Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.

TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 207

MESTERSÉGESEN LÉTREHOZOTT TERÜLETI
EGYSÉG — REGIONÁLIS IDENTITÁS(?)
BURGENLAND PÉLDÁJA
(Artificially Created Territorial Unity — Regional Identity [?]
the Example of Burgenland)

PALKÓ KATALIN

Kulcsszavak:
régió identitás Burgenland
Napjainkban a regionalizálódást el segítő tényez ők közé az eddig hangsúlyosként szerepl őkön (pl. régió
ő
elhelyezkedése, gazdasági potenciálja, az ország társadalmi, közigazgatási felépítése, a regionális
érdekartikuláció stb.) túl mind inkább „felzárkózik" a területi identitás, valamint a társadalmi és kulturális
beágyazottság kutatása. A tanulmány Burgenland példáján keresztül vizsgálja, hogy szerves fejl ődés, vala-
mint közös történelmi és kulturális gyökerek hiányában lehetséges-e, s ha igen, milyen id őhorizonton a
regionális identitás kialakulása.

Általánosságban elmondható, hogy ott, ahol a régiók valamilyen fokú (p1. politikai,
önkormányzati) önállóságot élveznek, a lakosságnak vagy legalább a politikai elitnek
kialakul bizonyos mértékű regionális identitása. És fordítva: ahhoz, hogy egy térség
társadalmi és politikai értelemben (is) régióvá váljon, a regionális identitás is fontos
„kellék". Az identitás létrehozása vagy reprodukciója mára fontos kérdéssé vált.
A helyi azonosságtudat majd' mindenütt jelen van, megtestesítve a személyes viszo-
nyokat és a kötődéseket. A (nagyobb) területekhez való köt ődés azonban más, hiszen
a méretek miatt a kapcsolatok lazábbak és inkább közvetít őkön át hatnak, úm. a
média, az intézményrendszer vagy a politikusok, illetve a történelmi tradíciókban
gyökereznek. Míg a régió mint intézmény viszonylag „egyszer űen", egyetlen politi-
kai aktussal létrehozható, a regionális identitás nem alakul ki azonnal, hanem egy —
hosszú periódust átölelő — fejlődés része; és szükségszer űen megköveteli a társada-
lom intézményi szintjének változását.
Jelen tanulmány Ausztria egy különleges tartományát, Burgenlandot veszi górcs ő
alá, azt vizsgálva, hogy a közel kilencven éves, mesterségesen, politikai akarattal
létrehozott területi egységben kialakul(hatot)t-e — közös történelmi és kulturális
gyökerek hiányában — az ún. Landesbewusstsein, az önazonosság-tudat. Tesszük
ezt mindazért, hogy közelebb kerüljek annak a kérdésnek a megválaszolásához,
lehetséges-e nálunk egyáltalán, s ha igen, milyen id őhorizonton, a jelenleg szinte
semmilyen kohéziós er ővel nem rendelkez ő, csak fejlesztési és tervezési-statisztikai
funkciókat betölt ő régiókban az identitás kialakulása.
Az osztrák tartományok rendkívül sokszín űek, fejlődésük mind a természeti
adottságok, mind a politikai és historikus hatások által befolyásolt; a hagyományok
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
208 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
és a történelmi kontinuitás tekintetében a bels ő „választóvonalak" időnként erő sebb
határként2 működnek, mint a küls ők. A legkeletibb, területét tekintve a harmadik,
lakosságszáma alapján pedig a legkisebb szövetségi tartományra, Burgenlandra
mindezek fokozottan is érvényesek; történelmileg és földrajzilag is egy nagyon spe-
ciális egységet ismerhetünk meg benne:
— Változatos éghajlati és domborzati viszonyok: az alföldt ől a hegyekig (Alpok), a
kontinentálistól a mediterrán klímáig — mindez egy tartományon belül.
— Mesterségesen létrejött egység, amely az ország egyetlen területi növekménye
az I. világháború óta.
— Folytonos határőrvidék-szerep: katonai át-, felvonulási terület, menekültek els ő
állomása, élet a Vasfüggöny mellett.
— Városhiányos településszerkezet („Land der Dörfer").
— Kereskedelmi utak színtere, pl. Borostyánk őút.
— Etnikai (magyarok, horvátok, szlovének) és vallási sokszín űség.
— Speciális természeti adottságként számos termál- és gyógyfürd ővel rendelkezik.
— Relatív elmaradottsága miatt az egyetlen, hátrányos helyzet űként uniós támo-
gatásban részesül ő területi egység egészen 2006-ig, a jelenlegi költségvetési
ciklusban (2007-13) pedig az 1. célkit űzés alapján jut fejlesztési forráshoz.

Létrejöttének körülményei és az identitás kapcsolata

Sok burgenlandiban az a téves kép él, hogy lakhelyük mindig is Ausztriához tar-
tozott, ráadásul a neve is komoly múltat sejtet, arra utalhat, hogy területén számos
vár és kastély található (Ernst 1987; Éger 1994; Schlag 2001). Története valóban
hosszú időkre nyúlik vissza, de nem mint egységes területé i ; hiszen egészen az els ő
nagy világégés befejeztéig soha nem olvadt össze egyetlen integráns egésszé (Tóth
2007). Ekkor az új tartományt három, külön-külön nagy hagyományú nyugat-
magyarországi vármegye elcsatolt részei alkották, mindegyikük német elnevezésé-
ben a „burg" (Wiesenburg [Moson], Ödenburg [Sopron] és Eisenburg [Vas]) szó-
val; ez szolgáltatta az ötletet a névadáshoz. A három vármegyetöredék új közigaz-
gatási egységbe való szervezése 4 pedig — a kézenfekv őbbnek tűnő hozzácsatolás
helyett — Alsó-Ausztria és Stájerország sok évszázados hagyományában, az er ős
tartományi különállás elvében keresend ő .
Históriája a Saint Germain-i béke 5 ratifikálásával vette kezdetét: hivatalosan
Ausztria részéve vált — elvben; a folyamat ténylegesen csak 1921 novemberének
végén fejez ődött be. A köztes id őszakban kikiáltották — a rövid élet ű —
Heizenlandot, az 1920-as évet a két kormány — eredménytelenül — végigtárgyalta,
szabadcsapatok vonultak be a vitatott területre, a Prónay-féle militarista alakulatok
létrehozták a Lajta Bánságot, és „végül" Sopronban népszavazást tartottak. A burgen-
landi identitás kialakulása meglehetősen sajátos, hiszen a tartomány létezését meg-
kérdőjelező két tényez őre adott „válasznak" tekinthet ő, azok kivédésének eszközeként
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.

TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 209

szolgált: egyrészt a volt anyanemzet, másrészt a területének feldarabolására született
tervek ellenpontjaként jött létre. A felosztással kapcsolatos elképzeléseknek teret
engedett az a tény, hogy a természetes központ, Sopron elvesztésével sokak számára
kérdésessé vált a gazdaság életképessége — ez a fajta megoldás véget vethetne a centrum
nélküli és fejletlen infrastruktúrájú országrész nehézségeinek, egyben csökkenthetné
az új kormányzás okozta széles kör ű népszerűtlenséget is. A volt elit tagjai magán-
kapcsolataik kiterjedt hálózatát használták a határ mellett él ők befolyásolására
(a Magyarországgal szembeni hazafias érzés fenntartására és az osztrák kormányzás
kritizálására). Ez a jelenség szintén félelmet ébresztett az új kormányzatban 6.
Ausztria közigazgatási berendezkedése ideális volt a kollektív identitás kifejezé-
sére. A új szövetségi egységet is felruházták születésekor az önállóság minden kel-
lékével: tartományi kormány, alkotmány, tartományi gy űlés, illetve az ezekkel járó
szimbólumok (himnusz, zászló, címerek; lásd alább). Az öntudat táplálását szolgáló
intézményrendszert a korona egykori területeinek elvárásaival és szokásaival össz-
hangban vezették be. Mindemellett a tartomány különleges helyzete 7 és történelme
ösztönözte a politikai elitet a regionális építkezésre. Azon állítás ellensúlyozására,
miszerint egy esetleges Anschluss-szal Burgenland ismét Magyarország részévé válna,
a politikai vezetés — félretéve a köztük lév ő sokszor erős ellentéteket — megpróbált
valamiféle tartományi öntudatot (Landesbewusstsein) kialakítani. A regionalizmus
„eszméjének" elfogadását az is er ősítette bennük, hogy a központi hatalom is nép-
szerűtlen volt. A közvélekedés szerint ugyanis a kormány nem tett meg mindent az új
államrész fejlesztéséért, illetve hiányolták az infrastrukturális beruházásokat, annak
ellenére, hogy az oktatási, az egészségügyi rendszerbe és a turisztikai infrastruktúrába
tetemes központi forrás áramlott. A gazdasági és kulturális nehézségekre, illetve a
közigazgatási réteg hiányára 8 tekintettel ez különösen nagy kihívást jelentett, az els ő
években erő sen korlátozva a közösségi identitás létrejöttét. Egy prominens burgen-
landi őslakos megfogalmazásában: „a közigazgatásban csak e földr ől származó és itt
felcsepered ő emberek vehetnek részt, akiknek van érzékük és fülük különleges
körülményeink megértésére, mi az önállóságot nem puszta formalitásnak tekintjük,
hanem [...I nagy jelentőséget tulajdonítunk neki." (Haslinger 2000, 74).
Burgenland különleges regionális identitásának kialakításában az etnicitáson és a
történelmi el ő zményeken alapuló kontinuitás és diszkontinuitás egyidej ű jelenléte is
szerepet játszott. Ennek egyik legszemléletesebb példája a regionális címerek vitája.
Szakértői vélemények eltanácsolták a helyi vezetést a hajdani magyar címerek
használatától (diszkontinuitás). Ehelyett Észak-Burgenland szimbolizálására a
Mattersburg-Forchtenstein grófi család címerpajzsi elemeinek kombinációját, míg a
déliére a Güssing-Bernstein családéból vett részeket alkalmazták, a fekete (hegy)—
vörös (sas a hegytető n)—arany (égbolt) színek használatával, a német identitás hang-
súlyozására (kontinuitás) (1. ábra).
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
210 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
1. ÁBRA
Burgenland címere
(Coat of Arm of Burgenland)

Forrás: www.burgenland.at/burgenland/
daslandeswappen.
Az oktatáspolitikának szintén fontos szerepet szántak az új tartományi öntudat
megalapozásában. Az elit ismét a volt anyaországtól való teljes elszakadás, vala-
mint az etnikai és regionális kulturális folyamatosság kihangsúlyozására épül ő tak-
tikát választotta. A magyar tankönyvek használatát betiltották, az oktatási segédesz-
közökön a magyar feliratokat leragasztották. A legfontosabb tantárgyak tanmenetét
főként a regionális, burgenlandi témák alapján állították össze. A lakosság regioná-
lis kötődésének erősítése érdekében a tanárokat felkérték településkrónikák írására.
Megállapítható tehát, hogy a tartomány történetének els ő korszakáig (II. világhábo-
rús feldarabolásáig) a lakosság többsége a Magyarország iránt érzett köt ődését
burgenlandira cserélte, azzal a — már a felütésben említett — negatív felhanggal, hogy a
valamitő l való elhatárolódás (már nem vagyunk magyarok) nem „hozta meg" az
osztrákság érzését, azaz az összetartozás Burgenland esetében a különböz őség hang-
súlyozásában nyilvánult meg. Az azonban mindenképpen fejl ődésként értékelhet ő, hogy
a közel két évtizedes régióépítési er őfeszítés eredményeképpen a helyi közösségek egy
szélesebb közös identitás fogalmi keretei közé integrálódtak (Haslinger 2000).

Az identitás vizsgálata a II. világháború utáni korszakban

A második „újjászületés" után hosszadalmas volt a tartomány beilleszkedése 9, a
kissé felülről tekintő, néha lekezel ő különbségtétel máig nem múlt el nyomtalanul
az osztrákokban: küzdenie kell azért a külön hagyományért, amelyet a többiek tör-
ténelmük okán prezentálni tudnak. A kép azonban lassan változik; az Ausztria-
szerte kissé együgy űnek tartott, alaposan lenézett, kicsúfolt burgenlandiakat kezdik
másként megítélni honfitársaik, hiszen elértek valamit: ma Ausztria legdinamiku-
sabban fejlődő részében élnek.
A létező eltéréseket az itt él ők nem is tagadják: elég csak a településszerkezetet, az
építészetet és a viselkedést vizsgálni. Mások a társadalmi szokások és a közösségi
érintkezés formái, jóllehet folyamatosan közelednek az általános osztrák mintához.
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.

TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 211

Az eltérések többféleképpen értelmezhet ők: egyszerre lehet provinciális és közvet-
len, keleties és barátságos. A burgenlandiak többsége — különösen a déliek —, amint
azt a szemükre hányják, máig nem tudta levetk őzni a magyar fennhatóság idejéb ől
származó alázatosságot. Tekintélyelv űség, közömbösség és rezignáció — szintén a
feudális struktúrát hagyják továbbélni, ahol bizonyos pártok és intézmények jól érzik
magukat, hiszen a burgenlandi lélek furcsasága és sajátossága kizárja az alulról épít-
kező komoly ellenállást. Rebellis természetr ől — eltérően a többi tartománytól — szó
sincs. Ahol évszázadokig a parasztság volt a jellemz ő, az emberek engedelmessé és
alázatossá válnak. Ez nem annyira meglep ő, hiszen a terület korábban Magyarország
részeként egy másfajta tudatot hordozott és hozott, egy mesterségesen meghúzott
határral. Bizonyos értelemben még mindig határvidék, de a határok — mindamellett,
hogy lebontásuk kétségtelenül előnyös és szükségszerű — fontosak is: figyelemre
méltó, hogy pontosan a Vasfüggöny megszűnése után bukkan fel ismét a sajátos ősi
nyelv, a hianzen/hienzen; a helyi kulturális érték ismét érdekessé válik.
A tartományhoz való köt ődés nem a mindennapokban tapasztalható, azaz nem az
állandó „megéléssel" egyenérték ű, hanem az intézmények és szimbólumok, valamint
a tudatos nevelés (szül ői ház, nyelvhasználat, iskola) által. Intézmények alatt mind-
azok értendők, melyek állami jelképként használatosak, pl. parlament, kormányzat,
politikai berendezkedés, bíróság, társadalombiztosítás. Az ősi szimbólumok pedig a
templomok, a kulturális intézmények, az épületek, a zászló és a himnusz. Ezek
(különböző) alkalmazása és ismertségük tájékoztat a kollektív tudat er ősségéről és
beágyazottságáról.

Szimbólumok, szokások és hagyományok

A tartomány szimbólumairól l° a saját alkotmánytörvény (B-LG) 8. §-a rendelke-
zik, megnevezve azokat és szabályozva használatukat. A himnusz — tükrözve az
identitás kialakításának kezdetér ől elmondottakat — egy felülről induló kezdemé-
nyezés eredménye: 1935-ben komponálási pályázatot írtak ki azzal, hogy a szöveg a
burgenlandi szül őföld iránti örömöt és büszkeséget, valamint a burgenlandi néphez
való tartozást fejezze ki, de egyben az osztrák hazával való összetartozást is jelenítse
meg. A győztes munkát, „Mein Heimatvolk, mein Heimatland" (dr. Ernst Görlich, a
steinbergi katolikus tanítón őképző tanárának tollából) címmel, politikusokból és
hivatalnokokból álló zsűri választotta ki (Winkler 1994).
Bár a terület közel kilencven éve megváltozott fennhatósága szembet űnő, hiszen
más az építészeti stílus (Németh 2003), más az utcakép, de a volt anyaországgal
azonos momentumok sajátos jelleget adnak e tájnak: régr ől maradt parasztházak,
emlékművek és felírások utalnak „egy másik múltra". Ezek az emlékek komoly
értéket képviselnek, így megfelel ően biztosítják a védelmüket; részben a helyszínen,
részben falumúzeumokban (pl. Bad Tatzmannsdorf). A burgenlandiak — sok más mel-
lett — vigyáznak az épített környezetre, mert az örökségvédelmet is a területi tudatot
erősítő elemnek tekintik.
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
212 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
A gasztronómia világából is hozhatunk példákat az egyediségre. A tömegturizmus-
tól kicsit távolabb működnek még a buschenschankok különleges, máshol fel nem
lelhető atmoszférájukkal. Nem vendégl ő, étterem vagy borozó, sem nem pince 12,
hanem szó szerinti fordításban a bokrok között lév ő söntés. Intézménye közel
250 éves, egészen Mária Terézia koráig nyúlik vissza. A felvilágosult abszolutiz-
mus uralkodója engedélyezte a sz őlőtermel őknek, hogy az év bizonyos szakában
saját bort és kísérőül borkorcsolyát árusítsanak — adómentesen. Az arra járóknak a
porták elé kihelyezett szalagcsokor mutatja, hogy a helyiség ideiglenesen üzemel,
várja a vendégeket. Minden település ad ki pincenaptárt; ez jelzi, hogy mikor, ki áll
készen a látogatók fogadására. Ital gyanánt pedig Uhudlert 13 szolgálnak fel, egy
kuriózumot, amely ránézésre rosé, valójában azonban egy sajátos, nehéz, er ősen
gyümölcsillatú és íz ű cuvée. Komoly harc árán maradhatott csak fent, mert sem-
milyen EU-szabványnak nem felel meg (Bücher 2007).

A nyelv

A nyelvi tájat tovább színezik az osztrákok számára rendkívül magas presztízs-
értékű, tartományonként változó, és a privát szférában abszolút els őbbséget élvez ő
dialektusok: a mai Burgenland területén él ő német nyelvűek nagy része számára ez
a hianzen/hienzen. A magukat így nevez ők eredetére többféle verzió 14 létezik,
korábban a szokásaik, hagyományaik és a ruházatuk is eltért a szomszédos németeké-
től (Bockhorn et al. 2004).
Nyelvüket „ui-nyelvjárásnak" is mondják, mert — az irodalmi némettel szemben —
az uo, esetenként az ol, al hangzópáros helyett ui-t használnak, gyökerét tekintve pe-
dig a bairisch-sal mutat rokonságot Unikum az is, hogy akár faluról falura változhat,
melynek döntően az az oka, hogy az ausztriai kisebbségekkel való együttélés nem
hagyta érintetlenül. A hatás kett ős volt: egyrészt a különböz ő népcsoportok nem egy
tömbben éltek, hanem egymás közé beékel ődve, enldávé szerűen, és főként vallási
okok miatt „bezárkóztak", kialakítva így a saját helyi vagy a kisebb területre érvényes
tájnyelvet. Másrészt, bár Burgenland — leszámítva a Fels őőr környéki nyelvi szigetet —
az évezreden át tartó magyar fennhatóság ellenére mindig is német volt, természete-
sen nem maradt „érintetlenül" a magyar hatásoktól, melynek egyik jele a burgenlandi
németté vált magyar jövevényszavak, kifejezések használata 15 (Hornung 2006).
Az utóbbi évtizedekben sokan felcserélték dialektusukat a modernebb és irodal-
mibb formára, s őt a tájnyelv sokszor lenézetté is vált. Napjainkra azonban egyre
elterjedtebb vélemény, hogy Burgenland szépsége és egyedisége nem csak a táj és a
hagyományok különlegességéb ől fakad, hanem ehhez a nyelv is szorosan hozzátar-
tozik. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 2006-ban megjelent az els ő burgenlandi táj-
nyelvi szótár 16, melyet az országrész fennállásának 85., illetve a Burgenlandi Hianzi
Társaság működésének 10. évfordulója alkalmából, a tartományi identitáshoz való
hozzájárulásként adtak ki.
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 213

A gazdaság

A gazdasági elmaradottság oka egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza,
mikor is — a kiegyezéskori folyamatoknak megfelel ően — a nyugat-magyarországi
területek az iparosításból szinte teljesen kimaradtak. Ez, a dönt ően agrárjellegű (a
mezőgazdaság részesedése 63%-os volt, kétszerese az országosnak, illetve elégtelen
birtokstruktúra jellemzi), gazdaságilag fejletlen és szétzilált régió vált Ausztria
részévé. A két háború eseményei és hatásai pedig csak tovább rontottak a helyzeten
(Widder 2000).
Fellendülésre a szovjet csapatok kivonulása után kínálkozott esély, de a fejl ődés
sohasem volt egyenletes; az országos tendenciát — kevés kivételt ől eltekintve —
követte a megtorpanások és nekirugaszkodások sorozata úgy, hogy a tartomány
gazdasága mindig sokkal élénkebben, „nagyobb kilengésekkel" reagált a változá-
sokra (2. ábra).
2. ÁBRA
Hozzáadott érték 1961-2005, el őző év=100*
(Value Added, 1961 to 2005 (previous year =100.0))

5
18
16
14
12
10

6
4

0
'0 cv V7 cc
t— t— 00 00 00 0, a,
czn cl, 01 c" CP, c7, 0, C" ct,

—*—Burgenland —III— Ausztria
* 1995-töl az Európai Unió statisztikai elszámolási rendszere alapján számított adatok, ezért az eltér ő
módszertan miatt némi eltérés adódik a csatlakozás el őtti adatokhoz viszonyítva!
Forrás: Widder (2000, 540) és Regionale Gesamtrechnungen (2007) alapján saját szerkesztés.
Kezdetben a konjunktúra motorjaként az ipart jelölték meg: egy sor üzem 17 tele-
pedett le, főleg az északi részen; főként a — háború után fellép ő — munkaerőhiány
vonzotta ide a cégeket, hiszen a mez őgazdasági népességb ől, az ágazat csökken ő
részesedése miatt, ki tudta elégíteni keresletét. A hatvanas években délen is meg-
kezdődött a gyáralapítás, de az ekkor induló gazdasági visszaesés miatt nem tudta
behozni a fejlettebb területeket. A zömmel képzetlen munkavállalók miatt a gyárak
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
214 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
működését az alacsony termelékenység és a tömegtermékek el őállítása jellemezte.
A következő évtized — immár a nagyobb vállalkozások részvételével — az
indusztrializáció második hullámáé (111 új cég letelepedése) az új, vagy addig kevés-
sé jelen lévő ágazatokban, úm. ruházati-, textil- és élelmiszeripar. Ennek ellenére az
ipari struktúra esetében továbbra sem beszélhetünk min ő ségi, hanem csak mennyiségi
javulásról, fenntartva ezáltal a foglalkoztatás kedvez őtlen szerkezetét is. A nyolcvanas
években a burgenlandi ipar a globalizáció áldozatává vált, elvesztette vonzását és ver-
senyképességét: egyre kevesebb befektet ő érkezett, és egyre több üzem ment cs ődbe.
A gazdaság csak a kilencvenes évek elején — a nemzetközi fellendülés és a határ-
nyitás" következtében — tudott ismét visszaállni a növekedési pályára, az uniós csat-
lakozás idejére a GDP gyarapodása már meghaladta az országos átlagot. A kedvez ő
folyamatok azonban most sem bels ő erőkből eredtek, sokkal inkább az eddigi mintá-
kat megismételve, küls ő faktorok által meghatározottak voltak.
A mez őgazdaság GDP-ből való részesedése közel harminc év alatt (1961-1990)
több mint 3/4-ével, 9,6%-ra csökkent, a birtokstruktúra kedvez őtlen jellege továbbra
is fennállt (az átlagos birtoknagyság — a koncentráció ellenére — még mindig csak
kevesebb, mint a fele volt az osztrákénak). Gazdasági jelent őségének drasztikus
esése ellenére a tartományok közül mégis Burgenland maradt az agrárium által leg-
inkább meghatározott.
Az idegenforgalomban csaknem folyamatos expanzió figyelhet ő meg a nyolcva-
nas évekig, az ágazat mégis sajátos fejl ődési formát járt be. A vendégéjszakák
száma évről évre növekedett, egyre több külföldi kereste fel a területet (részesedésük
1973-ban a 48%-ot is elérte), ám a min őségi szolgáltatásokkal szemben — az országos
4% ötszöröseként — a fejlett infrastruktúrát csak kevéssé igényl ő kempingezés vitte a
prímet. A turizmus élénkülése azonban kikényszerítette a szálláskapacitás és a köz-
lekedési infrastruktúra fejlesztését is.
A tartomány gazdasága az uniós csatlakozással új szakaszhoz érkezett. A megválto-
zott keretfeltételek megkívánták a fejlesztési programok területfejlesztési és regionális
politikai alapjainak újragondolását 19 . Az egységes programtervezési dokumentum
(EPPD) tartalmazza az 1-es támogatási célkit űzés cselekvési tervét, két elérend ő
tényezőt megnevezve: egyrészt az iparon, a kereskedelmen, a turizmuson és a
mezőgazdaságon alapuló er ős növekedési dinamikájú közép-európai régió létre-
hozása, másrészt a tartományon belüli gazdasági különbségek csökkentése, illetve
egy magasabb, homogén életszínvonal biztosítása.
A második programozási fázisra érzékelhet ővé vált, hogy már nemcsak a haladás
motorjának számító Észak-Burgenlandban, amely a modern ipari termelésre össz-
pontosít, hanem a jóval elmaradottabb középs ő és déli részen is elindult a fejl ődés;
az élenjáró technológiák kutatását és fejlesztését, illetve a gyógyturizmust jelölve
meg húzóágazatnak.
„Früher war das Burgenland das Stiefkind Ungarns, heute ist es das Aschenbrödel
der Republik Össterreich." 2° — állítja 1925-ben a Burgenlandische Heimat a tarto-
mány helyzetér ől (Loibelsberger 2007, 178). Dönt ően az uniós csatlakozás hatására
végbement fejl ődés — ahogyan azt a számok, a vélemények és a „látvány" is tükrözi
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 215

— eredménye, hogy mára ez az országrész többé már nem hamupip őke, hanem egy
dinamikus, fejlődésorientált, öntudatos tartomány (3. ábra).
3. ÁBRA
Az osztrák tartományok vásárlóer ő-indexe z '
(Purchasing Power Sandard [PPSJ of Austrian L,dnder)

Forrás: EU-Förderung... (2007, 61).
Ám a kedvező folyamatok ellenére (pl. a K+F+I területén) még van hová fejl ődni.
Éppen ezen gyengeségek javítását célozza az — Unió részér ől — ún. „Phasing Out"
támogatási fázis, illetve el ősegítendőnek tartja a humáner őforrás-fejlesztést — a
munkavállalók minőségi képzése a szükségleteknek megfelel ően.

Identitás az empirikus kutatások tükrében

Az osztrák köztelevízió, az ORF 1985 őszén kutatást végzett — Bruckmüller
(1987) interpretálásában megismerve — a tartományi szimbólumokról és tudatról, az
alábbi kérdéseken keresztül vizsgálva az egyes országrészeket (2. táblázat):
1) Van-e otthon tartományi zászlója?
2) Ismeri-e a tartományi himnusz els ő strófáját?
3) Milyen a tartományi tudatának er őssége? (1-10 skálán)
4) Melyik tartomány a legszimpatikusabb Önnek?22
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
216 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
2. TÁBLÁZAT
ORF kutatás, 1987
(Research Made by ORF, 1987)

1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés
tartományi
tartományi tartományi „szimpátia- összesített
zászló
Tartomány himnusz tudat szavazás" rangsor
otthon
rang- rang rang-
1-10 rang-
sor sor sor sor
WIEN (BÉCS) 6 5 - (9) 8,26 9 17 9 32 (8)
NIEDERÖSTR. 3 8 29 8 9,01 5 49 5 29 (7)
BURGENLAND 10 2 56 4 9,37 2 77 2 10 (2)
STEIERMARK 5 6 66 3 9,04 3 69 3 16 (4)
KARNTEN 10 2 72 1 9,44 1 86 1 5 (1)
OBERÖSTR. 2 9 68 2 9,01 5 63 5 23 (5)
SALZBURG 9 4 40 7 8,96 8 67 8 24 (6)
TIROL 12 1 52 5 9,03 4 77 4 12 (3)
VORARLBERG 5 6 47 6 9,01 5 65 5 23 (5)
Forrás: Bruckmüller (1987, 15) alapján saját szerkesztés.

Összesítésben Burgenland a második helyen „végzett". A magyarázattal természe-
tesen nagyon óvatosan kell bánni, hiszen a tartományi identitás — általában — pozití-
van, helyenként (felül)értékelt: folyamatos ugyanis a törekvés a növelésére, pl. a
népviselet meg ő rzésére, a szimbólumok használatára (pl. regionális választási hir-
detésekben), az azonosulás érzésének fokozására.
A „győztesek" gazdasági mutatói a vizsgált id őszakban a leggyengébbek voltak
(munkanélküliség, termelékenység); ráadásul — elegend ő mennyiségű és minőségű
munkahely hiányában — az elvándorlás mértéke is a legmagasabb volt (lásd a gaz-
dasági részt). A csekély vagy stagnáló ipari fejl ődés, a magas mez őgazdasági
foglalkoztatotti és munkanélküliségi arány el ősegíti a területi patriotizmust. A vizs-
gálat szerint ugyanis a képzettség és a foglalkoztatás „min ő sége" is fontos tényez ő :
általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak (ipari, mez ő-
gazdasági munkások stb.) tartományi tudata az átlagot meghaladó, míg a kvalifikált
rétegek (értelmiségi alkalmazottak, szellemi szabadfoglalkozásúak, nagyvállalko-
zók) kritikusabbak és távolságtartóbbak. A képzettebbeknek megsz űnhet a „röghöz
kötöttsége", mivel lehető ségük nyílik a gazdasági hátrányok enyhítésére, mellyel éltek
is: Alsó-Ausztriába és/vagy Bécsbe vándorolt az, aki tehette — a társadalmi és gazda-
sági életre hosszú évtizedeken át rányomta bélyegét az ingázás szükségessége, csök-
kentve a területhez való kötődést. Az erős tartományi azonosságtudattal egyetemben —
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 217

a felmérés adatai alapján — az állam iránti lojalitás, a nemzeti identitás itt a leger ő-
sebb, azaz kettős identitás él.
Ez utóbbi gondolatot viszi tovább Bruckmüller (1998, 17) egy másik publikáció-
jában. Úgy véli, hogy a nemzeti identitás nem „egydimenziós"; a nemzet, a régió és
a lakóhely „mi-tudata" egyszerre van jelen, melyet egy olyan 1987-es kutatással
támaszt alá, ahol el őször tették fel azt a kérdést, hogy melyik területi egység lehet
az elsődleges identitáshordozó.
4. ÁBRA
A tartományokban él ők érzelmi köt ődése az egyes területi egységekhez (%)
(The Affection of the Population of the Lánder to each Territorial Unit (%))

60— 55 58
s 1akóhely
53
s tartornány
50— 46 u Ausztria
44
38
40 —

30—

20—

10—

C-> o—s
co)
'CO
GG E :C) I
tE5
5) cC
g • 0
aa
Forrás: Bruckmüller (1998, 386) alapján saját szerkesztés.
Míg tehát a bécsiek, az alsó-ausztriaiak és a burgenlandiak viszonylag lokálpatrió-
ták és egyben — átlagon felüli mértékben — „osztrákok", csekély regionális tudattal,
addig a tiroliak, a vorarlbergiek és a kárntneriek a tartományi tudatban élenjárók
(visszafogott lokál- és nemzeti elkötelezettséggel) (4. ábra).
Egy majd' tíz évvel későbbi (1995), a nemzeti tudatról szóló országos kutatás 23 is a
földrajzi-területi identifikáció aspektusait vizsgálta a helyi szintt ől (falu, városrész) az
egyes régiókon 24 át egészen a nemzetközi (Európa) vonásokig (Haller—Gruber 1996).
Az eredmények nem mutatnak mást, mint az egy évtizeddel korábbiak, annak ellenére
sem, hogy itt egy teljesen más jellegű és módszertanú 25 elemzés folyt.
Megállapítható, hogy a tartományi tudat mindenhol rendkívül er ős (3. táblázat);
lakói számára a régió olyan értékes, hogy hajlandók lemondani a kedvez őbb munka-
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
218 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
feltételekr ől és a magasabb jövedelmekről is, ha ennek ára a költözés. (Természetesen
ebben szerepet játszhat a standard — tartományonként csak kevéssé eltér ő — életszínvo-
nal, bár ez alól éppen Burgenland, a viszonylagos elmaradottsága miatt kivétel lehetett.)
3. TÁBLÁZAT
Az osztrákok köt ődése a tartományokhoz (%)
(Affection of the Austrian People to their Native Land)
egyáltalán
nagyon
erős/ nincs/ nincs/ nem
erős/
kész nem egyáltalán tudja
kész
nem
Saját tartományához
46 40 9 1 4
való kötődés szorossága
Munka- vagy lakókörül-
ményének javulása miatt
7 13 27 49 4
más tartományba kész-e
költözni
Forrás: Haller Gruber (1996, 392) alapján saját szerkesztés.
—

A konklúzió hasonló, mint 1985-ben (ORF): az er ős regionális kötődés nemzeti
tudatot jelez; és fordítva. Néhány társadalom-demográfiai tényez ővel, úm. életkor,
jelenlegi lakóhelyén való tartózkodás hossza, tovább árnyalható a kép. Az életkor
elő rehaladtával kimagaslóan emelkedett a beágyazottság és csökkent az elköltözés
szándéka. Hiszen minél tovább él valaki ugyanazon a helyen, annál valószín űbb,
hogy sokféle — anyagi és szociokulturális — tényez ő (pl. munkahely, lakástulajdon,
rokoni és baráti kapcsolatok) miatt er ő s a ragaszkodása. A képzettség vizsgálata is
ugyanolyan tapasztalatot hozott: a magasan kvalifikáltak — jobb lehet őségek birto-
kában — mobilabbak, így a köt ődésük kevésbé er ős.
Ismét megerősítést nyert, hogy az egyes landok különböz őképpen viszonyulnak a
nemzeti identitáshoz. Egyrészt történelmi (az államba való betagozódás id őpontjától
és mikéntjétől függő en), másrészt az aktuális gazdasági és politikai körülmények
függvényében az az elvárható, hogy a tartomány lakossága minél közelebb érzi magát
a politikai centrumhoz, Bécshez, annál er ősebb a nemzeti tudati is — és fordítva.
Ez némileg más eredményt hozott a korábban bemutatott vizsgálathoz képest, de
Burgenland itt is az átlag felett „teljesített". Az csak valószín űsíthető , hogy a fent
említett okok közül a gazdasági és politikai szempontok dominálhatnak. Bár az is
tény, hogy az erő s nemzeti tudat kialakulásában — a több évszázados gyökerek és a
kiegyensúlyozott fejl ő dés hiányában — az elismertség, valamint az állam szerves
részévé válás iránti vágy is közrejátszhatott.
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 219

4. TÁBLÁZAT
Nemzeti identitás és büszkeség tartományonként
(a megkérdezettek százalékában)
(National Identity and Proudness Broken Down by Liinder (%))

Megkérdezettek Nemzeti
Tartomány Identifikáció Patriotizmus
száma büszkeség
WIEN (BÉCS) 168 49 37 45

BURGENLAND 202 61 61 65
STEIERMARK 137 47 48 48
KÁRNTEN 55 49 60 64
SALZBURG 202 52 53 56
VORARLBERG 103 37 41 39
Forrás: Haller Gruber (1996, 401).
—

Egy további, a legfontosabb tartományi szimbólumokról szóló kutatásban (Diem
1988) a burgenlandiak magukat els ősorban Weinlandként borország) látják,
emellett a kastélyokat, várakat, illetve az emberek mentalitását (11%) és a tájat
(9%) tekintik fő szimbólumaiknak. Hozzájuk pedig legpozitívabban, a legkevésbé
előítéletesen az alsó-ausztriaiak viszonyulnak; barátságos és szorgalmas, a szép
pannon tájat lakó „népnek" tekintve őket.
Csupán a fenti kutatási eredményeket elemezve igazán nehezen lenne megállapít-
ható, hogy létezik-e burgenlandi identitás, avagy sem. Az tisztán látszik, hogy a
nemzettudat itt nagyon er ős (mindegyik felmérés ezt igazolta), de az 1987-es
(4. ábra) adatok ellentmondanak a másik két vizsgálat eredményének. Annyi azon-
ban kijelenthet ő , hogy a gazdaság helyzetének kiemelked ő fontosságú szerep jut,
erősen rányomva bélyegét a köt ődés alakulására.

Az identitás formálása, a tartomány pozícionálása

Die Sonnenseite Österreichs

A turizmus húzóágazat 26, és egyben a tartomány egyik „arcának" hordozója, identi-
tásképző forrása27 : „A turizmus lesz az, amely a jöv őben nagy szerepet játszik. A bur-
genlandiak a kultúrájukból jó üzletet csinálnak, emellett a sportvonalat fogják er ősíteni:
a kerékpározók, túrázók, vitorlázók stb. tartománya lesz." (Loibelsberger 2007, 164)
Már a rómaiak idején is az egyik legfontosabb gyógyulási hely volt ez a táj, ezt az ősi
hagyományt igyekszik meg őrizni és továbbfejleszteni az ún. Thermenwelt/Thermenland
Burgenland (kb. annyit tesz: burgenlandi fürd ővilág, -ország). A régió központja a
Lutzmannsburg-Frankenau, a Burgenlandtherme Bad Tatzmannsdorf és a Therme
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
220 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4

Stegersbach hármasa. A szolgáltatások széles skálája a legkülönfélébb igényeket képes
kielégíteni a hagyományos gyógyfürd őtől a legmodernebb irányzatokig (wellness és
beauty), a pihenéstő l az aktív szórakozásig (pl. Ausztria legnagyobb golfpályája a
közelmúltban épült meg a stegersbachi komplexum mellett).
Számottev ő uniós forrás koncentrálódott a fürd ő- és egészségturizmus kiépítésére
és minőségi fejlesztésére, els ő sorban a szezon hosszabbítás és az id őjárástól való
függetlenedés igényével. A wellnes-turizmus — számos nagyberuházás révén —
viszonylag hamar érezhet ő eredményeket produkált; zömmel 4 és 5 csillagos szál-
lodák nyújtotta szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan növekszik, az
összkeresleten belül tavaly már a 38%-ot is elérve (EU-Förderung... 2007, 60).
Jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik — a maga különleges éghajlatával,
növény- és állatvilágával — a Fert ő-tó, emellett több mint 5000 km hosszú kerékpárút-
hálózat vonzza a látogatókat.
A kistermel őkre épülő borgazdaságot a botrány után drasztikusan megrendszabá-
lyozták28 . Ausztria legjelent ősebb szőlő- és bortermel ő vidékeként 1990-ben vette
kezdetét az a minőségi fejlődés, amely napjainkig is folyamatos. Egy új, jól képzett
borászgeneráció igyekszik megfelelni a kor kihívásainak az uniós forrásokból megva-
lósított legmodernebb technológia segítségével (Loibelsberger 2007). Számos, ún.
State of Art-pince várja vendégeit, melyek nem csak építészetileg hatásosak, hanem
tevékenységükben és termékeikben is a csúcsmin őséget képviselik, nagyban hozzájá-
rulva egy másik tartományi tudatképz ő elem, a burgenlandi „borország" er ősítéséhez.

Identitásközvetítés politikusi megnyilvánulásokkal (szemelvények)

Bár — mint láttuk — pusztán er őből, politikusi akarattal tartós köt ődés kialakítására
nincs esély, de a folyamat nélkülözhetetlen láncszeme az adott területhez köthet ő
politikai képviseleti mechanizmusok, világos er ővonalak, kompetencia és eszköz-
rendszer megléte. A politikai elit szerepe jelent ő s az identitás formálásában és
közvetítésében, egyáltalán nem mindegy, milyen formát és tartalmat választanak.
Néhány példa a „hogyanról" nyugati szomszédunknál.
Hans Niessl, a tartományi kormány elnökének a falumegújítási programról 29 készült
kiadványhoz írott el őszavából: „Az elmúlt években Burgenland óriásit fejl ődött. 1.. .1
És annak nagyon örülök, hogy ez a haladás nem a tartományi szolidaritás, emberség
és kulturális identitás rovására valósult meg. [...1 Az elért eredményekhez nagymér-
tékben hozzájárultak községeink és falvaink. Éppen ők azok, amelyek igen aktív kultu-
rális és egyesületi élettel rendelkeznek, és rengeteget tesznek a közösség er ősítéséért.
Az, hogy a pozitív folyamatokban a falvaknak ilyen nagy szerep jutott, a falumegújítás
(Dorferneuerung) is hozzájárult" (Amt der burgenléindischen Landesregierung 2007).
Nikolaus Berlakovich (2003, 4764) tartományi képvisel ő hozzászólása a raidingi
„Franz Liszt-Zentrum" létrehozása érdekében benyújtott önálló indítványának tarto-
mányi gyűlési vitájában: „A jól cseng ő — osztrák — nevek listája Mozarttól Freudig
éppen olyan hosszú, mint amilyen impozáns. Az ő életművük, példájuk és tudásuk
lényeges mértékben hozzájárult az ország identitásához. És Burgenland is kivette
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 221

ebből a maga részét: két világhír ű szülötte — egy kis történelmi 'csúsztatással' —
Haydn és Liszt; a felsorolás természetesen folytatható. Éppen egy olyan fiatal tar-
tomány számára, mint Burgenland, amely a saját identitásán és tartományi tudatán
dolgozik, a két zeneszerz ő óriási lehetőséget jelent. A tartományi identitás felépíté-
se fáradtságos és évtizedekig tartó folyamat, de szükséges és kifizet ődő is egyben.
A burgenlandiak szerények és sokszor palástolják tudásukat, ez szimpatikus jellem-
vonás és mentalitás, de az egészségesebb öntudat és fellépés nem válna kárára.
A két komponista — véleményem szerint — az új Burgenland vezéralakja lehetne."

Összegzés

Habár történetének els ő szakaszában (1921-38) szilárdnak mondható identitást
feltételeztek a politikai szférából, valójában a lakosságnál mindez csekély vissz-
hangra talált. Az egész területet lefed ő tartományi tudat kialakulásáról csak a hatva-
nas évektől beszélhetünk, szoros összefüggésben a gazdasági felemelkedés kezde-
tével. Ma már elmondható, hogy van valamifajta „Burgenland-elfogadás", azaz
lakói burgenlandinak érzik magukat. Létezik az a csoportjuk, amelyik inkább a tar-
tománnyal, mint Ausztriával azonosul. Szerintük kultúrájuk és mentalitásuk világo-
san elkülönül az „alpesi(hegyvidéki)-osztrákokétól". Nem hagyhatók azonban
figyelmen kívül azok sem, akik szinte tudomást sem vesznek Burgenlandról mint
önálló entitásról: ha nekik felteszik a „hol érzi magát otthon" kérdést, a válasz
„Ausztriában", „Bécs közelében" vagy „Gráctól északra" lesz.
S hogy Magyarország számára Burgenland példája milyen útmutatással szolgál-
hat? A szomszédos tartomány tanulsága alapján egyértelm űnek látszik, hogy a
pusztán politikusi szándékokkal és a jog eszközével nem jöhet létre területi azonos-
ságtudat. Ahhoz sokkal több kell: a gazdaság kedvez ő helyzete, a kitörésre, identitás-
képzésre alkalmas tényez ők (pl. szimbólumrendszer, pezsg ő kulturális élet, gasztro-
nómia stb.), az alulról építkez ő , a civil társadalom közös akaratán alapuló össze-
fogás és tenni akarás, valamint azon érdekek és értékek megtalálása, amelyek vilá-
gosan megkülönböztethetővé teszik az adott területi egységet. Az id őtényezőről
sem szabad megfeledkezni, hiszen — mint Burgenland esete is világosan mutatja —
csak több évtizedes távlatban képzelhet ő el egy valódi történelmi, kulturális
hagyományokkal nem rendelkez ő egységnél a köt ődés kialakulása.
Az új térbeli keretek megalkotásánál tehát figyelemmel kell lenni arra is, hogy
azok valamiféle regionális identitásra is épüljenek. Mivel a régió nem pusztán egy
területi egység, hanem a benne él ők sajátos viszonyainak rendszere, létrejöttében a
népesség akaratának is tükröz ődnie kell. Egy „felülr ől" kezdeményezett átalakulás
során — eleget téve a nemzetközi dokumentumokban foglaltaknak, valamint a poli-
tikai regionalizmus elveinek is — nem maradhat el a lakosság bevonása sem: a
folyamatot referendummal kell lezárni, választott képvisel ők delegálásával; így
hozva létre a regionális kohéziót.
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
222 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4

Jegyzetek

Az identitás vizsgálatakor különböző tényez őket kell szemügyre vennünk, úm. a régió elhelyezkedése,
gazdasági potenciálja, az adott ország társadalmi, közigazgatási felépítése, a regionális érdekartikulá-
ció és a társadalmi és kulturális beágyazottság vizsgálata. A regionális identitást azonban nem kizáró-
lag az említett beágyazódottságon keresztül lehet megközelíteni, hiszen léteznek mesterségesen létre-
hozott területi egységek is, amelyek sikeressége a helyi szerepl ők közötti együttműködésen és a létez ő
gazdasági érdekközösségen nyugszik, átvéve ezzel a történelmi tradícióktól a közösségformáló és
identitásképz ő szerepet.
2 A téma bővebb kifejtése szétfeszítené a dolgozat kereteit, ezért csak annyit említenénk meg, hogy az
ún. örökös tartományok és Burgenland más-más pályát jártak be, amely mind a mai napig er ősen érez-
teti hatását.
3
Demográfiailag, néprajzilag és természetföldrajzilag is szinte csak a tájegységi megjelöléseket használ-
ták (pl. Lajtaköz, Fels ő-Őrvidék, Mura völgye stb.).
4
Az I. világháború után a túlnyomóan németek lakta Nyugat-Magyarország hovatartozása aktuális kér-
déssé vált. Az osztrák Nemzetgy űlés 1918. november 22-i proklomációja szerint a három megye lezárt
területe földrajzilag, gazdaságilag és nemzetiségileg is Német-Ausztriához tartozik, s őt évszázadok óta
gazdaságilag és szellemileg szerves közösséget alkot, különösen Bécs városával.
5
1919. szeptember 10. — Ausztria megkapta Burgenlandot. Magyarország azonban csak 1921. július 26-án
írta alá Trianonban a békeszerz ődést, amely biztosította az osztrákoknak a terület feletti rendelkezés
jogát.
6
Bár a magyar szimpatizánsok száma nagyon korlátozott volt.
Burgenland volt az egyetlen szövetségi entitás (Bécset leszámítva), amely korábban soha semmilyen
önállósággal nem bírt.
8
A hivatalnokokat az ország más részeib ől verbuválták, akiket a lakosság gúnyosan az újonc jelz ővel
minősített.
9
1938-ban — az országos eseményekhez hasonlóan — a belpolitikai helyzet tovább romlott: a kormány-
zást az NSDAP vette át, a tartomány önállósága 17 év autonómia után 1945-ig megsz űnt létezni,
Steiermark és Alsó-Ausztria „osztozott" rajta. A II. világháborút követ ően — hosszas tárgyalások és
érdekkonfliktusok után — megszületett az önálló Burgenland újraalapításáról szóló törvény. Az összes
tartomány közül a háború itt okozta a legnagyobb kárt: az épületek többsége megsérült, a gazdaság is-
mét reménytelen helyzetben volt, az orosz csapatok kifosztották a falvakat, zaklatták a lakosságot. S őt,
a szövetségesek megállapodása alapján a terület a szovjetek fennhatósága alá került, s ott is maradt
egészen a kivonulásukig (1955).
A címerről már az el őzőekben szó volt.
Szép példája egy kis templom Mariasdorfban, vagyis Máriafalván. A Mária mennybemenetele-
templom nem csupán zarándokhely, hanem neves magyar m űvészek egymással összefonódó pályájá-
nak kiindulópontja. A magyar nyelven is olvasható tájékoztató szerint kés ő gót, többször átalakított,
majd a 19. századi neogótikus stílusban Steindl Imre keze által „véglegesített" templom; a neogót oltár
Zsolnay-majolikából készült, az ólomüveg ablakok pedig Róth Miksa üzeméb ől kerültek ide.
12
Gasthof, Gasthaus, Weinstube, Keller.
13
A népnyelvben Uhudlemek hívott bor, amely újból kuriózumnak számít és reneszánszát éli, tulajdon-
képpen egy gyűjtőfogalom az ún. direktterm őkre, azaz a nemesítetlen sz őlőfajtákra, mint a noa, az
othelló, izabella stb. Termőterülete főleg Dél-Burgenlandban (Güssing és Heilegenbrunn) található. Az
elnevezés onnan ered, hogy amikor a pincetulajdonosok a sz őlőből illumináltan hazaértek, az asszo-
nyok állítólag így szóltak hozzájuk: „Du siehst aus wie ein Uhu!" (Úgy nézel ki, mint egy uhuba-
goly] !). Korábbi „illegalitása" 1992 augusztusától megsz űnt, a bortörvény módosításával (1991. 59. §
[5]) a taxatíve meghatározott term őterületeken árusítható.
14
A monda szerint egy bizonyos Henko vezetésével vándoroltak be ide, vagy legalábbis az ő uralma
alatt éltek; innen ered az elnevezésük: Hencones-Hienzen. Egy másik elmélet szerint nevük nem mást
jelent, mint „hintersten Deutschen", hiszen Nagy Károly birodalmának legkeletibb bajor és frank
kolóniái voltak. Egy harmadik felfogás a gótok utódainak tekinti őket, melyb ől annyi bizonyított, hogy
számos gót kifejezés és szó épült be a nyelvükbe (Schlag 2001).
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 223

Azt könnyű kitalálni, hogy mit jelent a Babgrigajondschi, Baadschi, Betjar, Mamlasch, Muladtschag,
Tschako, Tschardaggen, Ziffra, Lekwaa. Némileg már bonyolultabb, de azért kikövetkeztethet ő az
Adamasch, ami annyit tesz: áldomás, a Gepl az a gép, Needsch pedig négyes. A magyar jövevénysza-
vak egy része a konyhán keresztül került a burgenlandi otthonokba. Csak errefelé tudják, hogy a
Golatschen az kalács, a Grumbirn a krumpli, a Lekwarwuchtl a lekváros bukta, a Scherberschnitten a
zserbószelet, az Umurkn az uborka. Az idevalósiak el őszeretettel káromkodnak magyarul ma is:
Sendschegatneget!, vagy ördögattáznak (Herdegatta!). Az együttélés legszebb lenyomatai a vegyes
kifejezések és szavak, mint például a másik oldalt jelöl ő (Böcher 2007).
16
Erste Burgenffindische Mundart-Wörterbuch a „hianziból" 5000 szócikket (melyb ől 3000
tartományszerte elterjedt) tartalmaz és egyben magyaráz is etimológiailag, valamint a hianzi dialektusba
is bevezeti forgatóit. A szótár elkészültéhez a Leader+ forrása is hozzájárult.
17
1956-60 között 33, de ebb ől 20 az északi részre koncentrálódott. Új iparágként a vas- és fémipar,
valamint az elektrotechnika jelent meg.
A perifériális helyzet megszűnésével Burgenland részévé vált egy új, Nyugat-Magyarországot (Gy őr-
Sopron—Szombathely) is magában foglaló növekedési zónának (Tóth 2007).
19
Eredmény: regionális gazdasági koncepció, turizmus- és közlekedési koncepció, több mint 600 egyedi
EU-projekt terv. A támogatások összehangolását, a beruházók felkutatását, kiszolgálását, tájékoztatá-
sát a tartományi tulajdonú WIBAG felügyeli. Az alapvet ő strukturális beruházások, az els ő jól működő
ipari parkok után a 2000-2006-os idő szakban (271 millió euró uniós forrás, melyet az állam és a tar-
tomány 350 millióval toldott meg, a projektek önrészét is beleértve pedig 2006-ig kb. 1,5 milliárd euró
elköltése vált lehetővé.) a kkv-szektor (innovatív klaszterek alapítása, gazdasági szolgáltatások fejlesz-
tése) erősítése és a hátrányos régiók további felzárkóztatása volt a f ő cél.
20
„Burgenland korábban Magyarország mostohagyermeke volt, ma pedig az Osztrák Köztársaság
hamupipőkéje."
21
A grafikon szintén azt hivatott szimbolizálni, hogy Burgenland — 1998 óta, lakóinak vásárlóerejét
tekintve — már nem „szegény rokon"; a 12 év alatt e téren bekövetkezett 5,4%-os növekedésével
(Vorarlberg mögött) a második.
22
Kontrollkérdésként egy 1980-as közvélemény-kutatás eredményét használta.
23
International Social Survey keretében.
24
Ausztriában az a középszint, amely az összehasonlítást lehet ővé tette — természetesen — a tartomány
volt.
25
A tartományoknak nem egyenként szántak szerepet, hanem a kapott értékeket átlagolták, ezért Bur-
genlandra vonatkoztatva is csak általános megállapítások tehet ők.
26
Bécs mellet ez az egyetlen tartomány, amely a 2005-2007 közötti id őszakban a vendégéjszakák szá-
mában érzékelhet ő (évi átlag 1,8 %-os) fejl ődést tudott felmutatni (EU-Förderung... 2007).
27
Egy 1999-es felmérés szerint az osztrákok identitásukat leginkább a tájjal, a természetes környezettel
és annak szépségével azonosítják (Mayrhofer-Grünbühel 2007).
28
Még abban az évben (1985) a világ legszigorúbb bortörvényét fogadta el a szövetségi parlament.
Megerősítették az ellen őrzést, és a kormány, a tartományok, valamint a kamarák közös költségére egy,
az osztrák bor hírnevét helyreállító, illetve a kivitelt segít ő szervezetet hoztak létre, a Weinmarketing
GmbH-t. A vállalkozás — azóta is — különböz ő marketingeszközökkel, nemzetközi konferenciák, bor-
kóstolók, kiállítások, pincelátogatások szervezésével érte el, hogy az osztrák borral kapcsolatos, a
nemzetközi köztudatból még nem teljesen elt űnt asszociációk ellenére évek óta növekszik a bor
exportja. A tudatos agrárpolitika többféle ösztönz ővel támogatja a min őségi borok termelését — siker-
rel; a minőségi borok aránya a teljes bortermelésben már meghaladta a kétharmados arányt.
29
Az átfogó falumegújítási program keretében 1987 óta a burgenlandi tartományi politika része a falvak
és a vidéki területek megtartása és er ősítése: gazdasági egzisztenciájuk biztosítása, építészeti és kultu-
rális sajátosságaik meg őrzése és az elvándorlás megállítása érdekében. A megvalósítás négy oszlopa
az ökológia, a gazdaság, a szociokultúra és az optimális építészeti terület.
Palkó Katalin : Mesterségesen létrehozott területi egység - Regionális identitás(?)
Burgenland példája. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 207-224. p.
224 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4

Irodalom

Amt der Burgenlándischen Landesregierung (2007) Burgenliindische Dorferneuerungsfibel Auf der
Grundlage der Dorferrteuerungs-Verordnung 2003 und der Dorferneuerungs-Richtlinien 2007.
http://www.burgenland.at/dorferneuerungsfibel (Letöltés: 2008. 05. 14.).
Bácher L (2007) Uhudlerland 1-5. — Népszabadság. Június 9.16-31. o.; Szeptember 8.30. o.
Berlakovich, N. (2003) Selbstándiger Antrag der Landtagsabgeordneten Dipl. Ing. Nikolaus Berlakovich
und Kollegen auf Fassung einer Entschliel3ung betreffend die Errichtung eines „Franz Liszt-Zentrums"
in Raiding. — Burgenleindischer Landtag, XVIII. Gesetzgebungsperiode — 36. Sitzung. Mittwoch, 9. Juli
2003.4764-4768. o.
Bockhorn, E.—Bockhorn, O.— Plöckinger, V. (2004) „Die Geburt des Burgenliinders" — Ein Lesebuch
zur historischen Volkskultur im Burgenland. Landesmuseum Burgenland, Eisenstadt.
Bruckmüller, E. (1987) Heimatgefühl — Lokalpatriotismus — Landesbewusstsein. — Neuberger Gespröche:
Regionale Identitát. Böhlau Verlag, Wien—Köln—Graz. 9-20. o.
Bruckmüller, E. (1998) Die Entwicklung des Österreichbewusstseins. — Kriechbaumer, R. (Hrsg.) Öster-
reichische Nationalgeschichte nach 1945. Böhlau Verlag, Wien—Köln—Graz. 369-396. o.
Diem, P. (1988) Integrative und desintegrative Pheinomene in Österreich unter besonderer Berücksichti-
gung der Rolle der Massenmedien. Manuskript, Wien.
Éger Gy. (1994) A burgenlandi magyarság rövid története. Anonymus Kiadó, Budapest.
Ernst, A. (1987) Geschichte des Burgenlandes. Verlag für Geschichte und Politik, Wien.
EU-Förderung Burgenland — Umsatzungsbericht. (2007) Regionalmanagement Burgenland (RMB)
GmbH, Eisenstadt.
Haller, M.—Gruber, S. (1996) Die Identitát der Österreiecher zwischen lokal-regionaler, nationaler und
europáischer Zugehörigkeit. — Haller, M. (Hrsg.) Identitát und Nationalstolz der Österreicher Gesell-
schaffliche Ursachen und Funktionen Herausbildung und Transformation seft 1945 (Internationaler
Vergleich). Böhlau Verlag, Wien—Köln—Graz. 383-430.o.
Haslinger, P. (2000) A regionális identitás kialakításának egy esete: Burgenland 1921-1938. — Regio
Kisebbségi Szemle. 4. 67-92.o.
Hornung, M. (2006) Die UI-Mundart. — Der fröhliche Kreis. 2.10-12. o.
Loibelsberger, G. (2007) //x// — 11 Etfolgskapitel zu 11 Jahren Ziel 1-Förderung im Burgenland.
Regionalmanagement Burgenland (RMB) GmbH, Eisenstadt.
Mayrhofer-Grünbühel, F. (2007) Emstes und Heiteres zur österreichische Identitát. — Csúri, K.— Kóth, M.
(Hrsg.) Österreichische Identitát und Kultur. JATEPress — Praesens Verlag, Szeged—Wien. 13-24. o.
Németh A. (2003) Burgenland Panoráma regionális útikönyvek sorozat. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Paál V. (2003) Ausztria identitásai. — Ábrahám B. (szerk.) Nemzeti és regionalis identitás Közép-
Európában. PPKE BTK, Budapest. 76-88. o.
Regionale Gesamtrechnungen. (2007) Statistik Austria, Wien. http://www.statistik.at
/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/regionale_gesamtrechnungen/nuts2-
regionals_bip_und_hauptaggregate/index.html Letöltés: 2009.01.21.
Reiss, W. (2000) Forum2020: Ein Stadtgespröch über Land und Leute — Walter Reiss ORF-Redakteur
im Gespreich mit dem „vagabundierenden" Soziologen und Kulturwissenschaftler Roland Girtler.
http://www.forum2020.net/girder.html (Letöltés: 2008. 02. 12.).
Schlag, G. (2001) Aus Trümern geboren ...(Burgenland 1918-1921). Wissenschaftliche Arbeiten aus
dem Burgenland, Band 106. Landesmuseum Burgenland, Eisenstadt.
Tóth I. (2007) Elméleti és módszertani megjegyzések a regionalitás kérdéseinek kutatásához. —
Arrabona. 1.297-307. o.
Widder, R. (2000) Burgenland — Vom Grenzen im Osten zum Tor in Westen. Böhlau Verlag, Wien-
Köln—Weimar.
Winkler, G.J. (1994) Das verordnete Landesbewusstsein. — Zur Entstehung der burgenlándischen Lan-
deshymne — Tobler, F. (Hrsg.) Beitröge zur Landeskunde des burgenlöndisch-westungarischen Raumes.
(Festschrift für Harald Prickler zum 60. Geburtstag. Burgenlándische Forschungen), Sonderband XIII.
Amt der Burgenlándischen Landesregierung, Eisenstadt.