Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.
                                                   Tér és Társadalom 4.        1991.4: 69-88




                       GYORS TÉNYKÉP
            KÉT SZÁZADVÉG MAGYARORSZÁGON
             GYORSJELENTÉS A GAZDASÁG REGIONÁLIS
                     ÁTRENDEZŐDÉSÉRŐL
          (Fin de siecle twice in Hungary. Minute sheet on regional
                          restructuring of the economy)

                CSÉFALVAY ZOLTÁN — NIKODÉMUS ANTAL

                              Új „Gründerzeit" hajnalán?
   „Gründerzeit'Inek nevezi az orsztrák társadalomtudomány a múlt század második felét, utol-
só harmadát, a kapitalizálódás és a modernizálódás viharos korszakát, a szédületes vállalatala-
pítási ("gründolási") láz idejét, amit kés őbb a boldog nyugalom mítoszával fedett be a Ferenc
József-i császárkor. Ez az az id őszak Kelet-Közép-Európában, amely a gazdaságtörténet
Rostow-féle fejl ődési stádiumai szerint a take-off, az elrugaszkodás korszakának tekinthet ő.
   Ma mintha újra ismételné magát a történelem. A magyar gazdaság, negyven évi kényszer-
szünet után, ismét hasonló korba, a múlt század utolsó harmadának a viszonyai közé került
vissza.' A történeti párhuzam — természetesen — most is sántít egy kicsit. Arra azonban alkal-
mas lehet, hogy zajos korunk néhány jelenségéhez értelmezhet ő keretet adjon.


                                    I. A tervt ől a piacig
  A tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet történelmileg példa nélkül álló feladata
Magyarországon eddig három folyamat megjelenéséhez vezetett:
1. riasztó gyorsasággal omlik össze az állami szektor;
2. látványosan szaporodnak az új magángazdasági egzisztenciák;
3. kissé vontatottan megkezd ődött a piaci keretfeltételek kialakulása.


Az állami szektor összeomlása

  Az állami szektor gyors leépülése — eltekintve most az únos-untalan emlegetett konkrét ki-
váltó okoktól (keleti piacok elvesztése, adósságválság, technológiai elmaradottság stb.) — 1991
őszére nyilvánvalóvá tette a keser ű igazságot: a magyar gazdaság nagy része Európa szegényes
hátsóudvarába került. Az örökölt gazdasági cs ődtömeg eltakarításának a feladata ugyan késlej-
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

         70     Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                               TÉT 1991.4

         tethető és szabályozható valamelyest, ám a leckét megúszni aligha lehet.' Ahogyan a múlt szá-
         zad közepétől csakis a hagyományos mezőgazdasági termelés összeomlása után kezd ődhetett
         el az iparosítás, ugyanígy csak a szocialista ipar romjain indulhat majd el az új piacgazdaság,
         erősödhet meg a tercierizálódás folyamata.' Az analógiát folytatva: ugyancsak nehezen kerül-
         hető el az elmúlt évtizedekben teremtett konszolidált középosztály felmorzsolódása, és vele
         párhuzamosan minden piacgazdaság születésének kisér őjelensége, a lakosság egyes rétegeinek
         proletarizálódása. 4


         A magánvállalkozási láz

            Az új magángazdasági egzisztenciák tömeges szaporodása terén szinte szó szerint rímel a
         két századvég. Jellemz ő kép a hétköznapokból: önálló vállalkozás hirdetései jelennek meg az
         újságokban a születő vállalkozások névadására. A párhuzama „gründolási láz" h őfoka mellett
         a kísérőjelenségekben, az új réteg kapzsiságában (1d. Jókai: Fekete gyémántok), a régi pozíciók
         átmentésében (ld. Mikszáth: Új Zrinyiász) is megfigyelhet ő. A látványos alapítási hullámnál
         ma már nem ritka a csőd sem, a 90-es években többé nem lehet megélni az állami szektorral
         való szimbiózis előnyeiből, ahogyan ez a 80-as években még természetes volt.' A jelenség
         mégis kissé másodlagosnak tűnik a fő tendencia, a gazdasági szerepl ők szervezeti formákban
         is kifejezésre jutó gyors piaci alkalmazkodása, mellett.'
            Az új magánvállalkozások csoportja három forrásból:
         — az állami vállalatok privatizációjából,
         — a 80-as évek kisvállalkozóinak a mai, modern vállalkozásokba való átlépéséb ől, és
         — az állami munkaerőpiacról kiszakadók-kilépők által teremtett új vállalkozásokból gya-
             rapodik.
            A források sorában az els ő kettő kitüntetett szerepet játszik a hazai gyakorlatban, ami sajáto-
         san magyar jelenség a kelet-közép-európai átalakulások sodrában. Az 1960-as évek vége óta
         tartó, olykor-olykor megszakított gazdasági liberalizáció — a gazdaság egyes köreiben terem-
         tett viszonylag független pozíciók megjelenésével, valamint a második gazdaságban megt űrt
         vagyonképző déssel — mind az állami vagyon állampolgári jogon való egységes szétosztását
         (1d. a csehszlovák kupon-rendszer), mind a teljeskör ű reprivatizációt lehetetlenné teszi (Matol-
         csi Gy. 1991a). Ehelyett, egyrészt, — a spontán privatizáció gyakran vitatott formájában —
         az elmúlt évtizedekben felhalmozott anyagi, szellemi és pozicionális t őkék átváltása, piacosítá-
         sa zajlik. Másrészt szintén sajátosan magyar jelenség — erre sincs példa a kelet-közép-európai
         átalakulások sodrában —, hogy a korai-kezdeti piacgazdasági formák (VGMK, GMK, PJT)
         viharos gyorsasággal alakulnak át valódi, modern piacgazdasági formákká (KFT, BT, RT)
         (1. ábra). Úgy is mondhatnánk, hogy az els ő folyamat az ára, a második a nyeresége a reformok
         korai bevezetésének.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          TÉT 1991.4                                                                                     Két századvég Magyarországon ...                               71
           db
         30 000
                                                                                                                                  1 —..            .
                                                                                                                                  2—

                                                                                                                                  3
                                                                                                  / •
       I 25 000 -                                                                            /•          \

                                                                                     /•



         20 000
                                                                       /                                                  \
                                                                  /.
                                                              /                                                               \
         15000 -                                         /.
                                                     /
                                                                                                  a..
                                                                                                    ..                                \
                                                /.                                           s               ss
                                                                                                                  .                   \
                                           1.                                            .
                                                                                     /
         10 000 -                     /*                                        /‚
                                  /                                        ./
                             /                                     //                                                                      \
                                                                                                                                               \
                             /.s                                                                                                                   \
          5000 - /                .                                                                                                                    \
                           / .                                                                                                                             \.
                      /.


                0                 I                                                                                   I
                    1982         1983
                                   83                     198 4                  1985             1986            1987
                                                                                                                    87                    1988
                                                                                                                                            1                   1989
                                                                                                                                                                 89    1990

         1. VGMK
            enterprise business communities within state esnterprises
         2. GMK
            business communities founded by private individuals
         3. KFT
            Ltd.


                                                                                             1. ÁBRA
                                           Magángazdasági „boom" Magyarországon 1982 után
                                           ("Boom" of private economy in Hungary aper 1982)
         Forrás: Nemes Nagy J. — Ruttkay É. (1989) 159. o.; Pénzügyi Számítástechnikai Intézet (PSZTI) adatbázisa.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          72     Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                               TÉT 1991.4

         A piaci kere tfeltételek kialakulása
            A piac történelmi képződmény, mikrostruktúrái (intézményei, törvényei, szervezetei, szo-
          kásjoga) — különösen regionális szinten — hosszadalmas szerves fejl ődési folyamatok során
          alakulnak ki. A piac a tulajdonnal, t őkével, vagyonnal rendelkező szabad, gazdasági döntései-
          ben és mobilitásában csak a legszükségesebb mértékben korlátozott polgárok világára épül.
          Piac — legalább is elvileg — ott van, ahol a polgárok döntéseik során nem az állam szavára
          várnak, hanem a piac jelzéseire hallgatnak. Durván fogalmazva: piaci viszonyokról azokon a
          területeken beszélhetünk, ahol a rendszer az állam részvétele nélkül is m űködőképes.
            A piacgazdaság újbóli megszületése — a fentiekb ől eredően — kettős feladatot jelent:
          — Egyfelől szükség van a gazdaság mikroszint ű átalakítására. Azoknak a nagyrendszereknek
             a megteremtésére, amelyek képesek önálló jelzéseket, szignálokat adni a gazdaság szerep-
             lőinek.
          — Másfelől létre kell hozni azokat a regionális mikroszinten m űködő részpiacokat, ahol a sze-
             replők ténylegesen tevékenykednek.
             A makroszintű feltételrendszer legfontosabb elemei: az új tulajdonosi szerkezet, a piaci jog-
          rendszer, a működő bankrendszer, a normális adórendszer, valamint a monopol szervez ődések
          túlhatalmának korlátozása. Ezzel jön létre az az olajozott gépezet, amely jelzéseket ad a gazda-
          ság szereplőinek. Ahhoz azonban, hogy a gépezet működésbe lendüljön, a szerkezetbe piaci
          fogaskerekeket — különböz ő kis- és nagytérségi részpiacokat (t őke-, beruházási-, árú-,
          információ-, ingatlan-, lakás- és munkaer őpiacokat) — kell beépíteni.' A „fogaskerekek" azu-
          tán, egymásba kapaszkodva, az egyének mindennapi döntéseiben is mozgásba hozzák a piacot
          (Lichtenberger, E. 1991). A térségi szint ű részpiacok közül a legfontosabb az ingatlanpiac (az
          ingatlannal való szabad, piaci rendelkezés), a lakáspiac (a korlátoktól mentes lakásmobilitás),
          valamint a munkaerőpiac (az egyes munkaer őpiaci szeletek közötti szabad átjárhatóság). 8


                                 A gazdaság regionális átrendeződése
            Az említett átalakulási folyamatok, a piaci viszonyok újbóli megjelenése, a gazdaság felgyor-
          sult tercierizálódása mára, — hasonlóan a K.u.K. korszak iparosításához — három regionális
          folyamathoz vezetett:
          1. Résztípusokra tagolódva er ősen differenciálódik a hátrányos helyzet ű térségek csoportja,
          2. Felgyorsul az ország kelet-nyugati irányú differenciálódása,
          3. Felértékelődik Budapest és agglomerációjának a szerepe (Primate City effektus).

          A területi elmaradottság hagyományos szerkezetének felbomlása
            Az állami szektor összeomlása, valamint a magángazdaság kifejl ődése térségi szinten komp-
          lex módon, a hagyományos regionális különbségeket feler ősítve jelentkezik, és gyökeresen át-
          rendezi a területi egyenl őtlenség eddigi rendszerét. A korábbi, viszonylag homogénnek tekint-
          hető hátrányos helyzetű térségek csoportján belül:
          — periférikus térségek,
          — elmaradott agrárrégiók,
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          TÉT 1991.4                                                     Két századvég Magyarországon ...   73

          — egyenetlen gazdasági szerkezet ű térségek és
          — ipari válságzónák
          formájában erős differenciálódási folyamatok indultak el, ill. új típusok jelentek meg.'
            A legszembetűnőbb jelenség az ipari válságövezetek kialakulása."' Az 1990-es évek elejére
          több mutató — az ágazati dominancia/monokultúra, az állami iparnak a gazdasági eredmény
          és a ráfordítás viszonylatában jelentkez ő tartós területi szerkezete, a munkanélküliség, a magán-
          gazdaság helyzete és az állami ipar piaci poziciója — mentén világosan kirajzolódó ipari válság-
          zónák jelentek meg (2. ábra).




          1. meglévő válságzónák (existing industrial zones in crisis)
          2. válsággyanús régió (region likely to be in crisis)
                                                               2. ÁBRA
                                          Ipari válságzónák Magyarországon, 1991
                                        (Industrial zones in crisis in Hungary, 1991)
          Forrás: Cséfalvay Z. 1991b.


             Az ipari válságzónák — a válság jellege (átmeneti, piaci-konjulcturális, vagy tartós strukturá-
          lis válságok) és területi megjelenése szerint — három csoportba sorolhatók:
          — közepes- és nagyvároskörnyéki válságok jelennek meg egyes monopolhelyzet ű nagyvállala-
              tokba tömörült szakmák válságából fakadóan (pl. Székesfehérvár, Ózd, Dunaújváros stb.),
          — közepes vidéki városok krízise, ahol egymástól elkülönült iparágak egyszerre kerülnek kon-
              julcturális vagy strukturális válságba (pl. Karcag, Salgótarján stb.),
          — kisrégiók összefüggő válságövezetei alakulnak ki a válságba került szakágazatok vidéki te-
              lephelyeinek gyors felszámolása miatt (pl. Nyírség, Nógrád stb.).
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

         74      Csefalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                              TÉT 1991.4

           A területi elmaradottság hagyományos szerkezetének a felbomlása komoly változásokat kí-
         ván a regionális politikában:
         — A területi politika eszközrendszerét területi típusok szerint is differenciálni kell, mivel az
            eltérő tipusok eltérő kezelési módokat igényelnek. Az elmaradott térségek problémáit többé
            nem lehet csupán makroszintű területi kiegyenlítő mechanizmusokkal (normatív keretek,
            SZJA-térítés stb.) kezelni, hanem a térségek sajátosságaihoz igazított speciális pénzügyi ked-
            vezményekre (hardware), továbbá intézményrendszeri támogatásra (software) van szükség.
            Alapjaiban megváltozott a területi egyenl őtlenségeket kiváltó okok rendszere. A területi kü-
            lönbségeket a jövőben már nem az állami források újraelosztása, nem „a fejlesztési forráso-
            kért való versengés" (Vági G. 1982), hanem a helyi piaci feltételek alakítják. Egyes térségek
            fel- ill. leértékelődése annak függvénye, hogy milyen mértékben jelentek meg a piacot moz-
            gásba lendítő fogaskerekek (az ingatlan, a lakás és a munkaer őpiac) az illető régiókban.
            A veszély nyilvánvaló: a fogaskerekek hiánya, a polgárok és a gazdálkodók mobilitásának
            lehetetlensége következtében egyes térségekben regionális méreteket ölthet a proletari-
            zálódás.
         — Az erős differenciálódás miatta piaci keretfeltételek makroszint ű szabályozása helyi, regio-
            nális szinten csak erősen deformálódva és szelektíven jelenik meg. Vegyük például a kárpót-
            lás esetét: a mezőgazdasági termelés kitüntetett területein továbbra is a nagyüzemi struktúra
            fennmaradása várható. Budapest agglomerációjában vélhet ően növekszik az igény az állami
            földmonopólium megtörésére, a kedvez őtlen termőhelyi adottságú területeken, a hegyvidé-
            keken pedig a mezőgazdasági termelés feladására, alternatív formákkal való felváltására ke-
            rülhet sor (Penz, H. 1991).

         A kelet-nyugati differenciálódás felgyorsulása
          Az ország élesedő, kelet-nyugati differenciálódása ma három folyamatban tükröz ődik:
         — az állami szektor válságának gyors, kelet-nyugati irányú terjedésében,
         — a magángazdaság lassú, nyugat-keleti irányú diffúziójában, és
         — a regionális léptékű duális munkaerőpiac kialakulásában.

          1. Az állami szektor válságának kelet-nyugati terjedése
             Az állami szektor szükségszerű leépülése ma egyszerre jelenti az ország perifériára sodró-
          dását a világgazdaságban, valamint egyes lokális ipari kapacitások periferizálódását az orszá-
          gon belül (Makó Cs. — Gyekiczky T. 1990). A kettő s — az általános küls ő és a helyi jellegű
          belső — periferizálódás regionális megfelel ője az állami szektor összeomlásának kelet-nyugati
          irányú diffúziója, ahol az általánosnak tekinthet ő irány sok apró, elszórt helyi válsággóccal
          színesedik. A munkanélküliségnek, mint a válság tipikus kisérőjelenségének, 1989 őszétől kö-
          zel másfél esztend őre volt szüksége ahhoz, hogy a hagyományosan periférikus Szabolcs-
          Szatmár-Bereg megyéb ől és Belső-Somogyból kiindulva lassan nyugat felé haladjon, és 1991
          tavaszára bekerítse magát a f ővárost is (3. ábra). Ezzel párhuzamosan a „nehézipari fellegvá-
          rakban" — ahol a termelésnek a ráfordítás-nyereség viszonylat mentén kirajzolódó területi
          rendszere már a nyolcvanas évek közepén el őre jelezte a mai válságrégiókat — jelentős, lokális
          munkanélküliség alakult ki (4. ábra).
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          TÉT 1991.4                                                                                            Két századvég Magyarországon ...                                                75




                                                                                                                                                                     munkanélküli > betöltetlen
                                                                                                                                                                     unemployed > vacancy
                                                                                                                                                                               1989. ix
                                                                                                                                                                               1990.111
                                                                                                                                                                               1990. IX.

                                                                                                                                                                    I I 1 1991. XII.
                                                                                                                                                                   T—I 1991.1V.

                       betöltetlen munkahely / munkanélküli
                       vacancy / unemployed


                                   1909. IX.   1919. XII.       1990.111.                   1990. VI.            1990 IX                      1990.1(11.           1991. 111         1991.1V.

                                                               \
                                                                                                                                             ‘N:.                                Ve.'0,
                              -1
                                                                   ‘
                                                                       ..... ....... ....                                                      •o                                   \ 4. . .
                                                                                                                   •.
                                                                                                                                               ‘‚
                                                                                              ...                       .'• '‘O .
                                                                                                                            ' ' • 1';•
                                                                                                                                                    • 'Os
                                                                                                                                                     .' S•yx
                                                                                                                                                                                       \
                          -2                   \.                                 \ \i,
                                                    \ Borsod-ebm-7_ernplin megye     \ ..s,                                      .. ' 7 .
                                                                                                                                      35                       ,
                                                       —._._                            \ ,t,o„
                                                                                            \
                                                                           .—.— .
                          -3                                                                                    \P0                  ó.,..          '
                                                                                                    •             \
                                                                                                    \                 \
                          -                                                                             \                    \
                                                                                                            \                    \

                          -5


                          -6


                          -7


                          -




                          -9


                         -10


                         - 11

                              12


                                                                                            3. ÁBRA
                       A munkanélküliség regionális terjedése Magyarországon, 1989-1991
                               (Diffusion of unemployment in Hungary betwen 1989 and 1991)
         Forrás: Országos Munkaerőpiaci Központ (OMK) adatbázisa
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

         76            Csefalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                            TÉT 1991.4




               4.•?'"•.‘




                                                                                                    munkanélküliségi ráta/
                                                                                                    unemployment rate

                                                                                                              < 2,0

                                                                                                              2,1-4,0

               • : •                                                                                         I 4 1-6 0

                                                                                                   i% 6,1-8,0
                                                                                                   111111111111 8,1-10,0
                                                                                                              10,1-12,0

                                                                                                              12,1-14,0

                                                                                                   MI         14,1-16,0



                                                                             országos átlag/national average: 3,9%
                                                                munkanélküliek száma/No. of unemployed: 185.554
                                                         4. ÁBRA
                            Munkanélküliség területi szerkezete Magyarországon, 1991. június
                              (Regional structure of unemployment in Hungary, June 1991)
         Forrás: OMK adatbázisa



            A diffúziós folyamatok helyébe a közeljöv őben — gyaníthatóan — az agglomerációs hatások
         lépnek. A ráfizetéses kapacitások teljes összeomlásával — például az új cs ődtörvény életbe lép-
         tetése után —, a helyi válsággócok ingázó vonzáskörzetére kiterjed ő, a mainál szélesebb válság-
         foltok jelenhetnek meg.

         2. A magángazdaság nyugat-keleti diffúziója
           A magángazdaság — az expanzív diffúzió klasszikus modelljét követve — a magterületr ől
         (Budapest és Pest megye) kiindulva az elmúlt két évben a szomszédos régiókra (Bács-Kiskun,
         Komárom-Esztergom, Győr-Sopron-Moson megye) terjedt át, a közeljövőben pedig várhatóan
         egyre távolabbi területeken jelenik meg, amíg el nem éri az ország periférikus, keleti részeit
         (5. ábra).
           A prognosztizált terjedési ciklus cseppet sem új: a modern magángazdasági formák térbeli-
         időbeli terjedése szinte tökéletesen megismétli a „quasi-magángazdasági" formák 80-as évek
         közepén tapasztalt terjedési sémáját."
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

        TÉT 1991.4                                                      Két századvég Magyarországon ...                                                              77


                           1989
                                                                                ,   ..~   ,


                                                                                                                                                         \
                                                                      ?%—•6«-.. ..é..i:,-                                                .      ..... '      ..

                                                                                    •         )                                                                   )
                                                                                                                         S- •••••••,
                                                            I
                                                                ...;.g. 4')
                                                                        ......                t.•••,
                                                                                                  .....                       • • 1..,, ••s •
                                                                                                                                                     4,
                                                                                                                                                  "o .
                                                                                                                                                             ,3..

                                                                  •    • V. .                                                              sjv
                                                                   )«"."- k...-. ti
                                                                                                                1
                                                                                                               21 ........


                                                                                                                 ••          •••r
                                                                                          • 1.--•-•
                                                                                                          f•
                                                                                                          •
                                                                                                                 ••
                                                                                                                                  ti
                                                                                                                                         KFT/10 000 lakos
                                                                                                                                         Ltd/10 000 inhabitant

                                                                      ..
                                                                                                                                                              2,0
                                                                                                  L
                                                                                                  )
                                                                                                                                                         2,1-3,0
                       y/«1
                                        rt • • •
                                         t
                                                                  r.,..I...             ..... ?.,
                                             «tfl • .             <
                                                                 ... -
                                                                                                              t:-;
                                                                                                                     •
                                                                                                                                          113 3,1-5,0
                                                        t                                                                                 EZ] 5,1-7,0




                                                  5. ÁBRA
              A magángazdaság területi szerkezetének változása Magyarországon, 1989-1990
               (Changes in regional distribution of private economy in Hungary, 1989-1990)
       Forrás: PSZTI adatbázis, KSH. 1990.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

           78      Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                              TÉT 1991.4

             Ma az ismétlődő ciklus elején tartunk, eddig 1988 és 1990 között 57 %-ról mindössze 53 % -ra
           csökkent Budapest és Pest megye aránya a KFT-k regionális megoszlásában. Ugyanakkor a
           magángazdaság egyre er ősebb térhódítása figyelhető meg a településhierarchia magasabb
           szintjein, mindenekelőtt a nagyvárosokban (6 ábra).
             A két terjedési ciklus ismétlődése révén — a vállalkozói ismeret, képesség és t őke korai fel-
           halmozásával — rendkívül megerősödik azoknak a régióknak a versenypozíciója, amelyek a
           megelőző ciklus éllovasai voltak. Éppen ezért a magángazdaság fejlesztését célzó általános tá-
           mogatási politikába regionális szempontokat is be kell iktatni: a centrum térségekben és
           Nyugat-Magyarországon a már létez ő magánvállalkozások támogatása, Kelet-Magyarországon
           viszont a kezdő vállalkozás, az egzisztencia-teremtés kell, hogy a f ő hangsúlyt kapja.

           3. Regionális léptékű duális munkaerőpiac kialakulása
              Az 1980-as évekre sajátos, duális munkaer őpiac alakult ki Magyarországon. Duális abban
           az értelemben, hogy a munkavállalók racionális stratégiák formájában számoltak az állami és
           a „pszeudo-magángazdasági" munkaerőpiac kettősségével, az ott szerezhet ő előnyökkel és hát-
           rányokkal. Sajátos abban a vonatkozásban, hogy a két részpiac — ellentétben a klasszikus duális
           munkaerőpiaci elméletekkel leírt formációkkal — nem vált el élesen egymástól, ehelyett egy
           sok-sok átmenettel tarkított, bonyolult munkaer őpiaci rendszer született. 12 Ezt a sajátos, duális
           munkaerőpiaci rendszert az új változások — a kett ős egzisztenciák tudatos feladása (Matolcsy
           Gy. 1991b), valamint az állami szegmensből való kényszerű kiszakadás — az 1990-es évek elejé-
           re alapjaiban széttörték. Eredményeként mára négy, világosan kirajzolódó, regionális munka-
           erőpiaci típus jelent meg az országban (1. táblázat).
              A centrum térségeket (Budapest, Pest és Komárom-Esztergom megye) az állami szektorból
           a magángazdaságba való tudatos, önként vállalt átlépés jellemzi. Ugyancsak hasonló folyamat
           játszódik le a központi térségek peremén (Bács-Kiskun, Gy őr-Sopron-Moson és Csongrád
           megye) azzal a különbséggel, hogy a jelenség jóval visszafogottabb formákat ölt. A harmadik
           regionális tipusnál még csak a kezdeteknél tart mind az állami szektor összeomlása, mind a
           magángazdaság fellendülése. Ez bizonytalan, átmeneti helyzet ű zóna, jövője az elkövetkezend ő
           hónapok-évek eseményein fordulhat meg. Végül a negyedik tipus (Szabolcs-Szatmár-Bereg,
           Jászkun-Szolnok és Békés megye) az állami munkaer őpiacból való hirtelen kiszakadással és
           a magángazdaság alacsony szinvonalával jellemezhet ő.

            A „Primate City effektus" feler ősödése
               Budapest — nem véletlenül esik születése és keresztel ője az 1870-es évekre — a múlt század
            végén vált igazi világvárossá, és jórészt ma is akkori fényéb ől él. A piaci átalakulás, a gazdaság
            tercierizálódása — sok évtizednyi elbizonytalanodás, szereptévesztés után — ma ismét el őtérbe
            helyezi a fővárost, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európán belül is. Budapest
            térnyerésének adatai valóban imponálóak: minden második K.F.T. Budapesten vagy Pest
            megyében kerül bejegyzésre, ott, ahol a népességnek alig több mint egynegyede található
            (7 ábra).
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

        TÉT 1991.4                                             Két századvég Magyarországon ...                    79




                                                                                            KM 10050 lakos/inhab.

                                                                                                              < 2,0

                                                                                                          2,1 — 5.0


                                                                                              I       I   5,1 — 5,0

                                                                                               EZJ        8,1 —110

                                                                                               TE         11,1 — 14,0

                                                                                                          14,1 —17,0




                                                     6. ÁBRA
                        A magángazdaság területi szerkezete Magyarországon, 1990
                        (Regional structure of private enterprises in Hungary, 1990)
       Forrás: PSZTI adatbázis, KSH 1990
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

           80      Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                                        TÉT 1991.4

                                                          1. TÁBLÁZAT
                                      Regionális munkaerő piacok Magyarországon
                                         (Regional labour markets in Hungary)

           1. Megyék         2. Munkanélküliségi ráta    3. Állami iparifogl. csökkenése   4. Magángazdaság helyzete
                                    1991.03.01                       1988-90                       KFT/10.000
                                       (%)                             (%)                        lakos (1990)

           Budapest                     C                              A                              A
           Pest                         C                              A                              A
           Fejér                        B                              B                              C
           Győr                         C                              B                              C
           Komárom                      C                              A                              A
           Veszprém                     B                              C                              C
           Vas                          C                              C                              C
           Baranya                      B                              C                              C
           Somogy                       B                              C                              C
           Tolna                        A                              B                              C
           Zala                         C                              C                              C
           Hajdú                        B                              B                              C
           Szabolcs                     A                              C                              C
           Szolnok                      A                              C                              C
           Bács                         B                              B                              C
           Békés                        A                              C                              C
           Csongrád                     B                              B                              C
           Borsod                       A                              B                              C
           Heves                        B                              C                              C
           Nógrád                       A                              B                              C

            5. Országos átlag           3.0                          —11.7                            12.3

            A = Erős = ipari foglalkoztatás csökken (-15 —25%); K.F.T./10.000 f ő 30-13; munkanélküliségi ráta (8,5-4,0)
            B = Közepes = ipari foglalkoztatás csökken (-14 —0%); K.F.T./10.000 f ő 12,9 — 9,5); munkanélküliségi ráta
                             (3,9-2,6%)
            C = Gyenge = ipari foglalkoztatás csökken (0 + 15%); K.F.T./10.000 fő 9,4 — 3,5); munkanélküliségi ráta
                             (2,5-0,5%).

            1. Counties
            2. Unemployment rate (%), 03. 01. 1991
            3. Decrease of state industrial employment between 1988-1990 (%)
            4. State of agriculture in 1990 (LLC per 10 000 inhabitants)
            5. National average
            A. Strong — industrial employment decreasing (-15 —25%); (LLC/10.000 inhab. — 30-13); unemployment rate
               (8.5-4,0);
            B. Medium — industrial employment decreasing (-14-0%); LLC/10.000 inhab. — 12.9-9.5; unemployment rate
               (3.9-2.6%);
            C. Weak — industrial employment decreasing (0+15%); LLC/10.000 inhab. — 9.4-3.5); unemployment rate
                (2.5-0.5%).
            Forrás: OMK adatbázis, PSZTI adatbázis, KSH. 1990., Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adatbázisa
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

        TÉT 1991.4                                                   Két századvég Magyarországon....           81




                A lakónépesség regionális megoszlása                          A KFT-k regionális megoszlása
                 Regionál distribution of population                           Regional distribution of Ltd-s

                                                  7. ÁBRA
               A magángazdaság területi szerkezete Magyarországon nagyrégiók szerint, 1990
                   (Regional structure of private economy in Hungary by region, 1990)
        a) A KFT-k regionális megoszlása (Regional distribution of LLC-s)
        b) A lakónépesség regionális megoszlása (Regional distribution of population)
        Forrás: PSZTI adatbázis, KSH, 1990



           Hasonló a helyzet a külföldi beruházók szempontjából is: 1990-ben a vegyesvállalatok
        80%-a, az importált m űködő tőke 3/4-e, a vegyesvállalati összt őke 70 % -a Budapestre és Pest
        megyére összpontosult (Nikodémus A. — Tózsa I. 1991). A vegyesvállalatok térbeli rendjében
        — ami a lehető legtisztábban mutatja, hogy piaci szempontból a külföldi t őke miként értékeli
        az ország egyes régióit — szintén Budapest, a fővárost övező kisvárosgyűrű, valamint a Győr-
        Budapest-Balaton háromszög viszi a fő szerepet (8. ábra).
           Noha a főváros látványos felértékel ődése részben a tartós struktúrák továbbélésének, Buda-
        pest hagyományos dominanciájának köszönhető, a térnyerés igazi oka a kedvez ő piaci klímában
        rejlik. Ma Budapest és környéke az a pont Magyarországon, ahol a piacgazdaságnak az egyének
        mindennapjait is meghatározó fogaskerekei, nevezetesen
        — az ingatlan-,
        — a lakás- és
        — a munkaerőpiac,
        nemcsak megjelentek, hanem mozgásba is lendültek.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          82      Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                              TÉT 1991.4




                                                                                                      db

                                                                                                               100

                                                                                                       51-100

                                                                                                       31- 50

                                                                                                       16- 30

                                                                                                           6- 15

                                                                                                           2- 5

                                                                                                SW1        1




                                                    Budapest részletesebben
                                                    Budapest detailed

                                                        8. ÁBRA
                           A vegyesvállalatok területi szerkezete Magyarországon, 1989
                              (Regional structure of joint ventures in Hungary, 1989)


          Ingatlanpiac
             Az ingatlanpiac már az 1980-as évek végére világszínvonalú, európai árakat teremtett a f ővá-
          rosban (Kovács Z. 1990). Jellemző, hogy a korábbi évek szégyenl ős apróhirdetései után ma
          egyre-másra jelennek meg az ingatlanpiaci irodák, a hirdet ő újságok, és a többé-kevésbé meg-
          bízható monitoring rendszerek.
             A letűnt korszak érvényes felfogása szerint az ingatlannak — legalábbis elvileg — csak hasz-
          nálati értéke lehet, piaci értéke viszont nincs (Cséfalvay Z. — Rohn W. 1991). Régiónkban ez
          a szemlélet az egykori NDK-ban volta legkonzekvensebb, ahol az ingatlan- és lakáspiac szigorú
          állami kontrollja a „piaci" szerepl őknek csupán egyetlen tranzakciót biztosított: a cserét. Eb-
          ben az esetben a különböző használati értékű (nagyságú, felszereltség ű, fekvésű) lakások,
          mindenféle pótlólagos anyagi ellenérték nélkül — úgymond a szükségletek szintjét követve —
          váltottak gazdát (Schulz M. 1991). Ezzel szemben nálunk, az ingatlanpiac viszonylag lazább
          állami kontrollja miatt, a félpiaci tranzakciók bizarr keveréke alakult ki. A tranzakciókban elvi-
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

         TÉT 1991.4                                                Két századvég Magyarországon ...      83

        leg szintén csak a használati érték játszott szerepet (1d. a tanácsi lakások cseréjének megt űrése),
        ám a csereérték különbözetét a felek egymás között már anyagi értelemben (piaci módon) ren-
        dezték. 13
           Az ingatlan, mint értékálló befektetés, mint az infláció kivédésének egyik eszköze, a hetvenes
        évek óta jelentős Magyarországon. Gazdaságilag is hasznosítható, a piacon szabadon mozgat-
        ható és felhasználható, tőkésíthető vagyonná azonban csak az utóbbi években vált. A félpiaci
        viszonyok megszűnésének első eredményeként mára pénzben kifejezetten is számszer űsíthető,
        piaci értékké vált az ingatlanok városökológiai pozíciója (fekvése, a zöld környezet, a beépítés,
        a jó levegő, a társadalmi miliő stb.), ami többek között az ingatlanárak er ős differenciálódásá-
        ban mutatkozik meg. S őt, a közeljövőben a folyamat felgyorsulása várható: el őbb-utóbb ugyanis
        elkerülhetetlenül bekövetkezik a konfrontáció a külföldiek ingatlanszerzési törekvései és a ha-
        zai ingatlanpiac védelme között, a jobbik esetben az ingatlanpiac valamilyen szabályozása után,
        a rosszabbik esetben ennek hiányában. Például a tervezett EXPO kit űnő „apropó" lehet a konf-
        liktus robbanásszerű kitöréséhez.

        Lakáspiac
          A bérlakásállomány privatizálásával világszerte egyedülálló jelenségnek vagyunk tanúi a bu-
        dapesti lakáspiacon. Egy olyan milliós világváros, mint Budapest, — eléggé vitatható módsze-
        rekkel — lemond védett lakásállományának valóban vonzó szeletér ől, miközben a slumosodó
        városrészek már-már a végs ő összeomlással fenyegetnek (2. táblázat, 9. ábra).
          A bérlakások privatizációja azonban — anélkül, hogy a politikai szintre terel ődött vitába
        belemennénk — ismét megpörgetett egy piacgazdasági fogaskereket. Segítségével 1991 végére
        újabb százezer család lép ki egy minden kötöttségekt ől mentes piacra.


                                                  2. TÁBLÁZAT
                           A bérlakásszektor privatizációja Budapesten 1982-1990
                           (Privatization of flats in Budapest between 1982-1990)

                                          1. A privatizált bérlakások száma
                                     1982-1986                              1.862
                                     1987-1988                              2.535
                                     1989-1990                             27.738
                          1. No. of priVatized flats

                          Forrás: Budapest Főváros Tanácsa Lakáspolitikai Főosztálya 1989. 11.
                                  10. Az ingatlankezelési tevékenység kerületi önértékelésének az
                                  összegzése és fővárosi szintű áttekintése. Budapest, 5. o.;
                                  KSH adatközlés.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

           84      Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                                                                                                                                             TÉT 1991.4


                                                                                                                                                                                                                   1,0 - 3,9

                                                                                                                                                                                         ••• •
                                                                                                                                                                                          • • •                    4,0 - 7,9


                                                                                                                                                                                                                   8,0 - 11,9

                                                                                                                                                                                                          I 12,0 - 15,9
                                                                                                           • r         •.',
                                                                                                            /.                4-.1                                                                                16,0 - 19,9
                                                                                                           I..                    •   s
                                                                                                                                  . ', *:J'                                                                       20,0 -
                                                                                                                                     - ,..
                                                                                                    V... .                            •A
                                                                                                         . •
                                                                                           , • .... „„
                                                                                          t„        • ..,„.. ,
                                                                                                    •
                                                                                        ,     • • , , • ...
                                                                                            •        • • •                    i                                                         ‘.

                                                                                    . N • •                        .••%                                                                     IL„
                                                                                                                                                                                                                   ..- ....
                                                                                                                               N                                                              %
                                                                      • , • ;.-:,•
                                                                           ...... • „„,,,„ • • ..-
                                                                                                           • „ .              .,
                                                                                                                                   "7 s,                                            „„           ......       ..         •.>
                                                                                         •   •                                                                                                                       •
                                                                                            ' • '1 •           .                                                        .9 •                     •                  • .1.
                                                                           .'e" '                                                               s------7"                                                     •
                                                                                                                                                                    •                   ,             .
                                                                               ••• '                  ‚•                                                                                                                   I
                                                                                 .....•         •    I                                                                      •                        . . • S.
                                                                                                                                                  ,t‚• •   •                                                           • • 'I
                                                                                                                                                t            •                                                •
                                                                                                                                               / •     • • •                                                           •       •i
                                                                                                               ) -- '......
                                                                                                               g                      t:      t       • .                                             .
                                                                                                                              .... , r• .... / •                                            •                      ••
                                                                              •                                                                                                 •                         •
                                                                                                                                              •••',", •                                          •
                                                                                                                                                    N.          •                                                  •           •
                                                                                                                                                                                        •
                                                I •.•                          •                                                                      • \•••••!*1                                    • • ‚.
                                                                                    •                                                                   •        \ •
                                               / •           • ".%-                                                                                           • •                                •        /
                                                                       •                                                                                                                    S
                                                         •        •                                                                                                         •                    \—.•J


                       i   •       •            •             .        • • •                                                                                                        •       /



                   r, . • •
                                           •

                                           •
                                                        •                          • .
                                                                                                                                                                s           • r•••
                                                                                                                                                                                             •

                   1•                  •            •                        • • •
                                                                                                                                                          • ?           •
                   %•
                                                     •
                                                                           ....,* \ •
                 r.•
                r.•    •       s••
                                •
                                                                      .4.               \
                               ,
                 .(5




                                                                                                           9. ÁBRA
                                        A privatizált lakások aránya Budapesten 1982-1990
                                   (Proportion of privatized flats in Budapest between 1982-1990)
           Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve, KSH, Budapest, 1982, 210. o.; Budapest F őváros Tanácsa Lakáspolitikai
                   Főosztálya, 1989, 11, 10, 5. o.; KSH adatközlés
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          TÉT 1991.4                                                         Két századvég Magyarországon ...   85

          Munkaerőpiac
             Már a felületes szemlélőnek is feltűnik, hogy a Moszkva tér hajnali emberpiaca, a sokat szi-
          dott KGST-piacok, az utcai árusok áradata mind-mind színes jelzései a munkaer őpiac változá-
          sainak, szabadabb rendszerének. S őt, a legalizált magángazdaság alig félévtized alatt már Bu-
          dapest térszerkezetében is észlelhet ő változásokat hozott.
             Napjainkra a budapesti magángazdaságban két koncentráció alakult ki: az egyik a belváros
          és részben a budai oldal, ahol mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozások aránya
          rendkívül magas, a másik az ún. második lakóöv, a várost szegélyez ő lakótelepi gyűrű, ahol
          döntően az egyéni vállalkozások dominálnak (10. ábra; 11. ábra).
             Folytatódik tehát a „quasi-magángazdasági" formák esetében tapasztalt korábbi tendencia
          (Pomázi I. 1988; Nemes Nagy J. — Ruttkay É. 1989) a társas vállalkozások a kedvez ő infra-
          strulctúrális adottságú belvárosba és a magasan kvalifikált szakembereket tömörít ő budai oldal-
          ra koncentrálódnak, míg a főként lakossági szolgáltatásokat végz ő egyéni vállalkozások követik
          a felvevő piacot, kihúzódnak a lakótelepekre.




                                                 Egyéni vállalkozó/
                                                      10 000 lakos
                                               lndividual enterprises/
                                                  10 000 inhabitant
                                                           271-300

                                               111111111   241-270

                                                           211-240

                                                222        1131-210

                                                : :        151-100

                                               Ej          131-150



                                                                      10. ÁBRA
                 Az egyéni vállalkozók területi szerkezetének változása Budapesten, 1988-1990
                        (Changes in individual venture capital in Budapest 1988-1990)
          Forrás: PSZTI adatbázis, KSH 1990.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.




                                                                                                                                          10,1- 15,0
                                                                                                                       •        ••
                                                                                                                       •   •      •       15,1- 20,0

                                                                                                                                          20,1- 25,0

                                                                                                                       C45                25,1- 300

                                                                                                                                          30,1- 45,0
                                                     /
                                                                                                                       ••••e•             45,1- 60,0
                                                                                                                       5.1111111

                ••                                                                                                                        60,1- 85,0

               uliir-
                 •


                                                                                                      ••• s•••••
                                                                                                     1s s

               •• • •
                                                    >.>.•

                                                   I •                                                                         •• •   •
                                                                                                                                            •
                                                                                                                                                •
                                                                                                                                                    • "       •




                                                  •
                                              r‘. 4L
                                               • —.1s
                                               ••••
                                               s
                                                                                                                   •
                                                                                                                                                    •     •




                                               $s•••• • . .
                                                   ••
                                                              •,*
                                                              •                •
                                                                                                                                                    /

                                                          •               • • •
                                                          •
                                                                  •


                                                                                   •       .'    •   • •
                                                              • •          •                <>                -•


                                                              •
                                                               • . „ t• .• ' •         •


                                                         • •. . • •
                                                         . • •• • • • 7
                                                              ••
                                                              •     ,•
                                                                      •    •••••            •

                                                                  .‘"




                                                              11. ÁBRA
                          A KFT-ék területi megoszlása Budapesten kerületenként, 1990
                             (Distribution of LLC-s in Budapest by districts, 1990)
         Forrás: PSZTI adatbázis, KSH 1990.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

         TÉT 1991 s 4                                                     Két századvég Magyarországon ...                    87

            Az átalakulás eredményeként Budapesten — Kelet-Közép-Európában talán egyedülálló mó-
         don — sajátos, kettős lábon álló City-képz ődés indult el (Seger, M. 1991). Egyfel ől a City-t
         alakítják a különféle, főleg külföldi nagyszervezetek beruházásai, szállodái, üzletközpontjai,
         irodaházai stb. Másfelől a City-t formálják a hazai kis és közepes magánvállalkozások gyorsan
         szaporodó belvárosi irodái, üzletei, miközben a termel ő telephelyeket kiköltöztetik a peremke-
         rületekbe vagy az agglomerációba." A két lábon álló folyamattal Budapestnek jó esélye van
         arra, hogy széls ő séges uniformizálódás nélkül teremtsen európai szinvonalú City-t.


                               Ha a piac , fogaskerekei" megmozdulnak...
           Budapest belső szerkezetének átalakulása kicsiben reprezentálja az országos térszerkezeti
        változások jövőjét. A három egymáshoz illeszkedő fogaskerék (az ingatlan-, a lakás-, és a mun-
        kaerőpiac) mozgásba lendülése az érintett térségek gyors felértékel ődéséhez vezet, ugyanakkor
        a fogaskerekek hiányával jellemezhet ő régiók vészesen lemaradnak a fejl ődéstől. A tőkévé sza-
        badon átváltható ingatlan és a lakás, a piacosítható munkahelyi pozíció és a szakképzettség
        sokoldalúan átjárható rendszerré állnak össze. Egymáshoz kapcsolódó, kölcsönös er őátvitellel
        működő regionális piaci rendszerek születnek, ahol a vagyoni (ingatlan, lakás, értéktárgyak
        stb.), a szociális-kultúrális (képzettség, tudás, szociális magatartás, speciális ismeretek), és a
        pozícionális tőke (beosztás, információ feletti rendelkezés, hatalom) piacon hasznosítható, sza-
        badon átváltható, cserélhető javakká válik. Eredményként felgyorsul a területi differenciálódás
        folyamata, ami például Budapesten a területi felértékel ődés (City-képződés) és leértékel ődés
        (slumosodás) kettősségében jelenik meg.
          A fogaskerekek tehát lassan megmozdulnak, de a területi egyenl őtlenségek kiéleződése, a
        szegregáció azonban csak most kezd ődik igazán.


                                                            Jegyzetek
         ' Noha messzemenő következtetésekre adna alkalmat a múlt századi reformkor és az 1970-80-as évek „reformszoci-
            alizmusa", valamint az 1867-es és az 1989-es „kiegyezés" közötti párhuzam, ezúttal a jelenség szociológiai-politikai
            értelmezésére nem vállalkozunk.
         2 Az elkerülhetetlennek látszó jövő kíméletlen konzekvenciáit — három milliós munkanélküliséggel kísérve — eddig
            a legtisztábban és legdurvábban a volt kelet-német tartományokban vonták le. Itt gyakorlattá vált a felismerés: ah-
            hoz, hogy a kissé hosszúra sikeredett történelmi kiruccanás után újra modern, versenyképes piacgazdaság szület-
            hessen, tönkre kell mennie mindennek ami régi, vagyis az egészet a nulláról kell újrakezdeni.
         3
           E tekintetben a helyzet nem oly rossz, mint hinnénk. A hazai iparosítás másfél évszázadának legf őbb jellemzője
            éppen a zömmel szolgáltató jellegű tevékenységgel foglalkozó kisegzisztenciák magas aránya volt (Berend T.I. —
            Ránki Gy. 1972). Erre az alapra építve Magyarországon a tercier szektor már a nyolcvanas években úgy vette át
            a vezető szerepet a foglalkozási szerkezetben, hogy közben az iparosítás nem érte el azt a csúcspontot, ami a mai
            fejlett országokban tapasztalható volt. Jellemz ő, hogy Magyarországon 1970-ben az aktív keres ők 43,7 %-a az ipar-
            ban, 31,9%-a a szolgáltató szektorban dolgozott. 1989-ben viszont az aktív keres őknek már csak 37,4%-a talált
            munkát az iparban, 44,2 %-a pedig a tercier szektorban dolgozott (Andorka R. — Harcsa I. 1990, 91.o.). Napjaink-
            ban ez a tendencia két síkon folytatódik. Egyfel ől felgyorsul a gazdaság egészének a tercierizálódása, másfel ől
            beindul a szűken vett ipari tevékenységek tercierizálódása, azaz az ipari termelésben a termékek konkrét el őállítása
            mellett egyre jelentősebbé válik a kapcsolódó szolgáltató tevékenységek (menedzsment, raktározás, szállítás stb.)
            szerepe. A folyamatok valódi alakítója pedig, várhatóan éppen a most kifejl ődő hazai magánszektor.
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

          88       Cséfalvay Zoltán — Nikodémus Antal                                                                     TÉT 1991.4

           4
               Ma már látható az elkerülhetetlen átalakulás (amelynél csak rosszabb alternatívák vannak), látható, hogy a nagy
                tömegek számára aligha hozhat a létfeltételekben is érzékelhet ő, gyors javulást. Magyarországnak — épp úgy mint
                Ausztriának az 1955-ös államszerz ődés és a szovjet csapatkivonás után — legalább három évtizedre van szüksége
                ahhoz, hogy gazdasága az európai szintet elérje. A két ország mai gazdasági teljesítményéb ől könnyen kiszámítható,
                hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem mindenkori osztrák arányait 2000-re évi 26%-os, 2050-re évi 6%-os GDP
                növekedés mellett érhetnénk el (Fassman, H. 1991, 14. o.). (Ebben a tekintetben kevésbé vigasztaló, hogy Csehszlo-
                vákiának és Lengyelországnak 2000-ig évi 31% -os, Bulgáriának és Romániának pedig évi 45- és 54%-os növekedést
                kellene produkálnia.) A valószín űtlenül magas növekedési ráták persze nem jelentik azt, hogy egyes társadalmi
                rétegek életkörülményei ne érhetnék el már 2000-re az ausztriai szintet, mint ahogyan egyes csoportok már ma
                is elérték azt. S őt, az igazi kérdés éppen az, hogy mi történik e közel emberölt őnyi idő alatt, amíg a változás a
                társadalom minden rétegénél érzékelhet ővé válik?
            • A Gazdaságkutató Intézet legfrisebb reprezentatív felmérése szerint 1990-ben a kisvállalkozások 26%-a volt veszte-
                séges (Esti N. 1991, 23. o.). Ugyanakkor a helyzet ambivalenciájára jellemz ő, hogy egyesek éppen abban látják
                a jelenlegi átmenet egyik buktatóját, hogy a 80-as évek vállalkozói túlságosan is a hivatalos gazdaság holdudvarába
                kerültek. Éppen ezért sokkal inkább érdekeltek a primér, állami szektor stabilizálódásában, hiszen költségeiket
                eddig könnyen a nagyvállalatok bürokratikus szervezeteire terhelték (Laki M. 1991).
             • A szervezeti formák gyors változása minden gazdasági átalakulás szükségszer ű velejárója. Éppen ezért, — vallják
                a populáció ökológiai megközelítés hívei (Drucker, P. E 1985) — egy átalakulási szakaszban a vállalkozások sike-
                rességét vagy kudarcát el őször a szervezeti hovatartozás szerint kell értékelni, és csak ezután célszer ű a milcroökonó-
                miai hatékonyság ismérveit figyelembe venni.
             7
               Természetesen ezek hiányában is megvalósítható a makroszint ű piacgazdasági átépítés, ám az eredmény féloldalas
                lesz: a gazfiaság ismét monopol és oligopol szervez ődések kezébe kerül, a centrumrégiókon kívül az elmaradottsá-
                got konzerváló standardizált ipari tömegtermelés kerül túlsúlyba, az új, magántulajdonos középosztály pedig er őt-
                len marad, magyarán: torzó piacok születnek.
             • Az e piacok hiányával jellemezhető ördögi körök közismertek. Például, ha hiányzik a lakáspiac, a polgár nem köl-
                tözhet el, vállalkozásához nem szerezhet ingatlant, az ingatlantulajdonba fagyasztott korábbi felhalmozást nem ké-
                pes aktivizálni stb.
             9
               Az elmaradott, hátrányos helyzet ű térségek csoportja ugyan eddig is különböző területi típusokat takart, de néhány
                karakterisztikus ismérv — mint amilyen az infrastruktúra elmaradottsága, az ipar hiánya, az alacsony jövedelemter-
                melő képesség stb. — mentén viszonylag egységes, homogénnek tekinthet ő képet adott. Az állami szektor összeom-
                lása, valamint a magángazdaság kifejl ődése ezt a relatíve homogén rendszert törte szét.
          10
               Az ipari termelésnek a ráfordítás-nyereség viszonylat mentén kirajzolódó területi rendszere már az 1980-as évek
                közepén előre jelezte a mai válságrégiókat: a kevés forrással és alacsony hatékonysággal m űködő ipari perifériát,
                valamint a folytonosan magas beruházási ráta mellett is alacsony hatékonyságú államszocialista ipari szektort (Mik-
                lóssy E. 1990, 1989). Az évtized végére mindössze annyi történt, hogy az államszocialista típus tartós strukturális
                válságba jutott, ugyanakkor az 1960-as évek óta favorizált, új ipari centrumok egy részében a piaci-konjunkturális
                válság jelei mutatkoztak. 1989-ben már 25 városkörnyékre terjedt ki a válság, 52 városkörnyék pedig a potenciális
                válságövezetek közé tartozott (Papp J. — Tóth J. 1990).
                A „quasi-magángazdasági" szervez ődésformák (VGMK, GMK, szakcsoport) száma 1982451 1986-ig majd hétsze-
                resére emelkedett, ugyanakkor Budapest aránya 47,4%-os részesedésr ől 37,0 %-ra csökkent. A főváros térvesztése
                és a vidék súlyának növekedése leger ősebb a VGMK-k (45,9 %-ról 33,3 %-ra), a leggyengébb a GMK-k (50,4 % -ról
                45,8%-ra) esetében volt. A „quasi-magángazdasági" formák terjedése a hierarchikus diffuzió szabályait is betartot-
                ta: szorosan kötődött egy már létező fölé-alárendeltségi rendszerhez, a településhierarchiához (Cséfalvay Z. —
                Rohn, W. 1991, i.m. 32. o.).
          12
               A klasszikus duális munkaerőpiaci elméletekhez ld. Doeringer, P. B. — Piore, M.J. 1971; Galasi P — Sík E. 1978;
                Sengenberger, W. 1978. Az 1980-as évtized hazai állapotának jellemzéséhez ld. Kertesi G. — Sziráczki Gy. 1983;
                Cséfalvay Z. — Rohn, W. 1991. Az 1989-1990-es változásokhoz ld. Cséfalvay Z. 1991a., Cséfalvay Z. — Nikodé-
                mus A. 1991.
          13
               A piaci viszonyok terjedése azonban, ha lehet, még jobban összekuszálta a képet: aki például magánlakást cserélt
                tanácsi lakásra, és a mai viszonyok között azt nem veheti meg, úgy ez a tranzakció végeredményében a volt magánla-
                kás államosítását jelenti.
          ' 4 A folyamatot a lakáspiac oldaláról tovább gyorsítja, hogy a slumosodó belváros bels ő kerületeiben megjelentek
                a dzsentrifikáció els ő jelei: a lassanként felújított tömbökbe mind inkább a magasabb státusú rétegek képveisel ői
                telepednek le (1d. Cséfalvay Z. 1989., Cséfalvay Z. — Pomázi I. 1990).
Cséfalvay Zoltán - Nikodémus Antal : Két századvég Magyarországon. Gyorsjelentés a gazdaság regionális átrendezéséről.
                                       Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 69-89. p.

         TÉT 1991 .4                                                    Két századvég Magyarországon ...                   89

                                                           Irodalom

        Andorka R. és Harcsa I.(1990) Foglalkoztatás. In: Andorka R., Kolosi T. és Vukovich Gy. (1990) Társadalmi Riport,
            Tárki, Budapest.
        Berend T.I. és Ránki Gy. (1972) A magyar gazdaság szál éve. Kossuth, Budapest.
        Cséfalvay Z. (1989) Jöjjenek az újgazdagok? In: Magyar Napló, dec. 8.
        Cséfalvay Z. (1991a.) Die Transition des ungarischen Arbeitsmarktes — ein Fünf-Stufen-Modell, In: Lichtenberger,
            E. (szerk.) (1991). Die Zukunft von Ostmitteleuropa. Vom Plan zum Markt. ISR-Forschungsberichte 2. Institut
            fiir Stadt-und Regionalforschung d. Öst. Akad. d. Wiss. Wien.
        Cséfalvay Z. (1991b.) Meglévő és potenciális ipari válságkörzetek Magyarországon, Munkaanyag a Gazdasági Kabinet
            mellett műküdő Regionális Munkabizottság részére (kézirat).
        Cséfalvay Z. és Rohn, W. (1991) Der Weg des ungarischen Arbeitsmarktes in die duale Ökonomie, ISR Forschungs-
            berichte 1, Institut fúr Stadt- und Regionalforschung d. Öst. Akad. d. Wiss., Wien.
        Cséfalvay Z. és Nikodémus A. (1991) A tervt ől a piacig — Az elrugaszkodás előtt félúton? Valóság, 10, (megjelenés
            alatt).
        Cséfalvay Z. és Pomázi I. (1990) Az irányított dzsentrifikáció egy budapesti rehabilitációs program példáján, Területi
            Kutatások 9.
        Doeringer, P.B. és Piore, M.J. (1971) Intemal Labour Markets and Manpower Analysis, Lexington, Heath.
        Drucker, P.F. (1985) Innovation and Entrepreneurship — Practice and Principles, Heinemann, London.
        Esti N. (1991) A magyarországi kisvállalkozások helyzetének és lehet őségeinek alakulása 1991-ben, Gazdaságkutató
            Intézet, Budapest.
        Fassman, H. (1991) Ökonomische Voraussetzungen und Reformen, In: Lichtenberger, E. (szerk.) 1991.
        Galasi P. és Sík E. (1978) Munkaerőpiaci elméletek, Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, Budapest.
        Kertesi G. és Sziráczky Gy. (1983) Munkásmagatartások a munkaer őpiacon. Valóság, 7.
        Kovács Z. (1990) Rich and poor in the Budapest housing Market, In: Journal of Communist Studies, Vol.6.,2.
        KSH. (1990) 1990. évi népszámlálás 1, El őzetes adatok, Budapest.
        Laki M. (1991) A privatizáció akadályai          HVG február 9.
        Lichtenberger, E. (1991) Vorsozialistische Siedlungsmuster, Effekte der sozialistischen Planwirtschaft und der Segmen-
            tierung der Márkte, In: Lichtenberger, E. (szerk.) 1991.
        Makó Cs. és Gyekiczky T. (1990) A munkanélküliség néhány közgazdasági-szociológiai problémájáról, In: MTA
            Szociológiai Kutató Intézet (szerk.) Munkanélküliség. Megoldások és terápiák, Kossuth, Budapest.
        Matolcsy Gy. (szerk.) (1991a) A magyar átmenet fehér könyve, Privatizációs Kutatóintézet negyedévi jelentése, 1991.
            I. negyedév.
        Matolcsy Gy. (1991b) A magyar tőkefelhalmozás, Valóság, 1.
        Miklóssy E. (1990) A területi elmaradottság társadalmi és gazdasági összetev ői, Magyar Tudomány, 8.
        Miklóssy E. (1989) Az elmaradott- és válságtérségek lehatárolása és fejlesztésük javaslata, VÁTI, Budapest.
        Nemes Nagy J. és Ruttkay É. (1989) A második gazdaság földrajza, Országos Tervhivatal, Budapest.
        Nikodémus A. és Tózsa I. (1991) A vállalkozások környezeti feltételrendszere Budapest belvárosában, In: Gazdaság
            és Társadalom 3, (megjelenés alatt).
        Papp J. és Tóth J. (1990) Ipari válságövezetek Magyarországon. Kutatási jelentés (kézirat).
        Penz, H. (1991) Die Entwicklung der lándlichen Siedlungen in Ungarn und in der CSFR — Peripherisierung der
            Peripherie? In: Lichtenberger, E. (szerk.) 1991.
        Pomázi I. (1988) A kisvállalkozások elterjedésének területi egyenl őtlenségei Magyarországon, Földrajzi Énesítő 1-4.
        Schulz, M. (1991) Der Tauschwohnungsmarkt: das Beispiel Ostberlin, In: Lichtenberger, E. (szerk.) 1991. 16-20.
        Seger, M. (1991) Aktuelle Probleme und Zukunfschancen der Grossstádte, In: Lichtenberger, E. (szerk.) 1991.
        Sengenberger, W. (1978) Der gespaltene Arbeitsmarkt — Probleme der Arbeitsmarktsegmentation, Campus, Frankfurt
           am Main.
        Vági G. (1982) Versengés a fejlesztési forrásokért, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.


Refbackek

  • Jelenleg nincsenek refbackek.


Creative Commons License
A kiadvány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 3.0 licenc alatt jelenik meg.