Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 189
A FELSŐFOKON TANULÓ FÉRFIAK ÉS N ŐK
TÉRBELI KÖTŐDÉSE
EGY REGIONÁLIS MINTÁBAN
Local and Regional Attachment of Boys and Girls in Choosing
Higher Education Institution and the Place of Residence)
FÉNYES HAJNALKA
Kulcsszavak:
regionális egyetem területi köt ődés nemi különbségek
A tanulmány a fels őoktatási hallgatók területi kötődésének nemi különbségeit vizsgálja. A lokális köt ődés
kutatása viszonylag kevéssé népszer ű a hazai szociológusok körében, és a fogalom pontos definiálása is
nehézségekbe ütközik A térhez való viszony nemi különbségeinek vizsgálatára még kevesebb példát
találunk, és a felsőoktatási hallgatók körében alig van ilyen kutatás. Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy
munkánk hiánypótló szerepet tölt be, még ha elemzésünk a téma csak egy kis szeletét mutatja is be.
Elsőként a lokális kötődésről írunk, majd bemutatjuk hipotéziseinket. Külön részben írunk a vizsgálati
térségről (a „Partiumi" régióról), majd ismertetjük a területi köt désre vonatkozó eddigi eredményeket,
ő
melyek a „Regionális egyetem" kutatásból születtek. Ezt követi az empirikus vizsgálat a fiúk és lányok
térbeli kötődésének különbségeir ől, majd pedig az összegzésben ellen őrizzük hipotéziseink helytálló vagy
nem helytálló voltát.
A lokális köt ődésről és identitásról általában
Lokális identitás alatt az egyének vagy csoportok térhez való köt ődését értjük
(Pálné Kovács 2000). A lokális identitás a társadalmi identitástudat része, az egyén
egy földrajzi kategóriákkal meghatározható csoport tagjának érzi, vallja magát.
A lokális csoporthoz tartozás feltételezi, hogy az egyén a csoport hagyományait,
értékrendjét elfogadja és azonosul vele (Murányi—Szoboszlai 2000). Az emberek
hajlamosak olyan közösségi szervezetekbe tömörülni, ahol kialakul a valahová tar-
tozás érzése, és kialakul a közösség kulturális identitása is. Sokszor a globalizáció
negatív hatásaival szemben alakul ki a területi identitás, így a lokális identitás ki-
emelt jelentőséggel bír. A globalizációval szembeni egyetemes reakció a helyi iden-
titás erősödése (kis közösségek önvédelme), ilyenkor a kultúra önvédelmi mecha-
nizmusa lép működésbe (Petrás 2005a).
A térségi kötődés eleme a rokonsághoz, szomszédsághoz, ismeretségi körhöz,
közösséghez való köt ődés, és a közös kultúra is összekapcsolja az ott lakókat (Nagy
É. 2005). A lokalitás meghatározó eleme emellett a magán közösségi élet, az üzleti
hálózat és a hivatalos közélet is. A szomszédsági lét nem feltétlenül esik egybe a
település határaival, de érzelmi és szimbolikus jelentése jórészt az egész lokalitásra
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
190 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
kiterjed. „A helyi identitás fontos elemei a helyi hagyományok, a rokoni, kulturális
vagy etnikai összetartozás, valamint a sorsközösség, a történelmi változások közös
átélésének tudata." (Petrás 2005a, 20) A lokális közösség, lokális társadalom, helyi
közösség, helyi társadalom fogalmak között átfedések vannak. Helyi társadalom
kialakulásához szükséges, de nem elégséges feltétel az egy térben élés, a földrajzi
összetartozás (Nagy É. 2005).
A lokalitás az emberi élet természetes jelensége. Az emberi társadalom els ő tele-
pülésformája a község, az együttm űködő szomszédság lakóhelye. „A középkori
nyugaton a lokalitás nem pusztán lakóhelyi közösség, hanem önálló, érdekeit a
makrotársadalommal szemben kollektívan képvisel ő egység: helyi társadalom. ... A de-
mokratikus önkormányzatiság lokalizáló folyamata csak akkor jár együtt a valódi
helyi társadalom kialakulásával, ha a helyi lakosok felismerik érdekeiket és együtt-
működnek közös céljaik megvalósításában." (Petrás 2005a, 14) A szocialista dikta-
túrák megpróbálták felszámolni a civil társadalom évszázados hagyományát, azon-
ban a rendszerváltás után ez újra el őtérbe került.
A területi köt ődés típusai Magyarországon az Európai Unióhoz, az országhoz, a
régióhoz, a megyéhez, a kistérséghez és végül a településhez való köt ődés. Nagy G. D.
(é. n.) vizsgálata szerint a szegediek területi köt ődésein belül a megye és régió-tudat
nem válik el, a régióhoz és megyéhez köt ődés mintázata hasonló vonásokat mutat.
A faktorelemzés eredményei szerint a két köt ődés szorosan kapcsolódik, a válasz-
adók nem tudnak különbséget tenni a kett ő között. (A mi vizsgálatunkban is keve-
redik a két köt ődés-típus.) A szegediek megyéhez és régióhoz köt ődése közepes
erősségű, a városhoz való köt ődésük valamivel erősebb, ettől elválik az országhoz
való kötődés, ami szintén elég erős, és végül jelen van egy elég gyenge európai
kötődés is (Nagy G. é.n.).
A lokalitást mérhetjük szociometriai módszerekkel (ki kivel van kapcsolatban),
azzal, hogy milyen a lakosok lokális köt ődése (mit jelent a településhez, helyi
közösséghez tartozni), milyen a helyi hagyományok er őssége, a közös múlt ismerete,
milyen a település gazdasági helyzete, milyenek a földrajzi és regionális adottságok,
és végül, hogy milyen a környező települések közti együttm űködés (Petrás 2005a).
Hipotézisek és eddigi eredmények
Napjainkban fontossá vált a közösségben élés (rokoni és baráti kötelékek), mint
társadalmi funkció vizsgálata (melyek a térkapcsolatok fontos elemei) a hazai föld-
rajzban. A nemek földrajza a nemek egymáshoz való viszonyát vizsgálja a tér, tér-
használat vonatkozásában (Timár 1993).
A hagyományos szerepek diktálta munkamegosztás szerint a férfiak világa a ke-
nyérkereső munka (nyilvános szféra), a privát szféra, a biológiai reprodukció és a
háztartási munka viszont a n ők színtere. Jellemz ő tehát a nők nyilvános szférából való
kirekesztése. Ennek megfelel ően fontos a lakó- és munkahely szétválása, és a munka
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 191
és a tér nemek szerinti megosztottsága. Az 1960-as években Észak-Amerikában fel-
erő södött a szuburbanizációs folyamat, melynek hatására egyes kutatók megalkották a
„feminin szuburbia" és „maszkulin város" modellt, ami azonban Észak-Amerikában
is csak a fehér középosztályi családokra volt érvényes (Timár 1993).
Magyarországon „nem m űködött a 'gyenge n ő' védelmét szolgáló, 'maszkulin
nyilvános világtól' távoltartó 'édes otthon' ideológiája" (Timár 1993, 12). A szocia-
lizmusban teljes foglalkoztatás volt, az urbanizáció megkésettsége volt a jellemz ő,
nem vált szét az amerikaihoz hasonló módon a városi tér. Ekkoriban a kétkeres ős csa-
ládmodell dominált. A nők nagy arányban vettek részt a munka világában, bár a háztar-
tási feladatok nagy része is rájuk hárult. A nemek elválasztását itt a munkahelyek egy-
máshoz viszonyított térbeli elkülönülése okozta. A térhasználatot inkább befolyásolta a
termelésben elfoglalt helyük különböz ősége, mint a kenyérkeres ő és háztartási munka
elkülönülése. A férfiak és nők többsége más munkahelyen, más gazdasági ágazatban és
területileg is máshol dolgozott. A nők inkább a lakóhelyhez közelebbi munkahelyeket
választották, családi feladataik megkönnyítése érdekében (Timár 1993).
A második gazdaság megjelenésével a háztáji munka bizonyos szinten összekap-
csolta a férfiak és n ők munkájának helyét, és az otthon is termelési szintérré vált.
A szocializmusban a nyilvános és privát szféra hagyományos kettéválása csak a gyes
bevezetése után a központtól távol es ő új lakótelepeken valósult meg (Timár 1993).
A rendszerváltás után megjelen ő magas munkanélküliséggel a „n őknek otthon a
helyük" ideológia terjedését figyelhetjük meg, és sorozatban zártak be a gyermek-
intézmények. Napjainkban megfigyelhet ő a szuburbiákra (kertes házakba) való ki-
költözés, ami a nőkre a korábbinál nagyobb terheket ró, megn ő az ingázási távolság,
a gyermeket nagyobb távolságra kell vinni orvoshoz, iskolába, a gyógyszertár, a
patyolat is messzebb van. A n ők sokszor növekv ő mennyiségű otthon végzett mun-
kával próbálnak segíteni a család rosszabbodó anyagi helyzetén (Timár 1993).
Visszatérve saját vizsgálatunkhoz, mivel hazánkban napjainkban is er ősen érvé-
nyesülnek a hagyományos nemi szerepek (lásd Pongrácz 2005), ezért azt feltételez-
zük (első hipotézis), hogy a nőknek összességében erősebbek a családi, rokonsági és
lokális kötelékei, így a fels őfokú intézmény választásakor l, illetve a tervezett lakó-
helyet tekintve a fels őoktatásban tanuló lányok térbeli — els ősorban a településhez, de
a kistérséghez, megyéhez, régióhoz való — köt ődése is erősebb lesz, mint a fiúké.
Érdekes jelenség azonban, hogy a férfiak és n ők a települési hierarchiában eltér ő
arányokat mutatnak, a nagyobb településeken nagyobb a n őtöbblet. Ennek hátteré-
ben egy sajátos (els ősorban házassági) migrációs folyamat húzódik. A városokban
már 35 év felett, míg a falvakban csak 55 év felett jelentkezik a n őtöbblet. A fiatal
nők kevésbé választják a falusi létformát annak számos hátránya miatt. Az aprófal-
vakra jellemz ő , hogy csekély a lakosságszám, az urbánus központoktól nagy a
távolság, a közellátások, a források hiánya jellemz ő. Emellett rosszak a foglalkozta-
tási lehetőségek, nagy a munkanélküliség, sok nő inaktivitásra kényszerül, több id őt
töltenek a n ők házimunkával. A falusi n őknek az iskolához, egészségügyi ellátás-
hoz való hozzáférése rosszabb, mint a városban lakóké, és a gyermekintézmények
kiépítettsége is kisebb mérték ű (Timár é.n.).
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
192 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Ennek alapján azt is feltételezhetjük (második hipotézis), hogy a tervezett lakó-
helyet tekintve a lányok inkább maradnának a fels őfokú intézmény székhelyén,
mint esetleg az eredeti falusi lakóhelyen. (Korábbi adataink szerint a fels őfokon
tanuló lányok állandó lakhelye nagyobb arányban falu, mint a fiúké [Fényes—
Pusztai 2006].) Emellett az is valószín ű, hogy a városokba való migráció a lányok-
nál inkább kistérségen, illetve megyén belül jelentkezik, míg a fiúk — ha már költöz-
nek — inkább távolabbi városokba mennek. (Ezt adatainkkal úgy tudjuk vizsgálni,
hogy a lakóhely és a fels őoktatási intézmény székhelyének különbsége esetén a
lányok inkább kistérségen, illetve megyén és régión belül maradnak, míg a fiúk
távolabbi térségekb ől is érkeznek.)
Harmadik hipotézisünk szerint az egyetemi-f őiskolai évek alatti ideiglenes migrá-
cióban nem számítunk jelent ős nemi különbségekre a családalapítás általános kitoló-
dása miatt. A tanulmányok alatti külföldi munkavállalásban és tanulmányútban, illetve a
tanulmányaik abbahagyása esetén a tervezett külföldi munkában vagy tanulásban nem
lesz számottev ő eltérés a férfiak és n ők között. (Itt jegyezzük meg, hogy ezen tevé-
kenységek, illetve a tevékenységek tervezése csak kevés diáknál fordul el ő, és ez is
okozhatja, hogy nem lesz szignifikáns különbség a férfiak és n ők között.)
Első hipotézisünk alapján azt is feltételezhetjük, hogy „A fels őfokú intézményvá-
lasztásban fontos az intézmény közelsége", a „Fontos, hogy családhoz, szül őkhöz
közel éljen", és a „Fontos ott élni, ahová emlékek, kapcsolatok kötik" mondatokkal
a lányok nagyobb arányban értenek majd egyet (negyedik hipotézis).
Végül ötödik hipotézisünk szerint a lakóhelyhez kapcsolódó attit űdök (a közös
érdekérvényesítés, a közös tradíciók, a közös hang megtalálása, a könny ű megköze-
líthetőség, a szórakozási lehet őségek, a jó elhelyezkedési lehet őségek, a jó lehető-
ség a családalapításhoz és a vagyonszerzéshez) a lányoknak fontosabbak lesznek,
mivel a lokális kötődésük is feltehet őleg erősebb.
Az eddigi eredmények részben alátámasztják hipotéziseinket, például Bíró
Zsuzsanna és Nagy Péter (2007) vizsgálata szerint a két világháború közötti böl-
csészkarokon a lányokra inkább jellemz ő volt a lokális kötődés, majdnem két és
félszer annyi férfi szerzett lakóhelyén kívül diplomát, mint n ő (a lakóhely székhelye
nem egyezett meg az iskola székhelyével). Nagy G. D. (é.n.) már idézett vizsgálatá-
ban is a nők kötődése valamivel erősebb a megyéhez és a régióhoz (a szegediek
körében), mint a férfiaké. További eredménye, hogy a megyéhez és a régióhoz er ő-
sebben kötődők között a magasan iskolázottak alulreprezentáltak, és felülreprezen-
táltak az idősebbek. Horváth (2009) vizsgálata szerint is az id ősek jobban kötődnek
lakóhelyükhöz, mint a fiatalok, de nemek szerint furcsa módon nem tapasztalt elté-
rést a fels őtárkányi identitást vizsgálva.
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 193
Az adatbázis, a vizsgálati térség jellemz ői és a „Regionális egyetem"
kutatás célkitűzései
Az elemzésben a Kozma Tamás vezette „Regionális egyetem" kutatás egyik adat-
bázisát használtuk fel: az ISCED51-et (els őéves nappali tagozatos főiskolások és
egyetemisták, N=1587 fő), mivel a területi kötő dést ebben az adatbázisban tudtuk
leginkább teljes körűen vizsgálni. (Készült egy negyedéves adatbázis is, de ott ke-
vesebb lokális kötő désre vonatkozó kérdést tettünk fel.) A minta regionális, a
„partiumi" térségre (Magyarország egy határ menti régiójára) vonatkozik. Három
ország (Magyarország, Románia és Ukrajna) magyar tannyelv ű felsőfokú intézmé-
nyeiben folyt a lekérdezés, az adatfelvétel 2003 és 2005 között zajlott. A „partiumi"
térségbe a kutatás munkadefiníciója szerint Magyarország két megyéje (Hajdú-
Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg), Románia négy megyéje (Bihar, Szatmár,
Máramaros és Szilágy), és Ukrajnából a kárpátaljai rész tartozik.
1. ÁBRA
A „Regionális egyetem" kutatás során definiált „Partium" térség
(The "Partium" Region Described in the "Regional University" Research Project)
›\)'
I
•t6
/r a'
t/ ,
A
j tr"
# P""`", 4
".1
1
P '''-'1 'L\
4'Z‘C) (--
-.1' <
lb. ."......« SZABOLCS - SZATMÁR- BEREG '\
T.%
r'1. \ 1
.., 1, .....r Cl=t!.- „..../
, s."'s
mr. N, •\
.../
"/ '.- x.,
I.,. VI :8. i
.... (C) ',,'2,tr \ ,..
l ' . .ik SZATMÁR
1
, `I MA R A MA R DS r.,- ------- r ' —'
\ r"
,...,_, '',..""/"......
,-- /
1 HAJDÚ — BIHAR s4 l'....1.‘ ., ..,../ '''.........,,_..1.,....- .1)
I f
z / rst ,,,f
..„.., I 1
s1 C;i2 r ''
..,
..... ,...( 8=';'‘,"° \--, SZ ILAGY íj
)
.... , ›,
I BIHAR L -s1 Is /
7 ,.! `' ' \*55.
(
,
lv._.----
,Ij,
...- ,c,
s i?'
1
s )
▪ •...,.—,S
Forrás: Saját szerkesztés.
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
194 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
„A régió olyan társadalmi-gazdasági területegységet jelent, amely az őt alkotó '
részek' szoros együttm űködésére és érdekazonosságára épül, de határozott földrajzi
határokkal nem minden esetben definiálható." (Süli-Zakar 2005, 12) Egy régióhoz
tartozó területet különböz ő dolgok fognak egységbe, ilyenek a társadalmi-gazdasági
folyamatok, az itt él ő lakosság regionális identitástudata és a valós önállóságú
intézmények rendszere (Süli-takar 2005). Emellett összeköti az ott lakókat a közös
történelmi múlt, a gazdálkodási mód és szerkezet, az ezekre épül ő erős összetarto-
zás, az infrastruktúra többé-kevésbé egységes rendszere, és a népesség tudatában
megjelenő régió-tudat is.
„Partium" egy határokon átnyúló régió, Magyarország, Románia és Ukrajna határai
mentén helyezkedik el, többnyire a periférián. Ha azonban együttesen vizsgáljuk,
akkor földrajzi egységet alkot, amelyet átszelnek az államhatárok (Kozma 2005a).
A „Partium" elnevezés még nincs formalizálva, de történeti utalásokat hordoz, és a
köznyelvben is használatos, bár politikai elismerést még nem nyert (Kozma 2005b).
Lakossága körülbelül 4 millió fő , amelyb ől 1,7 millió magyar anyanyelv ű (Teperics
2006). A régió magyarországi része periférikus és városhiányos terület. A régió két
nagyvárosi központja Debrecen és Nagyvárad, alközpontjai pedig Nyíregyháza,
Ungvár és Szatmár (Kozma 2005a).
A „partiumi" térséget az új határok meghúzását követ ően a szétszabdalt közleke-
dési utak, a településszerkezet hiányosságai, a népesség kicsi megtartóereje, a tele-
pülések agrárjellege és a forráshiány jellemzik. Fontos szerepe van a határokat át-
szelő kapcsolatok kiépítésében (összeköt ő régió), bár az együttm űködések a kit űzött
célokat csak részben tudták elérni, fennmaradt a régió országokon belüli perifériás
helyzete (Süli-Zakar 2006).
A „Partiumi" régió speciális vizsgálatát indokolja, hogy például a fels őoktatást
tekintve ez egy viszonylag egységes térség. Bár a „Regionális egyetem" kutatás
egyik hipotézise az volt, hogy a „Partiumi" régió államai és fels őoktatás-politikái
között jelentős különbségek lesznek, az eredmények szerint nincs „nyugati" (nyugat-
európai) vagy „keleti" (szovjet típusú) fels őoktatás, megfigyelhető, hogy az európai
kontinentális és az angolszász modell válik inkább szét. Ukrajna, Románia és Ma-
gyarország fels őoktatása ugyanúgy a kontinentális típusba tartozott (a bolognai rend-
szer bevezetése el őtt). Emellett Kozma (2006) szerint az 1989/1990-es rendszervál-
tást hasonlóvá tette a térség fels őoktatás-politikáját, az oktatáspolitika a rendszer-
váltás részévé vált. A „Partiumi" régió fels őoktatási intézményei a rendszerváltástól
az uniós csatlakozásig hasonló történelmi utat jártak be. Az intézmények közti kap-
csolatok szorosabbá váltak, és a II. világháború után szétszabdalt gazdasági, társa-
dalmi és oktatási kapcsolatrendszer újjáéledt.
A „regionális egyetem" olyan intézmény, amely helyi vagy térségi kezdeménye-
zésre alakult, következésképp a helyi-térségi gazdaság és társadalom igényeihez
alkalmazkodik (Kozma 2002). „A regionális egyetem vagy f őiskola nem országos
vagy nemzetközi, hanem térségi vagy helyi; nem a nemzetközi tudományosságot
tanítja, hanem a helyben szükséges szakmákat; nem a társadalmi elitet szolgálja,
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 195
hanem a helyi gazdaságot és társadalmat; nem nemzetközi kutatásokat végez,
hanem a helyi szükségletekre alkalmazott fejlesztéseket." (Kozma 2006, 18)
A „Regionális egyetem" kutatás a magyar tannyelv ű felsőoktatást vizsgálta a
„Partiumi" térségben. A régió fels őoktatásában négy intézmény játszik fontos szere-
pet: a Nyíregyházi F őiskola, a Debreceni Egyetem, a nagyváradi Partium Keresztény
Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola. A „Regio-
nális egyetem" kutatás központi kérdése, hogy a fels őoktatási intézmények kliensei-
nek milyen a térbeli kötődése, milyen az egyetemek és f őiskolák vonzáskörzete.
Az 1990-es években a „Partiumi" térségre jellemz ő volt a fels őoktatási expanzió,
mellyel új oktatási igények születtek. A „regionális egyetem" koncepció szerint
regionális szellemi központok kialakítására van szükség, melyek a fels őoktatási
intézményhálózatot koordinálják, szükségesnek látszik, hogy a harmadfokú képzést
regionálisan szervezni lehessen. A „regionális egyetem" koncepciónak vannak külföldi
előzményei, amerikai és európai példák mutatják a koncepció létjogosultságát (Kozma
2002). A kutatás hipotézise szerint kialakulóban van egy határokon átnyúló,
„Partiumi" tanulási régió, ahol a hallgatók a hagyományos képzés mellett újfajta
képzéseket és szervezeteket céloznak meg, pl. feln őttképzéseket, szakmai képzése-
ket, és az itt lév ő felsőoktatási intézményekre hosszabb távon az egységesülés jel-
lemző (Kozma 2005a).
A felsőoktatási intézmények (ezen belül is az alföldi f őiskolák) térségben betöltött
szerepét vizsgálta Petrás (2005b; 2006) is. Eredményei szerint az oktatási intézmé-
nyek fontos szerepet töltenek be az egyének települési azonosságtudatában, a kis-
városi főiskoláknak helyi társadalomformáló hatása van, emellett a helyi gazdaságra
is pozitív hatással vannak.
Összességében elmondható, hogy a „Partium" nem egyszer űen az ország keleti
elmaradott térsége, hanem jellemz őek rá közös kulturális szokások, összeköti a tér-
séget a közös múlt és a rendszerváltás után az újjáéled ő kulturális és gazdasági kap-
csolatok is. Az iskolák és a református gyülekezetek hálózata fontos szerepet ját-
szott a régió kultúrájának és identitásának kialakulásában. Napjainkban megválto-
zott a határ két oldalán fekv ő régiók kapcsolata a NATO b ővülés és az EU-hoz való
csatlakozás révén, mégis a hét szomszédos ország, Ausztria kivételével centralizált
nemzetállamként működik, a regionális és helyi kezdeményezéseknek csekély teret
hagynak, a határon átnyúló együttm űködésekkel szemben nacionalista gyanakvással
élnek (Süli-Zakar 2009). A rendszerváltással megnyílt lehet őségek kihasználása
lassan halad, mivel a határ menti régiók nem rendelkeznek elegend ő önállósággal
az együttműködési programok kidolgozásához, és gyakran kedvez őtlen gazdasági
régiókról van szó, ezért különösen fontos az infrastruktúra és a modernizációt segít ő
felsőoktatás fejlesztése. Pozitív tendencia, hogy az oktatásban a határon átnyúló
együttműködések szerepe n őtt, a „regionális egyetemek" meger ősödése jellemző, az
utóbbi években nőtt a helyben maradók aránya a térség fels őoktatási intézményei-
ben (a fiatal értelmiséget ide vonzották) (Süli-Zakar 2009). A nemzeti kisebbségek
felsőoktatási igényét különösen Románia és Ukrajna befogadta, és kisebbségi
intézmények jöttek létre a rendszerváltás után (a Partium Keresztény Egyetem és a
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
196 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola). Ezek hozzájárultak a
városhiányos, depressziós térségek gazdasági fejl ődéséhez, a határon átnyúló
együttműködések erősödéséhez. A szimbolikus javak cseréje — köztük az oktatás is
— megvalósult, melyet a "regionális egyetemek" bonyolítottak le (Kozma 2006).
Sajnos azonban a fels őoktatási intézmények száma és hatóköre jóval elmarad a
kívánatostól. Vannak finanszírozási problémák is. Az együttm űködést nehezítik a
határ két oldalán fekv ő területek gazdasági, intézmény-ellátottsági különbségei, az
eltérő mértékű függetlenség és hatáskör (Süli-Zakar 2009).
A „Regionális egyetem" kutatás eddigi eredményei a térbeli köt ődésről
A kutatás megkezdését megel őző vizsgálatok szerint az Észak-alföldi régiót
(melybe Jász-Nagykun-Szolnok megye is beletartozik) a gimnáziumi képzés túl-
súlya jellemezte a szakképzéssel szemben. A régióban két nagy fels őoktatási intéz-
mény van (a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi F őiskola), és az innovációs szint
alacsony a térségben. Jellemz ő az is, hogy a határon átnyúló kapcsolatok növelték a
tanulási igényeket és átformálták a képzési kínálatot (a beregszászi II. Rákóczi
Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola és Partium Keresztény Egyetem létrehozásában
a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi F őiskola is szerepet játszott). Hajdú-Bihar
megyében a felsőoktatási hallgatókhoz képest alacsonyabb a középiskolába járók
aránya, ezért felmerült, hogy a Debreceni Egyetem nem csak regionális szerepkört
tölthet be. Azonban a 2002-es el őzetes eredmények szerint a Debreceni Egyetemre
inkább az Észak-Alföldről, a Nyíregyházi Főiskolára pedig a régió északkeleti
részéről érkeznek hallgatók, tehát a két fels őoktatási intézmény inkább regionális
szerepkörűnek látszott (Kozma 2002).
Kérdés tehát, hogy a vizsgálati térségben lév ő felsőoktatási intézmények valóban
betöltik-e a lokális társadalmi igények kielégítésével kapcsolatos funkciót. A "Regio-
nális egyetem" kutatás els ő eredményei szerint (Kozma—Pusztai 2006) a térség
magyarországi egyetemi hallgatóinak 70%-a, a f őiskolai hallgatóknak 80%-a
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében érettségizett. 10% feletti arány-
ban érkeztek még ide hallgatók az Észak-magyarországi régióból. Legszélesebb
vonzáskörzete a Debreceni Egyetem bölcsész és természettudományi karának volt,
a többi egyetemi kar 3-4 megyére kiterjed ő vonzáskörzettel bír, a főiskolai karokra
beiratkozottaknak pedig több mint fele azonos megyében érettségizett. A határon
túli intézmények is főként a saját régióból gyűjtötték össze az érettségizett hallgató-
kat. Összességében tehát az els ő- és negyedéves egyetemista és f őiskolások adatai
alapján kimutatható, hogy a régió fels őoktatási intézményeire jellemz ő a helyi von-
záskör, regionális jelleg, egyedül a Partium Keresztény Egyetemnek és a Debreceni
Egyetemnek tágabb valamivel a vonzáskörzete (kett ős arculatú intézmények, egy-
részt regionális igényeket elégítenek ki, másrészt a speciális szakterületeken széle-
sebb vonzáskör jellemzi őket).
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 197
Emellett a „Regionális egyetem" kutatás fels őfokú szakképzésben (AISZF) tanu-
lókra vonatkozó adatai alapján kimutatható volt, hogy ha van helyben fels őfokú
oktatási lehet őség, a hátrányos helyzet ű rétegek nagyobb arányban próbálják meg a
továbbtanulást, a félharmadfokú képzésben való részvétel lehet ősége bizonyos mér-
tékig kompenzálja az elmaradott térségb ől való származás okozta területi hátrányo-
kat (Pusztai 2006).
Juhász (2006) a kistérség szerepét vizsgálta az iskolaválasztásban a „Regionális
egyetem" kutatás negyedéves adatbázisa segítségével. Eredményei szerint a hallga-
tók jelentős része a debreceni és nyíregyházi kistérségb ől származik (309 fő a 952-ből).
A többség az Észak-alföldi és kisebb részben az Észak-magyarországi régióból jön
ide tanulni.
Keller (2008) a határon innen és túl tanuló erdélyi és kárpátaljai diákok lokális
kötődését és migrációs terveit vizsgálta. Kimutatta, hogy a helybeli oktatási lehet ő-
ségek fékezik a migrációs hajlamot. A szül őföldön maradók magasabbra értékelték
a közös lakóhelyen él ők együttműködése köré tömörülő szempontokat, a mobil
hallgatók azonban alulértékelik ezeket. Eredményei szerint a tervezett elvándorlás
(a „Hol élne 10 év múlva?" kérdésre adott válaszok alapján) összefügg a
lokalitáshoz fűződő attitűdökkel.
Fináncz (é.n.) az EU-s csatlakozással kapcsolatos attit űdöket és a lokális köt ődés
összefüggéseit vizsgálta. Eredményei szerint a régióhoz nem köt ődők optimistábbak
voltak az uniós csatlakozás általános hatásaival kapcsolatban, a községben lakók
pedig pesszimistábbak voltak a városokban lakóknál. További eredménye, hogy a
fiúk optimistábbak voltak az EU-s csatlakozás hatásait illet ően, annak ellenére,
hogy a regionális kötődésben nem volt szignifikáns különbség nemek szerint. Ennek
okát abban látja, hogy a lányok többen laktak falun, és a falusiak negatívabban ítél-
ték meg az EU-s csatlakozást.
Nagy É. (2003) a lokális kötődést és a kulturális fogyasztási lehet őségek kapcso-
latát vizsgálta. Megfigyelhet ő, hogy a településhierarchiában lefelé drasztikusan
csökkennek a kulturális fogyasztási lehet őségek. Négy mobilitási csoportot alkotott
a „Hol fog élni 10 év múlva?" kérdésre adott válaszok és a középiskola székhelye
és a fels őoktatási intézmény székhelye eltérései alapján: a lakóhelyhez köt ődő , az
elvágyódó, a határon túlról érkez ő és a régióhoz köt ődő típust. Eredményei szerint a
mobilitási csoportoknak eltér a kulturális fogyasztása, emellett a helyi szórakozási
lehetőségek a régióhoz, lakóhelyhez köt ődőknek fontosabbak voltak, továbbá meg-
figyelhető volt, hogy a diákok összességében el őnyben részesítik a lokális kulturális
fogyasztást (Nagy É. 2003).
A fiúk és lányok térbeli köt ődésének különbségei
Ahogy láttuk, a vizsgálati térség fels őoktatási intézményei jórészt betöltik regio-
nális szerepkörüket, a hallgatók nagy aránya érkezik a mintaterületen belülr ől.
A „Partiumi" térségben lakó hallgatók els ő sorban a térségben tanulnak fels őfokon,
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
198 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
a térségben elérhet ő intézményeket preferálják, a két nagyobb fels őoktatási intéz-
mény (Nyíregyházi F őiskola, Debreceni Egyetem) valóban regionális intézménynek
tekinthetői. A térségben él ők között egyfajta regionális identitástudat is jelen van
(Kozma 2006).
A két világháború közötti bölcsészkarokon Debrecen vonzáskörzete f őleg a szom-
szédos megyék, Északkelet-Magyarország és Székelyföld volt. A nemi különbségeket
tekintve a debreceni lakosú n ők 4,7%-a, a férfiak 10,3%-a nem helyben diplomázott,
tehát a n őknek erősebb volt a lokális kötődése. Bíró és Nagy eredményei szerint minél
nyugatabbra volt az egyetem, annál több volt a nem helyben diplomázó n ő, kivéve
Budapestet, ahol a legkisebb volt a fels őfokú végzettséget nem helyben megszerz ő
lányok aránya (Bíró—Nagy 2007).
A továbbiakban az összes vizsgált fels őoktatási intézmény, majd pedig a debreceni,
nyíregyházi, hajdúböszörményi és a határon túli intézmények hallgatóinak állandó
lakhely szerinti megoszlását tekintjük át, külön a fiúkra és a lányokra. Ezután a kérd ő-
ív adta további lehet őségek szerint vizsgálunk néhány kérdést, mely a diákok területi
kötődéséhez kapcsolódott.
A felsőoktatási intézmények vonzáskörzete nemi különbségeinek vizsgálata nem
azonos a diákok térbeli köt ődése nemi különbségeinek vizsgálatával. Korábbi kuta-
tásainkból (Fényes—Pusztai 2006) tudjuk, hogy a lányok rosszabb anyagi helyzet-
ben vannak a vizsgált térség fels őoktatási hallgatói körében, és ez is okozhatja a
lakóhelyhez közeli fels őoktatási intézmény választását, nem csak az er ő sebb lokális
kötődés. Vizsgálatunkban ezt a hatást nem tudjuk kisz űrni, erre egy további több-
változós elemzésben kerülhet majd sor.
1. TÁBLÁZAT
A térség fels őoktatási intézményei hallgatóinak állandó lakhelye nemek szerint,
megyei és országos bontásban (%)
(The Permanent Residence of the Students in the Higher Education Institutions
of the Region According to Gender, County and Country [%])
Fiúk Lányok Összesen
Megye (ország)
(N=432=100%) (N=928=100%) (N=1360=100%)
Hajdú-Bihar 37,5 33,3 34,6
S zabolcs-Szatmár-
17,1 24,8 22,3
Bereg
Borsod-Abaúj-
6,9 8,6 8,1
Zemplén
Jász-Nagykun-
Szolnok
1,8 3,3 2,9
Békés 1,8 2,6 2,3
Heves 1,6 1,8 1,8
Románia 13,9 12,2 12,7
Ukrajna 13,4 8,8 10,3
Egyéb 6,0 4,6 5,0
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005).
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 199
Az 1. táblázatban a térség összes fels őoktatási intézményébe járó hallgatók állandó
lakhelyét vizsgáljuk. Amint látható, a fiúk aránya a lányokhoz képest nagyobb a
Hajdú-Bihar megyéb ől érkezők között, a lányok aránya viszont a Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyéből érkezők körében magasabb, mint a fiúké. (Bár mindkét nem inkább
Hajdú-Biharból érkezik a térség fels őoktatási intézményeibe.) Románia és Ukrajna
szerepel még 10% feletti értékekkel (feltehet őleg ezen hallgatók többsége a Partium
Keresztény Egyetemen és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F ő-
iskolán tanul). Három megyéb ől (Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és
Békés) 2-10% között jönnek hallgatók, és a lányok arányaiban valamivel többen ér-
keznek ezekb ől a megyékb ől, tehát úgy tűnhet, hogy területi mobilitásuk valamivel
nagyobb. Ha azonban a többi, még távolabbi megyéket is tekintjük (az „egyéb"
kategóriát) a fiúk valamivel nagyobb arányban érkeznek innen.
Összességében a régió fels őoktatási intézményeinek vonzáskörzete (a régiós kö-
tődés) hasonlóan alakul a két nemnél. Megfigyelhet ő azonban, hogy míg a fiúk
inkább Hajdú-Bihar, addig a lányok inkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől ér-
keznek a régióba tanulni (az egymáshoz viszonyított arányokat tekintve), valamint
az is látható, hogy a régión kívüli megyékb ől a közelebbi megyék esetén inkább a
lányok, a távolabbiak esetén pedig inkább a fiúk jönnek nagyobb arányban.
A következőkben (2. táblázat) a debreceni székhely ű intézmények (Debreceni
Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanárképz ő Főiskola [KFRTF]) vonzáskör-
zetét tekintjük át megyei (országos, néhol kistérségi) és nemi bontásban (a Hajdú-
böszörményi Főiskolát, mely a Debreceni Egyetem része, külön vizsgáljuk majd).
2. TÁBLÁZAT
A Debreceni Egyetem (Hajdúböszörményi Kar nélkül, KFRTF-fel együtt) hallgatói-
nak állandó lakhelye nemek szerint megyei és országos bontásban (%)
(The Permanent Residence of the Students of Debrecen University and the Ferenc
Kölcsey Teacher Training College, (Hajdúböszörmény Faculty Ommited) Accord-
ing to Gender, County and Country [%] )
Fiúk Lányok Összesen
Megye (Ország)
(N=285.100%) (N=531=100%) (N=816=100%)
Hajdú-Bihar 53,9 45,8 48,6
ebből a Debre-
40,4 30,7 34,1
ceni kistérség
Szabolcs-Szatmár-
20,9 24,2 23,2
Bereg
Borsod-Abaúj-
8,3 8,8 8,6
Zemplén
Jász-Nagykun-
2,9 4,9 4,1
Szolnok
Békés 2,9 3,7 3,3
Ukrajna 1,8 2,6 2,3
Budapest 1,1 1,3 1,2
Egyéb 8,2 8,7 8,7
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005).
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
200 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Amint látható, hipotézisünkkel szemben a fiúk nagyobb arányban érkeznek Hajdú-
Bihar megyéből, illetve a Debreceni kistérségb ől Debrecenbe tanulni, mint a lányok
(majdnem 10%-os a különbség), lokális köt ődésük tehát erősebbnek tűnik, a lányok
aránya viszont magasabb a fiúkénál a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől érkezők
között. A szabolcsi lányok nagy aránya a Debreceni Egyetemen azért is meglep ő,
mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a Nyíregyházi F őiskola is, ahol a
tanulók nagy többsége (80%-a) lány. A hipotézisünknek ellentmondó eredmények
hátterében az állhat, hogy a szabolcsi fiúk inkább a Miskolci Egyetemet — illetve ott is
a mű szaki képzést — célozzák meg, a Debreceni Egyetemen ezért kisebb az arányuk
(2003-ban, amikor a lekérdezés folyt, a vizsgált térségben nem volt M űszaki Egye-
tem, csak Műszaki Főiskolai Kar [a Debreceni Egyetemen belül]).
Az is látható, hogy a debreceni fels őoktatási intézmények vonzáskörzete 70%-ban
(lányok) illetve 75%-ban (fiúk) a „Partiumi" régión belül van. A régión kívüli
megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében kicsit nagyobb a lányok ará-
nya, a többi megye esetén azonban elenyész ő a különbség nemek szerint.
Következő táblázatunk (3. táblázat) a Nyíregyházi Főiskola vonzáskörzetének
nemi különbségeit mutatja.
3. TÁBLÁZAT
A Nyíregyházi Egészségügyi F őiskola és a Nyíregyházi Tanárképz ő Főiskola
hallgatóinak állandó lakhelye nemek szerint megyei bontásban (%)
(The Permanent Residence of the Students of the College for Health Workers and the
Teacher Training College of Nyíregyháza According to Gender and County [%])
Fiúk Lányok Összesen
Megye
(N=32=100%) (N=124=100%) (N=156=100%)
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
46,9 59,7 57,1
ebből a Nyíregy-
28,1 32,3 31,4
házi kistérség
Hajdú-Bihar 18,7 18,5 18,5
Borsod-Abaúj-
21,8 16,1 16,6
Zemplén
Egyéb 12,6 5,7 7,8
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003 2005).
-
Amint látható, a lányok nagyobb arányban jönnek Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyéből, illetve a Nyíregyházi kistérségb ől ide tanulni, mint a fiúk. A Hajdú-
Bihar megyéb ő l érkezettek között hasonlóak a nemi arányok, a Borsod-Abaúj-
Zemplén megyéből, illetve a más — régión kívüli — megyékb ől viszont a fiúk jönnek
ide nagyobb arányban. Itt tehát érvényesül hipotézisünk, miszerint a lányok inkább
a közeli kistérségb ől, megyéb ől érkeznek, míg a fiúk inkább a távolabbi térségek-
bő l. A két nyíregyházi intézménybe összességében a fiúk 34,4%-a, a lányok 21,8%-a
érkezik a régión kívülr ől. Összességében a diákok 75,6%-a lakik az általunk defini-
ált régión belül, hasonlóan a debreceni intézményekhez.
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 201
A 4. táblázatban a Hajdúböszörményi Főiskola diákjai állandó lakhelyének nemi
különbségeit vizsgáljuk.
4. TÁBLÁZAT
A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi F őiskolai Kar hallgatóinak állandó
lakhelye nemek szerint megyei bontásban (%)
(The Permanent Residence of the Students of Hajdúböszörmény College
of Debrecen University According to Gender and County )
Fiúk Lányok Összesen
Megye
(N=2=100%) (N=93=100%) (1s1=95.100%)
Hajdú-Bihar 100 46,3 47,4
ebből a Hajdúbö-
50 11,8 12,6
szörményi kistérség
Szabolcs-Szatmár-
Bereg 29,3 28,6
Egyéb 24,4 24
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003 2005).
-
Látható, hogy összesen két fiú tanul itt, akik Hajdú-Bihar megyéb ől érkeztek, így
e képzőintézmény esetében nem érdemes a nemi különbségeket vizsgálni. A lányok
46,3%-a érkezik szintén ebb ől a megyéből, 11,8%-uk a hajdúböszörményi kistér-
ségből. A hallgatók többsége (76%-a) a régióból érkezik, tehát a f őiskola betölti
regionális szerepkörét, hasonlóan a nyíregyházi és a debreceni intézményekhez.
A vizsgált két határon túli intézmény esetén az intézmények területi elhelyezkedésével
összhangban a Partium Keresztény Egyetem hallgatói 100%-ban Romániából, illetve a
beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F őiskola hallgatói 99%-ban Ukraj-
nából érkeznek (a beregszászi f őiskolán egy diák a debreceni kistérségb ől érkezett). (Az
adatok részletesebb bemutatására jelen tanulmány keretein belül nem kerül sor.)
A továbbiakban néhány — szintén a diákok térbeli köt ődését mutató — változót
vizsgálunk meg nemi bontásban az els őéves ISCED51 adatbázis alapján.
Összhangban hipotézisünkkel nincs szignifikáns különbség nemenként a „Dolgo-
zott-e külföldön"? „Tanult-e külföldön?" kérdésnél, illetve a fiúk és lányok ugyan-
olyan arányban akarnak tanulmányaik abbahagyása esetén külföldön dolgozni.
A külföldi tanulmányút tervezésénél a lányok vannak el őnyben, bár ahogy látható,
összességben ilyen tervei a diákok kis százalékának voltak (5. táblázat). Az ideig-
lenes migrációnál tehát — hipotézisünkkel összhangban — nem kaptunk jelent ős ne-
mi különbségeket.
Következ ő vizsgálatunk szerint — negyedik hipotézisünkkel szemben — a fels őfokú
intézményválasztásnál az intézmény közelségét hasonló arányban tartották fontos-
nak a fiúk és a lányok. Ugyancsak hasonló arányban mondták azt mindkét nem
képviselői, hogy fontos, hogy családjukhoz, szüleikhez közel éljenek. (Mivel az
eredmények nemek szerint nem különböznek szignifikánsan, az adatok bemutatásá-
tól eltekintünk.) Szintén hipotézisünknek ellentmondó eredmény, hogy a fiúk nagyobb
arányban szeretnének ott élni, ahová emlékek, kapcsolatok kötik őket (6. táblázat).
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
202 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Ennek magyarázata az lehet, hogy ezek inkább „puhább" kérdések, a diákok attit űd-
jére vonatkoznak, és itt még nem válik el élesen a két nem területi köt ődésének jel-
lege. A következő kérdésnél (Hol szeretne élni 10 év múlva?) viszont már feltehet ő-
leg a tényleges területi köt ődést tudjuk vizsgálni.
5. TÁBLÁZAT
A „ Tanulmányai abbahagyása esetén külföldre menne tanulni" válasz választása
nemenként
(Choosing the Answer "In Case of Dropping out I Would Go abroad to Study"
According to Gender)
Fiú Lány Összesen
Választotta (%) 3,8 8,4 6,9
Nem választotta
96,2 91,6 93,1
(%)
N (fő) 468 971 1439
Chi négyzet ** szinten szignifikáns
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005).
6. TÁBLÁZAT
Az „ Ott éljen, ahová emlékek, kapcsolatok kötik" válasz választása nemenként
(Choosing the Answer "I Would Live where I am Attached to by Memories and Re-
lations" According to Gender)
Fiú Lány Összesen
Választotta (%) 12,2 7,1 8,7
Nem választotta (%) 87,8 92,9 91,3
N (fő) 376 830 1206
Chi-négyzet ** szinten szignifikáns
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005).
7. TÁBLÁZAT
A „Hol szeretne élni 10 év múlva?" kérdésre adott válaszok nemi bontásban (%)
(The Responses to the Question "Where Would You Like to Live in Ten Years?"
According to Gender [%])
Össze
Lány
sen
Ez a kérdés számomra nem lényeges 36,5 28,1 30,9
Ugyanabban a házban/lakásban, ahol most 6,2 3,2 4,2
Ugyanazon a településen, ahol most 23,5 24,3 24,1
Ugyanazon a településen, ahol tanul 10,2 15,9 14
Sem ott, ahol jelenleg tanul, sem ott, 23,7 28,5 26,9
ahol jelenleg lakik
N (fő) 452 945 1397
Chi-négyzet *** szinten szignifikáns
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003-2005).
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 203
Látható, hogy nemek szerint szignifikáns különbség van a fenti kérdésre adott
válasznál. Bár a településhez (állandó lakóhelyhez) való köt ődés nemenként hasonló
arányokat mutat, a fels őoktatási intézmény székhelyén a lányok nagyobb arányban
telepednének le (ez összhangban van második hipotézisünkkel, miszerint a lányok
eredeti falusi lakóhelyüket felcserélnék az intézmény székhelyével). A lakás/vagy
házhoz való köt ődés mindkét nemnél gyenge, ahogy ez várható is a többségben
családalapítás el őtt álló fiataloknál. Érdekes, hogy lakóhelyér ől és tanulási helyéről
elvándorolna a lányok 28,5%-a, míg a fiúknak csak 23,7%-a, viszont a fiúk nagyobb
részének ez a kérdés (mármint a tervezett lakóhely elhelyezkedése) nem lényeges.
Összességben a lányoknak valamivel fontosabb, hogy hol fognak élni, és jobban
kötődnek az iskola székhelyéhez, mint a fiúk. Hipotézisünkkel szemben azonban
valamivel nagyobb közöttük az elvándorlás tervezése, bár lehet, hogy ennek hát-
terében az áll, hogy azok a fiúk, akiknek ez a kérdés most még nem lényeges, való-
jában inkább elvándorolnak majd, mint a lányok.
Az elvándorlással összefüggésben lehet az, hogy a fiúknak és lányoknak mi a fon-
tos a lakóhelyükkel kapcsolatban. A következ ő kérdés ezt vizsgálja (8. táblázat).
8. TÁBLÁZAT
"Fontos a lakóhelyén..." kérdésre adott válaszok átlaga (1-10) nemenként
(The Average of the Responses (1-10) to the Question "It is Important
at You Residence..." According to Gender)
Fiú (N) Lány (N) ANOVA
Szórakozási lehet őségek 8,24 (466) 8,69 (977) ***
Könnyű megközelíthet ő ség 8,24 (465) 8,52 (976)
Közös hang megtalálása 7,28 (465) 7,64 (973) **
Közös érdekérvényesítés 6,32 (463) 6,77 (970) **
Közös tradíciók tartsák össze 5,76 (461) 6,13 (975)
Jó elhelyezkedési lehetőség **
4,97 (463) 4,41 (978)
a fiataloknak
Jó lehetőség a családalapításhoz 4,98 (463) 5,02 (978) NS
Jó lehetőség a vagyonszerzéshez 4,05 (464) 3,8 (977) NS
Forrás: „Regionális egyetem" kutatás (2003 2005).
-
Adataink szerint a településhez kapcsolódó attit űdök alapján a diákoknak a közös
tradícióknál fontosabbak a terület nyújtotta lehet őségek. Látható, hogy a legfonto-
sabb tényez ők a könnyű megközelíthetőség és a szórakozási lehet őségek, illetve
ennél valamivel kevésbé fontos, de fontos a közös érdekérvényesítés, a közös tradí-
ciók, a közös hang megtalálása. Látható az is, hogy ez az öt tényez ő a lányoknak
fontosabb, mint a fiúknak. Ez az eredmény összhangban van ötödik hipotézisünk-
kel, miszerint a lányoknak fontosabb a lokalitás, és olyan településen akarnak majd
élni, ahol a fenti a szempontok érvényesülnek.
A fenti öt szempontnál kevésbé fontos szempont a jó elhelyezkedési esély a lakó-
helyen, ami viszont a fiúknak fontosabb, összhangban a hagyományos nemi szere-
pekkel (a férfi szerepe a megélhetés biztosítása), emellett kimutatható az is, hogy
minkét nem hasonló arányban tarja fontosnak a jó lehet őséget a családalapításhoz és
vagyonszerzéshez, de ezeket az els ő öt tényez őnél kisebb mértékben.
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
204 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Összegzés
Kutatásunk els ő lépcs őjében a vizsgált térség fels őfokú intézményei vonzáskörze-
tének nemi különbségeit vizsgáltuk. A vonzáskörzet vizsgálata nem teljesen azonos a
térbeli kötődés vizsgálatával, a fels őfokú intézmények választásánál a fiúk és lányok
nem csak térbeli köt ődésük eltérése miatt döntenek az egyik vagy másik intézmény
mellett. Ebben az intézmények típusa, elérhet ősége és a hallgatók anyagi helyzete is
közrejátszik. Hipotézisünkben a lányok er ősebb térbeli kötődését feltételeztük, de a
vonzáskörzetek vizsgálatánál azt is számításba kell vennünk, hogy a térségben tanu-
ló lányok anyagi helyzete rosszabb, mint a fiúké (lásd Fényes—Pusztai 2006), tehát
ez is okozhatja a lakóhelyhez közeli intézmények választását. Ezt a hatást jelen
elemzésünkben nem tudtuk elkülöníteni, erre csak egy többváltozós vizsgálatban
kerülhet majd sor.
Összességében a régió fels őoktatási intézményei betöltik regionális szerepkör ű-
ket, de megfigyelhet ő , hogy míg a fiúk aránya a Hajdú-Bihar, addig a lányok aránya
a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől érkez ők között magasabb (az egymáshoz
viszonyított arányokat tekintve). A jelenség oka lehet, hogy a szabolcsi fiúk inkább
a Miskolci Egyetemet (főleg a Mű szaki Egyetemet) célozzák meg, mivel a vizsgálati
térségben nem volt Műszaki Egyetem, csak Műszaki Főiskolai Kar. (A Hajdú-Bihar
megyei fiúk viszont inkább Debrecenbe mennek tanulni, és a régión belül maradnak.)
Hipotéziseinkkel összhangban megfigyelhet ő az is, hogy a régión kívüli megyék
közül a lányok inkább a közelebbi megyékb ől, míg a fiúk a távolabbi megyékből
érkeznek a térségbe tanulni.
A két nyíregyházi intézménybe, hipotézisünkkel összhangban, a lányok a fiúknál
nagyobb arányban érkeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéb ől, illetve a Nyíregy-
házi kistérségb ől, tehát jobban köt ődnek a megyéhez és a kistérséghez, mint a fiúk.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyébő l, illetve a más — régión kívüli — megyékb ől
viszont a fiúk jönnek ide nagyobb arányban.
A Hajdúböszörményi Fő iskola diákjainak több mint 98%-a lány, így itt nem volt
érdemes a nemek területi köt ődésének különbségeit vizsgálni, viszont fontos ered-
mény, hogy a hallgatók többsége a régióból érkezett, tehát a f őiskola betölti regionális
szerepkörét. A két határon túli intézmény esetén a diákok majdnem 100%-a romániai,
illetve ukrajnai lakóhellyel rendelkezett (esetükben nem rendelkeztünk megyei vagy
kistérségi adatokkal), így itt sem volt érdemes a nemi különbségeket vizsgálni.
A külföldi munkavállalás vagy tanulás terve hasonló mértékben jellemz ő mindkét
nemre, és tanulmányaik abbahagyása esetén hasonló arányban akarnak külföldön
dolgozni, külföldi tanulmányutat viszont a lányok terveztek kicsit gyakrabban. Ezek
az eredmények az ideiglenes térbeli elmozdulásra vonatkoznak, ahol nem számítot-
tunk nagy nemi különbségekre (a harmadik hipotézis igazolódott). Negyedik hipo-
tézisünkkel szemben azonban nem volt különbség nemek szerint azok arányában,
akik a fels ő fokú intézményválasztásnál az intézmény közelségét tartották fontosnak,
és nem volt nemek szerint különbség a „fontos, hogy a családjához, szüleihez közel
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Kitekint ő 205
éljen" változónál sem. Emellett kimutatható volt, hogy a fiúk nagyobb arányban
szeretnének ott élni, ahová emlékek, kapcsolatok kötik őket. A fenti attitűdökben
tehát várakozásainknak ellentmondó eredményeket kaptunk.
A „Hol szeretne élni 10 év múlva?" kérdés azonban már a konkrét tervekre vonat-
kozik, és itt jelent ős különbségek mutatkoztak nemek szerint. Bár a tervezett lakó-
hely vonatkozásában a mostani lakóhelyhez való köt ődés nemenként hasonló ará-
nyokat mutat, a fels őoktatási intézmény székhelyén a lányok nagyobb arányban
telepednének le, összhangban második hipotézisünkkel. Emellett a lányoknak va-
lamivel fontosabb volt, hogy hol fognak élni (a fiúk több mint harmadának ez a
kérdés nem lényeges), viszont nem akar lakni sem a mostani lakóhelyén, sem az
iskola székhelyén a lányok majdnem harmada (a fiúknak csak negyede választotta
ezt a lehetőséget). A hipotézisünknek ellentmondó eredmény hátterében az állhat,
hogy azok a fiúk, akiknek ez a kérdés most még nem lényeges, valójában inkább
elvándorolnak majd, mint a lányok.
Ötödik hipotézisünkkel összhangban a lakóhelyhez köt ődő attitűdök a lányoknak
fontosabbak voltak, öt tényezőt ők említettek gyakrabban, és csak a jó elhelyezkedési
esélyt tartották fontosabbnak a fiúk (ami a hagyományos nemi szerepek továbbélését
jelzi). A lányoknak fontosabb a lakóhelyükön a közös érdekérvényesítés, a közös
tradíciók, a közös hang megtalálása, a könny ű megközelíthetőség és a szórakozási
lehetőségek, olyan településen akarnak élni, ahol a fenti szempontok érvényesülnek.
Összességében a „Regionális egyetem" kutatás lehet őségein belül számos változó
mentén tudtuk vizsgálni a fiúk és lányok térbeli köt ődését, és néhány hipotézisünk-
nek ellentmondó eredmény mellett összességében kimutatható volt, hogy a lányok
valamivel jobban kötődnek a lakóhelyükhöz, illetve az iskola székhelyéhez, mint a
fiúk (bár a lányok rosszabb anyagi háttér-mutatóinak hatását ebben a vizsgálatban
nem tudtuk kiszűrni). Az eredmények összhangban vannak más kutatások eredmé-
nyeivel, bár a hazai szakirodalomban viszonylag kevés vizsgálat nézte a térbeli
kötődés nemi különbségeit. Reméljük, hogy eredményeink hozzájárulnak ennek a
kérdéskörnek az alaposabb vizsgálatához.
Jegyzetek
1 Tanulmányunk empirikus részében a fels őfokú intézmények vonzáskörzetének nemi különbségeit is
vizsgáljuk. A vonzáskörzet vizsgálata nem azonos a térbeli köt ődés vizsgálatával, hiszen az intéz-
ményválasztásban egyéb tényez ők (anyagi helyzet, elérhet őség), illetve a fels őfokú intézmény jellege
is közrejátszik. Erre az eredményeknél és az összegzésben még kitérünk.
2
Romániában forradalomnak, illetve Ukrajnában nemzeti újjászületésnek is nevezik ezt az id őszakot.
3
Bár a Partium Keresztény Egyetemnek és a Debreceni Egyetemnek valamivel tágabb a vonzáskörzete,
mint a térségben lév ő többi főiskolának.
Fényes Hajnalka : A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 189-206. p.
206 Kitekint ő TÉT XXIII. évf. 2009 s4
Irodalom
Bíró Zs.H.—Nagy P.T. (2007) Nemi esélyek és nemi döntések a két világháború közötti bölcsészkarokon.
— Educatio. 4.565-590. o.
Fináncz J. (é.n.) Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a regionális kötődés tükrében.
http://dragon.unideb.hu/nevtud/Regionalis/Kapcsanyag/EUs_attitudok.pdf
Fényes H.—Pusztai G. (2006) Férfiak hátránya a fels őoktatásban egy regionális minta tükrében. — Szocio-
lógiai Szemle. 1.40-59. o.
Horváth T. (2009) A fels őtárkányi identitás elemzése. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem Szociológia és
Szociálpolitika Tanszék, Debrecen.
Juhász A (2006) Regionális egyetem, lokális identitás. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. A „Regio-
nális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasz-
nú Egyesülete, Debrecen. 383-390. o.
Keller M. (2008) Lokális köt ődés és tanulmányi célú migráció. — Educatio. 3.449-452. o.
Kozma T. (2002) Regionális egyetem. Kutatás közben. No. 233. Oktatáskutató Intézet, Budapest.
Kozma T. (2005a) Fels őfokú képzés és regionális rendszerváltozás. — Pusztai G. (szerk.) Régió és okta-
tás. Doktoranduszok Kiss Arpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 23-31. o.
Kozma T. (20056) Kisebbségi oktatás Közép-Európában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Kozma T. (2006) Regionális átalakulás és térségi visszhang. A „partiumi" fels őoktatás esete. — Juhász E.
(szerk.) Régió és oktatás. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen 13-25. o.
Kozma T.—Pusztai G (2006) Hallgatók a határon. Észak-alföldi, kárpátaljai és partiumi f őiskolások
továbbtanulási igényeinek összehasonlító vizsgálata. — Kelemen E.—Falus I. (szerk.) Tanulmányok a
neveléstudomány köréb ől. Műszaki Kiadó, Budapest. 423-453. o.
Murányi I.—Szoboszlai Zs. (2000) Identitás-jellemez ők a Dél-alföldi régióban. — Tér és Társadalom. 1.
28-50. o.
Nagy É.(2003) „Kultúr-tér" — avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás fo-
lyamatában. — Educatio. 2.297-322. o.
Nagy É. (2005) A regionális identitás megjelenésének vizsgálata. — Pusztai G. (szerk.) Régió és oktatás.
Európai dimenzióban. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 66-77. o.
Nagy G.D. (é.n.) A szegediek területi köt ődései. http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/R%E9sztematik%
E 1 k/Nagy%20G%E 1 bor%20D%E 1 niel%20dolg.doc
Pálné Kovács I. (2000) Régiók Magyarországa: utópia vagy ultimátum? — Horváth Gy.—Rechnitzer J.
(szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások
Központja, Pécs. 73-93. o.
Petrás E. (2005a) Lokalizáció: globális alternatíva? http://dragon.unideb.hu/nevtud/Regionalis/
Kapcsanyag/lokaizacio.pdf
Petrás E. (2005b) Lokalizáció és lokális identitás a globalizáció korában. — Szociológiai Szemle. 4.85-98. o.
Petrás E. (2006) Intézmény és lokalitás: A kisvárosi f őiskolák helyi társadalomformáló hatása. — Juhász E
(szerk.) Régió és oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete.
Doktoranduszok Kiss Arpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 391-402. o.
Pongrácz T.-né (2005) Nemi szerepek társadalmi megítélése. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat
tapasztalatai. — Nagy I.—Pongrácz T.-né—Tóth I.Gy. (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a n ők és férfiak
helyzetéről 2005. TARKI — Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenl őségi Minisztérium, Buda-
pest. 73-86. o.
Pusztai G. (2006) Egy határ menti régió hallgató-társadalmának térszerkezete. — Juhász E. (szerk.) Régió
és oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok
Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 43-56. o.
Süli-Zakar I. (2005) Régió, regionalizmus és regionalizáció. — Pusztai G. (szerk.) Régió és oktatás.
Európai dimenzióban. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 12-22. o.
Süli-Zakar I. (2006) Partium — A határokkal szétszabdalt régió. — Juhász E. (szerk.) Régió és oktatás. A
„regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss Árpád
Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 25-42. o.
Süli-Zakar L (2009) Eurometropoliszok és eurorégiók együttm űködése az EU keleti perifériáján. — Pusz-
tai G.—Re'bay M. (szerk.) Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára.
Csokonai Kiadó, Debrecen. 120-131. o.
Teperics K. (2006) A Partium régió fels őoktatásának demográfiai helyzete. — Juhász E. (szerk.) Régió és
oktatás. A „regionális egyetem" kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Doktoranduszok Kiss
Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen. 337-345. o.
Timár J. (1993) A n ők tanulmányozása a földrajzban. — Tér és Társadalom. 1-2.1-18. o.
Timár J. (é.n.) Társadalmi nemek, aprófalu- és közösségtanulmányok.
http://www.hermes.btk.pte.hu/letoltes/ij en/bib/kozossegtan/KT_2j av_kiad_07_Timar.pdf.