Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 115
SZUBURBANIZÁCIÓ ÉS VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ:
ÁTALAKULÓ PÁRTVÁLASZTÁS
BUDAPEST TÉRSÉGÉBEN
(Suburbanisation and Electoral Geography:
Changing Party Preferences in the Area of Budapest)
JANKÓ FERENC — KOMORNOKI MIHÁLY
Kulcsszavak:
szuburbanizáció választási földrajz Budapest agglomeráció Pest megye
Tanulmányunkban Budapest térségében statisztikai módszereket felhasználva vizsgáltuk meg az egyes
nyugati példákban tapasztalható központ-bal, szuburbia-jobb pártpreferencia-modell érvényességét,
amelyet több területi és módszertani közelítés után elvetettünk. Az eltér ő hazai fejlődés oka abban lehet,
hogy a magyarországi jobb és bal oldali pártok, s különösen az SZDSZ, a nyugati demokráciák pártjaitól
eltérő szavazóbázissal rendelkeznek, ami a hazai párttörténelemben a rövid, ám viharos rendszerváltás
utáni időszakban gyökeredzik. Másfel ől arra is utalást kaptunk, hogy a magyar szuburbanizációs folya-
mattal jelenleg az egykori rurális terek, az agglomerációs települések erős átalakítása folyik, azaz a
szuburbán zónákban nem érvényesül a szomszédsági hatás, hanem a kiköltöz ők a magukkal hozott politi-
kai mintákat őrzik meg. Lehetséges azonban, hogy e tendencia id ővel átbillen, s a pártrendszer stabilizá-
lódása, a párt-ideológiai paletta letisztulása esetén Magyarországon is kialakul a helyi társadalmak
politikai szembenállása a központi város és környezete között.
Bevezetés
A budapesti szuburbanizáció már számos folyóiratcikk, könyv témája volt, lakos-
sági, gazdasági vetületben egyaránt, ennek révén meglehet ősen jól ismerjük már
dinamikáját, mozgatórugóit, területi sajátosságait, a résztvev ők összetételét, hatását
a közlekedési rendszerekre, a természeti környezetre, területfelhasználásra. Némely
vetületben az érintett településekre, ill. a helyi társadalomra gyakorolt hatásokat is
bemutatták már, azonban konkrétan a szuburbanizációban részt vev ő települések
választói magatartásának esetleges módosulása még igen kevéssé vizsgált terület
hazánkban. Számos tanulmánykötet, politikai atlasz elemzi Magyarország választási
földrajzi tagolódását, és sokan rámutattak már a pártok területi beágyazódásának
viszonylagos stabilitására (pl. Kovács Z. 2000; 2001; Hubai 2001; legújabban Mé-
száros et al. 2007).
A szuburbanizációs folyamatok politikai földrajzi következményei egyes részté-
mákban jobban ismertek, hiszen igen fontos problémakör a központi település, jelen
esetben Budapest és a szuburbán települések közötti közigazgatás-szervezési vi-
szony, s ezen belül a városrégió finanszírozása (Dövényi—Kovács Z 1999; Perger
1999; Kovács R. 2007). Egészen pontosan már választás-földrajzi kérdés az, —
amely szintén ismert a hazai kutatók, s őt a közvélemény egy része el őtt is —, hogy
az 1990 óta változatlan beosztású választókerületekben a migrációs és a demográfiai
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
116 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
folyamatok területi sajátosságai miatt a politikai képviseletben egyenl őtlenségek
alakultak ki. A rendszerváltozás óta a képviselet szempontjából meglehet ősen
aránytalanná vált az eredetileg sem teljesen arányos választókerületi beosztás, mind
a területi, mind az egyéni mandátumok számát tekintve Budapest felül-, Pest megye
pedig alulreprezentált lett. Nem véletlenül, hiszen a választásra jogosultak száma
1990 és 2006 között Budapesten 1 millió 518 ezerr ől 1 millió 379 ezerre csökkent,
miközben Pest megyében 707 ezerr ől 900 ezer fölé n őtt számuk, ám a két területen
kiosztható mandátumok száma változatlan maradt.
Tanulmányunk tárgya a fent már megemlített konfliktushoz köt ődik. A szuburbán
településeken az „ őslakosok" és az újonnan érkez ők között ellentét merülhet fel, a
„térért folytatott harc" megnyilvánulhat a településen belüli szegregációs problé-
mákban, de politikai konfliktusokban is, hiszen az is el őfordulhat, hogy egy tő sgyö-
keres és egy beköltöz ő vetélkedik a polgármesteri székért, vagy a képvisel ői
helyért, azaz a helyi elit is átalakul (Dövényi—Kovács Z. 1999). Ennek fényében
nem jelentéktelen kérdés, hogy vajon megváltozott-e, s ha igen, hogyan a politikai
pártpreferencia a budapesti agglomerációban, és ez mennyiben hozható összefüg-
gésbe a települések szuburbanizációban való részvételével, illetve annak mértéké-
vel. Tanulmányunk választásföldrajzi kérdése túlmutat a téma tudományos érdekes-
ségén, hiszen a városrégió politikai arculatának alakulása, annak kormányzása szem-
pontjából nem sokadrangú probléma. Hiszen jól ismert a múltból, hogy az egyébként
inkább konzervatív beállítottságú és vezetés ű főváros sokáig azért ódzkodott Nagy-
Budapest létrehozásától, mert a többségében munkások által lakott el ővárosok és fal-
vak integrálásával felborultak volna az addigi politikai er őviszonyok (Perger 1999).
Közismert, hogy fővárosunk politikai irányultsága baloldali és liberális, és ezért az
utóbbi választások kulcsterülete is volt egyben. Ebb ől kiindulva vizsgálataink legele-
jén azt vártuk, hogy az er ősebben szuburbanizálódó, illetve a városiasabb települése-
ken ezek a pártok növelték támogatottságukat, de feltételeztük azt is, hogy esetleg a
szintén városi szavazóbázisú MIÉP is növelte erejét az agglomerációban. Vagyis azt
reméltük, hogy a szuburbanizáció foka, min ősége és a pártszimpátia átalakulása, és
annak markáns vagy kevésbé markáns volta között összefüggés mutatható ki.
A témához kapcsolódó els ő hazai tanulmányok tudomásunk szerint Horváth
(2004; 2005) tollából származnak, aki a szuburbanizációnak az Európai Parlamenti
választás eredményeire gyakorolt hatását vizsgálta az agglomerációban, egyszer ű
módszerekre alapozva, a népességnövekedés, a végzettség, illetve a választási rész-
vétel és a különböz ő pártok eredménye közötti összefüggést kutatva. Kimutatása
szerint a jobb oldali pártok a nagyobb népességnövekmény ű és magasabb diplomás
arányú szektorokban, ill. településeken jobb eredményeket értek el, ami hipotézi-
sünkkel némileg ellentétes következtetés.
Természetesen figyelembe kell venni, hogy a főváros körüli települések népességi
növekménye nem csak a budapestiek kiköltözéséb ől származik, arányuk kb. 60%.
Másfelől az is közismert, hogy területileg differenciált, szektorálisan eltér ő intenzi-
tású, jellegű folyamat, azaz legintenzívebb a budai oldalon, a nyugati és az északi
szektorokban, míg a délkeleti részekbe kevésbé módos rétegek költöznek inkább
(Beluszky 1999; Dövényi—Kovács Z. 1999).
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 • 4 Gyors ténykép 117
Ó1 Q
s
rin
0
\\
orlásikülönbözet
z
\s .44
s
ff
O
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
118 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
Vizsgálati terület, adatok
Vizsgálatainkhoz szükséges adatainkat Pest megye településeire gy űjtöttük, s a
hatályos lehatárolás szerinti agglomerációt és a maradék Pest megyei településeket
különítettük el egy csoportba a vizsgálatok egyes eseteiben. A vizsgált id őinterval-
lumban bekövetkezett közigazgatás-szervezési változások miatt az újabb adatokat is
az 1990-es időpontban fennállt településállományra konvertáltuk.'
Vizsgálatainkhoz egyfel ől településsoros, pártlistás választási eredményeket hasz-
náltunk fel az 1990 és 2006 közötti öt választási id őpontra. Ahhoz, hogy az egyes
pártokra adott szavazatok, illetve szavazati arányok id őben is összehasonlíthatók
legyenek, s az egymással való összevetés is még inkább biztosítva legyen, a listás
szavazatarányokat az országos átlag százalékában fejeztük ki. Ily módon az adatso-
rokból nem a győztes vagy éppen a vesztes, hanem a felül- vagy alulreprezentált
párt eredménye tűnik ki, jelezve annak kimagasló támogatottságát, illetve szavazó-
bázisának hiányát. Ezzel az adat-transzformációval, végeredményben standardizá-
lással, ki lehetett sz űrni az egyes pártok aktuális támogatottságából ered ő eltérése-
ket. A választási adatokhoz dinamikus és statikus társadalomstatisztikai adatokat
rendeltünk, ezek többsége a KSH 2001-es népszámlálásából, továbbá a T-STAR, a
TEIR nyilvános adatbázisából származik (1. táblázat).2
A téma kutatásának nemzetközi el őzményei
A városközpontok és agglomerációk választásföldrajzi elkülönülése az USA-ban
már a II. világháború után kutatott témává vált, s számos könyv és folyóiratcikk a
szuburbiák jobbra, a központ balra tolódásáról számolt be, bár voltak tanulmányok,
amelyek régi, bels ő agglomerációs települések esetében is a baloldali pártok térnye-
réséről írtak. A tendenciák regisztrálásán túl egyik visszatér ő kérdéssé vált, hogy mi
okozza a politikai polarizációt. Van-e szerepe a városközpontitól eltér ő szuburbán
társadalmi összetételnek, a szuburbiák „polgárosulásának", a jobboldali szavazók
szelektív kivándorlásának, vagy éppen a szomszédsági hatásnak köszönhet ő mind-
ez? Lehetséges-e, hogy az eltér ő életforma, a fogyasztási szokásokban, közlekedés-
ben és a lakáspiacon megfigyelhet ő individuális-kollektív törésvonal eltérő politi-
kai-ideológiai fejl ődéssel jár? A későbbi vizsgálatok, amelyek közül jó néhány
egyén szintű adatbázison tesztelte a szomszédsági hatásokat, meger ősítették a korábbi
feltevéseket, miszerint a választópolgárok szavazata sokkalta jobban függ a térbeli
helyzetüktől, mint a társadalmi tagozódásuktól. S őt, az USA-ban és Kanadában a
szuburbanizáció úgy hozott hasonló politikai változásokat a városrégiókban, hogy
utóbbi országban hiányzik a belső városrészek gettósodásának, a városrégiók politikai
szembenállásának problémája (Cox 1968; Johnston—Pattie et al. 2001; De
Maesschalck—Loopmans 2003; Johnston—Jones et al. 2004; Walks 2004; 2005; 2006).
Az egyesült királysági viszonyok között el őször Cox (1968) végzett vizsgálatot és
az amerikai folyamatok meglétét igazolta a londoni városrégióban is. Évtizedekkel
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 119
később Walks (2005) árnyalta a szigetországi képet: a jobbra tolódást a küls ő
szuburbiákban igazolta kétséget kizáróan, míg a régebbi, bels ő szuburbán zónában a
baloldali pártok változó mértékű sikerét mutatta ki, s így a bels ő gyűrű szerepét a mérleg
nyelveként interpretálta. Ám a központ—periféria politikai polarizáció nem csak a vá-
lasztói magatartásban érhet ő tetten, hanem a politikai pártok éles elkülönülésében is
(Agnew et al. 2002; De Maesschalck—Loopmans 2003; De Maesschalck 2004).
Politikai háttér
Az elemzésbe bevont pártok szavazóbázisának részletes ismertetésére terjedelmi
okok miatt nincs mód, azonban a pártpreferenciák és a választók lakóhelye (Buda-
pest, városok, falvak) közötti általános összefiiggések bemutatását szükségesnek
tartjuk a tanulmány eredményeinek megfelel ő értelmezéséhez.
Az MDF támogatottságának településtípusonkénti megoszlása a vizsgált id őszak
egészében kiegyenlítettnek mondható, azzal, hogy legtöbb támogatója a vidéki vá-
rosok közül került ki. Amilyen nagy a MIÉP és az SZDSZ közötti távolság ideoló-
giai értelemben, oly annyira hasonlóak abban, hogy szavazataik jelent ős többségét
városi térségekben, els ősorban a fővárosban gyűjtik össze. A szabaddemokraták
fővárosi befolyása közismert, a liberális párt urbánus jellege 2002 és 2006 között is
növekvő tendenciát mutatott (Karácsony 2006). Az SZDSZ-hez hasonlóan a MIÉP
szavazóbázisa is főként Budapestre és Pest megyére koncentrálódik. A lakóhely
szerinti megoszlás másik pólusát az FKGP képezi, melynek szavazóbázisa mind
településtípus szerint, mind pedig regionálisan jól körülhatárolható. Választási
eredményük országos átlagához viszonyítva meglehet ősen rossz eredményt értek el
a fővárosban, illetve a nagyobb városokban, ellenben átlagon felül szerepeltek a
falusias agrárterületeken, kiváltképp a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon (Szarvas—
Tóth 2003). Az MSZP támogatottsága az 1990. évi választások esetében az átlagos-
nál nagyobb volt a fővárosban, ezt követ ően azonban kiegyenlítődött, településtípu-
sonként viszonylag azonos mérték ű támogatásban részesült. A Fidesz szavazatokat
az 1990-es évek elején némileg magyarázta a városi lakóhely, a párt ideológiai vál-
tásával párhuzamosan azonban egyre inkább jobb eredményeket ért el a községek-
ben (Körösényi 1998; Kovács Z. 2000; 2001).
A szavazóbázisok jellemzése során mindenképpen figyelembe kell venni a pártok
támogatottságának nagyarányú változását is, amely hatással van a szavazótáborok
összetételére. A szavazatok jelent ős mértékű növekedése „néppártibb" szavazótá-
borhoz, a szavazóbázis karakterességének mérsékl ődéséhez vezethet (pl. MDF
1990, MSZP 1994).
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
120 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s 4
A pártok támogatottságának változása Budapesten és Pest megyében
Az alapproblémát el őször aggregált területi szinten vizsgáljuk meg. A hivatalos
választási eredményekb ől látszik már, hogy a FIDESZ az els ő választást kivéve
mindig átlag alatt teljesített Budapesten, az agglomerációban már jobban, de legin-
kább a megye agglomeráció nélküli részében. Az MSZP az utóbbi néhány válasz-
táskor éppen ellenkez őleg, a fővárosban volt erősebb, a többi területi relációban már
gyengébb. Az is közismert, hogy az MDF és az SZDSZ nagyrészt budapesti ered-
ményének köszönhette a 2006-os parlamentbe jutást. Egymáshoz viszonyítva a pár-
tokat megállapíthatjuk, hogy a fővárosban 1990-ben szoros eredménnyel, de az
MDF végzett az SZDSZ el őtt, 1994 óta pedig MSZP gy őzelem született. Az agglo-
merációban az els ő voksolás idején az MDF, s utána ugyancsak végig az MSZP
végzett az els ő helyen, ám sokkal élesebb volt a küzdelem a FIDESZ-szel, különö-
sen 1998-ban. Pest megyének az agglomeráción kívül es ő részében jelentős MDF
siker született az SZDSZ ellenében (bár az FKGP is er ős volt), majd a kilencvenes
évek másik két szavazásán a baloldal, a 2000-es évek választásain pedig újra a
jobboldal győzedelmeskedett (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A pártok listás választási eredményei, 1990-2006 (%)
(Election Results of Party Lists, 1990-2006)
1990 1994 1998 2002 2006 1990 1994 1998 2002 2006
11,5 6,2 26,5 31,6 35,1 Budapest 28,4 14,9 3,7 5,3
N 10,8 7,0 28,2 38,5 40,0 Agglomeráció 26,8 12,0 3,7 5,4
8,4 7,0 26,7 45,9 46,2 Pest-Aggi. 24,9 12,0 3,6 4,8
9,8 7,0 27,7 41,0 42,1 Pest megye 26,6 12,0 3,7 5,2
9,0 7,0 29,5 41,1 42,0 Országos 24,7 11,7 2,8 5,0
12,9 35,2 33,1 44,1 43,8 Budapest 27,2 20,8 11,0 9,6 12,3
8,9 30,0 29,1 40,6 41,5 Agglomeráció 24,1 22,0 10,1 7,8 9,0
9,2 29,6 29,2 39,6 41,1 Pest-Aggl. 19,9 18,5 6,6 4,4 4,3 1Z)
C) v)
9,0 29,9 29,1 40,3 41,3 Pest megye 22,5 20,7 8,9 6,6 7,4
10,9 33,0 32,9 42,1 43,2 Országos 21,4 19,7 7,6 5,6 6,5
Forrás: valasztas.hu , vokscentrum.hu alapján saját számítás.
Az egyes pártok területegységek közötti er őviszonyait, illetve mérlegét jól illuszt-
rálja a Walks (2005) által központ-szuburbia egyensúlyi indexnek (city-suburban
balance) nevezett mutató, amelyet a pártok adott területen kapott szavazatarányai-
nak hányadosából kapunk meg (1-2. ábra). A két ábra összevetéséb ől látható, hogy
a legkiegyenlítettebb párt az MSZP, amelynek korábbi Budapest-koncentráltsága
sokat oldódott. Az SZDSZ viszont mindkét relációban éles koncetrálódáson ment
keresztül. A FIDESZ esetében pedig mind a „Budapest-agglomeráció", mind az
„agglomeráció-Pest megye" mérleg az utóbbiak javára billent át.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 121
1. ÁBRA
A FIDESZ, az MSZP és az SZDSZ területi mérlege (Budapest-Agglomeráció)
(Regional Balance of FIDESZ, MSZP and SZDSZ [Budapest-AgglomerationD
—. • Fides-
zi
—*— Mszp
—e—Szdsz
91 3 ¥J8W01 66y
.
1990 1994 1998 2002 2006
Forrás: Saját szerkesztés.
Az egyes pártok eredményét az országos átlaghoz viszonyítva a 3. táblázatot kap-
juk, amely alapján a pártok relatív támogatottságának id őbeli változását figyelhetjük
meg. A FIDESZ ingadozó teljesítményt mutatott a vizsgált régiókban, egyértelm ű
tendencia nem rajzolódik ki. Az FKGP 1998-ig minden területen növelni tudta tá-
mogatottságát, arányaiban legkevésbé az agglomerációban, amellett, hogy mind a
négy voksolás idején magasan átlag felett teljesített Pest megye agglomeráció nél-
küli felében, míg a budapesti városrégióban mélyen az országos eredményei alatt
maradt. A MIÉP 1994-es indulásakor a leginkább főváros-központú pártnak bizo-
nyult, majd szavazóbázisának folyamatos eróziója révén 2006-ra támogatottsága
nivellálódott. Az MDF-et illet ő tendenciák a 2002-es hiátus miatt nehezen láthatók.
Annyi azonban bizonyos, hogy 1994-ig a fővárosban növelte támogatottságának
arányát, s 1998-ra a jelent ős növekedés mellett térségi kiegyenlít ődés ment végbe.
A legutóbbi választás idejére viszont amellett, hogy relatív támogatottsága az or-
szágos átlag köré esett, a fővárost övez ő szuburbán gyűrűben vált er ősebbé.
A FIDESZ-hez hasonlóan az MSZP esetében sem látható világos tendencia, ez úgy
tűnik a nagy pártok sajátja. Ezzel szemben viszont az SZDSZ 2006-ra — az 1-2.
ábráknak megfelelően — jelentősen növelte relatív támogatottságát a fővárosban, és
némiképp kisebb mértékben az azt övez ő agglomerációban, mialatt a megye mara-
dék részében fokozatosan vesztett erejéb ől.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
122 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
2. ÁBRA
A FIDESZ, az MSZP és az SZDSZ területi mérlege
(Agglomeráció-Pest megye agglomeráció nélkül)
(Regional Balance of FIDESZ, MSZP and SZDSZ
[Agglomeration-County Pest without AgglomerationJ)
9!0?.10 W 01 136V
155V-a A6aw fisad
1990 1994 1998 2002 2006
Forrás: Saját szerkesztés.
A pártok 3. táblázatban található értékeit egymással osztva a 3-4. ábrán látható
diagrammokat kaptuk, amelyek az egymás közötti er őviszonyokat illusztrálják. 3
3. ábrán látható, hogy a FIDESZ relatíve 1998-ig volt er ősebb az agglomeráció- A
ban, az utóbbi két választásra viszont átbillent a mérleg az MSZP javára. A FIDESZ
támogatottságát a liberális párt eredményéhez mérve egy kinyíló ollót láthatunk.
1990-ben, amikor még a FIDESZ is liberálisnak számított, még „budapestibb" párt-
nak lehetett mondani az SZDSZ-nél. 2002-re viszont a budapesti városrégió, azaz a
főváros és agglomerációja egyre inkább a szabad demokratákat támogatta (2006-ra
stagnálás figyelhető meg), míg vidéken, azaz a megye küls ő részében a FIDESZ
oldalára billent át a mérleg (4. ábra).
Vagyis, bár a FIDESZ támogatottsága a központtól kifelé növekszik, az agglome-
rációban még átlag alatt marad, ahol sokkal jobban növelte pozícióját az MSZP és
különösen a szabad demokraták pártja — viszont míg az SZDSZ a f ővárosban
méginkább erősödött, addig az MSZP eredményei nivellálódtak a területi szintek
között. A FIDESZ egyre inkább rurális párt benyomását kelti, s ezzel a 2002-ig
felszínen lévő FKGP-hez vált hasonlatossá. Az MDF is inkább urbánus pártnak
mutatkozik, csakúgy, mint a radikális jobboldalt képvisel ő MIÉP, bár utóbbi párt
„főváros-centrikussága" a választási kudarcok révén 2006-ra elolvadt.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 123
3. TÁBLÁZAT
A pártok listás választási eredményei az országos átlag százalékában, 1990-2006
(Election Results of Party Lists in Percentage of Country Average, 1990-2006)
1990 1994 1998 2002 2006 1990 1994 1998 2002 2006
128,8 87,6 90,0 76,9 83,5
Budapest 43,3 52,1 65,2 35,8
N Agglome-
C/) 120,2 99,7 95,7 93,8 95,1 92,2 94,9 97,5 69,0
ráció
93,9 100,3 90,4 111,6 109,9 Pest-Aggi. 135,1 131,9 150,4 135,0
110,0 99,9 93,9 99,9 100,1 Pest megye 108,9 109,0 116,1 91,7
226,0 161,6 159,3 131,9 Budapest 114,9 127,3 131,1 105,1
Agglome-
185,7 156,9 142,7 135,5 ,., 108,4 102,2 132,8 107,2 4
racio
110,9 116,8 104,3 130,6 Pest-Aggi. 100,8 102,3 127,2 95,3
157,3 142,8 129,5 133,9 Pest megye 107,8 102,3 130,8 103,2
118,5 106,5 100,6 104,9 101,3 Budapest 126,9 105,2 145,7 171,4 188,9
a., Aggl ome-
ó
N 81,2 91,1 88,3 96,6 96,0 112,9 111,5 133,9 140,4 138,6 c )
N
ráci
c) v)
84,9 89,8 88,8 94,1 95,1 Pest-Aggi. 93,0 93,9 87,1 79,1 65,8 N
82,7 90,6 88,5 95,8 95,7 Pest megye 105,1 104,8 117,5 119,3 114,2
Forrás: valasztas.hu, vokscentrum.hu alapján saját számítás.
3. ÁBRA
A FIDESZ és az MSZP országos átlaghoz viszonyított eredményeinek hányadosa
(Ratio of Election Results of FIDESZ and MSZP Compared to Country Average)
2,5
-s-Budapest 1
-• • Agglomeráció
- • Pest-A . N
2,0 -
1,5 -
•s•s- -
.• •
...
1, 0 - •••••
0,5 -
0,0
1990 1994 1998 2002 2006
Forrás: Saját szerkesztés.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
124 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
4. ÁBRA
A FIDESZ és az SZDSZ országos átlaghoz viszonyított eredményeinek hányadosa
(Ratio of Election Results of FIDESZ and SZDSZ Compared to Country Average)
2,5
—E— Budapest
m
—4 • Agglomeráció
- • Pest-A !
2,0
1,5
- . .
1,0
•
0,5
0
N
cn
N
0,0
1990 1994 1998 2002 2006
Forrás: Saját szerkesztés.
Eltérő települési pályák a politikai térben
A választói magatartás területi szerkezetének stabilitását korrelációszámítással
vizsgáltuk meg, azaz a pártok egyes években elért eredményeinek együttmozgását
tanulmányoztuk (4. táblázat). Az adatok a FIDESZ esetében jól jelzik a párt arcu-
latváltozását, ugyanis az 1990-es eredmények mindegyik másik év adatával nagyon
alacsony összefüggést mutatnak. A legutóbbi választás is csak a 2002-es struktúrával
azonos, az 1998-as választások adatsorával már csak közepes er ősségű az összefüg-
gés. De a többi jobboldali párt korrelációs adatai is arra mutatnak rá, hogy a mai
struktúrák csak részben fedik le a korábbiakat. További érdekesség, hogy az MDF
1990-es adatsora a FIDESZ egyetlen eredménysorával sem mutatott összefiiggést, a
korrelációs együttható minden év esetében 0,1 alatt maradt, s őt többnyire negatív volt.
Az SZDSZ és az MSZP esetében viszont számottev ően nagyobb fokú stabilitásról
beszélhetünk, a baloldali párt 2006-os adatsora még az 1994-essel is 0,6 feletti korre-
lációt produkált. Ám összességében az adatok a pártok területi beágyazódásának vi-
szonylagos instabilitását jelzik; a legutóbbi két választás id őpontja között viszont már
egy potenciális stabilizálódási folyamatnak lehetünk szemtanúi (Karácsony 2006).4
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 125
4. TÁBLÁZAT
A pártok országos átlaghoz viszonyított eredményeinek id őbeli korrelációi
(Correlations in Time between Polls Compared to Country Average)
1990 1994 1998 2002 2006
FIDESZ 1990 1,000 -0,075 0,146* -0,186* -0,175 *
FIDESZ 2006 -0,175 * 0,415" 0,470" 0,918" 1,000
FKGP 1990 1,000 0,673" 0,604" - 0,307**
FKGP 2002 0,307" 0,383" 0,520" 1,000
MDF 1990 1,000 0,442" 0,558" 0,147*
MDF 2006 0,147 * 0,163 * 0,251" 1,000
MIÉP 1994 1,000 0,422" 0,369" 0,226"
MIÉP 2006 0,226" 0,516" 0,596** 1,000
MSZP 1990 1,000 0,556" 0,556" 0,291" 0,230"
MSZP 2006 0,230" 0,658" 0,605" 0,905" 1,000
SZDSZ 1990 1,000 0,495" 0,406" 0,346" 0,290"
SZDSZ 2006 0,290" 0,438" 0,608" 0,856" 1,000
Megjegyzés: * p<0,05 ** p<0,01
Forrás: Saját számítás.
De vajon az egyes települések milyen politikai arculattal rendelkeznek, illetve mi-
lyen pályát futottak be a politikai térben? Erre a kérdésre klaszteranalízis segítségé-
vel kerestük a választ. Számtalan vizsgálatot lefuttattunk, hiszen az adatok kombi-
nálási lehetőségei gyakorlatilag kimeríthetetlenek voltak. A települések tipizálása
során eldöntend ő volt, hogy valamennyi jelentősebb párt figyelembe vétele esetén
mely évek adatát szerepeltessük. A FIDESZ, MDF, SZDSZ és MSZP esetén termé-
szetesen a 2006-os eredményekkel számoltunk, azonban az FKGP és a MIÉP 1998-as
adatait tettük az alábbi modellbe, mivel a 2002-es, illetve a MIÉP esetében a 2006-os
választási eredmények oly mértékig eluralkodtak a klaszteranalízisen, hogy egy-egy
önálló klaszter jött létre néhány széls őséges adattal bíró település miatt. A hat párt
választási eredményét és a 2006-os részvételi arányt is figyelembe véve az alább
közölt modellben hat típus alkotását kértük az SPSS programtól, amely a K-Means
klaszterezési eljárással az 5. táblázatban közölt és az 5. ábrára felrajzolt csoporto-
kat állította el ő.
Az elnevezésekkel is érzékeltetni próbáljuk, hogy az els ő és az ötödik klaszter az,
amelyben az SZDSZ támogatottsága magasan országos átlag feletti arányú. Az els ő
klaszterben ehhez er ős MIÉP-es szavazóbázis társul, azaz karakteresen urbánus
szavazóbázisú települések kaptak ebben helyet. Ám még a négyes klaszter is inkább
városiasnak mondható, hiszen az erős MIÉP mellett a liberálisok eredménye orszá-
gos átlag körül mozog. Az 5. ábrán jól látható, hogy az urbánus politikai arculatú
települések javarészt az agglomerációban találhatók, különösen annak északi és
nyugati felén.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
126 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
5. TÁBLÁZAT
A települések pártpreferencia-típusai, a klaszterközpontok értékei és a
típusba tartozó települések száma
(Party-preference Clusters, Values of Cluster Centres and Number of Settlements)
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mutatók: Konzervatív- Mérsékelten Széls őjobb Mérsékelten
Urbánus Radikális
rurális jobboldali és konzerva- urbánus
(21) (4)
(48) (44) tív (37) (28)
FKGP 1998 80,47 194,53 114,22 110,15 110,36 139,02
MIÉP 1998 179,25 99,08 91,29 179,96 111,56 364,37
Részvétel
75,78 60,95 66,29 69,98 69,60 65,63
2006
FIDESZ
99,16 112,49 109,69 109,49 92,26 119,88
2006
MDF 2006 107,73 86,44 96,77 110,60 102,20 90,32
MSZP 2006 85,03 95,69 95,45 87,47 100,20 79,36
SZDSZ 2006 185,09 60,55 63,44 93,90 137,67 63,72
Forrás: Saját számítás.
5. ÁBRA
A Pest megyei települések pártpreferencia-típusai
(Party-preference Clusters of Settlements in County Pest)
Jelmagyarázat: 1. Urbánus klaszter (21) 2. Konzervatív-rurális (48)
3. Mérsékelten jobboldali (44) 4. Széls őjobb és konzervatív (37) 5. Mérsé-
kelten urbánus (28) 6. Radikális (4)
Forrás: Saját szerkesztés.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 127
A pártok támogatottságának dinamikája tekintetében egy olyan klaszteranalízis
eredményét mutatjuk be, ahol csak három párt (FIDESZ, MSZP, SZDSZ) adatát
vettük figyelembe, mégpedig a 2006 és 1994, a FIDESZ esetében 2006 és 1998
közötti tendencia mutatóját, mivel az 1990-es, illetve 1994-es eredmények még egy
lényegesen más struktúrában születtek. A 6. táblázat a négy eredmény-klaszter kö-
zéppontjának az adatait mutatja be, amelyek közül kett őben — az els őben és a ne-
gyedikben — az SZDSZ relatív térnyerése a dönt ő, míg egyben inkább az MSZP-é,
egyben pedig a FIDESZ-é.
6. TÁBLÁZAT
A települések dinamikus pártpreferencia-típusai, a klaszterközpontok értékei és a
típusba tartozó települések száma
(Dynamic Party-preference Clusters, Values of Cluster Centres and Number
of Settlements)
1. 2. 3. 4.
Mutató Urbánus Baloldali- Konzervatív- Erősen
(44) rurális (91) rurális (35) urbánus (12)
FIDESZ 2006/1998 1,04 1,11 1,59 1,13
MSZP 2006/1994 1,04 1,21 1,00 0,95
SZDSZ 2006/1994 1,44 0,78 0,75 2,44
Forrás: Saját számítás.
6. ÁBRA
A Pest megyei települések dinamikus pártpreferencia-típusai
(Dynamic Party-preference Clusters of Settlements in County Pest)
Jelmagyarázat: 1. Urbánus dinamika (44) 2. dinamika (91)
3. Konzervatív-rurális dinamika (35) 4. Er ősen urbánus dinamika (12)
Forrás: Saját szerkesztés.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
128 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
A vonatkozó 6. ábrán az előzőhöz hasonló térszerkezetet figyelhetünk meg, talán
csak a déli agglomerációs szektor az, amelynek települései a délkeletiekhez csatla-
kozva ehelyütt a baloldali-rurális klaszterba nyertek besorolást. Mindemellett azon-
ban könnyen belátható, hogy az agglomerációban, annak is északi és nyugati felé-
ben az urbánus szavazóbázisú pártok, azaz mindenekel őtt az SZDSZ relatív támo-
gatottsága növekedett.
A választói magatartás és a szuburbanizáció összefüggése
Az előző eredménnyel azonban még nem kerültünk a legközelebb az el őzetesen
feltett fő kérdésünk megválaszolásához. Természetesen, hogy az ökológiai tévkö-
vetkeztetés hibáját teljes mértékben kivédjük, választópolgár szint ű adatbázis fel-
építésével és felhasználásával kellene a kérdést megválaszolnunk. Ennek hiányában
település szintű adatokkal operálva próbáltuk a lehetséges válaszokat megfogal-
mazni, amelyre több vizsgálati út kínálkozott. El őször a többváltozós regresszió
módszerét alkalmazva azt kutattuk, hogy az egyes pártok választási eredményeinek,
mint függő változóknak mely mutatók magyarázzák a szóródását, és milyen er ősségű
modellben teszik mindezt.
A 7. táblázatban azon regressziós modellek eredményét foglaljuk össze, ahol 0,3
feletti együttható adódott. Látható, hogy a legjobban illeszked ő függvények az
SZDSZ mutatói kapcsán születtek, érdekes módon a többségében 2001-es adatokkal
a 2006-os eredmény produkált már igencsak er ős összefüggést. Érdemes elid őzni a
„Backward" módszerrel dolgozó többváltozós regresszió mutatószelektálásának
eredményeinél, ahol a bent maradt változókat er ősségük sorrendjében tüntettük fel.
Eredményeink az egész magyar választói társadalomra is kivetíthet ő megállapításo-
kat sugallnak, összefüggésben a politikatudomány törésvonal elméletével és a vá-
lasztási magatartás szociológiai modelljével. 5 Úgy tűnik, hogy a foglalkozás, a vég-
zettség, a családnagyság, a vallásosság továbbra is éles választóvonalat képez a ma-
gyar társadalomban, e mutatók rendre a modellek részét képezik. S jól látható az is,
hogy a FIDESZ korántsem csak a gyermekes családok pártja (vö. az MSZP eredmé-
nyeivel), hanem sokkal inkább a rurális térségeké, hiszen az egyszemélyes háztartá-
sok változóját rendre ott találjuk a modellekben. Az SZDSZ pedig egyértelm űen az
értelmiségiek, a városias életformát visel ők pártjának mutatkozik, bár sokhelyütt lel-
hetünk a közéletből ismert sztereotípiákkal ellentétes értelm ű mutatókra is.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 129
7. TÁBLÁZAT
A többváltozós regresszió-modellek eredményének összegzése
(Summary of Multivariate Regression Models)
Függő válto- Rz
zó Független változók a magyarázó erő sorrendjében
FIDESZO2 0,432 IPARI FELNELK, GYERMEK014, EGYSZHÁZT, ÉLETTCSAL,
SZEKUND, ESZELL, PRIMER, ELERES, M ŰKVÁLL, ELJFOGL,
FIATAL2024
FIDESZO6 0,441 IPARI GYERMEK014, FELNELK, SZEKUND, GYERMHÁZ,
MŰ KVÁLL, ESZELL, PRIMER, FIATAL2024, ELERES, EP4589,
ÉLETTCSAL, SZOLG, FELNOTT4059, ELJFOGL
FKGP02 0,331 MEZOGAZD, ELERES, IPARI, SZEKUND, ÁLTISKSEMIO,
ÉLTGYER
MIÉP02 0,387 FFOK25, POP0190, MEZOGAZD, VANDKUL100, ESZELL, SZE-
KUND, SZOLG, EGYEB, FURD0100, HELYDOLG, EP4589
MSZPO2 0,363 IPARI, GYERMEK014, FELNELK, M ŰKVÁLL, ESZELL,
EGYSZHÁZT, SZEKUND, ELERES, 4SZOB ELJFOGL,
SZGKPOP, GYERMHÁZ, ÉLETTCSAL, FIATAL2024, EP4589
MSZPO6 0,445 PRIMER, IDOS60X, FFOK25, FELNELK, IPARI, SZEKUND,
GYERMHÁZ, MŰ KVÁLL, EGYSZHÁZT, GYERMEK014,
ELJFOGL, ELERES, SZOLG EP4589, ÉLETTCSAL, EGYSZOB
SZDSZO2 0,444 FURD0100, FFOK25, ÉLETTCSAL, ÁLTISKSEMIO, SZGKPOP,
FIATAL2024
SZDSZO6 0,706 FFOK25, ELERES, EP9001, FURD0100, FIATAL2024, 4SZOB
ÉLETTCSAL, ÁLTISKSEMIO, GYERMEK014, FELNOTT4059
SZDSZ0694 0,634 FFOK25, FIATAL2024, FELNOTT4059, POP0190, ELERES, SZE-
KUND HELYDOLG, M ŰKVÁLL, MUNKRAT, EGYSZOB,
ÁLTISKSEM10, 4SZOB, SZOLG
FIDESZ0698 0,444 MEZOGAZD, FURD0100, GYERMEK014, GYERMHÁZ,
FFOK25, EP9001, SZOLG, ÉLTGYER, EGYSZHÁZT, FELNELK,
SZEKUND, 4SZOB, EGYEB, SZGKPOP, ÁLTISKSEM10
Megjegyzés: Az aláhúzott változók kapcsolata fordított arányú.
Forrás: Saját számítás.
Ahhoz, hogy a többváltozós regresszió interpretálásának nehézségén átlépjünk, a
szakirodalmi áttekintésben tárgyalt Cox (1968) eljárásához hasonlóan a mutatók
sűrítése mellett döntöttünk. A komplex mutatókat nem a magyar szakirodalomban
elterjedtté vált „szuburbanizációs index" módszerével, hanem f őkomponens-
analízissel (PCA) állítottuk el ő ; azaz a hipotetikusan kiválasztott mutatók informá-
ciótartalmát az SPSS programmal egy változóba s űrítettük össze. Ez többnyire né-
hány iteráció, egy-egy mutató kiszelektálása után sikerrel járt (8. táblázat).
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
130 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
8. TÁBLÁZAT
A főkomponensek komponens mátrixai (1)
(Matrixes of Principal Components 1 -11)
PCA 1 PCA2 PCA3 PCA4 PCAS
Variancia % 58,84 Variancia % 70,11 Variancia % 65,92 Variancia % 73,41 Variancia% 69,68
FELNOTT4059 0,568 VANDKUL100 0,835 FIATAL2024 -0,604 EGYSZOB 0,669 ELJDOLG -0,835
FFOK25 0,848 POP0190 0,899 IDOS6OX 0,925 ÉLETTCSAL 0,966 PRIMER 0,835
4SZOB 0,788 FFOK25 0,797 ELERES 0,751 ÉLTGYER 0,907
FURDO100 0,853 4SZOB 0,706 GYERMHÁZ -0,903
PRIMER -0,622 EP9001 0,931 EGYSZHÁZT 0,834
VEZERT 0,857
ELERES -0,812
SZGKPOP 0,583
MUNKRAT -0,740
JÖVPOP 0,827
MŰKVÁLL 0,855
Forrás: Saját számítás.
9. TÁBLÁZAT
A főkomponensek komponens mátrixai (1) és a faktoranalízis rotált faktormátrixa
(Matrixes of Principal Components 1 -11 and Rotated Factor Matrix of Factoranalyses)
PCAl2 PCA345 FAKTOR] FAKTOR2
Variancia % 53,07 Variancia % 53,16 Variancia % 33,90 19,86
FELNOTT4059 0,510 PRIMER 0,606 FELNELK 0,613 0,310
FFOK25 0,874 FELNELK -0,578 EGYSZOB 0,905
4SZOB 0,795 MUNKRAT 0,687 4SZOB 0,580 -0,558
FURD0100 0,817 JÖVPOP -0,690 FURD0100 0,712 -0,525
PRIMER -0,607 IDOS6OX 0,782 ELERES -0,857
VEZERT 0,868 ELERES 0,863 SZGKPOP 0,509
ELERES -0,815 GYERMHÁZ -0,818 MUNKRAT -0,678 0,347
SZGKPOP 0,559 EGYSZHÁZT 0,760 JÖVPOP 0,695
MUNKRAT -0,720 ÉLETTCSAL 0,569
JÖVPOP 0,795 GYEMRHÁZ 0,600
MŰKVÁLL 0,792 FELNOTT4059 0,433 -0,323
EP9001 0,772
VANDKUL100 0,543
POP0190 0,582
Megjegyzés: A faktormátrixban az abszolút értékben 0,25 nél kisebb súlyokat nem szerepeltettük.
-
Forrás: Saját számítás.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 131
A PCA1 és 2 komponens egyaránt a szuburbanizáció és egyúttal a társadalmi fej-
lettség mutatóit s űríti. A PCA3 a demográfiai erózió, a PCA4 a tradíció hiánya és a
rossz lakáskörülmények (a vallás mutatóit nem sikerült a modellben tartani), a
PCA5 pedig a ruralitás főkomponense. Kézenfekv őnek adódott, hogy egy követke-
ző vizsgálati körben az els ő kettő és a másik három főkomponens információtartal-
mát egy-egy fő komponensben foglaljuk össze (PCAl2 és PCA345, urbánus-
rurális). Ezután a közismerten szigorúbb matematikai követelményrendszer ű és
eltérő célú faktoranalízissel is sikerrel jártunk, két, együttesen az eredeti változó-
szett 53%-át magyarázó faktor jött ekkor létre, az utóbbi két f őkomponenshez ha-
sonló jelentéssel, bár összességében kisebb magyarázott hányaddal. Az eredmény
elfogadása azonban a több, bár ellenkez ő előjellel mindkét faktoron rajta lev ő vál-
tozó miatt megkérd őjeleződik (9. táblázat).
10. TÁBLÁZAT
A választási eredmények és a többdimenziós mutatók korrelációs táblája
(Correlation Matrix of Election Results and Multi-dimensional Variables)
PCA1 PCA2 PCA3 PCA4 PCA5 PCAl2 PCA345 Faktori Faktort
Részvételi arány
0,690» 0,512 » -0,081 -0,125 -0,351 - 0,673 » -0,329 - 0,446- -0,310**
2002
FIDESZ 2002 -0,348 » -0,265" 0,382`" -0,058 0,244- -0,356" 0,480** -0,510" -0,117
FKGP 2002 -0,445** -0,256- 0,221 ** 0,089 0,459- -0,423 ** 0,365 -0,389** 0,210-
MIÉP 2002 0,532 0,452» -0,251" -0,190" -0,254** 0,539** -0,386» 0,476- -0,206".
MSZP 2002 -0,037 -0,085 -0,205** 0,135 -0,088 -0,042 -0,195 - 0,164* 0,217-
SZDSZ 2002 0,583** 0,543 ** -0,331 » -0,008 -0,273 ** 0,610- -0,503 ** 0,593 » -0,052
Részvételi arány
0,714** 0,521 » -0,163" -0,192" -0,286** 0,693 » -0,391" 0,511" -0,303 **
2006
FIDESZ 2006 -0,277" -0,194" 0,332 -0,089 0,286** -0,282" 0,419** -0,436** -0,129
MDF 2006 0,314 ** 0,240** -0,233 ** -0,158" -0,055 0,307" -0,265- 0,269" -0,148"
MIÉP 2006 0,157' 0,078 -0,072 -0,217" -0,204** 0,140 -0,111 0,090 -0,176"
MSZP 2006 -0,126 -0,177' -0,112 0,186' -0,111 -0,135 -0,098 0,075 0,248""
SZDSZ 2006 0,749". 0,729** -0,428" -0,079 -0,312 » 0,791"" -0,629** 0,722 » -0,132
FIDESZ 2006/1994 -0,125 -0,086 0,038 0,035 0,180' -0,123 0,090 -0,068 0,068
FKGP 1998/1990 -0,240"" -0,219" 0,243" 0,280"" 0,055 -0,253" 0,305 -0,330" 0,082
MIEP 2002/1994 -0,182' -0,110 0,114 0,077 0,017 -0,169' 0,118 -0,120 0,106
MDF 2006/1994 0,000 0,027 -0,222". -0,007 0,030 0,012 -0,135 0,075 0,000
MSZP 2006/1994 -0,207** -0,194" 0,166* 0,191 ** -0,064 -0,206** 0,180* -0,168' 0,114
SZDSZ 2006/1994 0,528» 0,667** -0,246- -0,121 -0,230" 0,595" -0,379» 0,436» -0,175'
FIDESZ 2006/1998 -0,509 -0,376** 0,273 0,126 0,360 -0,508 0,433 -0,450 0,159
MIEP 2006/1998 -0,167" -0,144 0,076 -0,085 0,017 -0,170' 0,105 -0,208" -0,023
MSZP 2006/1998 -0,122 -0,071 -0,114 0,052 -0,116 -0,100 -0,069 0,032 0,154
SZDSZ 2006/1998 0,379 0,410 -0,228 -0,033 -0,164 0,410 -0,301 0,343 -0,087
Forrás: Saját számítás.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
132 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
Az így nyert komplex mutatókat ezután korreláltattuk a választási mutatók adatso-
raival (10. táblázat). Elsőre kitűnik, hogy a PCA4 és a FAKTOR2 egyik választási
mutatóval sem mutat szorosabb kapcsolatot; fentebb láttuk, hogy a FAKTOR2-n
épp azok a mutatók ülnek rajt nagy súllyal, amelyek a PCA4-et alkotják
(EGYSZOB és ÉLETTCSAL). Másfelől viszont az együtthatók a többi főkompo-
nens, illetve az első faktor és számos választási mutató között is közepes er ősségű
kapcsolatot jeleznek. F őképpen a szuburbán tereket jelz ő főkomponensek azok,
amelyek jól és erős kapcsolattal jelzik a liberális párt területi szóródását, s ugyan-
így, negatív el őjellel a FIDESZ és az FKGP területi tagolódására is utalnak.
Mindez a PCA1 területi tagolódását illusztráló 7. ábra, illetve az 5-6. ábra vizuá-
lis összevetésekor korántsem meglep ő . E főkomponensnek a MIÉP 2002-es adatá-
val is pozitív irányú a kapcsolata, azaz nem tévedett a korábbi klaszteranalízis,
amikor a pozitív SZDSZ és MIÉP támogatottságú településeket egy típusba so-
rolta. A másik oldalról nézve jól kiviláglik az is, hogy a ruralitást, a demográfiai
eróziót mutató főkomponensek els ősorban a FIDESZ és az FKGP pártjával mutat-
nak pozitív irányú, s közepes er ősségü korrelációt.
7. ÁBRA
A Pest megyei települések f őkomponens értékei (PCAl2)
(Principal Component Scores of Settlements in County Pest IPCAl2])
1-2.31 - -1.397
r-A 1.397 - -0.483
-0.483 - 0.43
- 0.43-1.343
II. 1.343 - 2.257
II. 2.257 - 3.17
Forrás: Saját szerkesztés.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 133
Összefoglalás
Vizsgálataink Budapest térségében egyel őre tehát elvetik az egyes nyugati példák-
ban látott központ-bal, szuburbia-jobb pártpreferencia-modellt, hiszen már az els ő
fejezetben, a nagyobb aggregáltságú területi szintek vizsgálatakor ez látszott, ami
aztán a települések politikai arculatának és dinamikájának tipizálásakor közvetetten,
majd a szuburbanizáció fokát és a pártválasztást mér ő mutatók sztochasztikus kapcso-
latának kimutatásával közvetve is bizonyítást nyert. Az eltér ő hazai fejlődés okát a
következ őkben látjuk: A magyarországi jobb és bal oldali pártok, s f őképp az SZDSZ,
a nyugati demokráciák pártjaitól különböz ő szavazóbázissal rendelkezik, ami a hazai
párttörténelemben, a rövid, ám viharos rendszerváltás utáni id őkben gyökeredzik.
Másfelől arra is utalást kaptunk, hogy a magyar szuburbanizációs folyamat er ősen
domináns jellegű, azaz jelenleg az egykori rurális terek, az agglomerációs települések
erős átalakítása folyik, azaz a szuburbán zónákban nem érvényesül a szomszédsági
hatás, hanem a kiköltöz ők a magukkal hozott politikai mintákat őrzik meg. Lehetsé-
ges azonban, hogy e tendencia id ővel átbillen, s a pártrendszer stabilizálódása, a párt-
ideológiai paletta letisztulása esetén Magyarországon is kialakul a helyi társadalmak
politikai szembenállása a központi város és környezete között.
Jegyzetek
1
Kerepes és Kistarcsa adataiból Kerepestarcsát állítottunk el ő, a Piliscsabából kivált Pilisjászfalu, a
Nagykovácsiból önállósult Remetesz őlős, és a Sződből kivált Csörög adatát egyesítettük az anyatele-
pülésekével.
2
Az egységesség érdekében népszámlálási id őpont köré gyüjtöttük a többi adatot is, feltehet őleg a 2006-os
választások idejére nem következett be markáns változás a települések társadalmi, gazdasági jellemz ői-
ben, ill. a folyamatok irányában. Nem törekedtünk arra, hogy csak dinamikus mutatókat állítsunk el ő,
hiszen a pártválasztásban a jelen összetev ők, azaz az urbanizáltsági állapot markáns szerepet játszik,
nem csak a szuburbanizációs folyamat lefutása, dinamikája jelent ős.
3
Ezt a mutatót Walks (2005) „ideológiai elhajlásnak" (ideological leaning) nevezte, s más logikával
számolta ki: az egyes pártok eredményének adott területegységen belüli hányadosát osztotta az orszá-
gos szint megfelelő hányadosával.
Vö. Mészáros et al. (2007), akik tanulmányukban az országos választókerületek szintjén az 1994-es
(MDF-KDNP-FKGP) blokk és a FIDESZ 2002-es és 2006-os struktúrája között nagyfokú összefüg-
gést mutattak ki.
5
A Lipset—Rokkan szerzőpáros 1967-es, alapműnek számító írása szerint négy centrum—periféria reláció
határozza meg: domináns kultúra—szubkultúrák, szekularizáció—vallás, város—vidék és a t őkés-
munkásosztály közötti törésvonal.
Irodalom
Agnew, M.—Bettoni, G. (2002) City versus metropolis: the Northem League in the Milan Metro-
politan Area. — International Journal of Urban & Regional Research.2.266-283. o.
Beluszky P. (1999) A budapesti agglomeráció kialakulása. — Barta Gy.—Beluszky P. (szerk.) Társadalmi-
gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban.Regionális Kutatási Alapítvány, Budapest. 27-68. o.
Cox, K.R. (1968) Suburbia and voting behavior in the London metropolitan area. — Annals of the Asso-
ciation of American Geographers. 1.111-127. o.
Jankó Ferenc - Komornoki Mihály : Szuburbanizáció és választási földrajz:
Átalakuló pártválasztás Budapest térségében.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 115-134. p.
134 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
De Maesschalck, F. (2004) The impact of electoral geography on urban politics: An underresearched
theme in urban politics. Research and Training Network Urban Europe 9. 31. o. www.urban-
europe.net
De Maesschalck, F.—Loopmans, M. (2003) Electoral geography and manifestoes of new „urban" parties
from 1977 to 1999: how urban are they really? — Belgeo. 3.329-341. o.
Dövényi Z.—Kovács Z. (1999) A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemz ői Budapest környékén.
ő. 1-2.33-57. o. —FöldrajziÉrtesí
Horváth B. (2004) A budapesti agglomerációs gy űrű népességváltozásának és társadalmi átrendez ődésének
hatása a politikai aktivitásra. — Falu—Város—Régió. 10.45-53. o.
Horváth B. (2005) A budapesti szuburbanizáció hatása az Európai Parlament magyar tagjainak 2004. évi
választására — esettanulmány. — Pap N. —Végh A. (szerk.) IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia.
A Kárpát-medence politikai földrajza. PTE TTK Földrajzi Intézet, Kelet-Mediterrán és Balkán Tanul-
mányok Központja, Pécs. 176-190. o.
Hubai L. (2001) Magyarország XX századi választási atlasza, 1920-2000. Napvilág, Budapest.
Johnston, R.—Jones, K.—Sarker, R.—Propper, C.—Burgess, S.—Bolster, A. (2004) Party support and the
neighbourhood effect: spatial polarisation of the British electorate. — Political Geography. 23.367-402. o.
Johnston, R.J.—Pattie, C.J.—Dorling, D.F.L.—MacAlister, 1.—Tunstall, H.—Rossiter, D.J. (2001) Social
locations, spatial locations and voting at the 1997 British general election: evaluating the sources of
Conservative support. — Political Geography. 20.85-111. o.
Karácsony G. (2006) Árkok és légvárak. A választói viselkedés stabilizálódása Magyarországon. — Ka-
rácsony G. (szerk.) Parlamenti választások 2006. DKMKA-BCE PTI, Budapest. 59-103. o.
Kovács R. (2007) A településszerkezet és a közigazgatási rendszer inkonzisztenciája — a szuburbanizáció
példáján, Budapest térségében. — Buday-Sántha A.—Lux G. (szerk.) Évkönyv 2006. Pécsi Tudomány-
egyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. 287-310. o.
Kovács Z. (2000) Voksok a térben. A magyar parlamenti választások földrajzi jellemz ői. — Bőhm A.—Gazsó
F.—Stumpf I.—Szoboszlai Gy. (szerk.) Parlamenti választások. 1998. Politikai szociológiai körkép.
100-115.0.
Kovács, Z. (2001) The geography of post-communist parlamentary elections in Hungary. — Meusburger, P.
—Jöns, H. (eds.) Transformations in Hungary. Esseys in Economy and Society. Phisica-Verlag, Heidel-
berg—New York. 249-271. o.
Körösényi A. (1998) A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest. 70-94. o.
Lipset, S.M.—Rokkan, S. (1967) Party Systems and Voter Aligments: Cross National Perspectives. The
Free Press, New York. 1-164. o.
Mészáros, J.—Solymosi, N.—Speiser, F. (2007) Spatial distribution of political parties in Hungary 1990-
2006. — Political Geography. 26.804-823. o.
Perger É. (1999) Közigazgatási dilemmák. — Barta Gy.—Beluszky P. (szerk.) Társadalmi-gazdasági
átalakulás a budapesti agglomerációban.Regionális Kutatási Alapítvány, Budapest. 181-223. o.
Szarvas L. Tóth Cs. (2003) Pártok és pártrendszerek. — Gallai S.—Török G. (szerk.) Politika és politika-
tudomány. Aula, Budapest. 397-492. o.
Walks, R.A. (2004) Place of residence, party preferences, and political attitudes in Canadian cities.
3.269-295. o. —JournalofUrbanAf irs.
Walks, R.A. (2005) City-suburban electoral polarisation in Great Britain, 1950-2001. — Transactions of
the Institute of British Geographers. 30.500-517. o.
Walks, R.A. (2006) The causes of city-suburban political polarisation? A Canadian case study. — Annals
of the Association of American Geographers. 2. 390-414. o.