Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

Tér és Társadalom                                                     XV. évf. 2001      s   1:131-151


                                    GYORS TÉNYKÉP

          GONDOLATOK A VÁROSI TURIZMUS
        FEJLESZTÉSÉRŐL, KÉT TESTVÉRVÁROS
        VENDÉGKÖRÉNEK ELEMZÉSE ALAPJÁN *
     (Reflections on the Future Development of City Tourism —
         Based on Visitor SurVeys in Two Twinned Cities)

                                     BAKUCZ MÁRTA
Kulcsszavak:
városi turizmus,      vendégkör felmérés,        idegenforgalmi marketingtervezés,       városi turisztikai
termékcsomag
A turizmus általános gazdaságélénkítő szerepének lokális érvényesüléséhez elengedhetetlen a keresleti
piac igényeinek folyamatos követése, felmérése és elemzése annak érdekében, hogy hatékony tervezésre
 és cselekvési program összeállítására kerülhessen sor.
A 2000 nyarán Pécsett, illetve Grazban végzett turista vendégkör felmérés tapasztalatait összegez ő
 tanulmány kísérletet tesz arra, hogy adaptálható osztrák módszerekre és eljárásokra hívja fel az
 érdekeltek — önkormányzati vezet ők, a helyi turisztikai szakemberek, vállalkozók és a lakosság —
figyelmét, amelyek az itthoni körülmények között hatékonyan m űködő városi turizmus kiépítéséhez
 vezethetnének, ezzel együtt a helyi gazdasági fejl ődést is jelentős mértékben el őmozdíthatnák.
 A témának az ad különös aktualitást, hogy — bár a Széchenyi Terv egyik f ő fejlesztési célként jelöli meg a
 turizmust — kifejezetten a városi turizmus fejlesztésére a 2001-2002-re szóló Nemzeti Fejlesztési Terv
 nem irt ki pályázati lehetőségeket.


                                              Bevezetés
  A turizmus a magyar gazdaság egyik sikeres területe, melyben jelent ős fejlesztési
lehetőségek rejlenek. Ezt jól igazolja például, hogy ebben szektorban a
valutabevételb ől származó jövedelem 1989 és 1999 között megháromszorozódott.
Szakértők becslése szerint jelenleg a GDP 9%-a ered a turizmusból, és ez a szektor
hozzávetőlegesen 300 ezer embert foglalkoztat.
  A Széchenyi Terv — a 2001-2002-es id őszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv —
egyik fő célként tűzi ki a turizmus fejlesztését, szem el őtt tartva azt, hogy ez egy
olyan speciális gazdasági szektor, amelynek fejlesztése egyidej űleg elősegíti
számos gazdasági stratégiai cél megvalósítását, úgymint a fizetési mérleg javítását,
a munkahelyteremtést, valamint a tegionális fejlesztést. Az el őbbi makrogazdasági
tényezők mellett a turizmus fejlesztésének néhány közvetlen célja is van, amelyek a
szektor folyamatos és nyereséges m űködését hivatottak biztosítani. Ezek: a külföldi
beutazó turizmus hatékonyságának növelése, a hazai turizmus er ősítése és a
szolgáltatások szintjének folyamatos javítása.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

        132    Gyors ténykép                                              TÉT XV. évf. 2001      s    1

         A hazai turizmus szakembereinek figyelembe kell venni a tervezésnél azt, hogy
       Magyarország a két kiemelt fontosságú idegenforgalmi területen kívül (Budapest és
       a Balaton) más, kifejezetten üdülésre alkalmas hellyel nem rendelkezik. Ezért a
       történelmi emlékekkel és a kulturális lehet őségek széles skálájával rendelkez ő
       városok turizmusban betöltött szerepe megn ő, és így magukban hordozzák a
       nemzetközi turistaforgalomba való eredményes bekapcsolódás lehet őségét is.
       A városok — vonzásadottságaik révén — élményszerzést, környezetváltozást
       kínálnak, és magas szintű szolgáltatások igénybevételét teszik lehet ővé. Ezért a
       turista szemében a város egy szabadid ős termék, amelyet arra használ fel, hogy
       városi élményei, tapasztalatai b ő vüljenek. Így — marketingszempontú
       megközelítéssel — a városnak egy olyan sajátos és komplex termékcsomaggá kell
       válnia, amely értékesít ői és vásárlói szemszögb ől is a multifunkcionalitás jegyeit
       hordozza (Michalkó 1999).
         Egy történelmi városnegyedet el lehet adni kulturális értékként, de gasztronómiai
       helyszínként is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezt a „városterméket"
       fogyasztják a turisták mellett a szabadidejüket tölt ő helyi lakosok is. Az ebb ő l eredő
       lehetséges konfliktusokat fel kell ismernie és figyelembe kell vennie a városi
       turizmus tervezésével foglalkozó szakembereknek, szervezeteknek és
       intézményeknek. A városi idegenforgalom mint városi funkció, adottságai miatt
       különösen ígéretes terepnek bizonyult piactervezési elképzelések alkalmazására
       (Asworth—Voogd 1997). Ez általában úgy valósul meg, hogy a helyhatóságok
       egyfajta koordináló szerepet töltenek be az idegenforgalomban, és a magánérdekek
       képviselő ivel társulási viszonyra lépnek. Ahhoz, hogy ez a „public-private
       partnership" (a köz- és a magánszféra szövetsége) jól m űködjön — a turizmus iránti
       kereslet kiszámíthatatlansága és a termék nem anyagi természetéb ől adódó
       sajátossága miatt — a helyhatóságoknak marketingeszközökhöz kellett
       folyamodniuk, ami új típusú menedzselési módszerek, új piacorientált filozófia és
       az azt megtestesít ő szervezeti képző dmények kialakítását igényelte.
         Egy ilyen vev ő központú városi turizmus kialakítását vette célba a pécsi
       önkormányzat, amikor 1997-ben a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi
       Karán működő Turizmus Tanszékkel együttm űködve elkészítette Pécs város
       vendégkörének felmérését és az arra épül ő turizmusfejlesztési koncepciót. Ezt —
       első sorban pénzügyi források hiánya miatt — operatív terv kidolgozása nem
       követette. A jelenlegi városi önkormányzat stratégiai jelent őségű kérdésként kezeli
       Pécs turizmusának fejlesztését, amely szorosan köt ődik a dél-dunántúli
       megyeszékhelyek közötti — az idegenforgalmi piac bizonyos exkluzív
       szegmenseiben a jöv őben betölthet ő szerepek (konferenciaközpont-vásárközpont)
       elosztásáért folyó — verseny problémaköréhez.
         Ahhoz, hogy a turizmus általános gazdaságélénkít ő szerepe lokálisan érvénye-
       sülhessen, szükséges a keresleti piac igényeinek folyamatos követése, felmérése és
 Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                         Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001     s   1                                          Gyors ténykép      133

elemzése, hogy az új évezred elején végre hatékony tervezésre és cselekvési
program összeállítására kerülhessen sor. Sikerre a jöv őben az a turizmus számíthat,
amely messzemen ően kielégíti a turista sokrét ű igényeit, hasznot hoz a helyi
vállalkozóknak, el őnyöket jelent a lakosságnak, és óvja a természeti és épített
környezetet.
  Egy ilyen hatékonyan működő városi turizmus kiépítésének el ősegítése érdekében
végeztünk 2000 nyarán egy felmérést, amely részben a Pécsre látogató turistákat
kérdezte ki a városban tartózkodásuk tapasztalatairól, másrészt a helyi lakosság
véleményét kérte ki arról, hogyan látják városuk versenyhelyzetét a szabadid ős és
üzleti turizmus vonatkozásában néhány más magyar „versenytárs" várossal
összehasonlítva. A felmérés els ő részét — a pécsivel nagyjából azonos id őpontban —
Grazban is lefolytattuk, azzal a céllal, hogy a városi turizmusban sikereket elér ő
második legnagyobb ausztriai város, tartományi székhely vendégkörét is
megvizsgáljuk, s a hasonlóságokat, különbségeket összevetve a hazaival
megállapíthassuk, hogy mely pontokon találhatunk adaptálható módszereket,
eljárásokat, amelyek az itthoni körülmények között sikerrel bíztathatnak.
  Miért Grazra esett a választás, hogy a városi turizmusban elért eredményeinek
adaptálhatóságát elemezzük? Azért, mert mindkét város természeti-, épített és
kulturális környezete alapjaiban hasonló, s így, adottságaikat tekintve, a turisták
fogadására rendkívül alkalmasak. Pécsett azonban — Grazhoz képest — számottev ő
lemaradás tapasztalható az idegenforgalmi infrastruktúra fejlettsége terén, és a
nemzetközi hírű kulturális, tudományos és az üzleti jelleg ű rendezvényekkel
bővített kínálat is gyengébb. Ahhoz, hogy ebb ől a grazi előnyből mi is profi-
tálhassunk, a jó ötletek könnyebben átvehet ővé váljanak, segítséget nyújt a két
város közötti — immár több mint 10 éve fennálló — testvérvárosi kapcsolat, amely az
együttműködéshez kommunikációs csatornát biztosít, els ősorban kulturális és
oktatási területen, s reményeink szerint a jöv őben egyre intenzívebben a gazdasági
szférában is.
  A felmérőlapok segítségével begyűjtött információk egyaránt szolgálhatják
mindkét város általános és idegenforgalmi marketingjének pontosabb orientálását,
valamint az eredmények elemzésére támaszkodva a városok, s els ősorban Pécs
 környezeti, ellátási, információs és szolgáltatási hátterének célirányos fejlesztését.

    A felmérés módszerei, a felmért minta statisztikai jellemvonásai
A felmérés id őszaka

  A kérdő íves felmérés Pécsett 2000. július 26. és október 29. között zajlott,
Grazban pedig — szervezési problémák miatt — egy kicsit kés őbb, augusztus 31-én
indult, és ugyancsak október végén zárult. A Pécsett beérkezett felmér őlapok száma
(júliusban 47, augusztusban 72, szeptemberben 64, októberben 43) igazolja, hogy a
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

       134    Gyors ténykép                                              TÉT XV. évf. 2001      s     1

       városi idegenforgalmi főidény nem kötődik kifejezetten a nyári hónapokhoz, hanem
       magában foglalja a kora őszi időszakot is. A felmérési időszak mindkét városban
       kiterjedt a hétköznapokra és a hétvégékre is.

       A felmérés reprezentativitásának biztosítása, mintavételi módszerek

         A vendégkörfelmérés feladata kett ős:
         — olyan mintasokaságot kiválasztani, amely összetételénél fogva képes
             bemutatni a várost felkeres ő turisták lehetséges igényeit,
         — és a potenciális trendek felismerésével alapot adni a f ő piaci szegmensek
             kiválasztására.
         E két cél elérése érdekében f ő mintavételi módszerként' alkalmaztuk a két
       város jellemző kereskedelmi szálláshelyeit felkeres ő vendégek elérését,
       felajánlva számukra a kiválasztott szálláshelyeken elhelyezett kérd őívek
       kitöltésének lehet őségét. Ezzel a módszerrel Pécsett a szálláshelyek min őségi és
       mennyiségi összetételének 2 megfelelő arányú „turistasokaságot" sikerült
       felmérnünk, míg Grazban a városi turistahivatal vezet ője tudatosan a min őségi
       (négy csillagos) szállodák vendégeit vonta be a megkérdezettek körébe. Ez a
       különbség ugyan egyensúlytalanságot okozott a két városban kitöltött kérd őívek
       számában (Pécsett 226, Grazban 43), és egyben megkérd őjelezte az adatok
       reprezentativitását és összehasonlíthatóságát, de meggy őződésünk szerint a
       kapott adatokból mégis következtethetünk a f őbb trendekre és problémákra
       mindkét városban, így például a felmérésbe bevont szálláshelyekkel
       kapcsolatban a magasabb kategóriájú szállodák hiányára Pécsett. Kiegészít ő
       felmérési módszerként Pécsett — az adatgy űjtés hatékonyságának fokozása
       érdekében — alkalmaztuk a központi helyen található Baranya megyei
       Tourinform irodába betér ő , információkat keres ő látogatók megkérdezését diák
       kérdez őbiztosok segítségével.
         Az összevethet őség érdekében mindkét mintavételi városban ugyanazt a
       többnyelvű (magyar—angol—német) kérd őívet tettük hozzáférhet ővé a turisták
       számára.

       A felmért minta alapvet ő jellemz ői

          A Pécsett kitöltött kérdőívek 51% belföldi és 49% külföldi, míg Grazban 31%
        hazai és 69% külföldi turista véleményét tükrözik. Ebb ől az aránybeli különbségb ől
        már lehet arra következtetni, hogy Graz valamilyen szempontból nagyobb vonzer őt
        tud gyakorolni a külföldi városlátogató turistákra, mint Pécs.
          A kérdőíveket kitölt ő vendégek Pécsre összesen 14 országból, Grazba 9 országból
        érkeztek. Érdekes megfigyelnünk a hasonlóságokat és a különböz őségeket a küldő
        országok között a turistáik számát tekintve. Mindkét városban az odalátogató
 Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                         Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001                    s    1                                                               Gyors ténykép                  135

külföldiek körében egyaránt a német vendégek voltak többségben, de arányuk
Pécsett csak az összes felmért turista 28%-át tette ki, még Grazban a 33%-át. Ezt a
különbséget az tette még hangsúlyosabbá, hogy az utóbbi százalékarány magasabb
volt, mint a Grazba érkez ő hazai turisták aránya (31%), azonban Pécset
messzemenő en a hazai turisták túlsúlya (51%) jellemezte a vizsgált id őszakban.
Külön figyelmet érdemel az „egyéb" kategória részletesebb elemzése, amely
Grazban dominánsabb (24%-os) jelenlétet mutatott, szemben a pécsivel (15%), és
összetétele is más volt (1. ábra).
                                                      1. ÁBRA
                                A külföldi vendégek megoszlása küld ő országonként
                                           ( Foreign Visitors by Countries)


            Aviagált időszakban (2000. jíi. 26.- okt. 29.) a Pécsre
                                                                           Atizsgált icEszaldam(2000. aw, 10. -akt 29.) a Gazta látagab5 és a
           látogató és a felmérésre véle« adó tuistakeenstaiség
                                                                              felmkésre MiiaSzt actitirialák nenzeliség szerinti ntgcszlása
                             «rinli megoszlása                        fó
      fó
140
120
100
 93
 60
 40
 20
  0                         1

                                                                             Osztálc             Mm:t


 Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
 A Pécset meglátogatók nemzetiség szempontjából jobban szóródtak, azaz a
 felmérésbe belekerültek kelet-, nyugat- és észak-európaiak, valamint tengerentúliak
 is, míg a grazi „egyéb" kategória egy-egy ír, dán, spanyol, olasz, magyar, amerikai
 és kanadai vendéget reprezentál. Ebb ől nem lehet komolyabb következtetést
 levonni két okból:
      — Az egyik a két városban összegy űjtött és értékelésre alkalmas felmér őlapok
        mennyiségi különbsége,
      — a másik pedig az elemzésükben már korábban említett, a felmérésbe bevont
        szálláshelyek különböz ő vendégköre.
   Kiemelt figyelmet érdemel a két város idegenforgalmi vendégkörének azonos
 eleme, a német turisták köre, akiknek a városlátogatást eredményez ő motivációival
 és az ehhez kapcsolódó igényeikkel a kés őbbiekben foglakozunk. Mindenesetre
 nemzetiségi szempontból ők azok, akiknek Pécsre „vonzásához" leginkább
 gondolhatnak a grazi gyakorlat bizonyos elemeinek adaptálására a városi turizmus
 szakemberei.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

      136    Gyors ténykép                                              TÉT XV. évf. 2001      s   1

      A belföldi vendégek megoszlása lakóhelyük szerint

         A Pécsre érkezett hazai vendégek igen széles települési kört reprezentáltak. A 115
      felmért magyar turista 47 településr ől érkezett, a legtöbben azonban Budapestr ől
      (24 fő) és a Dunántúlról (67 fő) jöttek. A fővárosból érkezett vendégek mellett
      jelentős szegmenst alkottak a nagyvárosokból (Debrecen, Miskolc, Szeged) és a
      városi turizmus szempontjából versenytárs településekr ől (Eger, Kecskemét,
       Sopron, Székesfehérvár) érkezett vendégek. Területi szempontból túlsúlyban voltak
       a Zalaegerszeg—Balaton—Székesfehérvár—Budapest (Pest megye)—Kecskemét-
       Szeged vonal által lehatárolt országrészb ől érkezettek (93 fő). A vendégkör eszerint
       történő megoszlásának — feltételezésünk szerint — egyértelm űen a közlekedési
       szempontból vett megközelíthetőség az oka. A közlekedési infrastruktúra — s itt
       elsősorban az úthálózat elkövetkez ő évtizedben történ ő fejlesztésére gondolunk —
       nagymértékben hozzájárulna Pécs városi turizmus terén elért eredményeihez.
         A grazi felmérésben részt vett hazai (osztrák) turisták területi megoszlásáról
       határozott jellegzetességeket kimutatni nem tudtunk.

      A felmért vendégkör szociológiai, demográfiai jellemz ői

        A kiválasztott felmérési id őszakban a választott módszerrel elvégzett kutatás
      mintasokasága elképzelésünk szerint képes reprezentálni a Pécset felkeres ő turisták
      megoszlását, Graz esetében pedig rámutat bizonyos trendekre.
      A Pécsett és Grazban választ adó turistákat — koruk szerint — három csoportra
      osztottuk: fiatalokra (0-29 év), aktív középkorúakra (30-49 év) és az id ősödő (50
      év feletti) korosztályra (2. ábra). Meggyőződésünk szerint a városi turizmushoz
      kapcsolódó igények a kor alapján leginkább eszerint különböztethet őek meg.
      Kiugró azonosságként értékelhetjük, hogy felmérésünk eredményei szerint mindkét
      városban a külföldr ől érkező turisták közül a német 50 év feletti korosztály igényeit
      kell a turizmus szakembereinek leginkább szem el őtt tartaniuk. Ugyancsak ezt a
      korosztályt kell megcélozniuk a nemzetiség szempontjából „egyéb" gy űjtő
      kategóriába sorolt külföldi vendégek esetében is. Eltérés mutatkozott a két városban
      végzett felmérés szerint a hazai turisták korosztályi súlyának megítélésében, mivel
      Grazban a három említett kategória között nem volt kiugró különbség — bár a
      középkorúak enyhe többségben voltak —, míg Pécset a fiatal korosztályhoz tartozó
      hazai turisták látogatták meg a legtöbben, valószín űleg a kifejezetten részükre
      szervezett nyári programoknak köszönhet ően. Itt kell megemlítenünk, hogy a
      tanulmány elején már érintett 1997-es, pécsi turisztikai vendégkörre vonatkozó
      felméréshez képest örvendetes javulás állapítható meg a fiataloknak felkínálható
      szálláshely férőhelyek tekintetében, melyek száma jelent ősen növekedett az
      egyetemi kollégiumok nyáron kft. formában diákszállóként történ ő működésének
      következtében.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001              s    1                                                                    Gyors ténykép                  137

                                               2. ÁBRA
                           A választ adó turisták kor szerinti csoportosítása
                                           (Tourists by Age)

     A Pécsett választ adó turisták kor szerinti csoportosítása                   A C razban valaszt adó turisták kor szerinti csoportosítása




                                                                  O 0-29 év

     Magyar
                                                                  s 30-49 év
         Egyéb

              Német
                                                                    50 év fölön
                 Osorák




Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
  A nemek aránya közel azonosan alakult a felmérésben részt vev ő belföldi turisták
esetében Pécsett és Grazban, de a korábban már elemzett többségben lev ő német és
az egyéb nemzetiségű külföldi turisták esetében mindkét városban a férfiak voltak
többségben. Igy magától értetődik, hogy az ő motivációikra és igényeikre a fogadó
turizmussal foglakozó szakembereknek különösen figyelniük kell.
  A foglalkozások körét átfogva kilencféle csoportba sorolták be magukat a
válaszadók. Míg Pécs vendégkörét els ősorban az alkalmazotti/hivatalnoki réteg és a
diákság képviselte, addig a grazi válaszadók között a vezet ő beosztású
alkalmazottak/hivatalnokok voltak többségben, de az alkalmazotti/hivatalnoki réteg
is jelentős arányban képviselte magát.
  Az eredményeket szemléltető ábrán láthatjuk, hogy foglakozási szempontból
mindkét város felmért vendégköre a különböz ő társadalmi csoportokat igen széles
skálán képviseli, és a kiugró szegmensek nagyjából azonosak, csak súlyuk eltér ő (3.
ábra). A felmérésben Pécsr ől a legtöbben az 5000-50 000 lakosú kisvárosokból
érkezett vendégek nyilatkoztak, míg Grazzal kapcsolatban ugyanez a lakosság
nagysága szerinti szegmens a második helyre szorult. Grazot legtöbben az 1
milliónál több lakossal rendelkez ő külföldi nagyvárosokból, illetve az osztrák
fővárosból, Bécsből látogatták meg (4. ábra).
  Összefoglalva a Pécsett és Grazban felmért vendégkör szociológiai, demográfiai
szempontú áttekintését, megállapíthatjuk a közös pontokat:
  -     mindkét város vendégköre az alkalmazotti /hivatalnoki réteg irányában
        differenciált,
  — a külföldiek közül elsősorban az 50 év feletti német turistákat vonzzák,
  -     a kisvárosokból (lakosság 5000-50 000 között) érkez ő turisták jelent ős
        szegmenst alkotnak.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

      138    Gyors ténykép                                                                        TÉT XV. évf. 2001          s     1

                                                   3. ÁBRA
                          A választ adó turisták foglalkozás szerinti csoportosítása
                                          (Tourists by Occupation)

                                  A Gazban választ adó turisták foglalkozás szerinú csoportosítása
                      ó
                15

                                                                                                                       sSvájci
                10
                                                                                                                       E1Egyéb

                 5                                                                                                     uNémet

                                                                                                                       • Osztrák
                                                                                              ,
                             °ó'
                          3 'E, ;„,                        5
                                                           E         E
                                                                                                   :á      v=
                                                                                                           2 21   r,
                                                                     •       5°,4                                 =
                          ‹)                   2                    •        T4
                                                                             z e
                                               <




                      fó               A Pécsett választ adó turisták foglakozás szerinti csoportosítása




                                                                                                                        El Egyéb

                                                                                                                          Német

                                                                                                                        s Osztrák
                                                                                                                        u Magyar


                                        -Nd
                                        To 0 "                                2                               .9 79
                                                       -e, .7,
                                              _S   -2
                                2M§ 7    >     M      úv
                                                       z2
                                         "
                     Forrás: Vendégkör felmérés 2000.

      A felmért vendégkör városi tartózkodásának értékelése

        A megkérdezettek pécsi illetve grazi tartózkodásának kategóriába sorolása egy
      ponton megegyezett; mindkét helyen a vendégek többsége (Graz: 67%, Pécs: 47%)
      rövid üdülés céljából töltött el néhány napot (5. ábra).
        A TourMIS3 által 1999-ben végzett felmérés ugyancsak megállapítja az
      Ausztriába érkez ő városlátogatókkal kapcsolatban, hogy a rövid látogatás a
      legtipikusabb. Ugyanezt támasztja alá az idegenforgalmi szakemberek által közölt
      adat, amely szerint a Grazban eltöltött átlagos vendégéjszakák száma 1,9, Pécsett
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001                         s   1                                                                 Gyors ténykép              139


pedig 1,6 (Hardt Stremayr, ill. Varga Csaba 4 közlése szerint). Mindkét városban
ennek az átlagértéknek, mint az egyik turizmusból adódó legfontosabb
nyereségforrásnak a növelését szeretnék elérni els ősorban a szállodaipar
szakemberei.
                                                                          4. ÁBRA
                          A választ adó turisták lakóhely szerinti csoportosítása
                                              (Tourists by their Permanent Residence)


                                         A Pécsett választ adók lakóhely szerinti csoportosítása
        ró

   50
  40
   30
   20
   10
    0
         5 000 lakos alatt                 5 000-50 000   50 000-100 000 100 000-500 000 500 000-1 000 000 1 000 000 felett
                                    Magyar                u Német                       u Osztrák              s Egyéb

        fő                               A Grazban választ adók lakóhely szerinti csoportosítása
  12
  10

   8
   6
   4

    2
                 111 1111.11111111111 1 1 1 1 1               1111111111 1 1 1 1 1 1      1111111 111
             5 000 lakos alatt             5 000-50 000    50 000-100 000              100 000-500 000 500 000.1000 000 I 000 000 felett

                                 11111   Osztrák                Német                      D Egyéb              u Svájci

 Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
 Felmérésünk adatai szerint mindkét városba a rövid látogatásra érkez ő turisták
 első sorban városnézés céljából jöttek (Graz: 57%, Pécs: 47%), de jelent ős
 motívumként szerepel mindkét helyen a rokonok vagy ismer ősök meglátogatása,
 illetve a város kulturális eseményein való részvétel is. Ez utóbbit a városi turizmus
 szakembereinek mindenképpen ajánlatos figyelembe vennie, amikor a külföldi és a
 hazai turisták számára egyaránt jól eladható programkínálat kialakításán
 fáradoznak. Igazolásként erre egy negatív példa szolgál, a 2000. év nyarán Grazban
 tartott „Kert Kiállítás" (Gartenschau). Az ötlet rendkívül újszer ű volt, és úgy tűnt,
 hogy az esemény turisták tömegeit fogja vonzani, de az elvárt 1 millió helyett 450
 ezer (ebb ő l 65 ezer külföldi) látogatót könyvelhettek el a rendez ők az októberi
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

      140    Gyors ténykép                                              TÉT XV. évf. 2001      s   1

      záráskor, féléves nyitva tartás után. A program a szervez ők szempontjából
      egyértelműen veszteségesnek bizonyult a következ ő okokból:
        — a létesítmény kialakítása rendkívül költséges volt, a jelent ős szponzori
           (Raiffeisen Bank) támogatás ellenére is,
        — a felkínált „termék" nem volt megfelel ő, piacképes,
        — és ebből következően az érte kért ár sem volt reális.
                                               5. ÁBRA
                                          Tartózkodás oka
                                       (The Reason of Staying)

                   A megkérdezettek pécsi tartózkodásának kategóriába sorolása


                 100                                                                D Egyéb
                  80
                                                                                       Német
                  60
                  40
                                                                                    s Osztrák
                  20                                                                u Magyar

                    0




                 A megkérdezettek grazi tartózkodásának kategóriába sorolása


                                                                                  u Svájci
                                                                                  u Egyéb
                                                                                  s Német
                                                                                     Osztrák


                                                               .9
                                                               -c3
                         fi s'


                          N             .0
                         <

                    Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001     s   1                                          Gyors ténykép      141


   A kedvezőtlen tapasztalatok után biztos, hogy ez a rendezvény nem válik
hagyomány-teremtő vé Grazban. Azonban a fő programot kísérő kulturális
események („Comm.gr.2000, a Művészet — Tudomány — Kommunikáció" kiállítás,
Paul Gauguin festményeinek bemutatása) jelent ős érdeklődésre tartottak számot a
városba látogató turisták körében.
   Felmérésünkben a válaszadó turisták 1-5-ig terjed ő skálán értékelték grazi
illetve pécsi tartózkodásukat általában. Ez az eredmény mindkét városban
átlagosan 4 egész körüli. Sokkal nagyobb szóródást tapasztalhattunk azonban a
válaszadó turisták véleményében a felmér ő lapunkban megadott 12 szempont
szerint (6a., 6b. ábra).
   A felmérésnek ez a része arra kérdezett rá, hogy a vizsgált id őszakban a
turisták hogyan értékelték Pécset, illetve Grazot a megadott szempontok
alapján, 1-5-ig terjed ő érdemjegyekkel, ahol az „1" azt jelentette, hogy a város
„egyáltalán semmit sem ajánl" számukra, míg az „5" a maximumot jelentette.
Az egyes szempontok értékelésének átlaga Graz esetében mindenütt 4,0 feletti,
kivéve a város által kínált árszínvonal megítélését, amely jóval szigorúbb a
többinél, mindössze 3,4 pont. Pécs esetében a szálláshelyek, a szórakozási
lehető ségek, a turisták életét kellemessé, könnyebbé tev ő dolgok elérhetősége,
valamint a város megközelíthet ősége maradt az átlagpontszámok alapján 4,0
alatti. Érdekes egybeesés, hogy Pécsett sem találták az árszínvonalat vonzónak,
 sem a külföldi, sem az odalátogató hazai turisták. A pécsi adatok feldolgozása
 során használt faktoranalízis meger ősítette az átlagpontszámok alapján kialakult
 képet, mivel kimutatta, hogy az egyes vélemények a város által kínált
 szálláshelyek min ő sége és választéka, a vonzó árszínvonal, s legintenzívebben a
 város megközelíthet ő sége tekintetében szóródtak. Az elemzésben összeállított
 mátrix az egyes változók közötti kapcsolat szorosságát mutatja be, azt, hogy
 gyenge vagy er ős a köztük levő kapcsolat a korrelációs együtthatók alapján. Így
 egyértelmű en látszik, hogy Pécs város légköre és egyéni arculata között szoros
 összefüggés van, amihez kapcsolódik még a város fekvése is. Ez a három
 tényező mutatkozott dönt ő fontosságúnak a turisták úti cél választásánál, Pécsre
jövetelüket megel őző en. A város légkörét és egyéni arculatát a Pécsre látogató,
 a külföldiek között legjelent ő sebb szegmenst alkotó német vendégek is nagyon
 pozitívan értékelték. Véleményüket, igényeiket a városi turizmus tervezésével
 foglalkozó szakembereknek fokozottan figyelemmel kell kísérnie, nemcsak
 számbeli fölényük, hanem a mindkét város értékelésénél megmutátkozó, a
 hazainál is kritikusabb szemléletmódjuk miatt. Az ő értékelésük szerint Graz
 egyértelmű versenyelő nnyel rendelkezik Pécshez viszonyítva a városi turizmust
 elősegítő és szolgáló infrastrukturális háttér, valamint a vásárlási lehet őségek
  szempontjából.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.
      142        Gyors ténykép                                              TÉT XV. évf. 2001                                                   s   1

            z
            cs
                                                                              a9?sgww
                                                                              ze s? ,1 3 1 3 19 ZV
          E
         S)

          fi
                                                                       1399s9wq31
            N                                                          !Mi¥, S. V
            tsD
            0) fi
                •s..


                           •••••sss••••s
            N                                                             sogysipsq
                                                                    4ssolei !Xiay
            fi
            fi

                                                                           ¢1¢1113.18                                                    Q>
                                                                       s u?,(33 soA V                                                    N
                                                                                                                                         Q)
                                                                                                                                         N


                                                                                                                                        :0
                                                                       359A7RJ soien V
                          11••••••s••1s11~•~1ffl
                                                                                                                                        ..CL)
                                                                                                                                          0.0
                                                                                                                                        f-T4
                                                                    .4 s         sl 1 ,z Q 13 s w
                                                                              50.1¥A V                                                  1:1

                                                                            o99sglatp?io                                                 E
                                                                                                                                        z
                             11M11•1~~1111~~11ffl
                                                                             loglop orral
                                                                    ?qqaXuugv?ssawwial
                                                                          ta 3 0 1? NVI, !.."1 V
                                                                                                                                        •
                                                                    plIOnt1125.19 9ZUOA V                                                N

                                                                                                                                        O

                                                                       ,p3?sowyai
                                                                       s!IYJI1 W1,1 V                                                    bA
                                                                                                     Forrás: Vendégkör felmérés 2000.




                                                                    el?wseign s? a9?sgw w
                                                                           )1a,(iwisviiezs



                                               N                   O
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001 • 1                                                 Gyors ténykép                     143



                                                                  Az ételek és az italok

                                                                         min ősége


                                                                                                 a?


                                                                   A vásárlási lehet őségek




                                                                   A helyi lakosság

                                                                      barátságos




                                                                  A város egyéni arculata




                                                                   A város fekvése




            1`11..                                                       A város

      t•I                                                          megközelithet ősége

                                                 .4%                                             .0,
      ;..
                                                                                                  bfl


S<    0)                                                                A turisták életét

,.d                                                                 kellemessé/könnyebbé
                                                                   tevő dolgok elérhet ő sége
                                                 20,


      ts)

                                                                   A vonzó árszinvonal

            0

      ts)                                                                                         0)
                                                                                                  E
                                                                   A kulturális lehet őségek     Z
                            E=11111111111s=1•111111111111111
                                                                                                         Forrás.: Vendégkör felmérés 2000.




                                                                   A város légköre




                                                                                                 .cn
                                                                   A szórakozási lehet ő ségek
                                                                                                  N


                                                                                                 151
                                                                   A szálláshelyek min ősége

                                                                          és választéka
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

      144 Gyors ténykép                                                  TÉT XV. évf. 2001     s    1

      Az utóbbi elmarasztaló kritikája int ő jel lehet a várostervez ők számára, hogy az
      elmúlt évek külvárosi bevásárlóközpontok építésére koncentráló fejlesztései után
      hasznosnak bizonyulna „visszafordulni" a belvárosba, és ott — lehet őleg helyi
      önkormányzati, esetleg állami célirányos pénzügyi támogatással — a régi, patinás
      üzletek nyereséges működtetését kellene elősegíteni. A grazi városi önkormányzat
      speciális projektje jó példa erre, amely középpontba helyezi a belvárosi üzletek
      tulajdonosainak, illetve bérl őinek vállalkozói érdekeit, segítve őket minél több
      vásárló, köztük a külföldi és a hazai turisták megnyerésében, ezzel egyidej űleg
      ösztönzi a keresked őket a felbecsülhetetlen érték ű belvárosi épített környezet
      ápolására, fenntartható lépték ű fejlesztésére.
                                              7. ÁBRA
                 Az öt város rangsora a csomagtúrák választott célállomása szerint
          (The Rank of the Five City According to the of Chosen Destination of Packagetour)

      5
      4    -




      3
      2-
      1-
      0
                  Pécs            Sopron              Eger             Debrecen            Szeged


       Forrás: Vendégkör felmérés 2000.
         A pécsi adatokat értékel ő faktoranalízis alapján megállapíthatjuk, hogy a városba
       látogató turisták tudatában er ősen kötődik egymáshoz a szálláshelyek
       minősége/választéka és a szórakozási lehet őségek színvonala, a vásárlási
       lehetőségek, valamint az ételek és az italok min ősége, ami a városi infrastruktúra
       turista vonzerőként betöltött szerepére utal.
         Mindenképpen Pécs turizmusban betöltött szerepének er ősítésére bátorít a
       következő eredmény, amelyet a felmérésben részt vett turisták megkérdezése után
       kaptunk arra vonatkozóan, hogy a felsorolt, általunk turisztikai szempontból
       potenciális versenytársnak tartott magyar városok közül melyiket választanák
       kiegészítő csomagtúra célállomásaként budapesti látogatásukat követ ően (7. ábra).
         Felmérésünk második nagy kérdéscsoportja azt vizsgálta, hogy a pécsi, illetve
       grazi városlátogatásra vonatkozóan melyek voltak a turisták részére leglényegesebb
       megfontolások a célállomás kiválasztásakor. A felsorolt 20 állítás mindegyikével
       kapcsolatban kértük a véleményüket, hogy azok „teljesen", „többnyire", „egy
       kicsit" avagy „egyáltalán nem" vonatkoztak rájuk. Az összesít ő diagramok
 Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                         Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001    s   1                                          Gyors ténykép... 145

bemutatják nemzeti bontásban, hogy az egyes motivációs elemeket milyen
arányban érezték „teljesen" magukénak a két városban választ adó turisták(8a., 8b.
ábra).
  Az ábrák összevetése során számos hasonlóságot láthatunk abból a szempontból,
hogy mind Pécsett, mind Grazban milyen döntést el ősegítő motívumot láttak
legfontosabbnak a városba érkez ő turisták. Véleményük nyolc esetben megegyezett,
ezek sorrendben (tekintet nélkül a választások pontos számadataira) a következ ők:
  -     pihenés és kikapcsolódás,
  -     kényelem és kényeztetés,
  -     kulturális események és látnivalók,
  -     változás a megszokott körülményekhez képest,
  -     teljesen felszabadult és könnyed érzés,
  -     a helyi lakosok életmódja iránti érdekl ődés,
  -     biztonságérzet,
  -     a jó ételek és italok fogyasztásának lehet ősége.
  Ez utóbbi nagy hangsúlyt kapott mindkét városban a belföldi és a német turisták
választásában is, mindemellett látható határozott igényük a pihenést, kényelmet és
biztonságérzetet is adó városi tartózkodásra. Ez az eredmény ismételten rámutat
arra, hogy egy város turistákra gyakorolt vonzerejét mennyire meghatározzák az
infrastrukturális adottságok (megfelel ő szálláshelykínálat, éttermi választék,
közbiztonság).
   A kulturális események és látnivalók biztosítása olyan városi prioritás, amelyet
mint lehetséges vonzer ő forrást a szakemberek a városi turizmus
marketingtervezésénél nem hagyhatnak figyelmen kívül. Felmérésünk adatai is ezt
tükrözik, mivel Pécsett és Grazban is a válaszadó hazai és külföldi (els ősorban
német) turisták jelent ő s része fontosnak tartotta a desztináció választáskor, hogy
városlátogatásuk során kulturális események és látnivalók közül válogathatnak.
Ebben az irányban dolgoztak ki a grazi városi turizmus szakemberei egy átfogó
projektet, amely azt a célt t űzte ki, hogy Grazot 2003-ra Európa kulturális
fő városává fejleszti. A „Kulturstadt 2003" nem egyszeri programcsomagot ajánl a
megjelölt évre, hanem — egy folyamatos és tudatos városimázs-alakító munka
eredményeként — szeretné a várost Salzburghoz hasonló színvonalú kulturális
 központtá fejleszteni, illetve fesztiválváros rangjára emelni. Mindezt úgy szeretnék
 elérni, hogy a város polgármestere által meghatározott „üzleti-etikai" irányelveket
 követik a városversenyre vonatkozóan: „Graz els ősorban partnere és nem
 versenytársa a többi osztrák városnak". Ausztriában az önkormányzati vezet őket az
 „Österreichischen Stadtebund" (Osztrák Városszövetség) fogja össze, és készteti
 szoros együttműködésre annak érdekében, hogy polgáraik jólétét, gazdagodását,
 egyszóval a lokális fejlő dést maximálisan tudják szolgálni.
Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                        Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.
       146   Gyors ténykép                                               TÉT XV. évf. 2001                    s    1


                                                                          I     1°M! s? 1 31 ,19 9f




                                                                               tana 4suotzm




                                                                      s            CSI,WIZOICJ9ZS

                                                                               sa eswviia >13>iatuJaXD


                                                                                713123A33Z5f13W tuapu!K




                                                                                Jgtifial so:Ipsmeq sa fiasiialaN


                                                                                   e9P91,191,-!? Pe?••!! •
                                                                                cfpa~ia )10s051e1 !X1 34 V


                                                                                             J9)13:1
                                                                                 snOluizsou sa smiguattut1(


                                                                               J.91291   !w-9                          )

                                                                                                                       z
                                                                                                                       D
                                                                                gasgtatiai !sgzole.lozs xos


                                                                                     sava pa(uwal
                                                                                sa linpuqezsm tiasafiai


                                                                                 satla)t zatplaXuatuiot9)1
                                                                                nolozstiaw e s9zotwA

                                                                                 asallsatalaNgt saualaglatu
                                                                                9519)1 e ,9 ledelle!ol!zU V

                                                                                asmOatu Nafiastaiaws!
                                                                                   (9 e9 9 ees.191 9!' y
                                                                                                                       rn
                                                                                         etlassolezonan
                                                                                4a9as2PLPI !sVzolet9zs V               •
                                                                              sa 31aÁula9w
                                                                                         i"u:11?.Intin)l

                                                         !
                                                         I                      ai!asgwyal samapea.ni v


                                                                                           NaXuawia
                                                                                 uelletiozs sa s9m4pi •woliezi

                                                                                         sgiouods
                                                               II •            sa 5313t1.131231.111U1M3


                                                                                 913>zaXual sa waiaXuaN



                                                                                 sppaiosatlevi sa sauatud



                          oc    r           tr)
      Bakucz Márta : Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének alapján.
                              Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 131-151. p.

TÉT XV. évf. 2001         s   1                                             Gyors ténykép                  147


                                                                            1.1.11 Q 1.1.1P 9f



                                                                            0zsp 90suolzm


                                                                                  esvielzo,pupzs
                                                                            sp espiplia 1010440