Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 s 3: 59-74
A KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ OKAI
(Explaining Environmental Migration)
VÁG ANDRÁS
Kulcsszavak:
népességföldrajz népesség területi elhelyezkedése területi mobilitás migráció területi különbségei
környezetromlás természeti katasztrófa konfliktus
A tanulmány a területi mobilitás egyik új formájával, a környezeti migrációval foglalkozik. Az írás mód-
szertani megközelítése alapvet ően elméleti. Rövid összefoglalást nyújt a téma kutatásának eddigi ered-
ményeiről, ismerteti a magyarázatok elméleti kiindulópontjait, végül felvázol egy általános környezeti
migrációs modellt.
Bevezetés
A környezeti menekültek problematikája 2005 táján váltott ki el őször komoly
érdeklődést, inkább a környezetromlás, mint a népességföldrajz kutatóinak körében.
Ekkortájt figyeltek fel el őször arra a jelenségre, hogy a környezet állapota számos
helyen — részben a klímaváltozás, részben a közvetlen emberi beavatkozások miatt
— oly mértékben leromlott, hogy az ott él ő embereknek önfenntartásuk érdekében el
kellett hagyniuk lakhelyeiket. A médiaérdekl ődést erősítette a klímaforgatókönyvek
megjelenése is. Ebben az id őben kezdett a kényszer ű migráció kutatása — amely
eddig elsősorban a politikai és etnikai konfliktusok következményeit elemezte —
a környezeti migráció felé fordulni. A washingtoni Worldwatch Institute évente
kiadott „A világ helyzete" című sorozatában a 2005. évi kötet külön alfejezetben
foglalkozik a környezeti menekültekkel ( Worldwatch Institute 2005). Mára a kör-
nyezeti migráció kutatása azon interdiszciplináris témák közé tartozik, amely
számos szaktudomány, így a környezet-tudomány, népességföldrajz, a közgazda-
ságtan, a szociológia és az agrárgazdaság módszereib ől és eredményeiből is merít.
A „környezetromlás" fogalma egyrészt az emberi tevékenység nemkívánatos
következményeit (erd őirtás, szennyezés, ipari létesítmények miatti természetromlás,
stb.), másrészt a klímaváltozás jelenlegi és várható hatásait (h őhullámok, vízhiány,
elsivatagosodás stb.), harmadrészt pedig az er őforrások egy részének kimerülését
(talaj termőképességének csökkenése stb.) jelzi.
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
60 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
Hol tart a környezeti migráció kutatása?
A környezeti migráció meghatározásának rövid története
A „környezeti menekült" kifejezés el őször Essam El-Hinnawinak az ENSZ
Környezeti Programja keretében kiadott, 1985-ös könyvében bukkan fel. Definíciója
szerint „az a személy, akinek ideiglenesen vagy véglegesen el kellett hagynia élet-
terét egy lehetséges környezeti veszély vagy az életfenntartó ökoszisztémák megza-
varása miatt". El-Hinnawi ezeket három kategóriába sorolja: (1) ideiglenes elköltöz ők
valamely környezeti stressz következtében, mint például földrengés vagy ciklon;
(2) végleges elköltöz ők az élőhely végleges megváltozása következtében, mint például
új duzzasztógát építése; és (3) végleges elköltöz ők annak következtében, hogy eredeti
élőhelyük már nem biztosítja alapvet ő szükségleteiket (El-Hinnawi 1985).
Lee Shin-wha 1994-ben a környezeti menekülteket azokkal a személyekkel azo-
nosította, akiknek puszta életben maradásukhoz nincs más választásuk, mint hogy
elhagyják addigi otthonukat, akár azért, mert ott természeti vagy emberi eredet ű
ökológiai katasztrófa és környezetváltozás következett be, akár azért, mert országon
belül áttelepítik vagy külföldre űzik őket kárt okozó nagy beruházások, a kormány
környezetromboló intézkedései és a helyreállítás során bizonyos csoportok ellen
alkalmazott diszkrimináció miatt (Lee S. 1994).
Norman Myers szerint környezeti menekült az, akinek létbiztonsága hazájában
azért szűnik meg, mert ott aszály, talajerózió, sivatagosodás és egyéb környezeti
problémák lépnek fel, együtt a népesedési nyomás és a mély nyomor hatásaival.
Ezek az emberek kétségbeesésükben nem ismernek egyéb alternatívát, mint hogy
menedéket máshol keressenek, még ha az veszélyes is. Nem mindegyikük távozik
hazájából, sokan válnak 'bels ő lakhelyelhagyóvá'. Saját eredeti közegükb ől azon-
ban mind kikerülnek, kevés reménnyel a belátható idej ű visszatérésre. Myers azt
állítja, hogy az 1990-es évtized közepén legalább 25 millió környezeti menekült
volt, vagyis ez a hivatalos nyilvántartáson kívüli tömeg meghaladta a nyilvántartott
menekültek 22 milliós létszámát. Úgy gondolja továbbá, hogy számuk 2010-re akár
megkétszerez ődhet, és talán még gyorsabban n ő a globális felmelegedés miatt.
A kényszerű elvándorlás kockázatával el őbb-utóbb nem kevesebb, mint 200 millió
embernek kell szembenéznie. Myers meg van gy őződve arról, hogy a környezet
változása és az ezzel összefügg ő természetes vagy emberi tevékenység által kivál-
tott katasztrófák milliókat kényszerítenek otthonuk elhagyására. Nem feltétlenül
közvetlen módon, hanem úgy, hogy a környezeti problémák egyrészt az ökológiai-
lag törékeny térségekben élesítik a versenyt a term őföldért, másrészt elszegényedést
okoz, ami viszont a jogtalan földhasználat elharapódzását váltja ki. Mindezek poli-
tikai és etnikai konfliktusokat eredményeznek, amelyek kés őbb könnyen erőszakba
és háborúba torkollnak — ami aztán a menekülés közvetlen oka lesz (Myers 1994).
Lonergan szerint „bizonyos esetekben ... megkísérelhetjük, hogy a környezet ha-
tását a népességmozgás egyik fontos okaként azonosítsuk, és ennek alapján olyan
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 61
beavatkozást tervezzünk, hogy az ilyen esetek negatív következményei a lehet ő
legkisebbek legyenek" (Lonergan 1998, 6). Nyilvánvaló, hogy a romló környezet és
a kimerülő erőforrások befolyásolhatják a népesség mozgását, gyakran átsz űrve a
nyomor és az egyenl őtlenség kontextusán. A másik irányban a népességmozgás —
kiváltképp, ha tömeges — néha károsan hat a fogadó terület természeti környezetére.
Hatékony stratégia kialakításához elengedhetetlen, hogy nagyobb figyelmet fordít-
sunk a környezet, a népesség és a szegénység közötti összefüggésekre, felmérjük,
hogy a környezetváltozásra mely csoportok a legérzékenyebbek, és azonosítsuk a
várhatóan legveszélyeztetettebb és legbizonytalanabb régiókat, amelyek különösen
nagy migrációs és menekültnyomásnak lesznek kitéve (Lonergan 1998).
KüNek álláspontja szerint „a környezeti menekültek problémája ma a következ ő
okok sorozatának következményeként jelenik meg: földtelenség, erd őpusztulás,
sivatagosodás, talajerózió, vízhiány és aszály, az öntözött földek szikesedése, a me-
zőgazdaság káros környezeti hatásai, a biológiai sokféleség csökkenése, éghajlat-
változás, szélsőséges időjárás eseményei, túlnépesedés, betegségek és alultápláltság,
mérgező vegyszerek, egészségkárosító hulladékok, az ökoszisztémát sújtó szennye-
zés és radioaktív sugárzás." (Kün9ek 1998, 7).
Richard Black véleménye szerint kizárólag környezeti jelleg ű menekültek nem
léteznek. A környezeti tényez ők szerepet játszanak ugyan a kényszer ű migrációban,
de mindig szorosan köt ődnek más politikai és gazdasági tényez őkhöz. Ezért, ha
elkülönítve fókuszálunk rájuk, nem érthetjük meg a népesség helyváltoztatásának
sajátos helyzeteit. Az apokaliptikus neo-malthusi víziók Black szerint kétséges fel-
tételezéseken alapulnak, ezért elvetend ők, különösen akkor, ha az a következteté-
sük, hogy a menekültek (és általában a lakhelyet változtatók) fenyegetik a társada-
lom biztonságát. Black nem lát bizonyítékot arra, hogy a környezetváltozás közvet-
lenül tömeges menekültáradathoz vezetne, kiváltképp a fejlett országok felé. A kör-
nyezeti menekültek problémájának hangsúlyozása szerinte eltereli a figyelmet a
fejlesztés és a konfliktusfeloldás központibb témáiról (Black 1998).
Castles egy 2001-es tanulmányában kifejti, hogy a 'környezeti menekült' kifeje-
zés túlegyszerűsített, egyoldalú és félrevezet ő. Egyetlen okot feltételez, ami a gya-
korlatban rendkívül ritka (Castles 2001). S őt, a nemzetközi jog szempontjából is
problematikus, amelyben a 'menekült' fogalomnak pontosan körülhatárolt jelentése
van. A menekültek státuszára vonatkozó, 1951-es ENSZ-konvenció szerint mene-
kült az a személy, aki saját országába nem térhet vissza, mert ott 'faji, vallási, nem-
zetiségi, társadalmi csoportbeli hovatartozása vagy politikai véleménye miatt üldöz-
tetéstől kell tartania'. Akit valamilyen környezeti probléma űz el otthonából, arra a
fenti definíció nyilvánvalóan nem érvényes. Pusztán a környezetromlásra hivatkoz-
va senki sem kap menedékjogot. A 'környezeti menekült' kifejezésnek csak abban a
szűk értelemben lehet jogi jelentése, hogy valakinek emigrálnia kellett, mert az
elnyomó erők egy célcsoportjukkal szemben harci eszközként alkalmazták a kör-
nyezet szándékos rombolását, mint pl. növényirtást vagy vízszennyezést (ahogy
például az USA hadserege tette a vietnami Orange-hadm űvelet során). Az érintett
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
62 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
csoportok menekültstátusza ilyenkor magán az üldöztetésen alapul, és nem annak
formáján, ami a 'környezeti menekült' szókapcsolatot fölöslegessé teszi.
A definíció kérdését azonban ilyen könnyen mégse kerülhetjük meg, mivel az or-
szágba érkez őkkel szembeni kormánypolitikát és a nemzetközi ügynökségek maga-
tartását erősen befolyásolja, hogy kit tekintenek menekültnek, kit más típusú kény-
szerű lakhelyelhagyónak, és kit önszántából jött emigránsnak. A definíciók általá-
ban tükrözik a hatalmon lév ők viszonyát a definíció tárgyához, és ez nincs másképp
a jelen esetben sem (Castles—Miller 1998).
Az FMO (Forced Migration Online) (www.forcedmigration.org ) szerint a kényszerű
migráció „általános kifejezés olyan emberek mozgására, akik elmenekülnek orszá-
gukból, vagy valamilyen konfliktus miatt az országukon belül kényszerülnek lak-
helyet változtatni, illetve akiket elűz otthonukból egy természeti, vegyipari vagy
nukleáris katasztrófa, éhínség vagy szervezett környezetváltoztatási projekt". Az
FMO a kényszerű migráció három különálló, bár néha egyidej ű és egymással össze-
függő típusára fordít megkülönböztetett figyelmet, okok szerint kategorizálva azo-
kat, amelyeket 1) konfliktusok, 2) nagy beruházások és 3) katasztrófák váltanak ki.
Konfliktus által kiváltott lakhelyváltozás fogalma: Az ide tartozó emigránsok egy
vagy több okból elhagyni kényszerülnek otthonukat, ahol az állami hatóságok nem
tudják, vagy nem akarják őket megvédeni. Az ok lehet fegyveres konfliktus, bele-
értve a polgárháborút, általánossá vált er őszakos cselekményeket, valamint nemze-
tiség, rassz, vallás, politikai meggy őződés vagy speciális társadalmi csoporthoz való
tartozás miatti üldöztetést. Az ilyen okból elvándorlók nagy százaléka az országhatá-
ron túl keres menedéket. Néhányan a nemzetközi jog alapján nyíltan menekültstátuszt
kérnek, míg mások ebben nem bízva, félelmükben attól, hogy visszatoloncolják
őket eredeti hazájukba, inkább megpróbálnak a hatóság látóköréb ől kimaradni.
A közelmúlt idevágó konfliktusai nagyrészt bels ő jellegűek voltak, nemzetiség,
etnikum vagy vallás alapján elkülönült csoportok között folytak. Ebben az id őszak-
ban a menekültek száma jelent ősen megnőtt, mivel ellenségeik el űzése egyre
inkább beépült a szemben álló felek stratégiájába.
Nagy beruházásokkal kiváltott migráció definíciója: Gyakran az embereknek azért
kell lakóhelyükről elköltözniük, mert azt nagy beruházásokra jelölik ki. Erre példák
a nagyméretű infrastrukturális projektek, mint duzzasztógát, út, kiköt ő, repülőtér,
egy városrész szanálása, bánya nyitása, természetvédelmi terület létesítése vagy
más bioszféra-védelmi program. Az érintett lakosok ilyenkor általában az ország
határain belül maradnak. Bár néhányukat hatósági segédlettel máshova telepítik, a
többség igen gyakran nem részesül megfelel ő kárpótlásban. A migráció okainak ez
a típusa kétségtelenül gyakoribb, mint a fegyveres konfliktus, mégis gyakran
kevésbé figyelnek fel rá, és az érintetteket kevéssé támogatják. Az FMO becslése
szerint az 1990-es évtizedben a világon 90-100 millió ember volt kénytelen elhagyni
otthonát infrastruktúra-fejlesztés miatt.
Katasztrófák által kiváltott lakhelyváltoztatás fogalma: Ebben a kategóriában olyan
emberek szerepelnek, akiknek kényszer ű lakhelyváltoztatását természeti csapás
(pl. árvíz, vulkánkitörés, földcsuszamlás, földrengés), a környezet min őségének rom-
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 63
lása (pl. erdőpusztulás, termőföld elsivatagosodása), illetve emberi eredet ű katasztrófa
(pl. ipari baleset, radioaktivitás) idézte el ő. A fenti okok természetesen átfedhetik
egymást; például egy árvíz vagy földcsuszamlás hatását esetleg tovább rontja, hogy a
helyi erdőket előzőleg letarolták, vagy bizonyos mez őgazdasági eljárások következté-
ben a talaj fellazult. A katasztrófa miatt otthonukat vesztettek globális számának és e
szám változási trendjének becslése még vitatottabb és problematikusabb, mint a másik
két kategóriába tartozóké. Annyi biztos, hogy évente több millióan vannak.
Az /OM a környezetromlás által kiváltott migrációra a következ ő munkadefiníciót
adja: „a környezeti migránsok olyan személyek vagy csoportok, akiket az életükre
vagy életfeltételeikre károsan ható, hirtelen vagy fokozatos környezetváltozás lak-
helyük elhagyására kényszerít, illetve emiatt egy id őre vagy végleg kénytelenek
saját elhatározásukból más helyre távozni hazájukon belül vagy kívül" (10M2007).
Mit tudunk a környezeti migrációról?
Bár a környezeti migrációról az utóbbi évtizedben sok szó esett — eltekintve
néhány fejlődő országra vonatkozó esettanulmánytól és történelmi összefüggések-
ből levont következtetést ől —, hiányzik a mai világunkra érvényes összehasonlító
kutatás. Egyedi helyszínekr ől, egyedi eseményekr ől vannak becslések, de ezek a
jelenség összességének ismeretéhez nem elegend őek. Nem ismertek a környezeti
migrációs döntések motivációs mechanizmusainak részletei sem.
A migráció nincs determinisztikus kapcsolatban a környezetromlással. Ahogy
Lonergan rámutat, a migrációt mint „helyi, országos és nemzetközi szinten m űködő,
összetett gazdasági, társadalmi, kulturális, népesedési és politikai folyamatok
hasonlóan összetett és igen változatos manifesztációját" szokás jellemezni. A ténye-
zők között szerepel az egyszer űnek szintén nem mondható környezet is, amely
részét képezi a társadalom szociális, gazdasági, politikai és intézményi struktúrájá-
nak, így nem hagyható figyelmen kívül. A környezetromlást épp az összefüggések
komplexitása miatt nemcsak helytelen, hanem egyenesen lehetetlen determinisztikus
és lineáris kapcsolatba hozni a migrációval (Lonergan 1998).
A helyi migrációt részben globális folyamatok határozzák meg. A globalizáció nega-
tív következményei — a pozitív értékelések csökkenésével párhuzamosan — egyre mar-
kánsabban jelentkeznek. Ahogy a viszonylag szegény vidékiek tömege a váro-sokba
áramlik, társadalmi feszültség alakul ki: városi gettók állnak szemben a gazdagok
gondosan őrzött lakóparkjaival. Részben a globalizáció hatására a mez őgazdaság
alapvetően piacorientálttá válik. A folyamatos környezetromlás megváltoztatja a gaz-
dálkodás természeti feltételeit, amihez — a nem megfelel ő szakpolitikák miatt — csak a
kellő tőkével rendelkezők, főleg a szervezett nagyüzemek képesek alkalmazkodni.
A fejlődő országok jelentős részében megfigyelhet ő az önfenntartó mez őgazdaság
visszaszorulása. A falusi környezetet az intenzívebb mez őgazdaság és a városok ter-
jeszkedése negatívan befolyásolhatja, elvész számos védett terület és nagy természeti
értékű termőföld és f őként — ugyan országonként eltér ő léptékben — csökken a vidéki
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
64 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
munkahelyek száma. Mindez azt mutatja, hogy a globális történések folyamatosan
meghatározzák a migráció taszító tényez őit, beleértve ebbe a környezeti migrációt is.
A környezetei feltételek szinte mindenhol romlanak. A környezeti feltételek mind
globális, mind regionális szinten egyfolytában rosszabbá válnak. Ezzel párhuzamo-
san tanúi lehetünk jelentős szervezeti, műszaki és jogi előrelépésnek, intenzív kár-
enyhítési és megel őzési tevékenységnek, valamint — sajnos főleg csak a fejlett
országokban — fontos környezetromlás elleni intézkedésnek is. Ennek ellenére az
alapvető tendencia a környezeti feltételek romlása, ami hosszú távon is a migráció
egyik motivációja lesz.
A környezeti tényez ő összefonódik a társadalommal és a gazdasággal. A környe-
zetromlás és a klímaváltozás — csakúgy mint következményeik (mint például a kör-
nyezeti migráció) — mélyen be vannak épülve a társadalmi-gazdasági folyamatok
szövetébe. A környezeti tényez ő nem tekinthető elkülönült jelenségnek, mivel di-
namikus kölcsönhatásban van a gazdasággal, a szakpolitikai intézkedésekkel és a
társadalommal, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Különösen fontos szerepe
van a szegénységnek és számos esetben a környezeti egyenl őtlenségnek.
A néps űrűség növekedése a természeti csapások hatásait súlyosbítja. A természeti
csapások — mint például árvíz, aszály és földrengés — egyre több embert űznek el
lakóhelyükről, nem szükségképp azért, mert az ilyen események súlyosabbak lesz-
nek, hanem mert a néps űrűség növekedésével egyre több embert érintenek, kivált-
képp a csapásoknak kitett régiókban. Ebb ől a szempontból els ősorban a rohamosan
növekvő lélekszámú települések a legveszélyeztetettebbek, amelyek ilyenkor mig-
ráció-forrássá válnak.
A környezeti migráció hasonlít a migráció más típusaihoz. A természeti csapá-
sokból ered ő migrációtól (kitelepítést ől, menekülést ől) eltekintve a környezeti mig-
ráció, több szempontból is, hasonlóságot mutat a migráció egyéb fajtáival, mint
például a gazdasági migrációval. Ebben az összefüggésben a hasonlóság azt jelenti,
hogy a környezeti szempontból leromlott területr ől elvándorlókat a „hagyományos"
taszító és vonzó er ők (pl. a nyomor otthon és a jobb lehet őségek máshol) ugyanúgy
befolyásolják, mint a többi migránst.
A természeti katasztrófák gyakran tartós elvándorlással járnak együtt. A termé-
szeti katasztrófák után a helyreállítás (néha még a viszonylag gazdag területeken is,
pl. a Katrina hurrikán után New Orleansban) évekig vagy évtizedekig tarthat. Van-
nak olyan helyek, amelyek egy természeti csapás (vagy éppen közvetlen emberi
okokra visszavezethető ipari katasztrófa, pl. Csernobil) után végleg elnéptelened-
nek. Számos példa van arra is, hogy a menekültek letelepedtek új lakóhelyeiken, és
már nem akarnak (vagy nem tudnak, pl. mert nincs pénzük újra felépíteni lerombolt
otthonaikat) visszamenni korábbi, katasztrófa sújtotta lakóhelyükre.
A nagy beruházások miatt az eredeti lakosság kitelepítése legtöbbször végleges.
A nagy beruházások miatt történt kitelepítések általában véglegesek, hiszen az ipari
létesítmények elfoglalják az adott területeket, vagy a gátak (pl. a Három Szurdok
Gát a Jangce folyón) építése miatt a felduzzasztott vagy eltérített folyók elöntik a
korábbi lakóterületeket.
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 65
A társadalmi-ökológiai rugalmasság szintje befolyásolja a migrációt. Minél többet
tud egy kormányzat a környezetromlás hatásainak megel őzésére, és főként a már
bekövetkezett káros következmények mérséklésére, a helyreállításra költeni, annál
kisebb arányú (vagy volumen ű) környezeti migráció valószínűsíthető. Ez az egyéni
adaptáció szintjén is érvényesül. A tehet ősebbek — amennyiben az adott területen
maradnak — minden szempontból könnyebben alkalmazkodnak, mint a szegényeb-
bek. Ez utóbbiak lehetőségeik korlátait gyakran „szokatlan" magatartással igyekez-
nek tágítani, ilyen lehet például a nagyobb kockázatvállalás vagy a normák és jog-
szabályok megszegése (pl. illegális migráció). Nem kétséges azonban, hogy ahol
akár a kormányzati szakpolitikák, akár a lakosság problémakezelési kultúrája támo-
gatja a környezeti kihívásokra adott rugalmas válaszokat, ott a környezeti migráció
szintje viszonylag alacsony.
A környezeti migráció támogatása az adaptációs politika része is lehet. Az adap-
táció sajátságos formájának min ősülnek azok az esetek, amikor az egyének, és igen
gyakran a kormányzati politika is, lemondanak a sérült területeik helyreállításáról és
helyette azok elhagyását választják. Különböz ő meggondolásokból ugyan, de szá-
mos kormányzat nem csak tudomásul veszi ezt a megoldást, hanem kifejezetten
támogatja (pl. Törökország).
A különféle társadalmi csoportok a környezet változására különféle módon rea-
gálnak. Ez a megállapítás egyrészt kézenfekv ő , másrészt a környezeti változásokra
társadalmi csoportonként adott reakciók részletei kevéssé ismertek, ezért ezek a jöv ő-
ben bizonyára fontos kutatási kérdések kiindulópontjai lesznek. Megállapítható, hogy
a dolog strukturálódik, és összetett kölcsönhatások alakítják az egyes környezet-
romlási típusok és társadalmi csoportok kapcsolatait, mind az országokon belül,
mind országok közötti összehasonlításban.
A környezeti migráció az esetek egy részében konfliktusokkal jár együtt. Ha a mig-
ráció egyéni és társadalmi diszharmóniával, feszültséggel jár együtt, akkor a kör-
nyezeti migrációra ez a megállapítás különösen érvényes. Vagy azért, mert a kör-
nyezeti okok rárakódnak az egyébként is meglév ő gazdaságiakra, vagy azért, mert a
szűkös természeti erőforrásokért folyó küzdelem vezet ellentétekhez. Csoportok
közötti konfliktusnak tekinthet ő az is, amikor a hatalmon lév ő elit az ország er őfor-
rásait, legyenek azok akár a természet kincsei, akár külföldi támogatások vagy
egyéb pénzforrások, nem a környezeti migráció okainak mérséklésére, hanem saját
jólétének növelésére fordítja.
A környezetromlás közvetlen és közvetett módon egyaránt kiválthat migrációt.
A szakirodalomban a „közvetlen" és a „közvetett" jelz ő használata nem szisztema-
tikus, sok ok-okozati magyarázatban nélkülözi a következetességet. Amit közvetlen
hatásnak hívunk, az általában rövid távú és jól megfigyelhet ő (pl. környezeti csapás
vagy ipari baleset, mint Csernobil vagy Bhopal), míg amit közvetettnek neveznek,
az vagy lassan alakul ki, vagy a hatásmechanizmusok nem egyértelm űek, például a
multikauzalitás miatt (ilyen volt Ruanda esete, ahol a migrációt közvetlenül kiváltó
konfliktus gyökerei között a környezetromlás is szerepelt). Mindazonáltal a legtöbb
esetben a két típus együtt van jelen.
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
66 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
Lassú környezetromlásnál a gazdasági és a környezeti migráció egybeolvad. A kör-
nyezetváltozás hatásait a népességmozgás sok formájában igen nehéz elkülöníteni a
többi, legtöbbször gazdasági vagy túlnépesedési októl, különösen olyankor, amikor a
migráció „önkéntesebbnek" t űnik. Lassú környezetromlás esetében, makroszinten a
„hagyományos" és a környezeti migráció morfológiája nem különbözik lényegesen,
mikroszinten pedig az érintettek nem mindig észlelik a környezet állapotának romlá-
sát, hanem elsősorban a gazdasági, életszínvonal-különbségbeli okokat látják.
A helyi környezeti hatások nagyobb migrációs taszítóer őt jelentenek, mint a klíma-
változás következményei. Az utóbbi években úgy tűnik, hogy a helyi környezeti
hatások (pl. a közvetlen emberi eredet ű katasztrófák, a nagyterület ű ipari létesítmé-
nyek, a mez őgazdasági termelés működési hiányosságai, az áradásokhoz való rossz
alkalmazkodás és a helyi környezeti konfliktusok) sokkal több embert űztek el ott-
honukból, mint az éghajlat lassú, globális változásából fakadó környezetromlás
(pl. elsivatagosodás, tengerszint emelkedés). Feltételezhet ően ez a tendencia
érvényben marad, bár a különbség — az egyre intenzívebb felmelegedéssel — a kétféle
okozat között egyre inkább csökken, s őt hosszabb távon meg is fordul majd.
A környezetromlás jelent ősége folyamatosan növekszik a migrációs taszítás tényez ői
között. Ahogy a környezeti feltételek rosszabbodnak és a globális klímaváltozás
következményei egyre nyilvánvalóbbak lesznek, úgy n ő a környezetromlás súlya a
migrációs taszítóerők között. Más szóval, ha a migráció „hagyományos" taszítási
tényezőihez hozzávesszük még a környezetet is, akkor — mint magyarázó elem — ez
utóbbi feltételezhetően egyre fontosabbá válik. Ezt minden kontinens környezeti
állapotának értékelése és esettanulmány alátámasztja. Kivételek természetesen
akadnak, de a figyelem egyre inkább a környezetromlásra, mint taszítóer őre irányul.
Nincs egyértelm ű összefüggés a társadalmi sérülékenység és a környezeti migráció
között. Miként azt a társadalmi sérülékenység vizsgálatok hangsúlyozzák, a sérülé-
keny csoportok a szegények, az etnikai kisebbségek, a n ők, a gyerekek és az id ősek.
Kérdéses azonban, hogy a sérülékenység növekedése minden esetben együtt jár-e a
környezeti migráció növekedésével. Feltételezhet ő, hogy a környezeti migráció — fő-
ként a nemzetközi környezeti migráció — terheit, nehézségeit a legsérülékenyebb
csoportok nem képesek vállalni (pl. a legsérülékenyebb bangladeshiek, szub-szaharai
afrikaiak vagy balkáni romák). A kapcsolat a két jelenség között tehát nem tekinthet ő
lineárisnak. Ez a sajátosság a fejletlen országokban ugyanúgy megfigyelhet ő, mint a
fejlett Európában. Elég akár a 2003-as európai h őhullám 20 ezer fő feletti idős halott-
jára vagy a Szub-Szaharai térség legelesettebb id őseire és gyerekeire gondolni.
A környezeti migráció növekedésének legf őbb oka a rosszul m űködő intézmény-
rendszer. Ha egy társadalom lehetséges válaszait, adaptációs mozgástereit tekintjük,
akkor a környezeti migráció növekedéséért els ősorban a rosszul működő intéz-
ményrendszer a felel ős, mivel elmulasztotta a szükséges helyreállító, segít ő és meg-
előző lépések megtételét. A legtöbb helyen a környezetpolitika kialakítói nem vet-
ték tudomásul kellő hangsúllyal a gazdasági növekedés környezeti hatásait és a
szennyezés vagy az erőforrások leromlása nem kapott megfelel ő figyelmet. Ha egy
kormány mégis felállított környezetvédelmi szabályokat, azoknak sem a tervezésük,
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 67
sem a megvalósításuk nem volt elég hatékony. Miközben körültekint ő környezeti
szabványokat és szigorú szabályozó mechanizmusokat vezettek be, addig igen
gyakran nem tör ődtek az ellenőrzéssel és a betartatással. A környezet újfajta kezelé-
séhez hiányzott az együttm űködés az intézkedések hatékonyan végrehajtása érde-
kében. Tipikus területe ennek a folyamatnak Ázsia.
Egy környezeti migrációs elmélet kiindulási pontjai
A környezeti migráció különféle formái nem érthet ők meg egyetlen megközelítési
mód vagy egyetlen tudományág néz őpontjából. A tárgyra azáltal tudunk szélesebben
rátekinteni, hogy értékelésünkbe több tudományág és több koncepció elemeit építjük
be. Egy általános környezeti migrációs elmélet megfogalmazásához egyszerre három-
féle irányból célszerű közelíteni: 1) a migrációs elméletek, 2) a társadalmi-gazdasági-
környezeti változások modelljei és 3) a konfliktusmodellek fel ől. A migrációs elméle-
tek azért szükségesek, mert a környezeti migráció sok szempontból hasonlít, illetve
egybefolyik a migráció többi típusával. A társadalmi-gazdasági-környezeti változások
modelljei a három szféra kölcsönhatásait foglalják össze, míg a konfliktusmodellek
azért fontosak, mert a migrációs folyamat — különösen annak kezdet és végpontja —
igen gyakran egyéni és csoport-konfliktusokkal terhes.
Migrációs elméletek
A migráció szakirodalma csak az utóbbi évtizedekben kezdett behatóan foglal-
kozni a nemzetközi migrációval, el őtte a kutatások jórészt a bels ő mozgásokat írták
le. Jelenleg a nemzetközi migráció kutatásának gyorsan terjed ő szakaszában vagyunk,
melynek fontos része a különféle elméletek felhasználása. A nemzetközi migráció
szociológiai elméletei közül Lee tárgyalta a jelenséget el őször az azóta is legnépsze-
rűbb fogalmakkal, a taszítással és a vonzással (Lee E.1966). Számos szerz ő hivatko-
zik Ravensteinre (1885) is, akihez a taszítás-vonzás elméletének korai megjelenését
kapcsolják. A migrációs elméletek részletes áttekintése Hárs (1992), Massey et (21.
(1993), Greenwood (1992), Suhrke (1993), Zlotnik (1998) műveiben olvasható.
A társadalmi gazdasági környezeti kölcsönhatások modelléi
- -
A társadalmi-gazdasági-környezeti változások modelljei (többségükben oksági
vagy strukturális modellek) kiemelik a legfontosabb elemeket, és azokat kölcsönha-
tásaikkal együtt — általában vizuálisan — blokkdiagrammokban ábrázolják. A hatás-
irányokat a struktúrában nyilak jelzik, melyek a verbális magyarázat során oksági
értelmezést kapnak.
Az egyik leggyakrabban idézett és különféle verziókban feldolgozott modell
Barker „a klímaváltozás oksági kerete" nev ű modellje. A modell négy fő területet
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
68 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
kapcsol össze: 1) a társadalmi-gazdasági fejl ődési pályákat; 2) a szennyez őanyag
kibocsátást és koncentrációt; 3) a klímaváltozást és 4) ezek természeti és társadalmi
hatásait (Barker 2001). A körkörös ábrázolás a bonyolult összefüggésrendszer
dinamikus jellegét sugallja: bárhol is történik beavatkozás, az az egész rendszerre
kihat (1. ábra).
1. ÁBRA
A klímaváltozás oksági kerete
(Explaining Climate Change)
Társadalmi és
Klímaváltozás
• Hőmérséklet emelkedés természeti hatások
• Élelmiszer és víz-források
- Tengerszint emelkedés
- Csapadék változás • Ökoszisztéma és biodiverzitás
• Szárazság és árvíz • Települések
• Egészség
Emissziók és Társadalmi-gazdasági
koncentrációk fejl ődési pályák
- Üvegház hatást:, gázok • Gazdasági növekedés
- Aeroszolok • Technológia
• Népesedés
• Kormányzás
Forrás: Barker (2001, 9).
Említést érdemel még Roson „a klímaváltozás hatásai és a CGE világmodellje" és
Kavanagh—Lonergan „népességkiszorítás, környezetromlás, biztonság" modellje.
Roson a klímaváltozás gazdasági és egyéb hatásainak modellezésére egyrészt „integ-
rált értékelési modellekkel" vagy hatásmodellekkel elemzi a hatásokat, másrészt azokat
egy „számszerűsített egyensúlyi modellel" kapcsolja össze. Megközelítésének számos
előnye mellett kiemelked ő jelentőségű, hogy az egyes környezeti hatásokat — az
egészségügytől kezdve a földhasználaton át az energiáig — és „megrázkódtatásokat"
külön al-modellekben is elemzi (Roson 2003). A Kavanagh—Lonergan modell meg-
lehetősen összetett, sok szempontot vesz figyelembe. A modell szisztematikusan átte-
kinti a jelenségkör „alapvető" és „kapcsolódó" faktorait, a "közvetlenül kapcsolódó
okokat", valamint a „másodlagos" és „hosszabb távú" hatásokat. Szociológiai és poli-
tikai szempontból figyelemreméltó, hogy a modellben megjelenik a „hatalom-
delegálás" (empowerment) mint közreható tényez ő (Kavanagh—Lonergan 1992).
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 69
Konfliktusmodellek
Ahogy Ruanda korábbi védelmi minisztere kifejezte országa ismert tragikus esemé-
nyeiről szólva: „a nagy jelent őségű környezeti tényez ők a természeti er őforrásokkal
függnek össze, mégpedig a népesedési nyomással, az egy családra jutó mez őgazda-
sági terület csökkenésével, ...a talaj leromlásával és a t űzifahiánnyal" (Gasana 2000
— idézi Lind 2001). Tudományos módszerekkel ezt az egyértelm űen megfogalma-
zott diagnózist Homer-Dixon (2004), Schwartz (2002), Brauch (2005), valamint
Schubert és szerz őtársai (2008) magyarázzák.
Arra, hogy a környezeti kérdések biztonsági kérdésekké válnak, néhány elemz ő —
például Myers—Kent (1995) és Homer-Dixon (2004) — már figyelmeztetett. Homer-
Dixon szerint már „küszöbén vagyunk" egy olyan korszaknak, amelyben a hagyo-
mányos biztonsági problémák, mint a fegyveres konfliktusok, gyakran vagy akár
főleg a környezet változása miatt alakulnak ki (Homer-Dixon 2004). Az ilyen állítá-
sok fontos szerepet kapnak a 'konfliktuskutatás' és a 'politikai demográfia' fejl ő-
désben lévő kutatási részterületein. A népesség kikényszerített helyváltoztatását
egyre gyakrabban az államok közti konfliktusok és a fegyveres harc egyik lényeges
kiváltó okának tekintik. A közelmúlt számos nemzetközi katonai intervencióját
részben a menekültáradat megel őzésének szándéka motiválta.
Mi tehát a bizonyíték környezeti konfliktusok okozta elvándorlásokra? Black átte-
kintette az 1990-es évek 11 legnagyobb olyan konfliktusát, amely menekülthullámmal
járt, és kimutatta, hogy többük távolról sem forrásszegény körzetben zajlott, hanem
épp az értékes nyersanyagok elosztása körül tört ki. Ilyen nyersanyag volt mindenek-
előtt az olaj Irakban, Szudánban és Azerbajdzsánban. Máshol viszont — pl. Szomália
és Sierra Leone — a környezeti tényez ők szerepet játszottak ugyan, de sokkal kisebbet,
mint az etnikai ellentétek és a politikai hatalomért folyó harc (Black 1998).
Az 1980 és 1992 közötti konfliktusok még átfogóbb vizsgálata Hauge és
Ellingsen (1998) nevéhez fuz ődik. A szerzők pozitív korrelációt találtak egyrészt a
föld minőségromlása, az erd őpusztulás és a vízhiány, másrészt a polgárháborúk
között. A korreláció számszer ű mértéke azonban igen csekély volt, a konfliktus
kitörésének valószínűségét mindössze 1%-kal növelte. Sokkal jelent ősebb tényez ő-
nek bizonyult például az életszínvonal, az államhatalom jellege és az aktuális vagy
előzetes politikai instabilitás. Más áttekintések (Goldstone 2001) ugyanerre az
eredményre jutottak: a hosszú távú környezeti változás elemeit önmagukban nem
lehet az erőszak kiváltó okainak tekinteni.
Mindez nem azt jelenti, hogy a környezeti tényez ők nem okoznak konfliktust, ha-
nem inkább azt, hogy az okozott konfliktus rendszerint nem er őszakos. Többek
között azért sem, mert az olyan viták, mint amelyek, például egy határfolyó víz-
használati jogára vonatkoznak, nem oldhatók meg katonai er ő alkalmazásával.
Ahogy Goldstone rámutat, az ilyen konfliktusok a környezet és a népesedés új típusú
biztonsági kérdéseit jelentik, amiket er őszak nélkül, azaz tárgyalással és megegye-
zéssel kell feloldani. Példaként említi a vízjogi tárgyalásokat India és Bangladesh,
Izrael és Jordánia vagy Magyarország és Szlovákia között (Goldstone 2001). Ezzel
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
70 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
szemben a rövid távon ható katasztrófák — mint a hurrikánok, árvizek, földrengések
és ipari balesetek — sokkal nagyobb politikai zavarral járhatnak, nem annyira önma-
gukban, hanem az érintett kormány reakciói miatt.
A társadalmi-gazdasági-környezeti modellekhez hasonlóan környezeti konfliktus
modelleket is publikáltak. Ilyen például Homer-Dixon „környezeti sz űkösség-
erőszak" modellje, Schwartz „a környezeti stresszt ől a konfliktushoz vezető utak" mo-
dellje és Brauch „a klímaváltozás hatásai és a konfliktusok ötszögei" nev ű koncepciója.
Homer-Dixon „környezeti sz űkösség-erőszak" modellje a következő gondolatme-
netet tartalmazza. „Kínálat-indukálta sz űkösség" a kínálat csökkenésével jön létre,
míg a „kereslet indukálta sz űkösség" értelemszerűen a kereslet növekedésével jön
létre. A „strukturális sz űkösség" a különféle csoportoknak az er őforrásokhoz való
relatív hozzáférésében beálló változásával jön létre. A sz űkösségben valamilyen
formában érintettek, akik általában gazdaságilag és ökológiailag már egyébként is
marginális helyzetben vannak, gyakran vagy maguktól elvándorolnak vagy el űzik
őket más vidéki területekre vagy a városokba. Az elvándorlók új lakhelyeiken —
elsősorban etnikumok közötti — csoportidentitás-konfliktusokat gerjesztenek, amit
tovább súlyosbít a helyi gazdaságban is jelenlév ő hanyatlás. Mindez közvetlenül
vezet a hatalommal szembeni felkelésekhez vagy csoportközi összeütközésekhez.
A migráció, a termelékenység csökkenése és az elitcsoportok járadékvadász maga-
tartásának hatására további társadalmi szegmentálódás alakul ki, és mélyülnek a
csoportidentitáson alapuló konfliktusok is. Ezek a folyamatok általában gyengítik a
nemzeti intézményeket, emiatt pedig csökken a központi ellen őrzés, például az et-
nikai versengés fölött. A kínálat indukálta, a kereslet indukálta és a strukturális sz ű-
kösség külön-külön és egymással összefüggésben is hatnak, így fokozzák a környe-
zeti szűkösséget (pl. helyi és a regionális term őföld-, víz-, erdő- és halállomány-
szűkösséget). A növekv ő szűkösségek hatására — mind a helyi közösségekben, mind
a nagyobb regionális vagy nemzeti gazdaságok szintjén — csökken a gazdasági ter-
melékenység (Homer-Dixon 2004).
Schwartz „a környezeti stresszt ől a konfliktushoz vezet ő utak" modelljében három-
féle erőszakos konfliktus jelenik meg: 1) az állam elleni lázadás, 2) az identitás-
konfliktusok és 3) a városi erőszak. Mindezek nem közvetlenül a környezeti stressz-
ből származnak, hanem különféle társadalmi, gazdasági és politikai hatáson és elága-
záson keresztül. A modellnek gyenge pontja, hogy a környezeti migrációt csak a
konfliktusok egyik okaként ábrázolja, és nem szerepelteti a környezeti okokból ere-
deztethető konfliktusokat a migráció egyik magyarázataként (Schwartz 2002).
Brauch „a klímaváltozás hatásai és a konfliktusok ötszögei" cím ű modellje a kör-
nyezeti konfliktusokkal foglalkozó szakirodalom gyakran idézett ábrázolása.
A szerző a modellben különbséget tesz nemzeti és nemzetközi „gazdasági és társa-
dalmi körülmények" között, ami a többi koncepcióhoz képest jelent ős előrelépés.
Brauch modellje részletekbe men ően mutatja a környezeti migráció és a konfliktu-
sok kölcsönhatásait. A többi modellel összehasonlítva nagyobb hangsúlyt helyezett
a modellben a konfliktus-típusokra és kevesebbet a migrációt kiváltó környezeti
hatásokra (Brauch 2005).
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 71
Egy általános környezeti migrációs modell
A témával foglalkozó szerz ők egyetértenek abban, hogy az esetek többségében a
fokozatos környezetromlás, a természeti széls őségek és katasztrófák, a nagylépték ű
beruházások és környezeti eredet ű konfliktusok ösztönzik a migrációt, míg a jól
működő intézmények, kormányzati struktúrák és szakpolitikák (kormányzati adap-
táció), a gazdaság fejlettsége és az együttm űködő közösségek (helyi adaptáció)
csökkentik. Az egyéni és társadalmi sérülékenység növekedése szintén növeli a
migrációt, bár ezt az egyedi sajátosságok jelent ősen befolyásolják.
2. ÁBRA
Egy általános környezeti migrációs modell
(A Generalised Environmental Migration Model)
Gyors folyamatok Lassú folyamatok
(pl. katasztrófák ter ű- (pl. klimaváltozás
letfejlesztés hatásai) hatásai)
Környezetváltozáshoz kapcsolódó
sérülékenység
Környezeti
probléma
kezelést
pia — • — kapacitás
A migrációt befolyásoló „hagyományos - (tőke,
I vonzó és taszító tényez ő k infrastruktúra ;
(munkanélküliség, túlnépesedés, hálózatok' kultúra)
I migrációs hagyományok, stb.) ered ő je
Forrás: Saját szerkesztés.
A 2. ábrán bemutatott modell a környezeti migráció általános-elméleti magyará-
zatát nyújtja. Kiinduló feltételezése a környezet állapotának folyamatos romlása és
ezzel egyidej ű helyreállítás (illetve a romlás hatásainak kiküszöbölése). A domináns
folyamat az ökoszisztémák (él őlényközösségek) szolgáltatásainak gyors (pl. kataszt-
rófák, nagy beruházások) vagy lassú (pl. klímaváltozás hatásai) romlása, csökkenése.
A környezeti migráció az összes többi migrációba beágyazottan, attól elválaszthatat-
lanul jelenik meg. Ez alól kivételt jelentenek egyes, els ősorban hidro-meteorológiai
katasztrófák, amikor az „összes többi" migráció sajátosságai nem vagy csak korlá-
tozottan jelennek meg.
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
72 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
A migrációs döntéseket — vagyis az érintettek álláspontját a „menni vagy maradni"
kérdésben — a potenciális migránsok környezetváltozáshoz kapcsolódó sérülékeny-
sége és a vonzó és taszító tényez ők eredője alakítja. A sérülékenységet közvetlenül a
környezetromlásra adott adaptációs válaszok és a kárenyhítés mértéke befolyásolja.
Az adaptációnak és a környezet helyreállításának mértéke közvetlenül a helyi és
országos kormányzati döntésekt ől függ, melynek gazdasági alapja, a modell logikája
szerint, a környezeti problémakezelési kapacitás vagy tágabban fogalmazva az adott
gazdaság fejlettsége.
A „vonzó és taszító tényez ők" a modellben mindazokat a hatásokat tartalmazzák,
amelyeket a migrációs elméletek ilyen címszó alatt felsorolnak, úgymint: szegény-
ség, munkanélküliség, jobb életmin őség utáni vágyakozás, túlnépesedés, migrációt
megkönnyítő hálózatok stb. A modellben ezek összesített ered ője szerepel, amely
végül mint migrációs döntés jelenik meg.
Összefoglalás
A tanulmány a környezeti migrációval kapcsolatos legfontosabb ismereteket
vázolja fel. Rövid összefoglalót ad a jelenség meghatározásának történetér ől, mely-
ben a hangsúly a 20. század végének és a 21. század elejének eseményein van.
Összegzi az elméleti megállapításokat, és tételesen felsorolja azokat a társadalmi-
gazdasági összefonódásokat, amelyek a kés őbbi kutatások és szakpolitikák számára
hasznosak lehetnek. A környezeti migráció kutatásának elméleti oldalához kapcso-
lódóan ismerteti azokat a koncepciókat, amelyek egy általános környezeti migrációs
modell felépítéséhez szükségesek lehetnek. Végül bemutat egy vizuális „általános
környezeti migrációs modellt".
Irodalom
Barker, T. (2001) Representing the Integrated Assessment of Climate Change, Adaptation and
Mitigation. Tyndall Centre for Climate Change Research. — Working Paper. 11. Tyndall Centre for
Climate Change Research Cambridge.
Black, R. (1998) Refu gees, Environment and Development. Longman, London.
Brauch (2005) `Threats `Challenges 'Vulnerabilities' and 'Risks' of Environmental and Human
Security. Publication Series of UNU-EHS No.1 . United Nations University, Bonn.
Castles, S.— Miller, M.J. (1998) The Age of Migration: International Population Movements in the Modern
World. Macmillan, London.
Castles, S. (2001) Environmental change and forced migration: making sense of the debate. New Issues
in Refugee Research. Working Paper. No. 70. Refugees Studies Centre University of Oxford,
Evaluation and Policy Analysis Unit, Oxford.
El-Hinnawi, E. (1985) Environmental Refugees. Nairobi United Nations Environment Programme, Nairobi.
Gasana, J. (2000) Natural Resource Scarcity and Violence in Rwanda. A paper presented at the IUCN
World Conservation Congress, 4-11 th October, 2000, Jordan.
Goldstone, J.A. (2001) Demography, Environment and Security: An Overview. — Weiner, M.—Russell, S.S.
(eds.) Demography and National Security. Berghahn, New York — Oxford. 38-61. o.
Greenwood M.J. (1992) The macro determinants of international migration: A survey, Conference
"Mass Migration in Europe: Implications in East and West". IAS—IIASA—IF, Vienna.
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
TÉT XXIV. évf. 2010 s3 A környezeti migráció okai 73
Hárs Á. (1992) A nemzetközi migráció néhány problémájáról — Szakirodalmi áttekintés. — Szociológiai
Szemle. 2.123-137. o.
Hauge, W.—Ellingsen, T. (1998) Beyond Environmental Scarcity: Causal Pathways to Conflict. — Journal
of Peace Research. 35.299 317. o.
-
Homer Dixon, T. (2004) Környezet, sz űkösség, erőszak. Typotex, Budapest.
-
10M (2007) Discussion note to the 94th Session: Migration and the Environment. International
Organisation for Migration. International Office of Migration, MC/INF/288.
http://www.iom.int/jahia/Jahia/activities/by-theme/migration-climate-change-environmental-
degradation/definitional-issues_Letöltés ideje: 2010. január 15.
Kavanagh, B. Lonergan, S. (1992) Environmental Degradation, Population Displacement and Global
—
Security: An Overview of the Issues, CSRD report No. 1. The University of Victoria Centre for
Sustainable Development, Victoria BC.
Kün9ek, O. (1998) Transboundary population movements: Refugees, environment and politics. — The
Turkish Yearbook of International Relations. No. XXVIII. Ankara University, Ankara. 75-103. o.
Lee E. (1966) A theory of migration. — Demography. 1.45-57. o.
Lee, S. (1994) Environmental Change, Refugees and Conflict in the Third World: A Framework for
Inguiry Applied to Case Studies of Sudan and Bangladesh. University of Maryland at College Park,
Maryland.
Lind, J. (2001) Project Background. In Ecological Sources of Conflicts in Sub-Saharan Africa. A Policy
Research, Information Dissemination and Capacity Building Project. Background Documents.
Unpublished document for ACTs, Nairobi.
Lonergan, S. (1998) The Role of Environmental Degradation in Population Displacement. Global
Environmental Change and Security Project Report. — Research Report. 1. University of Victoria,
Canada. http://www.gechs.org/rrl/appendices.pdfLetöltés ideje: 2010. január 15.
Massey, D.S.—Arango, J.—Hugo, G.—Kouaouci, A.—Pellegrino, A.—Taylor, J.E. (1993) Theories of
international migration: a review and appraisal. — Population and Development Review. 3.431-466. o.
Myers, N. Kent, J. (1995) Environmental exodus: an emergent crisis in the global arena. The Climate
—
Institute, Washington DC.
Myers, N. (1994) Environmental refugees: a crisis in the making. — People & the Planet. 4.
www.oneworld.org/patp/pp_eco_refugees.html Letöltés ideje: 2010. január 15.
Ravenstein, E.G. (1885) The Laws of Migration. Journal of the Royal Statistical Society. June. 167-227. o.
—
Roson, R. (2003) Modelling The Economic Impact Of Climate Change, Ecological and Environmental
Economics Programme. ICTP, University of Venice Fondazione Eni Enrico Mattei, Venice.
http://www.ictp.trieste.itt—eee/files/WP9 — Roson.pdf Letöltés ideje: 2010. január 15.
Schubert, R.—Schellnhuber, H.J.—Buchmann, N.—Epiney, A.—Griel3hammer, R.—Kulessa, M.—Messner,
D. Rahmstorf, S. Schmid, J. (2008) World in Transition -Climate Change as a Security Risk, German
— —
Advisory Council on Global Change. WBGU, Earthscan, London.
Schwartz, D.M. (2002) "The Environment and Violent Conflict". — Timmerman, P. (ed.) Social and
Economic Dimensions of Global Environmental Change. John Wiley, Chichester. 137 149. o.
-
Suhrke, A. (1993) Pressure Points Environmental Degradation, Migration and Conflict. Paper presented
at the "Environmental Change, Population Displacement, and Acute Conflict" workshop held at the
Institute for Research on Public Policy in Ottawa in June 1991, University Toronto and the American
Academy of Arts and Sciences, Cambridge, Massachusetts.
Worldwatch Institute (2005)A világ helyzete 2005 újragondolt biztonság. Worldwatch Institute, Washington.
—
Zlotnik H. (1998) The theories of international migration. Paper presented: at the Conference on
international migration: Challenges for European populations. 25-27 June, Bari.
Vág András : A környezeti migráció okai
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 59-74. p.
74 Vág András TÉT XXIV. évf. 2010 s3
EXPLAINING ENVIRONMENTAL MIGRATION
ANDRÁS VÁG
The study deals with environmental migration, a new form of territorial mobility.
The methodological approach of the paper is basically theoretical. It summarizes the state-of-
the-art, presents the starting points of the explanations, and finally drafts a general environ-
mental migration model.