csoportjában a városi székhely ű (elsősorban megyeszékhelyen
működő ) szervezetek teszik ki a kereslet túlnyomó részét (50-80%-át), amely utal a
vizsgált térségek — különösen Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye — gazda-
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
122 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
ságában erősödő szerkezeti kett ősségre, divergenciára (szolgáltató megyeszékhely —
ipari és mezőgazdasági kisvállalkozások fej l ődésétől függő kisvárosok és falvak).
A legszélesebb ügyfélkörrel a pénzügyi, biztosítási, könyvvizsgálói és számviteli
szolgáltatásokat nyújtó szervezetek rendelkeznek, melyek gyors elérhet őségét bizto-
sítják a túlnyomórészt városokban tömörül ő, jól elérhető telephelyeik, irodáik. Ezek
ügyfélköre ágazati és szervezeti szempontból a legösszetettebb, de domináns közöt-
tük a kis- és a középvállalkozások csoportja, amelyek általában heti többszöri rend-
szerességgel veszik igénybe szolgáltatásaikat. A szolgáltatókkal készített interjúk-
ból kiderült, hogy a szektornak ez a szegmense meglehet ősen zárt: a vállalkozások
(felhasználók) általában „helyi" szolgáltatókat keresnek fel igényeikkel, ugyanak-
kor a szolgáltatók küls ő kapcsolatrendszere gyenge, els ősorban a városkörnyékre
fókuszált.
Az üzleti szolgáltatások aránya az egyes szervezetek ráfordításaiban tükrözi a
vizsgált térségek szervezeti és ágazati struktúráját. A legkevesebbet (ráfordításaik
kevesebb, mint 10%-át) a szolgáltatások nagy hányadát „házon belül" megoldó
nagyszervezetek és a mikrovállalkozások 7 (minimális igények) fordítják ilyen célra.
A legtöbb esetben a ráfordítások aránya 11-20%-os, s többnyire a méreteik miatt
externalizációra kényszerül ő kis- és középvállalkozások tartoznak ide. A csoporton
belül ágazati szempontból a szabolcsi, illetve a pécsi mintában a szolgáltatások
túlsúlya jellemző , Fejér megye esetében viszont az ipar nagyobb súlya a keresleti
oldalon is érvényesül.
A termelői szolgáltatások közül a legnagyobb tételt a vállalkozások kiadásai kö-
zött a telekommunikáció, a pénzügyi szolgáltatások és a szállítmányozás (valamint
a kereskedelmi szervezeteknél a nagykereskedelmi-elosztó tevékenységek) jelentik
a vizsgált térségekben. A kisvállalkozások tömeges keresletének eredményeként
ezeket a számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatások, majd a b ővülő piaccal rendel-
kező hirdetési és reklámszolgáltatások követik. Különösen nagy költségterhet jelent
a termel ő i szolgáltatások igénybe vétele azon szervezetek számára, amelyek infor-
mációk és áruk áramlására építik tevékenységüket (pl. az informatikai és külkeres-
kedelmi tevékenységet folytató cégek), vagy pedig (tevékenységükt ől függetlenül)
falvakban működő mikroszervezetek, amelyek szerény forgalmukhoz viszonyítva
nagy „rezsivel" dolgoznak. Ez utóbbi csoport számára létkérdés az adminisztráció-
hoz kapcsolódó terhek (szolgáltatási költségek) csökkentése. A szolgáltatások ma-
gas költségei ugyanakkor magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az elaprózott szer-
vezeti struktúrával és t őkehiánnyal, valamint a feldolgozóipar lassú szerkezeti át-
alakulásával jellemezhető térségekben (pl. Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében) működő vállalkozások külső (elsősorban külföldi) kapcsolatrendszere
miért szórványos és formálódik vontatottan. Ezek a szerkezeti sajátosságok befo-
lyásolják a termel ői szolgáltatások további fejl ődését is: a pécsi és nyíregyházi
szolgáltatók szerint a helyi/térségi vállalkozások javuló teljesítménye alig hatott
ösztönzőleg a szektor fejl ődésére, ők jelenleg is a közepes nagyságú ipari vállalko-
zások kis számát és gyengeségét tartják a tercier szektor egyik fejl ődési gátjának. A
termelő i szolgáltatásokat nyújtó cégek a piaci versenyképesség növelésére Fejér
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 123
megyében is elsősorban a megye ipari központjaiban vannak kedvez ő hatással
(Székesfehérvár, Dunaújváros), tevékenységükkel különösen a helyi vállalkozások
megújuló képességét segítik. A két nagy ipari centrumban koncentrálódó humán
tőke a magasan kvalifikált közgazdasági, műszaki, pénzügyi-számviteli szakem-
—
berek, akik sok esetben több szakvizsgával is rendelkeznek — révén vált a szektor a
megye iparának (és szolgáltató szektorának) egyik fontos, dinamizáló tényez őjévé.
A szolgáltatások helyi beágyazottsága és struktúrája a megyeszékhelyeken
Felmérésünk szerint a képzett munkaer őt és a termel ői szolgáltatások széles körét
biztosító, megyeszékhelyeken m űködő gazdasági szervezetek vállalati kapcsolat-
rendszere a legs űrűbb és legstrukturáltabb, amelyben fontos szerepet töltenek be a
(piaci) szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Mindhárom mintaterületr ől elmondhat-
juk azonban, hogy ha formálódnak is több vállalkozást átfogó kapcsolatrendszerek
a helyi gazdaságban, ezek fókuszában nem a termel ő szolgáltatások állnak. A sza-
bolcsi megyeszékhely gazdaságára szervezeti szempontból az atomizáltság jellem-
ző, a szervezetek többségének célja a túlélés, kapcsolataik a szolgáltató szektorral
korlátozottak. Ennek eredménye a szektor egyik fontos strukturális gyengesége, a
m űszaki fejl ődést és az innovációk terjedését segít ő szolgáltatók (K+F; nem építé-
szeti jellegű műszaki tanácsadás) szerény száma, valamint az üzleti információk
gyors áramlását (pl. EU minőségi normák, EU- és kormányzati támogatási lehet ő-
ségek, piaci információk, befektetési lehet őségek, vállalkozási övezetekkel kapcso-
latos ismeretek) elősegítő szolgáltatások fejletlensége. Ez utóbbi részben a szektor
gyenge pontjaira (marketing, piackutatás), részben a már m űködő szervezetek
(ügyviteli tanácsadás, számviteli szolgáltatások) tevékenységének hiányosságaira
vezethető vissza.
Pécsett a magasabb szintű, minőségi szolgáltatást nyújtó pénzügyi-, jogi-, befek-
tetési-, pályázati- és PR-tanácsadás, a piackutató, közvélemény-kutató, informatikai
(Dravanet, High-Computer cégcsoport), a high-technológia körébe tartozó bio- és
lézertechnológiai K+F szolgáltatási kapacitás is fejlettnek mondható vidéki nagyvá-
rosi viszonylatban. A helyi szolgáltató szektorról a szolgáltató vállalkozások közel
60%-a ugyan megelégedettséggel beszélt, de mintegy negyedük a szektor helyi
hiányosságait hangsúlyozta, legtöbben a logisztika, a számítástechnikai-, alkalma-
zott informatikai szolgáltatások, a közlekedés, a K+F és a m űszaki innovációs szol-
gáltatások hiányosságait emelték ki é. A Pécsett nagy számban található jelent ős
szellemi kapacitásokat tömörít ő intézmények kapcsolatai kifelé mutatnak és szór-
ványosak a helyi gazdasági szerepl őkkel, a szolgáltatók pedig saját fejl ődési lehető-
ségeiket nem az el őbbiekkel, hanem az ipari átalakulással (beruházásokkal) össze-
függésben értelmezik. A helyi gazdaság kohéziójának er ősítését nem segíti az sem,
hogy a pénzügyi szolgáltatók üzleti stratégiájukat nem városokra/térségekre, illetve
az ott működő vállalkozások igényeire szabottan dolgozzák ki, s az emiatt állandó-
suló tőkehiány a közép- és kisvállalati szektor helyi és nemzetközi kapcsolatainak
építését is gátolja.
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
124 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
A Fejér megyei ipari centrumokban formálódó vállalati kapcsolatrendszerek kö-
zéppontjában ipari nagyszervezetek állnak. Ez utóbbiak a termel ői szolgáltatások
nagy részét „házon belül" oldják meg, de megjelennek fogyasztóként is a kutatás-
fejlesztés, mű szaki szaktanácsadás, piackutatás, logisztika piacán. A hozzájuk köt ő-
dő kis- és középvállalkozások ugyanakkor a helyi szolgáltatási piac más elemei (pl.
a rutinjellegű szolgáltatások) iránti keresletet növelik, ami sajátos, kett ős piaci
struktúra kialakulását eredményezte. A helyi gazdaság ágazati sajátosságainak
eredményeként Dunaújvárosban viszonylag zárt szolgáltatói piac formálódott (a
helyi vállalkozások zöme helyi szolgáltatókat keres fel igényeivel) a város szolgál-
tató szektorának strukturális hiányosságai ellenére, melyek a kutatás-fejlesztés, a
logisztika, a piackutatás terén jelentkeznek els ősorban. A megyeszékhely vállalko-
zásai — különösen a szolgáltató szektorban tevékenyked ők, valamint a dinamikus,
feldolgozó-ipari kis- és középvállalkozások — viszont nyitottabb, az észak-dunántúli
nagyvárosokra és Budapestre is kiterjed ő kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Ez a
tény, továbbá Székesfehérvár szolgáltató szektorának er ősségei (pl. számítástechni-
kai szolgáltatások, mű szaki tanácsadás) arra utal, hogy folyamatosan b ővül azoknak
a vállalkozásoknak a köre, amelyek igyekeznek megfelelni a beszállítókkal, alvál-
lalkozókkal kapcsolatos igényeknek (min őségbiztosítás, magas szintű szervezés,
számítástechnika alkalmazása az ügyvitelben stb.) (Dőry 1998), s ebben küls ő szol-
gáltatókra támaszkodnak. Erre utal a számítástechnikai szolgáltatások, a m űszaki
tanácsadás, továbbá a piaci információk áramlásával kapcsolatos tevékenységek
gyarapodása a városban.
A szolgáltatók térségi kapcsolatrendszere
Mindhárom vizsgált térségben meghatározó szerepet töltenek be a megyeszékhe-
lyen tevékenyked ő szolgáltatók a megye többi településén m űködő vállalkozások
ellátásában. A három nagyváros szerepe különösen pénzügyi, számítástechnikai,
piackutatási, reklám- és hirdetési szolgáltatásokban meghatározó, térkapcsolataik
azonban csak egy-két esetben nyúlnak túl megyéjük határain. A kínálat mellett
azonban a termel ő szolgáltatások iránti kereslet is erősen koncentráltan jelentkezik
a vizsgált megyékben. Mivel a felhasználók általában helyi szolgáltatókat keresnek
fel ügyviteli tanácsadás, számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatásokkal kapcsolatos
igényeikkel, ez egyrészt a „rutinjelleg ű " szolgáltatások iránti igények városi-
városkörnyéki tömörülésében jelentkezik, másrészt a megyeszékhelyeken m űködő
szervezetek nagyobb „hajlandóságával" a szolgáltatások szélesebb körének — illetve
új típusainak — felhasználására. A megyeszékhelyeken m űködő, termel ői szolgálta-
tásokat nyújtó vállalkozások ügyfelei 55-70%-ban helyi, illetve városkörnyéki
felhasználók közül kerülnek ki.
A három nagyváros szolgáltató szektorának strukturális hiányosságaitjelzi a fel-
használók küls ő kapcsolatrendszerének kiterjedése és tartalma. Ilyen szempontból a
három megyeszékhely három önálló típust testesít meg. Budapest mindhárom eset-
ben fontos szerepet tölt be a szállítmányozásban, a logisztikai és a m űszaki fejlesz-
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 125
téshez kapcsolódó, továbbá a piackutatási, reklám- és speciális szoftverszolgáltatá-
sokban, illetve az oktatásban. A fővárosi szolgáltatókkal a megkérdezett vállalkozá-
sok mintegy tizede rendszeres — általában heti — kapcsolatban áll. A f ővárosi kap-
csolatrendszer fókuszában szinte kivétel nélkül városi székhely ű — túlnyomórészt
megyeszékhelyen működő vállalkozások állnak, jelent ős részük több telephellyel és
külföldi piaci kapcsolatokkal is rendelkezik. Ez utóbbiak m űködtetéséhez tehát
többnyire nem elégségesek a helyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások.
A Fejér megyei vállalkozások közül jóval több számára fontos a budapesti kap-
csolat, különösen a feldolgozóiparban tevékenyked ő, illetve a megye keleti részén
működő szervezetek számára. A térségben m űködő szervezetek kapcsolatai emellett
Győr és (csekélyebb számban) Veszprém felé irányulnak. Pécset ezzel szemben a
fővárostól való távolsága, valamint sokoldalú szolgáltató szektora egyértelm űen
domináns szerephez juttatta megyéjében, és néhány ágazatban — p1. a szállítmányo-
zásban, a számítástechnikában és a piackutatásban — regionális, illetve országos, a
kutatás-fejlesztésben m űködő pécsi vállalkozások pedig nemzetközi kapcsolatrend-
szert építettek ki. Ugyanakkor a feldolgozó-ipari szerkezetváltáshoz elengedhetetlen
szolgáltatásokat (m űszaki tanácsadás és fejlesztés, speciális pénzügyi szolgáltatá-
sok) hiányolták a helyi szervezetek. Ez is arra utal, hogy a város gazdasági bázisa
biztosítja Pécs helyét a vidék legnagyobb szolgáltató centrumai között, de ez önma-
gában még nem ösztönözte eddig a város tágabb térségét is (kedvez ően) érintő ipari
átalakulást. Nyíregyháza is meghatározó szerepet tölt be megyéjében, de az itteni
szolgáltatók térkapcsolatai — csekély számú kivételt ől letekintve — véget érnek a
megye határainál. Debrecen és Miskolc alapvet ően regionális elosztó centrumként
fontos a szabolcsi vállalkozók számára, szerepük az oktatásban, kutatásban, infor-
mációközvetítésben szórványos. Szellemi potenciáljuk tehát kihasználatlan, ami a
vizsgált térség ipari bázisának gyengeségeivel és munkaer ő-piaci sajátosságaival
magyarázható.
A vizsgált térségek kisvárosai fontos szerepet töltenek be a napi—heti rendszeres-
séggel igénybe vett, a vállalkozások m űködését biztosító szolgáltatásokban. A kis-
városokban elérhető biztosítási, pénzügyi, jogi és számviteli szolgáltatásokat
igénybe veszik a helyi vállalkozók, de a reklámmal, piackutatással, adótanácsadás-
sal és irodatechnikai szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeikkel jelent ős részük
(40-50%-uk) a megyeszékhely, illetve (a Fejér megyei felhasználók esetében) a
f város valamelyik szolgáltatójához fordul. Részben ennek a térstruktúrának a kö-
ő
vetkezménye, hogy a kisvárosokban, illetve különösen a falvakban m űködő vállal-
kozások kevés szolgáltatást vesznek igénybe. A vállalkozók által a megyeszékhely
üzleti szolgáltatásairól kialakított kép egyértelm űen pozitív, míg a kisvárosok ese-
tében erő sen differenciált. A megye üzleti szolgáltató szektorának strukturális
gyengeségei, hiányosságai tehát a falvak (és a kisvárosok) többségében halmozottan
(elérhetőségi problémaként is) jelentkeznek.
Az elérhetőségi problémák és az abból ered ő feszültségek enyhítése az elektroni-
kus szolgáltatások terjedésével részben megoldható (ugyanakkor nem pótolhatja a
személyes kapcsolattartásból, információáramlásból és -értelmezésb ől származó
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
126 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
előnyöket). A felmérésbe bevont szolgáltatók körében csaknem teljes körű az Inter-
net-hozzáférés, és sokoldalú annak kihasználása is. Els ősorban a kommunikáció-
ban, a szakmai és piaci információk áramlásában, adatbázisok frissítésében, illetve
— szórványosan — a termékforgalmazásban, állásközvetítésben, reklámtevékenység-
ben alkalmazzák a hálózat nyújtotta lehet őségeket, s ezzel maguk a szolgáltatók
terjesztik a leggyorsabban és leghatékonyabban a szolgáltatások és felhasználásuk
elektronikus formáját. A felhasználók azonban kevésbé rugalmasak, ők túlnyomó-
részt kommunikációs és pénzügyi e-szolgáltatásokat vesznek igénybe, továbbá
üzleti információk gyűjtésére használják a világhálót. Általában passzív szerepl ői a
hálózatnak, saját honlappal kevesen, nagyrészt üzleti, informatikai és kulturális
szolgáltatásokat nyújtó szervezetek rendelkeznek. Körük a hozzáférést, illetve az
alkalmazást tekintve er ősen differenciált: a Fejér megyei vállalkozások nagyobb
hányada (53%) használja, mint a szabolcsiaké (32%), ugyanakkor er ősen felülrep-
rezentáltak a városi székhely ű szervezetek (mindhárom térségben) a felhasználók
között. A szférában rejl ő lehetőségeket tehát a vállalkozók nagyobb része — els ősor-
ban azok, akik a leginkább rászorulnának — nem képes kiaknázni. Részben az in-
formációkhoz való hozzájutás egyenl őtlenségei, részben a személyes kapcsolatok
fentebb is hangsúlyozott fontossága miatt tehát hosszú távon számolni kell a vázolt
területi egyenl őtlenségek fennmaradásával.
Összegzés
A termelői szolgáltatások körének b ővülése és differenciálódása a magyar gazda-
ság szerkezeti és szervezeti átalakulási folyamatait követve zajlott. A gazdaság új
térszerkezetének formálódását, új, dinamikus magterületek felemelkedését és az
ország keleti, északkeleti térségeinek leszakadását tükrözik a szektor térben is meg-
jelenő strukturális különbségei, sajátosságai. Ennek a folyamatnak az egyik fontos
eleme Budapest üzleti információs monopóliumának az er ősödése, de a szolgáltatá-
sok piacának hipotézisünkben vázolt (főváros-vidék) dualizmusa a kilencvenes
évtized végére kialakult szervezeti és térbeli struktúra leegyszer űsített képének
bizonyult. A vidéki székhely ű gazdasági szervezetek — els ősorban a kis- és közép-
vállalkozások — köre erősen differenciálódott az elmúlt néhány évben: az igénybe
vett szolgáltatások számát és körét alapvet ően kül- és belföldi vállalati kapcsolat-
rendszerük és székhelyük (a szolgáltatások, illetve az azokkal kapcsolatos informá-
ciók elérhetősége), továbbá (másodlagosan) tevékenységi körük határozta meg.
Mind a fogyasztói igényeket, mind a termel ői szolgáltatások szektorának struktú-
ráját — sokoldalúságát — tekintve sajátos csoportot alkotnak a megyeszékhelyek. Bár
a kilencvenes években formálódó új (szolgáltató) szerepköreik révén domináns
szerepet töltetnek be megyéjük gazdaságának m űködtetésében, fejl ődésük sziget-
szerű, a szolgáltatók ügyfelei túlnyomórészt a helyi és városkörnyéki szervezetek
közül kerülnek ki. A jelenség különösen a gazdaságilag stagnáló-leszakadó térsé-
gekben (Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg) látványos, ahol a megyeszékhelyek
(helyi) szolgáltatási piaca viszonylag zárt a nem-rutinszer ű tevékenységek
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 127
(pl. a piackutatás, a hirdetés, a speciális pénzügyi és a számítástechnikai szolgálta-
tások) esetében, ugyanakkor rendkívül csekély mind a megyén kívüli, mind a térség
kisebb centrumaiban m űködő szolgáltatók súlya a kínálati oldalon. A szektor sajá-
tos elemét alkotó, kutató-fejleszt ő szervezeteket és intézményeket segít ő szolgálta-
tások megjelenése csupán szórványos, a fels őoktatási-szolgáltató centrumok gazda-
ságában zárványként jelennek meg, az intézmények és az ott dolgozó kvalifikált
munkaerő kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere ezért nem válhatott új helyi-
térségi gazdasági struktúra alapjává (pl. Pécsett).
A dinamikus, ipari szerkezetváltás sikeres modelljének tekinthet ő Fejér megyében
viszont — az erősödő térségi (észak—déli) különbségek ellenére — sokoldalúbb, (ága-
zati és térbeli szempontból is) strukturáltabb és nyitottabb vállalati kapcsolatrend-
szerek formálódtak az elmúlt öt évben, melyekben fontos szerepet töltöttek be a
termelő i szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. A külföldi befektetések, az azokhoz
kötődő helyi/térségi vállalkozások körének b ővülése és a termel ői szolgáltatások
fejlődése tehát egymást gerjeszt ő folyamatnak bizonyult. A vállalati kapcsolatrend-
szerek nagyobb nyitottsága azonban a szervez ődő kapcsolatrendszerek középpont-
jában álló nagyszervezetekt ől, illetve a fővárosi szolgáltatóktól való er ősebb külső
függést is jelent, éppen a fejl ődés fennmaradását hosszú távon biztosító tevékeny-
ségi körökben (pl. a m űszaki tanácsadás, a kutatás-fejlesztés, a speciális pénzügyi
és szoftverszolgáltatások esetében). Amennyiben továbbra is a piaci szerepl ők töl-
tenek be meghatározó szerepet a szektor valamennyi szegmensében — s ez a legva-
lószínűbb —, a szolgáltató piac er ős tagoltsága és térbeli polarizációja hozzájárul a
jelenlegi területi egyenl őtlenségek hosszú távú fennmaradásához.
Jegyzetek
Az empirikus felmérést az OTKA (F 029408) támogatásával végeztük el.
2
A „fejlett üzleti szolgáltatások" (advanced producer services, APS) körébe sorolja a nemzetközi
szakirodalom azokat a termel ő i szolgáltatásokat, amelyek túlnyomórészt kvalifikált munkaer őt foglal-
koztatnak és amelyek információk átadására, áramlásuk biztosítására irányulnak. Az alábbiakban a
KSH által kiadott Szolgáltatások Jegyzéke (2000) alapján a következ ő tevékenységeket soroljuk ide:
pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, pénzügyi tanácsadás, ingatlan-ügyletek bonyolítása, számítástech-
nikai (hardver-) tanácsadás, szoftver-szolgáltatások, adatfeldolgozás, K+F, jogi tanácsadás, számviteli
szolgáltatások, könyvvizsgálói tevékenység, piackutatás, üzletviteli tanácsadás, m űszaki és egyéb
szaktanácsadás, hirdetés-reklám, munkaer ő-toborzás, oktatás-képzés, titkári-fordítói tevékenység.
3
A nemzeti és nemzetközi szinten is zajló vállalat-egyesülési folyamatot, illetve nemzetközi vállalati
stratégiák kidolgozását siettette az Európai Unióban zajló liberalizációs és jogharmonizációs folyamat
is (szabványok egységesítése a szolgáltató szektorban, az iskolai végzettséget igazoló okmányok köl-
csönös elfogadása, a telekommunikációs, valamint a munkaer ő-, a pénz- és a t őkepiac liberalizációja, a
szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása) (Daniels 1999).
4
Az alapítók csaknem kivétel nélkül fels őfokú gazdasági vagy m űszaki irányú végzettséggel rendelkez-
tek és többségük felel ős (felső vagy középszintű vezetői) posztot töltött be korábbi munkahelyén.
s
Felmérésünk szerint a stabil, kölcsönönös bizalmon alapuló piaci kapcsolatrendszer formálódásának
időszakában (els ősorban a kilencvenes évek els ő felében) a személyes kapcsolatok felértékel ődtek,
bizonyos értelemben az üzleti etikában mutatkozó hiányosságokat pótolták.
6
Pl. a helyi szolgáltató szektor kínálati információs rendszerét szándékozik b ővíteni a Pécsi Innovációs
Központ keretében tervezett egyablakos szolgáltatási tanácsadó szervezet, amely els ősorban a vállala-
Gál Zoltán - Molnár Balázs - Nagy Erika :
A termelői szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlődésében.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 113-128. p.
128 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
tok innovációs, marketing és tanácsadói szolgáltatások iránt felmerül ő igényeit igyekszik hagyomá-
nyos, illetve internetes információs rendszerével kielégíteni.
Ebbe a csoportba a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezeteket soroltuk, kiegészítve a 100 M Ft
alatti éves árbevétel kritériumával.
8
Megfigyelhető, hogy a döntően f ővárosi és a külföldi piacra „kényszerül ő" helyi szolgáltatók
(biotechnológai K+F, Marketing PR, menedzsment tanácsadó és néhány informatikai hálózatépít ő)
alkottak negatív véleményt a helyi szolgáltató szektorról, a saját vállalkozásaikhoz kapcsolódó felve-
vőpiaci kapacitást, ill. egyéb háttérszolgáltatásokat hiányolva. A legtöbb válaszadó azonban a szolgál-
tató szektor hiányosságait Pécs közlekedés-földrajzi szempontú hátrányos helyzetének, az autópálya és
repülőtér hiányának róják fel, ami — szerintük — akadályozza a szolgáltatások piacát is felpezsdít ő be-
ruházá sok letelepedését.
Irodalom
Agnes, P. (2000) The „End of Geography" in Financial Services? Local Embeddedness and Territoriali-
sation in the Interest Rate Swaps Industry. — Economic Geography. 3.347-366. o.
Daniels, P. (1991) A World of Services. — Geoforum. 22.359 - 376. o.
Daniels, P. (1999) Advanced producer services and economic development. — A new Europe. Economy,
society and environment. Wiley&Sons, Chichester. 127-140. o.
Delgado, A.P. (1995) Producer services demand by manufacturing firms in the NW region of Portugal.
Odense. —PapersoftheRSA.
Dőry T. (1998) A beszállítói kapcsolatok és az ipari együttm űködés lehetséges klaszterei a Közép-
Dunántúlon. — Tér és Társadalom. 3.77-92. o.
Gál Z. (2000) A regionalizmus kihívásai: a magyarországi bankszektor fejl ődése és területi struktúrája. —
Horváth Gy. —Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón.
MTA RKK, Pécs. 374-396. o.
Geenhiusen, M.—van der Knaap, B.—Nijkamp, P. (1994) Transborder networking: shifts in corporate
strategy. — Papers of the RSA. Groningen.
Horváth Gy. (1994) A Dél-Dunántúl nemzetközi versenyképességének el őfeltétele, a technológiai
megújulás. — Tér és Társadalom. 1-2.37-58. o.
Illeris, S. (1996) The service economy. A geographical approach. Wiley&Sons, Chichester. 59-74. o.;
132-143. o.
Inzelt A. (2001) Kísérlet az innovációk mérésére a szolgáltatási ágazatokban. — Külgazdaság. Április.
35-51. o.
Johanisson, B. (1994) Personal networks in emerging knowledge-based firms: spatial and functional
patterns. — Papers of the RSA. Groningen.
Michalak, W. (1999) Producer services development problems in new democracies. — A new Europe.
Economy, society and environment. Wiley&Sons, Chichester. 141-156. o.
Nagy E. (1997) Szolgáltató centrumok az Északnyugat-Dunántúlon. — Tér és Társadalom. 1.109-124. o.
Scott, M. — Storper, A. (1993) The wealth of region: market forces and policy imperatives in local and
global context. Lewis Center for Regional Policy Studies, Univ. of California. L.A.
Tickell, A. (2001) Progress in the geography of services II: services, the state and the rearticulation of
capitalism. — Progress in Human Geography. 2.283 -292. o.
Williamson, A. (1985) The economic institutions ofcapitalism. The Free Press, New York.
Wood, A. (1994) Inter-firm Networks and the Development of Local Economies. — Papers of the RSA.
Groningen.