Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.

                                               Tér és Társadalom 3.       1991.2-3: 143-149



                     GYORS TÉNYKÉP
 A DIFFERENCIÁLÓDÁS FOLYAMATA A POLITIKA
 LOKÁLIS SZÍNTEREIN: BARANYA MEGYEI PÉLDA
  (Process of differentiation at the local political scenes:
                the case of Baranya county)
                        KOVÁCS KATALIN - SUSAN GÁL

   Tudjuk, hogy a rendszerváltás nem előzmények nélkül következett be, hanem a bürokratikus
szocializmus erjedésének hosszas folyamata után, amellyel párhuzamosan növekedtek az új
politikai rendszer csírái a gazdaságban, az országos és helyi politikában, az egyes emberek
hatalomhoz való viszonyában. Az alábbiakban a nyilvános alternatív politizálás kialakulásának
egyik esetét mutatom be a Baranya megyei Bóly példáján abban a meggy őződésben, hogy a
politikai differenciálódás nagyon hasonló történetek sorát produkálta országszerte.
   Egészen bizonyos, hogy a helyi közösség történetének, különösképpen e századi szervez ődési
hagyományainak, nagyon fontos szerepe van mind a helyi politizálás kezdetének, mind jel-
legének kialakulásában. Mivel a két világháború közötti bólyi társadalomról e folyóirat 1990/1.
számában már részletesen írtam', itt most csupán a legfontosabbakat emelem ki. Így el őször
azt, hogy a ma Bólyban él ő családok többsége sváb eredetű, ami rejtve vagy nyíltan mindig
jelen volt a helyi közgondolkodásban mind a svábok, mind az odatelepült vagy telepített
magyarok részéről. Fontos még azt is megemlíteni, hogy a polgári értékvilág, különösen a
családok gazdálkodását tekintve, szintén jelen volt és jelen van a bólyi társadalomban. A jelen-
kori civil szervez ődések szempontjából jelentős szerepet játszottak a gazdag egyleti hagyomá,
nyok is.
   Az igényes és hatékony, öntudattal telt helyi polgárság ambíciói álltak annak a nem kis jelen-
tőségű ténynek a hátterében, hogy az ország falusi településeinek körében els őként itt jött létre
községvéd ő és szépítő egyesület 1985-ben, amely a helyi alternatív gondolkodók egyik „iskolá-
jaként" működött mindaddig, amíg erre — megfelel ő politikai artikuláció lehetőségének
híján — szükség volt.
   A helyi polgári politizálás igénye már a kezdet kezdetén önmagában is nyílvánvalóvá tette
a szervezet alternatív jellegét. Mindez annak ellenére volt így, hogy a fontolva (bár, de) haladó
Népfront keretei között m űködött a bólyi szervezet is, amiként id ősebb testvére, az addig csak
a településhierarchia fels ő szintjein szervez ődő városszépítő mozgalom. Néhányan a műszaki
értelmiség két helyi műhelyéből (a Tanács Költségvetési Üzemében és a Bólyi Mezőgazdasági
Kombinátban dolgozó technikusok, mérnökök köréb ől) a velük rokonszenvezők támogatásával
fogtak össze a helyi községvédő szervezet megalakulásakor.
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.
     144      Gyors ténykép                                                                   TÉT 1991.2 3-




       Kezdetben ők is fontolva, az akkori lehetőségeknek megfelel ően, a kereteket éppen csak szét
     nem feszítve haladtak. Dokumentuma ennek az a levél, amely 1985. november 4-én született,
    és címzettje a községi párttitkár volt. Ezen a levélen tárgymeghatározásként még csak egy, a
    HNF keretein belül, laza konföderációban — Pozsgai Imre útmutatásai alapján — m űköd-
    tetendő „községvédő bizottság" (annak is csak elvi lehet ősége) szerepel. Ezt bizonyítja egy
    másik, ugyanazon a napon keletkezett dokumentum, amely a majd 30 f ővel alapított Község-
    védő és Szépítő Egyesület megalakulását rögzíti. Jól jellemzi ez az akkori id ők megrendült
    párt-„hatalmát", amely nem tarthatott már igényt többre, mint utólagos, óvatosan becsomagolt
    tájékoztatásra, arra is talán csak a rend kedvéért, hiszen nyilvánvalóan tudomásuk volt az ese-
    ményről.
       Az Egyesület léte a nyolcvanas évek második felében dönt ően meghatározta a helyi politizálás
    jellegét és lehetőségeit. Legelsősorban azzal, hogy legális keretet biztosított az alternatívák
    képviseletére azokkal szemben, akiket az egyesületi tagok többsége a központi hatalom, a
     „fent" helyi reprezentánsainak tekintett. Amint azt a Bólyi Füzetek els ő számában az Egyesület
    elnöke megfogalmazta, olyan szervezet született, „melyet nem „fent" találtak ki, hanem né-
    hány aktív, agilis bólyi lakó, (akik) úgy ítélték meg, hogy a községnek szüksége van egy demok-
    ratikus fórumrendszerre, ahol a lokálpatrióták — közöttük szakember is jócskán van — szaba-
    don véleményt nyfiváníthatnak, saját szavaikkal, kend őzetlenül beszélgethetnek." 2
       A lokálpatriotizmus, a szakszerűség és a kendőzetlen, félelem nélküli kommunikáció értékei
    álltak tehát szemben a mindezek ellentéteit képvisel ő szervezetek reprezentánsaival. Ezen érté-
    kek képviseletére szövetkeztek az Egyesület tagjai, s a helyi „nomenklatúrával" való szemben-
    állásuk biztosította akkori egységüket, amelynek bomlása párhuzamosan haladt a szembenál-
    lók elbizonytalanodásával, a bürokratikus szocializmus intézményrendszere mögött álló
    hatalom megroppanásával.
       1985-től 1988-ig főleg a megalakuláskor megfogalmazott célok, vagyis a klasszikus, „város-
    védő" elvek szerint működött az Egyesület, azaz mindenekel őtt a község építészeti és környe-
    zetvédelmi problémáival kapcsolatban fogalmazták meg álláspontjukat kemény vitákban, al-
    kalmanként külső támogatással (pl. Ráday Mihályt vendégül látva). Sikeres m űködésük arra
    is lehetőséget teremtett, hogy egyfajta szövetség jöjjön létre a községben viszonylag háttérbe
    szorítottan, a Művelődési Házhoz szervezőként, vagy a rendezvények látogatóiként köt ődő hu-
    mán értelmiségiek és a m űszaki értelmiség között. Az alternatív helyi nyilvánosság legels ő,
    s e hallgatólagos szövetség fontos fórumaként tarthatjuk nyilván a már idézett, Bólyi Füzetek
    című kiadványt, amelyet a M űvelődési Ház munkatársai jegyeztek. E kiadvány els ő (1986) és
    második (1988) számában jelent meg az a „vita", amelyet a lakossági vélemények és érdekek
    autentikus kifejezésével kapcsolatban az Egyesület elnökének a megalakulás indítékaira vonat-
    kozó, fentebb idézett mondatai robbantottak ki. Rendkívül fontos volt ez a „vita" (az idéz őjel
    a partnerek álláspontjának megjelenését elválasztó kétéves periódus miatt kívánkozik ide),
    mert világossá tette, hogy kik a szembenálló felek, hogy melyek azok az értékek, amelyek bírá-
    sa vagy elvetése szembenállásuk forrása és kik azok, akiknek nevében fellépnek. Így a központi
    és ideologikus hatalmi reprezentációval szemben, amelyet els ősorban a tanácsi rendszer beren-
    dezkedése és tisztségvisel ői jelentettek, a szakértelem és a lokalitás (helyi hagyományok, kultu-
    rális folytonosság, tudatos, helyi azonosságkeresés által közakarattal teremtendő új értékek)
   jelentették a szembenállás fő pilléreit, s a községvéd ők természetesen az utóbbi értékek birtoka-
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.
TÉT 1991 .2-3                                                                   Gyors ténykép        145

 saiként úgy tekintettek önmagukra, mint akik — a fent jellemzett szembenállás alapján — a
 lakossági akarat egyedül autentikus tolmácsolóinak tarthatók.
    E kezdeti periódus ugyanakkora helyi politizálást meghaladó politikai szintekkel való ismer-
' kedés és a horizontális kapcsolatok megteremtésének id őszaka volt, aminek eredményeként
 a helyi politizálás nem ragadt meg a bornírt m űkedvelés színvonalán. Épp ellenkez őleg: a köz-
 vetítő a városvédőknek a községvédőkkel kibővült országos, „nagy" mozgalma volt, amely
 nemcsak a fajsúlyos politikusokkal való személyes találkozás lehetőségét nyújtotta az Egyesület
 ambíciózus tisztségvisel ői számára, hanem azt is lehetővé tette, hogy az országos politikai kam-
 pányokat kicsit belülről lássák, hogy megfigyelhessék az el őkészítő szakaszokat, megismerjék
 a döntések során számba jövő szervezeteket, személyeket, hogy érezzék az un. nagypolitika
 tűrőképességének határait. Ezáltal új információs csatornákkal kerültek érintkezésbe és helyi
 szinten szolgáltak maguk is eképpen. Tipikus példája ennek, hogy 1987-ben az Országos Terv-
 hivatal „Integrált falufejlesztési koncepcióját" az Egyesületben többször megtárgyalták, véle-
 ményezték, sőt, az éves beszámoló szerint 20 példányban sokszorosítva a község „valamennyi
 párt-, állami- és társadalmi vezet őjének" szétküldték. (Mellesleg szólván, állásfoglalásaik alap-
 vetően egyetértőek voltak.)
    1988 ban a „Községvéd ők" már nyíltan politikai szervezetként az ellenzék szálláscsinálói,
        -



 az új pártok helyi megalakulásának fő támogatói voltak, s ilyen minőségükben főszerepet vállal-
 tak minden akkor nagyjelent őségű politikai eseményben, pl. 1989. október 23-a megünneplésé-
 ben. Ezidőtájt azonban a politikai differenciálódás folyamata olyannyira el őrehaladt, hogy az
 Egyesület legaktívabb tagjai igazából már búcsúztak politikai ténykedésük addigi keretét ől. Ezt
 a funkciót ugyanis az Egyesület közrem űködésével létrejött pártok vették tőlük át. Pontosabban:
 a Községvédő Egyesület azon tagjai, akik addig is egyre nyíltabban vettek részt politikai tevé-
 kenységekben, a pártok megalakulása után már főként ezek tagjaiként vagy tisztségvisel őiként
 folytatták tovább a politizálást országos vagy helyi hangsúllyal, attól függ ően, hogy mikor me-
 lyik volt aktuális. (Mindaz MDF, mind az SZDSZ helyi vezetője tagja volta Községvéd ő Egye-
 sületnek, ugyanígy a jelenlegi polgármester és a helyi képvisel ők fele.) Ezzel a folyamattal pár-
 huzamosan az Egyesület politikai szerepe olyannyira lecsökkent, hogy az 1990. évi taglistán
 már hajdan volt ellenfeleket is találunk.
    Mindezenközben az Egyesület tagjai azért tették azt a dolgukat is — s ezt legalább olyan
 fontosnak tartották, mint a politizálást — amiért annak idején hivatalosan megalakultak.
  1989-90-ben, akkor már a tanácsi vezetés szándékaival összhangban, els ősorban a „Község-
 védő" fiatal mérnökei voltak a helyi infrastruktúra új létesítményeinek legf őbb szervezői. Így
 először a gáz bevezetése kapcsán fejtettek ki komoly szervez ő tevékenységet, majd lényegében
 rajtuk múlott, hogy úgy építették jti a kábeltelevíziós hálózatot a faluban közös összefogással,
 hogy egyben a crossbar telefonrendszer alapját is lefektették. A gáz bevezetése és a kábel TV
 szervezése ugyanakkor még valamit jelentett az e munkákban részt vállalóknak. Nevezetesen
 a falu és a falusiak egészen más szintű, az addigiaknál sokkal szélesebb kör ű megismerését
 és viszont: azok is kapcsolatba kerültek ílymódon velük, akik számára közömbös volt addigi
 értékmentő és teremtő tevékenységük. Nem véletlen, hogy a szervezési munkákban legnagyobb
 részt vállalt fiatal mérnök ma a község polgármestere, és egy másik az SZDSZ padsoraiban
 parlamenti képviselő.
    A kábel TV már a parlamenti választások alatt is m űködött, teret engedve a pártok helyi
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.
     146      Gyors ténykép                                                                    TÉT 1991.2-3 .

      rendezvényeinek és az ezekkel kapcsolatos lakossági vélemények közvetítésének. Azóta is he-
      tente egy alkalommal jelentkezik, 1991. júliusa óta felel ős szerkesztője van, és a képanyagot
      sem csupán hobbiból készíti már az a magánvállalkozó, aki különben lakodalmakról készített
      videó-felvételekkel keresi meg a kenyerét, s aki kedvtelésb ől, jórészt a saját zsebére volt úgy-
      mond a rendszerváltás krónikása 1989-t ől 1991. nyaráig.
         Miközben a Községvéd ő Egyesület politikai súlyát gyakorlatilag elveszítette és a pártok tekin-
      télye is kezdett csorbulni, megalakult egy új egyesület, amely 100 f ős tagságát és tevékenységét
     figyelembe véve ma mindenképpen a legtekintélyesebb társadalmi szervezetnek tekinthet ő Bóly-
      ban: a „Bólyi Katolikus Kolping Család':
         A katolikus egyházhoz szorosan köt ődő, augsburgi központtal m űködő Kolping társaságok-
      hoz csatlakozó helyi egyesületet 1990. április 26-án 36 fő alapította. (A pécsi szervezet 1989
      decemberében alakult meg.) A szervezet vallásos és tradícionális jellegét jól mutatja a legf őbb
      pozíció megosztása: az egyesületnek mind a püspök által kinevezett egyházi elnöke (itt a bólyi
      plébános), mind pedig világi elnöke van; utóbbit a tagok egymás közül választják. A Kolping
      megalakulásának Bólyban volt egy különleges aktualítása is: 1989-ben volt az iparos fiatalokat
      tömörítő Bólyi Katolikus Legényegylet és 1990-ben a Parasztok Ifjusági Egylete alapításának
      centenáriuma. (Mindkét szervezetet 1947-ben oszlatták fel.) A megemlékezés szándéka adva
      volt már jóval a választások el őtt (éppen az 1989. novemberi népszavazás miatt maradt el a Le-
      gényegylet jubileumi ünnepsége), de annak idején ez nem társult az iparosok és a paraszt fiata-
      lok valamikori egyesületeinek „egyesített" újjáalakításának igényével. Ezt a gondolatot a poli-
      tikai rendszerváltás felgyorsult folyamata, és ennek keretében az egyház aktivitásának
      felélénkülése tette aktuálissá.
         „A Kolping-Család" katolikus-szociális egyesület...a Magyarországi Katolikus Legényegy-
      leteknek és azok szövetségeinek a jogutódja ....Az egyesület célja: hogy tagjait — mint vallásos,
      szociális és művelődési közösség — segítse és nevelje arra, hogy keresztényként és erkölcsösen
      éljenek hivatásukban, házasságukban és családjukban, más közösségekben, továbbá az egyház-
      ban és a társadalomban. Így minden intézményével és lehet őségével tagjai és az egész társada-
      lom szolgálatában működik, tagjai és a tagság csoportjai aktivizálásán keresztül a keresztény
      értelemben vett közjót, erkölcsöt, művelődést és szociális felemelkedést mozdítja el ő."'
         A keresztény érték és normarendszert aktív módon reprezentáló szervezetként működik tehát
      a Kolping-Család, így a bólyi szervezet is. (Az csak a kés őbbiekben válik el igazán, hogy a
      század első felében működő egyletek eszmevilágából, nevezetesen a konzervativizmus hagyo-
      mányaiból mennyit őriz meg, éleszt újjá az egyesület. Az a tény, hogy a Bólyi Katolikus Kolping
      Család az SZDSZ helyi szervezetével közösen támogatott öt képvisel őjelöltet azt mutatja, hogy
      a liberális eszméktől való nyílt elhatárolódás nem történt meg, miként annak idején, b ő 100
      éve.)4 Az egyesület megalakulása mindjárt egy profiljába illeszked ő kulturális eseménnyel, az
      évfordulók megünneplésével indult. Természetesen számos alkalmat adtak az összegyülekezés-
      re a helyhatósági választásokkal kapcsolatos állásfoglalások; a Kolping-ház építésének ügye
      (való igaz, hogy a külön otthon építésével kapcsolatos megfontolások között súlya volta tetemes
      külföldi támogatásnak is); az Ausztriából kapott használt, leselejtezett mez őgazdasági kisgépek
      használati rendjének kialakítása, számítógépes tanfolyam szervezése, továbbá ruhagy űjtési ill.
      adományozási akciók jelentették ezidáig a Kolping bólyi szervezete m űködésének többé vagy
      kevésbé hétköznapi eseményeit.
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.
 TÉT 1991.2-3                                                                   Gyors ténykép          147

    Úgy gondolom azonban, hogy különös tekintettel az id őskorúak jó emlékezetében élénken
 élő, a két világháború között m űködő egyleti hagyományokra, a jelenlegi politikai helyzetre
  (a pártok irányában megmutatkozó általános ellenszenvre), és az ideológai válsággal átszínezett
  értékválságra, magának a szervezetnek a léte, érték-reprezentációs szerepe igen jelent ős, kisu-
  gárzó erej ű tény. Különösképpen erő síti a Kolping-Család pozícióit, hogy a hittanoktatásban
  az általános iskolás tanulók majd teljes köre részt vesz, valamint hogy a Kolping Ifjúsági Tagozat
  mellett    —ugyancsak egyházi irányítással      —120 fős cserkész csapat is működik lényegében
  azonos ideológiai és értékalapokon. (A jövő kérdése, hogy szembe állítható(k)-e a Kolpinggal
                     -


  és a cserkészettel más szemléleti, ideológiai bázisokon nyugvó, nem pártszer ű helyi szervező-
, dés(ek), mert egyel őre effélé(k)nek nem mutatkoznak jelei.)
     Úgy gondolom, hogy — ellentétben a politikai pártokkal — mindenekel őtt szervez ődési elvük
  horizontális jellege teszi rokonszenvessé a helyi közösségekben él ők számára az ilyen, els ődle-
  ges működési területüket illetően nem politikai jellegű szervezeteket, merte rendez ő elv termé-
  szetéből következően nagyobb lehetőséget ad a belülről jövő szándékok, a szervezethez csatla-
  kozókra különösképpen jellemz ő , sajátos vonások érvényesítésére. Más oldalról ugyanakkor
  kevesebb teret hagy az elmúlt negyven év nyomán sok ellenszenvet kiváltó gyakorlatnak: a köz-
  pontokhoz, a felsőbbségekhez való igazodás kényszerének. Végül, de nem utolsó sorban, az
  ilyen típusu szervezetek rugalmasak lehetnek a tekintetben, hogy mennyiben és meddig vállal-
  nak szerepet a helyi (esetenként az országos) politizálásban, s módjuk van rá, hogy visszavonul-
  janak a „kaptafához", ha a politikai differenciálódás folyamata vagy más tényez ők ezt lehetővé
  vagy szükségessé teszik.
     Az imént ismertetett civil szervez ődések is többé-kevésbé megmérettettek a helyhatósági vá-
  lasztások során, mégpedig az addig betöltött, szükségképpen ambivalens szerepükben.
     Az indulók és a beérkezettek, valamint a mögöttük álló szervezetek er őviszonyait az alábbi
  táblázat szemlélteti.

                                               1. TÁBLÁZAT


 Párt-                                Induló kpv-jelöltek         Szavazatok         Megválasztott trsd-i
 szervezet                                  száma                   száma               képviselők*


 FKgP                                         3                      492
 FKgP, K-CS**                                 2                     9721                   (526)
 FKgP, Kv***                                  1                      257
 Független                                    6                    19232                 (577,497)
 K-CS                                         1                      415
 K-CS, FKgP                                   3                    14962                 (589,524)
 K-CS, KV, FKgP, MDF                          1                      424                    —
 K-CS, SZDSZ                                  1                      491                     1
 KV                                           1                      200
 Kv, K-CS, MDF, SZDSZ                         1                      351

                                                                                      1. táblázat folytatódik
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.
     148        Gyors ténykép                                                                  TÉT 1991.2-3

    1. táblázat folytatása
    Párt                                    Induló Icpv-jelöltek          Szavazatok     Megválasztott trsd-i
    szervezet                                      száma                    száma           képviselők*

    MDF                                              2                        670
    MDF, FKgP                                        1                        546                 1
    MDF, KV                                          1                        241
    MDF, FKgP, KV                                    1                        540                 1
    MDF, SZDSZ, KV, FKgP                             1                        373
    Német nemzetiségi,függetl.                       1                        468                1
    SZDSZ                                            3                      12051              (512)
    SZDSZ, KV                                        2                       7931              (561)
    SZDSZ, K-CS, KV                                  2                        774                —
    SZDSZ, K-CS, KV, FKgP                            1                        697                1

    Összesen                                       36                       13470               12
    Forrás: Összesítések a helyhatósági választásokról, Körjegyz őség, Bóly, 1990.
    *A zárójel a megválasztott jelöltekre adott szavazatok számát jelöli
    • `Kolping-Család
    • **Községvédő és Szépítő Egyesület


       Néhány általános megjegyzés: a 13 470 szavazattal 1366 szavazópolgár, a szavazásra jogosul-
    tak 50,2%-a döntött az Önkormányzat képvisel őtestületének összetételér ől. Mint másutt, itt
    is mélyen a népszavazás ill. a parlamenti választások alkalmával tapasztalt (76 % -os) arány alatti
    volt a szavazó polgárok aktivitása. (Mint már utaltam rá, az országgy űlési választások során
    — igaz, az SZDSZ listás jelöltjeként —, de bólyi képvisel ő is bejutott a Parlamentbe. Nyílván
    a helyi jelöltnek is nagy szerepe volt abban, hogy a bólyi szavazók 40 % -a a szabad demokratá-
    kat támogatta a megyei listán is.)
       Akárhogyan is: a Kolping-Családnak és (még mindig!) a Községvéd ő Egyesületnek a pártoké-
    val legalábbis egyenrangú politikai súlyát mutatja a helyi közéletben, hogy a megválasztott
    képviselők közül 5 az előbbinek, 3 az utóbbinak támogatását (is) élvezte, bár önálló jelöltjeik
    nem jutottak be.
       S a jövő? Egyik szervezet feltehet őleg a lassú elmúlás útján halad tovább, a másik pedig talán
    még inkább megerő södik, s a felépül ő otthonnal újrateremti a valóban közösségi házként m űkö-
    dő régenvolt művelődési intézményeket. Más oldalról viszont nagyon valószín ű, hogy a Kol-
    ping politikai szerepet is betölt a jöv őben, legalábbis markáns irányzatot képvisel majd a helyi
    választások alkalmával közvetlenül, és tágabb értelemben közvetve, a közéletbe bevont fiatalok
    révén.
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.
   TÉT 1991.2-3                                                                       Gyors ténykép     149

                                                  Jegyzetek
   '. Kovács K. (1990) Polgárok egy sváb faluban, Tér és Társadalom, 1, 33-76.o.
   2. Huba Gy. (1986) A községvédők és szépítők Bolyban, Bolyt Füzetek, I, 32.o.
      Részlet a Kolping Család alapszabály-tervezetéb ől
   4. Ld. „A németbólyi Róm. Kath. Ifjúsági Egylet jubileumi kiadványa, Pécs, 1940.
Kovács Katalin - Susan Gál : A differenciálódás folyamata a politika lokális színterein : Baranya megyei példa
           (Process of differentiation at the local political scenes : the case of Baranya county)
                              Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 143-149. p.