Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

Tér és Társadalom                                                    XVI. évf. 2002 s 1: 99-134



                                  GYORS TÉNYKÉP

        JELENTKEZÉS A FELS ŐOKTATÁSBA, 2001
                 (Applying to Third Level Institutions, 2001)

                 FORRAY R. KATALIN — HÍVES TAMÁS

Kulcsszavak:
felsőoktatás fels őoktatási rendszer továbbtanulási jelentkezések területi eltérések társadalmi
 egyenl őtlenségek

A szerz ők tanulmányukban a fels őoktatási intézményekbe történ ő hallgatói jelentkezések alapján a
 tudáshoz jutás társadalmi esélyeit területi szempontból vizsgálják meg, arra a kérdésre kívánnak választ
 találni, hogy vannak-e és milyen jelleg űek a területi eltérések.
 Legfőbb megállapításuk, hogy a fels őfokú továbbtanulási igények (jelentkezések) és realizálásuk területi
 szerkezetét vizsgálva olyan társadalmi eredet ű egyenl őtlenségek mutatkoznak, amelyek egyaránt össze-
függésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a fels őoktatás területi szerkezetével.


                                              Bevezetés

  A kilencvenes évek egyik látványos oktatási folyamata a fels őoktatás dinamikus
bővülése. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig a hallgatók lét-
száma csaknem háromszorosára növekedett. Országunk lassan csatlakozik a fejlett
térségekhez a fels őoktatás tömegessé válása szempontjából is.
  Ez a fejl ődés összetett társadalmi feltételek és motivációk nyomán alakult ki, de
robbanásszerűségében nyilván szerepet játszik a fels őoktatás évtizedeken át er ő-
szakkal fenntartott zártsága, azaz, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlettsé-
géhez, ezzel együtt a fels őoktatási továbbtanulásra, a diplomássá válásra irányuló
elfojtott igények csak igen korlátozottan realizálódhattak. A fels őoktatási rendszer
nyitottabbá válása önmagában is növeli az aspirációkat — még ma is többen akarnak
továbbtanulni, mint ahányan ténylegesen bejutnak.
  Az igények és aspirációk jellegében és tendenciáiban azonban ma is megfigyelhe-
tők azok a társadalmi különbségek, amelyek a zárt fels őoktatást jellemezték (Róbert
2000). Tanulmányunkban a társadalmi esélyeket területi szempontból vizsgáljuk
meg. Abból indulunk ki, hogy a tudásalapú társadalom kialakulásának és m űködé-
sének olyan fels őoktatási szerkezet és hálózat felel meg, amely „laposan"
(Barakonyi 2000) simul az ország településszerkezetéhez, és nem teremt indokolat-
lan lakóhelyi esélyegyenl őtlenséget. A hallgatói jelentkezések alapján azt vizsgál-
juk, hogyan alakulnak ebből a szempontból a továbbtanulási aspirációk, vannak-e
és milyen jellegűek a területi eltérések.
       Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                  Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

100 Gyors ténykép                                              TÉT XVI. évf. 2002   s   1

                                    Nők és férfiak

   2001-ben kis híján 150 ezer fiatal adta be a jelentkezését fels őoktatási intézmény-
be l . Nappali tagozatra 86 ezren jelentkeztek, a többiek esti, levelez ő vagy távokta-
tási férőhelyeket céloztak meg. Egy jelentkez ő átlagosan két helyet jelölt meg, így
összesen mintegy 320 ezer jelentkezés érkezett a fels őoktatásba. Az összes jelent-
kezésnek csaknem háromnegyede irányult nappali tagozatú fér őhelyekre. E hatal-
mas tömeg területi megoszlásának két jellemz őjét mutatjuk be a következ őkben: a
megcélzott fels őoktatási intézmény szintje és a jelentkez ők neme szerint.
   A fels őoktatási intézményeket a felvételi lapon megjelölt kód alapján vizsgáltuk,
azaz különbséget tettünk a képzési helyek között mind az intézményi szint, mind
pedig a képzés helyszíne szerint. Azaz például a szekszárdi f őiskola a Pécsi Tudo-
mányegyetem szervezetéhez tartozik, de Tolna megyében szerepeltetjük az oda
jelentkezőket, a mez őtúri főiskola a szarvasival képez szervezeti egységet, de az
elemzésben elkülönítjük, melyik város (illetve megye) intézményébe adták be a
jelentkezést.
   A képzési helyeket két csoportra bontva mutatjuk be: egyetemet és egyéb fels őok-
tatást különítünk el. Az utóbbi csoportot természetesen a f őiskola dominálja, de ide
 soroltuk például az ÁIFSZ képzési helyeket is. A jelentkezések közel fele-fele
 arányban irányulnak egyetemi és egyéb képzésbe. (Az érettségin túli képzést har-
 madfokú képzésnek is nevezzük; ezen belül a rövid ciklusú fels őfokú képzés rövidí-
 tése az ÁIFSZ [Híves—Radácsi 1997].)
   A kiemelt területi egység els ősorban a megye, de elemeztük az adatokat regionális
 bontásban is. A megyei szint az ország fels őoktatással való „lefedettségét" mutatja
 elsősorban, míg a regionális egységekben aggregált adatok kiegyenlítik a hálózat
 egyenl őtlenségeit.
   Az I. ábra a fő város dominanciáját érzékelteti: minden második jelentkezés bu-
 dapesti képzési helyre irányult. A jelentkezések számát mutató körök országos
 eloszlása azt mutatja, hogy a fővárost nagy fels őoktatási intézményeket m űködtető
 centrumok övezik. Egy másik karéjt képez a határhoz közeli egyetemi centrumok
 fűzére, a kett ő között pedig kisebb vonzást kifejt ő felsőoktatási háló helyezkedik el.
 Mind az északkeleti, mind pedig a nyugati határ mentén hiányoznak a nagyobb
 felsőoktatási központok. Nyugat-Magyarországon ezt a hiányt a földrajzi fekvés és
 más tényez ők ellensúlyozzák, az ország másik csücskében azonban sajnos nincse-
 nek meg ezek a feltételek.
   A fővároson kívül négy nagyobb és két kisebb egyetemi centrum van az ország-
 ban: Debrecen, Szeged és Pécs, valamint Miskolc és Gödöll ő. A másutt működő
 egyetemi képzés a jelentkez őknek ezekhez képest csak töredékét vonzza. Az egye-
 teminél jelentősen sűrűbb a főiskolai és egyéb fels őfokú képzés hálózata: Miskol-
 con, Gödöll őn és Veszprémen kívül (ahol csekély mérték ű a nem egyetemi képzés
 iránti érdekl ődés) a főiskolai és egyéb fels őoktatási formákba jelentkeznek a fiatalok.
               Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                          Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002    s   1                              Gyors ténykép                  101

                                        1. ÁBRA
              Jelentkezés a fels őoktatásba a képzés szintje szerint, 2001
                (Applying to Third Level Institutions by Levels, 2001)




 Forrás: OFI 2001.
  Az egyetemi képzés három régióban vonz sok jelentkez őt: a Központi, a Dél-
alföldi és a Dél-dunántúli régióban (1. táblázat). A négy további régióban pedig a
nem egyetemi szintű képzés egyenlíti ki a hálózatot. Azt sem szabad azonban fi-
gyelmen kívül hagyni, hogy számszer űség tekintetében még az aggregált területi
egységek között is óriásiak a különbségek.
                                     1. TÁBLÁZAT
              Jelentkezés a fels őoktatásba a képzés szintje szerint, 2001
                (Applying to Third Level Institutions by Levels, 2001)
                      Összes jelentkezés       Képzési szint (%)          Régió (%)
                             (fő)
      Régió
                     egyetem      egyéb       egyetem      egyéb     egyetem      egyéb
                                 felsőfok                 felsőfok               felsőfok
Központi             94 128      70 080         57,3        42,7       60,5        42,7
Észak -
                      9 285       17 577        34,6        65,4         6,0          10,7
Magyarország
Észak-Alföld          14 570     22 820         39,0        61,0         9,4       13,9
Dél-Alföld            16 280      13 625        54,4        45,6        10,5       8,3
Dél-Dunántúl          12 682      8 673         59,4        40,6        8,2        5,3
Közép-Dunántúl        4 313       15 932        21,3        78,7        2,8        9,7
Nyugat-Dunántúl       4 210       15 360        21,5        78,5         2,7       9,4
Összesen             155 468     164 067        48,7        51,3       100,0      100,0
Forrás: OFI 2001.
      Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                 Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

102    Gyors ténykép                                           TÉT XVI. évf. 2002   s   1

  A jelentkezések nemek szerinti megoszlása olyan mutató, amely társadalmunk
mélyebb szerkezetébe enged bepillantást. Máig megfigyelhet ő az a tendencia, ame-
lyet húsz éve több vonatkozásban kimutattunk: jóval több n ő, mint férfi törekszik
diplomához jutni. Ebben az évben a jelentkez ők között közel 20%-pontos volt a
különbség (58% és 42%).
  A 2. ábra megmutatja, hogy a n ői dominancia minden megye felsőoktatására jel-
lemző , függetlenül attól, hogy ott éppen az egyetem vagy egyéb fels őoktatási forma
van jelen. (Képzési helyek szerint persze ez nem érvényes, de itt erre nem térünk
ki.) Ha a tudás megoszlását ebb ől a szempontból vizsgáljuk, akkor (kissé ironikusan
fogalmazva) úgy tűnik, az ország teljes területén a n ők reprezentálják ezt a ténye-
zőt. Talán arra is következtethetünk ebb ől az arányból, hogy a „tudás" — legalábbis
az, amely a fels őoktatásban megszerezhet ő — még mindig nem eléggé vonzó ahhoz,
hogy a férfiakat is n őkhöz hasonlóan motiválja. Továbbá feltehet ő, hogy a képzési
szerkezet és társadalmunk még nem vetk őzte le tradicionális vonásait, dominálnak
benne a „n ői", azaz hagyományosan n ők által tanult és m űvelt szakirányok.
                                       2. ÁBRA
                  Jelentkezés a fels őoktatásba nemek szerint, 2001
               (Applying to Third Level lnstitutions by Gender, 2001)




 Forrás: OFI 2001.
  Regionális szintre összevonva az adatokat, a n ők és a férfiak jelentkezési arányai-
ban mutatkozó hatalmas megyei egyenl ő tlenségek csökkennek, de még mindig igen
nagyok (2. táblázat). Csak a Központi régióban kisebb a férfiak hátránya az orszá-
gos átlagnál (8%-pont), a Dél-alföldi és a Nyugat-dunántúli régióban nagyjából
megfelelnek az országos átlagnak, a többi négy régióban pedig sokkal nagyobb
eltérést tapasztalhatunk: az Észak-alföldi régióban a két nem közötti különbség
             Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                        Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002      s    1                            Gyors ténykép               103

megközelíti a 30%-pontot! Mindez a tudás területi megoszlásának olyan súlyos
egyenlőtlenségére utal, amelyre figyelni kell az oktatás irányításában is.
                                       2. TÁBLÁZAT
                     Jelentkezés a fels őoktatásba nemek szerint, 2001
                    (Applying to Third Level Institutions by Sex, 2001)
                                       Férfi
                                         érfi                              Nő
                              fő      férfi %   régió %      fő           nő %   régió %
Központi                    56 083      45,8      49,7     66 481         54,2     42,5
Észak-                       9 422     37,7       8,4      15 585         62,3      10,0
Magyarország
Észak-Alföld                 12 262    35,7       10,9     22 128         64,3       14,1
Dél-Alföld                   11 499    41,2       10,2     16 444         58,8       10,5
Dél-Dunántúl                 7 650     38,7       6,8      12 097         61,3       7,7
Közép-Dunántúl               7 861     38,3       7,0      12 639         61,7       8,1
Nyugat-Dunántúl              8 058     42,2       7,1      11 034         57,8       7,1
Összesen                    112 835    41,9      100,0    156 408         58,1      100,0
Forrás: OFI 2001.


                            Korcsoportok és képzési formák

  A nappali tagozatra irányuló jelentkezések túlnyomó többségét, 82%-át - nem
meglepő módon - 20 évnél fiatalabbak adták be, azaz a frissen vagy a közelmúltban
érettségizettek. Bár az átlagtól való területi eltérések nem nagyok, mégis lehet je-
lentőségük. A budapesti (a legfiatalabbak aránya 79%), a Nógrád megyei (77%) és
a Tolna megyei (77%) fels őoktatásba irányuló jelentkezések maradnak el jelent ő-
sebben az átlagtól, ezen kívül Baranya (80%) és Csongrád (80%) megye fels őokta-
tásába jelentkezett az átlagnál alacsonyabb arányban a legfiatalabb korosztály. A
Nógrád és Tolna megyébe irányuló jelentkezések száma olyan alacsony, hogy nem
módosítják jelentősen az átlagot (440 és 330 jelentkezés). Budapesti nappali tago-
zatra viszont a fiatal korcsoportba tartozók fele adta be jelentkezését, és a másik két
megye a legnagyobb vonzású a térségek között. E három fels őoktatási központ más
vonatkozásban is a legattraktívabb az országban, ahogyan azt a 4. ábra is mutatja.
  Nem a frissen érettségizettek viszonylagos érdektelensége indokolja az átlagosnál
alacsonyabb részesedésüket, hanem az id ősebbek makacs vágya, hogy éppen itt
tanuljanak. Másként szemlélve esetleg a legnagyobb fels őoktatási központok társa-
dalma, gazdasága és az itteni fels őoktatás nagyobb nyitottsága és rugalmassága által
nyújtott szabadság bátorítja az id ősebb nemzedékek tagjait, hogy teljes idej ű diákok
legyenek.
  Legmagasabb a fiatalok aránya Heves (90%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (88%) és
Vas (88%) megyékben. Megkockáztatjuk a feltételezést, hogy a képzési szerkezet
hasonlósága áll a hasonló arányok mögött: mindhárom térség fels őoktatásában
        Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                   Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

104     Gyors ténykép                                           TÉT XVI. évf. 2002     s   1

elsöprő arányt jelent a főiskolai szintű pedagógusképzés, amely itt nem vizsgált
okok miatt els ő sorban a legfiatalabbak számára jelent vonzer őt.
  Az összes nappali tagozatú jelentkezések 17%-át adta be 21-25 év közötti fiatal.
E korcsoport átlagtól való területi eltérései - ahogyan fent már megállapítottuk -
éppen fordítottja a legfiatalabbak területi megoszlásának, arányuk ott a legmaga-
sabb, ahol a legfiatalabbaké a legalacsonyabb. Igaz, hogy nem nagyok az eltérések,
de talán mégis módosíthatja az adott fels ő oktatási intézmények szociális viszonyait,
hogy csak minden tizedik (például Komárom-Esztergom vagy Vas megyében) vagy
minden ötödik jelentkező nem a legfiatalabbak közül kerül ki.
  A vizsgált két további korcsoport jelent ő sen nem módosítja a képet. Az összes
nappali tagozatú jelentkezés 1,5%-át adták be 26 évesek és id ősebbek. E jelentkezé-
seknek több mint a fele Budapestre irányult, nagyobb számban Baranya, Csongrád
és Hajdú-Bihar megyei képzésbe jelentkeztek csupán, ami alátámasztja a legjelen-
tősebb fels ő oktatási központok vonzásával kapcsolatos feltevéseinket.
  A regionális megoszlások kiegyenlítettebb képet mutatnak. Felhívjuk a figyelmet
ismét arra, hogy a Központi régióba irányul a jelentkezések fele, s csak a két alföldi
régió emelkedik ki a nappali tagozatú képzésbe irányuló jelentkezések magasabb
számával (3. táblázat).
                                      3. TÁBLÁZAT
                 Nappali tagozatra jelentkezők korcsoportok szerint, 2001
              (Students Applied to Full-Time-Form Education by Age, 2001)
                   31 éves és                                   20 éves és
      Régió         idősebb      26-30 éves     21-25 éves       fiatalabb  Nappali
                                                                         össze-
                  fő      %       fő     %       fő      %     fő    %    sen
Központi         588      0,7    1310    1,5   16 691   18,5 71 408 79,3 89 997 100,0
Észak
                  31      0,2    63      0,5    1834    14,2 10 981 85,1 12 909 100,0
Magyarország
Észak-Alföld      54      0,3    173     0,8    2978    14,5   17 341 84,4 20 546 100,0
Dél-Alföld        61      0,3    167     0,9    3136    17,0   15 058 81,7 18 422 100,0
Dél-Dunántúl      40      0,3    140     1,1    2373    18,0   10 652 80,7 13 205 100,0
Közép
                  10      0,1    37      0,3    1864    13,2   12 242 86,5     14 153 100,0
Dunántúl
Nyugat-
                  11      0,1    59      0,5    1642    13,3   10 606 86,1     12 318 100,0
Dunántúl
Összesen         795      0,4   1949     1,1   30 518   16,8 148 288 81,7 181 550 100,0
Forrás: OFI 2001.
 Az esti, levelez ő és távoktatásba irányuló jelentkezések összes száma 98 ezer.
Ezek a képzési formák jellemz ő en a 21-26 éveseké, bár dominanciájuk korántsem
annyira egyértelmű , mint a legfiatalabbaké a nappali képzésben (48%). A többi
korcsoport közel azonos arányban adta be jelentkezését (16-18% között). A 3. ábra
különböző képzési forma szerint ábrázolja a jelentkez őket.
             Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                        Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002   s   1                              Gyors ténykép                         105

                                     3. ÁBRA
    Felsőoktatási intézménybe jelentkezések száma képzési forma szerint, 2001
               (Applying to Thrid Level Institutions by Age, 2001)




     Forrás: OFI 2001.
                                      4. ÁBRA
       Felsőoktatásba jelentkezés korcsoportok szerint, nappali oktatás, 2001
   (Students Applyed to Thrid Level Institutions by Levels, Students in Full-Time
                                    Form, 2001)




                                                                       20 éves és fiatalabb
                                                                       21.25 évcs
                                                                       26.31 éves
                                                                       32 éves Es idascbb


     Forrás: OH 2001.
        Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                   Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.
 106     Gyors ténykép                                          TÉT XVI. évf. 2002      s   1

  A legfiatalabbak viszonylag magas, a többi korcsoporttal közel azonos aránya
(17%) talán azokat foglalja magába, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg
maguknak, hogy fő foglalkozású diákok legyenek, kénytelenek munka mellett ta-
nulni. Ezt látszik alátámasztani, hogy arányuk kiugróan magas Szabolcs-Szatmár-
Bereg (25%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (25%), de az átlagnál magasabb
arányokat találunk Békés (20 %) és Veszprém megyében is (20%). Ezzel szemben
sokkal alacsonyabb a fiatalok feln ő ttoktatási jelentkezése Budapest (16%), Tolna
(13%) és Vas megye fels ő oktatásába (14%). Ez a magyarázat nyilván kiegészítésre
szorul - amit nem tudunk megtenni -, mivel nem indokolja a Baranya megyei fel-
sőoktatásba jelentkez ő fiatalok extrémen alacsony számát (182) és arányát (3,9%)
és néhány más megyében talált alacsony arányokat (5. ábra).
  Az idő sebb korcsoportok továbbtanulási jelentkezése jórészt a valamilyen ok
miatt elhalasztott fels ő fokú tanulás iránti igények realizálásának tekinthet ő . Ezekbe
a csoportokba tartoznak a másoddiplomás képzésbe jelentkez ők is.
  Az idő sebb korcsoportból való jelentkezés kiugróan magas arányát mutatja Bara-
nya megye. E jelenség magyarázatát valószín ű leg a Pécsi Tudományegyetem sajá-
tos képzési struktúrájában találjuk meg, amely kiemelked ő lehetőséget ad a
„vigaszágon" diplomához jutó id ősebbeknek.
  A regionális arányok alapjában fenntartják a megyei megoszlásokat (4. táblázat).
A nappali tagozatra irányuló jelentkezésekt ől legnagyobb mértékű eltérést az
Észak-magyarországi régió mutatja: ez az egyetlen, ahol az esti, levelez ő és távok-
tatási formákba irányuló jelentkezések meghaladják a nappali tagozatosok számát.
Ebben egyaránt szerepet játszhat a térség jelent ő s hányadának gazdasági helyzete és
felsőoktatásának szerkezete is.
                                      4. TÁBLÁZAT
             Felsőoktatási intézményekbe jelentkez ők korcsoportok szerint,
                            esti, levelez ő és távoktatás, 2001
       (Students Applied to Third Level Institutions by Age, Students in Evening,
                      Correspondence and Distance Forms, 2001)
                  31 éves és                                    20 éves és     Esti, levelező,
    Régió          idősebb       26-30 éves     21-25 éves
                                                                 fiatalabb       távoktatás
                  fő      %      fő      %       fő      %      fő       %     összesen %
Központi         6242 16,9      7036    19,0   17 901   48,3   5863 15,8        37 042 100,0
Észak-
                 2032    14,9   2631    19,3    6489    47,5   2502    18,3    13 654 100,0
Magyarország
Észak-Alföld     2119    13,5   2589    16,5   7393     47,1   3611    23,0    15 712 100,0
Dél-Alföld       1853    17,6   1816    17,3   4870     46,3   1971    18,8    10 510 100,0
Dél-Dunántúl     1557    22,7   1422    20,8   3350     48,9    515    7,5     6 844 100,0
Közép-
                 933     13,5   1234    17,9   3355     48,7   1366    19,8     6 888   100,0
Dunántúl
Nyugat
                 985     13,5   1311    18,0   3792     51,9   1213    16,6     7 301   100,0
Dunántúl
Összesen       15 721    16,0   18 039 18,4 47 150 48,1        17 041 17,4     97 951 100,0
Forrás: OFI 2001.
             Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                        Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002   s   1                              Gyors ténykép                         107

                                     5. ÁBRA
 Felsőoktatásba jelentkez ők korcsoportok szerint, esti, levelez ő és távoktatás, 2001
         (Students Applied to Third Level Institutions by Levels, Evening,
                    Correspondence and Distance Forms, 2001)




                                                                   ffi 20 Eves Es fiatalabb
                                                                   El 21.25 éves
                                                                   IN 26-31 éves
                                                                    al] 32 éves és idősebb


    Forrás: OFI 2001.
                             Lakóhely és a képzés helye

  A társadalmi egyenl őtlenségek sajátos és jelent ős dimenziója ragadható meg ak-
kor, ha a lakóhely és a képzési kínálat összefüggéseit vizsgáljuk.
  Számos kutatás nyomán megállapítható, hogy a hozzáférhet ő, a lakóhelyen vagy a
környéken hozzáférhet ő képzés növeli a képzés iránti igényeket (Forray 1988). Azt
a kevésbé elméleti összefüggést is ki lehet emelni, hogy a távolabbi képzés elérése
több személyes és anyagi ráfordítást kíván, mint a közeli. Személyes ráfordításnak
tekintjük az ismeretlen környezetet, elszakadást a családtól, barátoktól. Az anyagi
ráfordítás pedig a lakhatás, az utazás, az étkezés és egyéb járulékos költségekben
mutatkozik.
  Ugyanakkor van egy ezzel ellentétes értelmezési lehet őség is. A távolabbi és von-
zó képzés a társadalmi emelkedést jelentheti, az elszakadás a lakóhelyt ől sok eset-
ben — kiváltképpen amikor a lakóhely képzési szerkezete nem elég attraktív — az
életpálya, a karrier tágasabb lehet őségeit nyújtja, azaz a földrajzi mobilitás egyúttal
társadalmi mobilitást, de legalábbis annak lehet őségét is magában hordozza.
  Az adatokat úgy csoportosítottuk, hogy külön választottuk a lakóhely megyéjében
működő felső oktatásba való jelentkezést a megye régiójába történt jelentkezést ől,
végül a régión kívüli jelentkezések alkotják a harmadik csoportot. Ezt abból a meg-
fontolásból tettük, hogy — különösen a fels őoktatási integráció egyik elvi indoka
 miatt — a régió az a nagyobb területi egység, amely keretet adhatna a térség fels őok-
        Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                   Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

108    Gyors ténykép                                          TÉT XVI. évf. 2002   s   1

tatási igényeinek realizálására. Ez más oldalról azt is biztosíthatná, hogy az adott
régió jobb, kiegyenlítettebb ellátottságra tehetne majd szert a fels őfokon képzett
munkaerőből.
   Ha az első jelentkezések megyei és régiók szerinti megoszlását vizsgáljuk, akkor
csaknem azonos létszámok és arányok mellett a megyei intézmények kis mérték ű
preferenciája mutatkozik meg. Az arányok csak a f ővárosi jelentkezések esetében
térnek el, ahol az összes jelentkezés aránya magasabb, mint az els őké. Nehéz azon-
ban értelmezni a többes jelentkezéseket. Feltételezhet ő az a stratégia, hogy a válasz-
tások bizonytalansága miatt jelölnek többen legalább másodikként f ővárosi intéz-
ményt.
   Mindegyik megyében magasabb a helyben tanulni kívánók aránya az els ő jelent-
kezések alapján, mint az összes jelentkezésben. Ezt úgy értelmezzük, hogy a to-
vábbtanulni kívánók egyértelm űen a helyben történ ő tanulást részesítik el őnyben.
Még erősebb ez a tendencia a regionális megoszlásokat vizsgálva. A jelentkezések
fele irányul régión kívüli intézménybe, ám ez az arány úgy jön létre, hogy a f őváro-
siaknak csak egynegyede, a Pest megyeieknek alig harmada kíván a Központi
régión kívül tanulni. A skála másik végpontján elhelyezked ő megyékből a fiatalok
80%-a (Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Zala megyék), s őt közel 90%-a
(Komárom-Esztergom megye) a régión kívül szeretne továbbtanulni. Arra is érde-
mes figyelni, hogy a nagy egyetemi központok közül (Budapesten kívül) Baranya,
Csongrád és Hajdú-Bihar megyék képesek ott tartani továbbtanulni kívánó fiataljai-
kat, viszont a miskolci és a veszprémi egyetem ezt a szerepet nem látja el. Felt űnő,
és Győr felsőoktatásának er ősödését jelzi, hogy a megyében csaknem ugyanolyan
 magas a helyi felsőoktatásba jelentkez ők aránya, mint a legnagyobb egyetemi
 székhelyeken (43%).
   A 6. ábra érzékletesen jeleníti meg a fenti jellegzetességeket. Ismét, talán a ko-
 rábbiaknál is jobban látszik, milyen nagytérségi eltérések jellemzik az ország fels ő-
oktatási szerkezetét, ha ezt a továbbtanulási igények területi irányai szerint vizsgál-
juk. A Dunántúl létszámai eltörpülnek az Alföld, s őt Észak-Magyarország létszámai
 mellett.
   Megvizsgáltuk ezeket az adatokat abban a metszetben is, hogy a fels őoktatási
 képzési helyek mely területekr ől vonzzák a jelentkez őket. Feltételezzük ugyanis —
 kiváltképpen annak az ismeretnek a birtokában, hogy a továbbtanulni kívánó fiata-
 lok hajlamosak lakóhelyük vagy közvetlen környékük fels őoktatási intézményeit
 választani —, hogy a távolabbi lakóhelyr ől jelentkezők a képzési helyek attraktivitá-
 sát, vonzását is jelzik. Ez a vonzer ő megtestesülhet egyedi, sajátos képzési irányok-
 ban, képzési tartalmakban, a diploma magas presztízsében, de jelezheti az adott
 képzésekbe való bejutás kisebb nehézségi fokát is. A statisztikák nem informálnak
 arról, milyen okok miatt vonz egy képzési hely, integrált egyetem, f őiskola különö-
 sen sok vagy éppen különösen kevés hallgatót. Az adott fels őoktatási hely bizonyos
 funkciójára azonban meglehet ős pontossággal utalnak, arra ugyanis, hogy helyi
 funkciót lát el vagy éppen országos szerepet tölt be az adott fels őoktatási intéz-
 mény, illetve megye fels őoktatási intézményei együttesen.
              Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                         Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002    s   1                              Gyors ténykép               109

                                      6. ÁBRA
          Jelentkezés a fels őoktatásba lakás és képzési hely szerint, 2001
(Students Applyied to Thrid Level lnstitutions by Home and the Place of Education,
                                        2001)




       Forrás: OH 2001.
  Ebben az összehasonlításban (jól követhet ő ez az 5. és a 6. táblázat adatain!) az
egyik szélső póluson azok a megyék foglalnak helyet, amelyek fels őoktatásába
jelentkez őknek a fele helybéli, illetőleg megyei lakos. Ezekről azt állapíthatjuk
meg, hogy első sorban helyi — bár itt a helybéliség tágabb területet jelöl, mint a tele-
pülés — igényeket elégít ki. Ilyen a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Nógrád és a Tolna
megyei felsőoktatás. A két utóbbi persze nem is léphet fel a regionális vonzás igé-
nyével, de az Észak-magyarországi egyetemi központ „zártsága" annál felt űnőbb,
és önvizsgálatra késztet ő lehet.
  A másik szélső póluson azok a megyék helyezkednek el, amelyek fels őoktatásába
jelentkez őknek több mint kétharmada más megyéb ől jelentkezett. Ilyenek a Bara-
nya, Csongrád, Gy őr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Jász-
Nagykun-Szolnok és Vas megyében m űködő képzési helyek. A csoport néhány
tagjára külön felhívjuk a figyelmet. Gy őr-Moson-Sopron megye felsőoktatása — a
viszonylag alacsony létszámok ellenére — ebben az értelmezésben országos szerep-
körűnek tekinthető. Heves és Vas megye főiskolái (egy-egy egyetemi szakkal)
állják a versenyt egyetemi központokkal. Jász-Nagy-Szolnok megye sz űk körű
felső oktatásának úgy látszik olyan profilt sikerült találnia, amelynek vonzása mesz-
sze túlnyúlik a megyei, s őt a régiós határokon. Legfelt űnőbb a Hajdú-Bihar megyei
felsőoktatás hiánya e listából: a jelentkez ők között alig magasabb a más megyéb ől
ide irányulók aránya (57%), mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fels őoktatás-
ban (52%).
         Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                    Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

110 Gyors ténykép                                                TÉT XVI. évf. 2002       s   1

  A budapesti fels őoktatás a középmez őnyben helyezkedik el, a jelentkez ők 37%-a
jelölt meg első helyen fővárosi intézményt. Ebben valószín űleg szerepet játszik az a
társadalmi tapasztalat is, hogy a f őváros elit intézményeit els ősorban lakóinak tartja
fenn, a „kívülről" jövőknek kemény feltételekkel és versenytársakkal kell megmér-
kőzniük. Ezt a szabályt ismerik a f őváros lakói is: 77%-uk budapesti intézménybe
adta be jelentkezését. Az el őnyös gazdasági-kulturális helyzet örökl ődését hangsú-
lyozza, hogy a jelentkez őknek csak 23%-a fővárosi lakos.

                                   5. TÁBLÁZAT
    2001-ben fels őoktatási intézménybe jelentkez ők lakás és képzési hely szerint
                      az első jelentkezés esetén (megye, régió)
 (Students Applied to Third Level lnstitutions by Home and the Place of Education)

                    Első jelentkezés (fő)                       Első jelentkezés (%)
 Állandó
  lakás          régióba,                                    régióba,
                                    régión                                      régión   ..
 megyéje megyébe de nem a régióba kívül       összes megyébe de nem a régióba
                                                                                 kívül   osszes
                 megyébe                                     megyébe
Budapest 24 888 1140 26 028 8282             34 310    72,5     3,3     75,9    24,1     100,0
Pest         777   9432 10 209 4467          14 676     5,3    64,3     69,6    30,4     100,0
Borsod-     2552   1421   3973   6736        10 709    23,8    13,3     37,1    62,9     100,0
A.-Z.
Heves       1310   287    1597 2940           4537     28,9    6,3      35,2    64,8     100,0
Nógrád        95   456     551   2090         2641      3,6    17,3     20,9    79,1     100,0
Hajdú-
            3517   1377 4894 3244             8138    43,2     16,9     60,1    39,9     100,0
Bihar
Jász-Nk.-
             619   549    1168 4258           5426     11,4    10,1    21,5      78,5    100,0
Szolnok
Szabolcs-
            2826   1902 4728     3609         8337     33,9    22,8     56,7    43,3     100,0
Sz.-Bereg
Bács-
             847   1580 2427 4151             6578     12,9    24,0     36,9    63,1     100,0
Kiskun
Békés       1193   1402 2595     2869         5464    21,8     25,7    47,5     52,5     100,0
Csongrád 3282      546    3828   2459         6287    52,2      8,7    60,9     39,1     100,0
Baranya     2514   275    2789 2328           5117    49,1      5,4    54,5     45,5     100,0
Somogy       677   751    1428 2346           3774    17,9     19,9    37,8     62,2     100,0
Tolna        278   805    1083 2122           3205     8,7     25,1    33,8     66,2     100,0
Fejér       1078   248    1326 4606           5932    18,2      4,2    22,4     77,6     100,0
Komá-
             246   310     556   3582         4138     5,9     7,5      13,4    86,6     100,0
rom-E.
Veszprém 575       419     994   3939         4933     11,7    8,5     20,2     79,8     100,0
Győr-M.-
            2396   211    2607 2948           5555    43,1     3,8     46,9     53,1     100,0
Sopron
Vas          573   570    1143    1922        3065   18,7      18,6    37,3     62,7     100,0
Zala         163   547     710   2944         3654    4,5      15,0    19,4     80,6     100,0
Együtt     50 406 24 228 74 634 71 842       14 6476 34,4      16,5    51,0     49,0     100,0
 Forrás: OFI 2001.
                 Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                            Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

 TÉT XVI. évf. 2002     s   1                              Gyors ténykép                111

                                     6. TÁBLÁZAT
      2001-ben fels őoktatási intézménybe jelentkez ők lakás és képzési hely szerint
  (Students Applied to Third Level lnstitutions by Home and the Place of Education)
                    Összes jelentkezés (f ő)                  Összes jelentkezés (%)
  Állandó
   lakás           régióba,                                  régióba,
                                     régión                                    régión
          megyébe de nem a régióba            összes megyébe de nem a régióba           összes
  megyéje          megyébe
                                      k ív ül
                                                             megyébe
                                                                                kívül

Budapest 56 164 2216 58 380 15 124 73 504 76,4                  3,0     79,4    20,6    100,0
Pest         1418 21 533 22 951 8667 31 618            4,5     68,1     72,6    27,4    100,0
Borsod-
            5206 2976 8182 14 465 22 647 23,0                  13,1     36,1    63,9    100,0
A.-Z.
Heves       2624      657    3281     6895 10 176 25,8          6,5     32,2    67,8    100,0
Nógrád        177     962    1139 4908 6 047           2,9     15,9     18,8    81,2    100,0
Hajdú-
            7497 2607 10 104 6943 17 047 44,0                  15,3     59,3    40,7    100,0
Bihar
J.-Nk.-
             1262    1239    2501 10 255 12 756 9,9             9,7     19,6    80,4    100,0
Szolnok
Szabolcs-
            4988 4527 9515            8760 18 275 27,3         24,8     52,1    47,9    100,0
Sz.-Bereg
Bács-
             1455    3548    5003     9445 14 448 10,1         24,6     34,6    65,4    100,0
Kiskun
Békés        1924 3069 4993           6471 11 464 16,8         26,8     43,6    56,4    100,0
Csongrád    6248      981    7229 5035 12 264 50,9              8,0     58,9    41,1    100,0
Baranya     4959      407    5366 4678 10 044 49,4              4,1     53,4    46,6    100,0
Somogy       983     1726    2709     5056 7 765      12,7     22,2     34,9    65,1    100,0
Tolna        383     1993    2376 4811 7 187           5,3     27,7     33,1    66,9    100,0
Fejér        1863     703    2566 10 467 13 033 14,3            5,4     19,7     80,3   100,0
Komárom-
             445      720    1165     7854 9 019       4,9      8,0     12,9     87,1   100,0
E.
Veszprém 1287         873    2160 8836 10 996 11,7              7,9     19,6     80,4   100,0
Gy őr-M.-
            4772      441    5213     6771 11 984 39,8          3,7     43,5     56,5   100,0
Sopron
Vas          916     1149    2065     4227 6 292      14,6     18,3     32,8    67,2    100,0
Zala         318     1130    1448     6959 8 407       3,8     13,4     17,2     82,8   100,0
Együtt     104 889 53 457 158 346 156 627314 973 33,3          17,0     50,3    49,7    100,0
Forrás: OFI 2001.

                                        A felvettek
   Az alábbiakban a fels őoktatásba felvételt nyertek területi megoszlását a jelentke-
 zők és felvettek lakóhelye, illetve a fels őoktatási képzési hely székhelye szerint
 elemezzük. El őre kell bocsátanunk, hogy elemzésünk nem terjed ki valamennyi
 jelentkez őre, mivel csak azokat tudjuk vizsgálni, akikr ől rendelkezésünkre áll a
 lakóhely szerinti adat is. Ilyen módon most 235 ezer jelentkezés (ez természetesen
 ezúttal nem ugyanennyi személyt jelent) és 102 ezer felvett diák adatait vizsgáljuk.
 A felvettekről az OFI-tól kapott adatok már tartalmazzák a nyári pótfelvételik során
 a fels őoktatásba jelentkez ők és bejutottak számát is.
   Ennyi bizonytalanság ellenére úgy véljük, hogy az adatok, illetve a megoszlások
 további információkat adnak részint az igények és esélyek területi különbségeir ől,
       Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                  Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

 112    Gyors ténykép                                          TÉT XVI. évf. 2002         s   1

részint a fels ő oktatási képzési helyek iránti igények tükrében ezeknek a fiatalokra
gyakorolt vonzerejér ől.
   Az adatok szerint a jelentkezések 43%-a realizálódott. Másképpen fogalmazva —
ha az els ő fordulóban jelentkez ő k számához viszonyítjuk — mintegy 60%-os realizá-
 lásról beszélhetünk. Az els ő fordulóban jelentkez ő k meghatározott feltételek között
jelentkezhetnek csak ismét, de valószín űleg közel ugyanazok, mint az els ő körben.
   A felvettek lakóhely szerinti (megyei) arányai meglehet ősen közel esnek egymás-
hoz (7. ábra). Ez arra utal, hogy a fiatalok, bárhol éljenek is az országban, nagyjá-
ból hasonlóan vannak tisztában tudásukkal, lehet ő ségeikkel, amikor választanak a
továbbtanulás iránya és helyszíne szerint. Történik ez annak ellenére, hogy tudjuk, az
egyes középiskolák színvonala között nagyok lehetnek a különbségek (7. táblázat).

                                       7. ÁBRA
                          Bejutás a felsőoktatásba 2001-ben
          (The Rate of Students Applied to Third Level lnstitutions in 2001)




                                                                          s     46 - 49
                                                                          Eij   44 - 46
                                                                          2     42 - 44
                                                                          3     40 - 42
                                                                          Ej    37 - 40




 Forrás: OFI 2001.
  Legmagasabb arányban (a jelentkezések 48-49%-a) a Csongrád, Gy őr-Moson-
Sopron és Vas megyében lakók jutottak be a megcélzott fels őoktatási képzési hely-
re, s alig elmaradva t ő lük (46%) a budapestiek. Legkisebb arányban pedig
(37-39%) a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
lakosok. A kedvező tlenebb arányokhoz tartoznak még (40-41%) a Borsod-Abaúj-
Zemplén és Tolna megyében él ő fiatalok. Rangsorba állítva a megyéket a bejutottak
aránya szerint, az eltérések nem nagyok, de statisztikailag jelent ősek, és a kirajzo-
lódó tendencia is figyelmet érdemel.
                   Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                              Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002         s   1                             Gyors ténykép                113

                                   7. TÁBLÁZAT
     A fels őoktatásba jelentkez ők és felvettek száma és aránya 2001-ben (f ő)*
(The Number and Rate of Students Applied and Admitted to Third Level Institutions
                                        in 2001)
        Lakóhely                                            Fő          Bejutási arány (%)
Bács-Kiskun                           Jelentkez ő         10 555
                                      Felvett              4633                43,9
Baranya                               Jelentkez ő         12 597
                                      Felvett              5496                43,6
Békés                                 Jelentkező           8341
                                      Felvett              3557                42,6
Borsod-Abaúj-Zemplén                  Jelentkező          18 420
                                      Felvett              7454                40,5
Budapest                              Jelentkező          46 333
                                      Felvett             21 078               45,5
Csongrád                              Jelentkező           8792
                                      Felvett              4262                48,5
Fejér                                 Jelentkező           9268
                                      Felvett              3900                42,1
Győr-Moson-Sopron                     Jelentkez ő          8389
                                      Felvett              4023                48,0
Hajdú-Bihar                           Jelentkező          12 140
                                      Felvett              5145                42,4
Heves                                 Jelentkez ő          7139
                                      Felvett              3006                42,1
Jász-Nagykun-Szolnok                  Jelentkez ő          9189
                                      Felvett              3546                38,6
Komárom-Esztergom                     Jelentkez ő          6263
                                      Felvett              2711                43,3
Nógrád                                Jelentkez ő          4535
                                      Felvett              1690                37,3
Pest                                  Jelentkez ő         21 352
                                      Felvett              9293                43,5
Somogy                                Jelentkez ő         10 972
                                      Felvett              4731                43,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg                Jelentkez ő         12 512
                                      Felvett              4914                39,3
Tolna                                 Jelentkez ő          5425
                                      Felvett              2208                40,7
Vas                                   Jelentkez ő          5105
                                      Felvett              2448                48,0
Veszprém                              Jelentkez ő          9329
                                      Felvett              3891                41,7
Zala                                  Jelentkez ő          8352
                                      Felvett              3531                42,3
Összes: Jelentkez ő                                       235 008
Összes: Felvett                                           101 517              43,2
* Jelentkezésben a pótfelvételik adatai is szerepelnek.
Forrás: OFI 2001.
       Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                  Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

114    Gyors ténykép                                            TÉT XVI. évf. 2002   s   1

  Hivatkozunk arra, hogy a jelentkez ők saját megyéjüket (vagy a f ővárosban él ők
Budapestet) részesítették el ő nyben választásaikkal. Most azt találtuk, hogy a nagy
felsőoktatási központokban él ők (különösen a fővárosiak) nagyobb arányban jutot-
tak be a választott képzési helyre, mint a központoktól távolabb él ők. A lakóhely
még olyan aggregált szinten is, mint a megye el őnyös vagy hátrányos pozíciókat
jelöl ki, azaz a lakóhely által reprezentált el őnyök és a hátrányok halmozódnak.
  Különösen élesen mutatja ezt a fels őoktatási képzéssel gyengén ellátott Jász-
Nagykun-Szolnok, Nógrád és Tolna megye. Ha általánosnak látszik az a tendencia,
hogy a lakóhelyhez közeli fels őoktatás el őnyt jelent már a jelentkezéseknél is, a
távolabbi nyilvánvalóan hátrányt feltételez. Éppen ezekben a megyékben láttuk,
hogy a fiatalok nagy hányada nem megyei, s őt nem is régión belüli fels őoktatást
választ, hanem távolabbra törekszik — nagy hányadban Budapestre. Így pedig vá-
lasztásaik sokkal kisebb arányban realizálódnak, mint más megyék lakóinál. Célzott
vizsgálatok hiányában csak találgathatunk, de persze szakirodalmi tapasztalatok
alapján: ugyanis sokkal nehezebb pontosan „bel őni" egy távolabbi, kevésbé ismert
felső oktatási intézmény felvételi követelményeit, nehezebb hozzáférni célzott (eset-
leg a képzési hely, az intézmény oktatói által tartott) felvételi el őkészítőhöz, mint a
közelben él őknek.
  Bár a két északkeleti megye közül az egyik (Borsod-Abaúj-Zemplén) egyetemnek
is otthont ad, más adatokon láttuk, hogy ez az egyetem (még) sok szempontból nem
mű ködik más központokhoz hasonló sokfunkciós szellemi központként. Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye hatalmas, integrált f őiskolája pedig valószín űleg még mindig
nem nyújt elegend ő képzést ahhoz, hogy az országossal egyez ő arányban befogadja
a jelentkez őket.

                                       Összegzés

  A fels ő fokú továbbtanulási igények (jelentkezések) és realizálásuk területi szerke-
zetét vizsgálva olyan társadalmi eredet ű egyenl őtlenségek mutatkoznak, amelyek
egyaránt összefüggésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a
felső oktatás területi szerkezetével. E feltételek közül az el ő bbiek — az általánosabb
környezeti feltételek — csak hosszabb távon és közvetett módon korrigálhatók. Ám a
felső oktatási alrendszer módosítható közvetlenebb és viszonylag rövidebb távon is.
Nem egyszerű beavatkozást igényl ő feladat persze ez sem. Ahogyan korábban meg-
figyeltük (Forray—Kozma 1999) az ország keleti felének viszonylag fejlettebb okta-
tási szerkezete hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország nyugati fele számára képezi ki a
munkaerő t. Most arra is rámutattunk, hogy (változatlanul) a n ők a felsőoktatás
domináns „merítési bázisa". Amiben persze nem az jelenti a problémát, hogy n ők
akarnak továbbtanulni, hanem az, hogy a férfiak még mindig kisebb mértékben. Ez
pedig a fels őoktatásban megszerezhet ő tudás és a gazdaságban és társadalomban
konvertálható oklevél hagyományosnak — legalábbis az elmúlt fél évszázad hagyo-
mányai értelmében — tekinthet ő struktúráinak továbbélésér ől tanúskodik. Tervezett
további kutatásaink ezeknek az összefüggéseknek mélyebb és id őbeni alakulását
célozzák.
                Forray R. Katalin - Híves Tamás : Jelentkezés a felsőoktatásba, 2001
                           Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 99-115. p.

TÉT XVI. évf. 2002       s   1                                 Gyors ténykép                    115

                                             Jegyzet

 Az elemzést az Országos Fels őoktatási Felvételi Iroda (OFI) adatbázisa alapján végeztük. Köszönetet
 mondunk Köblös Istvánnak, az OFI igazgatóhelyettesének, akit ől megkaptuk az általunk kiválasztott
 szempontok alapján strukturált adatsorokat.


                                           Irodalom
Barakonyi K. (2000) A korszer ű felsőoktatási menedzsment kiépítése. —Educatio. 2.27-42. o.
Forray R. K. (1988) Társadalmunk és középiskolája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Forray R. K.—Kozma T. (1999) Regionális folyamatok és térségi oktatáspolitika. Educatio Füzetek,
  Oktatáskutató Intézet, Budapest.
Híves T.—Radácsi L (1997) Határmentiség az észak-keleti régióban. — Buda M.—Kozma T. (szerk.)
  Határmenti együttm űködés a fels őoktatásban. KLTE, Debrecen. 89-126. o.
Róbert P. (2000) B ővülő felsőoktatás — ki jut be? — Educatio. 2.79-94. o.