Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 1: 55-65
A TERÜLETI TERVEZÉS LEGÚJABB
KÖRNYEZETÉRTÉKELÉSI METÓDUSA
— A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT
INTEGRÁCIÓJA A DÖNTÉSHOZÁSBA
(The Latest Environmental Assessment Method in Land-use
Planning — Strategic Environmental Assessment [SEA]
Integration in Decision-making)
VARJÚ VIKTOR
Kulcsszavak:
stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) környezeti hatásvizsgálat (KHV) település- és terüle tfejlesztés
környezetpolitika
A fenntartható fejl ődés fogalma manapság rendkívül népszerű, és gyakorlati megnyilvánulása is rendkí-
vül széles kör ű. A fenntarthatóság és környezeti érdekek számbavételének legnagyobb jelent ősége éppen
a területi tervezésben van. A tanulmány a területi tervezés egy új környezeti értékelési metódusát, a stra-
tégiai környezeti vizsgálatot (SKV) mutatja be. Jelen tanulmányban a környezeti értékelésnek azonban
nem a módszertana, hanem a tervezésben és a döntéshozásban betöltött szerepe kerül ismertetésre.
Az integráció elméleti kereteinek bemutatása mellett — részben a hazai eddigi gyakorlatot citálva — a
tervekre vonatkozó környezeti vizsgálat kívánatos és ideális helyét határozza meg a szerz ő. A döntés-
hozói szinteken megmutatkozó gyengeségek bemutatása els ősorban a figyelemfelhívást szolgálja annak
érdekében, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat valóban a neki szánt, iteratív funkcióját töltse be, nem
pedig egy újabb kötelez ő költségvetési tételként jelenjen meg.
Bevezetés
A társadalom és környezete között fennálló kölcsönhatást már sokszor és sokan
vizsgálták, értelmezték, modellálták. Az embert körülvev ő természeti környezetet,
annak erő forrásait évezredek óta használja az emberiség. Éppen ezért annak
(fel)értékelése is újra és újra felbukkan a különböz ő szakterületek irodalmaiban.
A természeti er őforrások számbavétele és használata kezdetekben az alapvet ő szük-
ségletek kielégítésében merült ki. A társadalmi, kulturális fejl ődéssel párhuzamosan
aztán egyre nagyobb mértékben használtuk környezetünk er őforrásait, mely a ma
számos helyen hangoztatott túlhasználathoz vezetett.
Ahhoz, hogy a minket körülvev ő környezet rendelkezésre álló er őforrásainak ki-
merítését megakadályozzuk — bár a fejl ődő tudomány, valamint az elérhető legjobb
technikák alkalmazása az er őforrások hatékony használata mellett azok folyamatos
bővülését is eredményezi —, szükség van az emberi tevékenységek el őzetes értéke-
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
56 Varjú Viktor TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
lésére, a várható hatások el ő zetes becslésére. Ilyen környezeti vizsgálati eljárásokat
az 1960-as évek elejét ől kezdtek használni (Szilvácsku 2003). A figyelem közép-
pontja el őször a projekt/beruházás szint ű környezeti hatásvizsgálatokra (KHV) tere-
lődött, ahol a földrajzi környezetbe történ ő közvetlen emberi beavatkozások hatásait
becsülték/becsülik meg. Így az 1970-es évekt ől egyre nagyobb mértékben kerültek
be a környezeti szempontok a döntéshozatali folyamatokba.
A KHV a beruházások, konkrét projektek hatásainak elemzésére irányul tehát.
A folyamatos környezeti terheléssel együtt megfogalmazódott azonban egy olyan
eljárás kifejlesztésének igénye is, amely már korábbi fázisban, szakpolitikák, tervek
és programok kialakításakor el ő térbe helyezi a környezeti szempontokat. Ez az ún.
stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), melyet el őször az 1980-as évek végén Hol-
landiában, majd az 1990-es évekt ő l Új-Zélandon, Kanadában, Nagy-Britanniában,
az USA-ban, majd fokozatosan a többi nyugat-európai országban is elkezdtek al-
kalmazni (Tombácz et al 2003).
A magyarországi terület- és településfejlesztés számára a lehet őséget (vagy kény-
szert?) azonban csak az EU 2001/42/EK az egyes tervek és programok környezetre
gyakorolt hatásainak vizsgálatáról cím ű irányelve hozta meg, amely arra kötelezte a
tagországokat, hogy 2004. július 21-ét követ ően jogszabályban rögzítsék, majd al-
kalmazzák is a területi tervezésben az el őzetes környezeti vizsgálatot. Ennek a kö-
vetelménynek Magyarország végül a 2/2005. (I.11.) kormányrendeletben tett eleget.
A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)
A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) célja tehát, hogy megvédje az emberi
tevékenységtő l az embert körülvev ő földrajzi környezetet, benne magát az embert
is. Ellentétben a beruházásokhoz kapcsolódó KHV-val, az SKV már a tervezés fázi-
sában hivatott a környezeti szempontokat érvényesíteni. Ezért környezeti vizsgálatot
kell végezni olyan tervek és programok készítésekor, amelyek valószín űleg jelentős
hatással lesznek a környezetre (Ferencsik 2004). Ez az intézkedés kiterjed a nemzeti,
regionális vagy helyi szint ű programokra és tervekre, fejlesztési dokumentumokra
(pl. NSRK, ROP, megyei és település-, területrendezési tervek stb.).
A stratégiai környezeti vizsgálat a döntéshozatali folyamat magasabb szintjeinek
környezeti célú integráltságát biztosító döntés-el őkészítő eljárás. Ennek segítségével —
a projektszinten túlmutatóan — az egyes politikai irányelvek, koncepciók, programok
környezettudatos és fenntarthatósági szempontokat hozhatnak szinkronba. Jellemz ően
nem elsősorban egyfajta hatásbecslésr ő l van szó tehát, hanem a környezeti és fenn-
tarthatósági szempontoknak a programozás korai szakaszában történ ő érvényesítésé-
ről, illető leg a projektek kumulatív környezeti hatásvizsgálatának fontos eszközér ől
(Péti 2005).
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 A területi tervezés ... 57
Az SKV egyik fő jellegzetessége, hogy együtt készül a tervvel, így menet közben
jutnak érvényre a környezeti érdekek. A vizsgálatnak minden esetben környezetvé-
delmi szempontból is elfogadható, kompromisszumokat tartalmazó programot kell
eredményeznie. A vizsgálat szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság eszméjéhez,
mely segíti tehát az ilyen irányú elmozdulást.
Az SKV jelent ősége a település- és területfejlesztésben
Az 1980-as évek végén az egyre er ősödő környezetvédelmi, tudományos jelleg ű
megfontolások mellett egyre er ősebb szerephez jutottak a környezetvédelmi társadal-
mi mozgalmak, melyek nemcsak az államszocialista rendszert támadták, hanem az
ökológiai szempontok közgondolkodásban történ ő nagyobb szerepre jutása mellett is
kardoskodtak. Bár a rendszerváltozást követ ően javultak a környezetvédelem szervezeti,
intézményesült, valamint civil keretfeltételei és rendszerei, a kilencvenes években a
környezetvédelem és problematikája egyértelm űen visszaszorult (Szirmai 1999).
Az ezredfordulótól fokozatosan meger ősödő európaizáció, — melynek sajátossága,
hogy nem csupán azokon a területeken következik be, ahol az alkalmazkodás lé-
nyegében kötelező, hanem azon területeken is, ahol nincs ilyen kényszer (Pálné 2005,
11) — azonban újabb kihívást jelentett nemcsak a fejlesztések, az egyre sz űkülő erő-
források allokálásának és szerkezeti átalakításának terén, hanem a földrajzi környe-
zet megóvásával kapcsolatban is. A különböz ő érvényesség ű és szintű, a környezet
védelmét szolgáló intézkedések, normák, értékelések (környezeti hatásvizsgálat,
környezeti felülvizsgálat, stratégiai környezeti vizsgálat, EMAS rendszer, ISO
14001, EU Környezetvédelmi Akcióprogramok, I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi
Program stb.) mind a földrajzi környezetünket hivatottak megvédeni saját tevékeny-
ségünk következményeit ől. Ezek a rendszerek és keretelvek azonban egyre inkább
tudatosítják, hogy nem elég szabályozni, hanem fel kell hívni a figyelmet a kor-
mányzás problémáira is a környezetpolitikában, és nemcsak a beruházási, végrehaj-
tási szintre kell fókuszálnunk, hanem már a tervezés során tudatosítani kell a kör-
nyezeti szempontok érvényre juttatásának szükségszer űségét.
A stratégiai környezeti vizsgálat folyamatának azonban nemcsak a nemzeti lépté-
kű, országos szintű tervezésben van jelent ősége (hiszen a már említett irányelvnek
megfelelően a Strukturális Alapokhoz köt ődő tervezés dokumentumaihoz [pl.
II. Nemzeti Fejlesztési Terv, regionális operatív programok, ágazati operatív prog-
ramok] már megtörténtek a stratégiai környezeti vizsgálatok). Mint már említésre
került, a környezeti értékelésr ől szóló jogszabályok (1995. évi LIII. tv., 2/2005 (I.11.)
Kormányrendelet stb.) meghatározzák azon programok és tervek körét, melyekre el ő-
zetes környezeti értékelést kell végezni. Ide tartoznak a megyei és települési rendezési
tervek, a település egészére készül ő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat
és szabályozási terv, valamint a településfejlesztési koncepciók is. Mivel azonban az
SKV intézménye frissnek mondható, hiszen az erre vonatkozó törvény csak 2005. év
elején jelent meg, ezért különösen fontos az els ő időszak a tervezési és értékelési
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
58 Varjú Viktor TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
folyamatban. Az országos és regionális szintű tervezési dokumentumoknak kiemelt
szerepet kell kapniuk nemcsak a tervezés, hanem a környezeti értékelés folyamatában
is. Éppen itt ragadható meg tehát az ezen programok tervezését, koordinálását és érté-
kelését végzők felelőssége. Az iteratív, reflexív folyamatnak meg kell jelennie a terü-
leti, illetve a települési szintű fejlesztési koncepciók felülvizsgálati folyamatában,
annak érdekében, hogy a környezetvédelmi érdekek érvényesüljenek.
A környezetpolitika integrációja a területfejlesztés folyamatába
A korábban már említett értékelési metódusokon kívül még számtalan hatásbecs-
léssel találkozhatunk, főként az egyes szakmákhoz köt ődően, amelyek az emberi
tevékenység hatásait próbálják megbecsülni, és ezáltal befolyással lenni a döntés-
hozókra egy fenntarthatóbb társadalmi berendezkedés felé. Ilyen a közgazdaságtan-
ban a költség-haszon (cost-benefit) elemzés, a költség-hatékonyság (cost-
effectiveness), a fiskális hatás értékelés (fiscal impact assessment), a logikai keret
analízis (logical framework analyses), vagy éppen az input-output vizsgálat. Ezek
többnyire gazdasági oldalról közelítenek a döntéshozás folyamatához, de a módsze-
reket fel lehet használni a környezeti állapot becslésére is (lásd pl. Lomborg [2001]
számításait a Kyoto protocol várható hatásának és ráfordítás arányának tekinteté-
ben). Az ökológiai hatásvizsgálat az ökoszisztéma egyes komponenseit használja
indikátornak, míg az él őhely értékelés (habitat evaluation) egy-egy ökoszisztéma
fajnak történ ő megfelelését vizsgálja, vagy a fejlesztések hatását egy bizonyos él ő-
helyre vonatkoztatva (Barrow 1997).
Míg az imént említett vizsgálatok a fejlesztések bizonyos szegmenseire koncent-
rálnak, addig a területi tervezés, a területfejlesztés és az azokhoz kapcsolódó kör-
nyezeti értékelések általában tágabb, ugyanakkor általánosabb döntés-el őkészítést
tesznek lehetővé. Különösen igaz ez a stratégiai környezeti vizsgálatra a környezeti
hatásvizsgálathoz képest, ahol az egyedit ől (környezeti hatásvizsgálat) az általános
felé (stratégiai környezeti vizsgálat) mozdulunk el.
A fent említett analízisek tehát valamilyen állapotot vizsgálnak, azonban nem tar-
toznak a jelen cikk által tárgyalt környezeti értékelés, nevezetesen a stratégiai kör-
nyezeti vizsgálat tárgykörébe, hiszen azok nem integrálódnak a tervezés-
döntéshozás folyamatába választ adva a környezeti kérdések lehetséges jöv őbeni
állapotára, ezek els ősorban hatás jellegű elemzések. Természetesen vannak olyan
SKV tanulmányok, amelyek politikákra, programokra vagy tervekre vonatkoznak, de
ha azok nincsenek hatással a döntéshozás folyamatára, úgy nem tekinthet ők ideális
környezeti vizsgálatoknak. Thérivel és Partidário (1999, 4) felhívják arra is a figyel-
met a stratégiai környezeti vizsgálat fogalmának meghatározásakor, hogy a különböz ő
integrált menedzsment tervek, — amelyek egy-egy specifikus biotop környezeti hatá-
sait vizsgálják (pl. part menti él őhelyek), — ha nincsenek közvetlen hatással a döntés-
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 A területi tervezés ... 59
hozásra, nem eredményeznek alternatív tervet vagy fejlesztést, szintén nem tekinthe-
tők stratégiai környezeti vizsgálatnak.
A stratégiai környezeti vizsgálat, mint környezetpolitika tehát azt a célt szolgálja,
hogy a területi tervezés, a területfejlesztés során olyan tervek, programok, fejleszté-
si elképzelések szülessenek, amelyek már magukban foglalják mindazokat a kör-
nyezetvédelmi kritériumokat, amelyekkel a terv megvalósulása a lehet ő legkisebb
környezeti kockázattal jár.
A stratégiai környezeti vizsgálat jelent ősége abban rejlik, hogy optimális esetben
már az átfogó fejlesztési terv során kisz űri azokat a környezeti rizikófaktorokat,
amelyek a majd megvalósuló beruházások esetén csak a környezeti hatásvizsgálat
során kerülnének felszínre. Így elkerülhet ők az olyan szituációk, amikor — sarkítva
fogalmazva — a munkagépet vissza kell hívni a munkaterületr ől a beruházás meg-
kezdése előtt, mert csak akkor derül ki, hogy bizonyos környezetvédelmi kérdések
miatt a beruházás nem vagy nem abban a formában valósítható meg, ahogy az a
tervekben szerepel.
A másik oldalról a stratégiai környezeti vizsgálat olyan területeken is érvényesítheti
a környezetvédelmi érdekeket, ahol a környezeti hatásvizsgálatnak nincs szerepe. Így
például az olyan kis volumenű beruházásoknál, ahol a jogszabály nem írja el ő a
hatásvizsgálat készítését. Az Európai Unió alapjainak felhasználásakor azonban
számos ilyen lehet őség kínálkozik. A kisvállalkozások fejlesztéseinek kivitelezése-
kor (így például egy varroda több milliós nagyságrend ű szabászgépének cseréjekor)
a (horizontális, mint például esélyegyenl őségi vagy környezetvédelmi) el őírások
minimálisak, azonban a számtalan megvalósult fejlesztés összvolumene könnyen
nagyobb környezeti hatást is kifejthet, mint egy-egy önálló nagyberuházás. Így pél-
dául, mivel ezekre a kisvolumen ű fejlesztésekre nem vonatkozik környezeti hatás-
vizsgálat, nem ellenőrzi gyakorlatilag senki, hogy a fejlesztéskor keletkez ő hulladék-
nak mi lesz a sorsa. A stratégiai környezeti vizsgálat azonban gazdaságfejlesztési terv
szintjén előírhatja a különböz ő környezetvédelmi indikátoroknak való megfelelést.
Vagyis csak azon szereplők pályázhatnak az egyes forrásokra, akik a pályázati
anyagukban a környezeti terhelések kezelését is részletesen bemutatják.
Ahhoz azonban, hogy az SKV valóban elérje hatását nem mindegy, hogyan készül,
a készítés folyamata hogyan integrálódik a tervezés és a döntéshozás folyamatába.
Ahogy a közösségi tervezéseknek, úgy mind a környezeti, mind a területi terve-
zésnek van egy bürokratikus és egy politikai gyakorlata. A bürokratikus rendszer az
adott ország intézményi sajátosságaitól, struktúrájától, míg a szakmapolitikai gya-
korlat az ország politikai hagyományaitól, annak gyakorlati megnyilvánulásaitól
függ. A tervezés sikeréhez, az elképzelések megvalósításához azonban adaptálni
kell mindkét gyakorlat karakterisztikáját. Természetesen ez meglehet ősen nehéz
feladat, mindazonáltal az integrált tervezésnek alkalmaznia és számolnia kell mind-
kettővel. Ez azonban hátráltathatja is a hatékony területi tervezést (Partidário-
Voogd 2004). Jelen kérdésnek a stratégiai környezeti vizsgálatoknál külön jelent ő-
sége van. Ugyan a jogszabályi keretek meghatározzák, hogy az SKV-nak a tervvel
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
60 Varjú Viktor TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
együtt kell készülnie, de ez nyilvánvalóan a konzultációk iteratív jellegére, nem
pedig a párhuzamosságra vonatkozik.
A nemzetközi — és a még nagyon fiatal — hazai szakirodalomban mind a mai napig
vita van arról, hogy a környezeti vizsgálatnak hogyan kellene illeszkednie a terve-
zés, a fejlesztés folyamatába.
Az SKV alkalmazása során két általános szemlélet alakult ki. A hatás-
irányultságú SKV a KHV-k módszertanán alapul, figyelmük középpontjában a vár-
ható hatások minél precízebb meghatározása áll. A döntés-irányultságú SKV kö-
zéppontjában a tervezési és a programozási döntéshozatali folyamatokhoz történ ő
kapcsolódás, illetve a környezeti szempontok minél er ősebb integrációj ának elérése
a cél (Szilvácsku 2003). Ez utóbbi megközelítést tartja szerencsésebbnek mind
Ferencsik (2004), mind pedig Fleischer et al (2004), akik egymás mellett, külön
kezelik az SKV-t és a KHV-t. Tehát az SKV nem a hatásokat vizsgálja, hanem a
stratégiát helyezi a középpontba. Péti (2005) a két SKV típust szemléleti és mód-
szertani szempontból közelíti meg. A hatás-irányultságú értékelést technocentrista
felfogású értékelésnek nevezi, amely magában hordozza a projekt szint ű hatásvizs-
gálat tulajdonságait. Az ökocentrikus irányzat figyelemre méltó elemének tartja az
úgynevezett analitikus SKV megközelítést, amely a tervezés környezetileg releváns,
ún. döntési ablakainak azonosítására fókuszál.
A fogalmi meghatározások tekintetében is tapasztalható egyfajta bizonytalanság,
nevezetesen, hogy a szakért ők mit értenek terv, illetve program (stratégia), vagyis
az SKV tárgya alatt. A hazai szakirodalom els ősorban a komplex, stratégiai jelleg ű
dokumentumokat tartja kívánatosnak SKV elemzés alá venni. Így a közlekedési fej-
lesztéseknél nem az útberuházásokra, hanem els ősorban a komplex stratégiára kíván-
ják helyezni a hangsúlyt (Fleischer et al 2004), míg — ahogy Ferencsik (2004) is jelzi
— bár tervnek nevezhet ő egy hulladékgazdálkodási vagy vízhasználati terv is, a terv
vagy program alatt — SKV vonatkozásában — projektek sorozatát célszer ű érteni.
Mind a mai napig vita van arról is, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatnak való-
jában mennyire kellene integráltnak lennie. Néhány szerz ő azt mondja, hogy a kör-
nyezeti értékelést a tervezés—döntés-el őkészítés—döntéshozás mechanizmusába kel-
lene integrálni, míg mások amellett érvelnek, hogy a környezeti értékelésnek el kell
különülnie ettől a folyamattól (Partidário—Voogd 2004).
Partidário és Voogd (2004) négyféle integrációs formát különböztet meg a kör-
nyezeti vizsgálattal és a tervezési-döntési folyamatával kapcsolatban:
- Az első a „teljes integráció", amikor is a környezeti faktorok és vonatkozások
szerves részét képezik a stratégiai döntésnek, annak létrejöttében aktív szere-
pet játszanak.
- A „környezeti keret integrációban" a környezeti faktorok és vonatkozások
ugyan formailag megvannak, szempontrendszerként jelen vannak, de értékelés
nem történik a tekintetben, hogy a program megvalósítása mekkora és milyen
irányú vélhető hatással lesz a környezetre.
- Az „egyidej ű értékelés"-kor a környezeti faktorok és vonatkozások számbavé-
tele, a környezeti értékelés szimultán történik a szakpolitika kialakításával.
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 A területi tervezés ... 61
- A „kapcsolt integrációnál" a környezeti értékelés csak azt követ ően történik,
miután a terv már elkészült, így az csak csatolmányként kerül a végs ő anyaghoz.
A szerzők szerint — és véleményünk szerint is — az els ő modell a kívánatos állapot,
ahol a környezeti értékelés a tervezési folyamat során valóban aktív, iteratív módon
hat a tervre, annak végkimenetelére, így maga a terv már olyan formában kerül a
végső döntést meghozók elé, amely számol a környezeti érdekekkel (ha az értéke-
lők jól végezték a munkájukat).
Az SKV konceptuális kerete
A stratégiai környezeti vizsgálatnak, hogy elérje célját és valóban ideálisnak le-
hessen tekinteni, az alábbiakban leírt elméleti keretbe kell(ene) illeszkednie.
A politika—terv—program—projekt szisztémában tehát az els ő háromra vonatkozik
a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), mint környezeti el őrejelzési módszer, míg a
negyedikre a környezeti hatásvizsgálat (KHV). A politika—terv—program egyfajta
hierarchiát is kifejez, azonban ezek definiálása nem ellentmondásmentes. Wood és
Djeddour (1991) az alábbiak szerint javasolja tisztázni a fogalmakat: A politika egy
inspirációja és útmutatása egy akciónak, a terv egy koordinált és id őben behatárolt
megnyilvánulása egy politika kezdeményezésének, míg a program projektek soro-
zatának a kifejez ődése egy meghatározott területen (Wood—Djeddour 1991, 3).
Általában elmondható, hogy négy érdekcsoportot, aktort lehet megkülönböztetni a
stratégiai környezeti vizsgálattal kapcsolatban. A tervez őt, aki a fejlesztési doku-
mentum elkészültéért felel ős. Lehet ez egy fejlesztési ügynökség vagy egy magán
vállalat, amely a tervet készíti valakinek a megbízásából. A kompetens hatóságot
(általában a kormány vagy kvázi kormányzati szerv), amely a tervek, programok,
politikák végrehajtásáért, a döntések meghozataláért felel ős. A kompetens hatóság,
valamint a tervez ő lehet egy és ugyanaz. Ilyen például az Egyesült Kírályságban a
Közlekedési Minisztérium, aki indítványozza az útfejlesztést, elkészíti a környezeti
vizsgálatot, valamint dönt arról, hogy a program mehet-e tovább. (Az egyébiránt
egy meglehetősen szerencsétlen szisztéma, amikor a tervez ő végzi a környezeti
vizsgálatot is.) A harmadik szerepl ő a környezetvédelmi hatóság(ok), amely konzul-
tál és információkat biztosít a környezeti vizsgálat lefolytatásához. A negyedik cso-
port pedig maga az érintett közösség, amely a társadalmi vita során kap lehet őséget
a terv esetleges módosítására (Wood Djeddour 1991). (A magyar gyakorlat — leg-
—
alábbis az operatív programok esetében — a környezeti vizsgálat tekintetében is kü-
lön társadalmi vitát biztosít, még az SKV tematikája tekintetében is.)
A tervezési folyamat a gyakorlatban azonban nem ilyen sarkos, hiszen az a már
korábban említett bürokratikus és politikai intézményrendszerbe integrálódik, egy
időben és térben meghatározott hatalmi struktúra része. Így a normák és szabályok,
valamint azok permanens változása a résztvev ők szerepeinek cserél ődéséhez, átfe-
déséhez vezethet, ezáltal a tervezési „stílusok" közötti határ is gyakran elmosódik.
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
62 Varjú Viktor TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
Ebben a rendszerben tehát a környezeti vizsgálat illeszkedésére a „tervezési stílus"
is hatással van (Faragó 2005).
Természetesen a stratégiai környezeti vizsgálatnak is megvannak a maga korlátai
mind procedurálisan, mind pedig technikailag. Ezt bizonyítja az is, hogy a különböz ő
országokban gyakran eltérő gyakorlatok alakultak ki az SKV-val kapcsolatban.
Egyrészt, habár számos esettanulmány és kézikönyv is megjelent már a témában,
máig nincs egységes, kialakult metódus az SKV-k készítésére vonatkozólag. A má-
sik oldalról számos adat és információ is nehézkesen áll rendelkezésre, jobbára a
tervbő l kifolyólag, hiszen egy átfogó politikai elképzelésnek általában nincsenek
meg a konkrét területi megnyilvánulásai, így az SKV-nak a területi dimenziója
gyakran hiányos (ami nem jelenti azt, hogy a környezeti vizsgálat nem tölti be a
szerepét). Folyamat oldalról maga a tervezés is gyakran homályos, érdekvezérelt,
nem-lineáris és meglehet ő sen komplex, így gyakran a környezeti vizsgálat nem
akkor készül, amikor az valóban a terv végs ő formájára is hathatna és ténylegesen
befolyásolhatná a döntéshozást (Thérivel—Partidário 1999).
A fentieknek megfelel ő en az egyes országok gyakorlata is eltér ő az SKV megva-
lósításának vonatkozásában. Így például az Egyesült Államokban a környezeti vizs-
gálat meglehetősen széles körű és terjedelmes, és a társadalmi konzultációt hangsú-
lyozza; a holland gyakorlat er ő sen kapcsolódik a döntéshozási hierarchiához; a
német SKV a mennyiségi értékelésre, valamint a földrajzi információs rendszerre
(GIS) helyezi a hangsúlyt; a brit környezeti vizsgálat pedig inkább kvalitatív és vi-
szonylag kis terjedelmű . Ezek a különbségek azonban számos egyéb más faktornak
köszönhetőek, nem pedig az SKV modelljéb ől és szabályozásából fakadnak
(Thérivel—Partidário 1999).
Az els ő, magyar tapasztalatok
Annak ellenére, hogy Magyarországon voltak már el őzményei a stratégiai kör-
nyezeti vizsgálatnak, az elmúlt években zajló tervezési folyamat nem mentes az
ellentmondásoktól. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a hozzá kapcsolódó ágazati
és regionális operatív programok stratégiai környezeti vizsgálata elkészült. Ahogy a
társadalmi vitákból látszott, a vizsgálat módszertana kevésbé, viszont maga a folya-
mat és annak elhúzódása meglehet ősen ellentmondásos megítélés ű . Az eddigi tapasz-
talatok arra mutatnak rá, hogy a környezeti szempontok érvényesítése a tervezési fo-
lyamatban nem pusztán a jogi szabályozáson, a tervezési módszertanon, hanem a dön-
tési mechanizmuson, a szerepl őkön és a szerepl ők tudásán is múlik. A fenti folyama-
tok kutatását és elemzését a G-FORS Z elnevezésű kutatás során végeztük, így az el ő-
zetes eredmények alapján számos megfontolás megfogalmazható.
Ahogy a kutatás eddigi eredményei mutatják, az átfogó területfejlesztési progra-
mokban a törekvések a döntés-irányultságú környezeti vizsgálat irányába mozdul-
nak el. A környezeti vizsgálatot végz ők, valamint a tervez ők elsődleges célja az
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 A területi tervezés ... 63
volt, hogy maga a stratégia tartalmazza a környezeti érdekeket, ne pedig azok hatá-
sának értékelése és a visszacsatolás történjen meg. Ennek egyik legfőbb oka éppen
a tervek átfogó jellege volt. Ezek a fejlesztési programok ugyanis még jellemz ően
nem konkrét beruházásokat tartalmaznak, így azok konkrét hatását is nehéz megbe-
csülni. A cél tehát inkább az, hogy az átfogó területfejlesztési tervek során olyan
környezeti vizsgálat történjen, amely az ilyen típusú átfogó fejlesztési programok
jellegét befolyásolja környezetvédelmi szempontból.
Ha folyamatoldalról vizsgáljuk az eddígí országos szint ű tapasztalatokat, akkor
azt mondhatjuk, hogy a kép nem ennyire pozitív. Kétségtelen, hogy a jelenlegi ter-
vezési periódus (2007-2013) volt az els ő, ahol nagy volumenben történtek környe-
zeti vizsgálatok. Így a részbeni tapasztalatlanságnak is betudhatóak a felmerül ő
ellentmondások, azonban a kutatás azt is mutatja, hogy ebben szerepe van a magyar
túlzott bürokratikus intézményi rendszernek, valamint annak is, hogy a szakpoliti-
kai elképzelések és a tervezés ugyan párhuzamosan, de gyakran különállóan, nem
integrált módon történik.
A kutatás előzetes eredményeib ől leszűrhető, hogy elsősorban a bürokratikus ne-
hézségek miatt néhány környezeti vizsgálat készítése során csak (a Partidário—Voogd
[2004] elmélet szerinti) „kapcsolt integráció" valósult meg. Ugyanis el őfordult az,
hogy a fejlesztési terv készítése már lezárult, azonban a környezeti értékelés még „ja-
vában zajlott" (erre utalnak az interjúalanyokon kívül a tervezési dokumentumok dá-
tumai is). Mivel ekkor már nincs lehetőség arra, hogy a környezeti vizsgálatban meg-
fogalmazottak érvényesüljenek a tervben, az SKV csak egy, a jogszabályi kritériu-
moknak ugyan megfelelő, kötelező csatolmánya a területfejlesztési tervnek.
Egy másik kutatásban megpróbáltuk feltárni azt, hogy helyi szinten a törvény ha-
tályba lépése óta milyen tapasztalatok sz űrhetők le a környezeti vizsgálat alkalma-
zásában a helyi területfejlesztési törekvésekkel kapcsolatban. Bár a kutatás még
zajlik, az első eredmények azt sugallják, hogy a probléma teljesen más megközelí-
tést igényel. Egyrészt eddigi kutatásunkból az látszik, hogy a helyi önkormányzatok
2005. január 1-jét követő településfejlesztési elképzeléseik (településrendezési terv,
településfejlesztési koncepció stb.) során jellemz ően nem alkalmazták a környezeti
vizsgálatot. Ez főként azért történhetett, mert nem volt ismert számukra az, hogy
környezeti értékelést kell végezni ezekre a tervekre, valamint — részben — azok az
önkormányzatok véleménye szerint a környezetre nincsenek olyan nagy hatással.
Mindazonáltal, ha a jöv őben végeznének is ilyen környezeti értékelést, annak hasz-
nosságát kevésbé látják meggy őzőnek, mint inkább azt a tényt, hogy az adott ön-
kormányzatra ez az értékelés újabb anyagi terhet ró.
Itt jegyzendő meg azonban, hogy sem a magyar jogszabály, különösen igaz pedig
ez az uniós irányelvre, nem szabályozza le azt, hogy pontosan milyen mérték ű fej-
lesztésekhez szükséges SKV-t végezni. Így a magyar jogszabály nem kötelezi a
kidolgozókat a település egy részére készül ő szabályozási tervnél SKV készítésére,
illetve — bár magyar keretek között jóval sz űkebben, mint az uniós irányelvnél —
némi mozgásteret is ad a kidolgozónak a tekintetben, hogy meghatározza azt, hogy
az adott tervnek mekkora a várható környezeti hatása. Erre a „szabad mozgástérre"
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
64 Varjú Viktor TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
hivatkozva azonban az önkormányzatoknak lehet őségük lehet arra, hogy kisebb
módosításoknál elkerüljék a környezeti vizsgálat kötelezettségét (hivatkozva arra az
egyébként jogos, de ahogy a fentiekb ő l kiderülhetett, nem releváns felvetésre, mely
szerint a környezethasználatot jelent ő tevékenységek vagy létesítmények úgyis ha-
tósági engedélyezési kötelezettséggel bírnak).
Összegzés
Ahogy a szakirodalom is megfogalmazza: „A területfejlesztés komplex tevékeny-
ség, melynek fő feladata az elmaradott térségek kialakulásának megel őzése, a fejlet-
lenebb térségek fejl ő dési potenciáljának kisugároztatása. Célja a helyi és térségi,
társadalmi partnerségen alapuló gazdaságfejlesztési folyamatok beindítása, támoga-
tása." (László—Magay 2005, 56) Ahhoz azonban, hogy a területfejlesztés valóban
elérje fenti célját, arra is szükség van, hogy a komplexitásba beletartozzon a straté-
giai környezeti vizsgálat, amely nem kötelez ő csatolmánya kell, hogy legyen a terv-
dokumentumoknak, hanem a tervezés során kellene érvényesülnie. A területfejlesz-
tési szakembereknek, valamint a kidolgozóknak és a tervez őknek tehát arra kell
törekedniük, hogy a környezeti vizsgálat a tervezési folyamat része legyen, és a
célok meghatározásakor a tervdokumentumba csak olyan fejlesztések kerüljenek,
amelyek a környezetvédelmi érdekekkel összhangban állnak.
Bár a stratégiai környezeti vizsgálatban jellegénél fogva sokszor nehezen fogható
meg a térszemlélet — (els ő sorban az átfogó fejlesztési elképzeléseknél) mivel a ter-
vek, programok, koncepciók regionális, területi lehatárolása (a beruházások pontos
helyszínének kijelölése) a tervezés ezen fázisában nehezen meghatározható, vagy
csak valószínűsíthető —, ennek ellenére fontos, hogy a szakért ők hangsúlyt helyez-
zenek a területi szemlélet érvényesítésére is, legalább a tekintetben, hogy a valószí-
nűsíthető helyszíneken, vagy regionális tervekben számbavételre kerüljenek a helyi,
területi sajátosságok, vagy legalább elvi szinten ki lehessen dolgozni a negatív hatá-
sok elkerülésének, a pozitívak fokozásának módjait.
Jegyzetek
A vitát lásd: https://www.smartportal.huirespect/index.php [cit. 2007.12.01]
2
Governance for Sustainability (G-FORS) nemzetközi projekt — EU 6. Keretprogram 7. prioritás.
A magyar partner kutatásvezet ője Prof. Pálné Dr. Kovács Ilona DSc., az MTA RKK DTI igazgatója.
www.g-fors.eu
Varjú Viktor : A területi tervezés legújabb környezetértékelési metódusa - A stratégiai környezeti
vizsgálat integrációja a döntéshozásba. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 55-65. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 A területi tervezés ... 65
Irodalom
2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról. Budapest.
Barrow, C.J. (1997) Environmental and Social Impact Assessment. Arnold, London.
DIRECTIVE 2001/42/EC OF THE EUROPEAN PARLAMENT AND OF TI-IE COUNCIL of 27 June
2001 on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment. Brussels.
Faragó L. (2005) A jövőalkotás társadalomtechnikája. Dialóg Campus Kiadó, Pécs—Budapest.
Fleischer T.—Magyar E.—Tombácz E.—Zsikla Gy. (2004) Gondolatok a közlekedés-fejlesztési programok
stratégiai környezeti vizsgálatáról. — ÖKO. 1-2. 56-66. o.
Ferencsik I. (2004) Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) — az alapok. — Falu—Város—Régió. 6. 51-55. o.
László M.—Magay M. (2005) A terület- és településfejlesztés szervezeti és intézményi rendszere. — Pap N.—
Tóth J. (szerk.) Terület- és Településfejlesztés I. Alexandra Kiadó, Pécs. 27-68. o.
Lomborg, B. (2001) The Skeptical Environmentalist. Cambridge University Press, Cambridge.
Pálné Kovács I. (2005) Közigazgatási reformok, uniós tagság, regionalizmus. — Pálné Kovács I. (szerk.)
Regionális reformok Európában. Timp Kft., Budapest. 9-42. o.
Partidário, M.—Voogd, H. (2004) An Endeavour at Integration in Environmental Analysis and Planning.
Miller, M.—De Roo, G. (eds.) Integrating City Planning and Environmental Improvement.
Practicable Strategies for Sustainable Urban Development. Ashgate, Aldershot. 285-294. o.
Péti M. (2005) A stratégiai környezeti vizsgálat a fenntartható (területi) tervezés szolgálatában. — Falu-
Város—Régió. 3-4. 43-56. o.
Szilvácsku Zs. (2003) Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban. Vitaregnat Bt.,
Budapest.
Szirmai V. (1999)A környezeti érdekek Magyarországon. Pallas Stúdió, Budapest.
Thérivel, R.—Partidário, M. (1999) The Practice of Strategic Environmental Assessment. Earthscan,
London.
Tombácz E.—Magyar E.—Mozsgai K. (2003) Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Egy lehetséges módszertan
a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához.
http://www.rec.hu/skv/doc/SKVJelentes.pdf (Letöltve: 2007.10.31.)
Wood, C.—Djeddour, M. (1991) Strategic Environmental Assessment: EA of Policies, Plans and Pro-
grammes. — The Impact Assessment Bulletin. 1. 3-22. o.
THE LATEST ENVIRONMENTAL ASSESSMENT METHOD
IN LAND-USE PLANNING - STRATEGIC ENVIRONMENTAL
ASSESSMENT (SEA) INTEGRATION IN DECISION-MAKING
VIKTOR VARJÚ
The idea of "sustainable development" becoming widespread has resulted in the desira
bility of using previous environmental evaluation of investments and as well as plans. Since
the redistribution (subsidies) system of the EU Structural Funds resulted in greater and
greater projects and plans, the role of evaluation has increased. For the safekeeping of the
natural environment, the European Community introduced the Environmental Impact
Assessment (85/337/EC). This assessment "only" concerned to concrete building projects in
order to reveal the dangers of investments to the nature. Later on, extending the Assessment
and using the practice of some developed countries, the EU introduced the Strategic
Environmental Assessment (SEA) in its Directive 2001/42/EC.
The SEA is not just an environmental methodology but should be an integrated, iterative
element of the plarming and decision-making process in order to achieve the aim of sustain-
able development. The article presents the different types of integrating levels and the modes
of environmental evaluation on the conceptualisation based. Some basic statements and ex-
perience can also available in this paper, showing the latest problems and questions of the
introduction of SEA in Hungary.