Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 s 1-2: 195-251
vision
planet
A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ
ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT
TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA'
Policy Option Paper
A tanulmány 1999. május 17-18-án, a Munkacsoport ötödik értekezletén került elfogadás-
ra. A három EU tagállam VISION PLANET-hez való hozzájárulásának finanszírozásában
részt vett az INTERREG II C Közösségi Kezdeményezés.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
196 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
EL ŐSZÓ
Az alábbiakban egy olyan tanulmányt (VISION dokumentum) adunk közre,
amely a közép-európai, a Duna menti és az adriai térségre (CADSES) fogalmaz
meg közös jövőképet, cselekvési irányokat. Az INTERREG II C program keretében
megvalósuló tervezési projekt célja, hogy segítse Európa e térségének integrációját,
ezen keresztül pedig a nem tagországok Európai Uniós csatlakozásra történ ő felké-
szülését. A program másodlagos célja egy olyan tervez ői hálózat kialakítása a
CADSES térségben, amely folyamatos párbeszédet alakít ki a területi tervezés sze-
replői között.
A tervezés hatásterülete, a földrajzi értelemben vett Európa mintegy hatodára ter-
jed ki, és népességének közel negyedét érinti. Összességében 17 ország alkotja a
CADSES régiót, mint európai tervezési régiót, melyek közül három (Ausztria, Né-
metország és Olaszország) tagja az Európai Uniónak. Ez a tanulmány egy másfél
éves tervez ő i folyamat eredménye, melynek formálásában — a német Bundesamt fiir
Bauwesen und Raumordnung (Építésügyi és Területfejlesztési Szövetségi Hivatal)
koordinálásával — 12 ország vett részt aktívan. Magyarországot a VÁTI Kht. és az
MTA Regionális Kutatások Központja képviseli a programban.
A VISION dokumentum vitaanyag. A tervez ői csoport szándéka, hogy
valamennyi érintett ország területfejlesztési szakemberei és a területfejlesztésért
felelő s politikusai megismerjék a tanulmányt, és véleményt formáljanak arról. Ezt
szolgálja a dokumentumnak a Tér és Társadalomban történ ő bemutatása, valamint
1999. ő sz folyamán szakmai fórumok szervezése. A VISION dokumentum angol
nyelvű hátttéranyagai az alábbi címeken elérhet ők, illetve írásos vélemények is e
címekre küldhetők:
Lados Mihály Vajdovichné Visy Erzsébet
MTA RKK NYUTI VÁTI Kht.
9002 Győr, Pf. 420. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.
Tel. 96 516 570 Tel. 1 356 91 22
Fax: 96 516 579 Fax: 1 356 80 03
ladosm@edo.rkk.hu evisy@vati.ktm.hu
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 197
Prológus
1989-90-ben a hidegháborút követ ően, Közép- és Délkelet-Európa egy különle-
ges történelmi pillanatba lépett, amikor megsz űntek létezni a térségen belüli ellen-
séges blokkok, és megnyíltak az átfogó, transznacionális együttm űködés lehetősé-
gei. Közép- és Délkelet-Európa XX. századi történelme során el őször tűnt lehetsé-
gesnek egy közös fejlesztési stratégia kidolgozása e nagyszámú és jelent ős különb-
ségeket felmutató térségre.
A jelen dokumentum írásakor a térségben újra feléledt az ellentét és a konfliktus.
A Munkacsoport tagjai azonban még mindig meg vannak gy őződve arról, hogy az
együttm űködés tendenciái, és ereje legy őzi a szembenállásokat. A projekt kidolgo-
zása során tapasztalható óriási fejl ődés bizonyítja az együttm űködés akaratát. A
VISION dokumentum hozzájárulhat a térségben a jobb, kölcsönös megértéshez, és
ha csak kismértékben is a béke megteremtéséhez. Ugyanakkor hozzájárulhat „Dél-
kelet-Európa Stabilitási Egyezménye" megszövegezéséhez és végrehajtásához is.
Azonban a tanulmány szerz ői tisztában vannak azzal, hogy az elkövetkezend ő hó-
napokban és években szükség lesz az itt lefektetett stratégiák újragondolására és
módosítására.
A dokumentum a régiókról szól. A térség bemutatása során figyelembe vesszük a
belső különbözőségeket és egyenl őtlenségeket, valamint azt, hogy az egyes orszá-
gok nem homogén területi egységekb ől állnak. Mindez egy komplexebb és diffe-
renciáltabb megközelítést eredményez. Továbbá valljuk, hogy a régiók a nemzetkö-
zi együttműködés aktív résztvev ői, és saját kezdeményezéseik lehetnek. Ez a tér-
ségben újabb lépést jelenthet a nagyobb fokú decentralizáció és a demokrácia felé.
A regionális és a határon átnyúló tervezés és együttm űködés nemcsak a világmé-
retű és kontinentális demokratizálódás eredménye. Az intenzív és folyamatos hatá-
ron átnyúló és regionális szint ű kapcsolatnak és együttm űködésnek visszacsatoló és
megerősítő hatása lehet a nemzeti politikákra, ami egyben a stabilitás és biztonság
kiegészítő garanciájának bizonyulhat. A regionális szintü — a nemzeti politikák
konfliktusaitól mentes — együttm űködés a régióban él ő emberek közötti kölcsönös
megértés úttörője lehet.
A tanulmány röviddel az Európai Unió területfejlesztésért felel ős miniszterei által
a potsdami értekezleten elfogadott „European Spatial Development Perspective"
(Európai Területfejlesztés Perspektívája — ESDP) után jelent meg. Bár az ESDP
jelenlegi formájában az EU területére korlátozódik, meg vagyunk gy őződve arról,
hogy a VISION dokumentum tartalma ösztönzést adhat az ESDP alkalmazására a
jelenlegi és a jövőbeli tagállamok számára egyaránt.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
198 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Bevezetés
A kezdeményezés
Európaszerte egyre inkább felismerik a politikai és közigazgatási szerepl ők az in-
tegrált európai területi tervezési politika szükségességét. Az európai transznacioná-
lis területi tervezés két alapvet ő dokumentumában — a „Principles for a European
Spatial Development Policy" („Leipzig document") — (Az európai területfejlesztési
politika alapelvei /Lipcsei dokumentum/), és az ESDP-ben — lefektetett alapelvek és
politikai választási lehet őségek részeként, az Európai Unió elindította a Közösségi
Kezdeményezések INTERREG II C programot. Az INTERREG II C célja a területi
tervezés területén történ ő együttműködés támogatása a nagy európai makro-
régiókban. Számos INTERREG II C programot dolgoztak ki, ezek közé tartozik az
EU tagállam Ausztria, Görögország, Németország és Olaszország kormányainak
kezdeményezésére a közép-európai, az adriai, a Duna menti és a délkelet-európai
térségre (rövidítve CADSES) vonatkozó program is. A programban felölelt térség
Ausztria, Németország és Olaszország egy részét, illetve Görögország teljes terüle-
tét magába foglalja. A közép- és délkelet-európai országok közül a programtérség
Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Horvátországot,
Jugoszláviát, Macedóniát (FYROM), Magyarországot, Moldovát, Romániát, Szlo-
vákiát és Szlovéniát, valamint Lengyelország és Ukrajna egyes részeit tartalmazza.
1997 folyamán az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriája kidolgozott egy
projektjavaslatot, amely egyrészt tervez őkbő l, hivatalnokokból, és szakért őkből álló
hálózat létrehozására, másrészt a CADSES térségben történ ő területi tervezés cél-
jainak, megközelítési módjainak, módszereinek és eszközeinek közös kialakítására
irányult. Ugyanakkor a német Építésügy és Területfejlesztés Szövetségi Hivatala
egy transznacionális szakért ő i csoport keretében projekt javaslatot kezdeményezett
a „Vision and Strategies for Spatial Development in the Central European and
Danubian Area" (A területfejlesztés jöv ő képe és stratégiái a közép-európai és a
Duna menti térségben) dokumentum kidolgozására. A két kezdeményezés egyesíté-
séből származó egyértelm ű elő nyök vezettek el a VISION PLANET (utóbbi a
PLANing — tervezés és a NETwork — hálózat rövidítésekb ől áll össze) elnevezés ű
projekthez. Még a projekt jóváhagyása el őtt, az Olasz Köztársaságot képviselve,
Friuli—Venezia Giulia Régió is kinyilvánította érdekl ődését, s kezdeményezte rész-
vételét. Ennélfogva a vizsgált térséget kiterjesztették az adriai területre is. A kez-
deményezésekkel párhuzamosan Görögország is indítványozta az ESTIA projekt
megvalósítását a délkelet-európai, mint a CADSES térségen belüli makro-régió
területfejlesztési politika integrációjának célját.
Ezen együttm ű ködés alapgondolatait 1997 októberében mutatták be a kezdemé-
nyezők a térség országait képvisel őknek. Az els ő formális találkozó megtartására
valamennyi érdekelt ország részvételével 1998 januárjának végén került sor. A
következ ő hónapokban a térség 11 országának képvisel ői megegyeztek a célokban,
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 199
illetve az együttm űködési folyamat struktúrájában és tartalmában. Ez a dokumen-
tum — a továbbiakban „VISION dokumentum" — a közös erőfeszítések els ő kézzel-
fogható eredménye.
A VISION dokumentumot egy nemzetközi munkacsoport dolgozta ki, melynek
tagjai Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Ma-
gyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, továbbá
Szerbia — mint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része — területi tervezési szak-
értői. A koordináció feladatára a német Bundesamt fiir Bauwesen und Raum-
ordnung-ot (Építésügyi és Területfejlesztési Szövetségi Hivatal) jelölték ki. A cso-
port munkáját egy független szakért ői csoport támogatása mellett a résztvev ő or-
szágok hivatalos képvisel őinek fóruma kísérte és vezette.
Vannak olyan országok a térségben, amelyek képvisel ői — ez idáig — különböz ő
okok miatt nem tudtak ténylegesen részt venni a dokumentum kidolgozásában és
megtárgyalásában. Ezek a következ ő országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina,
Montenegro2, Macedónia, Moldova és Ukrajna. A VISION PLANET résztvev őinek
ambiciózus célja, hogy a programtérség összes országát bevonja a transznacionális
területi tervezés együttm űködésének további folyamatába.
A VISION PLANET-et képvisel ő partnerek a CADSES térségen belül szorosan
együttműködnek egy másik INTERREG II C projekttel: az ESTIA projekttel. Az
ESTIA központi célja az alkotóelemek meghatározása, és így a területfejlesztési
politika integrációja, illetve a részt vev ő országok közötti együttm űködés megerő-
sítése hátterének biztosítása. A cél elérése érdekében a projekt a délkelet-európai
területfejlesztési trendek, távlatok és politikák tanulmányozására fókuszál, különös
hangsúllyal Görögországra, Bulgáriára és Romániára, a CADSES tágabb összefüg-
gésében. Megfigyelőként meghívást kapott Albánia, Jugoszlávia és Macedónia is
azzal a lehetőséggel, hogy teljes jogú tagként integrálódjanak. A tanulmány megkö-
zelítési módja, módszere és eredményei várhatóan jelent ős mértékben általánosít-
hatóak lesznek a CADSES térség többi országára is. A CADSES és az ESTIA part-
nerei a projekt szintű integráció erősítése érdekében fokozni szeretnék együttm űkö-
désüket a projektek következ ő szakaszában.
A VISION Dokumentum
A dokumentum az intézkedések azon három körére fókuszál, amelyek a Lipcsei
Dokumentumban kerületek megfogalmazásra: a kiegyensúlyozott és policentrikus
városhálózat fejlesztése; az infrastruktúrához és tudáshoz való hozzáférhet őség
egyenlőségének biztosítása; a fenntartható fejl ődés és a természeti és kulturális
örökség körültekint ő kezelése. Céljai, tartalma és módszerei számos tekintetben
hasonlóak más, fontos európai transznacionális területi tervezéssel és fejlesztéssel
kapcsolatos dokumentumokéhoz, mint például az ESDP, a „Guiding Principles of
2
Szerbia, mint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része az 1999. márciusi Trenianske
Teplicei (Szlovákia) munkamegbeszélést ől kezdve aktívan bekapcsolódott a VISION do-
kumentum formálásába.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
200 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Sustainable Spatial Development on the European Continent" (A fenntartható terü-
letfejlesztés irányelvei az európai kontinensen — Európa Tanács), vagy a „Vision
and Strategies Around the Baltic Sea 2010" (Jöv őkép és stratégiák a Balti-tenger
térségében 2010 — VASAB 2010). Ugyanakkor alapvet ő különbségek is felfedez-
hető k a VISION és a fent említett dokumentumok között. A tartalomban és a mód-
szertanban rejl ő különbségek a CADSES térségben lév ő országok eltérő összetéte-
lének, és azok kidolgozási idő pontjának, illetve az elkészült dokumentumok kidol-
gozása óta történt új fejleményeknek a következményei:
— Közép és Délkelet-Európában a legtöbb ország a közelmúltig úgynevezett
szocialista ország volt, túlnyomórészt államosított, vagy kollektivizált va-
gyonnal. Ezek az országok az átalakulás nehéz folyamatát tapasztalták meg az
elmúlt évtizedben, melynek — a nyilvánvaló és jól ismert politikai, társadalmi
és gazdasági következmények mellett — szerteágazó területi és regionális ha-
tásai is voltak. Feltétlenül szükséges megvizsgálni a területi átalakulás folya-
matait és azok hatásait, illetve következtetni a térség országaiban a területfej-
lesztési politikáért felel ős hatóságok közötti jöv őbeni együttm űködésre. A
VISION dokumentum az első olyan transznacionális területi tervezési doku-
mentum, amely átfogóan tartalmazza az átmenet területi problémáit.
— Európa közép- és délkelet-európai térsége hét, az Európai Unióval „társult or-
szágot" foglal magába. A csatlakozás követelményei komplex és széleskör ű
hatásokkal járnak a területfejlesztésre, ezért szükség van azok mélyreható
elemzésére és értékelésére.
A VISION dokumentum egyik fő célja a területi kohézió és integráció er ősítése
Európának ezen a részén. Ezért a dokumentum legnagyobb részében az egész térsé-
get egységes térségként kezeli. Nem tesz különbséget a térségben az Európai Unió
tagállamai és a többi ország között. Minden ország résztvev ő a jövőbeni európai
je
integrációs folyamatnak.
A VISION dokumentum transznacionális dokumentum. A „transznacionális" ki-
fejezést azonban nem — vagy nem csak — a több ország által alkotott terület triviális
jelentéseként használjuk. A mi értelmezésünk szerint a következ őket jelenti:
— a VISION dokumentum els ő sorban is a területfejlesztés közös vonásai és a
területfejlesztési politika közös kihívásai iránt érdekl ődik. Nem tartalmaz
olyan fejezetet vagy részt, mely az egyes országokra vonatkozna;
— a legtöbb részt vev ő ország rendelkezik kidolgozott saját nemzeti területfej-
lesztési koncepcióval. A VISION dokumentum szerz őinek nem szándéka sem
rivalizálni a nemzeti koncepciókkal, sem megbolygatni azokat. A több orszá-
got átfogó térségek esetében a konkrét intézkedésekre vonatkozó minden poli-
tikai választási lehetőséget és javaslatot transznacionálisként fogalmaznak
meg, ezért a VISION dokumentum kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti
koncepciókat.
A konkrét intézkedésekre vonatkozó politikai választási lehet őségek és javaslatok,
amelyek a VISION dokumentumban összegzésre kerülnek, általános orientációt
kínálnak és nem kötelez ő jellegűek. Mindamellett a térségben minél több az olyan
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 201
ország, amely egyetért a célkit űzések támogatásával, s a dokumentum alapvet ő
javaslataival, annál nagyobb az esély azok figyelembevételére, megvalósítására.
A dokumentum javaslatainak címzettjei:
— a nemzeti kormányzatok, hogy nemzeti területfejlesztési koncepciójuk és prog-
ramjaik kidolgozása illetve felülvizsgálata, valamint az ágazati politikák ki-
alakítása során vegyék figyelembe azokat;
— az Európai Bizottság és az Európai Unió más intézményei, azzal a kéréssel,
hogy vegyék tekintetbe a következ ő INTERREG III programozási periódus
keretének kialakítása, illetve a PHARE, ISPA és SAPARD el őcsatlakozási
eszközök megvalósítása során;
— a nemzetközi pénzintézetek és befektet ők, mint a térség jöv őképére és stratégi-
áira vonatkozó informális irány;
— a regionális és helyi kormányzatok, hogy információhoz jussanak a transzna-
cionális környezetr ől és feltételekr ől, amelyek befolyással vannak saját területi
és ágazati politikájuk kidolgozására;
— a nem kormányzati szervezetek, amelyek érdekeltek, vagy részt vesznek a te-
rületfejlesztési kérdésekben, főleg regionális és helyi szinten;
és végül a területi tervez ők, a regionális politika kidolgozói, valamint a regio-
nális tudománnyal foglalkozók szakmai közössége, hogy ezzel is hozzájárul-
junk a térség problémáinak jobb megértéséhez.
A VISION PLANET-et három EU tagország, Ausztria, Németország és Olaszor-
szág kezdeményezte. A hangsúlyt azonban nem ezen országokra, hanem a VISION
térség nem EU tagállamainak fejlődésére, és azok egymás közötti, illetve a három
EU tagállammal való kapcsolataira helyezi. A különbség magyarázata egyértelm ű:
számos egyéb intézmény, pénzügyi rendelkezés és dokumentum (köztük az ESDP
is) létezik már, amelyek az EU tagállamok számára az együttm űködés elősegítését
szolgálják, s területi politikai ajánlásokat tartalmaznak. A VISION PLANET fő
szerepe, hogy az EU tagállamok számára figyelemmel kísérje az Európai Unió
jelenlegi határain túli „külvilágot", és er ősítse a területi tervezés terén az együttm ű-
ködést ezen országokkal.
A VISION dokumentum kidolgozása egy politikai és egy elemzési folyamat egy-
szerre. Politikai abban az értelemben, hogy a dokumentum tartalmára vonatkozó
egyeztetés egy politikai folyamat, és — következésképpen — a dokumentumot be
fogják mutatni a részt vev ő országok hivatalos képvisel őinek. Elemzési abban az
értelemben, hogy a VISION PLANET-en belüli együttm űködés lehetővé teszi a
tagok számára, hogy értékelhessék a térség területfejlesztési folyamatait, kialakítsák
e folyamatok közös értelmezését, és kidolgozzák a területi tervezés közös alapelveit.
A követelményekkel összhangban a dokumentum két f ő részből áll:
— A „Policy Option Paper" (Politikai Javaslatokjelen tanulmány) — tartalmazza
a CADSES térségben a területi tervezéssel kapcsolatos együttm űködések leg-
fontosabb céljait és politikai választási lehet őségeit, illetve a szakért ői csoport
által javasolt intézkedéseket, melyeket a részt vev ő országok hivatalos képvi-
selői fogadnak el;
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
202 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A „Background Report" (Háttérjelentés) — tartalmazza a közös kidolgozási
folyamat legfontosabb hozzájárulásait és eredményeit, amelyek alapként és
magyarázatként szolgálják a „politikai" dokumentumban leírt célokat és intéz-
kedéseket. Ezt a Munkacsoport a következ ő hónapokban (1999. év végéig) fo-
gadja el.
A fenti definícióból következik, hogy a két rész — bár tartalmában harmonizál, és
kiegészíti egymást — különböz ő célokat szolgál, és funkciójukat csak akkor teljesít-
hetik, ha azokat külön-külön kezeljük.
VISION tér
A VISION projekt egy 1,486 millió km 2 nagyságú és 187 millió lakosságú terü-
letet ölel fel. Az európai földfelszín 6,4%-át (Oroszország nélkül 21,5%-át) és a
népesség 25%-át reprezentálja. Összesen 17 európai országot foglal magába, ezek
közül 12-nek a teljes területét (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh
Köztársaság, Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Macedónia, Moldova,
Románia, Szlovákia és Szlovénia) és ötöt részben (Ausztria, Lengyelország, Né-
metország, Olaszország és Ukrajna). Figyelembe véve Görögországot és az ESTIA
projektet a térség mérete és jelent ősége tovább nő.
A térség a társadalmi, gazdasági és földrajzi helyzetre vonatkozóan hatalmas kü-
lönbségekkel jellemezhető:
— A gazdaság fejlettségi szintje rendkívül eltér ő a térségben. A VISION térség-
ben található Európa néhány legfejlettebb régiója (Bécs, Baden-Württenberg,
Bajorország, Emilia-Romagna), de itt vannak Európa legfejletlenebb térségei
is (Koszovó, Albánia, Macedónia). A különbségek a keleti VISION térségen
belül is jelentősek3 .
— A gazdasági és foglalkoztatottsági szerkezet is rendkívül eltér ő . Néhány keleti
VISION országban a mez ő gazdasági foglalkoztatás Bajorország, Olaszország
és Ausztria alacsony szintjéhez hasonló (4-7%), míg más országokban jóval
magasabb (25-40%), és az elmúlt években még növekedett is.
— Ugyanez a helyzet a demográfiai adatok esetében is. Európa legmagasabb
(Albánia, Macedónia) és legalacsonyabb (Németország, Olaszország) születési
rátájú országai is a VISION térségben találhatók. Hasonlóan a térségben talál-
hatók az európai országok közül a legmagasabb (Magyarország) és a legala-
csonyabb (Albánia, Macedónia) halálozási rátájú országok is. Következéskép-
pen a természetes népességváltozás szintén rendkívül különböz ő.
E dokumentumban a „keleti VISION országok" és a „VISION térség keleti fele" kifejezé-
sek alatt a következ ő területet értjük: azon országokat, amelyek — jelen pillanatban — nem
tagjai az Európai Uniónak, valamint Németország új tartományai. Ez a megközelítés föld-
rajzilag nem teljesen korrekt: néhány „keleti" ország földrajzi helyzete sokkal nyugatibb,
mint egy-két „nyugatinak". Mindamellett a „nem EU tagország" negatív fogalma sem he-
lyesebb, továbbá csak egy — bár igen fontos — politikai szempontot vesz figyelembe. A
visszapillantó „volt szocialista országok" kifejezés ideológiai karakter ű és szintén inkább
félreérthető . Egy „területi" dokumentumot készítve a „keleti" földrajzi fogalom használa-
tával értettünk egyet, annak ambivalenciája ellenére is.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 203
A szélsőséges eltérések mellett fontos közös jellemz ői is vannak a térségnek,
amelyek szükségessé teszik az együttes er őfeszítéseket a jöv őbeli területfejlesztés
érdekében.
— A térség valamennyi országa osztozik a viharos XX. s7A7adi történelmen. A
történelemnek csak egy jellemzőjét említsük: a térségben a szárazföldi határok
hossza 16 000 km. Ebből csak 420 km olyan, ahol sem a határvonal, sem a
szomszédos országok nem változtak meg a XX. század folyamán: ez a Romá-
nia és Bulgária között húzódó Duna határ egy része (nem a teljes). A VISION
térségben a határoknak több mint 95%-a módosult a század során, néhány
többször is.
— Míg a VISION országok egy része a mediterrán térséghez tartozik, a térség
nagy része inkább szárazföldinek tekinthet ő. A részt vevő 17 ország közül
hatnak egyáltalán nincsen tengerpartja, a többiek nagy többsége is mindössze
egy viszonylag rövid partszakasszal rendelkezik. Míg az Európai Unióban a
határok 84%-a tengerparti határ, addig ugyanez a szám a VISION térség ese-
tében mindössze 31%. A VISION térség szárazföldi határainak hossza meg-
haladja a teljes Európai Unióét.
— A 17 VISION országból 15-ben (beleértve Kelet-Németországot is) majd fél
évszázadon keresztül olyan rendszer volt az uralkodó, amelyben a termelési
eszközök állami vagy szövetkezeti tulajdonban voltak, a gazdaságot központi
tervutasítás irányította, s egy párt hegemóniája jellemezte az összes politikai,
igazságszolgáltatási, kulturális, társadalmi és oktatási intézményt. A Szovjet-
unió nagy erőfeszítéseket tett, bár nem teljes sikerrel, hogy ezen országokban
is létrehozza ugyanazokat az egységes struktúrákat és intézményeket. Követ-
kezésképpen az átmenet kihívásaival szembenézve minden ország számára ha-
sonló a kiinduló helyzet, amely lehetővé teszi a közös területfejlesztési straté-
gia néhány elemének kialakítását. E közös örökség ellenére azonban az egyes
országok fejlődésének irányai határozottan eltér őek voltak az elmúlt évtizedben.
— A belső kohézió egyik eleme a térségen belüli intenzívebb gazdasági és keres-
kedelmi kapcsolatok hálózata. Annak ellenére, hogy az országok hosszú ideig
különböző gazdasági blokkhoz tartoztak, a VISION térség két fele közötti
gazdasági kapcsolatok sohasem sz űntek meg, s a politikai változásokat köve-
tően igen gyorsan megszaporodtak. Ma a 17 VISION országból 12-ben meg-
haladja az 50%-ot a VISION térségen belüli kereskedelem. Még azokban az
országokban is, amelyek esetében ez nemzeti szinten nem jellemz ő (Németor-
szág, Olaszország, Ukrajna), a részt vev ő régióknak jóval intenzívebb kap-
csolatai vannak a VISION térséggel.
— Végül, de nem utolsó sorban a VISION térség valamennyi országa az európai
integrációs folyamat részesévé szeretne válni. Az el őrehaladás e téren igen el-
térő , némelyikük már EU tagország, néhányuk csatlakozásra váró ország, és
vannak, amelyek még nem érték el ezt a státuszt sem. A kezdeményezés azon-
ban már mindenhol jelen van. A területi tervezési együttm űködés fontos lépés
lehet és kell, hogy legyen ezen integrációs folyamatban.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
204 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A VISION térségben tapasztalható különbségeket és hasonlóságokat figyelembe
véve a Munkacsoport javaslatot tesz néhány nagyobb régió megkülönböztetésére,
amely lehetővé teszi a térségek, mint beavatkozási területek sajátos területfejlesztési
problémáinak közvetlen kezelését. A régiók földrajzi helyzet, természeti adottság, a
gazdasági együttm űködés közös hagyományai és a gazdasági, társadalmi struktúra
számos közös vonása alapján alkothatnak egységet. A régióknak nem szükséges az
országhatárokat követniük. Több ország térségeit is magukba foglalhatnák, egymást
átfedhetik, egy adott térség egynél több régióhoz is tartozhat. A régiókat a VISION
PLANET nem írhatja el ő. A projekt és a dokumentum a beavatkozási területek
lehetséges kritériumainak meghatározásával inkább a nemzeti, a regionális és a
helyi szerepl ők közötti együttműködés elősegítést célozza meg.
A területfejlesztési politika alapvet ő célkitűzései a VISION térségben
A VISION térség teljes területére közös a területfejlesztés négy alapvet ő célkitű-
zése:
1) A területfejlesztési politikának a gazdaság és az infrastruktúra térszerkezeté-
nek, valamint a versenyképességének fejlesztésével hozzá kell járulnia egy
hatékonyabb, dinamikusabb és szilárdabb gazdasági és társadalmi fejl ődéshez
(a versenyképesség, a hatékonyság és a növekedés célkit űzése);
2) A területfejlesztési politikának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió er ő-
sítésével, illetve az elmaradottság, vagy a strukturális átalakulás problémáival
küzdő régiók támogatásával hozzá kell járulnia egy kiegyensúlyozottabb gaz-
daság- és társadalomszerkezet létrejöttéhez (a kiegyensúlyozott fejl ődés és a
kohézió célkit űzése);
3) A területfejlesztési politikának a jövő generációja érdekében hozzá kell járul-
nia a természeti és kulturális örökség meg őrzéséhez, a fejl ődés és az erőforrás-
felhasználás fenntarthatóságához, valamint a környezet megóvásához (a kör-
nyezet és a természeti és kulturális örökség megóvásának célkit űzése);
4) A területfejlesztési politikának hozzá kell járulnia az államhatárok minél jobb
átjárhatóságához az interakciók és kapcsolatok számára, a régiók és a városok
jobb elérhetőségéhez, s ezzel az id őbeli, gazdasági, társadalmi és fizikai távol-
ságok leküzdéséhez, illetve a közös, vagy egymáshoz kapcsolódó feladatok
együttes és kooperáción alapuló megoldásához (az integráció célkitűzése).
Versenyképesség, hatékonyság és növekedés
A VISION térség keleti felének államai viszonylag kevésbé fejlett országok. Ke-
leten dinamikusabb fejl ődésre van szükség, hogy mérsékl ődjön a jóléti és fejlett-
ségbeli szakadék a kontinens két fele között. A dinamikus növekedés el őfeltétele a
versenyképesség és a hatékonyság növekedése. Az EU országok néhány régiója
(mint Kelet-Németország, Burgenland, Dél-Olaszország) ugyanezen feladatokkal
néz szembe. A megfelel ő területfejlesztés tartósan javíthatja a hatékonyság és a
növekedés előfeltételeit.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 205
A keleti VISION gazdaságok m űködését és fejl ődését évtizedekig nem a piaci
feltételek befolyásolták. Ezek területi szerkezete sok szempontból messze van az
optimálistól: funkcionális szállítási igényük többszörösen magasabb az összehason-
lítható piacgazdaságokénál; az infrastruktúra hiánya akadályozza a hatékony és a
folyamatos együttműködést; a termelési tényez ők valós piaci árának hiánya felel ős
számos rossz és nem megfelel ő telepítési döntésért; a verseny hiánya pedig évtize-
deken keresztül lehet ővé tette sok, nem hatékonyan m űködő termelő egység fenn-
maradását. A kiegyensúlyozott és koherens területi átszervezés jelent ős gazdasági
haszonnal járhat a hatékonyság és növekedés szempontjából.
A növekedés el ősegítése érdekében a VISION országokban a regionális politikát
nem szabad kizárólagosan csak a szegény vagy a válságos helyzetben lév ő régiókra
fókuszálni. Figyelembe veendő, hogy a legtöbb országban a versenyképesség, a
külföldi beruházások, az export és a növekedés jelenleg csak néhány régióra, illetve
városra jellemző. A nemzetgazdaság egészének életbevágóan fontos érdeke, hogy e
térségekben a támogatási rendszer hozzájáruljon a jobb üzleti feltételek megterem-
téséhez.
Végül, habár az elmúlt évtizedek gazdasági és regionális politikája rengeteg tor-
zulást és hibás fejlesztést eredményezett, azonban nem volt minden rossz — vagy
nem hatékonyan működő —, ami a tervgazdaság keretében jött létre. Ezen id őszak
alatt kialakult egy kiegyensúlyozottabb városhálózat. Sok helyütt viszonylag jó és
hatékony volt a tömegközeledési hálózat, a személy és áru szállítás legfontosabb
módjainak relatív súlya kedvez őbb volt, mind gazdaságossági, mind környezetvé-
delmi szempontból, a túlzott városi terjeszkedést a legtöbb országban sikerült elke-
rülni, a farmok méret eloszlása — elvileg — lehet ővé teszi a hatékonyabb termelést. A
hatékonyságra való törekvés azt jelenti, hogy meg kell őrizni — amennyire csak lehet-
séges — azt, ami hatékonynak bizonyult, és csak azon kell változtatni, ami nem az.
Kiegyensúlyozott fejl ődés és kohézió
A területi és regionális politika alapvet ő célkitűzése, hogy minden régió és a tele-
pülések minden típusa részesülhessen a gazdasági és társadalmi fejl ődés eredmé-
nyéből. Ennek elérése érdekében a kevésbé fejlett régiók, illetve a komoly struktu-
rális válsággal küzd ő régiók különleges figyelmet és támogatást igényelnek. Hosszú
távon kívánatos a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti rés sz űkítése, de
legalábbis további szélesedésének megel őzése.
Az elmaradott vagy komoly válsággal küzd ő régiók támogatásánál mindenekel őtt
a fejlődés és növekedés el őfeltételeit kell megteremteni. Gyakran szükséges a küls ő
támogatás, de a fejlesztésnek els ősorban az endogén er őforrásokon és a bels ő ver-
senyképességen kell alapulnia. A küls ő támogatásnak pedig kiegészít ő jellegűnek és
időben korlátozottnak kell lenni.
Az eltérő területi növekedés és fejl ődés — különösen rövid és középtávon — nem
szükségképpen rossz vagy nemkívánatos. A dinamikus régiók és városok a fejl ődés
magterületei, amelyek a terjedésen — és részben az újraelosztáson — keresztül hozzá-
járulhatnak a többi régió fejl ődéséhez is.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
206 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A kohézió és a kiegyensúlyozott fejl ődés mind nemzetközi, mind nemzeti szinten
alapvető követelmény. A különböző szintek összefüggnek egymással. A fejleszté-
sükhöz külső segítséget váró országoknak igazolniuk kell, hogy megteszik a hatás-
körükbe tartozó szükséges intézkedéseket, s a gazdasági lehet őségeikhez mérten a
regionális kohézióra és a kiegyensúlyozott fejl ődésre törekednek. A kohézió elérése
érdekében a helyi, a regionális, a nemzeti és a nemzetközi szerepl ők közös erőfe-
szítésére van szükség.
A nagyrégiók szintjén megvalósuló konvergens fejl ődés eltakarhatja a kisebb ré-
giók szintjén jelentkező divergenciát. Ezért fontos meghatározni azokat a területi
szinteket, amelyekre a kohézió és a kiegyensúlyozott fejl ődés különböző részei
vonatkoznak. Az Európai Unióban ezeket a szinteket a NUTS 2 és a NUTS 3 szin-
tek képviselik. A keleti VISION országoknak meg kell határozniuk ezeket a térsé-
geket.
A kohézió és a kiegyensúlyozott fejl ődés céljának eléréséhez az állami és a magán
szereplők, illetve a gazdasági—társadalmi fejl ődés egyéb szempontjai között az
infrastruktúra és a közvetlen üzleti támogatás „kiegyensúlyozott" arányára is fi-
gyelni kell.
A környezet és a természeti kulturális örökség megóvása
—
A VISION térség keleti felében lév ő országok által követett politikák az utóbbi
évtizedekben nem fordítottak kell ő figyelmet a környezetre, valamint a természeti
és kulturális örökségre. A politikák komoly károkat okoztak a környezetben. Ma
ezek az országok egy átmeneti szakaszban vannak, amelynek trendje a jöv őre vo-
natkozóan nem jelezhető teljes bizonyossággal el őre. A korábbi gazdasági szerkezet
összeomlása csökkentette a szennyez őanyag kibocsátást, de az országoknak szembe
kell nézniük a múltban felhalmozódott hatalmas károkkal. Másrészr ől új típusú
veszélyek jelentek meg, amelyek hatásait ugyancsak szükséges kezelni.
Egy, a mainál jóval inkább környezet-, természet- és kultúrabarát fejl ődést kell
elősegíteni a különböző szinteken megvalósuló politikákkal, amelyek egyaránt
feltételezik az új technológiák, az új termelési és fogyasztási szerkezetek illetve
gyakorlatok alkalmazását, valamint az új intézmények, eszközök és intézkedések
bevezetését. A piacgazdasági feltételek között új szabályozásokat kell kialakítani a
fenntartható fejl ődés támogatására és ösztönzésére, illetve a nagyszámú magán és
autonóm gazdasági szerepl ő számára.
Az emberek attit űdjeiben, szokásaiban várható, de szükséges is, hogy jelent ős
változás következzen be. Mindez a szocializáció és az oktatás új típusait igényli,
amelyek elsődleges feladata, hogy az emberek attit űdjeit a környezet és a természeti
örökség felé fordítsák. Meg kell erősíteni a környezet védelme iránti elkötelezettsé-
get. Még a technológiaváltásnál is jóval nehezebb a gondolkodásmódban véghez-
vinni a szükséges változásokat.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 207
Az integráció
Míg az előző három cél általános érvény ű az európai kontinens területfejlesztésé-
ben (bár rendelkeznek a VISION térségre vonatkozó különleges vonásokkal), az
integráció egy speciális célja e régiónak, mind id őben, mind térben. Az integráció
különleges kihívás egy olyan terület számára, ahol mintegy 16 000 km szárazföldi
határral több kis független állam található, és amelyet számos történelmi, politikai,
etnikai és vallási ellentét terhel. Az a tény, hogy a térség országainak többsége már
benyújtotta az Európai Unióhoz csatlakozási kérelmét, meger ősíti az integrációs cél
fontosságát és aktualitását, de az integráció kihívása a térség országaiban minden-
képpen felmerült volna.
A világgazdaság rohamosan halad a globalizáció és a szabad kereskedelem felé. A
kereskedelmi akadályok fenntartása ezen országok között a liberalizmus és a szabad
kereskedelem kontinensén egyet jelentene a kisállamok protekcionizmusának
„fenntartásával".
Az áruk, a tőke és az emberek szabad áramlásának nem a vámakadályok az egye-
düli korlátjai. A különböző standardok, munkák, igazolások, áruszállítási stb. sza-
bályozások a tényleges integrációnak ugyanolyan komoly korlátjai, mint a vámok.
A szabályozások átláthatósága és konvergenciája, a közösségi joganyag (acquis
communautaire) egyre több elemének alkalmazása nemcsak az EU csatlakozás
követelménye. Az EU csatlakozástól függetlenül el ősegíti a közép- és délkelet-
európai országok közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítését.
A vámkorlátok és a különböző szabályozások mellett az európai integrációnak
fizikai és infrastrukturális el őfeltételei is vannak. Ide tartozik a kontinens vala-
mennyi pontjának elérhető ségének javítása. Európában a fejlett transznacionális
elérhető ség részét képezik: a jól fejlett Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN),
a rendszeres, megbízható és gyors közlekedési és telekommunikációs kapcsolatok,
a határátkel ő helyek nagy száma, illetve a gyors és hatékony határátlépési rendszer.
A határok „spiritualizáció"-ja nemcsak a fizikai és intézményi feltételek felállítá-
sát jelenti, hanem a kapcsolatok és az interakciók egy s űrű hálózatának kialakítását
is. Az eurégiók, a városok és a régiók testvérkapcsolata, az infrastruktúra-fejlesztés,
a közös természeti és kulturális örökség megóvása területén jelentkez ő közös pro-
jektek, a kis- és középvállalkozások és a munkaer ő határon átnyúló együttm űködése
mind összetevői az európai területi integrációnak.
Az európai integrációs folyamat elkövetkezend ő négy évre szóló két központi
„projektjének" egyike — a pénzügyi unió mellett — a közép- és délkelet-európai
országok csatlakozása az Európai Unióhoz. Az európai integrációs folyamat azon-
ban nem korlátozódik csak a csatlakozásra. A kelet és nyugat, illetve a kelet és kelet
közötti integrációnak rengeteg eleme van; ezek közül némelyik teljesen független a
csatlakozástól, és legalább annyira fontos, mint a többi tényez ő.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
208 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A célkit űzések közötti kapcsolat és interakció: kiegyensúlyozott és fenntart-
ható területi fejlődés
A FENNTARTHATÓSÁG a területfejlesztés különböz ő célkitűzéseinek integrá-
ciójára jellemző fogalom. Ez olyan fejl ődési út követését jelenti, mely hosszú távon
fenntartható anélkül, hogy egy generációt is el őnyben részesítene a többivel szem-
ben, és anélkül, hogy veszélyeztetné az emberi tevékenységek, illetve a környezet
és a természeti er ő források között kialakult egyensúlyi helyzetet. A területi fenn-
tarthatóság demográfiai, gazdasági, társadalmi, környezeti, természeti és kulturális
aspektusokkal és dimenziókkal bír, és tulajdonképpen a különböz ő aspektusok
közötti egyensúlyi helyzet megteremtését jelenti. Különösen fontos meghatározni a
fenntarthatóság követelményeit a kritikus átmeneti periódusban, amellyel a VISION
térség legtöbb országa most szembenéz. A fenntarthatóságot, mint dönt ő elvet elő-
segíteni és támogatni kell a térhasználók és -fejleszt ők viselkedésének tervezése és
irányítása során.
A társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziók KÖLCSÖNÖS FÜGGÉSÉT a
területi tervezés és regionális politika integrált módszertanaként ki kell fejteni.
Prioritást kell adni azon intézkedéseknek, amelyek egynél több célkit űzés megvaló-
sítását támogatják. Az ELÉRHET ŐSÉG tekinthető mind a versenyképesség és
növekedés, mind a kiegyensúlyozott fejl ő dés és a kohézió, mind az európai területi
integráció egyik meghatározó eszközének.
A regionális politika és tervezés egyik feladata, hogy a különböz ő célkitűzések
kővetésével megpróbálja a megfelel ő és kívánatos egyensúlyi helyzetet létrehozni.
A célkitűzések között nem létezik els ő bbségi sorrend. Az adott helyzet és id őpont
dönthet a követendő AKTUÁLIS PRIORITÁSI SORREND fel ől.
A területfejlesztés jöv őképe
A területi politikának a felvázolt alapvet ő célkitűzéseket az adott gazdasági és tár-
sadalmi feltételek mellett kell követnie. Az indító helyzetet számos er ősség és
gyengeség, valamint lehet őség és veszély jellemzi.
Az összes meghatározott tényez őnek a figyelembevételéb ől az a következtetés
vonható le, hogy az elkövetkezendő egy-két évtizedben a gazdasági tevékenységek
telepítésében és a népesség letelepedésében nem valószín ű, hogy történnek radikális
területi változások. Az átalakulási folyamatok többé-kevésbé a jelen térszerkezet-
ben fognak végbemenni. A térszerkezet fejlesztése ezért nem számíthat nagyarányú
regionális változásokra (bár kisebb interregionális vándorlást, különösen a korábban
erősen iparosodott vagy a túlnépesedett mez őgazdasági területeken nem lehet ki-
zárni), azonban a kisebb régiókban számolni kell a (mikro) strukturális és foglal-
koztatási változásokkal, és a meglév ő adottságok megújításával.
A VISION térségben a területi politika legfontosabb célkit űzései a tevékenységek
különböző területein valósítandók meg:
A) A térszerkezet fejlesztése.
B) A városok fejlődési irányai.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 209
C) A vidéki térségek fejlesztése.
D) A közlekedés és a telekommunikáció fejlesztése.
E) Környezetvédelem, a természeti és kulturális örökség kezelése.
A) A térszerkezet fejlesztése
A gaZdaság és társadalom térszerkezetének fejlesztése alatt azokat a széleskör ű
intézkedéseket értjük, amelyek a városi és vidéki térségekre, illetve az infrastruktu-
rális hálózatokra egyaránt hatással vannak. A meglév ő korlátokat és feltételeket
figyelembe véve a térszerkezet fejlesztésének Öt fő feladatra kell koncentrálni:
— A város és vidék új kapcsolatának kiépítésére.
— A növekv ő regionális egyenlőtlenségek kezelésére.
— A periférikus helyzet kezelésére.
— A regionális gazdasági szerkezet diverzifikációjára és az endogén er őforrások
mobilizálására.
— Az információ és a tudás jobb elérhet őségének megteremtésére minden tér-
ségben.
A.1) A város és a vidék új kapcsolatának kiépítése
A keleti VISION országokban a város és vidék dichotómia a múltban is, a jelen-
ben is hagyományosan nagy ellentétpár. Történelmi szempontból a városi és a vidé-
ki települések között hatalmas volt a társadalmi, számos esetben pedig az etnikai
összetételb ő l adódó távolság. A fejlettségben, a foglalkoztatásban, a jövedelmek-
ben, az oktatásban és a kommunális szolgáltatások fejlettségében a városi és a vidé-
ki települések között jelent ő s volt a különbség, amely részben még ma is fennáll. A
növekedés és az innováció terjedése a városból a falura nem volt olyan organikus s
egyben folyamatos, mint Európa nyugati felében.
A város és vidék sikertelen integrációjának az egyik legfontosabb oka a kisebb
központok4 elégtelen fejlesztési és vonzási potenciálja. A kisvárosok száma és s űrű-
sége lényegesen alacsonyabb, fejlettségi szintjük pedig csekélyebb, mint a nyugati
VISION országokban (Ausztria, Németország, Olaszország). A fejlesztési er őfe-
szítések és források a nagy városokban, a közigazgatási, ipari központokban kon-
centrálódnak. Vannak olyan térségek, amelyek nem rendelkeznek megfelel ő szol-
gáltatási ellátási központtal, és nincsenek kapcsolódási pontjaik a fejlesztési inter-
akciókhoz.
4
A kisebb központok fogalma nem azonos a városok méretével. A kisebb térségek azon
központjaira utal, amelyek naponta elfogadható utazási id őn belül elérhetők. A különböző
elérhetőségi és utazási lehet ő ségeket figyelembe véve e térségek mérete országonként elté-
rő lehet.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
210 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Politikai lehetőségek:
— A fejlesztési politika súlyát és hangsúlyát a kis központokra, és azok fejlesztésére
kell fordítani. Ezeknek a centrumoknak kell betölteniük a strukturális átalakulás
szervezésének szerepét nagyobb arányú lakóhely-változtatások nélkül. A kis és
középes méret ű központok hálózatait úgy kell fejleszteni, hogy az adott ország
területének egészét, és a szomszédos országok határ menti térségeinek köz-
pontjait is lefedjék. Olyan megfelel ő centrumokra lenne szükség, amelyek min-
denhonnan elfogadható időn belül elérhetők.
— Jelentős mértékben javítani kell a központok és környezetük közötti utazási és
szállítási lehetőségeket. Ezekben az országokban a kisebb régiókon belüli
közlekedési hálózatoknak a transz-európai hálózatokhoz hasonló prioritást
kell biztosítani. A tömegközlekedésnek fontos szerepet kell betöltenie e háló-
zatokban.
— A tervezés során, a vidéki településeken lehet őséget kell teremteni az új farme-
reknek a gazdasági tevékenység végzésére. Ugyanakkor megfelel ő életkörül-
ményeket kell biztosítani a nem mez őgazdaságból élők egyre nagyobb számá-
nak, akik a városi élet helyett a természethez közeli, de a szolgáltatások tekin-
tetében városi ellátást biztosító életet választják. A vidéktervezési szabályo-
zásnak és gyakorlatnak sokkal differenciáltabbnak és rugalmasabbnak kell
lennie, de ugyanakkor sokkal konzekvensebbnek is a vidéki települések örökölt
kulturális értékeinek megóvását illet ően.
— A kis központoknak a nagyobb városokkal és a közigazgatási centrumokkal
szemben méltányos és egyenl ő elbánást kell élvezniük a jövedelmek szabályo-
zásának, illetve a kormányzati segélyek és támogatások elosztásának terén is.
Ugyanakkor a központi településeknek magasabb szint ű szolgáltatásokat kell
nyújtaniuk környezetük számára, és a megfelel ő vonzáskörzetükben nekik kell
levezényelni a gazdaság fellendítésével és a szerkezetváltással kapcsolatos
feladatokat. A helyi önkormányzati finanszírozásnak figyelembe kell vennie ezt
a város—vidék szimbiózist. Megfelel ő igazgatási és finanszírozási megállapo-
dásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy a kisebb központok e regioná-
lis szerepét figyelembe lehessen venni.
A.2) A növekv ő regionális egyenlőtlenségek kezelése
A múltban a keleti VISION országok alapvet ő területi egyenlőtlensége a városi és
a vidéki térségek és települések között húzódott. A városok és a régiók közötti kü-
lönbségek sokkal mérsékeltebbek voltak. A tervgazdaság körülményei között —
mindenütt egyenl ő árak és bérek — az egyenl őtlenség legfontosabb eleme az iparo-
sodottság foka volt, ezért a tervezési hatóságok célja a legfontosabb regionális egy-
ségek közötti viszonylag egyenletes iparosodottsági szint elérése volt. Ezek az er ő-
feszítések többé-kevésbé sikeresek voltak, legalábbis a foglalkoztatást tekintve. A
politikai és a gazdasági változásokat követ ően a városok illetve a régiók közötti
különbségek növekedni kezdtek. Felszínre kerültek a földrajzi elhelyezkedés el őnyei
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 211
és hátrányai csakúgy, mint a vállalkozási és a piacgazdasági tapasztalatok rejtett,
hagyományos különbségei. Az egyes városokra és régiókra a — belföldi és külföldi
— piaci erők eltérő hatással voltak. Az egyenl őtlenségeket tovább er ősítette a külföl-
di közvetlen beruházások szelektív letelepedése is. Amióta az egyenl őtlenségek a
piaci erők kiteljesedésével és a külföldi közvetlen beruházások növekv ő arányával
párhuzamosan növekednek, a különbségek az átmenet magasabb fokán álló orszá-
gokban egyre inkább láthatóvá válnak, míg a többi országban, a jöv őben kell szá-
molni az egyenl őtlenségek növekedésével.
A növekvő egyenlőtlenségek nem csak azt jelentik, hogy a régiók közötti különb-
ségek szélesednek. Magával hozza a régiók közötti rangsor és relatív pozíció alap-
vető megváltozását is. Vannak viszonylag fejlett helyzetben lév ő régiók, míg más,
hajdan jobb pozíciójú régiók helyzete jelent ős mértékben romlott. Természetesen a
területfejlesztés ennél jóval komplikáltabb: vannak olyan régiók, amelyek az átme-
net évei alatt már többször is változtatták pozíciójukat. Ezen fenntartások figyelem-
bevételével a következ ő régiótípusok fedezhet ők fel a VISION térségben:
— A megszilárdult teljesítmény ű és pozíciójú régiók és városok. Általában a fővá-
rosok, fontos kikötők és néhány, a fő infrastrukturális folyosókhoz, illetve az
EU határhoz közel fekvő térség és régió. E térségekbe települt a külföldi köz-
vetlen befektetések legnagyobb része és a szolgáltatások legdinamikusabb
fajtái (bankok, biztosítók, üzleti szolgáltatások, reklám, új kereskedelmi for-
mák, média stb.). Az egész nemzetgazdaság érdekelt e térségek fejlesztésében.
— A hajdan különleges pozíciójú, de most sokkal rosszabb helyzetben lév ő régiók
Fő leg a bányászat és a nehézipar régiói, amelyek most számos szerkezet-
átalakítási problémával néznek szembe. Ezek a problémák, bár hasonlóak a
nyugati hanyatló ipari régiók problémáihoz, különböznek is azoktól. Külön-
böznek abban, hogy az ipari munkások nagy része még mindig a vidéki térsé-
gekben él, vagy nemrég költözött csak fel vidékr ől, ezért megfigyelhet ő az a
tendencia, miszerint ; — ezen emberek els ődleges elbocsátásával — elodázzák a
probléma megoldását, és az ipari szerkezetváltás kihívását vidéki munkanél-
küliséggé konvertálják.
A legtöbb vidéki térség helyzete romlott az elmúlt évtizedben, bár a vidéki térsé-
gek fejlesztése is igen különböző . A helyzetért a leginkább felel ős tényezők közül a
romló pénzügyi feltételek és a mez őgazdaságban tapasztalható növekv ő verseny
sorolható az els ő helyre. Sok keleti VISION országban a második fő tényező a
hosszan tartó bizonytalanság, és a földtulajdon és földhasználat körüli z űrzavar. A
harmadik tényező pedig az volt, hogy a vidéki térségeket az ipari recesszió legalább
olyan komolyan érintette, mint a hagyományos ipari térségeket. Ennek oka részben
az ipari válságterületekr ől visszaköltöző lakosság, amelynek eredményeként néhány
országban a már eleve magas mez ő gazdasági munkanélküliség az elmúlt évtizedben
még tovább növekedett.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
212 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Politikai lehetőségek:
— A vezet ő és dinamikus régiók fejl ődését nem szabad meggátolni vagy lelassí-
tani, sőt a kormányzatnak támogatnia kell őket. A támogatásnak azonban nem
az üzleti szféra pénzügyi szubvencióját és segítését kell jelentenie, hanem a vá-
rosi területek és az infrastrukturális lehetőségek biztosítását.
— A hanyatló ipari térségek kormányzati és nemzetközi segítséget igényelnek,
leginkább az infrastrukturális beruházások és a dinamikus iparágak általi
munkahelyteremtés formájában. E térségekbe települ ő külföldi beruházásokat
bizonyos szint ű támogatásban és engedményben kell részesíteni. Támogatni
kell a már meglév ő infrastruktúra felújítását és újrahasznosítását.
— Hosszú távon a regionális politikát készít őknek els ősorban a hatalmas vidéki
térségek átalakítására kell fókuszálniuk erő forrásaikkal. A prioritások egyike
az inkastruktúra fejlesztése és az elérhet őség javítása. A másik prioritás a kis-
és középvállalkozások támogatásával történ ő diverzifikált gazdaságszerkezet
kialakítása és fejlesztése.
A.3) A periférikus helyzet kezelése
A VISION térség nagy része Európa középs ő részén helyezkedik el, így a régió
közelebb fekszik az európai metropolisz-központhoz, mint egyes EU régiók. A
térségben a periférikus helyzet nem földrajzilag determinált, sokkal inkább a törté-
nelmi, politikai és gazdasági fejlődés következménye.
A VISION térség keleti felét a vasfüggöny évtizedekig elszigetelte Európa többi
részétő l, ezért nem lehetett részese sem az integrációs folyamatnak, sem annak a
politikai, kulturális, gazdasági és technológiai haladásnak, amely kialakította a
kontinens nyugati felének jelenlegi gazdasági és társadalmi szerkezetét. A fejl ődés
következményeként a keleti VISION térség, mint egész, sok tekintetben periférikus
jegyeket mutat.
A VISION térségben 16 000 km hosszú szárazföldi határ található. A VISION tér-
ségnek több mint 60%-a tekinthet ő határ menti térségnek (mind terület, mind né-
pesség tekintetében). Az országhatárok hossza a VISION térségben az elmúlt évti-
zedben 50%-kal növekedett. A határmentiség ezekben az országokban évtizedeken
át periférikus helyzetet jelentett.
A periférikus helyzet nem csak a határátkel ők számától és kapacitásától függ.
Amennyiben a határ két oldalán egészen más szabályozások, kölcsönösen nem
átváltható valuták, ártorzulások és korlátozások sokasága uralkodik egy bizonyos
időszakban, akkor a csempészet és a feketekereskedelem sokkal jobban prosperál-
hat, míg a kölcsönös és fenntartható partneri kapcsolatok nem fognak fejl ődni.
A fejletlen közlekedési hálózat, vagy az alulfejlett városhálózat következménye-
ként — a határ menti perifériák mellett — viszonylag nagy „bels ő perifériák" talál-
hatók az országokban. A térségek nem rendelkeznek olyan városközpontokkal,
amelyek elfogadható távolságon belül megfelel ő szervezőerővel és szolgáltatás-
kínálattal rendelkeznének, s őt az ország más részeib ől is csak nehezen megközelít-
hetők.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 213
Politikai lehetőségek:
A határ menti régiók periférikus helyzete jelent ős mértékben csökkenthet ő a
határok „megnyitásával", új határátkelők létesítésével, a határon átnyúló
kapcsolatok bővítésével, a határátlépési procedúra egyszerűsítésével, illetve
az áruk, a tőke és az emberek határokon keresztüli mozgását akadályozó poli-
tikai, gazdasági és fizikai korlátok lebontásával. A városok felújíthatják kap-
csolataikat környezetükkel, és a hazai agglomerációjuktól távol es ő térségek
új piacokat találhatnak a határokon túl.
— A határ menti térségekben a fenntartható kapcsolatok megteremtésének leg-
jobb megoldása az európai integráció, amely orvosság a VISION térség egé-
szének periférikus helyzetére is.
— A „belső perifériákat" a regionális illetve a vidékpolitika egészének keretében
kell kezelni. A városhálózat és a közlekedési hálózat fejlesztése folytán e térsé-
gekre különös figyelmet kell fordítani.
A.4) A regionális gazdaságszerkezet diverzifikációja, és az endogén er őfor-
rások mobilizálása
A központilag irányított tervgazdálkodás csak nagy egységekben volt képes gon-
dolkodni. A keleti VISION országokban a politikai változásokat megel őzően alig
léteztek kis- és középvállalkozások. Egy város gazdasági fejl ődését egy-két nagy
ipari vállalat jelentette, amelyek egy vagy kis számú termék gyártására specializá-
lódtak. Számos esetben ez az egy vagy néhány gyár biztosította a munkalehet őséget,
a pénzügyi erő forrásokat és a szolgáltatásokat az egész város számára. A politikai
és gazdasági átmenet éveiben az ipari válság, az iparvállalatok cs ődje az egész
város számára drámai helyzetet teremthetett. Ugyanakkor a vidéki területek nagy
részére a monokultúrás mez őgazdaság volt jellemz ő.
A diverzifikáció legfőbb eszköze a kis- és középvállalkozások támogatása és se-
gítése, hiszen azok eltér ő profilja és tevékenysége a legjobb garancia a régiók és
városok gazdasági bázisának stabilitására. Egy régió kis- és középvállalkozásai
egymással együttm űködve közös tevékenységekre és ügyletekre fognak vállalkozni.
Ők képesek az endogén fejl ődés alapjának megteremtésére. Úgynevezett
„klasztereket" hoznak létre, ahol a fejl ődés és a növekedés kölcsönös pozitív inter-
akciókra és a kooperációs hálózatokra helyez ődik. Ezek a hálózatok biztonságot
nyújtanak egy adott szektor ingadozása vagy válsága esetén.
A regionális gazdasági szerkezet és az endogén er őforrás-felhasználás diverzifi-
kációjának elérésében a legcélravezet őbb út a területfejlesztési és tervezési célkit ű-
zések, intézkedések kombinálása, összekapcsolása és harmonizálása. A vidékfej-
lesztési politikák és a természeti örökség meg őrzése, a városfejlesztési politikák és
a kulturális örökség védelme, a városszerkezet alakítása és a területi egyenl őtlensé-
gek kezelése kölcsönösen függenek és kiegészítik egymást, egy sokkal diverzifi-
káltabb és fenntarthatóbb térszerkezetet eredményezve.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
214 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Politikai lehetőségek:
— Stratégiai politikai cél a városok és a régiók gazdasági szerkezetének diverzi-
fikációja. A regionális fejlesztési politika eszközrendszerének megfelel ő átala-
kításával ezt a sokszín űbb gazdasági szerkezetet ösztönözni kell a kis- és kö-
zépvállalkozások irányába is.
— Szükség van a közvetlen külföldi befektetésekre, azonban önmagukban nem
elegendők egy város gazdasági bázisának megalapozására. Akkor van igazán
pozitív hatásuk, ha nagy számú hazai beszállító vesz részt a termelési folya-
matban. A kormányzatoknak és a helyi önkormányzatoknak programokat kell
kezdeményezniük a transznacionális gazdasági egységek és a helyi, regionális
kis- és középvállalkozások közötti beszállítói kapcsolatok kiépítésére.
— A gazdasági szerkezet diverzifikációja els ődleges cél, nemcsak az „egy gyár,
egy város" esetében, de a vidéki térségek számára is. A mez őgazdaság korlá-
tozott kapacitását figyelembe véve csak egy diverzifikált gazdasági struktúra
biztosíthatja a térségek fenntartható fejlődését. A vidéki turizmus és rekreáció
fejlesztése a vidéki foglalkoztatás és jövedelem javításának fontos tényez ő je-
ként szolgálhat.
— Első lépésként meg kell határozni azokat a helyi rendszereket, amelyek köré
felépíthet ő egy integrált gazdasági és társadalmi stratégia. Er őteljes tudás-
transzfert kell kialakítani az önszervez ő rendszerek helyi fejlesztésére és terve-
zésére. Ezért a regionális gazdaságpolitikának szigorúan integrálódnia kell a
többi releváns politikába.
A.5) Az információ és a tudás jobb elérhet őségének megteremtése minden
térségben
A VISION országok már az elmúlt évtizedekben is azon országok közé tartoztak,
amelyekben magas volt a népesség képzettségi szintje. A tudományos kutatási,
kulturális és művészeti lehet ő ségek viszonylag magas költségvetési allokációt él-
veztek. A politikai rendszer megváltozása új — pénzügyi és strukturális — akadályo-
kat és nehézségeket hozott.
Az oktatási rendszer természetesen továbbra is a tudás és az információ els ődleges
forrása. Az oktatási intézmények területi és települési környezetben m űködnek,
ezért az oktatási és a területi politikákat egymással össze kell hangolni:
A vidéki népesség csökkenése miatt elkerülhetetlen a vidéki iskolahálózat bizo-
nyos mértékű konszolidációja. Ennek során azonban figyelembe kell venni, hogy az
iskolák — a vidéki térségekben — nem csak oktatási lehet őséget nyújtanak, hanem a
falvakban az intellektuális és kulturális élet központjai is egyben.
A középfokú oktatás és a szakképzés az átalakulás és a foglalkoztatás szempont-
jából els ő dleges fontosságú. Míg a gazdaság igényeihez igazítjuk, a specializálódást
nem lehet az aktuális kereslethez képest túl sz űkre szabni — különösen a vidéki
térségekben —, mert az nehezítené a jöv őbeli átalakítást.
A felső fokú oktatási intézmények az oktatás mellett a kutatás-fejlesztés, és a tu-
dományos élet fontos központjai. Ezért minden nagy régióban indokolt ezen köz-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 215
pontok létrehozására vonatkozó igény. Másrészt néhány VISION országban a fels ő-
fokú intézmények túlságosan kicsik és szétaprózottak a szellemi potenciál, az in-
formáció és a kutatási infrastruktúra kapacitásának hatékony kihasználására. A
szervezeti konszolidáció emiatt ésszer ű lenne, azonban nem jelentene szükségkép-
pen területi centralizációt.
A kultúrának és az információnak fontos szerepe van a nemzeti, regionális és he-
lyi identitás megőrzésében és erősítésében is. Ezért a helyi és regionális média
(újságok, TV, rádió) és a regionális kulturális és oktatási intézmények kiemelked ő
jelentőségűek. Különösen fontosak a VISION térségben él ő nemzeti és etnikai
kisebbségek számára.
A modern információs technológiáknak különleges jelent őségük van a tudás és
információ elérhetőségének biztosításában. Ezek a technológiák és lehet őségek
teljesen új eredetűek, ezért a történelmi fogyatékosság nem játszik olyan szerepet,
mint más infrastruktúrák esetében. A kései indulás azt az el őnyt is magában hor-
dozhatja, hogy a legújabb eredmények, rendszerek és technológiák alkalmazhatók a
különböző hálózati rendszerek létesítésekor (pl. Internet).
Az előző politikai rendszer alatt magas prioritást kapott a K+F, fóként a tudomány
területein és bizonyos speciális ipari ágazatokban. Az átmenet alatt a K+F a sz űkö-
sebb állami források és a kutatók tömeges kivándorlása, illetve a magán szektor
alacsony szintű beruházása — beleértve a K+F-be történ ő közvetlen külföldi befek-
tetéseket — miatt jelent ő sen lecsökkent. Mostanában a rendelkezésre álló K+F kapa-
citások elő nyeit egyre inkább felismerik. Még mindig hiányosak azonban az üzleti
vállalkozások és a helyi illetve regionális kutató bázisok közötti interakciók.
Az új képességek fejlesztése iránti igény egy jöv őbeli megfontolás tárgya, csak-
úgy, mint a központ gazdasági tevékenységéhez integrálódó vidéki térségek gazda-
sági és társadalmi problémái. E feladat legfontosabb eleme az új felhasználások és
szolgáltatások potenciáljának „tudatos növelése".
Prioritást kell adni az olyan regionális akcióknak, interregionális együttm űködé-
seknek, mint a teleworking, távoktatás, egyetemi és kutatóközponti hálózatok,
KKV-k részére történ ő telematikai szolgáltatások, valamint városi információs
szupersztrádák. Ebben az értelemben a közösségi szektor, beleértve az egyetemeket
és a magán szektort, illetve a társadalmi szervezetek közötti partneri szerepet, külö-
nösen fontos.
A határon átnyúló együttm űködéseket is fel kell használni a tudás és az informá-
ció jobb elérhet ő ségének biztosítására. A szomszédok nyelvének oktatása, a diákok,
hallgatók és tanárok csereprogramjai, és a kutatás területén megvalósuló együttm ű-
ködés is e célokat szolgáló eszközök és intézkedések.
Politikai lehetőségek:
— Az oktatási rendszer újjászervezése és fejlesztése során jobban figyelembe kell
venni a területi tényez őket. A településhálózat és térszerkezet korlátozza a köz-
pontosítási lehetőségeket, és az ésszer űség határait átlépő túlzott specializációt.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
216 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— A tudás és az információ elérhet őségének támogatásában nagy jelentőséget
kell tulajdonítani az új információs technológiai találmányoknak.
- Támogatni kell a helyi és regionális szintű információ előállítását és terjeszté-
sét a helyi szintű identitás és demokrácia támogatása érdekében. A nemzeti és
regionális kormányoknak egy igazságos támogatási rendszert kell kidolgozniuk
e tevékenységek számára.
- Támogatni kell helyi és regionális szinten a meglév ő kutatóbázisok és üzleti
vállalkozások közötti kapcsolatokat és interakciókat. Az innovatív termékek
világpiacra való bevezetése érdekében prioritást kell kapnia a kutató közpon-
tok és a kis- és középvállalkozások „inkubátorai" közötti integrált hálózatok
megvalósításának.
— A Nemzeti Információs Társadalom Stratégiáknak és a hozzájuk kapcsolódó
akció terveknek többek között olyan fejezeteket kell tartalmazniuk, amelyek
különösen az ICT infrastruktúrák felfejlesztésének területfejlesztési aspektusai-
ra, és az ICT-knek a kulturális és nyelvi diverzifikáció védelmében való fel-
használására vonatkoznak.
— A regionális és központi kormányzatoknak támogatniuk kell a fejlett telekom-
munikációs szolgáltatások érdekében történ ő infrastrukturális fejlesztéseket az
olyan szervezetek részére, mint egészségügyi intézmények, iskolák, könyvtárak.
A támogatás során együtt kell m űködni az intézmények fenntartóival, és elhe-
lyezkedésükt ől függetlenül kell támogatásban részesíteni őket.
B) A városok fejl ődési irányai
Évszázadok óta az európai városok azok a helyek, ahol a dolgok történnek, helyet
kap az emberi tudomány, a kultúra és a technológia haladása, és ahol megszületett a
demokrácia. A helyzet többé-kevésbé ma is ugyanez, bár az információs és tele-
kommunikációs technológia lecsökkenti a hely és a távolság szerepét az emberi
kommunikációban.
A VISION térségben a városok ugyanezt a szerepet játszották. Néhány sajátosság
azonban speciálissá teszi a városfejlesztési stratégiát e térségben.
B.1) A fejlesztés prioritásai
Míg a II. világháborút megel őző en a legtöbb VISION ország városfejlesztési po-
litikáját a fő város centrikusság jellemezte, addig a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas
években a fejlesztés közvetlenül a második szinten elhelyezked ő városokra irányult.
A városfejlesztés e prioritásrendszere a középméret ű5 városok viszonylag er ős cso-
portjának kiemelkedését tette lehetővé. A városok fejl ődésében döntő szerepet ját-
szottak a közigazgatási funkciók. A legtöbb új ipari beruházás a közigazgatási köz-
pontokba települt, és itt valósult meg az állami lakásépítések nagy része is. Minde-
s
Szükséges annak hangsúlyozása, hogy a „középméret ű városok" különböző méretűek
lehetnek az adott ország méretét ől és településhálózatától függően.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 217
mellett csökkent a fővárosok nyomasztó túlsúlya, és egy kiegyensúlyozottabb vá-
roshálózat jött létre.
Nyilvánvalóan voltak olyan városok, amelyek számára hátrányokkal járt ez a fej-
lesztési stratégia. Először is hátrányos helyzetben voltak a központi közigazgatási
funkcióval nem rendelkez ő városok. Összehasonlíthatatlanul kevesebb esélyük volt
a fejlesztésekre és az állami támogatásokra, mint a közigazgatási centrumoknak,
ahol az állam és a párthatalom koncentrálódott. A városi migráció többsége a köz-
igazgatási centrumok felé irányult, míg a többi város nagy részében csökkent a
lakosság. Bizonyos szempontból vesztesek voltak azok a városok is, amelyek nem
illettek bele az átlagos közigazgatási centrum keretébe. A közigazgatási térségükön
— és néha az országhatárokon — túlnyúló vonzáskörzettel és vonzer ővel rendelkez ő
városok ebben a rendszerben nem voltak képesek a nem egységes funkciók kibon-
takoztatására. Lengyelországban Krakow, a Cseh Köztársaságban Brno, Ukrajnában
Lvov és Chernivci, a volt NDK-ban pedig Lipcse és Drezda tartozik ebbe a várostí-
pusba. Végül az európai jelentőségű fővárosok is vesztesei voltak ennek a politiká-
nak, hiszen Európa többi centrumától elszigetelve, egy kis állam helyi életére kény-
szerítve messze estek az európai gazdasági és kulturális fejl ődés fő áramlataitól. Ez
a térség valamennyi fővárosára igaz, de különösen drámai Berlin esetében.
Azonban vitatható volt a politika nyerteseinek haszna is: a nehézipari telephelyek
és a nagy, egyhangú lakótelepek — a városfejlesztés legfőbb eredményei — ma
problémás térségként szerepelnek, ahol roppant szorongató kérdés a modernizáció,
a fenntartás, illetve a környezeti és társadalmi helyzet javítása.
Politikai lehetőségek:
— A területfejlesztés célkit űzéseivel és a városok e csoportjának diszpreferált
helyzetével összhangban, el őször a kisvárosok fejl ődését kell biztosítani, és
egy kiegyensúlyozottabb struktúrájú városhálózatot kell kialakítani.
— A közép- és délkelet-európai f ővárosok és a második szinten elhelyezked ő vá-
rosok néhány speciális funkcióra koncentrálva részt vesznek a nemzeti határo-
kon átnyúló munkamegosztásban. A specializáció néhány jellemz ője már
megjelent, míg a többi az újabb integrációs kapcsolatok során fog kialakulni.
— A nemzeti szint ű funkciók és intézmények több város közötti megosztása orszá-
gokon belül is megtörténhet. A keleti országokban ezt nem nagyon alkalmazták
eddig, azonban Németországban, valamint kisebb mértékben Olaszországban
már évtizedek óta bevett gyakorlat. Mindemellett vannak olyan keleti VISION
térségbeli városok, amelyek képesek lennének átvenni nemzeti funkciókat.
— A térség társadalmi—gazdasági egyensúlyának elérése érdekében támogatni
kell a tengerparti — különösen az adriai — térségek és városok, valamint a hát-
országok illetve a határon átnyúló együttm űködések kapcsolatrendszerének,
hálózatának kialakulását.
— A különböz ő városi funkciók hatékonyságának teljesebb meghatározása érde-
kében célszer ű definiálni az egyes városok er ősségeit, és megteremteni egy bi-
zonyos fokú (nemzeti és nemzetközi) munkamegosztást. Ez nem csak a f ővá-
rosokra igaz, hanem a városhálózat többi szintjére is.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
218 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— Az általában túlságosan hierarchikus és egységes rendszert diverzifikáltabbá,
több központúvá és differenciáltabbá kell alakítani.
B.2) A bels ő városszerkezet átalakítása
A keleti VISION országokban a jövő egyik legnagyobb kihívása a városok bels ő
szerkezetének átalakítása. Ezeket a struktúrákat a múltban a következ ők jellemezték:
— A hagyományos belvárosi részeket évtizedek óta elhanyagolták. Ha történt is
rekonstrukció a belvárosban, az a régi épületek lebontását, és új, a hagyomá-
nyos környezethez nem ill ő épületek emelését jelentette. A belvárosok régi la-
kásállománya nem került felújításra, min őségük és komfort fokozatuk lerom-
lott. A tipikus belvárosi funkciók, mint kereskedelem, szórakozás, bankok,
pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalmi lehet őségek vagy egyáltalán nem lé-
teztek, vagy csak alsóbbrend ű szerep űek voltak.
— Az új lakóházak építése többnyire a városok küls ő kerületeiben valósult meg,
mégpedig általában el őre gyártott elemekb ől összeállított hatalmas mono-
funkcionális lakótelepek építésével. Ezáltal a hagyományos lakásoknál több-
nyire nagyobb komfortot kínáltak, azonban már rögtön felépítésük után jelent-
kezett néhány komoly probléma: funkciójuknak nem feleltek meg, kis alapte-
rület, szigetelési problémák, gyenge infrastruktúra és szolgáltatás stb.
— A lakónegyedek városi terjeszkedése eltér ő módon alakult. Míg a nyugati
VISION országokban, valamint Szlovéniában, Horvátországban és Magyaror-
szágon jellemző volt a városok terjeszkedése, addig más országokban korlá-
tozták azt, vagy más formában valósult meg. Azonban a felépült nyaralók, és a
kialakított „hobbikertek" a viskókkal néha nagyobb területeket foglaltak el,
mint a városi lakónegyedek.
A politikai változásokat követ ően jelentő sen megváltoztak a városok szerkezetét
alakító tényez ő k és velük együtt a kihívások, amelyekkel a várostervezés szembe-
néz.
A gazdasági változások következményeként magukhoz tértek a városközpontok és a
belvárosi területek. Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriá-
ban az üzletek és kiskereskedések száma négy év alatt (1990 és 1994 között) több
mint a kétszeresére emelkedett. Ezek leginkább a városközpontokban találhatók. Az
új kereskedelmi bankok a városközpontokban építették fel igazgatóságaikat, és
nyitották meg fiókjaikat, amelyek ma hozzájárulnak e városok képéhez. Rengeteg
új szálloda épült. A belvárosi területek épületeit felújították, a lakófunkciót felvál-
totta az üzleti funkció. Azonban érzékelhet ő k a városközpontokra negatív hatással
járó folyamatok is: a külvárosokban felépült bevásárló és szórakoztató központok,
multiplex mozik a városközpontok üzletei fel ő l maguk felé csábítják a vásárlókat és
fogyasztókat.
Az elmúlt évtizedekben felépült hatalmas lakótelepek igen fontosak. A merev tech-
nológia miatt a lakásokat nem lehet újjáépíteni vagy kib ővíteni. A fűtési költségek
gyorsan emelkednek. A szükséges technológiai felújítás idejének közeledtével egyre
nagyobb lesz a megfelel ő és hatékony felújítási technológiák hiányának nyomása.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 219
Megindult a társadalmi szegregáció, a magasabb jövedelm űek elhagyják ezeket a
lakótelepeket, és vagy a belvárosban keresnek lakást, vagy az azt körülölel ő családi
házas zónában. Az alacsonyabb jövedelm ű csoportok pedig beköltöznek a lakótele-
pekre. A keleti VISION országokban (beleértve a volt NDK-t is) körülbelül 17
millió ember, azaz a népesség közel 20%-a él ilyen nagy lakótelepeken, a nyugati
VISION országokban néhány százezer.
Előrelátható, hogy a közeli jöv őben a legtöbb keleti VISION országban tovább fog
folytatódni a városok terjeszkedése. A magánlakás építésre vonatkozó korlátozások
megszüntetése és a városi migráció elkerülhetetlenül er ősíteni fogja ezt a folyama-
tot. A városfejlődési folyamatot a szuburbanizáció és a városi agglomerációk kiala-
kulása fogja jellemezni, amely sokkal erősebb lesz, mint a múltban volt.
A várostervezés jelent ős kihívásokkal néz szembe az átmenet id őszakában. Külö-
nösen ott komolyak a nehézségek, ahol a városi területek és ingatlanok rehabilitálá-
sa a soron következ ő feladat. A tulajdonosi kapcsolatok gyakran nem tisztázottak, a
nyilvántartás nem képes lépést tartani a privatizációval. A városi hatóságok nem
rendelkeznek olyan ingatlanok és pénzösszegek felett, amelyekkel az ingatlanpiacot
befolyásolni tudnák, jogaik és kompetenciáik nem tisztázottak teljesen. A szabályo-
zások végrehajtása id őigényesebb és bonyolultabb, mint a múltban volt. A legtöbb
régi városterv már nem sokat ér, újakat pedig nehéz kidolgozni a nem teljesen tiszta
helyzet miatt.
Politikai lehetőségek:
— A belvárosokat úgy kell felújítani, hogy lehet őleg meg őrizzék eredeti képüket
és stílusukat (város rehabilitáció). Indokolt a lakófunkció meg őrzése is. Gon-
doskodni kell a zöldövezetekr ől és a közlekedési sávokról. Szigorúbban kell
ellenőrizni az új bevásárlóközpontok (,márkaüzlet-központok") és gyáregysé-
gek (factory outlet) letelepedését.
— A hatalmas lakótelepek átalakítása és alapos felújítása elsőbbségi kérdés. A
lakásokat megfelelő új technológiákkal (az els ő feladat a hőszigetelés) fel kell
újítani. E területeken új szolgáltatásokat, szórakozási lehetőségeket kell bizto-
sítani, új munkahelyeket kell teremteni (a demográfiai változások miatt
hosszabb távon feleslegessé váló bölcs ődék, óvodák és általános iskolák át-
alakításával). Növelni kell a zöld területeket. A lakótelepek hasonló struktú-
ráját és jellemzőit figyelembe véve a már meglév ő nemzetközi tapasztalat- és
technológiacsere különösen hasznos lehet, ezért szükséges azok élénkítése.
— A várostervezés és politika feladata a városi területek növekedésének ellen őr-
zése és irányítása, amit az elővárosok fejlesztése során megfelel ő területek ki-
alakításával és rendelkezésre bocsátásával lehet megoldani, egyben figyelem-
be kell venni a szabad és a mez őgazdaság számára értékes területek védelmét
is. Míg az általános adminisztratív tiltásokat meg kell szüntetni, a tervezett és
szabályozott fejlesztés megel őzhetné a túlzott városi terjeszkedést, és megóv-
hatná a beépítetlen zöld területeket.
— Az illegális építkezések esetében be kell tartatni az építési szabályozásokat.
Különös figyelmet kell fordítani a szabályellenes letelepülésekre, amelyek a
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
220 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
háborús térségekből vagy a szegényebb régiókból való népességmozgás követ-
kezményeként jönnek létre. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha beve-
zetik vagy meger ősítik a szociális lakásépítést és a szociális lakáspolitikát.
— A várostervezési módszereket és eljárásokat újra kell szabályozni. Támoga-
tandó a telekkönyvezés rendszerének modernizálása. A földre, építkezésre, la-
kásra, környezetre és más fontos kérdésre vonatkozó irányadó eszközöket,
azok törvénybeillesztésével együtt újra felül kell vizsgálni.
B.3) Városi lakásépítés, városfinanszírozás, városi szolgáltatások
A lakáspolitika a városfejlesztés egyik kulcskérdése. Az állami szociális lakás-
építések száma sok országban meredeken csökkent, vagy gyakorlatilag megsz űnt.
Ugyanakkor az állami tulajdonban lév ő lakásokat bérl őik privatizálták. Bulgáriá-
ban, Horvátországban, Magyarországon és Romániában a lakások több mint 90%-a
magántulajdonban van, ami magasabb, mint bármely nyugat-európai országban. A
városi lakásokat azért privatizálták, mert sem az állam, sem a helyi önkormányzat-
ok nincsenek abban a helyzetben, hogy az állami tulajdonú lakások m űködtetését és
helyreállítását tovább támogassák. A lakásbérleti díjakat nem lehetett olyan magas
szintre emelni, amely szükséges lett volna a kiadások fedezéséhez. Azonban to-
vábbra is veszélyt jelent, hogy az új tulajdonosok (a volt bérl ők) szintén képtelenek
nagyobb összeget fordítani a felújításra és modernizációra. Az ilyen esetekben a
városi lakásállomány jelentő s része elértéktelenedésre és pusztulásra ítéltetett. A
másik kérdés a mobilitás. A tulajdonlás dominanciája, a házak különböz ő formája
és típusa miatt, illetve mivel a jelzálog rendszert még csak most kezdik bevezetni, a
lakásbérletnek hiányzik az alternatívája. Ezért a mobilitás tulajdonképpen minden
esetben a lakások/házak vételét és eladását jelenti, ami lassú, drága és komplikált
mobilitást eredményez.
A mennyiségi hiány mellett komoly probléma a lakások min őségi állapota is.
Mind a meglévő állomány modernizációja és felújítása, mind a lakások méretszer-
kezetének javítása igen fontos és éget ő kérdés — mivel a lakások túlnyomó többsége
kicsi, akár a vidéki térségeket, akár a háború után épült lakótelepeket nézzük.
Számos országban a lakásállomány, a kommunális infrastruktúra és a kulturális
intézmények csökken ő, de még mindig jelentő s része van nagy állami, vagy hajdani
állami vállalatok tulajdonában. Ez természetesen korlátozza a lakások és szolgálta-
tások finanszírozásának terhét visel ő vállalkozások versenyképességét. Továbbá,
talán még a lakástulajdonnál is komolyabban korlátozza a munkaer ő mobilitását,
mivel a lakókat nem csak a város köti, hanem a vállalat is, mely a lakás tulajdonosa.
A helyi önkormányzatok kétféle funkciót teljesítenek. Egyfel ől az állam ügynö-
keként járnak el, amikor végrehajtják a központi és/vagy regionális parlamentek és
kormányok által elrendelt feladatokat (néhány adminisztratív funkció, alapfokú
oktatás), másfel ő l pedig helyben, saját hatáskörben eldöntött feladatokat és fejlesz-
téseket végeznek. A csak a helyi bevételekre történ ő támaszkodás széls őséges kü-
lönbségekhez vezetne, és némelyik helyi önkormányzat nem lenne képes ellátni a
központi kormányzat által átadott alapfeladatokat sem. A központi támogatásokra
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 221
való támaszkodás gyengítené az autonómiát, illetve a helyi önkormányzat és a pol-
gárok közötti közös érdekeket.
Politikai lehetőségek:
A mobilitás gyorsítása, a városi megújulás és a társadalmi célok követése ér-
dekében a nemzeti kormányzatnak és a helyi önkormányzatoknak egy átfogó
lakáspolitikát kell követniük, és fel kell újítaniuk a szociális lakásépítést. Az új
lakásépítések és a rugalmas felújítások során a volt normáknál lényegesen
nagyobb méretű lakások támogatására kell a prioritást helyezni.
- Ösztönözni kell a lakáspiac mobilitását, e cél érdekében támogatások és se-
gélyek széles választékát kell m űködtetni.
— A hajdani állami vállalatokat fel kell szabadítani a kommunális szolgáltatások
és eszközök fenntartásának súlya alól, amelyek nem egyeztethet ők össze üzleti
tevékenységükkel. Ezeket a létesítményeket a helyi önkormányzatoknak kell
üzemeltetniük, ezáltal a városokban egy sokkal átfogóbb és jóval racionáli-
sabb szolgáltatás-biztosítási politika valósulhatna meg.
- Számos szolgáltatást szervezhetnek vagy elláthatnak magánvállalkozók is.
Ezek el őfeltétele a feladatok és kötelezettségek részletes meghatározása, a
tiszta és nyilvános tender, az egyenl ő támogatási feltételek biztosítása a felek
részére szektortól és személyt ől függetlenül, valamint a szigorú értékelés. A fi-
nanszírozást és a szolgáltatás-ellátást szervezetileg el kell különíteni, még ak-
kor is, ha a szolgáltatást végző az önkormányzat saját szervezete.
— A helyi önkormányzatok bevételeinek tartalmaznia kell mind a helyi adóbevé-
teleket, mind a központi támogatásokat. A támogatásnak normatívnak és glo-
bális természetűnek kell lenni, mell őzve a túl részletes ágazati specializációt,
engedélyezve a helyi önkormányzatnak saját prioritások felállítását. A helyi
adóknak lehetőleg stabil jövedelmet kell biztosítaniuk, ügyelni kell arra, hogy
könnyen lehessen őket regisztrálni és beszedni, és nem szabad csak a helyi
adófizetők egy csoportjára vagy típusára koncentrálni. Világos szabályozás
szükségeltetik a költségvetési támogatások és segélyek helyi önkormányzatok-
hoz való leosztását illet ően. Azon esetekben, amikor a helyi önkormányzatok
az állam ügynökeként cselekednek, a támogatásoknak a teljesített szolgáltatá-
sok egységére vetítve egyenl őnek kell lenniük minden egyes önkormányzatnál.
— Azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nem csak egy közösség, hanem egy na-
gyobb térség számára biztosítanak, a regionális kormányzatnak kell ellátnia,
vagy — amennyiben helyi önkormányzat teljesíti e feladatokat — speciális meg-
állapodásban kell rendelkezni a támogatásról, hogy ne jelentsen plusz terhet a
nagyobb térség számára szolgáltatásokat biztosító város polgárainak.
C) A vidéki térségek fejlesztése
A keleti VISION térségekben sokkal nagyobb és jóval heterogénebb a vidéki tér-
ségek problémája, mint Nyugat-Európában. Bár a vidéki térségek többsége elvesz-
tette kizárólagos mez őgazdasági karakterét, azonban a mez őgazdaság szerepe még
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
222 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
mindig sokkal nagyobb ezekben az országokban, mint Nyugat-Európában. Európa
(Oroszországot nem számítva) teljes mez őgazdasági aktív népességének 70%-a a
VISION térségben él és dolgozik, 90%-uk annak keleti, 10%-uk nyugati felén. A
teljes mez őgazdasági aktív népesség közel 15 millió f ő, míg a jelenlegi EU egészé-
ben számuk mindössze 9 millió.
A vidéki térségek struktúrájában, infrastrukturális felszereltségében és szolgálta-
tásokkal való ellátottságában megmutatkozó különbségek az egyes országok külön-
böző fejlő dési szintjeinek következményei. A vidéki települések szerkezetére is
hatással van a földrajzi környezet. Hegyvidéki térségekben (Alpok, Kárpátok) a
szétszórt település típusok a dominánsak, míg a sík területeken a nagy vidéki tele-
pülések és a központosítottabb struktúrák az uralkodók. Néhány országban a vidéki
térségek a mez őgazdaság els ődleges szerepével jellemezhet ők, míg másutt a mező-
gazdasági foglalkoztatás csak másodlagos jelent őségű a vidéki települések többsé-
gében. Következésképpen a VISION országok között lényeges különbségek vannak
már a vidéki térségek meghatározását illet ően is (mezőgazdasági, vagy nem városi
funkció).
Az elmúlt évtizedben olyan alapvet ő változások mentek végbe a keleti VISION or-
szágok vidéki térségeiben, amelyek döntő hatással vannak a vidékpolitikára. A
változások azonban az egyes országokban igen eltér őek voltak. A fejlemények négy
típusa különböztethet ő meg:
— Az els ő típus a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon és a volt
Német Demokratikus Köztársaságban figyelhet ő meg. Ezekben az országok-
ban a mező gazdasági földeket visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, vagy pri-
vatizálták, azonban figyelembe véve, hogy az elmúlt évtizedekben a lakosság
nagy része elhagyta a vidéket, a mez ő gazdasági földek nagy része olyan volt
termelő szövetkezetek használatában maradt, amelyek gazdasági társasággá
alakultak át. A társaságok mentesültek azon kötelezettség alól, hogy minden
tagjukat foglalkoztassák. A mez ő gazdasági földek másik részét egyéni farme-
rek művelik. Kisebb részük valamilyen speciális üzleti vállalkozássá alakult
át, és piacra termel. Jelent ő s részük azonban önellátásra törekszik, alig végez
beruházásokat, és szinte semmit sem termel a piacra. E történések következté-
ben a mező gazdasági foglalkoztatottak száma jelent ős mértékben csökkent.
Kialakult egy nagy és kis gazdaságokra épül ő multi-szektorális mező gazdasá-
gi termelés, amelyben — ez idáig — a közepes méret ű vállalkozások alulrepre-
zentáltak.
— A második típusú fejl ődés Romániában, Bulgáriában és Albániában figyelhető
meg. A mező gazdasági földek visszaadására ezekben az országokban is sor
került (Albániában részleges szétosztás), de az el őző csoporttal ellentétben a
termelő szövetkezetek és az állami gazdaságok többsége felbomlott, és a kis
méretű farmok váltak meghatározóvá. A városi munkanélküliek egy része a
privatizált mező gazdaságban talált munkalehet őséget (többségük azel őtt a nem
mező gazdasági állás mellett mellékfoglalkozásként a mez őgazdaságban is
dolgozott). Az előző ország-csoporttal ellentétben a mez őgazdasági foglal-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 223
koztattak száma tovább emelkedett. A mez őgazdasági foglalkoztatottak szá-
mának emelkedése enyhítette az átmenet éveiben a munkanélküliség problé-
máját, de a jöv őben komoly problémákat fog okozni.
— A harmadik csoporthoz tartozik Lengyelország és Szlovénia, ahol a nagyará-
nyú kollektivizálás nem volt nagymértékű a múltban, ezért nem volt szükség
erős privatizálásra sem. A foglalkoztatási szint és a mez őgazdasági foglalkoz-
tatottak aránya ezekben az országokban többé-kevésbé állandó maradt. Itt a
legfontosabb problémát nem a tulajdonosi kapcsolatok átalakítása jelentette,
hanem az alacsonyabb agrártámogatás, és az EU-ból származó agyontámoga-
tott agrárimport nyomása. Lengyelország egy vegyes eset. Dél- és Kelet-
Lengyelországban a helyzet inkább a romániaihoz hasonlítható, ahol a mez ő-
gazdaságban n őtt a foglalkoztatás. Észak- és Nyugat-Lengyelországban, ahol
azelőtt nagy állami gazdaságok működtek, ínkább a többi közép-európai or-
szágra hasonlít a helyzet, ugyanis a mez őgazdasági privatizáció jelent ősen
csökkentette a foglalkoztatást a vidéki térségekben.
— Végül a negyedik típust a volt szovjet köztársaságok, Ukrajna és Moldova
képviselik, ahol a vidéki térségekben még csak most kezd ődik el az átalakulás.
A föld nem lehet magántulajdon, az új egyéni farmerek esetében csak „be-
jegyzik a nevükre". A mez őgazdasági és vidéki térségek a régi jogi, intézmé-
nyi és szervezeti keretek között stagnálnak, és tovább hanyatlanak.
A keleti VISION országokat a term őföldeknek a földterületeken belüli nagy ará-
nya jellemzi. A mező gazdasági termelés természeti adottságai általában kedvez őek,
de néhány országban a term őföldek jelentős része kevésbé alkalmas hatékony me-
zőgazdasági termelésre: a term őtalaj gyenge min őségű, komoly degradáció veszé-
lyének van kitéve, és kedvező tlenek az egyéb földrajzi adottságok (domborzat,
csapadék, h őmérséklet). A term őföldek víz és szél általi eróziója különösen a bor-
termel ő vidékeken és az extenzív meliorációjú területeken jelentkezik.
A legtöbb VISION országban elkerülhetetlen a mez őgazdasági foglalkoztatottak
számának és a m űvelt területek nagyságának csökkentése. A kérdés az, hogyan kell
ezt a csökkentést véghezvinni: a mez őgazdasági termelésnek a legtermékenyebb
területeken való koncentrációjával és a mez őgazdaság hatalmas területeken való
felhagyásával, vagy fokozatosan úgy, hogy mindenhol a környezetbarát termelési
módokat erő sítik és támogatják. Az utóbbi alkalmazása kedvez őbb, de a keleti
VISION országok többsége nincsen abban a helyzetben, hogy kizárólagosan a me-
ző gazdaság pénzügyi támogatásával megvalósítsa azt. Ezért a vidéki térségek jö-
vője csakúgy, mint a mez őgazdaság jövője, az újjáépítés sikerére, és a nem mez ő-
gazdasági szektorokban képz ődő jövedelmek lehet őségére számít. Azonban az
országok gazdasági helyzete, a világpiaci tendenciák és az EU közös agrárpolitikája
(CAP) megújításának iránya és módja mind olyan tényez ők, amelyek jelentősen
befolyásolják ezt a folyamatot.
A vidéki térségek többségében fel nem használt, nem mez őgazdasági ismeretek és
kihasználatlan adottságok, létesítmények vannak. Ezeket összefoghatná egy, a kis-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
224 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
és középvállalkozásokat támogató és segít ő vidékpolitika. Ezek az intézkedések az
átalakulás igen fontos elemeivé válhatnának.
A vidéki települések nagy része kicsi. A keleti VISION térségben 97 000 község
található, kétharmaduk lakossága nem éri el az 1000, a közel 50%-é pedig az 500
főt sem. Igen gyorsan n ő e településeken az alap kommunális szolgáltatások bizto-
sításának költsége. A kis települések nagy részében a lakosság szinte kizárólag id ős
emberekb ől áll, akiknek els ő sorban szociális ellátásra van szükségük. Általában
minél kisebb egy település, annál idő sebb a lakossága. Az elöreged ő vidéki népes-
séggel való törődés lesz az elkövetkezend ő évtizedek egyik legfontosabb szociális
feladata.
A vidéki helyi önkormányzatok visszanyerték autonómiájukat, jogi és pénzügyi
hatáskörüket meger ő sítették. Nagy részük azonban nincsen abban a pénzügyi hely-
zetben, hogy megvalósítsa a legfontosabb közm űveket és infrastrukturális fejleszté-
seket, illetve, hogy helyettesítse a hajdani szövetkezetek vidékfejlesztési tevékeny-
ségét.
A vidéki környezetet veszélyezteti az infrastruktúra-fejlesztés bizonytalansága. A
vízvezeték-hálózat és ellátás a vidéki térségekben dinamikusan fejl ődik, a vízfo-
gyasztás ezzel párhuzamosan növekszik. A szennyvízhálózat azonban nem tart e
dinamikával lépést. Következésképpen a vidéki települések talajvize er ősen
szennyezetté válhat. Hasonló ellentét figyelhet ő meg a hulladékkezelés területén is.
A szövetkezeti gazdálkodás évtizedei alatt az egyéni mez őgazdasági tevékenység
nem volt megengedett, vagy igen sz űk határok közé volt szorítva. Ezért a vidéki
házépítések csak lakófunkciókat szolgáltak, és csak e cél érdekében tervezték, épí-
tették a házakat. Most a privatizációt követ ő en, ezek a házak és telkek nem megfe-
lelőek már a közepes mez ő gazdasági tevékenység gyakorlására sem, ami a magán-
gazdaságok fejlesztésének komoly gátja.
A privatizáció miatt részben enyhült a nagyméret ű egységes gazdálkodás és mo-
nokultúra nyomása a környezetre. Másrészt a kisméret ű magángazdaságok új kör-
nyezeti veszélyek forrásaivá váltak. A nagyméret ű öntöző és vízelvezető hálózatok
fenntartása egyre nehezebb. A privatizált erd őkben fennáll az erdőirtás, a vissza-
adott védett vidékeken pedig a nem megfelel ő művelés veszélye. Másrészrő l a nem
megfelelő erdő telepítés is komoly környezeti következményekkel járhat (bio-
diverzitás elvesztése, talajvízszint csökkenése stb.).
Politikai lehetőségek:
— A keleti VISION országokban a területfejlesztési politika legfontosabb célkit ű-
zése kell, hogy legyen a vidéki átalakulás. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy
csak a nem mez őgazdasági tevékenységeket kell támogatni. A mez őgazdasági
foglalkoztatottak nagy számát (egyes országokban), és a mez őgazdasági ter-
melés visszaesése okozta jövedelemcsökkenést figyelembe véve a vidékfejlesz-
tési probléma nem oldható meg a mez őgazdaság jövedelemtermel ő képességé-
nek és hatékonyságának er ősítése nélkül. A vidékfejlesztési politika nem azo-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 225
nos az agrárpolitikával, de a versenyképes és környezetbarát mez őgazdaság
támogatása annak fontos és nélkülözhetetlen része.
— A vidéki térségek gazdasági bázisának diverzifikációjára szintén szükség van.
E célból a mez őgazdasági termelés folyamatát és a kis- és közép méret ű ipari
és szolgáltató vállalkozásokat kell támogatni. A turizmus is fontos kiegészít ő
tevékenység, különösképpen azért, mert egyben a vidéki gazdaság-értékesítési
lehetőségeit is jelentheti. Az erdészet szintén egy fontos többcélú tevékenység.
— A vidéki átalakulás egy fontos el ő feltétele a vidéki szakképzési oktatási rend-
szer megújítása, amelyre ma még jellemz ő az agrárdominancia. A szakképzés-
nek csakúgy, mint az oktatásnak különösen a vidéki térségekben ki kell hasz-
nálni az információs társadalom előnyeit. A telekommunikáció rengeteg lehe-
tőséget kínál a ritkán lakott és földrajzilag periférikus térségek számára. A vi-
dékpolitikának sikerre kell vinni e lehet őségeket.
— A vidék újjáépítését azonban nem lehet megvalósítani csupán az egyes telepü-
lések keretében. A falvaknak a fejlesztésekhez szövetséget kell létrehozniuk a
többi településsel, mindenekel őtt a vonzáskörzetek központjait alkotó városok-
kal. A központi és a regionális kormányzatnak segíteni kell ezeket az együtt-
' működéseket, els ősorban a több településre kiterjedő társulások és közös pro-
jektek támogatásával.
— A vidéki helyi önkormányzatoknak minden eddiginél nagyobb szerepet kell ját-
szaniuk a strukturális átalakulásban.
— Megoldást kell találni a kis, szétszórt településeken él ő idős emberek szociális
ellátására.
— A vidéki térségekben az infrastruktúra fejlesztés legfontosabb célkit űzései a
következ őkre irányulnak: az elérhetőség javítása, a víz- és a szennyvízhálózat,
illetve az energiahálózat és a hulladékfeldolgozási hálózat fejlettségi szintje
közötti különbség csökkentése.
— Új tervezési és építési szabályozásokat kell alkalmazni a vidéki térségekben, a
települési terveket, ha szükséges felül kell vizsgálni, hogy az új körülmények-
nek megfelelhessenek.
— Új törvényi szabályozásra van szükség a földhasználat és a természetvédelem
területén, amely igazodik a privatizált és kistermel ői mez őgazdaság új felté-
teleihez.
D) A közlekedés és a telekommunikáció fejlesztése
D.1) Közlekedés
A VISION országok mindegyikének közös jellemz ője, hogy egyre nagyobb erő fe-
szítéseket tesznek a nemzetközi közlekedési és telekommunikációs hálózatok fej-
lesztése érdekében. A közlekedés-fejlesztésben a prioritást mindenhol a multi-
modális közlekedési folyosók kiépítésére, a nemzeti közlekedési hálózatoknak a
szomszédos országokéval való jobb összekapcsolódására, és a környezeti normák-
kal való jobb egyeztetésre helyezik. A közlekedés-fejlesztést azonban nagymérték-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
226 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
ben befolyásolják a VISION térség keleti és nyugati felén lezajló különböz ő struk-
turális átalakulások.
Az elmúlt évtizedben négy fő változás határozta meg a közlekedés szerepét és
szerkezetét:
— A vasúti szállításról a közúti szállításra való áttérés;
— A tömegközlekedésről az egyéni közlekedésre való áttérés;
— A belföldi szállításról a nemzetközi szállításra való áttérés;
— A közlekedésnek a keleti határról a nyugati határra történ ő áthelyeződése.
A keleti VISION országokban a kilencvenes évek elejéig a vasúti szállítás és
közlekedés játszott domináns szerepet, aránya sokkal magasabb volt, mint az EU
országokban. Az 1990-es évek óta azonban a keleti országokban drámaian csökkent
a vasúti szállítás volumene, 1994-ben az 1990-es szintnek már csak 50%-át érte el,
míg a közúti szállítás részesedése folyamatosan emelkedett. Míg a nyugati kormá-
nyok hatalmas erő feszítéseket tesznek azért, hogy a szállítást a közútról a vasútra
tereljék, addig a keleti országokban egy éppen ezzel ellentétes, piac vezérelt, drámai
változás folyik.
Ugyanez az ellentmondás tükröz ődik a közlekedési hálózatok fejlesztésének pro-
jektjeiben. Míg a TEN hálózat projektjei az EU tagállamokban elsődlegesen a
nagysebességű vasúthálózatok modernizációjára és fejlesztésére fókuszálnak — e
célkitűzésre szánják a források 80%-át —, a keleti VISION országokban a források
52%-át autópálya-építésekre szentelik (TINA hálózat), a vasút aránya pedig csak
36%. Még akkor is, ha számításba vesszük az autópályák alulfejlettségének állapo-
tát, ezen ellentétes irányok új egyenl őtlenségek növekedését okozhatják. A TEN és
a TINA program befejeztével a keleti országoknak vasúthálózatuk inkompatibilitá-
sával kell majd szembenézniük.
A tömegközlekedésr ől az egyéni közlekedésre való áttérés szoros kapcsolatban áll
a vasútról közútra való áttéréssel. Az okok hasonlóak: a kormányok már nem képe-
sek finanszírozni a tömegközlekedés támogatását oly módon és hasonló összegek-
kel, mint azel őtt. Ez alatt a keleti VISION országokban dinamikusan növekszik a
magán személygépkocsik száma. A tömegközlekedésr ől a magánközlekedésre való
áttérés a környezeti és az energiahatékonysági következményeken kívül társadalmi
következményekkel is jár: A tömegközlekedés visszaesése az emberek — különösen
az idő sebbek — számára a mobilitástól való megfosztottságot jelenti. A tömegközle-
kedés visszaesésének különösen két területen van komoly következménye: a váro-
sok (részben vidéki) vonzáskörzeteiben és a nagyvárosi agglomerációkban.
A belföldi szállításról a nemzetközi szállításra történ ő áttérés szoros kapcsolatban
áll a gazdaság strukturális változásával. Az import és export aránya — a közbüls ő és
a végső fogyasztásban egyaránt — növekedett. A személyszállítás területén a belföl-
di ingázás csökkent, a nemzetközi forgalom azonban növekedett. A határátkel őhe-
lyek szűk keresztmetszetté váltak, és sürg ős feladattá vált a transznacionális útháló-
zatok kapacitásának növelése. Ez tükröz ődik Közép- és Kelet-Európában a transz-
európai közlekedési folyosók kijelölésében is. A fejlesztések azonban felgyorsítják
a már meglévő változást, és a közlekedésfejlesztési projektek néhány fontosabb
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 227
transznacionális útvonal vagy csomópont — főként a fővárosok — köré való koncent-
rálódását. A beruházások koncentrációja ezen európai korridorok mentén feler ősít-
hetik a közlekedési hálózatok meglév ő hierarchikus, centralizált struktúráját.
A nemzetközi szállításban egy másik igen fontos változás is történt. Mind az áru-,
mind a személyszállításban jelent ős mértékben emelkedett a nyugat-európai piac-
gazdaságokból, illetve az azokba történ ő szállítás, míg a közép- és kelet-európai
országokkal való közlekedési kapcsolatok intenzitása csökkent. A keleti — volt
szovjet — határokon meglévő átrakodó kapacitások, széles nyomtávú vasútvonalak
kihasználatlanokká váltak, viszont a nyugati határokon és az arra vezet ő szállítási
útvonalakon komoly sz ű k keresztmetszetek alakultak ki. Az elmúlt években a
szomszédos keleti VISION országok közötti kereskedelem újra növekedésnek in-
dult kiegyensúlyozottabb gazdasági és közlekedési kapcsolatokat eredményezve.
Az 1989-1990-es politikai és gazdasági változásokat követ ően az infrastruktúra-
fejlesztés ismét els ődleges célkitűzéssé vált, és több országban els ősorban az autó-
pálya-építésekre helyezték a hangsúlyt. Más országokban azonban visszaesett a
közlekedési beruházásoknak az aránya (különösen a délkelet-európai országokban),
a jelenlegi ütemben az ambiciózus közlekedéshálózat fejlesztési tervek nehezen
hajthatók végre.
Az elmúlt évtizedben csökkent a belföldi vízi szállítás, főleg a gazdasági és szer-
kezeti váltás, illetve részben a politikai fejlemények miatt, és csak a legutóbbi
években indult újra növekedésnek. A vízi szállításnál a legf őbb visszatartó er ő a
multimodális szállítási központok hiánya és az elégtelen gazdasági ösztönzés és
támogatás.
A légi közeledés és szállítás ezzel ellentétben dinamikusan növekszik, és a multi-
modális szállítási kapcsolatok er ő sítésében fontos szerepet játszik. A magánrepül ő-
gépek számának növekedésével a regionális repül őterek újra visszanyerhetik gazda-
ságos működtetésük igazolását. A viszonylag kis közép- és délkelet-európai légitár-
saságok stratégiai partnerkapcsolatokat vagy szövetségeket fognak kialakítani a
nyugati társaságokkal és/vagy egymással, hogy versenyképessé válhassanak a glo-
bális versengésben.
A VISION térség két felének villamos energia rendszere, illetve az olaj és gázve-
zetékek hálózata a múltban egymástól elkülönült. Az egyik legf őbb feladat most,
hogy ezeket az energiaforrások diverzifikációjának és az ellátás biztosításának
érdekében összekapcsoljuk. A meglév ő cső vezetékek már sok esetben régiek, és az
új energiaforrások felfedezése is korszer ű bb vezetékek megépítését teszik szüksé-
gessé. Az egész világra kiterjed ő verseny folyik ezen új energiaforrásokhoz való
csatlakozásért. E téren nagymértékben javíthatja a VISION országok pozícióját a
közös stratégia.
Politikai lehetőségek:
— Minden VISION országban a gazdaság- és szociálpolitika legfontosabb fela-
datai közé kell sorolni a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra fej-
lesztését. Az elérhet őség javítása a területi politika összes alapcélkitűzését
szolgálja.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
228 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— A területfejlesztési politikának biztosítania kell, hogy a nemzetközi hálózati
tervezés ne kerüljön ellentmondásba az egyes országok hosszú távú területfej-
lesztési koncepcióival. Egyértelm űen szükséges a területfejlesztés általános
megközelítésének és e dokumentumban lefektetett prioritásainak koordinálása
a közlekedés-fejlesztési programokkal.
— A legfontosabb feladat a VISION térség keleti és nyugati fele közötti közleke-
dési kapcsolatok kiépítése. El kell kerülni az egyoldalú közlekedés-fejlesztést.
A területfejlesztési politikának biztosítania kell, hogy a VISION térség keleti
felében a már meglév ő közlekedési infrastruktúrákat ne hanyagolják el azon
térségekben, ahol a jöv őben várhatóan megújuló gazdasági kapcsolatok a
közlekedés növekedéséhez vezetnek. Továbbá figyelmet kell fordítani a közle-
kedési folyosók azon délkelet- és a kelet-európai részeire (különösen az 5-ös,
8-as, és 10-es folyosó), amelyeket még nem tartalmaznak sem a TEN, sem a
TINA programok.
— A TEN és TINA programok allokációja során az országok mindkét csoportjá-
ban még nagyobb koordinációra és konvergenciára van szükség. Számos eset-
ben a javasolt főbb útvonalaknak a határ másik oldalán nincs folytatása. Még
fontosabb a prioritások koordinálása és az ütemezés. Több figyelmet kell for-
dítani a közepes és nagy távolságú szárazföldi közlekedésben a vasúti infrast-
ruktúrára.
— A keleti VISION városok egyik ritka el őnye a hatékony és s űrű tömegközleke-
dési hálózatuk. Megéri őket meg őrizni és továbbfejleszteni. A vasúthálózat
modernizációjának (gyorsvasút, kétvágányúsítás stb.) prioritást kell kapnia.
— Néhány kelet-európai VISION ország esetében újra át kell gondolni az autó-
pálya-építési projekteket, mert komoly eladósodáshoz és/vagy más fontos cél-
kitűzések (p1. tömegközlekedés) elhanyagolásához vezethetnek. A nemzeti prio-
ritásokkal és programokkal összhangban lévő új utak autópályák építésére
való vállalkozás előtt általános feladat a már meglévő és elhanyagolt útháló-
zat, illetve annak korszer űsítésében rejlő lehetőségek kihasználásának átgon-
dolása. Szükséges azonban néhány fő közlekedési folyosó autópályává fejlesz-
tése. E projektekhez nélkülözhetetlen a nemzetközi támogatás.
— A multimodális és a rugalmas szállítás különösen fontos ezekben az országok-
ban. Létre kell hozni a multimodális szállítást szolgáló logisztikai központok
hálózatát. A hálózatnak fontos csomópontjai a határátkelőhelyek és a kiköt ők
(tengeri és folyami). Az új közlekedési hálózati elemek tervezése során integ-
rált megközelítést kell alkalmazni, figyelembe véve azok gazdasági, társadalmi
és környezeti hatásait és kölcsönös függ őségét. A multimodális szállítást gaz-
dasági eszközökkel is támogatni kell. A multimodális kapcsolatokra különös-
képpen szükség van a repül őtereknél, továbbá az Adriai-tenger két partja kö-
zött, és a délkelet-európai térségben az Adriai- és a Fekete-tenger között.
— Az egységes és liberalizált európai közlekedés el ő feltételeként nagyon fontos a
közlekedési hálózatok technikai, biztonsági és jelz őrendszereinek standardi-
zálása.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 229
— A közlekedési együttm űködés egyik lényeges szempontja, hogy a szárazföldi
országok számára a többi, kikötővel rendelkez ő ország megbízható és kedvez ő
elérhetőséget kínáljon. A Dunának, mint a tenger elérésének legkényelmesebb
útjának, igen fontos szerepet kell játszania e téren.
D.2) Telekommunikáció
A VISION térségben a telekommunikáció jelenleg a legdinamikusabb szektor. A
telekommunikációs infrastruktúra a közép- és kelet-európai országokban általában
még nem igazán fejlett, inkább régi technológiákon alapul. A régi telekommuniká-
ciós infrastruktúrák modernizációja és fejlesztése nagy piaci lehet őségeket kínál, és
vonzóak a külföldi befektető k számára. A privatizáció ebben a szektorban a fejl ődés
húzóereje. A keleti VISION országokban az elkövetkezend ő években a telekommu-
nikáció fő technológiai trendjei befolyással lesznek a területfejlesztésre: a telefon-
hálózatok digitalizálása, a nemzetközi hálózatok felé történ ő kapcsolatok számának
és minőségének javítása, értéknövel ő szolgáltatások nyújtása, a mobil kommuniká-
ció dinamikus fejl ődésének kihasználása.
Mint az EU legtöbb országában, a VISION térségben is alacsony még a telekom-
munikáció sűrű sége a városi központokon kívül. Nagyon fontos, hogy a kormány-
zatok megcélozzák az infrastrukturális fejlesztéseknek és az információs társada-
lomba való átmenetnek a területi szemléletét. A gazdasági és társadalmi fejl ődéshez
szükséges, hogy a modern telekommunikációs infrastruktúrák és szolgáltatások a
tér minden pontján elérhet ők legyenek. A mű szaki és gazdaságossági megtérülés
szemléletek fontos területei azon beavatkozásoknak, amelyek célja a gazdasági és
társadalmi hátrányok felhalmozódása kockázatainak csökkentése a ritkán lakott,
vagy általában a telekommunikációs szolgáltatások iránt kisebb kereslettel rendel-
kező területeken.
A VISION térségben néhány ország a határ menti térségekben már bevezetett va-
lamilyen speciális díjszabási engedmény-rendszert a külföldi szomszédos régiókba
irányuló telefonhívások esetében. Ezek a külföldi tarifák még nem általánosak a
keleti VISION országok között. Az engedményes külföldi tarifák hiánya a határ
menti térségekben gátja a gazdasági fejl ődésnek, és indokolatlanul akadályozza a
határon átnyúló kapcsolatokat.
Politikai lehetőségek:
— A közép- és délkelet-európai országoknak megvan a kés őn indulók előnye, mi-
szerint a legújabb technológiákat alkalmazhatják telekommunikációs rendsze-
rük kiépítése során. Ezeket a legújabb eredményeket, mint komparatív el őnyö-
ket ki kell használni a VISION országok jöv őbeli területfejlesztésében, mint
például a vidékfejlesztésben vagy a vonzó szolgáltatási iparágakban. Az e te-
rületeken megkezdett fejlesztéseket továbbra is támogatni kell. A területfej-
lesztési politikának hozzá kell járulnia e célhoz, azzal hogy növeli a tudatos-
ságot, és támogatja a területi szereplőket e lehet őségek kihasználásában.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
230 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A VISION országokban az alapvet ő telekommunikációs szolgáltatások, illetve
az információs infrastruktúrák és alkalmazások szempontjából szükség van a
regionális egyenlőtlenségeket bemutató területileg differenciált információra.
Néhány ország és üzemeltet ő között olyan intézkedések meghozatalára van
szükség, amelyekkel a nemzetközi telekommunikációs díjakat összhangba hoz-
zák, hogy ezáltal megszüntessék a határ menti térségekben a viszonylag kis tá-
volságú nemzetközi hívások rendkívül magas árait.
E) Környezetvédelem, a természeti és kulturális örökség kezelése
E.1) A környezetvédelem feladatai
A környezeti minőség a nemzeti és regionális fejlesztés alapvet ő szempontja. A
természetes környezeti struktúrák degrádálása fenyegeti az erdészetet és a halásza-
tot, az ivóvízellátást, a rekreációt, s őt még a mezőgazdasági tevékenységeket is. A
levegő, a víz és a talaj szennyezése az él ő környezet minőségét fenyegeti. A haté-
kony környezeti politikák alapvet ő célja a hosszú távú fenntartható fejl ődés.
A keleti VISION országokban az elmúlt évtizedben néhány alapvet ő változás ment
végbe a környezet állapotában, amelyek meghatározzák a jöv őbeli feladatokat és a
környezet-politikai stratégiát.
A keleti VISION országokban az 1990-es években a leginkább szennyez ő anyagok
emissziója jelent ős mértékben csökkent. Ez a pozitív változás csak részben köszön-
hető a kormányzatok hatékonyabb környezeti politikájának. A csökken ő szennyező-
anyag kibocsátás másik oka a hanyatló ipari és mez őgazdasági termelés volt. A
környezetet leginkább szennyez ő iparágakban (vaskohászat, vegyipar, épít őanyag-
ipar) a hanyatlás sokkal gyorsabb volt, mint a többi ágazatban. A mez őgazdaságban
az előző szint töredékére esett vissza a vegyszerek (m űtrágyák, gyomirtók stb.)
használata. Felszámolták a talajt és a talajvizeket legjobban szennyez ő nagy állatte-
nyésztő telepek egy részét. Az eredményekhez kétségtelenül hozzájárultak a kor-
mányzati intézkedések is, például a szennyezés legveszélyesebb forrásainak bezárá-
sa. Ugyancsak fontos szerepet játszott az Európai Unió segítsége és nyomása is.
A múltban a szennyezés kibocsátásának legnagyobb részéért néhány nagy ipari
üzem volt a felel ős. A környezetszennyezés ellen őrzése és szankcionálása — elméle-
tileg — nem volt nehéz feladat, azonban jelent ős politikai akadályai voltak. Jelenleg,
bár még a nagy ipari térségek a szennyezés legfontosabb forrásai, rengeteg kisvál-
lalkozás m űködik, amelyek közül sok szennyezi valamilyen mértékben a környeze-
tet. A régi környezeti igazgatás képtelen a szennyezés e sokrét ű forrásának kezelé-
sére. A szabályozások végrehajtásának korlátjai ma nem politikai, inkább admi-
nisztratív jellegűek: nevezetesen, hogy képtelenség ellen őrizni a szennyezőket. A
„polluter pays" (a szennyez ő fizet) elve alkalmazható lenne az új helyzetre, ugyan-
akkor a bírságok és büntetések behajtása szinte lehetetlen feladat Mind adminisztra-
tív, mind gazdasági nézőpontból.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 231
A jelenlegi szennyezés csökkentése mellett ott van a múlt öröksége, a felhalmo-
zott környezeti károkkal való megbirkózás, ami magába foglalja a külszíni fejtés ű
bányák, az ipari telephelyek és a szemétlerakó helyek rekultiválását. Néhány or-
szágban (volt NDK, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia)
az elhagyott volt szovjet laktanyák és katonai bázisok súlyosan szennyezettek. A
helyreállítás vagy rekultiváció költsége igen tekintélyes összegre rúg, amelyeket a
keleti VISION országok nem képesek egyedül viselni.
A szennyezés és a természeti er őforrások kezelésének komoly problémájával ren-
delkező nagy térségek gyakran határrégiók, amelyek transznacionális együttm űkö-
dést igényelnek. A természeti környezet min őségének fenntartásában és a transzna-
cionális politika kialakításában nélkülözhetetlen a határokon átnyúló együttm űkö-
dés. A nyugati széllel kelet felé terjed ő szennyező kibocsátás, a folyók mentén
feljebb fekvő országokban beszennyezett vizek lefolyása az alacsonyabban fekv ő
országokba és a tengerparti területekre kölcsönösen összefügg. Az alapvet ő földraj-
zi tények az országok környezeti helyzetét nagymértékben kapcsolatba hozzák a
transznacionális szinttel.
Az európai környezeti politikák növekv ő hatása a nemzeti környezeti politikák
kialakítására élénkíti és modernizálja a nem tagállam országok eddigi er őfeszítéseit.
A nemzeti jogi szabályozásban az EU környezeti joganyagának adaptációs folya-
matában növekedni fog a környezetvédelem fontossága.
Néha riasztó pénzösszegekre hivatkoznak az EU környezetvédelmi standardok
közösségi joganyagának átvételével kapcsolatban. A szükséges beruházások tényleg
nagyok, azonban azok nagy részét magánszerepl ők fogják kivitelezni a szerkezeti
átalakulás folyamán: a régi személygépkocsikat újakra cserélik, a régi elértéktele-
nedett eszközök helyett újakat helyeznek üzembe stb. Az elmúlt tíz évben már
megmutatkozott a szerkezetváltás hatása a környezet javításában. Hátra van még
egy nagyobb és sokkal nehezebb feladat is: a társadalom környezet iránti szemléle-
tének megváltoztatása. A szennyezés nagyrészt nem az elavult technológiák követ-
kezménye, hanem az emberi érdektelenségnek, a környezetvédelmi szabályozások
megszegésének és környezetünk tisztántartására fordított nem elegend ő erőfeszítés-
nek.
Politikai lehetőségek:
— A nemzeti programoknak a legnyomasztóbb környezeti problémák megoldásá-
ra kell fókuszálniuk. Az új helyzet újfajta szabályozást, igazgatást és végre-
hajtási folyamatot igényel. A legtöbb országban a szabályozást még nem iga-
zították teljes mértékben ehhez az új helyzethez.
— Szükséges különösen a közlekedési forgalomra vonatkozóan az energiaárak és
a környezetvédelmi standardok emelése.
— A nagyobb fejlesztési projekteknél kötelez ővé kell tenni környezeti hatástanul-
mány készítését, mert ezek tartalmazzák azokat a tisztán környezetgazdálkodá-
si üzeneteket, amelyekkel kapcsolatban az államigazgatásnak, valamint a helyi
és regionális önkormányzatoknak kell eljárni.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
232 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— A fenntartható fejl ődés gondolatán alapuló nemzeti környezeti terveket kell
kidolgozni, s ezekben kell meghatározni a kvantitatív kötelez ő, illetve nem kö-
telez ő védelmi célokat is.
— A nemzeti és a regionális kormányok politikája gazdaságilag ösztönözheti a
környezeti szempontból megfelel ő tevékenységeket. E célból szintén szükség
van a változásra, a környezetvédelemnek egy sokkal decentralizáltabb me-
nedzsmentje és igazgatása kívánatos. A nem kormányzati szerepl ők szerepét
erősíteni kell csakúgy, mint a helyi és regionális önkormányzatok kezdeménye-
zéseit.
— Gyakorlatilag azonban a legnagyobb kihívás a nemzeti, regionális és helyi köz-
igazgatás és önkormányzat kapacitását éri a kívánatos EU környezeti politikák
és standardok végrehajtása során. A közigazgatási struktúra modernizációjára
van szükség, hogy a helyi és regionális környezeti igazgatás és az önkormány-
zatok képesek legyenek fogadni az EU és más nemzetközi támogatásokat.
— Nagyon fontos a degradált területek környezeti rehabilitációja.
— Különösen szükséges a transznacionális együttm űködés az olyan nagymérv ű
közös er ő források és környezeti—természeti és kulturális vagyonok esetében,
mint az Adriai- és a Fekete-tenger, az Alpok és a Kárpátok.
— Néhány esetben a privatizációt össze lehetne kötni a környezeti rehabilitációval
oly módon, hogy a szerz ődések — megfelel ő privatizációs árengedmények beépí-
tésével — magukba foglalják a szennyezés csökkentésének kötelezettségét is.
— Rengeteg oktatási erő feszítésre és helyi kezdeményezésre lesz szükség az em-
berek saját környezetükre irányuló attit űdjeinek megváltoztatásához.
E.2) A természeti örökség kezelése
A természeti örökség minden országban fontos részét képezi a környezeti állapot-
nak és az élő környezetnek. A biodiverzitás és a természeti örökség általában az
ipar, az intenzív mező gazdaság, a közlekedés és urbanizáció, illetve a turizmus
egymással ellentétes hatásainak van kitéve. A hatékony meg őrző politikák a
biodiverzitás fenntartását, és a természeti örökség védelmét célozzák meg, amelyek
hangsúlyos pontként szerepelnek minden hosszú távú fenntartható fejl ődési, jövő-
képben.
A VISION térségben óriási a biodiverzitás. Az Alpok és az Alpokalja vegetációs
közösségei, az eredeti erd ők, vizes területek, tő zegmocsarak és tavak, a Duna és a
többi kisebb folyó partját takaró erd ők, a homokdűnék, az Adriai- és a Fekete-
tenger partvidékét övez ő egyedi természetes környezetek Európa e részén a termé-
szeti örökség igen gazdag képét alakítják ki. Azonban minden országban komoly
problémát jelent a természeti környezet meg őrzése, és az egyedi természeti környe-
zetek és tájképek degradálódásának veszélye fenyeget.
A természeti örökség legértékesebb részeinek meg őrzéséhez az intézményi felté-
telek már biztosítottak. A keleti VISION térségben egy kiterjedt nemzeti park háló-
zatot hoztak létre. A nemzeti parkok területének aránya az egyes országok területé-
hez viszonyítva lényegesen magasabb e térségben, mint Európa nyugati felében. Az
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 233
Európában nemzeti parkként deklarált összes terület több mint fele a VISION tér-
ségben található. Azonban a nemzeti parkok irányítása és fenntartása sok kívánni-
valót hagy maga után.
Kevésbé kiterjedt a védett kulturális tájak hálózata. Jóval komplexebb szabályo-
zásra és ellenőrzésre van szükség a s űrűbben lakott és az intenzívebb emberi tevé-
kenységgel rendelkez ő térségek esetében. A nyugati országokban a védett kulturális
tájak adják a védett területek nagy részét. A keleti országokban azonban arányuk
jóval kisebb, néhány országban alig létezik (Moldova, Románia, Bulgária).
Különös figyelmet kell helyezni azon térségekre, ahol a nagy érték ű természeti
ökoszisztémákat, környezetileg érzékeny térségeket vagy kulturális tájakat termé-
szeti csapások veszélyeztetik (pl. árvíz, aszály, erózió, t űz, földrengés és földcsu-
szamlás). Meg kell határozni, és regisztrálni kell az ilyen veszélyeknek kitett térsé-
geket, és megfelel ő művelési, építési, védelmi és vészhelyzetre vonatkozó szabá-
lyozást kell kidolgozni.
A kárpótlás (privatizáció) a természeti örökség védelmének új kihívása. Számos
olyan területet kapott vissza az eredeti tulajdonos, vagy annak leszármazottai,
amelyeket az elmúlt évtizedekben védett tájjá vagy a védett területek más formájá-
vá nyilvánítottak. A legtöbb kormány nem rendelkezik a szükséges jogi és financiá-
lis eszközökkel, amelyekkel a természetvédelmi célkit űzéseket figyelembevev ő
művelésre motiválhatná vagy kényszeríthetné az új tulajdonosokat.
A legértékesebb ökoszisztémák nagy része a határ menti térségekben helyezkedik
el. A határok tradicionálisan folyók mentén, hegygerinceken futnak, ezek a terüle-
tek e biotópok evolúciójához a legmegfelel őbb helyet nyújtják. Ráadásul a határte-
rületek — különösen a keleti országok nyugati határai — évtizedeken keresztül tiltot-
tak voltak a turizmus, utazás és a gazdasági tevékenységek számára. Ez id ő alatt az
ökoszisztéma zavartalanul és érintetlenül fejl ődhetett.
A hatalmas károkat okozó és emberi áldozatokat is követel ő nagy árvizek mint —
1997 nyarán az Odera térségében — rámutatnak arra, hogy az árvíz-megel őzési in-
tézkedések transznacionális feladatok. A teljes vízgy űjtő terület hosszú távú tér-
ségmenedzsmentje szükséges a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében. Hason-
lóan fontos és transznacionális természet ű feladat a szárazság csökkenté-
se/megel őzése.
Politikai lehetőségek:
— A VISION térségben a nemzeti parkok hálózata jól kiépítettnek t űnik. Követke-
zésképpen a keleti VISION országoknak a jöv őben a szabályozások érvényesí-
tésére, illetve a védett területek engedékenyebb típusaira, mindenekel őtt a vé-
dett kulturális tájakra kell helyezni a hangsúlyt.
— Meg kell fontolni a privatizált földek egy részének a helyi, regionális és köz-
ponti kormányzatok vagy nem kormányzati szervezetek általi visszavásárlásá-
nak lehetőségét, hogy elő lehessen segíteni a védelmezési szabályozások ki-
kényszerítését. A költségvetési alapokból egy bizonyos összeget e célra kell
fordítani.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
234 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— Számos határ menti térségben ajánlott határokon átnyúló természetvédelmi
területek létesítése.
— A transznacionális árvíz-megel őzési programoknak meg kell jelölniük az egyes
folyók vízgy ű jtőterületein az árvíz által leginkább veszélyeztetett térségeket. A
meglév ő árvízkockázatot speciális területi tervezéssel és a mez őgazdaság, er-
dőgazdaság, várostervezés, rekreáció és vízellátás földhasználatra vonatkozó
intézkedésekkel csökkenteni kell. Megfelel ő és széleskör ű transznacionális ter-
veket kell kidolgozni az egész vízgy ű jtőterületre a szükséges eszközök és a
megcélzott intézkedések végrehajtása során felmerül ő költségek meghatározá-
sával.
E.3) A kulturális örökség kezelése
A kulturális örökség egy olyan fogalom, amely az építészeti örökségen túl tekint,
és amelyben nem dominálhat kizárólagosan a múlt. A kulturális örökség a regioná-
lis, nemzeti és európai identitás sarokköve. Ezzel összhangban e kérdést a területi
tervezésnek összetett módon kell megközelítenie.
A VISION térség egész területén nagy kultúrák voltak jelen, ezt tanúsítja a közös
építészeti, régészeti, emlékm űvi és történelmi örökség. A római, velencei, bizánci-
ortodox, ottomán kultúrák, de a nyugati keresztény és a zsidó m űvészet korszakai is
kisebb-nagyobb mértékben jelen vannak minden közép- és délkelet-európai ország-
ban. A CADSES térségben a történelem folyamán végbement hatalmas változások
eredményeként számos m űvészeti iskola vagy egyén dolgozott egy országnál több
helyen. A kultúrák irányait fontos munkák jelzik, és a kulturális örökségre, illetve
annak területfejlesztési hasznosítására a közös aktivitás megvalósításának területén
rengeteg transznacionális együttm űködési lehetőséget kínál: például turizmus, von-
zó belső beruházások.
Az elmúlt évtizedben annak ellenére, hogy ritka volt a m űemlékek és templomok
szándékos lerombolása (kivéve Albániát és a Szovjetuniót, illetve kés őbb a háborúk
és konfliktusok idején a Balkánt), a nem megfelel ő használat és a gondatlan kezelés
hatalmas károkat okozott a történelmi és kulturális örökségben. A várostervezés és
a tervezési technológiák, a kizárólag hatalmas lakótelepekben, nagy terekben és
széles sugárutakban való gondolkodás elpusztította a kulturális örökség számos
darabját.
A keleti VISION térségben számos területen egynél több nemzetiség él különböz ő
kulturális örökséggel, és vannak olyan területek is, amelyeken olyan nemzeti és
vallási csoportok éltek a múltban, melyek már nem élnek ott. E nemzetiségek kultu-
rális örökségének megőrzése a jelenlegi lakosok feladata.
A VISION térségben a nemzetek többsége történelmük nagy része során vidéki és
agrártársadalom volt. Következésképpen a vidéki és falusi kulturális örökség lega-
lább olyan fontos számukra, mint a városi.
A kulturális örökség védelme és er ősítése a turizmus fontos er őforrásává fog vál-
ni. Mindez tisztán látható a művészeti városok és az építészeti, történelmi és m ű-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 235
emléki érdekességek központjainak felkeresését magába foglaló idegenforgalmi
csomagok iránti növekv ő érdeklődésből.
A kulturális örökség meghatározása, védelme és er ősítése nem mindig követi a
közös, egybehangzó és szigorú tudományos, m űszaki és igazgatási irányelveket.
Ezek a különbségek mindenekelőtt a műemlékek azonosításának és katalogizálásá-
nak módszertanában fedezhet ők fel, amelyek a történelmi, építészeti, régészeti és
monumentális örökség részét képezik. Különböz ők az e munkáért felel ős kormány-
zati intézmények (nemzeti vagy regionális szint ű) profilja és hatásköre. Más és más
a monitoring módszer, illetve a védelemre vonatkozó törvényben meghatározott
kötelezettségek betartása és annak számonkérése.
A kulturális és m űvészeti értékek egy része jelenleg ki van téve annak a veszély-
nek, hogy esetleg kár éri a piacgazdaságba történ ő átalakulási folyamat nem meg-
felelő szabályozása miatt (m űvészeti tárgyak megsemmisülése vagy csempészete).
A legnehezebben megoldandó probléma általában a megfelel ő alapok hozzáfér-
hetősége. Az érdekek és programok egyértelm ű meghatározásának kell alkotnia
azokat az általános alapokat, amelyeknek biztos gazdasági megtérülést kell produ-
kálniuk.
A CADSES országokban rengeteg olyan m űemlék vagy térség található, amelyet
az UNESCO világörökségként ismert el. A világörökségként való deklarálás igen
fontos a gyakorlati hatások (védelem és felújítás), illetve a promóció és az image
közvetítés hatékonysága miatt.
Politikai lehetőségek:
— A történelmi, építészeti, régészeti és m űemlék örökség védelme nem csak kul-
turális érdekeken, hanem fontos politikai és gazdasági tényez őkön is alapul.
Ez a védelem megfelel ő törvényi eszközöket igényel, sikerességét pedig a te-
rületi tervezés különböz ő szintjein figyelembe kell venni.
— A hatékony védelmezési és meger ősítési program mindenekel őtt a történelmi,
régészeti, m űemléki örökség egységeinek meghatározását és elismerését célzó
alapos kutatást és adminisztratív kritériumokat igényel. A helyreállítási munka
m űszaki és tudományos megbízhatósága, valamint a megóvás és javítás admi-
nisztratív rendszere alkotja a szükséges kívánalmakat minden beavatkozás
helyességének biztosításához. A jogi szabályozásnak az egyes m űemlékek vé-
delmét ől fokozatosan kell haladnia azok kulturális együttesei és tájképei felé.
— A jogi és szakmai megállapodásoknak a térség minden országában szükséges
védelmeznie a speciális kulturális örökséget létrehozó nemzeteket és nemzeti-
ségeket, etnikai és vallási csoportokat és azok emlékét.
— A „kulturális vonulatokat" megcélzó koordinált transznacionális beavatkozá-
sok egyszerre erősíthetik a különböz ő közösségek sajátosságait, és kihangsú-
lyozhatják a közös értékek jelenlétét (pl bizánci, zsidó, török vagy német kul-
turális irány).
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
236 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— A falusi építészet, a folklórm űvészet és a mindennapi használatra készített m ű-
vészeti tárgyak a közösségek gazdasági alapjának egy része mellett a helyi és
regionális identitás építésének eszközéül is szolgálhatnak.
— A nemzeti és kulturális értékek jogi védelme fontos és szükséges intézkedés, de
nem terjedhet ki az összes értékre. Az oktatásnak, a helytálló információk ha-
tékonyabb terjedésének hozzá kell járulnia a természeti és kulturális értékekre
vonatkozó társadalmi attitűdök megváltoztatásához.
— A ráfordítás gazdasági megtérülése az újrafelhasználás szempontjából a tu-
risztikai erőforrások fejlesztésével együtt azok a körülmények, amelyek iga-
zolják a közösségi hozzájárulást és a magánberuházásokat. A privatizációs
szerz ődésekben pontosan meg kell határozni a hasznosítás feltételeit, és az il-
letékes hatóságoknak azok szisztematikus ellen őrzésén és felügyeletén kell fá-
radozniuk.
— Az UNESCO deklarációk kivételességének ellenére az új deklarációk megho-
zatalához előzetes megegyezésekre van szükség, azonban mindenekel őtt a je-
lenlegi védelmi irányelvek elismerése az els ődleges.
A területfejlesztési jöv őképek megvalósítása
1) A területfejlesztés intézményi kerete
A területfejlesztési politikában és tervezésben kulcsszerepet játszik az intézmény-
és eszközrendszer kialakítása. Ez nem csak azért lényeges, hogy a célok és célkit ű-
zések végül milyen mértékben teljesíthet ők (végrehajtási képesség), hanem a kez-
detektő l fogva meghatározza a tervezési folyamat fogalmi összefüggését. A célok
felállítása, a célkit ű zések meghatározása és a stratégiák kidolgozása nagymértékben
függ az intézményi háttért ő l. Már a tér felfogását (térség/terület, fizikai/társadalmi
struktúrák stb.) is meghatározza az adott személynek az intézményi struktúrában
elfoglalt helye.
A területfejlesztési politika tárgya a térszerkezet változásába bizonyos célok
mentén történ ő beavatkozás. Három beavatkozási mód határozható meg: a terület-
rendezés, a regionális (gazdaság) politika és a területileg releváns ágazati és funkcio-
nális politikák területi integrációja.
A területrendezés a földhasználat és — részben — az infrastrukturális fejlesztések
(fő leg állami beruházások) speciális térszerkezetével foglalkozó tervezési tevékeny-
ség. A regionális politika a területfejlesztés és az állami infrastruktúra-fejlesztés
pénzügyi ösztönz ő inek és költségvetési eszközeinek kerete. Az ágazati politikák
nyilvánvalóan jelent ő s hatással bírnak a területfejlesztésre, ezért szükség van e
politikák célkitűzései és a területfejlesztési politika célkit űzései közötti alapvető
harmonizációra.
A keleti VISION országokban a politikai változásokat követ ően a területi beavat-
kozás mindhárom módjának jelent ős nehézségekkel kellett szembenéznie.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 237
A területrendezés számára a legfontosabb kihívást a megváltozott tulajdonosi, jo-
gi és piaci feltételek jelentik. Ez különösen a városrendezésre igaz. A szocialista
időszak alatt kidolgozott terveket nem lehet az új körülmények között megvalósíta-
ni. A tulajdonosi helyzet — gyakran — még nem teljesen tisztázott. A hatóságok
szembekerültek az ingatlanértékelés problémáival, az új tulajdonosokat nem lehet
mindig egyértelműen azonosítani, és a bírósági procedúra évekig is eltarthat. A
mezőgazdasági fbldek állapotának és átalakítási lehet őségeinek további tisztázására
van szükség. A helyi önkormányzatok nem rendelkeznek az ingatlanpiac irányítá-
sához szükséges pénzügyi eszközök felett.
A területrendezés másik nehézsége a jogi, igazgatási és tervezési rendszerben való
bizonytalan meghatározottsága. A központi tervezés hierarchikus rendszerét fel-
számolták, de a különböző szinteken meghozott döntések közötti új kapcsolatokat
nem határozták meg egyértelm űen. Számos országban a helyi önkormányzatok
terveiben nem megfelel ően tisztázott az alapvet ő nemzeti, vagy szélesebb nemzet-
közi érdekek teljesítése kikényszerítésének jogi útja. Mindamellett, tekintettel a
jelenlegi és elkövetkezendő robosztus területi változásokra, a földhasználat és az
infrastruktúra területi megjelenésének ellen őrzésére sürgősen létre kell hozni egy
működőképes területrendezési rendszert.
A legtöbb ország a politikai változásokat követ ően újraszabályozta a területrende-
zést. Ezek közül számos ideiglenes jelleg ű, és nem veszi teljes mértékben figye-
lembe a megváltozott feltételeket. A legtöbb országban átfogó új szabályozásra van
szükség, amely meghatározza a kormányzati, gazdasági és társadalmi struktúrában
a regionális és területrendezés új helyét.
A regionális politika jelent ős kiigazítására van szükség. A központi tervezés haj-
dani rendszere cs ő döt mondott, annak módszere és eszköztára (hatalmas állami
ipari beruházások megvalósítása, nagy összeg ű támogatások és ártorzítások, költ-
ségvetési bértámogatások a preferált térségeknek stb.) már nem alkalmazható to-
vább. Az országok többségében nincs több évre szóló költségvetés, s őt az éves
tervet is többször módosítani kell. Ilyen feltételek között korlátozott bármilyen
belátható időtávra szóló regionális gazdaságpolitika lehet ősége. A költségvetés-
tervezésben alig alkalmazzák a programozási módszereket. Mind nemzeti, mind
regionális és helyi szinten meg kell kezdeni a kormányzati finanszírozás és a költ-
ségvetés-tervezés intézményi átalakítását és módszertani megújítását. E téren támo-
gatni kell a kezdeményezéseket, és a megfelel ő tapasztalatoknak publicitást kell
kapniuk.
A területfejlesztés jöv ő képe c. fejezetben felvázolásra kerültek a VISION térség-
ben a területfejlesztésre váró kihívások, amelyek rámutatnak a területileg illetékes
ágazati politikák sokkal intenzívebb koordinációjának és integrációjának szüksé-
gességére. A szektorális döntések minden szinten (szupranacionális, nemzeti, regio-
nális és helyi) hatással vannak a térszerkezet fejl ődésére. E politikák közötti hori-
zontális koordináció elő segítheti azon intézkedések hatékonyságát, amelyek a
VISION térség egészének gazdasági és társadalmi kohézióját szolgálják.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
238 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A három beavatkozási mód közötti kapcsolat vonatkozásában a területfejlesztési
jöv őkép fő célkitűzései a következő korrekciókkal jellemezhet ők.
— az illetékes ágazati politikák területi és ágazati integrációja irányába mutató
területrendezés szélesebb kör ű elismerése,
— a regionális politikának az infrastruktúra-fejlesztés magába olvasztása felé
mutató kiterjesztése, és
— a területrendezés és a regionális politika célkit űzéseinek, eszközeinek és fo-
lyamatainak harmonizációjának biztosítása.
Ebben az új rendszerben megfelel ő helyet kell találni a határokon átnyúló és a
transznacionális területi tervezés számára is. A területi tervezési rendszer integrált,
rendszeresen alkalmazott részévé kell válnia. A tervezés e területére különösen
igaz, hogy a részt vev ő országok intézmény és eszközrendszere kulcsszerepet tölt
be. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az intézményi struktúra megegyez ősége vagy
különbözősége a transznacionális együttm űködés létrehozásának egyetlen kritériu-
ma. Ebben a kontextusban különösen két terület fontos: az infrastruktúra-fejlesztés
és a regionális politika strukturális (finanszírozási) eszközei és ösztönz ői. Ezek
nemcsak a különböző országokhoz tartozó partnerek közötti együttm űködés számá-
ra fontosak, hanem a közösségi politika (mint a Strukturális Alpok végrehajtása)
vonatkozásában az Európai Közösséggel való együttm űködés számára is.
Mint fentebb vázoltuk a VISION országok „politikai piacán" nem fordítanak kell ő
figyelmet a területfejlesztési politika megértésének á tfogó jelentőségére. Néhány
ország esetében (és ezek között vannak nemcsak csatlakozásra jelöltek, hanem
tagállamok is) az EU keretében történ ő transznacionális tervezési gyakorlat segít-
heti annak nemzeti vonatkozású fejlesztését is.
Három alapvető aspektus alkotja a VISION dokumentumban vázolt célkit űzések
megvalósításának alapjait:
— a különböző szinteken elhelyezked ő szerepl ő k érdekeik és autonómiájuk dön-
téseik során történ ő kifejtésével és érvényesítésével vesznek részt a megvaló-
sításban (szubszidiaritás — a szerepl ők),
— a transznacionális területi tervezés meghatározott területi és tematikus kon-
textusa (a területi kontextus),
— a stratégia megvalósítására rendelkezésre álló eszközök választéka (az eszkö-
zök).
a) A szereplők: a régiók és a területi közigazgatási szervek szerepe és funkciója
Az elmúlt 10 évben minden keleti VISION országban (beleértve a volt NDK-t is)
jelentő s változások mentek végbe a helyi önkormányzati rendszerben és a területi
közigazgatásban. A legtöbb országban a területi közigazgatási rendszer reformjának
fő célja a hierarchikus és centralizált rendszer megszüntetése, a helyi önkormányzat
legalsó szintjének, azaz a városoknak és községeknek a meger ősítése volt. A politi-
kai rendszerváltást követ ő első öt évben mérsékl ő dött a területi középszint hatalma
és hatásköre, a hierarchikus függ őség viszonya megszűnt. Néhány országban a
választott területi szint ű önkormányzatot teljesen felszámolták, csak a központi
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 239
kormányzat maradt meg; ha a választott testületek túlélték is a rendszerváltást,
hatáskörüket jelent ős mértékben szűkítették. Számos országban a volt nagy közsé-
gek jelentő sen szétaprózódtak, aminek eredményeként a mai községek méretei jóval
kisebbek. Gyakorlatilag mindenhol a helyi szint maradt az egyetlen központi kor-
mányzat alatti, kiterjedt autonóm hatáskörrel rendelkez ő kormányzati szint.
A gazdasági fejl ő dés területi polarizációját és a keleti VISION országok többsé-
gében tapasztalható növekvő területi egyenl őtlenségeket tekintve az átmeneti orszá-
gok politikai—közigazgatási rendszerében a hiányos vagy gyenge területi szint foko-
zatosan egyre jelent ő sebb kérdéssé válik. A legtöbb helyen már létrehozták az új
területi középszinteket, vagy kialakításuk most van folyamatban, bár néhány or-
szágban ez nem ölt választott helyi önkormányzati jelleget. Más országokban a
meglévő — kisebb — régiók együttmű ködését támogatják. Sem politikai lehet ősége,
sem indoka nincsen annak, hogy bizonyos politikai szervezeti modelleket el őírjunk
a keleti VISION országok számára. Néhány követelményt azonban támasztani kell.
A területi intézmények kialakításának garantálni kell a következ ő (minimális) fel-
tételek javítását:
— a területi információ megfelel ő regionalizációját;
— a regionális kezdeményezések mobilizációját;
— a regionális és helyi szerepl ők felhatalmazását az önkéntes nemzeti, határon
átnyúló és nemzetközi együttm űködésekre;
— az EU regionális politikájának (partnerség, programozás, társfinanszírozás)
végrehajtását.
A fenti követelményeket figyelembe véve kell megvizsgálni az új intézményi há-
lózat megvalósításának irányát az adott országokban.
Az Európai Unió regionális politikája a régiókon alapul, amelyek mint tervezési,
programozási, finanszírozási és controlling, fejlesztési és határon átnyúló együtt-
működési egységek a közösségi támogatás célterületei. A csatlakozó országoknak
meg kell határozniuk saját NUTS egységeiket (többségük már megtette), mely
egységekre vonatkozóan információkat kell összegy űjteniük, és fejlesztésükre prog-
ramokat kell kidolgozniuk. Regionális szint(ek)en professzionális tervezési, prog-
ramozási és végrehajtó ügynökségeket és különböz ő társadalmi, valamint érdek
csoportok képvisel őiből felállított felügyel ő szerveket lehet létrehozni, a fennálló
közigazgatási rendszer megváltoztatásának szükségessége nélkül. Hosszú távon
természetesen ésszerű és kívánatos a közigazgatási szerkezet és a fejlesztési, prog-
ramozási egységek harmonizálása.
b) A területi kontextus: a szubtérségek meghatározása, és szükségleteikkel
összhangban a politikai lehetőségek érvényesítése
A területfejlesztési jöv ő kép a VISION térségre, mint egységes egészre került ki-
dolgozásra. Nem tesz különbséget az Európai Unió tagállamai és a térség többi
országa között. Minden ország részese a jöv őbeli európai integrációs folyamatnak.
Ugyanakkor azonban néhány szembet űnő földrajzi és gazdasági különbség sajátos
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
240 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
címzést és megközelítést kíván meg. A VISION dokumentum kidolgozása során e
sajátos térségek két típusa került meghatározásra:
— Nagytérségek: több ország olyan régióit tömörítik, amelyek hasonló vagy
egymást kiegészítő gazdasági szerkezettel rendelkeznek, vagy a múltban szo-
ros gazdasági kapcsolatokat és együttm űködési partnerkapcsolatokat alakítot-
tak ki. Ezek a transznacionális térségek, melyek a kapcsolatok újjáélesztése
révén a dinamikusabb fejl ődéshez elegend ő gazdasági lendületet kapnának, és
így határozottabb szerepet és funkciót tölthetnének be a jöv őbeli európai gaz-
dasági térben.
— Határ menti kisebb térségek: ahol a különböz ő országok területei találkoznak,
ahol a közlekedés, illetve más infrastrukturális fejlesztések, vagy a környezet
sajátos problémái felmerülnek. Itt a megoldáshoz létfontosságú mind a nagy-
mérvű transznacionális, mind a regionális szint ű határon átnyúló együttm űkö-
dés. E térségek „határon átnyúló akcióterületekként" írhatók le.
Ennek megfelel ő en a VISION térségben a transznacionális területi együttm űkö-
désnek különböz ő szintjei vannak. A horizontális (ágazatok közötti) együttm űködé-
si funkció mellett ugyanilyen fontos a vertikális (szintek közötti) munkamegosztás,
illetve a területfejlesztésbeli és a területi tervezésbeli együttm űködés. A szintek
közötti munkamegosztásnak a szubszidiaritás elvén kell alapulnia.
A fent említett kritériumokkal összhangban meghatározható térségek bármelyiké-
nek, a nagytérségeknek éppúgy, mint a kistérségeknek a területi fejlesztésével kap-
csolatban különböz ő elvárások fogalmazhatók meg. A területfejlesztés jöv őképe c.
fejezetben meghatározott politikai lehet ő ségek alkothatják az alapját ezen igények
megközelítésének. Az egyes térségekben a szerepl ők feladata meghatározni és al-
kalmazni azokat a politikai lehet ő ségeket, amelyek speciális feladatuk számára a
legalkalmasabbak, s egyben a legtöbb haszonnal járnak.
c) Az eszközök: a területfejlesztési politikai lehet őségek alkalmazásának
irányai
A központosított tervgazdaság id őszakában az er őforrás allokáció ágazati és ipar-
ági elosztáson alapult. A tervcélokat és a pénzügyi eszközöket szektorális alapon
osztották el, a területi dimenzió csak alárendelt szerepet játszott, ha egyáltalán fi-
gyelembe vették. A piacgazdaságokban, és különösen az Európai Unióban a területi
dimenziót a versenypolitika szempontjából jóval semlegesebbnek tartják, mint az
egyes iparágakat és szektorokat, ezért a strukturális politikának sokkal megfelel őbb
célterületei. Bár a gyakorlatban az ágazati megfontolások még fontosak, néha do-
mináns szerepet játszanak, azonban a strukturális politikák területi dimenziójának
jelentősége folyamatosan növekszik.
A privatizáció, a piaci környezet, az ágazati szervezetek közötti éles választóvonal
eltű nése és a régiók közötti egyre növekv ő egyenlőtlenségek minden keleti VISION
országban a kormányzati ágazati és költségvetési rendszer megváltoztatására szó-
lítanak fel. Minden országban történtek változások, de a regionális politika végs ő
formája még nem tisztult le teljesen.
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 241
A volt tervgazdaságok ár-, adó- és jövedelemszabályozási rendszere azzal, hogy
alacsonyan tartotta a munkaer ő, a telephely és az infrastrukturális szolgáltatások
árát, automatikusan el ősegítette az ipar területi terjedését, és hozzájárult a maximá-
lis számú munkahely létrehozásához. Az újonnan bevezetett adórendszert, amely
jelentősen megdrágítja a munkaerőt és más termelési tényez őket, nem úgy tervezték,
hogy megfeleljen e sajátos funkciónak, s őt néha pont ellenkez őleg hat. Következés-
képpen az elmaradott térségek fejlesztéséhez, a versenyképes fejl ődés infrastrukturális
előfeltételeinek megteremtéséhez, a szerkezetváltás el ősegítéséhez és a magas mun-
kanélküliséggel küzdő térségekben a munkahely teremtés támogatásához regionális
gazdasági ösztönz ő rendszerre van szükség.
-
A VISION országok többségében léteznek ilyen és hasonló célokat szolgáló költ-
ségvetési eszközök és hitelek. Ezek a pénzügyi eszközök azonban különböz ő mi-
nisztériumok között oszlanak meg, szétaprózottak, és néha rosszul koordináltak.
Ezért hatékonyságuk alacsonyabb, mint amilyen koordinált esetben lenne. Ésszer ű
és kívánatos a különböz ő költségvetési juttatásokat és forrásokat összevonni egy
vagy néhány területfejlesztést szolgáló alapba, és biztosítani szétosztásuk harmoni-
zált ellenőrzését. Ezen allokatív funkció legjobb telepítési helye egy közvetlenül a
miniszterelnök alá rendelt területfejlesztési szervezet lenne (pl. Franciaország),
vagy egy (nem ágazati) gazdasági minisztérium. A megvalósítandó eszközrendszer
azonban nagymértékben függ az egyes országok kormányzati struktúrájától. Fontos,
hogy az adott kormányzati szervezeteknek kell értékelniük a különböz ő kormány-
zati politikák és intézkedések területi hatásait, és olyan pozícióban kell lenniük,
hogy azokat ténylegesen befolyásolni tudják.
A nemzeti területfejlesztési alapok megléte az EU strukturális alapjaihoz történ ő
jövőbeli csatlakozás előfeltétele is, amikor majd lehet ővé válik a közösségi támo-
gatások társfinanszírozása. A kidolgozott programokra épül ő koncentráció és allo-
káció, mint a strukturális alapok másik kritériuma, ugyancsak figyelmet érdemel,
nemcsak az EU által támogatott projektek esetében, hanem a nemzeti források el-
osztását illetően is.
Az EU alapok elosztási folyamata diszkrecionális (megítélés szerinti) és nem au-
tomatikus. Ez azt jelenti, hogy minden egyes programot és projektet egyenként
vizsgálnak meg és értékelnek, nincsenek eleve támogatandó projektek. Ajánlott ezt
az elosztási elvet alkalmazni a nemzeti alapok esetében is. Ez csak decentralizált
módon vihető véghez, ezért területi szinten nagyon fontos a regionális fejlesztési
tanácsok vagy valamilyen hasonló szervezetek létrehozása. Ezek a szervezetek
sokkal jobban ismerik a helyi problémákat, és helyesebben tudnak dönteni a forrá-
sok elosztásával kapcsolatban.
A fejlesztési támogatások legmegfelel őbb formája a beruházásokat és munka-
helyteremtést segít ő költségvetési támogatás vagy kedvez ő hitelkondíció. Az adó,
ár és egyéb engedmények versenypolitikai néz őpontból kétes eszközök. A „szabad-
kereskedelmi övezetek" és hasonló intézkedések nem konzisztensek az EU ver-
senypolitikájával, azonban a regionális politika fontos eszközei lehetnek az infra-
struktúrával felszerelt ipari parkok, tudományos—technológiai parkok és egyéb
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
242 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
támogató szervezetek — mint pl. Üzleti Innovációs Központok, „inkubátorházak",
„technológiai parkok", joint venture támogató központok" (SEED) és „logisztikai
központok" — létesítése.
Figyelmet kell fordítani arra, hogy bizonyos egyensúly alakuljon ki az infrastruk-
túra-fejlesztésre és a közvetlen munkahelyteremtést megvalósító kis- és középvál-
lalkozások támogatására fordított összegek között. Bármelyiknek a kiváltsága vagy
figyelmen kívül hagyása csökkentené a hatékonyságot, és gyengítené a regionális
politika pozitív hatásait.
2) Területi integráció
Európa (Oroszország nélkül) a Föld szárazföldi területeinek 4,4%-át, népességé-
nek 10,4%-át foglalja magába. Az európai kontinens stabilitása és biztonsága — és
ezzel szoros kapcsolatban a versenyképessége — a jöv ő globalizálódó politikai és
gazdasági világában csak annak gazdasági, társadalmi, politikai és területi integrá-
cióján keresztül biztosítható. Ezért a VISION térség teljes területe az európai integ-
rációs folyamat területének tekinthet ő, bár — a különböző politikai, gazdasági és
földrajzi tényező k miatt — az integráció sebessége az egyes országok esetében eltér ő.
Az integráció fogalmának számos jelentése van. Ezek közül az egyik a területi
integráció. A területi integráció azt jelenti, hogy az eltér ő földrajzi helyek és térsé-
gek idő , költség és pszichológiai távolságok szempontjából „közelebb kerülnek"
egymáshoz. S űrűbb közlekedési és telekommunikációs hálózatok megteremtését
jelenti, amely lehet ő vé teszi a területek között az emberek, az áruk és az információ
gyorsabb, rendszeresebb és bürokrácia-mentesebb mozgását. Azt jelenti, hogy
amennyire csak lehet a határok átjárhatóvá és áttetszővé válnak. Ezen kívül a váro-
sok, régiók és más területfejlesztési szerepl ők közötti transznacionális együttm űkö-
dési hálózatok kialakulását eredményezi.
Minden szinten és szférában támogatni kell a társulásokat: nemzeti kormányzatok
között, regionális és helyi önkormányzatok között, gazdasági, politikai és kulturális
intézmények között, valamint a vállalkozások között. A városok és régiók közötti
partneri kapcsolatok és hálózatok különösen fontosak. Az 16 000 km szárazföldi
határt figyelembe véve prioritást kell élvezniük a határon átnyúló együttm űködé-
seknek és az eurégiók kialakításának.
A keleti VISION térség közlekedési hálózatában még mindig sz űk keresztmet-
szetet jelentenek a határátkel ő helyek. A térség több mint 50%-a tekinthet ő határ
menti térségnek. Ezért számukra nagy jelent őséggel bírnak a határátkel őhelyek. Az
EU tagállamok közötti határoktól eltekintve, a 15 400 km hosszú határon Összesen
194 nemzetközi határátkel ő hely van, azaz átlagosan 80 km-enként egy. Néhány
határon azonban a helyzet még ennél is rosszabb. Figyelembe véve, hogy a határo-
kon átvezet ő útvonalaknak csak kevesebb, mint 40%-át használják nemzetközi
határátkel őként, a helyzet elfogadható költségek mellett is jelent ős mértékben javít-
ható. Sokkal bonyolultabb a helyzet azonban a folyó menti határoknál. A 3 660 km
folyó menti határszakaszon mindössze 54 híd található (ezek közül 21 volt a hábo-
rút megel őző en a hajdani Jugoszlávia területén). E határszakaszokon az új hidak
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 243
építésének, illetve a régiek rekonstrukciójának, és a tengeri kapcsolatok meger ősí-
tésének els ődleges feladatként kell megjelenniük Ezek megvalósításához nemzetközi
támogatásra van szükség.
A területi integráció egyik legfontosabb el őfeltétele a transzeurópai közlekedési
hálózatok megteremtése. A hálózatok kidolgozása és elfogadása az EU tagállamok-
ban a TEN program, a csatlakozó országokban pedig a TINA program keretében
történik. Az európai közlekedési folyosók és a csatlakozó országok f ő közlekedési
vonalai a nem csatlakozó országok területére is elvezetnek. Amint lehetséges, létre
kell hozni a hálózattervezés együttm űködési keretét az illetékes nemzeti és
szupranacionális intézmények részvételével, amely magába foglalja a térség összes
országát. Ehhez a TINA szerkezete kiindulási pontként szolgálhat.
A környezetvédelem, a szennyezés csökkentése, a természetvédelem és az árvíz-
védelem szintén közös feladatként jelentkeznek. Számos országban a légszennyezés
nagyobb része külföldrő l származik, a felszíni vízforrások — és a vízszennyezések —
jelentős része is az adott ország területén kívülr ől érkezik. Ezért az egyéni, koordi-
nálatlan környezetvédelmi és árvíz megel őzési intézkedések eredménytelenségre
vannak ítélve. 'A természetvédelmi területek és az értékes ökoszisztémák többsége a
határ menti térségekben található. A transznacionális területi tervezés keretében
koordinált intézkedések a részt vev ő országok számára sokkal eredményesebbek
lesznek.
A területi tervezési kérdések nagy része szorosan kapcsolódik az EU csatlakozás-
hoz. A VISION térség 17 államából három EU tagállam, hét csatlakozó ország, hét
pedig még nem kapcsolódott a csatlakozási folyamathoz. Az EU b ővítés időzítése
és módja azonban a térség összes országára hatással lesz. A közösségi joganyaghoz
való alkalmazkodás és csatlakozás, a belépés el őkészítése hatással lesz — és részben
már most is hatással van — az adott országok területi szerkezetére. Még inkább így
lesz ez a csatlakozást követ ő en, amikor alkalmazásra kerülnek a közös agrárpolitika
és a strukturális és kohéziós politika szabályozásai, intézkedései. A b ővítésnek a
jelenlegi tagállamokra is hatása lesz, beleértve Görögországot is, mint a CADSES
térség negyedik EU tagállama. E hatás különösen az EU jelenlegi határainál, az új
tagállamokkal szomszédos térségekben válnak jelent őssé. A hatások természete
nagymértékben függ a régiók versenyképességét ől és gazdasági állapotától. Ezért az
előcsatlakozási periódusban különös figyelmet kell fordítani a térségek strukturális
korrekciójára és megerősítésére. A szakaszos, fokozatos csatlakozási folyamat
minden bizonnyal hatással lesz az addig még nem társult országokra és régiókra (a
külkereskedelmi megállapodásokra, vámokra, utazás és munkavállalási szabályozá-
sokra vonatkozóan). Még a b ővítés első köre előtt intézkedéseket kell tenni, és
megállapodásokat kell kötni, hogy az EU új — és folyamatosan változó — küls ő hatá-
rai mentén maximalizálni lehessen a pozitív, és minimalizálni a negatív hatásokat.
A tapasztalat azt mutatja, hogy helyes volt az a döntés, miszerint a VISION térség
teljes területét egy átfogó programtérségként kell kezelni. A jelent ős különbségek
ellenére a keleti VISION országok rendelkeztek egy bizonyos közös tapasztalattal,
hasonló politikai és intézményi feltételekkel, illetve az átalakulás hasonló kihívá-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
244 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
saival néztek szembe, ennek következtében megfogalmazható a közös stratégia és
jövőkép néhány alapvető eleme. A VISION PLANET partnerei az elkövetkezend ő
évek során élénkíteni kívánják transznacionális területfejlesztési együttm űködésü-
ket. Az ESTIA partnerek szándéka szintén a szorosabb együttm űködés, ezért meg-
fontolásra javasolják a CADSES programtérség ún. INTERREG 111 keretprogra-
mon belül való folytatását.
A Balti-tenger Régió példáját követve a CADSES térségben a területi tervezési
együttm űködés állandósulását és intézményesítését javasolják. A tapasztalat azt
mutatja, hogy a multilaterális intézkedések olyan eredményeket is elérhetnek,
amelyeket kétoldalú intézkedéseknek nem sikerült. A multilaterális megállapodások
alkalmasabbak a területi tervezés Közép- és Kelet-Európában elégtelen pénzügyi és
szellemi erő forrásainak figyelembe vételére. Az ilyen megállapodások, beleértve
mind a tagállamokat, mind a nem tagállamokat, a csatlakozási folyamat állásától
függetlenül szolgálhatják a régiók területi tervez ői közötti párbeszédet, és ezáltal
erősíthetik a kohéziót és az együttm űködést a térségben.
Összefoglalás
A kezdeményezés
A VISION dokumentum a VISION PLANET, INTERREG II C projekt keretében
került kidolgozásra. A kezdeményez ő EU tagállamok Ausztria, Németország és
Olaszország voltak, míg a részt vev ő nem EU tagállamok a következ ők: Bulgária,
Cseh Köztársaság, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Ro-
mánia, Szlovákia és Szlovénia. A dokumentum kidolgozását a német Bundesamt
für Bauwesen und Raumordnung (Építésügyi és Területfejlesztési Szövetségi Hi-
vatal) koordinálta.
A projekt célja az volt, hogy közös stratégiákat, irányelveket és intézkedéseket
fogalmazzon meg a térség területfejlesztése számára, beleértve tizenkét európai
ország teljes területét, illetve öt ország területének egy részét. A dokumentum cél-
kitűzései, tartalma és metodikája több szempontból is hasonlóságot mutat más fon-
tos európai transznacionális területi tervezési és fejlesztési dokumentumokkal. A
hasonlóságok mellett azonban lényeges különbségek is felfedezhet ők, amelyek az
országok eltérő összetételéből fakadnak, valamint a korábbi dokumentumok kidol-
gozása óta megvalósult új fejlesztések következményei. A nem EU tagállamokban a
gazdasági és társadalmi átalakulás jelent ős mértékben el őrehaladt, és ma már sokkal
jobban meghatározhatóak annak területi következményei, de kihívásai is, mint
ezelőtt. Továbbá az európai integrációs folyamat feltételei, követelményei és szaka-
szai is láthatóbbá váltak, területi hatásai sokkal alaposabban elemezhet ők és tervez-
hetők. E változások feltárása a VISION kezdeményezés egyik sajátossága.
A VISION dokumentum két fő részből áll: a „Policy Options Paper" (Politikai
Javaslatok) a területi tervezési együttm űködés legfontosabb célkit űzéseit és politi-
kai lehetőségeit, illetve az intézkedésekhez tartozó javaslatokat foglalja össze. A
„Background Report" (Háttérjelentés) a közös kidolgozási folyamat fontosabb
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 245
megállapításait tartalmazza, és a „Policy Option Paper"-ben megfogalmazott célki-
tűzések és intézkedések megalapozásaként illetve magyarázataként szolgál. A
„Background Report" végs ő formába öntése azonban csak 1999 második felében
várható.
Fő célkitűzések
A területi tervezés és regionális politika f ő célkitűzései közösek a többi európai
országgal és térséggel. A területfejlesztési politikának hozzá kell járulnia a régiók
versenyképességéhez, hatékonyságához és növekedéséhez; segíteni kell az országok
közötti és az országokon belüli gazdasági és társadalmi kohéziót; biztosítania kell a
természeti és kulturális örökség meg őrzését, a környezet védelmét és a fenntartható
fejlődést. E célkitűzéseket azonban sajátos feltételek között kell megvalósítani. A
térség országainak politikai, társadalmi és gazdasági átalakulása során az egyes
célkitűzések között ma még számos ellentét tapasztalható. Mindezt súlyosbítják az
országok között húzódó hosszú szárazföldi határok, továbbá az egymástól való
hosszú ideig tartó politikai és gazdasági elszigeteltség, ami csak egy további célki-
tűzéssel, a területi integráció érvényesülésével oldható fel.
A területfejlesztés távlata
A területfejlesztési politikák egyik sarokköve, hogy tekintettel a meglév ő szerke-
zetek determináló hatására, az országok többségében tapasztalható csökken ő népes-
ségszámra és a gazdasági er őforrások korlátozott elérhet őségére a fejlesztést nagy-
mértékben a jelenlegi térszerkezetre kell alapozni. A regionális és település struktú-
rában radikális változások nem várhatók, azok inkább a régiók és települések bels ő
szerkezetében mehetnek végbe a jöv őben.
A térszerkezet fejlesztésének legfontosabb feladatai:
— új vidék—város kapcsolat kialakítása az integrált fejl ődés, a strukturális átala-
kulás, illetve a városokban és vonzáskörzetükben a szolgáltatás-kínálat javítá-
sának biztosításával;
— átfogó regionális politika keretében a felmerül ő regionális egyenl őtlenségek
kezelése oly módon, hogy az er őforrásokat a fejl ődésben elmaradott, vagy
komoly strukturális válsággal küzd ő térségekre fókuszáljuk, de a dinamikus,
vezető régiók fejlő désének veszélyeztetése nélkül, hiszen ezek a VISION tér-
ség országai számára létfontosságú nemzeti versenyképesség és növekedés
hordozói;
— a periférikus helyzetb ő l származó akadályok és hátrányok mérséklése újabb
határátkel ő helyek megnyitásával, a határon átnyúló együttm űködések élénkí-
tésével és a közlekedési hálózat megfelel ő fejlesztésével;
— a monokultúrás agrártérségek és az egyoldalú „egyvállalatú városok" gazdasá-
gi és foglalkoztatási szerkezetének diverzifikálása a kis- és középvállalkozá-
sok támogatásával, az endogén er ő források kiaknázásával és a gazdaságpoliti-
ka különböző intézkedéseinek kombinálásával;
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
246 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— a tudás és az információ jobb elérhet őségének biztosítása minden térségben az
oktatási, kulturális és kutató intézetek megfelel ő telepítésével és kialakításá-
val, ezen intézmények hálózatba szervezésével, és a legújabb információs
technológiák felhasználásával;
a települések és a tengerpart menti térségek közötti szervezett kapcsolat létre-
hozása, a tengerparti területi menedzsment m űködésének fókuszába helyezve
az együttműködést és a harmonizált akciókat.
Az elmúlt évtizedben a térség országainak többségében dinamikus urbanizációs
folyamat zajlott le. A városban él ő népesség arányát tekintve nincsen jelent ős kü-
lönbség a térség nyugati és keleti fele között. A keleti városok fejl ődését azonban
elsősorban a közigazgatási funkciók, és az iparosítás határozta meg, míg a szolgál-
tatási funkciók alárendelt szerepet játszottak. Ráadásul a térség több országában
hiányoznak vagy nem eléggé fejlettek a kisvárosok. Az elkövetkez ő években e
városok fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Lazítani kell a városok és települé-
sek túlzottan hierarchikus rendszerén, és az országokon belül a városok között egy
sokkal differenciáltabb, többpólusú vagy több központú hálózat kialakítására van
szükség, ami a specializációra és munkamegosztásra épülhet.
A legtöbb város belső szerkezete ,a gyors átalakulás id őszakát éli. A belvárosi te-
rületek, a város—vidék kapcsolatok 'és a hatalmas lakótelepek funkciói gyorsan vál-
toznak. Számos város nincsen felkészülve ezekre a váratlan és szabályozatlan fej-
leményekre. Az ellen őrizetlen városi terjeszkedés, a túlnépesedés és a társadalmi
szegregáció veszélyei fenyegetnek. Ezen új kihívások kezeléséhez a városvezetés és
tervezés új formáira és eszközeire, illetve a lakáspolitika új kezdeményezéseire van
szükség.
A vidéki térségek térbeli megjelenése és aránya — ugyancsak — többé-kevésbé ha-
sonló a VISION térség nyugati és keleti felében. A vidéki térségekben a legfőbb
különbség a mezőgazdasági foglalkoztatottak arányában és az infrastruktúra fejlett-
ségi szintjében tapasztalható. Néhány VISION országban a mez őgazdasági foglal-
koztatottak aránya magas, ami az elmúlt években még növekedett is. Elkerülhetet-
len a vidéki foglalkoztatás átalakítása, ez azonban nem valósítható meg a vidéki
települések, a földhasználat bels ő átalakítása, illetve az infrastrukturális hálózatok
fejlesztése nélkül. Az elkövetkezend ő évtizedekben ez az egyik legnagyobb kihívás,
amivel a VISION országoknak szembe kell nézniük.
A nemzetközi közlekedési hálózatok fejlesztésére irányuló növekvő erőfeszítések
közös jellemzői a VISION országoknak. Mindenhol prioritást kapott a multimodális
közlekedési folyosók építése, hogy az országos közlekedési hálózatok jobban kap-
csolódjanak a szomszédos országok közlekedési rendszereihez, valamint a közleke-
désfejlesztés jobban megfeleljen a környezeti szabályoknak. A hálózatok fejleszté-
sét a területfejlesztés fő célkitűzéseivel és folyamataival összhangban kell megvaló-
sítani. Az els ődleges feladat a VISION térség keleti és nyugati fele közötti hiányzó
közlekedési kapcsolatok kiépítése. Ugyanakkor javítani kell a VISION térség keleti
részében a közlekedési infrastruktúrákat is, ahol az újra megélénkül ő gazdasági
kapcsolatok hatékony vasúti, közúti, tengeri és telekommunikációs összeköttetése-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 247
ket igényelhetnek. Az országok népességének nagy része számára az elérhet őség a
kisebb térségeken belüli közlekedési lehet őségek (másodlagos hálózat) fejlesztése
és javítása révén biztosítandó. Ebben fontos szerepe van a tömegközlekedés fenn-
tartásának és javításának. A közlekedési hálózat túlzottan hierarchikus és centrali-
zált rendszerét a keresztirányú összeköttetésekkel lehet oldani.
Jelenleg a VISION térségben a telekommunikáció a legdinamikusabb gazdasági
szektor. A közép- és délkelet-európai országok rendelkeznek a kés őn indulók elő-
nyével, mivel telekommunikációs rendszereikben már a legmodernebb technológiá-
kat alkalmazhatják. A telekommunikációs infrastruktúra modernizációja és fejlesz-
tése hatalmas piaci lehet őségeket kínál, és vonzó a külföldi befektet ők számára. A
VISION térségben a városi központokon kívül, hasonlóan az EU országok többsé-
géhez még alacsony a telekommunikáció s űrűsége. Nagyon fontos, hogy a kor-
mányzatok foglalkozzanak az infrastruktúra-fej lesztésnek és az „információs társa-
dalomba" való átmenetnek a területi aspektusával. A gazdasági és társadalmi fejl ő-
déshez előfeltétel a modern telekommunikációs infrastruktúrák és szolgáltatások
elérhetősége a térség minden részében. A m űszaki és gazdaságossági vonatkozások
a beavatkozás lényeges területei annak érdekében, hogy a ritkábban lakott területe-
ken csökkentsük a gazdasági és társadalmi különbségek felhalmozódásának kocká-
zatát. A VISION országok jövőbeli területfejlesztése során ki kell használni a leg-
utóbbi időszak eredményeit (p1. komparatív el őnyöket) a vidékfejlesztés vagy a
vonzó szolgáltató szektor számára. A területfejlesztési politikának hozzá kell járul-
nia e célhoz azzal, hogy növeli a tudatosságot, és támogatja a regionális szerepl őket
a lehetőségek kihasználásában.
A keleti VISION országokban az elmúlt évtizedben jelent ős mértékben javult a
környezet állapota. A termelés visszaesésének, illetve a szerkezetváltás és a kör-
nyezeti intézkedések következményeként a legtöbb szennyez ő anyag kibocsátása
csökkent. A környezet állapota azonban még messze áll a megkívánttól. Emellett a
múlt örökségeként meg kell küzdeni a környezetet ért felgyülemlett károkkal, rend-
be kell tenni az elhagyott külszíni bányákat, ipari területeket, szeméttelepeket. Rá-
adásul, különösen a vidéki térségekben, új veszélyek is jelentkeznek. Még nem
teljesen tisztázott az újonnan privatizált erd ők és természetvédelmi területek hely-
zete, és nincsen megfelel ően biztosítva a nagy méret ű belvízelvezető és öntöző
hálózatok fenntartása. A környezetvédelmi hatóságoknak meg kell birkózniuk a
monitoring feladatával, és a — kisebb, de szétszórtabb — szennyez ő források növek-
vő számával.
A régióban jól kiépített a nemzeti parkok hálózata. Védelmük terén és a szabályo-
zások betartatásában azonban javulást kell elérni. Kevésbé fejlett azonban a védett
tájak hálózata. A védett területek szétaprózottak, többnyire csak elszigetelt pontok,
és csak ritkán tartalmaznak ökológiai folyosókat. A legértékesebb természeti öko-
szisztémák a határ menti térségekben találhatók, ahol különösen kívánatos a közös
— vagy legalább a koordinált — szabályozás és üzemeltetés.
A régió kulturális örökségekben gazdag, és a kultúrtájak nagy változatosságát
mutatja. Megtalálható itt az európai kulturális és m űvészeti korok többségének
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
248 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
emléke, és Európában sehol nem lelhet ő fel a népmű vészet és a vidéki építészet
ilyen gazdagsága. A m űemlékek jelentő s hányada azonban rossz, elértéktelenedett
és pusztuló állapotban van. Regisztrációjuk egyes országokban hiányos, és nincsen
teljesen összhangban az európai normákkal. A keleti VISION régió számos tér-
ségében egynél több nemzet él sajátos kulturális örökséggel, és vannak olyan térsé-
gek, amelyekben ma már nem található nemzetek és vallási csoportok éltek. E kul-
turális örökségek meg őrzése a jelenleg ott él ők feladata.
Megvalósítás
A célkitű zések megvalósításának el őfeltétele a területfejlesztés megfelel ő intéz-
ményeinek, eszközeinek és intézkedéseinek felállítása, létrehozása, melynek három
fő eleme a következ ő :
— a területi—közigazgatási rendszer átalakítása, amely minden szinten képes a
terület- és városfejlesztési intézkedések végrehajtására;
— a területi tervezési rendszer kialakítása, amely alkalmas a területfejlesztés
fontosabb irányelveinek összefogására és koordinálására;
— a pénzügyi és egyéb gazdasági eszközökkel rendelkez ő regionális politika,
amely a területfejlesztés célkit űzéseivel összhangban irányítja a gazdaságfej-
lesztési folyamatokat.
A keleti VISION országok túlnyomó többsége unitárius ország, a közigazgatási
régióknak korlátozott hatásköre van. Ezzel szemben az önkormányzatok viszonylag
széles jogi és pénzügyi autonómiával rendelkeznek. Az elmúlt években a legtöbb
ország intézkedéseket és jogi szabályozásokat kezdeményezett a regionális hatósá-
gok létrehozására és/vagy meger ősítésére azzal a céllal, hogy képesek legyenek
megvalósítani a regionális fejlesztést és területi tervezést, illetve a határ menti
együttműködési projekteket.
A területi és várostervezésnek gazdag hagyományai vannak az érintett országok
többségében. Az elmúlt évtizedekben azonban nem a piaci körülmények, hanem a
központi tervezés rendszerének feltételei között gyakorolták azt. A várostervezést
mindenekelőtt az új ingatlanpiachoz és tulajdonosi feltételekhez, az új társadalmi,
környezeti és pénzügyi szempontokhoz kell igazítani. A területi tervezést szükséges
kiegészíteni a szubszidiaritás új követelményeivel, azaz a nemzeti, regionális és
helyi hatóságok hatáskörének megosztásával, továbbá a tervezésben, fejlesztésben
tapasztalható új folyamattal, ami a társadalmi részvételre épül. A területi tervezési
szakma számára új kihívást, de egyben új lehet őségeket jelent a transznacionális
területi tervezés.
A keleti VISION országokban a piaci er ők megjelenésével feler ősödtek a területi
egyenl őtlenségek. Ezért gazdasági és pénzügyi eszközökre van szükség a kiegyen-
súlyozottabb regionális fejl ődés biztosítása érdekében. Jelenleg a legtöbb országban
szűkösek a területfejlesztésre fordított pénzügyi források, amelyek több kormány-
zati szerv között oszlanak meg. Ezek koordinációja a területfejlesztési célkit űzések
szempontjából nem megfelel ő . A kormányzati struktúrán belül meg kell er ősíteni a
regionális és területfejlesztési politikák szerepét és funkcióját. Ennek módja a kü-
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 249
lönböző országokban azonban azok közigazgatási hagyományaihoz igazodva, eltér ő
lehet. A regionális politika eszközeit ki kell egészíteni a versenypolitika követelmé-
nyeivel, a különböző ágazatok egyenl ő kezelésével és a szubszidiaritás elvével. A
legtöbb VISION ország részesül az Európai Unió PHARE és ISPA támogatásából,
— és a csatlakozást követ ő en — e régiók többsége a Strukturális Alapokból támoga-
tott 1. célkitűzés területeihez fog tartozni. Ezért a regionális politikai eszközöket és
intézményeket ki kell egészíteni a Strukturális Alapok alapelveivel (koncentráció,
addícionalitás, programozás, partnerség). A nemzeti források allokációja során
ugyancsak célszerű ezen elvek alkalmazása, bár a támogatottság kritériumainak
nem szükséges azonosnak lenniük.
A VISION dokumentum elsődleges célkitűzése a területi integráció el ősegítése az
érintett országokban és azok régióiban. A dokumentum kidolgozása során az olyan
transznacionális kérdések kaptak hangsúlyt, mint a határátkel őhelyek számának
növelése, a határon átnyúló környezetvédelem, árvízvédelem, a természeti és kultu-
rális örökség védelme, a közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési együttm ű-
ködések. Egy átfogó területi tervezési célterületnek tekintettük az egész térséget,
nagymértékű változatosságával és számos közös jellegzetességével, illetve a közös
érdekekkel együtt. Ahhoz, hogy a területfejlesztési problémákat közvetlenebbül
kezelhessük, szükség volt néhány kisebb térség meghatározására, amelyekre speciá-
lisabb fejlesztési célokat és feladatokat lehet meghatározni. A hosszú munka során
felhalmozódott tapasztalat, és a még megoldásra váró feladatok sokfélesége azt kí-
vánja, hogy a dokumentum kidolgozása folyamán kialakult együttm űködés tartóssá
váljék.
Fordította: Grosz András
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
250 Vision Planet TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
1. ÁBRA
Országok és régiók a VISION PLANET térségben
(Countries and Regions in the VISION PLANET Area)
vasion E °
~net
• ......,- --) ,
.`'.2
Polska
and\ 1--,,,
-->
.5 \ I
•-:,,,---,
, ,,,,,
Ceskb ..-, '
R ep uh lik> ."-.-ovanská
_..„,_ _„, , ( Repuhlika,
,,,, -s
-"\-.,....',.. ..,....,f_„4„. 56, 13(.1elisava rr- I -71 1 '1 !
7
.....,'" wi.n - 13uct iasi ! II I
alch Magyar III I ' III 1‘.
‘ i I 114.1 ila
•1.1u61.Jaila II " ! 111
+--A,--
udtk 1
. II 1
na I
ercegovIna— , - p Ekt l- 'q • '•. I
e - . .• ,i•. ,. a ,
° • -- - alli IP f1141W 1 11 1 1
—1 1 • °?j' il 1, 1
7 177 47 -, fr: /CL ,^
Országok és régiók a VISION PLANET térségben
A dőlt betűvel szedett országok még nem teljes jogú résztvev ői a VISION PLANET térségnek
I ESTIA partner = ESTIA megfigyel ő
A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 195-251. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Vision Planet 251
2. ÁBRA
Városhálózat, központok
(Urbán Centres System)
vision
~net
A városok funkciói és a nemzeti városhálózatok
• Főváros
O Európai jelentőségű város
ss Országos jelentőségű város
• Regionális jelent őségű város