Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 141-147
A KISKERESKEDELEM TEREI GY ŐRBEN
(The spheres of the retail trade in Győr)
NAGY ERIKA
A kilencvenes évek eleji Magyarországon a kereskedelem vonzotta a legtöbb hazai és
külföldi befektetőt a gazdasági szektorok közül. A szerepl ők száma megsokszorozódott, s
ezzel párhuzamosan szervezeti átalakulás zajlott az ágazatban. Ennek f őbb jellemzői a
dekoncentráció - az új kis- és középvállalatok tömeges megjelenése, illetve az állami
nagyvállalatok egy részének felbomlása következményeként -, a piac feldarabolódása és új
szervezeti formák megjelenése. Ez a gyors növekedési szakasz 1994-95-t ől kezdve átadta
helyét egy stabilizálódó, és a szervezeti koncentráció jeleit mutató fejl ődésnek. Utóbbi
jelenség az állami vállatok átalakulása és privatizációja lezárulásával, továbbá a külföldi
befektetők által megvalósított nagyberuházásokkal magyarázható, míg az el őbbi a
vásárlóerő folyamatos csökkenésével és a piac telít ődésével. A struktúra
stabilizálódásának kezdetét és a koncentrácós folyamat intenzitását tekintve id őbeli
eltolódás mutatkozik Budapest és Északnyugat-Magyarország, illetve az ország többi
része között: el őbbi régiókban az új szakasz korábban kezd ődött.
A szervezeti változások a kereskedelem körébe tartozó tevékenységek jelent ős
bővülésével jártak: egyre több cég vállalt - például márkaképviseletet, s a
külkereskedelemi és a közvetít ői tevékenységet folytató szervezetek száma is gyorsan
gyarapodott. Ennek okai a liberalizációs folyamatban, illetve az ellátandó kiskereskedelmi
egységek számának növekedésében keresend ők. Ugyanakkor b ővült az eladott termékek
köre, és könnyebben elérhet ővé váltak a műszaki cikkek, autók, exkluzív ruházati cikkek
stb. Az elmúlt három évben a kereskedelemhez, illetve az egyes árucikkekhez kapcsoló
szolgáltatások szerepe is növekedett (javítás, karbantartás, a vásárló igényeihez való
igazítás stb.) s ez a tendencia várhatóan meg is marad az er ős verseny és a külföldi cégek
jelenléte miatt, amelyek tevékenysége mintául szolgál a hazai vállalkozók számára.
A vázolt átalakulás legfontosabb centrumai a városok, közülük is a regionális
nagykereskedelmi-elosztó központok. Ezek méretei - területük, lakosságszámuk,
szerepköreik összetettsége - lehet ővé teszi, hogy a kereskedelem térszerkezeti változásait,
a kiskereskedelmi-szolgáltató funkciót ellátó tömörülések hierarchizáltságát és az ezekhez
kapcsolódó mozgásokat a településhatáron belül is vizsgáljuk.
A kiskereskedelem térszerkezeti elemei
A klasszikus megközelítések ingatlan árak és bérleti díjak térbeli sajátosságaira
koncentráltak a kiskereskedelem térszerkezetét alakító tényez ők vizsgálatakor. (Alonso
1971) modellje szerint egyközpontú térszerkezet esetén a cityben a legmagasabbak az árak
- és a költségek -, ezért az itt tömörül ő üzletek nagy érték ű, ritka árucikkeket kínálnak. A
peremek felé haladva az ingatlanárak csökkenésével. változik a kiskereskedelmi egységek
Nagy Erika :
A kiskereskedelem terei Győrben
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
142 Nagy Erika TÉT 1996 .2-3
tevékenysége és alapterülete. Az Alonso-féle elképzelésb ől kiindulva és a központi hely
elméletét felhasználva dolgozta ki (Berry 1967) részletes hierarchikus modelljét. Ebben a
kiskereskedelmi koncentrációk négy szintjét különítette el az önálló, napi cikkeket árusító
vegyesboltoktól a tervezett, specializált üzletekkel és szolgáltatásokkal ellátott
központokig. A két szint közötti átmenetet a napi szükségleti cikkeket és szolgáltatásokat
nyújtó koncentrációk, illetve az egy-egy városrész ellátását biztosító, néhány lakossági
szolgáltatást nyújtó (posta, bank) és specializált üzletekkel rendelkez ő (pékség,
édességbolt, ruházati cikkek) tömörülések képviselik. Berry ezek mellett speciális, nagy
helyigényű funkcionális területeket (épít őipari-lakberendezési, műszaki stb.) és a kivezet ő
utak mellé települt sajátos szerkezet ű tömörüléseket (üzemanyag-kereskedelem,
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) különböztetett meg. Az ingatlanárak mellett azonban
hangsúlyozta a társadalom térbeni szerkezetének fontos telepít ő hatását: az egyes elemek
helyét a potenciális kereslet alakítja, tehát a magasabb hierarchiaszint ű kiskereskedelmi
központok a tehet ősebbek lakónegyedeiben találhatóak meg.
A fenti modellt a kés őbbi kutatások kiindulópontnak tekintették, ám többnyire kritikusan
írnak róla. Ennek oka, hogy számos tényez ő - város-rekonstrukciók, városi
ingatlanpolitika, az üzletek specializációja, a személy- és tömegközlekedés, életmódbeli
különbségek stb. - alakítja még a kereskedelem térszerkezetét. A legtöbb bírálat az európai
geográfusok részér ől érte a modellt, illetve annak érvényességét (Dawson 1983, Daniels
1985). Új, átfogó megközelítést a behaviorizmus adott. A kereskedelem térszerkezetét és a
bevásárlóutakat az érdekelt szerepl ők döntései alakítják: a keresked őké, a lakosságé és a
helyi önkormányzaté (ingatlanbérleti díjakon, városrendezési akciókon, közlekedési
szabályokon keresztül) (van den Berg 1987, Price - Blair 1989).
A kereskedelem térszerkezetére irányuló kutatások a nyolcvanas években kaptak új
lendületet Európában. Ennek oka a "bevásárlóközpont-boom", amellyel új elem, a
tervezett, komplex kereskedelmi és szolgáltató funkciókat tömörít ő, többnyire a város
peremén elhelyezked ő centrum jelent meg a kiskereskedelem szerkezetében. A központok
kettős folyamat eredményeképpen kezdtek gyors ütemben gyarapodni. Az egyik a
hatvanas, hetvenes években Nyugat- és Közép-Európában nekilendül ő szuburbanizáció
(van den Berg, et. al; Enyedi 1988), a másik a kereskedelmi szektorban lezajlott szervezeti
koncentráció. Hatására megindult a kiskereskedelem térbeli átalakulása is, a szektor f ő
terjeszkedési területévé a nagyobb városok peremterületei váltak. A belváros
hagyományos kiskereskedelmi szerepkörének meg őrzése érdekében rekonstrukciós hullám
indult el, amelyet számos közép- és nagyvárosban a sétálóövezetek kiterjesztése kísért
(Monheim 1991). Részben az önkormányzatok lépései, részben a belváros vonzereje
(Klein 1991) a magyarázata annak, hogy törekvéseik sikeresek. A belvárosi struktúra
azonban átalakult: a napi cikkeket árusító üzletek közül csak a nagy áruházak őrizték meg
helyüket; a kisebb üzletek körében specializációs és szervezeti betagozódás volt
megfigyelhető valamely nagyobb vertikális szervez ődésbe.
Az európai nagy- és középvárosok (100 ezernél népesebb települések) kereskedelmében
tehát a szervezeti koncentrációt térbeli dekoncentráció kísérte, els ősorban a szuburbán
peremterületek javára és a belváros rovására. Ugyanakkor a bels ő, sűrű beépítésű
lakóterületeken a kisebb, 50-100 négyzetméteres, szubcentrumok közelében fekv ő
vegyesboltok szerepe továbbra is fontos, különösen hosszú nyitvatartásuk miatt (Price,
Blair, et. al.). Az ingatlan árak emelkedése az üzletek raktározási lehet őségeit is szűkíti a
szuburbán övezeten belül, ezért a városközpontba vezet ő utak mellett jelent ősen
növekedtek a raktározási területek.
Nagy Erika :
A kiskereskedelem terei Győrben
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
TÉT 1996 s 2-3 A kiskereskedelem terei Gy őrben 143
A gy őri kereskedelem szerkezeti változásai
A szervezeti változások els ő szakasza a nyolcvanas évek elején, a szerz ődéses üzletek,
majd a bérletek elterjedésével kezd ődött. Az új üzemeltetési formák els ősorban a
gyengébben ellátott hagyományos beépítés ű lakóövben és a peremterületeken terjedtek el,
és többnyire élelmiszer-, vagy vegyesboltok voltak. A magánszektor másik fontos elemét a
kis alapterületű, ám jó minőségű árut kínáló belvárosi üzletek jelentették, amelyek ruházati
cikkeket és kiegészít őket forgalmaztak. Ezek már ekkor komoly versenyt jelentettek a
nagyobb áruházak számára.
A szervezeti változások 1989-t ől kezdve felgyorsultak. Mivel ebben a szektorban
alapították a legtöbb társaságot és magánvállalkozást, Gy őrben is jellemző volt az
elaprózódás és a döntések dekoncentrációja. A gründolás 1991-92-ben érte el a
tetőpontját, azóta folyamatosan mérsékl ődik az alapítások üteme. A folyamat eredménye
közel hatszáz jogi személyiség ű és csaknem ugyanennyi jogi személyiség nélküli társas
vállalkozás. A gyors növekedés hátterében a kereskedelem jövedelmez ősége mellett a
város fekvése és közlekedési kapcsolatai és az ennek köszönhet ő kedvező értékesítési
lehetőségek, továbbá a helyi kereslet játszott fontos szerepet a vállalkozók véleménye
szerint. Fontos tényezőnek bizonyult a nagyobb (százmillió forintnál nagyobb éves
forgalmat bonyolító) szervezetek esetében a kereskedelmi tapasztalat és a már kialakult
üzleti kapcsolatok, amelyeket állami vállalatoknál, vagy a nyolcvanas években magán-
vállalkozóként alakítottak ki. A szerény méret ű, egy-egy üzletet m űködtető családi
vállalkozásoknál - különösen a napi cikkekkel keresked ők között - viszont gyakori
motiváció a munkanélküliség.
Ezzel párhuzamosan megkezd ődött az állami vállalatok átalakulása és privatizációja. A
folyamatban, amely a kilencvenes évek közepén lényegében lezárult, a hazai magánt őke -
elsősorban a vállalati vezet ők - és a külföldi befektet ők játszottak fontos szerepet. A
feldarabolódó piacon a hagyományos szerepl ők tevékenységük átalakításával próbálnak
versenyképesek maradni: a nagykereskedelemben ez az áruszerkezet b ővítését, a
kiskereskedelemben specializációt, illetve helyi, vagy regionális üzletlánc kiépítését
jelenti. A nagykereskedelmi cégekkel való együttm űködés, felvásárlási szövetségekben
való részvétel is el ő fordul. A korábban csak elosztó funkciót ellátó vállalatok is
igyekeznek közvetlen kapcsolatokat kiépíteni a fogyasztókkal. Tehát a nagy- és
kiskereskedelemi tevékenység keveredése figyelhet ő meg, amely szervezeti koncentráció
felé is mutat.
A kereskedelmi tevékenység árucsoportok szerint meglehet ősen vegyes képet mutat. A
legnépszerűbb a napi cikkek (élelmiszer, háztartartási vegyiáruk), illetve a ruházati
termékek és kiegészítő ik forgalmazása. A legutóbbi évekig ezért piacuk er ősen szabdalt
volt, és a szakmabeliek megítélése szerint az új üzletek nagy része m űködtetésének
szakmai színvonala erő sen kifogásolható volt. Az 1994-95-ben megnyitott új élelmiszer-
áruházak, amelyek nemzetközi láncok, vagy helyi vertikális szervez ődések elemei,
pozitívan befolyásolták a szakmai min őséget. A műszaki cikkek, járm űvek és építőipari-
lakásfelszerelési szaküzletek, áruházak jelent ős nagyobb részét szintén az átalakulás
idő szakában nyitották. Ezeket igen pozitívan ítélték meg a keresked ők, az áruk
megbízható minő sége és háttérszolgáltatásaik miatt.
Egészében véve tehát 1994-ig a szétaprózottság, a szervezeti változások, a
tőkeberuházások alacsony szintje és a meglehet ősen ellentmondásos szakmai színvonal
Nagy Erika :
A kiskereskedelem terei Győrben
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
144 Nagy Erika TÉT 1996 .2-3
jellemezte a gy őri kereskedelemi szektort. Az elmúlt másfél-két évben azonban
megnövekedett a beruházások mértéke, amelyeket túlnyomórészt t őkeerős, hálózatokat
üzemeltető szervezetek hajtottak végre. Emelkedni kezdett az ágazatban foglalkoztatottak
száma is. Ugyanakkor a kisvállalkozások körébe növekedett a cs ődök száma, és
minimálisra csökkent az alapításoké. A koncentráció tendenciák tehát er ősödtek, ami
várhatóan a szerepl ők számának további csökkenésével jár majd.
A kereskedelem térszerkezetének jellemz ői
Az üzletek száma négy-ötszörösére emelkedett 1993 végéig a városban, azóta némi
csökkenés tapasztalható. A kereskedelmi tevékenység - a szervezetek és az üzletek -
térbeli dekoncentrációjával járt együtt a folyamat. A vállalkozások döntéshozatali
központjai elválhatnak a tényleges tevékenységt ől, ami egyrészt a jelent ős forgalmat
bonyolító, általában üzlethálózatot m űködtető szervezetek esetében jellemz ő (ekkor a
központ az üzlet, vagy a raktárbázis mellett található), másrészt a nagykereskedelemben
érdekelt cégeknél, amelyek központjai er ősen szóródnak (a belváros mellett a nagyobb
presztízs ű lakótelep, Marcalváros, a cityhez közeli Nádorváros és a déli peremterület
családi házas övezete, tovább Gyárváros a jelent ősebb koncentrációk). (1. ábra)
A kiskereskedelemben jóval gyakoribb az üzlet és a központ egybeesése. Ennek
legfontosabb tömörülése a belvárosban található, ami er ősen zsúfolttá tette annak középs ő
részét, a bevásárló utca környékét. Jelent ős koncentrációk találhatóak még a cityhez közeli
városrészekben és a forgalmas, központba vezet ő utak mentén. A régebben épült
lakótelepek és a távol es ő csatolt települések érezték legkevésbé a dekoncentráció hatásait.
Az üzletek térbeli elhelyezkedése, azok térbeli hierarchiája, amely az áruk és a vásárlók
áramlását meghatározza, csak empirikus úton vizsgálható megfelel ő kataszter híján. Ezért
a városban található jelentő sebb tömörülések számbavétele és ezek szerkezeti jegyeinek
meghatározása teszi lehet ővé átfogó kép kialakítását a térszerkezetr ől.
A térszerkezet legfontosabb, központi eleme továbbra is a belvárosi tömörülés, ahol az
erősen tagolt városszerkezet miatt különösen fontos a jelenlét a keresked ők számára. (A
koncentráció vonzását er ősíti a tömegközlekedés rendkívül er ős belvárosi orientációja is.)
Az itt található üzletek szinte kivétel nélkül er ősen specializálódtak az eladott áruk körét
és gyakran (az esetek kb. harmadánál) egy-egy társadalmi csoport igényeit tekintve is. A
bevásárló utca üzleteinek kétharmadát nyitották meg 1989 óta, s ez azok felújításával is
együtt járt. Itt találhatóak meg a nálunk még újnak számító szervez ődési formák (pl.
franchise) egységei is legnagyobb számban. Az eladOtt áruk többsége (mintegy 40%-a) a
ruházati cikkek és kiegészít ő k körébe tartozik. Az üzletek mérete változatos: 10-t ől 4000
négyzetméterig terjed, s hasonló mérték ű szóródást tapasztalunk a forgalom nagyságát
tekintve is.
A 2 fentihez hasonló változatosság és koncentráció nem található meg máshol a városban.
A térbeli hierarchia formálódására utalnak azonban a napi cikkeket és szolgáltatásokat
nyújtó, térben többé-kevésbé összefügg ő tömörülések, amelyek néhány főbb közlekedési
útvonal mentén, első sorban a lakótelepeken alakultak ki, busszal legalább 15 percnyi
távolságra a belvárostól. Az itteni üzletek f őbb telepítő tényező i a magas néps űrűség
(koncentrált kereslet); az elérhet őség; valamilyen, már korábban is létez ő intézmény (pl.
vásárcsarnok, posta) közelsége; buszmegálló, ABC-áruház szomszédsága.
Nagy Erika :
A kiskereskedelem terei Győrben
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
TÉT 1996 .2-3 A kiskereskedelem terei Gy őrben 145
I--
.1 R 0 r-0 1i-1,-1.AI
00 U
Q si
1 1
:
I
a
V
'
a n u
0 - 1 ,. - s1 0 '0
ts i7 .5
•
1:1 'e; ,
,
,-.
-.
3 >
t,
-a,
t
v
00
Z, 1
Q
3
t
g 02 0. 0
P
- i
Q
Q
«,)0 2
8
v -, Q
-1
p
ti
Q 0 0 ',
0 0 Q s ''
'E
".t
J
-,
2 2Q> M
0
-: 1 o
••'•> Ó w z -91
'4>
\ • O C) C, O 0 0 0
ts
Forrás : KSH, CI MKE adatbázis 1 993. 12. 3 1.
Kész ítette: Faber Lászlóné
Nagy Erika :
A kiskereskedelem terei Győrben
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
146 Nagy Erika TÉT 1996 s 2-3
Ezek körül egy-egy útvonal mentén több kis tömörülés is kialakulhat. Elhelyezkedésük
tengelyszerű , nem húzódnak a lakóterület belsejébe. Az itt található üzletek a napi kisebb
bevásárlások színhelyei. A legfontosabb csoport az élelmiszerüzleteké, de jelen vannak a
kisebb drogériák, virágüzletek, szerényebb kínálattal és min őséggel a ruházati cikkek
(használt ruha); a szolgáltatások közül a fodrászat, kozmetika, videofilm-kölcsönzés. A
vendéglátóipar büfék, apró cukrászdák és kocsmák formájában van jelen.
A jelentő sebb koncentrációkban felbukkannak a szolgáltató tevékenységek magasabb
szintjét képvisel ő fotó- és optikai szolgáltatások, kerékpárjavítás, az üzletek közül a játék-
és ajándék, járm űalkatrész, könyv- és ruházati boltok. Ezek a jelent ősebb
útkeresztez ődésekben bukkannak fel a városrendezési tervek nyomán kialakított
intézményi-kiskereskedelmi szubcentrumok közelében (Marcalvárosban, illetve Adyváros
és Nádorváros határán). Közülük kett őt - a két legnagyobb lakótelepen kialakult
koncentrációkat - sorolhatunk a kereskedelem térbeli hierarchiája magasabb szintjéhez.
Ezek fent említett, specializált üzletei mellett a hétvégi bevásárlóutak célpontjai: a városi
vásárcsarnok, illetve a diszkont áruházak vonzanak nagyobb számú vásárlót.
A térszerkezet fontos elemei a Berry által is említett nagy alapterület ű üzletekből álló
speciális funkcionális területek az ipari városrészben és a város peremén, a kivezet ő
forgalmas utak küls ő szakaszán; továbbá az ezek t őszomszédságában formálódó, az
autósok igényeit kielégítő szolgáltató-kereskedelmi tömörülések.
A dekoncentrációs folyamat mellett tehát koncentráció is zajlott a gy őri
kereskedelemben. Ennek köszönhet ően a napi bevásárlóutak hossza csökkent, és javult a
napi, heti gyakorisággal igénybe vett szolgáltatások elérhet ősége is. A lakóövezetekben
megjelent új üzletek azonban nem csökkentették jelent ősen a belváros vonzerejét; az itt
megindult specializáció, a tömegközlekedés szerepe inkább fölértékelték a városrészt a
keresked ők és a vásárlók számára. Az 1995-ben megnyitott új, nagy alapterület ű bevásárló
központok és élelmiszer áruházak els ősorban a kisebb élelmiszerboltok forgalmát
csökkenthetik. Elhelyezkedésük pedig a már kialakult kiskereskedelmi szubcentrumok
vonzerejét
Irodalom
Alonso, W, (1971) A Theory of the Urban Land Market. In: Intern! Structure of the City (ed: Bourne, L.S.),
Oxford University Press, London-New York. 154-160. o.
Berg, L, Van Den, (1987) Urban System in a Dynamic Society. Gower, Brookfield, Vermont. 119. o.
Berry, B.J.L, (1967) Geography of Market Centres and Retail Disiribution. Engelwood Cliffs
Daniels, P.W, (1985) Service Industries: A Geographical AppraisaL Methuen. London, 269. o.
Dawson, J. A, (1982) Commercial Distribution in Europe. Croom Helm, London. 232. o.
Eenyedi Gy, (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 116. o.
Hansen W. G. (1959) How Accessibility Shapes Land Use. Journal os the American Institute of Planners, May
245-262. o.
Price, D.G, Blair, A.M, (1989) The Changing Geography of the Service Sector. Belhaven Press, London 280. o.
Nagy Erika :
A kiskereskedelem terei Győrben
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 141-147. p.
TÉT 1996 s 2-3 A kiskereskedelem terei Gy őrben 147
Abstract
In the early 90'-es the trade was the most attractive economic sector for the investors in
ungary or the foreigners. The number of actors were multiplied, and paralell with this
rocess there was a constitutional change, too.
The most important centres of this transformation were the big cities, especially the
holesale trade division centres. In there cities with their population, area, and special
nctions can give us a chance to analyse the changes of the trade sector, e.g. the spatial
tructure, the hierarchy of the retail trade and service centres, and the movements inside
he city.
This spatial structure and this hierarchy can be analysed only an empiric way, because
he detailed business and property catasteres are missing. So, if we are able to collect the
ost important and the smaller clusters, and we can specify the structural characters of
hem, we have a chance to form a real picture of the inner structure of the city.