Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 1-7. p.

    Tér és Társadalom                                                  1997   s 4: 1-7


                              A SIKERES VÁROS
                     (Key Issues for Prosperity of Cities)

                                ENYEDI GYÖRGY

                            Bevezetés: verseng ő városok

   Bizonyos versengés mindég folyt a városok között, hol a hatalomért (főváros,
 megyeszékhely vagy püspöki székhely szerepért), hol gazdasági el őnyökért
 (vásártartás, szabadkiköt ő). Korábban kevésszámú szerepl ő között dőlt el a verseny:
 csak kevés város volt alkalmas egy adott szerepkörre, s a verseny - ritka kivétellel -
 az államterületen belül maradt. Napjaink városversenyében szinte minden város
 részt vehet, s a verseny átlépi az országhatárokat.
   A városverseny általánossá válását gazdasági és politikai változások egyaránt
magyarázzák. A gazdasági folyamatok közül az els ő okcsoport a gazdaság
szerkezeti átalakulása - melynek során a szolgáltatások szektora lett a f ő
foglalkoztató - valamint az iparvállalatok új szervezete - a többtelephelyes
vállalatok, a beszállítói rendszer, a rugalmas termelés. A második: a világgazdaság
globalizációja, a transznacionális nagyvállalatok vezérl ő szerepe. Az els ő okcsoport
azt eredményezte, hogy a gazdaság szinte bárhova települhet, a korábbi, ipari
gazdasági korszak telepít ő tényezői - pl. nagy tömegű munkaerő, energiaforrás,
szállítási útvonalak - zömmel érvényüket vesztették. Az egyes helyek jellemz őinek
és minő ségének kis különbségei már meghatározó jelent őségűek lehetnek az
elhelyezkedési döntésekben. A második okcsoport a városverseny nemzetközivé
válását segítette. Ugyancsak ebbe az irányba hatott a fejlett Európában a
nemzetállam meggyengülése; a nemzetközi integrációk er ősödése, s a másik
póluson: a közigazgatási decentralizáció, a régiók és városok döntési
autonómiájának erő södése.
   A tőke átlépi az országhatárokat, de az egyes országokban különböz ő fejlődési
feltételeket talál. Ez még az integrált Európai Unión belül is igaz: a fejl ődési
tényezők hely-specifikusak. A tényez ők egy része - pl. olcsó munkaer ő,
adókedvezmények - gyorsan módosulhat. Az ezekre alapozó t őkebefektetés mindég
"ugrásra kész", rövid távú, könnyen áttelepíthet ő beruházásokat keres. Az ilyen
tőkét vonzó város felvirágzását gyorsan válthatja fel a hanyatlás. A tartós
emelkedést olyan helyi tényez ő k biztosítják, melyek nehezen módosulnak, s nem
teremthetők meg egy-kettő re mindenütt. Ilyen mindenek el őtt - még a kedvez ő
földrajzi fekvésnél, épített környezetnél és a városi infrastruktúránál is tartósabban -
amit Andersson kreatív régiónak nevezett (Andersson 1985): az információgazdag
környezet, az információáramlási csomópontok, a tudásalapú innovatív ipari
környezet. Röviden: a város lakóinak szellemi t őkéje, tudás-készlete.
                          Enyedi György: A sikeres város
                      Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.

2      Enyedi György                                                 TÉT 1997   s4

                                      Mi a siker?
  A verseny mindég nyerteseket és veszteseket jelent - a nyertesek a sikeres városok.
Ám nem könnyű megmondani, minek alapján min ősülhet egy város sikeresnek.
Jensen Butler (1997) szerint a legfontosabb a város tartós jövedelemgeneráló
       -


képessége. Ez nagyon fontos elem, de nem elégséges siker-magyarázat. El őször is, a
városban el őállított bruttó hazai termék (a GDP) növekedése még nem jelenti
automatikusan a városi polgárok jólétének er ősödését - ez attól függ, hol és hogyan
használják fel a növekményt. Azután: a város nem egységes egészként vesz részt a
gazdasági versenyben, hanem különböz ő érdekcsoportokra bomlik, melyek érdekei
egymással gyakran ellentétesek. A lemaradó városok sem abszolút vesztesek, nem
zérusösszegű játékról van szó: egy városrendszeren belül valamennyi város (persze
különböző mértékben) el őnyt húzhat a versengésből. Számos más város-siker
felfogás is létezik Ashworth Voogd 1996, Brunet 1989, Conti Spriano 1990, Lever
                  -            -                                -


 1992 etc. - melyek általános tanulsága, hogy a sikert els ősorban strukturális
tényezők határozzák meg, s a siker csak több tényez ő egyidejű hatása esetén jelenik
meg.

                                   A siker tényez ői
  A siker tíz, egymással szorosan összefügg ő tényezőjét sorolom fel, melyek
együttes jelenléte biztosítja a város sikerét.
1. A sikeres város képes a gazdasági szerkezet változtatására. Mind a
   világgazdaság, mind a magyar gazdaság szerkezete jelent ősen s állandóan
   módosul. A sikeres város képes a változásokhoz alkalmazkodni, s gazdasági
   szerkezetében az emelked ő, értéknövel ő, multiplikátor hatású ágazatokat
   túlsúlyban tartani. A tartós válságba jutott magyar városokat az elavult gazdasági
   szerkezet megmerevedése, vagy a szerkezet leépülése esetén, az emelked ő
   ágazatokkal való felváltás képtelensége jellemzi. Hogy melyik az "emelked ő"
   ágazat? Ez helytől, időtől függően nagyon különböző lehet. Bailly és Maillat
   (1991) szerint a sikeres városban a szolgáltató szektor kerül túlsúlyba,
   kiszorulnak az ipari funkciók. Hazánkban a poszt-indusztriális korszak még
   kezdeti állapotú, s sikernek számíthat a Nyugat-Európából kitelepül ő, a hazainál
   fejlettebb technológiájú, s jobb piaci pozíciójú feldolgozóipar megjelenése is. A
   tercier szektor el őnyomulása általános jelenség, az egyoldalú ipari szerkezet
   sérülékennyé teszi a helyi gazdaságot, ám feltételezésem szerint a magyar
   városok többségének ipari jellege egyel őre erős marad - ami nem jelent
   foglalkoztatási többséget!
2. A sikeres város szolgáltató szektorában magas az értékhúzó ágazatok aránya.
   Amennyiben a foglalkozási szerkezeten belül a szolgáltatás kerül túlsúlyba, nem
   közömbös, hogy ezen belül milyen a nagy értékhozzáadó ágazatok aránya. A
   szolgáltatások széles köre, amely az alapellátást biztosítja, a városban
   nélkülözhetetlen, de nem a siker jelz ője. Ilyen a javító szolgáltatás, a
   kiskereskedelem, az általános iskola, stb. A siker jele mindenek el őtt a magas
   szintű üzleti szolgáltatások - pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, tanácsadó
   cégek, üzleti szakosodási ügyvédi irodák, stb. - jelenléte. Jelent ős érték-
   hozzáadó lehet ezen kívül a kutatás-fejlesztés, magas szint ű kulturális
   szolgáltatás, fels őoktatás.
                               Enyedi György: A sikeres város
                           Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.


TÉT 1997   s4                                              A sikeres város...      3

3.    A sikeres várost a tudás-alapú termelés jellemzi. A tudás-igényes helyek egyre
    nagyobb szerepet játszanak a jövedelemtermelésben. Egyre több tanulmány
    dokumentálja, hogy az emberi t őke - a társadalom változásra való képessége -
    kiemelkedő szerepet játszik a nemzeti növekedési ráták különbségeinek
    magyarázatában. A magasan kvalifikált munkaer ő jelentős fogyasztó, különleges
    igényeket támaszt a településkörnyezettel, a szolgáltatásokkal, általában az élet
    minőségével szemben. Egyes különösen tudásigényes ágazatok telephely-
    kiválasztásában kifejezetten szerepet játszik, hogy vezet ő munkatársaik
    szeressenek ott lakni. A tudásigényes ágazatok esetében nem csak a munkaer ő
    vándorol a munkahelyekhez, a fordítottja is gyakori.
    A nemzetközi szakirodalom a tudásigény ű termelés kapcsán els ősorban a
    csúcstechnológiát: az elektronikát, az informatikát, a robottechnikát, a
    legkorszerűbb technológia jelenlétét említi. Hazánkban a csúcstechnológia
   nagyon kevés helyen talál magának alkalmas feltételeket. E roppant t őkeigényes
    s kockázatos ágazatban, mind a termékfejlesztést, mind a termelést néhány
    transznacionális vállalat irányítja, ezek legfeljebb néhány beszállító-telephelyet
   nyitnak Magyarországon. A tudásigényes termelésben nagyobb az esély a
   hagyományosabb ágazatok - vegyipar, gépkocsigyártás, gépipar - szélesebb
   városkörben való megjelenésére. Eddig még nem fordult kell ő figyelem a helyi
   hagyományos tudásból táplálkozó, alacsony technológiájú, esetenként
   kézműipari hátterű ágazatok felé, pedig ezek a szerény mérték ű hazai tőkére
    alapozódhatnának, s a kevésbé fejlett régiók városaiban is megjelenhetnek. Az
    alacsony technológia nem primitív technológiát jelent, hanem olyan ipari
   tevékenységet, mely viszonylag kevésbé t őke- és technológia-igényes, az emberi
   szaktudásra támaszkodik, s kiváló min őségű terméket állít el ő. Maskell (1996)
   szerint a fejlett kisterület ű európai országokban nagy a jelentősége az alacsony
   technológiájú, kiváló minőségű termékek előállításának s exportjának. Példaként
   a dán bútoripart és játékipart elemzi, melyek kiváló termékei a fejlett országok
   igényes piacán magas árakat érnek el. Hozzátehetnénk az olasz divatipart, vagy a
   kelet- és közép-olasz gazdasági fellendülést, amely helyi t őkére, helyi
   kooperációs hagyományokra, s kezdetben olyan fogyasztási cikk iparágakra
   alapozódott, melyek technológiája a helyi munkaer ő számára elsajátítható volt
   (bútor-, cip ő- és háztartási csempe-ipar) (Horváth 1993).
4. A sikeres városban erős az innovációs képesség. A sikeres város is
   szakadatlanul rákényszerül gazdasági szerkezetének megújítására. A mai piac-
   vezérelt gazdaságban a termékek életciklusa eléggé rövid, a termék-innováció a
   siker fenntartásának el őfeltétele. Az innovációt létrehozó központok száma
   csekély - hazánkban jószerével csak a f őváros - ám az innováció befogadására
   készen kell állnia a sikeres városnak. Ehhez nélkülözhetetlen a kutatás-fejlesztés
   jelenléte. Új technológia bevezetése, adaptálása nemigen történhet meg
   sikeresen a fejlesztési szakemberek közrem űködése nélkül; a K+F szektor
   nemcsak önálló kutatási eredmények elérését szolgálja.
5. A sikeres városban döntések születnek. A mai gazdasági tér egyik jellemz ője,
   hogy a döntéshozatal, a stratégiai tervezés, az innovációk létrehozása f őleg a
   nagyvárosokba települnek. A nagyvállalati és pénzintézeti központok a profitból
   előnyösen részesülnek, alkalmazottaik magasan kvalifikáltak és magas
                         Enyedi György: A sikeres város
                     Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.

4      Enyedi György                                                   TÉT 1997   s4

   jövedelműek. A helyi döntéshozatal a sikert stabilabbá teszi - ezért van szükség
    kisebb városokban, ahová nagyvállalati vagy bank-központok nem települnek,
    helyi tulajdonú gazdaságra is. Ha a városban m űködő termelő üzemeket vagy
    pénzintézeteket mind kívülről, más városból irányítják, a siker eléggé gyenge
    lábakon áll.
6. A sikeres városban erős és gyarapodó a középosztály. Az új gazdasági szerkezet
    átalakítja a városi társadalom szerkezetét is. Összezsugorodik a
    szakmunkásréteg, részben annak következtében, hogy a szaktudás beépül a
    számítógép-vezérelte technológiák szoftverébe. A tudásigényes termelés,
    különösen pedig a magas szintű üzleti, kulturális, tudományos szolgáltatások
    jelenléte jelentős számú fels őfokú képzettségű, átlag feletti jövedelm ű
    vállalkozót, s alkalmazottat jelent. A növekv ő s remélhetőleg a jövőben
    anyagilag is gyarapodó középosztály jelenléte a város egész fejl ődését serkenti.
    Olyan igényeket jelent fogyasztásban, a szabadid ő eltöltésében, a lakásban, a
    város épített környezetében, melynek hatására a városi kereskedelem, a
    városkép, a városi élet is magasabb színvonalat érhet el. A sikeres város
    társadalmában nemcsak egy szűk gazdag elit, hanem egy szélesed ő középosztály
    is jelen van.
    Ugyanakkor a munkaer ő-szükséglet változásával sokan kiszorulnak a munkaer ő-
    piacról. A sikeres város vidéki, esetleg külföldi bevándorlókat is vonz, azonban
    nemigen tudnak a legális gazdaságban elhelyezkedni. A képzetlen,
    marginalizálódó képesség, a társadalomból kihullók száma is gyarapszik.
    Paradox módon a sikeres városban a társadalmi polarizálódás, a társadalmi
    konfliktusok keletkezése is er őteljes.
7 . A sikeres város nagy érték ű környezetet nyújt. A képzett és kulturálódó
    középosztálynak jelent ős a nem-anyagi értékek iránti igénye. Nem a
    jövedelemszerzés az egyetlen szempontja, hanem az is, hogy jövedelmét vonzó
    kulturális, természeti és épített környezet ű városban kívánja elkölteni. A
     gazdaságilag sikeres város polgárai elvárjál a városi terek esztétikus
    továbbépítését, színvonalas lakásokat, a változatos kulturális életet, a természeti
     környezet védelmét és ápolását, jó iskolákat, közbiztonságot, stb. Ezért igényes
     várospolitika, a színvonalas közszolgáltatások biztosítása els őrendű
    gazdaságfejlesztő tényez ő. A tudásigényes ágazatokban, a magas szintű üzleti
     szolgáltatásokban foglalkoztatott képzett munkaer ő iránt nagy a kereslet,
     nemcsak munkahelyek, hanem városok között is választhatnak. Statisztikai
     adatokkal nehéz meghatározni, hogy melyik város a vonzó, ebben szubjektív
     ítéleteknek, a sikeres városmarketingnek is szerepe van. Az mindenesetre
     figyelemreméltó, hogy Közép-Anglia vagy a Ruhr-vidék szerkezeti válságba
    jutott iparvárosai nem újraiparosítással, hanem a kulturális szolgáltatások
     fejlesztésével keresték a funkcionális megújulást.
8. A sikeres város jól kezeli konfliktusait. A sikeres város - nem gondtalan város!
     Sőt, a siker maga számtalan új konfliktus forrása. Például gyorsan növekszik a
     gépkocsiállomány, új lakások épülnek, növekszik a lakosság, s ezzel nem tart
     lépést az úthálózat és a közm űvek bővülése, állandósulnak a közlekedési dugók,
     stb. Megnőhet a környezetterhelés, romolhat a környezet állapota. Mint már erre
     a városi társadalommal kapcsolatban utaltunk, egyes társadalmi rétegek -
                               Enyedi György: A sikeres város
                           Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.

TÉT 1997   s4                                               A sikeres város...      5

   pl. elavult iparágak szakmunkásai - kiszorulhatnak a munkaer őpiacról; a siker
   vonzására bevándoroltak beilleszkedni képtelen részével együtt marginális
   csoportot alkothatnak, akik jelenléte egy gazdagodó városban különösen
   szembeötl ő, s amelyek a városi önkormányzatoknak s a város civil
   szervezeteinek kezelni kell, azaz a közvélemény által elfogadható szinten kell a
   konfliktusokat tartani. Ha erre a helyi önkormányzat s társadalom nem képes, a
   város társadalmi környezete oly mértékig romolhat, hogy ez a gazdasági
   sikereket is aláaknázhatja. Úgy t űnik, hogy a siker negatív kísér ő jelenségei nem
   kerülhetők el, legalábbis a fejlett európai országokban, az elmúlt 25 évben
   követett neoliberális gazdaságfelfogás, s ennek egyik következményeként a jóléti
   állam leépülése. A gazdasági sikerek árnyoldalaként tartósan elmélyített a
   társadalmi problémákat (Herbert-Smith 1989).
9. A sikeres városnak jelent ősek a küls ő kapcsolatai. A gazdaság nemzetközivé
   válása alaposan megnövelte a városok küls ő kapcsolatait. A hagyományos város
   a közvetlen környezetével - a vonzáskörzetével épített ki kapcsolatrendszert. Az
   ipari forradalom után alakultak ki a városok régión túlnyúló kapcsolatai, az ipar
   nagy távolságból beszerzett nyersanyagai és távoli piacokra szállított
   késztermékei formájában. A mai modern város a világ bármely pontjával
   kapcsolatba léphet, nemcsak eseti kereskedelmi kapcsolatba, hanem tartós
   információs-hálózati kapcsolatba is. A küls ő kapcsolatok annyira fontosak, hogy
   a város-versengés fő színterét jelentik. A sikeres város kedvez ő feltételeket nyújt
   a külső kapcsolatok fejlesztésében: a szállítási csomópontok, légi- és vasúti
   összeköttetések, telematikai hálózatok, információs források, az utazók fogadása
   (szállodai kapacitás) formájában. Fontos a kapcsolatok tartóssága, a város
   betagozódása egy nemzetközi nagyrégió városrendszerébe. Nem mindegy, hogy
   melyikbe, a kelet-európaiba, a délkelet-európaiba, a közép-európaiba, az
   európaiba? Hiszen különböző jellegi impulzusok érhetik, eltérő jellegű
   innovációk érkezhetnek az egyes városrendszerekb ől. A magyar városok közül
   egyedül Budapestnek van esélye az európai nagyvárosi rendszerbe beépülni,
   ezért oly fontos az egész magyar városhálózat számára Budapest sikere. A
   sikeres vidéki városoknak a közép-eur,ópai városrendszerben kell helyet
   találniuk, erős versenytársak között, a dél- és kelet-magyarországi városoknak is,
   amelyek innovációs kapu szerepet vállalhatnak Kelet-és Délkelet-Európa
   számára.
10.A sikeres városban növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás. A fentebb leírt
   tényezők együttes eredménye, hogy a sikeres városokban magas és/vagy gyorsan
   növekszik az egy lakosra jutó bruttó hazai termék. Általában ez a várospolitika
   célja is. A városi önkormányzat azonban csak akkor érdekelt közvetlenül a helyi
   gazdaság fejlődésében, ha nemcsak az ezzel járó többletfeladatokat kell
   vállalnia, hanem a helyben keletkez ő adóból jelentős fejlesztési forrásokhoz jut.
   Amennyiben az adó költségvetési centralizálása er ős, a várospolitikának nem a
   helyi gazdaság fejl ődése, hanem a központosított jövedelemforrásból való
   részesedése az érdeke. Ez esetben a városverseny tétje az elosztó hatalom
   kegyeinek megszerzése. A városfejlesztés és a helyi gazdaság fejl ődése elválhat
   egymástól, konfliktusba kerülhet, egymást gyengítheti. Ez volt a jellemz ő a
   szocialista id őszakra, s ettől még ma sem távolodtunk el teljesen.
                             Enyedi György: A sikeres város
                         Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.

6         Enyedi György                                                             TÉT 1997     s4

    A helyi lakosság sem érdekelt olyan gazdasági fejl ődésben, mely nem b ővíti a
    foglalkoztatást, s alacsonyan tartja a jövedelmeket. Ez is lehetséges, ez az
    értéknövekmény felhasználási módjától és helyét ől is függ.

                                        A sikeres város
  A város-siker tíz tényez őjét összegezve megpróbáljuk meghatározni a sikeres
várost. Azt nevezem sikeres városnak, amelyben növekszik az el őállított jövedelem,
e jövedelem jelent ő s része helyben marad újra-befektetésre, vállalkozói- és személyi
jövedelemre, adók formájában városm űködtetésre és fejlesztésre, a személyi
jövedelemnövekedésb ő l a lakosság széles rétegei részesülnek, s e gazdasági
növekedés nem károsítja a város természeti, épített és kulturális környezetét. A siker
nem megy magától (csak a hanyatlás megy magától), a megszerzett sikerért nap,
mint nap, a városok versenyében újra kell küzdeni. A sikeres települések - városok
és falvak - száma növekszik Magyarországon, Észak- és Kelet-Magyarországon is.
Van, ahol még szigetszer űen jelentkeznek, van, ahol fejlett régiókká, fejl ődési
tengelyekké formálódnak össze. Minél több város lép a sikeresek közé, annál
közelebb jutunk a sikeres Magyarországhoz. A területfejlesztési politikának nagy
figyelmet kell fordítania a település-siker támogatására.

                                            Irodalom
Andersson A. (1985) Creativity and regional development Papers of the Regional Science Association,
  56. 5-20. o.
Ashworth G. J. - Voogd H. (1997) A város értékesítése Budapest, KJK
Bailly A. - Maillat D. (1991) Service activites and regional metropolitan development: a comparative
  study In: Daniels P. W. (Ed.) Service and Metropolitan Development London, Routledge, 129-145. o.
Brunet R. (ed.) 1989 Les villes européennes Montpellier — Paris, RECLUS-DATAR
Cont, S. - Spriano G. (1990) Efetto Citta Torino, Agnelli
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon Budapest, Hircher Rezs ő Egyesület
Enyedi Gy. (1997) Budapest: Return to European. In: Ch. Jensen Butler, a. Shachar, J. van Weesep,
                                                                  -

  (eds) European cities in competition Aldershot, Avebury 274 299. o.
                                                              -

Erdősi F. (1992) Telematika Budapest, Távközlési Kiadó
Herbert D. - Smith D. M. (1989) Social Problems and the City Oxford: Oxford University Press
Horváth Gy. (szerk.) (1993) Régiók és városok az olasz modernizációban Pécs, MTA RKK
Jensen Butler Ch. (1997) Competition between cities, urban performance and the role of urban policy: a
      -


  theoretical framework In: Ch. Jensen Butler, a. Shachar, J van Weesep, (eds) European cities in
                                       -

  competition Aldershot, Avebury 3-43. o.
Lever W. F. (1993) Competition within the European urban system Urban Studies 30, 935-948. o.
Maskell P. (1996) Localised low tech learning Papaer presented at the 28 th International Geographical
  Congress, Den Haag
                               Enyedi György: A sikeres város
                           Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.

TÉT 1997 s 4                                               A sikeres város...      7


      KEY ISSUES FOR THE SUCCESS OF CITIES
                             GYÖRGY ENYEDI

  Recently, each urban seftlement is involved in the international competition of
cities. This rivalry is stimulated by structural changes in the world economy,
globalisation, and the unravelling international integration. Under these
circumstances, success of cities rests on local human resources, flow of information
and propensity of local economy for innovation.
  The main factors of social and economic progress are the followings:
  •     Inclination of local economy to structural changes that involves growth and
        differentiation in the service sector and high tech industries in Hungarian
        cities;
  •     Knowledge-based production and increasing role for local industries of high
        added value (including traditional sectors of specialised skills);
  •     Propensity for innovation and renewal of local economy;
  •     Concentration of centres for economic decision-making and strategic
        planning;
  •     Social stability with strong middle class basis (not excluding the possibility
        of social conflicts as a result of immigration and unemployment);
  •     Attractive natural and built environment (including public services of high
        level);
  •     Successful management of local conflicts such as insufficient infrastructure
        capacities, unemployment and ímmigration;
  •     Integration into international and national networks of cities and flow of
        information, goods, services and persons.
  Local factors specified above must be established and exploited to set up the basis
of permanent innovation and growth of cities to make them successful in a
competitive environment.


Refbackek

  • Jelenleg nincsenek refbackek.


Creative Commons License
A kiadvány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 3.0 licenc alatt jelenik meg.