Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 119
A HELYI AKCIÓCSOPORTOK SZEREPE
A VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ VIDÉK-
FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
(The Role of Local Action Groups in the Realization
of Competitive and Sustainable Rural Development)
KIS KRISZTIÁN — SZEKERESNÉ KÖTELES RITA
Kulcsszavak:
versenyképesség fenntarthatóság LEADER-megközelítés helyi vidékfejlesztési stratégia helyi
akciócsoport belső fejlesztési tényez ő
A LEADER-megközelítés vidékfejlesztési politika megvalósításában játszott növekv ő szerepének köszön-
hetően a Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) a vidékfejlesztés intézményrendszerének fontos szerepl őivé
váltak. A helyi fejl ődést segítő, előmozdító tevékenységük révén térszervez ő erőt jelentenek a vidéki tér-
ségekben. Működésük hathatósan hozzájárul az európai vidékfejlesztési politika helyi szint ű megvalósí-
tásához, térségük versenyképes és fenntartható fejl ődéséhez. E szerepnek való megfelelés áldozatos és
aktív munkát követel az Akciócsoportoktól a programozás és a megvalósítás folyamatában egyaránt.
A tanulmányban foglalkozunk az életmin őség, a versenyképesség és a fenntarthatóság kérdéseivel, bemu-
tatjuk a HACS-ok megalakulásának folyamatát, értékeljük a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósí-
tásának eddigi eredményeit a Hódmez ővásárhelyi kistérségben, valamint vizsgáljuk a HACS-ok, mint
belső fejlesztési tényez ők szerepét és feladatait a versenyképességi és fenntarthatósági célokat kit űző
vidékfejlesztési politika helyi szint ű megvalósitásának folyamatában. A tanulmány elkészítése során
támaszkodtunk a Magyarországon megalakult helyi akciócsoportok körében 2010 márciusában végzett,
csaknem teljes kör ű, az akciócsoportok 94%-ára kiterjedő kérdőíves felmérésünk részeredményeire.
Esettanulmányként a Hódmez ővásárhelyi kistérségben m űködő LEADER HACS példáján bemutatjuk,
hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák megvalósításában az Akciócsoportok szerepe nem sz űkülhet be
csupán az általuk koordinált fejlesztési források elosztására. A stratégia hatékony végrehajtásához
ugyanis szükség van a helyi szerepl ők cselekv őkészségének és együttm űködésének fokozására, amely
többféle feladat ellátását teszi szükségessé.
Életmin őség, versenyképesség, fenntarthatóság a vidékfejlesztésben
A vidékfejlesztés általános értelemben a vidéken él ő emberek életminőségének
javítását jelenti (Farkas 2002). Ezzel kapcsolatban Fehér (2005) felveti azt a kér-
dést, hogy milyen tényez ők vezetnek a jobb életminőséghez, milyen súlyuk van
ezeknek az egyéni preferenciákban, s hogyan is juthatunk el annak eléréséhez.
Fehér szerint az életmin őség javításának gondolata jó kiindulási alapot nyújt a
vidékfejlesztés meghatározásához, mert széles kör ű törekvéseket foglal magában.
Ugyanakkor az életmin őség változó értéktartalommal bíró fogalom, hiszen a külön-
böző egyének eltérő nézetekkel rendelkeznek arról, hogy mit jelent a 'jó élet',
milyen körülmények között érzi jól magát, és az adott egyénnek id őben is eltérő
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
120 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
nézetei lehetnek a 'jó életmin őségről' (Fehér 2005). Mindehhez fontos azonban
hozzátenni, „hogy a vidékfejlesztés ugyan túlmutat a gazdasági fejlesztésen, mégis
alapvető igazság, hogy az a település kínálhat életminő séget, amelyik erős gazdasági
bázissal rendelkezik" (Shaffer idézi Fehér 2005, 232). Hasonlóan fogalmaz Madarász
(2003) is, aki szerint a fejl ő dés és a fejlesztés célja az emberek jólétének fokozása,
ami elképzelhetetlen gazdasági fejl ődés nélkül.
Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a gazdasági fejl ődés önmagában
megoldaná a vidéki térségek valamennyi problémáját, s felszámolná valamennyi
hátrányát, csupán azt, hogy a m űködő és prosperáló gazdaság a területi fejl ődés
egyik fontos feltétele. „A gazdasági fejl ődés nem jelent mást, mint az egy főre eső
GDP növekedését, a gazdasági szerkezet átalakulását, s a gazdálkodás hatékonysá-
gának emelkedését" — írja Sarudi (2003, 15). A gazdasági fejlettség és dinamikus
párja, a gazdasági fejl ődés általánosan alkalmazott mér őeszköze az adott térségben
előállított egy főre eső GDP nagysága, illetve annak idő beli változása. Az egyes
térségek fejl ő dését nagymértékben befolyásolja gazdaságuk versenyképessége.
A versenyképesség alatt általános értelemben vállalkozások, térségek azon képessége
értendő , hogy mennyire tudnak termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal a különböz ő
piacokon versenyben maradni, illetve helytállni. Lengyel (2000) megfogalmazását
alapul véve a térségek gazdasága akkor versenyképes, ha az nyitott, az egy lakosra
jutó jövedelem (GDP/fő ) tartósan magas és növekv ő, ezzel együtt magas szint ű és
nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta. A térségi versenyképesség tehát az adott
térségben megtermelt egy lakosra jutó jövedelem nagysága és növekedési üteme,
mely jövedelmet a munkatermelékenység és a foglalkoztatottság szintje határozza
meg. Felmerül a kérdés, hogy a vidéki gazdaságok versenyképessége, a vidéki terü-
letek fejlő dése s a vidékfejlesztés hogyan, milyen módon áll kapcsolatban — egyál-
talán kapcsolatban áll-e — a fenntarthatósággal. A fenntarthatóság, illetve a fenntart-
ható fejlő dés koncepciója — mely a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szem-
pontok összehangolását hangsúlyozza — a 21. században minden fejl ődés, illetve
fejlesztés — így a vidékfejlesztésé is — elengedhetetlen alapelve. Az el őbbi kérdésre
a választ Szörényiné Kukorelli (2005, 128) adja meg, amikor egyik cikkében arról
ír, hogy „társadalmilag és gazdaságilag fenntarthatóvá egy vidéki térség csak a
népességmegtartó képesség és a jövedelemtermelés fokozásával, a vidéki terek
felértékel ő désével és élettérként való elfogadásával válhat." Szörényiné Kukorelli
szerint „az ökológiai fenntarthatóság a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság
záloga, hiszen ahol nincs fenntartható társadalom, valamint m űködő és fenntartható
gazdaság, ott fenntarthatatlan folyamatok indulhatnak el a környezetet illet ően is.
Rövid- és középtávon csakis a versenyképes vidéki gazdaság szolgálhatja az ökoló-
giai fenntarthatóságot... Tehát a versenyképesség és a fenntarthatóság egymást er ő-
sítő , és nem egymást kizáró fogalmak." Ugyanakkor „hosszú távon csakis az öko-
lógiai fenntarthatóság tudja biztosítani a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot,
hiszen, ha a vidék ökológiai eltartó képessége csökken, akkor a társadalmi és gaz-
dasági fenntarthatóság zsákutcába torkoll" (Szörényiné Kukorelli 2005, 128).
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 121
Mindezek alapján levonhatjuk azt a konklúziót, hogy a fenntartható fejl ődés —
melynek célja az életminőség javítása a természeti környezet által megszabott lehető-
ségek és korlátok között — elérésének, megvalósításának szükséges eszköze a gazda-
sági versenyképesség. Ilyen megközelítésben, a fentiek integrálásával megfogalmaz-
hatjuk a fenntartható vidékfejlesztés fogalmát, mely olyan beavatkozások folyamata-
ként értelmezhető, amely a vidéki térségekben él ők életminőségének jobbítására irá-
nyul oly módon, hogy a fejlesztések a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevé-
telével párosulnak a vidékgazdaság versenyképességére való törekvésekkel.
A helyi akciócsoportok megalakulásának folyamata
Az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-én fogadta el az Új Magyarország
Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amely a 2007-2013 közötti id őszakra vonat-
kozóan határozza meg a főbb hazai vidékfejlesztési irányvonalakat és tartalmazza
ennek feltételrendszerét. Vidékfejlesztés címén az ÚMVP négy tengelye mentén az
agrárgazdaság szerepl ői és a vidéki térségek 4 956 130 871 euró (1300 milliárd Ft)
fejlesztési forráshoz jutnak. Ezen belül a tágabb értelemben vett vidékfejlesztésre
irányuló intézkedések, mint a vidéken él ők életminőségének javítása és a vidékgaz-
daság diverzifikálása (III. tengely), valamint a LEADER (IV. tengely) támogatására
963 046 471 eurót (250 milliárd Ft), azaz a fejlesztési források 19,5%-át — III. tengely:
690 690 802 euró (180 milliárd Ft), 14%; IV. tengely: 272 355 669 euró (70 milliárd),
5,5% — fordítják. A központi intézményrendszer az ÚMVP III-as és IV-es tengely
forrásainak elosztását mintegy 15%-ban programozza (horizontális intézkedések) és
dönt a felhasználásáról (pl. alapszolgáltatások fejlesztése a vidéki térségekben, diver-
zifikáció, képzési programok), míg a források 85%-ára a LEADER-típusú területi
szerveződések, ún. helyi vidékfejlesztési közösségek tervezhettek (nem horizontális
jellegű intézkedések). A források felosztását és felhasználását megel őző intézmé-
nyesülési és tervezési folyamatot az ÚMVP megvalósításáért felel ős Irányító Ható-
ság szerepét betölt ő FVM két rendeletben (93/2007. FVM rendelet, 147/2007. FVM
rendelet) szabályozta. A rendeletek által meghatározottan a helyi közösségek kivá-
lasztása és elismerése több szakaszban történt:
1) a helyi közösségek megalakulása, nyilvántartásba vételi eljárás;
2) az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok kiválasztása;
3) az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok helyi vidékfejlesztési
stratégiáinak elkészítése;
4) a helyi vidékfejlesztési közösségek (HVK-k) és a LEADER helyi akciócsopor-
tok (LEADER HACS-ok) kiválasztása.
A 93/2007. FVM rendelet szabályozta a helyi közösségek, valamint az el őzetesen
elismert vidékfejlesztési akciócsoportok megalakulását, nyilvántartásba vételét, vala-
mint elismerésének rendjét. A rendelet kihirdetésével és 2007. szeptember elsejei
hatályba lépésével elindult a 2007-2013-as id őszakra vonatkozó új, negyedik
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
122 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
generációs LEADER-program magyarországi megvalósításának folyamata. A ren-
delet alapján 2007. október 10-ig a helyi szerepl ők országszerte 105 vidékfejlesztési
közösséget hoztak létre ügyelve tagságuk bels ő struktúrájára, melyben a vállalkozói
és civil szféra együttes részarányának legalább 60%-ot kellett kitennie. A megala-
kult 105 helyi közösségb ő l az Irányító Hatóság (IH) döntése alapján 96 kapott el ő-
zetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport címet.
A 147/2007. FVM rendelet szabályozta az el őzetesen elismert vidékfejlesztési ak-
ciócsoportok által készítend ő helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének folya-
matát, valamint a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócso-
portok kiválasztását. A rendelet értelmében a vidékfejlesztési akciócsoportoknak az
elismerő határozat kézhezvételét ől számított 10 munkanapon belül a tervezési folya-
mat lebonyolításáért felel ő s csoportot, ún. tervezést koordináló csoportot (TKCS)
kellett létrehozniuk és bejelenteniük az IH részére. Ezt követ ően az előzetesen elis-
mert vidékfejlesztési akciócsoportoknak 120 nap állt a rendelkezésükre, hogy egy
Internet alapú szoftver segítségével, elektronikus felületen elkészítsék az általuk lefe-
dett területre kidolgozott stratégiát, az ún. helyi vidékfejlesztési stratégiát (HVS).
A TKCS-k által elkészített HVS két részb ő l áll: az ÚMVP III. intézkedéscsoportjá-
nak „mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása", „a turisztikai
tevékenység ösztönzése", „falumegújítás és -fejlesztés", valamint „a vidéki örökség
megő rzése és fenntartható fejlesztése" intézkedéseire épül ő Helyi Vidékfejlesztési
Tervbő l (HVT), valamint az 1698/2005/EK rendeletben foglaltaknak megfelel ő
támogatási konstrukciókra épül ő LEADER-tervből. A HVS tervezését az előzetesen
elismert vidékfejlesztési akciócsoportok annak megfelel ően, hogy az el őzetes elisme-
rés feltételeit — illetve a területi átfedések (többszörös regisztráció) megszüntetését —
mikor teljesítették, három szakaszban kezdték meg: az els ő körösök (63 közösség)
2008. január 21-én, a második körösök (26 közösség) 2008. március 10-én, a har-
madik körösök (7 közösség) 2008. május 13-án. Területi átfedések annak folytán
jöttek létre, hogy egy település két esetben min ősült egy helyi közösség által lefe-
dettnek: az egyik (1), ha az adott település polgármestere egyszemélyben megalakí-
totta a helyi közösséget, vagy ha tagjává vált egy helyi közösségnek; a másik (2), ha
az adott településen — az el őírt lakosságszámnak megfelel ően legalább — egy, kettő,
illetve három civil szervezet, vállalkozás vagy azok valamilyen közös csoportja
alakította meg a helyi közösséget, vagy ha tagjává vált egy helyi közösségnek.
Amennyiben a két lehető ség egy adott településen egymással ellentétes irányban
ment végbe, úgy kialakult a területi átfedés.
Az akciócsoportoknak a rendelkezésre álló négy hónapos tervezési periódus
folyamán egy elő re megadott struktúrában, az IH id őbeli ütemezése szerint kellett
elkészíteniük a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat. A tervezés végeztével az IH
értékelte a stratégiákat és döntött arról, hogy az el őzetesen elismert vidékfejlesztési
akciócsoportok milyen formában, a III. és IV. tengely forrásaira egyaránt jogosult
LEADER Helyi Akciócsoportként (LEADER HACS) vagy csak a III. tengely
forrásaira jogosult Helyi Vidékfejlesztési Közösségként (HVK) m űködhetnek
tovább. Az intézményesülési folyamat záró momentumaként az el őzetesen elismert
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 123
vidékfejlesztési akciócsoportoknak legkés őbb 2008. október 1-jéig, tagjaik több
mint felének részvételével, jogi személyiséggel rendelkez ő szervezeti formává
(egyesület, nonprofit Kft. vagy nonprofit Zrt.) kellett alakulniuk.
Az IH döntése értelmében mind a 96 el őzetesen elismert vidékfejlesztési akció-
csoport megkapta a LEADER akciócsoport elismerést és ezzel a jogosultságot a III.
és a IV. tengely forrásainak felhasználására, illetve a HVS mindkét tervét — HVT és
LEADER-terv — tartalmazó komplex stratégia megvalósítására. Az Irányító Hatóság
által LEADER helyi akciócsoporttá min ősített 96 helyi közösség (1. ábra) 3019 tele-
pülést — az ország településeinek 96%-át, népességének pedig 44%-át (4,5 millió fó) —
és mintegy 12 ezer szervezetet foglal magába (KSH 2009). A LEADER HACS cí-
meket a helyi közösségek képvisel ői 2008. szeptember 26-án, az I. Magyar Vidék
Napján, ünnepélyes keretek között vehették át. Ezt követ ően elkezdődött egy meg-
lehetősen lassúnak bizonyuló folyamat a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban foglal-
tak végrehajtására, melynek els ő lépcsőjét a 2008 októberében megnyíló pályázati
rendszer jelentette. A központi rendszer nehézkes, sokszor túladminisztrált m űködése
következtében immáron három pályázati fordulót, támogatási kérelem benyújtási id ő-
szakot követően még csupán az els ő pályázati fordulóra vonatkozó támogatási határo-
zatok születtek meg, megvalósult, befejezett fejlesztésekr ől és a támogatások kifize-
téseiről — 2010 márciusáig — ugyanakkor nem beszélhetünk.
1. ÁBRA
A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett települések
(Municipalities Covered by the LEADER Local Action Groups)
Forrás: VKSZI (2008).
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
124 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
A helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósításának folyamata és
értékelése a Hódmez ővásárhelyi kistérségben
A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért elő zetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport
stratégiáját 3 828 934 euró, azaz mintegy 1 milliárd Ft ÚMVP-b ől finanszírozható
tervezett keretösszegre dolgozta ki (1. táblázat). A stratégiában öt fejlesztési prioritás,
azon belül 22 intézkedés került megfogalmazásra, melyb ől az öt prioritás mentén 16
intézkedésre az ÚMVP III—IV. tengelye biztosít forrásokat, a fennmaradó 6 intéz-
kedés esetében alternatív forráscímek (DAOP, KEOP, TÁMOP) lettek megjelölve.
Kalkulációnk szerint a HVS — figyelembe véve az egyes intézkedésekre allokált
források összegét és a támogatási intenzitások mértékét — 5 307 434 euró, azaz hoz-
závetőleg 1,4 milliárd Ft összköltség ű fejlesztést indukál majd a kistérségben.
Megjegyezzük, hogy az el ő zetesen elismert akciócsoportok az Irányító Hatóság
erő s kontrollja és az online tervezési eszköz standardizált keretei között végezték
programozó, stratégiaalkotó tevékenységüket. Németh (2009) szerint azzal, hogy a
hazai vidékpolitikai irányítás standardizálta a HVS tervezési folyamatát egyúttal
lemondott az innovatív, esetleg „brillírozó" stratégiákról. Az el őbbiek tehát nagy-
mértékben befolyásolták az elkészült stratégiák min őségét, mivel nem tették lehet ővé
az akciócsoportok számára a valóban helyi igényekre, fejlesztési szükségletekre
alapozott integrált, innovatív stratégiák kialakítását. Az akciócsoportok a rendelkezé-
sükre álló III. tengelyes forrásokat például irányítottan, a már megismert négy intéz-
kedésre jogszabályban meghatározott feltételekkel allokálhatták, ami nem kínált túl
nagy szabadságot részükre. Ennél nagyobb szabadságot élvezhettek az akciócsopor-
tok a jóval kisebb összegű LEADER kiegészítő források tervezésénél, hiszen nem
volt elő írva részükre, hogy milyen intézkedésekre kell azokat fordítaniuk, így —
ügyelve az ÚMFT különböz ő operatív programjaitól való elhatárolásra — azokat
szabadon tervezhették. A stratégiák LEADER-szer űségét javította, hogy az akciócso-
portok törekedtek arra, hogy minél szélesebb körben felmérjék a helyi szerepl ők
szükségleteit, fejlesztési igényeit, s azt a lehet őségekhez mérten beépítsék az általuk
készített stratégiákba. A projektgy űjtés eredményeként a Hódmez ővásárhelyi kistér-
ségben 285 darab projektötletet, azaz a helyi szerepl ők által megfogalmazott fejlesz-
tési elképzelést gyűjtött össze az akciócsoport a HVI közrem űködésével.
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 125
1. TÁBLÁZAT
HVS forrásallokációja a prioritások és intézkedések szerint
(Resource Allocation in the Local Development Plan According to the Priorities
and Measures)
Allokált
Fejlesztési prioritás Fejlesztési intézkedés forrás
(euro)
1) Színvonalas szolgáltatások és
658 000
programok kialakítása
2) Közösségi szálláshelyek kialakí-
375 000
L) A térség turisztikai vonze- tása, fejlesztése
rejének növelése és népszer ű- 3) Minőségi szálláshelyek kialakítása 165 000
sítése 4) A települések és a térség ismert-
ségét, hírnevét javító rendezvények 59 000
szervezése
I.) prioritás összesen 1 257 000
1) Településképet javító közösségi
570 000
terek kialakítása, meglév ők fejlesztése
2) Közösségi célokat szolgáló épüle-
II.) Falufejlesztés és - 500 000
tek felújítása, korszerűsítése
megújítás 3) Helyben termelt termékek, hely-
ben történő értékesítésének el ősegí- 66 494
tése
II.) prioritás összesen 1 136 494
1) Feldolgozással foglalkozó
mikrovállalkozások létrehozása, 480 000
fejlesztése, korszerűsítése
2) Szolgáltatással foglalkozó
mikrovállalkozások létrehozása, fej- 230 000
III.) Milcrovállallcozások fog-
lesztése, korszerűsítése
lalkoztatás- és jövedelemter-
4) Kereskedelemmel és javítással
melő képességének fenntart-
foglalkozó mikrovállalkozások létre- 125 000
ható fejlesztése
hozása, fejlesztése, korszer űsítése
5) Építőiparral foglalkozó
mikrovállalkozások létrehozása, 46 000
fejlesztése, korszerűsítése
III.) prioritás összesen 881 000
1) Helyi természeti és épített örök-
ség megőrzése, felújítása, látogatha- 249 520
tóvá tétele
IV.) Vidéki örökség meg őrzése 2) Helyi hagyományok és kultúra
megőrzése, fejlesztése, és bemutat- 120 000
hatóvá tétele
IV.) prioritás összesen 369 520
1) Egészségmegőrző, sport és kultu-
125 920
rális szolgáltatások fejlesztése
V.) Életmin őség javítása 2) Civil szervezetek rendezvényeinek
59 000
támogatása
V.) prioritás összesen 184 920
Forrás: Saját szerkesztés.
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
126 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a stratégia magán viseli az allokatív tervezés
jegyeit, melynek jellemz ője, hogy „...a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat
igyekszik elosztani az egymással versenyz ő fejlesztési szükségletek vagy felhasználók
között" (Faragó 1997, 5). Az allokáció elvére épül ő tervezés alapvet ően vissza-
vezethet ő arra, hogy a stratégia keretei jórészt rögzítettek voltak (lásd III. tengely
intézkedései), ebb ől kifolyólag kevésbé volt lehet ősége a HACS-nak, hogy valóban
jövőformáló, stratégiai szemlélet ű tervet készítsen. Az allokatív szemlélet el őtérbe
kerülését er ő sítette, hogy a stratégiát készít ők a projektgyűjtésből származó, a helyi
szereplőktől beérkez ő, különböző fejlesztési területekre vonatkozó, eltér ő számú és
forrásigényű fejlesztési szükségleteket és elképzeléseket maradéktalanul be akarták
építeni a HVS-be, ami a stratégia prioritásain ugyan nem — hiszen azok jórészt adva
voltak —, de a források felosztásán minden bizonnyal változtatott. A stratégia éven-
kénti felülvizsgálata során lehet ő sége van ugyan a HACS-nak a forrásallokáció
megváltoztatására, ez azonban csak az allokatív szemléletet, az allokáció elvére
épülő tervezést er ősíti, ami a stratégiai szemlélet ű tervezéshez képest Lengyel
(2003) véleménye szerint eleve versenyhátrányt jelent.
Mivel az eddigi három pályázati forduló esetében csak az els ő fordulóra vonatkozóan
rendelkezünk határozatokkal lezárt, azaz nyertes pályázatokkal, így a következ őkben
ezek vizsgálatára fókuszálunk.
2009. január 12-én zárult a 2008. október 18-án meghirdetett Új Magyarország
Vidékfejlesztési Program III. tengely négy jogcímére (mikrovállalkozások létreho-
zása és fejlesztése, turisztikai tevékenységek ösztönzése, falumegújítás és -fejlesztés,
vidéki örökség meg őrzése) kiírt els ő támogatási kérelem (pályázat) benyújtási id ő-
szak. Ezen időszak folyamán „A Vásárhelyi Vidék Jöv őjéért Egyesület" (AVVJE)
munkaszervezetéhez a Hódmez ővásárhelyi kistérségb ől összesen 25 db támogatási
kérelem érkezett be.
Az akciócsoporthoz beérkezett támogatási kérelmeket az egyes jogcímrendeletek
mellékletében meghatározott pontozási rendszer segítségével els ő körben a HACS
bírálta el, s állította fel a támogatásra javasolt pályázatok rangsorát. Ezt követ ően a
végső döntést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hozta meg.
Mindez azt jelenti, hogy a HACS-oknak véleményezési szerepük volt a pályázatok
támogatását illet ően, de a döntés nem helyi szinten történt. Mindez egybevág a
Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kialakításáért felel ős miniszteri biztos 2008. április
14-i elő adásában elmondottakkal, miszerint „a helyi közösségek végrehajtó szerepet
kapnak" (Pásztohy 2008, 12). Ez ellentmondásban van a szubszidiaritás elvével,
azaz a döntéshozatal és a felel ősség helyi szintre történ ő decentralizációjának érvé-
nyesítésével. Az el őbbiekkel kapcsolatosan kérd őíves felmérésünkben arra kértük a
magyarországi HACS-okat, hogy 1-t ől 5-ig terjedő skálán értékeljék a következ ő-
ket: 1.) Milyen mértékben érvényesül a szubszidiaritás elve (helyi szint ű döntésho-
zatal és irányítás) munkájukban?; 2.) Mennyire jellemz ő az Irányító Hatóság és a
Közreműködő szervezet esetében a szubszidiaritás elvének megfelel ő magatartás,
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 127
azaz mennyire segítik el ő (szubszidiálják) a döntéshozatal decentralizációját, a helyi
szintű irányítás és menedzsment tényleges megvalósulását?; 3.) Milyen mértékben
tudja érdekeit érvényesíteni a HACS a vidékfejlesztés intézményrendszerének fel-
sőbb szintjein, azaz egy vagy kétirányú a kapcsolat, illetve a kommunikáció a köz-
pont és a lokalitás között? Az els ő kérdésre 3,5-ös átlagértéket számoltunk, ami azt
jelenti, hogy a döntések egy része helyi szinten születik, a HACS-ok korlátozott
önállósággal vesznek részt a döntéshozatalban, érvényesül a központi irányítás
kontrollja. A második kérdésre adott pontértékek átlaga 3,1 volt, amely szerint a
vidékfejlesztés intézményrendszerének magasabb szint ű szerveződései korántsem
tesznek eleget annak érdekében, hogy el őmozdítsák a döntéshozatal decentralizá-
cióját. Az előbbieket erősíti meg a harmadik kérdésre adott 2,9-es átlagpontérték,
ami szerint a HACS-ok úgy vélik, hogy a szintek közötti kommunikációban
nagyobbrészt a központi akarat érvényesül, rájuk jobbára végrehajtó szerep hárul.
Az első támogatási kérelem benyújtási id őszakban a HACS munkaszervezetéhez
beadott pályázatok épület-beruházásokra, m űszaki-technológiai és ügyviteltechnikai
fejlesztésekre, min őségbiztosítási, -irányítási rendszerek kiépítésére, szálláshelyek
kialakítására, b ővítésére, turisztikai szolgáltatások színvonalának javítására, vala-
mint falufejlesztésre irányultak, illetve irányulnak.
A támogatási kérelmek benyújtását követ ően, 2009. január végére a HACS döntött
az egyes jogcímekhez tartozó el őzetes támogatási rangsorokról, s megküldte a ponto-
zási jegyzőkönyveket az MVH-nak, az el őzetes támogatási rangsort pedig az Irányító
Hatóságnak. Ezt követ ően történtek meg a támogatási kérelmet benyújtók helyszíni
ellenőrzései az MVH és a HACS közrem űködésével. A támogatási rangsor jóvá-
hagyására, illetve a támogatási határozatok meghozatalára azonban sokáig kellett várniuk
a pályázóknak. Valamennyi kedvezményezett 2009. szeptember 30-ig kapta kézhez a
támogatási határozatot, s csak ezt követ ően indulhattak meg a várva várt fejlesztések.
A benyújtott 25 pályázat közül az AVVJE javaslata alapján s az MVH végs ő dön-
tése értelmében 16 részesült kedvez ő elbírálásban. Falufejlesztésre Mártély és
Székkutas, a kistérség két községének önkormányzata nyújtott be sikeres pályázatot.
A turisztikai tevékenységek ösztönzésére benyújtott nyolc pályázatból négy része-
sült kedvező elbírálásban. A mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése intézkedés
keretében tizenötb ől tíz pályázat nyert el támogatást, a vidéki örökség meg őrzése
intézkedésre pedig nem érkezett pályázat a HACS-hoz. A nyertes pályázatok pénz-
ügyi adatait mutatja be jogcímek szerint a 2. táblázat.
Az adatok összesítése után kiderül, hogy az els ő pályázati fordulóban nyertes
pályázók összesen mintegy 290 millió forint vissza nem térítend ő támogatáshoz
juthatnak, melynek segítségével csaknem 450 millió forint érték ű fejlesztést való-
síthatnak meg a kistérségben.
A következőkben a fenntarthatósági és versenyképességi követelményeknek meg-
felelően öt szempont szerint vizsgáljuk a nyertes els ő fordulós pályázatokat.
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
128 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
2. TÁBLÁZAT
Az els ő pályázati forduló nyertes pályázatainak összesített pénzügyi adatai
(The Comprehensive Financial Data of the Winning Proposals in the First
Submission Period)
Támoga- Atlagos
Igényelt Teljes
Támogatási jogcím tási in- projektméret
támogatás projektméret
tenzitás (Ft)
(Ft) (Ft)
(%)
Mikrovállalkozások
létrehozása és 126 899 079 212 875 088 60 21 287 509
fejlesztése
Turisztikai tevé-
kenységek ösztön- 90 209 472 147 721 643 61 36 930 411
zése
Falumegújítás és
72 487 375 85 528 218 85 42 764 109
fejlesztés
:
Vidéki örökség
megőrzése
Forrás: Saját szerkesztés.
Mindenekelőtt szükséges leszögezni, hogy a stratégiában foglalt célok és prioritások
a helyi szerepl ő k által végrehajtott konkrét projektek formájában valósulnak meg.
Ebből következő en mindenképpen szükség van a projektgazdák által kimunkált és a
HACS-okhoz beadott pályázatokra. A hatékony forrásfelhasználás ugyanakkor meg-
követeli, hogy olyan magas színvonalú, releváns, el őremutató, innovatív projektek,
illetve pályázatok versenyezzenek a HACS-ok által koordinált fejlesztési forrásokért,
amelyek összhangban állnak a fejlesztési stratégiáikkal és megfelelnek a LEADER-
program filozófiájának. Fontos tehát a pályázatok min ősége, amelyről a pályázatok
értékelése során kialakított pontszámok nyújthatnak némi információt. Megjegyez-
zük, hogy a pályázatok értékelés során „nyújtott" teljesítménye alapvet ően függ az
értékelési szempontoktól, azok relevanciájától, teljesíthet őségétől, illetve azok súlyo-
zásától, azaz az egyes szempontokhoz rendelt pontértékekt ől. A 16 nyertes pályázat
pontszámait vizsgálva megállapítható, hogy azok átlagosan a maximális pontszám
66%-át érték el. 11 olyan pályázat van, ami nem éri el a maximális pontszám 70%-át,
s csak 5 olyan akad, amelyik meghaladja azt. Mindez nem fest túl biztató képet,
hiszen ahogy a stratégia, úgy a pályázatok min ősége is implicit módon, de minden-
képpen befolyásolja a térség gazdasági fejl ődését, illetve a térségi versenyképességet.
A területpolitikai döntésekkel szemben támasztott általános elvárás, hogy társa-
dalmilag igazságosak, ugyanakkor gazdaságilag hatékonyak legyenek. F őként
a Lisszaboni Stratégia hatására a területpolitikai gyakorlatban is meghatározóvá vált
a versenyképesség javítására való törekvés, amelynek f ő meghatározója a gazdasági
racionalitás (Faragó 2006). A fejlesztési források hatékony felhasználása tekinteté-
ben — összefüggésben a térségi versenyképességgel — megvizsgáltuk a „mikro-
vállalkozások létrehozása és fejlesztése" intézkedésen belül tervezett fejlesztések
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 129
eredményeként létrejöv ő új munkahelyek számát, azok fajlagos költségét, valamint
a beruházások hatékonyságát kifejez ő megtérülési időt.
Az intézkedés keretében a 10 nyertes vállalkozás 16 új munkahely létrehozását
vállalta. Ez a szám csak kett ővel több, ha valamennyi nyertes pályázatot figyelembe
vesszük. Átlagosan tehát egy vállalkozás 1,6 új munkahelyet hoz létre. Hét vállal-
kozás 1, egy vállalkozás 2, míg két vállalkozás 3 új munkahelyet szándékozik létre-
hozni. Nehéz ezeket a számokat önmagukban értékelni, hiszen minden új munka-
hely létrehozása növeli a foglalkoztatást, de felmerül a kérdés, hogy milyen áron.
A vizsgált 10 mikrovállalkozás által létrehozandó 16 új munkahely 127 millió Ft
támogatási összeg, illetve 213 millió Ft összérték ű beruházással jöhet majd létre a
kistérségben. Ennek megfelel ően egy új munkahely létrehozásához átlagosan 7,9 mil-
lió Ft támogatást, illetve 5,4 millió Ft egyéb forrást, összesen 13,3 millió Ft-ot hasz-
nálnak majd fel a vállalkozások. Egységnyi új munkahely létrehozásának támogatás-
igénye 2,2 és 18,2 millió Ft, míg az összes bekerülési költség 3,5 és 30,7 millió Ft
között változik. Az iparági átlagos értékek ismerete nélkül nehéz helytálló véle-
ményt mondanunk az el őbbiekről, de az biztos, hogy a fenti fajlagos támogatási
összegek mellett a kistérség nyertes vállalkozói ezen értékelési szempont legmaga-
sabb pontértékeit érték el (0-10 MFt/új munkahely 18 pont, 10-20 MFt/új munka-
hely 14 pont) pályázatuk bírálata során.
A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok egyik fontos mutatószáma a megtérülési
idő, amely megmutatja, hogy a befektetett t őke a vállalkozás hányadik évében fize-
tődik vissza, illetve térül meg. Ebb ől adódóan a megtérülési idő a gazdasági racionali-
tás, a fejlesztések életképességének egyik igen fontos mér őszáma. A vállalkozások
által tervezett beruházások átlagos megtérülési ideje 19,4 év, ami soknak mondható.
Viszont, ha eltekintünk a két extrém magas megtérülési id őt (67 és 51 év) produkáló
vállalkozás adatainak számbavételét ől, a fennmaradó kilenc vállalkozás esetében
10,6 évre csökken az átlagos megtérülési id ő hossza, ami piacgazdasági körülmé-
nyek között jónak nevezhet ő. Természetesen nagyon nagy különbségek lehetnek az
egyes tevékenységek jövedelmez őségei között, amit az is alátámaszt, hogy a négy
legkedvezőbb megtérülési időt (4, 5, 6 és 7 év) mutató vállalkozás nyerte el a leg-
nagyobb támogatást és valósítja majd meg a legnagyobb összeg ű beruházást.
Egyetértünk Popp (2009) azon véleményével, miszerint „a projektek induló támo-
gatása csak életképes üzleti elképzelések esetében hasznos, egyébként a támogatás
pazarlásáról van szó". Ezért véljük úgy, hogy a megtérülési id őnek mindenképpen
helye van, illetve helye lenne — mivel jelenleg nem szerepel — az értékelési szem-
pontok között.
Az értékelési szempontok kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a pályázatok
bírálatánál a stratégiához való illeszkedés csak egy szempontként jelent meg, nem pedig
eleve szükséges feltételként. Ilyen feltételek között a HVS fejlesztés-koordináló szerepe
mindenképpen háttérbe szorul. A HVS lényege pedig az, hogy koordinálja a helyi szint ű
fejlesztéseket, amelynek révén realizálhatók a benne megfogalmazott célok.
Ma már nem kérdés, hogy a különböz ő típusú fejlesztések megvalósításánál tekin-
tettel kell lenni az ökológiai fenntarthatóságra. Mindezt a Göteborgi Stratégia, az
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
130 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf 2010 s3
Unió fenntartható fejl ődési stratégiája is meger ősíti, hiszen a stratégia a gazdasági
növekedés és a társadalmi kohézió megteremtésén túl, a természeti és környezeti
vonatkozásokat is beépíti az uniós politikák fenntarthatósággal kapcsolatos szem-
pontrendszerébe.
A pályázatok értékelésénél minden jogcímnél megjelentek bizonyos környezetvé-
delmi szempontok is. A 16 nyertes pályázatból azonban mindössze 4 olyan akadt,
amelyben a pályázó vállalta az ökológiai fenntarthatósággal összegfügg ő szem-
pontok teljesítését. A mikrovállalkozások esetében 10 nyertes pályázatból csupán 1
vette figyelembe, illetve vállalta a szempontként értékelt környezeti min őségirányí-
tási rendszer bevezetését. A turisztikai pályázatok körében 2 nyertes tervezi a meg-
újuló erőforrások használatát, vagy az energiahatékonyság követelményeinek megfe-
lelő, környezetbarát technológiák alkalmazásának bevezetését. A falufejlesztési pá-
lyázatoknál az értékelési szempontként megjelen ő zöldterület növelést a 2 nyertesb ől
1 tervezi megvalósítani. Ez az arány a fenntarthatóság tényleges érvényre jutása
szempontjából csekélynek mondható Ennek hátterében több dolog is állhat, például
az, hogy az ökológiai szempontok érvényesítése bizonyos esetekben ütközhet a ver-
senyképességi kritériumokkal, azonban úgy gondoljuk, hogy a legtöbb esetben nem
erről, hanem sokkal inkább szemléletbeli hiányosságokról beszélhetünk, ami alapve-
tően meghatározná a fenntarthatóságot, hiszen az nem más, mint „...szemlélet-, gon-
dolkodás-, élet-, termelési, valamint fogyasztási mód..." (Csete 2005, 5).
A Helyi Akciócsoportok, mint bels ő fejlesztési tényez ők szerepe
a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában
E fejezetben esettanulmányként — „A Vásárhelyi Vidék Jöv őjéért Egyesület"
(AVVJE) munkatársaival készített interjúinkra és a velük folytatott konzultációk során
nyert információkra alapozva — mutatjuk be a HACS-ok szerepét és fontosabb felada-
tait. A fejezet tárgyalásánál támaszkodunk az országos felmérésünk eredményeire is.
A vidékfejlesztési politikát érvényre juttató intézményrendszer fontos elemei —
a LEADER-program keretében — a vidéki térségekben Európa-szerte megalakult fej-
lesztő szervezetek, a HACS-ok, melyek feladata a fenntartható fejl ődésre irányuló helyi
stratégiák kialakítása és végrehajtása. Az el őbbiekből adódóan működésükkel a HACS-ok
fontos szerepet játszanak a vidékpolitikai célok helyi szint ű megvalósításában.
A HACS-ok szerepe a források hatékony felhasználásában — összhangban a stratégia
megvalósításával — azonban nem ér véget a tervezéssel, a (kis)térségi fejlesztési stratégi-
ák kialakításával. Mivel a források felhasználása, a konkrét tevékenységek, fejleszté-
sek megvalósulása projektszinten történik, a fejlesztési források sikeres és hatékony
felhasználásának megalapozásához szükség van a helyi szerepl ők kapacitásépítésére,
cselekvőkészségének fokozására. A stratégia hatékony végrehajtása, az adott vidéki
térség fejlődésének előmozdítása tehát folyamatos, aktív munkát igényel, melynek
során a HACS-oknak térségük fejl ődésének valós szervez ő erőivé kell válniuk.
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 131
3. TÁBLÁZAT
A HACS-ok feladatai az általuk meghatározott fontossági sorrendben
(The Importance of the LAGs ' Tasks in Accordance with their Assesment)
Atlagos
Feladat megnevezése
pontérték
1) Hálózatépítés más térségekben m űködő akciócsoportokkal 6,9
2) A jó gyakorlatok megosztása és elterjesztése 5,6
3) Fenntartható fejl ődés koncepciójának elterjesztése és
5,4
gyakorlatba való átültetésének el őmozdítása
4) Konzultáció, véleménycsere biztosítása 5,3
5) A helyi szereplők kapacitás építése (oktatás, képzés
5,1
útján)
6) A helyi szereplők ösztönzése közös projektek, multi-
szektorális tevékenységek létrehozására, szinergia, közös
3,9
vállalkozás érdekében, mely a térség gazdasági versenyké-
pességét erősítheti
7) Térségi kapcsolatok er ősítése, partnerségépítés a térségi
3,3
szereplők körében (a helyi szerepl ők összehozása)
8) A helyi gazdaság élénkítése információk áramoltatásán
2,9
keresztül
9) Támogatási források nyújtása/odaítélése 2,2
Forrás: Saját szerkesztés.
Az országos felmérésben csokorba szedtük azokat a feladatokat, teend őket, ame-
lyeket véleményünk szerint fel kell vállalniuk a HACS-oknak annak érdekében,
hogy az előbbi kihívásnak megfeleljenek. A téma kapcsán arra kértük az akciócso-
portokat, hogy fontosságuk szerint, 1-t ől 9-ig terjed ő skálán priorizálják azokat.
A felmérés eredményei alapján a HACS-ok a 3. táblázatban foglaltaknak megfelelően
határozták meg az általuk ellátandó feladatok fontossági sorrendjét. A fentiekb ől vilá-
gosan kiderül, hogy a HACS-ok feladata nem korlátozódhat le csupán a források allo-
kálására és azok odaítélésére, a pályázatok értékelésére, m űködésük jóval szélesebb
tevékenységi kört fog át, melyben a partnerségépítés, az együttm űködések generálása,
a képességek fejlesztése, a fenntartható fejl ődés előmozdítása, a fejlesztések össze-
kapcsolására, komplexitására való törekvés fontos szempontként jelennek meg.
Korábban már utaltunk rá, hogy a stratégiában foglalt célok és prioritások a helyi
szereplők által végrehajtott konkrét projektek formájában valósulnak meg. Ebb ől
adódóan egyaránt fontos tehát a pályázatok mennyisége és min ősége. A megfelel ő
számú és minőségű pályázat szempontjából alapvet ő fontosságú a HVS-ben foglalt
célok, prioritások és intézkedések megismertetése a helyi szerepl őkkel. A tájékozta-
tás, a program publicitása biztosítja, hogy a projektgazdák megismerhessék a stratégia
által nyújtott lehet őségeket, és felkeltse a stratégiához kapcsolódó projektekben
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
132 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
érintett helyi szerepl ők érdekeltségét, ami közvetve vagy közvetlenül, de befolyásolja
a helyi szerepl ők döntéseit és azokon keresztül a területi folyamatok alakulását.
Az előbbiekkel összhangban az AVVJE tevékenységei között fontos szerepet kap
az összefogás és az együttm űködés hangsúlyozása, a program által kínált lehet őségek
bemutatása és az Akciócsoport tevékenységeivel összefügg ő tájékoztatás nyújtása
különböző rendezvényeken (tájékoztató fórumok, népszer űsítő rendezvények), illetve
a helyi és térségi médiákban. Emellett az Egyesület saját kiadványt jelentet meg és
honlapot üzemeltet. Az Egyesület munkatársainak véleménye szerint a kommuniká-
ciós tevékenység eredménye tetten érhet ő a hozzájuk benyújtott pályázatok számának
növekedésében is. Ezt bizonyítja, hogy a III. tengelyes intézkedésekre kiírt 2009. no-
vember 16-tól 2009. december 20-ig tartó, második pályázati ciklusban már 42 db, az
első ciklushoz képest 40%-kal több beérkezett pályázatot regisztráltak. Ezt megel őzően
pedig a 2009. október 1-je és 2009. november 16-a között, az els ő IV. (LEADER)
tengelyre kiírt pályázati szakaszban 22 pályázat került benyújtásra.
Felmérésünkben arról is megkérdeztük a HACS-okat, hogy részt vesznek-e a
helyi szerepl ők, a majdani pályázók projektjeinek kidolgozásában, a projekttervezés
folyamatában. Véleményünk szerint ez azért fontos, mert a magas színvonalú projek-
tek kidolgozása nemcsak a pályázati források elnyerésének esélyeit növeli, hanem a
fejlesztések versenyképességének és hosszú távú fenntarthatóságának is záloga.
Az eredmények alapján a HACS-ok is hasonlóan vélekednek, ugyanis 90%-uk részt
vesz a projekttervezés folyamatában, ily módon is el ősegítve térségük fejl ődését.
A projektek kidolgozásában a HACS-ok többféle formában vesznek részt, leggyak-
rabban ügyfélfogadás keretében (HACS-ok 90%-a) és/vagy konzultációs napokat és
fórumokat szerveznek a témában. Az AVVJE is els ősorban ügyfélfogadás és kon-
zultációs napok szervezésével vesz részt a projekttervezésben. A heti rendszeres-
séggel megtartott fogadóórákon a szakemberek személyre szabott tanácsadással
segítik a konkrét projektek el őkészítését és kidolgozását, a feltételek, igények és
lehetőségek figyelembevételével. Emellett az Akciócsoport a HVS végrehajtásában
közreműködő k felkészítésére, projektjeik, pályázataik színvonalas kidolgozását és
végrehajtását segít ő képzéseket szervez és tart pályázatírás és projektmenedzsment
témakörökben. A 2009 folyamán nagy sikerrel zajlott alap- és mesterszint ű trénin-
geken 100 fő vett részt a kistérségb ől.
Bár a HACS-ok által koordinált fejlesztési források egyedi projekteket támogat-
nak, mégis úgy gondoljuk, hogy — összhangban a LEADER lényegével — szükség
van a helyi szerepl ők együttműködésére, nemcsak a helyi akciócsoportok létrehozá-
sában, a helyi közösségi kezdeményezések megfogalmazásában, a stratégia kialakí-
tásában, hanem annak megvalósításában is. A fejlesztések komplexitása úgy érhet ő
el, ha az egyedi projektötletek találkoznak, majd összekapcsolódva, egymásra épülve
egy működő rendszert hoznak létre. A helyi szerepl ők együttműködése ugyanis lehe-
tővé teszi fejlesztéseik, illetve tevékenységeik összehangolását, összekapcsolását. Ily
módon elérhető, hogy ne különálló, egymástól elszigetelt projektek valósuljanak meg,
hanem egy összefügg ő rendszer, struktúra jöjjön létre. Ezzel kapcsolatban arra kértük
a HACS-okat, hogy 1-től 5-ig terjedő skálán véleményezzék azt, hogy a hozzájuk
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 133
benyújtott pályázatok milyen mértékben épülnek egymásra, milyen szint ű a sziner-
gia azok között. A kérdésre adott válaszok összesített eredménye alapján — 2,5-ös
átlag (AVVJE: 2) — elmondható, hogy a projektek csak kis mértékben kapcsolódnak
össze. Ennek indokaként több tényez őt említhetnénk (dezintegrált közösségek, is-
meretek és információk hiánya stb.), ugyanakkor meg kell említenünk — a
LEADER-típusú kísérleti program és az AVOP LEADER+ intézkedése ellenére —
az endogén fejlesztés elveire épül ő LEADER-programmal kapcsolatos általános
tapasztalatlanságot. Sokak számára a LEADER ugyanis egy újabb pályázati lehet ő-
séget jelent, mintsem egy alulról szervez ődő, helyi részvételen és együttm űködésen
alapuló társadalmi tőkét erősítő programot.
A HACS-ok, amelyek maguk is együttm űködés révén jöttek létre fontos szerepet
töltenek be a térségi szerepl ők — további — együttműködéseinek kialakításában. Ezt
bizonyítja, hogy a felmérésben megkérdezett akciócsoportok fele vélte úgy, hogy
tevékenysége hathatósan hozzájárul a területi aktorok együttm űködésének kialaku-
lásához. A HACS-ok másik felének — köztük az AVVJE — véleménye szerint az
együttműködésekhez csak részben, bizonyos mértékben tudnak hozzájárulni. Mind-
ez biztató, hiszen az együttm űködések terjedése nagymértékben el őmozdíthatja a
helyi közösségek cselekv őképességének fejl ődését és a közösségi kezdeményezéseik
eredményes megvalósulását. Ehhez azonban mindenképpen szükség van együttm ű-
ködési készségre és bizalomra.
Tapasztalataink szerint a partneri kapcsolatok a kistérségben sz űkösnek mondhatók,
így az együttgondolkodás és a tevékenységek összehangolásának feltételei korláto-
zottak. Sajnos a településeken és a kistérségben létez ő széthúzó er ők erősebbek,
mint az összeköt ő kapocs, hiányzik egy olyan vezet ő, összetartó, közösségszervez ő
erő, amely meghatározó szerepet játszik a térségi szerepl ők összekovácsolásában, és
képes a kölcsönös el őnyök mentén létrejöv ő és működő társadalmi kooperáció ki-
alakítására. Ebben főként a települési önkormányzatok — akik nélkül egyébként sem
beszélhetünk sikeres vidékfejlesztésr ől — és a többcélú kistérségi társulás játszhat-
nának jelentős szerepet, de mellettük mindenképpen megemlítend ők a közösség-
szervez ő erővel bíró civil szervezetek és vállalkozások, illetve a mögöttük álló sze-
mélyek (Kis—Szekeresné Köteles 2008). Az akciócsoport már a tervezés során
szembesült azzal a ténnyel, hogy milyen nehéz is mozgósítani, aktivitásra ösztö-
nözni a fejlesztésben érdekelt szerepl őket.
A közösség aktivizálását, a helyi cselekv ők együttgondolkodásra, együttm űködésre
sarkallását szolgálják a HACS által több-kevesebb sikerrel megszervezett tematikus
fórumok, workshop-ok. Példaként említjük a „Fogjunk Össze!" konferencia- és
fórumsorozat els ő„,A Vidék Turizmusáért" elnevezés ű rendezvényét, melynek sike-
rességét bizonyítja a nagyszámú érdekl ődő mellett, hogy a megjelentek egy közös
turisztikai adatbázis létrehozásában egyeztek meg, mely minden, a megyében m űködő
HACS honlapján elérhet ő lesz. A rendezvény résztvev ői kezdeményezték, hogy
közös turisztikai programcsomag kidolgozását vállalja fel az AVVJE, illetve keressen
lehetőséget az ágazat szerepl őinek további tájékoztatására, tapasztalat cseréjére.
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
134 Gyors ténykép TÉT XXIV. évf. 2010 s3
A HACS-ok többféle feladatának ellátásához kapcsolódik a fejlesztésben érintett,
illetve érdekelt helyi és térségen kívüli szerepl őkkel folytatott kapcsolattartás, háló-
zatépítés és együttm űködés. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak az információk
hatékonyabb elterjesztéséhez, a jó gyakorlatok és tapasztalatok átadásához, az inno-
vációk terjedéséhez, az együttm űködések ösztönzéséhez. Felmérésünkben a HACS-ok
80%-a — köztük az AVVJE — mondta, hogy más akciócsoporttal is együttm űködik
az országban és 40%-a, hogy transznacionális együttm űködésben vesz részt.
A HACS-ok 44 olyan területet jelöltek meg, amelyben hazai akciócsoportokkal
működnek együtt, és 30 olyat, amelyben a partner külföldi.
A fentiekben bemutatott feladatok ellátása jelent ősen hozzájárul a stratégiák,
illetve a vidékpolitikai célok helyi szint ű megvalósulásához, mely a helyi közösségek
hosszú távú életképességét és jólétét szolgálja. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni,
hogy a HACS-ok működése és a LEADER-módszer alkalmazásának sikere nagymér-
tékben múlik a vidékfejlesztési program megvalósítását irányító minisztérium (IH) és
az abban közreműködő szervezet, a Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
(MVH) jogszabályalkotó- és alkalmazó, valamint együttm űködő és koordináló szere-
pétől. A LEADER pályázati rendszer központi m űködését érő kritikák, mint a pályá-
zatok kiírása, benyújtása és értékelése körüli anomáliák, a pályázati adminisztráció
nehézségei, a működésfinanszírozási problémák stb. rámutatnak a rendszer azon hibá-
ira, amelyek nehezítik a HACS-ok m űködését és rontják a helyi fejleszt őmunka haté-
konyságát. A problémák és ellentmondások szükséges kiküszöbölésével a jöv őben
remélhetőleg javulni fog a rendszer működésének hatékonysága, s eloszlanak a
LEADER-megközelítés hazai alkalmazása fölött felgyülekezett viharfelh ők.
Konklúzióként megfogalmazhatjuk, hogy a LEADER-típusú fejlesztések sikerét
alapvetően a helyi társadalmak cselekv őképességének szintje határozza meg.
A HACS-ok proaktív működése, helyi társadalomszervez ő tevékenysége nagymér-
tékben hozzájárulhat az ott él ők önszervez ődő és érdekérvényesít ő képességének
javításához. Ehhez azonban id őre van szükség, ami években mérhet ő(!). Ebből adó-
dóan a magunk részér ől a LEADER-program 2007-2013 közötti magyarországi
megvalósításának legfőbb eredményeként azt várjuk, hogy a helyi közösségekben —
vagy legalábbis azok nagy részében — kiépülnek és meger ősödnek azok a képessé-
gek, amelyek révén a közösségek alkalmassá válnak a helyi fejl ődés irányítására,
közös céljaik eredményes és fenntartható megvalósítására.
Irodalom
Csete L. (2005) Az agrár- és vidékfejlesztés fenntartható rendszere. — Gazdálkodás. 2.3-15. o.
Faragó L. (1997) Tervezéselméleti alapvetések. — Tér és Társadalom. 1.1-15. o.
Faragó L. (2006) A területfejlesztés tabui és téveszméi. — Élet és Irodalom. 32.
Farkas T. (2002) Vidékfejlesztés a fejl ődéselméletek és a fejlesztési koncepciók tükrében. — Tér és
Társadalom. 1. 41-57. o.
Fehér A. (2005) A vidékgazdaság és a mez őgazdaság. Agroinform Kiadó, Budapest.
Kis K.—Szekeresné Köteles R. (2008) A negyedik generációs Leader-tervezés tapasztalatai a Hódmez ő-
vásárhelyi kistérségben. —A Falu. 3.17-29. o.
Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes
és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 Gyors ténykép 135
KSH (2009) A vidékfejlesztés helyi térségei (LEADER térségek). — Statisztikai tükör. 103. 1-9. o.
http://portal.ksh.huipls/ksh/docs/hunixftp/stattukodregiolddebreeenvidekfejl.pdf
Lengyel I. (2000) A regionális versenyképességr ől. — Közgazdasági Szemle. 12. 962-987. o.
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress,
Szeged.
Madarász I. (2003) Mez őgazdaság és vidékfejlesztés. TSF MFK, Mezőtúr.
Németh S. (2009) Az integrált és komplex vidékfejlesztés 2007-2013. A Falu. 4. 77-90. o.
—
Pásztohy A. (2008) A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében.
http://www.mnvh.eu/sites/default/files/Esely.pdf
Popp J. (2009) Milyen lesz a Közös Agrárpolitika 2013 után? A Falu. 4. 23-41. o.
—
Sarudi Cs. (2003) Térség és vidékfejlesztés. A magyar térgazdaság és az európai integráció.
-
Agroinform Kiadó, Kaposvár.
Szörényiné Kukorelli I. (2005) A fenntartható fejl ődés stratégiai elemei a rurális térségekben. — Tér és
Társadalom. 3-4. 111-137. o.