Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 3: 127-149

OKTATÁSI KAPCSOLATOK A
SZLOVÁK—MAGYAR HATÁRTÉRSÉGBEN
(Educational Relations in the Slovakian—Hungarian
Cross-Border Region)

REISINGER ADRIENN

Kulcsszavak:
magyar és szlovák oktatási rendszer oktatási kapcsolatok képzési kínálat szlovák állampolgárságú
diákok
A tanulmány a szlovák—magyar oktatási kapcsolatokat, azon belül részletesen a szlovák állampolgárságú
magyar nemzetiség ű diákok magyarországi oktatásban való részvételét elemzi. Részletesen bemutatásra
kerül a magyar és a szlovák oktatási rendszer, a határ menti oktatási képzési kínálat. A tanulmány arra
keresi a választ, hogy melyek azok a tényez ők, amelyek hatással vannak az oktatás határon átnyúló hasz-
nálatára, kiemelten a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákok magyarországi köz- és fels ő-
oktatásban való részvételére és az intézmények kapcsolatrendszerére.

Személyek szabad áramlása az Európai Unióban

A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió négy alapszabadságának egyike,
melyet az 1957. évi Római Szerz ődésben is rögzítettek. Ennek értelmében minden
közösségi állampolgár élhet a szabad munkavállalás és a munkavállalás céljából
történő letelepedés jogával. Ma már azonban sokkal inkább a személyek, mintsem
csak a munkavállalók jogáról beszélhetünk ebben az értelemben (Forgács én.),
mely magában foglalja azt a fajta határokon átível ő mozgást is, melynek célja ta-
nulmányok folytatása egy másik országban.
Eddig a munkavállalással kapcsolatos oktatási kérdések szempontjából két tényez ő
volt kiemelhető : egyrészt a munkavállalók, másrészt családtagjainak képzése, oktatása.
Mára harmadik szempontként jeleníthet ők meg a tisztán oktatási célok, melyek mö-
gött elsődlegesen egy másik ország képzési rendszerében való részvétel án, a
későbbi munkavállalás lehetősége ekkor még nem jelenik meg közvetlenül.
A közösségi jog oktatással kapcsolatos kérdésköre folyamatosan b ővült: jelenleg,
ha egy közösségi állampolgár egy másik állam területén jogszer űen tartózkodik, az
oktatás bármely szintjén történ ő képzésbe történő becsatlakozás esetén az adott ország
állampolgáraival azonos elbánásban részesül, ez azonban csak akkor érvényesülhet,
ha tartózkodási engedélyt is kap a más országban tanulni kívánó állampolgár, ami
ebben az esetben nem tagadható meg. Összességében elmondható, hogy az európai
uniós szabályozások szerint a közösség minden állampolgárát megilleti az a jog, hogy
tanulmányait részben vagy egészben egy másik uniós államban folytathassa.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

128 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a személyek oktatási célú szabad áramlását két
nézőpontból célszerű és szükségszerű különválasztani:
— az els ő esetben arról van szó, hogy a szül ők munkavállalás vagy egyéb célok
miatt egy másik országban élnek és dolgoznak, iskoláskorú gyermekeik tanít-
tatását ebben az országban kell megoldani;
— a másik esetben a diákok azért veszik igénybe a másik ország oktatási rendsze-
rét, mert a másik ország képzési kínálata jobban megfelel az igényeiknek, a
későbbi adott országbeli továbbtanulási és munkavállalási szándék is megje-
lenhet, de nem szükségszerűen.
A kutatás során megállapításra került, hogy magyar—szlovák viszonylatban a má-
sodik esetet kell els ődlegesen figyelembe venni, amikor a diákok oktatásban történ ő
részvételéről beszélünk. A diákok mozgásának iránya összességében jellemz ően
egyirányúnak mondható, els ősorban a szlovák állampolgárságú magyar nemzetisé-
gű diákok közül kerülnek ki azok, akik magyarországi oktatást (alap-, közép vagy
felsőfokon) igénybe vesznek. Fordított irányú mozgás kevésbé jellemz ő, a kérdő-
íves kutatás során a mintában nem volt erre példa. A magyar nemzetiség ű szlovák
állampolgárságú lakosok esetében az arányokat a következ ő táblázat mutatja (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A gyermekét magyarországi oktatási intézményben taníttató magyar nemzetiség ű
szlovák állampolgárok aránya, 2008
(The Ratio of the Citizens with Slovak Citizenship and Hungarian Nationality
whose Children Participate in the Hungarian Education System, 2008)

Oktatási szint Arány (%)

Általános iskola 5,5
Középiskola 6,8
Felsőoktatás 6,1
Megjegyzés: A szlovákiai mintában a legalább érettségivel rendelke-
zők aránya felülreprezentált.
Forrás: Lakossági kérdőívek (2008).

A fentiek miatt a magyar szabályozás a határon átnyúló oktatási kapcsolatok ese-
tén érinti a határon túli magyarság kérdéskörét is, azon túlmen ően, hogy részletezi —
az uniós jogszabályoknak megfelel ően — a hazai intézményekben történ ő tanulás
részletes feltételeit. A következ ő fejezet a hazai jogszabályi környezet áttekint ő
bemutatását nyújtja, koncentrálva az általános és speciálisan a határon túli magya-
rokra vonatkozó törvényekre és rendeletekre.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 129

Külföldiek magyarországi oktatása — törvényi szabályozás

A közoktatásban való részvétel

A külföldiek magyarországi közoktatásban való részvételét a közoktatásról szóló
többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 110. paragrafusa szabályozza. Ez a
paragrafus rendelkezik arról, hogy egy nem magyar állampolgárnak milyen feltéte-
leknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a magyar diákokkal azonos elbánásban része-
sülhessen (ne kelljen tandíjat fizetnie). A törvény módosításai a következ őképpen
érintették a külföldiek magyarországi tanulási lehet őségeit:
A törvény legelső változatában a tandíjmentesség feltétele a tartózkodási en-
gedély volt.
— A 2001-es módosítás következtében a feltétel tartós tartózkodási engedélyre
változott.
— 2002 januárjában úgy határoztak, hogy nem csak az itt tanuló diáknak, hanem
a szüleinek is rendelkezniük kell tartózkodási engedéllyel.
— 2003-ban a közelg ő EU-csatlakozás ténye miatt a törvényt úgy módosították,
hogy bármely EU-tagország diákja azonos elbánásmódban részesül a magyar
diákokkal, vagyis nem kell tandíjat fizetnie.
— 2004. május 1-jével a fenti kedvezményes szabályozást hatályon kívül helyezték.
2007 júliusától a törvény 110. paragrafusa további szigorítást tartalmaz, mely
szerint a fentiek mellett a tandíjmentesség további feltétele, hogy a szül ők
keresőtevékenységet folytassanak Magyarországon.
A törvény kimondja, hogy amennyiben a külföldi diák nem teljesíti a feltételeket,
tandíjat kell fizetnie. Ennek mértéke megegyezik a diák taníttatásának költségeivel,
ennek oka, hogy a külföldi diák után normatíva nem jár, így az adott közoktatási in-
tézménynek magának kell biztosítani a diák oktatásának költségeit. A 110. paragrafus
8. pontja értelmében az intézmények igazgatói mérsékelhetik a tandíj mértékét.

A fels őoktatásban való részvétel

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 39. paragrafusa értelmében
államilag finanszírozott képzésben tanulmányok folytatásának joga illeti a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkez őket (Európai Gazdasági Térséghez tarto-
zók és családtagjaik); a Magyar Köztársaság területén el ő menekültet, bevándorol-
tat, letelepedettet; a magyar állampolgárral azonos bánásmód alá es ő külföldi ál-
lampolgárt nemzetközi megállapodás alapján és azon országok állampolgárait, ahol
a viszonosság elve alapján a magyarok igénybe vehetik az adott ország fels őoktatá-
sának szolgáltatásait. Ha a fentiek nem teljesülnek, a külföldi állampolgár csak költ-
ségtérítéses képzésre jelentkezhet.
A 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban él ő magyarokról az oktatás-
sal (fels őoktatás) kapcsolatban a következ őképpen rendelkezik: a törvény hatálya
alá tartozó személyek (p1. Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlové-
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

130 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
niában, Szlovákiában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkez ő nem magyar állampol-
gárok, akik magyar nemzetiség űeknek vallják magukat) jogosultak egyetemi és
főiskolai alapképzésre, PhD képzésre, szakirányú továbbképzésre és fels őfokú
szakképzésre. A törvény továbbá kimondja, hogy az oktatási miniszter által évente
meghatározott számban tanulhatnak a törvény hatálya alá tartózó személyek hazai
felsőoktatási intézményben.
A törvény végrehajtásáról szóló rendelet (47/2001. [XII. 29.] OM rendelet a
szomszédos államokban él ő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást
érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról) kimondja, hogy államilag finanszírozott
képzésben csak magyar állami ösztöndíjjal tanulhat határon túli magyar hallgató, az
ösztöndíjakat az oktatási és kulturális miniszter írja ki. Az ösztöndíj adományozás
rendjéről az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a fels őoktatásban részt vev ő hallga-
tók juttatatásairól és az általuk fizetend ő egyes térítésekről rendelkezik.
Fontos kiegészítés, hogy az EU-csatlakozás ténye az ösztöndíjak megpályázásá-
nak rendjét átalakította olyan értelemben, hogy jelenleg már a szlovák, szlovén és
román állampolgárságú magyar nemzetiség ű jelentkezőket a magyar jelentkez őkkel
azonos jogok illetik meg, így nekik már nem kell megpályázni a magyar ösztöndí-
jat. Így jelenleg az ukrán, a horvát és a szerb határon túli magyaroknak kell pályáz-
niuk. A pályázatok a helyi magyar nyelv ű sajtóban, az Oktatási és Kulturális Mi-
nisztérium és a Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégium Igazgatóságának
honlapján jelennek meg.
Ha a pályázó államilag finanszírozott helyet pályázott meg, de nem teljesíti a fel-
tételeket, csak költségtérítéses képzésben vehet részt, akkor is, ha pontszáma alap-
ján felvennék államilag finanszírozott helyre.

A magyar és szlovák oktatási rendszer rövid bemutatása

A magyar oktatási rendszer

Magyarországon a gyermekek 6. vagy 7. életévüket betöltve válnak tankötelezetté
az iskolai érettségük alapján. A tankötelezettség 18 éves korig tart, a közoktatásban
eltöltött 12 évet a diákok többféle felosztásban végezhetik. A hagyományos rend-
szer mellett, mely 8 + 4 éves, több középfokú intézmény — melyek els ősorban gim-
náziumok — kínál 6 + 6 vagy 4 + 8 éves képzést is. Ennek megfelel ően az általános
iskolai képzés 8,6 illetve 4 éves id őszakot ölel fel. Az alapfokú képzés alapvet ően
két szakaszra bontható: alsó tagozat (1-4 osztály) és fels ő tagozat (5-8 osztály).
Azok a diákok, akik a 4 + 8 osztályos gimnáziumi képzést választják, a fels ő tago-
zat éveit már a középfokú intézményben töltik, míg a 6 + 6 éves rendszerben a két
éves fels ő tagozat után mehet a diák gimnáziumba.
A középfokú oktatás keretében a következ ő intézményi formákban lehet tovább-
tanulni: gimnázium, szakközépiskola i , szakiskola. „A gimnáziumban általános m ű-
veltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és fels őfokú iskolai tanulmányok
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 131

megkezdésére felkészít ő nevelés és oktatás folyik." (1993. évi LXXIX. törvény a
közoktatásról 28. § [5]) A szakközépiskolai tanulmányok során a diákok az általános
képzés mellett szakmai képzésben is részesülnek, és lehet őségük van az érettségi mel-
lett szakmai vizsga letételére is. A szakiskolai képzés els ő évében (9. évfolyam)
általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, majd a második évt ől (10. évfo-
lyam) megkezd ődik a szakmai képzés is. Az évfolyamok száma az adott szakképe-
sítés megszerzéséhez szükséges id őtartam hosszától függ.
A 2007/2008-as tanévben Magyarországon 2 811 ezer fő tanult általános iskolai
képzésben. A tanulók száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken tanévenként
változó mértékben, 1990-ben még több mint 1 170 ezer f ő tanult általános iskolai
képzésben. A nagymérték ű csökkenés többek között magyarázható a magyarországi
lakosságszám csökkenésével. Az intézmények száma is csökken ő tendenciát mutat, a
2007/2008-as tanévben kevéssel több, mint 2 500 általános iskolai intézmény m űkö-
dött az országban 3, a feladatellátási helyek4 száma megközelítette a 3 500-at.
A 2. táblázat a középiskolai és szakiskolai képzés néhány adatát mutatja, mely alap-
ján megállapítható, hogy összességében a középfokú oktatásban még nem tapasztal-
ható olyan mérték ű csökkenés, mint az általános iskolaiban.
2. TÁBLÁZAT
A középiskolai és szakiskolai képzés néhány adata, 1990/1991 és 2007/2008
(Data on the Secodary Education, 1990/1991 and 2007/2008)
Intézmény- Intézmények száma Diákok száma Oktatók száma
típus
1990/1991 2007/2008 1990/1991 2007/2008 1990/1991 2007/2008
Gimná-
321 618 142 247 243 152 10 246 18 687
zium
Szakkö-
513 765 217 787 281 898 12 656 20 187
zépiskola
Szakiskola 417 489 222 204 129 066 11 287 8 942

Összesen 1 251 1 872 582 238 654 116 34 189 47 816
Forrás: Közoktatási Statisztikai Adatok (2007).
A magyar felsőoktatás az elmúlt években átalakuláson ment keresztül, 2006-ban
elindult a Bologna rendszer ű képzés (Új, európai úton a diplomához 2005), mely-
nek értelmében a korábbi oktatási szerkezet módosult, több új alapszak került beve-
zetésre. Jelenleg a következ ő képzési szerkezet jellemzi a magyar fels őoktatást:
felsőfokú szakképzés (4 félév); fels őfokú alapképzés — bachelor (6-8 félév); mes-
terképzés — master (3-4 félév); osztatlan képzés; doktori képzés (6 félév).
Magyarországon a fels őoktatási intézmények lehetnek állami, egyházi és magán
egyetemek és főiskolák. Az intézményekbe felvételivel és/vagy a középiskolai ta-
nulmányok alapján hozott pontokkal lehet bekerülni. Az intézményi jelentkezések
központilag szervezettek, a jelentkezés határideje minden év február 15-e. 2008-ban
összesen 79 fels őoktatási intézmény m űködött az országban, az intézmények száma
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

132 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
növekvőben van, 2005-ben még csak 71 főiskola, egyetem kínálta változatos képzé-
si szerkezetét a hallgatóknak.
A 3. táblázat a magyar fels őoktatásról nyújt áttekint ő képet regionális bontásban a
2005-ös esztendőre vonatkozóan. Az adatok alapján elmondható, hogy a legtöbb
intézmény és kar Budapestnek köszönhet ően a Közép-magyarországi régióban ta-
lálható, ebb ől következik, hogy a legtöbb hallgató is ebben a régióban tanul.
3. TÁBLÁZAT
A magyarországi fels őoktatás néhány jellemz ő adata régiónként, 2005
(Data by Region on the Hungarian Higher Education, 2005)

Összes Nappalis
Régió Főállású
Intézmény Kar hallgató hallgatók
oktatók
(Karok) (Karok)
Nyugat-
4 12 32 966 16 487 1 146
Dunántúl
Közép-Dunántúl 8 6 29 297 17 072 990
Dél-Dunántúl 3 14 39 682 20 248 1 817
Közép-
39 52 179 969 108 779 7 544
Magyarország
Észak-
5 12 42 454 14 812 1 066
Magyarország
Észak-Alföld 6 22 52 423 28 713 2 099
Dél-Alföld 6 17 47 370 25 341 2 015
Magyarország 71 135 424 161 231 452 16 677
Forrás: Statisztikai tájékoztató — Fels őoktatás... (2006).

A szlovákiai oktatási rendszer

Szlovákiában a tankötelezettség id őtartama 10 év. Az alapiskola hasonlóan a ma-
gyar rendszerhez alsó és fels ő tagozatra oszlik, azonban Magyarországgal ellentét-
ben 9 osztályból áll az alapképzés. Szlovákiában is lehet ősége van a diákoknak
előbb befejezni az alapiskolát és gimnáziumban folytatni a tanulmányokat.
A középiskolai oktatás a következ ő típusú intézményekben folyik: gimnázium
(minimum 4, maximum 8 osztállyal), szakközépiskolák és konzervatóriumok,
szakmunkásképz ők és gyakorló iskolák. Az iskolák oktatásának célja hasonló a
magyarországi rendszerhez, a gimnáziumok els ősorban a fels őfokú tanulmányokra
készítenek fel, míg a szakközépiskolák e mellett különböz ő szakterületeken esedé-
kes munkavégzésre is képzik a diákokat.
Szlovákiában jelenleg a közoktatás reformjára készülnek (www.hhrf.org/
szabadujsag), melynek középpontjában az a célkit űzés áll, hogy a diákok lexikális
ismereteinek bővítése helyett az alkotókészségre kell a hangsúlyt helyezni. A szak-
emberek szerint, ha a reformok megvalósulnak, a változtatások érzékenyen fogják
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 133

érinteni a szlovákiai magyar oktatás rendszerét. A tervezetben szerepel, hogy csök-
kentenék a magyar diákok után járó állami támogatás mértékét, illetve szigorítanák a
magyar iskolákban a szlovák nyelv tanítását, annak érdekében, hogy az ország állam-
nyelvét minden szlovák állampolgár megfelel ő szinten ismerje, hogy egyenl ő eséllyel
indulhasson a munkaer őpiacon. A közoktatási rendszer módosítására vonatkozó
törvénytervezet átgondolását sürgeti 14 pontos állásfoglalásában A. Nagy László s,
Hrubik Béla6 és Szarka László (Állásfoglalás... én.). A javaslatok között többek kö-
zött szerepel: a magyar tannyelv ű iskolákat érintő javaslatokat át kell gondolni, a ma-
gyar iskolákat külön iskolatípusként kell kezelni, az államnyelv oktatása plusz felada-
tokat ró a magyar intézményekre, ennek hátterét biztosítani kell, összességében a ja-
vaslatot jobban át kell gondolni figyelembe véve a magyar iskolák helyzetére.
A 4. táblázat összefoglalóan mutatja be a szlovákiai közoktatás néhány fontosabb
adatát 1993-ban és 2006-ban.
4. TÁBLÁZAT
A szlovákiai közoktatás számokban, 1993, 2006
(Data on the Slovak Public Education, 1993, 2006)
Intézmények
Diákok száma Oktatók száma
Intézménytípus száma
1993 2006 1993 2006 1993 2006
Alapiskola 2 483 2 283 690 189 508 130 38 874 n.a.
Gimnázium 176 246 68 006 101 090 5 549 n.a.
Szakközépiskola 342 378 111 664 158 585 11 889 n.a.
Szakiskola 344 210 138 465 60 621 6 876 n.a.
Összesen 3 345 3 117 1 008 324 828 426 63 188 n.a.
Forrás: Slovak Republic.... (2007); Educational System... (2005).
Szlovákiában 2006-ban összesen 33 fels őoktatási intézmény működött, a következ ő
településeken található az intézmények székhelye: Bratislava, Nitra, Komárno,
Trnava, Trene'in, 2ilina, Zvolen, Banská Bystrica, RuZ'omberok, Pre§ov, Ko§ice.
Szlovákiában a fels őoktatási intézményeknek három formája m űködik, melyek a
következők (Education in... én.):
— Közintézményként működő egyetemek: ezek az intézmények saját magukat
irányító oktatási egységek, melyeket 90%-ban az állam finanszíroz. Jelenleg
20 ilyen egyetem működik Szlovákiában, a 2004/2005-ös tanévben az itt tanu-
ló hallgatók száma elérte a 160 ezret.
— Állami intézmények: teljes mértékben az állam által finanszírozott, valamilyen
speciális szakmai területre (rend őrség, katonaság) létrehozott intézmények.
— Magánintézmények: nonprofit szervezetek, illetve egyéb gazdasági szerepl ők
által létrehozott, magántámogatásokból, illetve a hallgatók tandíjaiból fenntar-
tott intézmények, melyből 2006-ban 10 működött az országban.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

134 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
Az 5. táblázat ismerteti a szlovák fels őoktatás három szintjén tanuló hallgatók szá-
mát, külön feltüntetve a közintézményként m űködő egyetemeken tanulók számát.

5. TÁBLÁZAT
A fels őoktatás három szintjén tanuló hallgatók száma az ezredforduló után, külön
megjelenítve a közintézményként m űködő egyetemeken tanulók számát
(The Number of the Students in the Slovak Higher Education by the Typs of the
Institutions after the Millenary)
Közintéz-
ményben
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
tanulók
száma
Nappalis 93 122 95 019 100 422 100 591 108 850 116 427
Levelező 38 593 44 974 45 505 52 114 57 603 63 400
Összes
131 715 139 993 145 927 152 705 166 453 179 827
hallgató
Magánin-
tézmények
hallgatóival
együtt
Nappalis n.a. n.a. n.a. n.a. 109 678 117 784
Levelező n.a. n.a. n.a. n.a. 60 308 70 338
Összes
n.a. n.a. n.a. n.a. 169 986 188 122
hallgató
Forrás: Higher Education... (2005); Annual Report... (2006).
A szlovákiai felvételi rendszerr ől fontos kiemelni, hogy a magyarral ellentétben
nincs központosított eljárás (www.okm.gov.hu ): a felvételi határid ők, a felvételi
díjak és eljárások az adott intézmények hatáskörébe tartoznak.
Az Egyetemek Európai Szövetségének (EUA) értékelése szerint (Jensen—Kralj-
McQuillan—Reichert 2008) túlságosan sok a fels őoktatási intézmény az országban,
szükség lenne intézmények összevonására, ezenkívül a jelenleginél több forrást
kellene kutatásokra elkülöníteni. Továbbá kritikaként fogalmazódott meg, hogy
túlságosan nagy óraszámban tanítanak az oktatók, így kevés idejük marad kutatásra.
A szlovákiai felső oktatási rendszer a magyartól eltér ően nem mutat duális jelleget
(László én.). Az 1990-es évek során minden főiskola nevet visel ő szlovákiai fels ő-
oktatási intézmény egyetemre változtatta a nevét, függetlenül attól, hogy megfelel-
tek-e a kritériumoknak, így jelenleg az intézmények legnagyobb része egyetemi név
alatt működik. Ezen a rendszeren kíván változtatni a jelenleg el őkészítés alatt álló
felsőoktatási reform (www.index.hu ), mely, ha megvalósul az EU által megfogal-
mazott javaslatok egy részének is eleget tud tenni. A reform értelmében a fels őokta-
tási intézmények három nagy csoportját alakítanák ki, melyek a következ ők:
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 135

egyetem: széles kör ű alap és alkalmazott kutatások helyszíne, bachelor, master
és PhD képzéssel,
főiskola: elsősorban alkalmazott kutatásokra fókuszálnának bachelor, master
és PhD képzéssel,
— szakiskolák: csak bachelor képzéssel foglalkoznának.
A kritériumok között szerepel pl. az intézményben oktató professzorok száma, a
publikációk száma. Többek között az egyetemi státusz megtartásához a következ ő
feltételeknek teljesülniük kell: egy egyetemi tanárra legfeljebb 20 diák, egy docens-
re és egy professzorra egy doktorandusz hallgató juthat.

A szlovákiai magyar oktatásról röviden

A szlovákiai oktatási rendszer bemutatásakor szükséges kitérni az országban él ő
jelentős számú magyar kisebbség oktatásban való részvételére, mely — ahogy már
az előző alfejezetben részben említésre került — sok esetben nem problémamentes és
a mindennapi politikai élet egyik sarkalatos kérdése. Szlovákiában a magyar mellett
jelentős, de a magyarnál lényegesen kevesebb számú német és ukrán kisebbség is
él, ennek ellenére önálló kisebbségi oktatási rendszer nem létezik az országban
(A. Szabó én.). Az országban a fent említett három kisebbség m űködtet saját nyel-
vén oktatási intézményt.
Statisztikai adatok elemzése alapján (Educational System... 2005; László én.) el-
mondható, hogy 1994 és 2005 között összességében n őtt a magyar tannyelvű in-
tézmények aránya és száma is az oktatási intézményeken belül, ami els ősorban a
magyar tannyelvű szakközépiskolák és szakmunkásképz ők száma növekedésének
köszönhető. Míg 1994-ben a magyar tannyelvű iskolák aránya az összes intézmé-
nyen belül 9%, addig 2005-ben 12% volt. Nem elhanyagolható a szlovák—magyar
két tanítású iskolák aránya sem, de számuk jelent ősen nem változott 1994 és 2001
között (109 és 108 intézmény).
A magyar tannyelvű intézmények számának növekedése ellenére az iskolákban
magyarul tanuló diákok száma és aránya is csökkent a rendszerváltás óta, míg 1994-ben
63 506 diák, addig 2005-ben közel 51 000 diák tanult magyarul. A magyar nemzeti-
ségűek oktatási nyelvét továbbvizsgálva megállapítható, hogy 2005-ben nagyobb
volt azoknak az aránya, akik magyar nemzetiség űként magyarul tanultak, 1990-ben
még a magyar nemzetiség űek 32%-a szlovák nyelven tanult, 2005-re az arányuk
23%-ra csökkent, köszönhet ően elsősorban annak, hogy a szakmunkásképzésben
tanulók egyre nagyobb aránya részesült magyar nyelv ű képzésben. Fontos kiemelni,
hogy a magyar iskolákban is fontosnak tartják a szlovák nyelv tanítását, hiszen a
magyar tannyelvű intézményekben tanulók munkavállalásához, szlovákiai tovább-
tanulásához elengedhetetlen a szlovák nyelv ismerete.
A felsőoktatásban tanuló magyar nemzetiségűek aránya jelent ősen nem változott a
rendszerváltás óta, arányuk kb. 5% (László én.). A magyar diákok legnagyobb ré-
sze, kb. 60%-a Pozsonyban, Nyitrán és Kassán tanult a rendszerváltástól 2004-ig
eltelt időszakban.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.
136 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
Határon átnyúló oktatási kapcsolatok a közoktatásban

A kutatás célja volt feltérképezni, hogy az alábbiakban bemutatott települések kö-
zépfokú oktatási intézményei közül melyekben tanulnak, illetve nem tanulnak szlovák
állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákok. Azon intézmények, ahol a diákok szá-
ma meghaladta az 5 fót, részletesebb elemzésre kerültek az intézmények vezet őivel
készített interjúk keretében s .
A kutatásba a következ ő települések kerültek bevonásra g:
— A nyugati határ mentén: Mosonmagyaróvár, Gy őr, Komárom, Tata, Tatabá-
nya, Esztergom.
A keleti határ mentén: Balassagyarmat, Vác, Szécsény, Eger, Salgótarján,
Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Sárospatak.
A vizsgált térségben a nyugati oldalon 55, míg a keleti oldalon 75 középfokú ok-
tatási intézmény található, ezek közül a nyugati oldalon 12, míg a keletin 6 interjú
készült. A vizsgált határtérségben lév ő intézmények megoszlását mutatja az 1. ábra
abból a szempontból, hogy tanulnak-e az adott iskolában, és ha igen, milyen szám-
ban szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákok. A kutatás eredménye-
képpen elmondható, hogy mind a nyugati, mind a keleti határ mentén lév ő intézmé-
nyek közel felében tanulnak a kutatás tárgyát képez ő diákok, a kutatásba bevont
települések közül csak Balassagyarmatra jellemz ő , hogy a város minden középfokú
intézményében tanul szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diák. Mind a két
határszakasz mentén több olyan város is van (Tatabánya, Szécsény, Eger és Ózd),
ahol egyáltalán nem vagy csak nagyon minimális nagyságban (összesen 1-2 fó)
tanulnak ilyen diákok.
A nyugati határ mentén egy olyan intézmény van csak, ahol 20 f őnél több magyar
nemzetiségű szlovák állampolgárságú diák tanul, míg a keleti határ mentén 3 is,
ezek közül 2 intézmény Balassagyarmaton található, mindegyik iskolában közel 40-
40 diák tanul. A vizsgált intézményekben körülbelül m 360 fő magyar nemzetiségű
szlovák állampolgárságú diák tanul", közel harmaduk Balassagyarmaton. A magas
létszám okát a város intézményeinek vezet ő i a határ közelségében látják, azonban a
hasonlóan közvetlenül a határ mentén fekv ő többi település esetében nem tapasztalha-
tó ilyen kiugróan magas érték. Okként említhet ő még a képzési kínálat, illetve egyéb,
a kutatás során fel nem tárt tényez ő k is szerepet játszhatnak ebben a jelenségben.
Több intézményben jellemző volt a diákok számának ingadozása, melynek oka-
ként több iskolavezet ő említette az EU-csatlakozás tényét. Ahol csökkent a diákok
száma, ott els ő sorban a szigorodó szabályozásra utaltak 12, melynek következtében
több esetben merül fel a tandíj fizetési kötelezettség. A szabályozás ellenére a meg-
kérdezett intézmények legnagyobb részében nem kell tandíjat fizetni, vagy ha kell,
akkor az igazgatók általában élnek azzal a lehet őségükkel, hogy mérsékeljék ennek
nagyságát. Több igazgató azzal érvelt, hogy látva a szlovákiai diákok anyagi hely-
zetét inkább nem kérnek t ő lük tandíjat, ezzel is támogatva őket, hogy anyanyelvi
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 137

környezetben tanulhassanak. Így a törvényi szabályozás gyakorlati alkalmazása
rugalmasnak minősíthető, az adott intézmény vezetését ől függ, hogy kell-e fizetni
tandíjat. Azonban nem csak a tandíj kérdése intézményfügg ő, hanem a diákok fel-
vételi eljárása is. Az intézmények egy részében a magyar diákokéhoz hasonló az
eljárás, míg vannak olyan iskolák, ahol a felvételit ől függetlenül vagy felvételi nél-
kül felveszik a diákokat, így támogatva a magyarországi tanulmányaikat. A felvételi
eljárást bonyolítja, hogy a „rendszerben" nincsenek bent a diákok, így külön kell
őket kezelni egészen a felvételükig.
L ÁBRA
A határ menti középfokú oktatási intézmények megoszlása a szlovák állampolgársá-
gú magyar nemzetiség ű diákok száma szerint, 2007/2008 (db)
(The Distribution of the Institutions of the Secondary Education by the Number of
the Students with Slovak Citizenship and Hungarian Nationality, 2007/2008)

0
Nincs és Nincs, de 5 ró alatt 5-10 f
ő 10-20 fő 20 fatál Nincs
nem is volt régebben több információ
néhány fö
N,n1r
s Nyugati határ mente s Keleti határ mente

Megjegyzés: Győrben összesen 26 középfokú intézmény működik, ezek közül előzetes önkormányzati
tájékoztatás alapján 7 olyan intézmény van, ahol nagyobb számban tanulnak a kutatás során vizsgált
diákok, így a többi 19 intézmény nem került bele az ábrán bemutatott statisztikába. Ezek az intézmé-
nyek a tájékoztatás alapján nagy valószín űséggel az első három kategória valamelyikébe tartoznak.
Forrás: Saját gyűjtés alapján.
A kutatásba bevont települések közül Gy őrnek megállapodása" is van egy szlo-
vák településsel, Dunaszerdahellyel a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű
diákok győ ri oktatásával kapcsolatban. A megállapodást eddig minden újonnan
választott polgármester szentesítette, így jelenleg is érvényben van. A megállapodás
értelmében, ha egy szlovák állampolgárságú diák Gy őrben szeretné folytatni a kö-
zépiskolai tanulmányait először el kell mennie a dunaszerdahelyi önkormányzathoz
és az ott lepecsételt hivatalos jelentkezési lapot kell a gy őri önkormányzathoz bead-
nia. Ezután a felvételi lapokon megjelölt középiskolák a gy őri önkormányzattól
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

138 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
fogják megkapni a diákok jelentkezési lapjait. A felvételi eljárás a fenti folyamatot
leszámítva a magyar állampolgárságú diákokéval megegyez ő.
Az intézményekbe jelentkez ők száma a néhány fától a 10-15 főig terjed, a leg-
több iskolában, ahogy már a fentiekben bemutatásra került, mindegyik jelentkez őt
felveszik. Az intézmények utoljára az 1990-es évek közepén tapasztaltak jelent ős
mértékű növekedést a jelentkez ők számában, mely annak volt köszönhet ő, hogy ab-
ban az időszakban lecsökkentették a felvidéki magyar tannyelv ű középiskolai osztá-
lyok számát, így több diák Magyarországra jött át. Jelenleg a schengeni határnyitás
lehet ilyen meghatározó tényez ő, bár az idei évi jelentkezésekben ez még nem volt
különösen érzékelhető. A diákok számának jöv őbeli alakulását az intézményvezetők
vegyesen ítélték meg, vannak akik egyértelm ű növekedésre számítanak, míg az igaz-
gatók egy része inkább csökkenést vár, indokolva állítását azzal, hogy egyre inkább
Szlovákiában is megjelennek azok a képzési területek, ami miatt sok esetben átjöttek
a diákok. A magyarországi középiskolai képzési paletta színességét mutatja a 2. ábra.
Ez alapján elmondható, hogy a nyugati és keleti határ mentén közel azonos a képzési
kínálat, jelent ősebb eltérés a gimnáziumok esetében tapasztalható.
2. ÁBRA
A középiskolai képzési kínálat a határ mentén, 2008
(The Training Supply of the Secondary Education along the Border, 2008)

0
Nyugati határ mente Keleti határ mente
s Gimnázium és/vagy egyéb s Kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom
s Közgazdaságtan és informatika u Közgazdaságtan
s Zene és/vagy tánc s Egyházi
s Mezőgazdaság, élelmiszeripar Ipari, Építőipari, Műszaki
s Egyel• szakközépiskola "[Egyéb szakköp és szakiskola
u Szakiskola

Forrás: Saját gyűjtés alapján.
A képzési kínálat feltérképezése abból a szempontból is fontos, hogy a diákok egy
része olyan képzés miatt jön át Magyarországra, amely Szlovákiában vagy nincs,
vagy számára nem megfelel ő az oktatás színvonala. Ebb ől a szempontból a diákok
számát tekintve el őnyben vannak a szakközépiskolák és szakiskolák, melyek lehe-
tőséget adnak a legkülönbözőbb szakmai területek elmélyülésében. Ezzel szemben
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok... 139

a gimnáziumok elsősorban azok körében népszer űek, akik mindenképpen magyar-
országi felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, magyar érettségivel
és a gimnáziumok felkészítési lehet őségeivel nagyobb esélyt látnak magyarországi
egyetemre vagy főiskolára bekerülni.
A diákokat alapvet ően négy nagy csoportba lehet sorolni a tekintetben, hogy mi-
lyen céllal jönnek át magyarországi intézményekbe tanulni. Egy részük célzottan
Magyarországon szeretné folytatni fels őfokú tanulmányait, ehhez szükségesnek
érzik a magyar érettségi megszerzését. Ennek két oka lehet, egyrészt szeretnének
magyar környezetben tanulni, másrészt a szlovák és magyar érettségi eltérései miatt
úgy gondolják, hogy a magyarországi dokumentummal nagyobb eséllyel jutnak be
felsőoktatási intézményekbe. A diákok nagy része Budapesten vagy Pécsett szeret-
né folytatni tanulmányait. A diákok egy kisebb része fels őfokú tanulmányit nem
Magyarországon szeretné folytatni, de nem is feltétlenül Szlovákiában, ez a gyakor-
lat elsősorban a művészeti oktatásban jellemz ő. Az intézmények vezet őivel folyta-
tott beszélgetések alapján két kisebb csoportot alkotnak azok a diákok, akik a kö-
zépfokú oktatás utáni munkavállalás céljából jönnek át Magyarországra. Egy részük
Magyarországon szeretne dolgozni, míg egy kisebb részük Szlovákiában szeretne
elhelyezkedni, csak azért jött át a magyar oldalra tanulni, hogy színvonalasabb kép-
zésben részesüljön. A szlovákiai munkavállalás főként néhány éve jellemző, előtte a
jobb bérszínvonal miatt többen maradtak Magyarországon.
A diákok legnagyobb része az adott településhez közel es ő határszakaszról érke-
zik, ritkán jönnek át messzebbr ől, főként a közlekedés miatt. Els ősorban az alábbi
településekről járnak át szlovák állampolgárságú magyar diákok: Dunaszerdahely,
Nagymegyer, Pozsony, Komárno, Párkány, Érsekújvár, Nyitra, Losonc, Fülek,
Ipolyság, Rimaszombat, Ragyolc, Lukanénye, Királyhelmec, Almágy. A közvetle-
nül a határ mellett fekv ő települések közül csak Balassagyarmaton tanul a többi
közvetlenül határ menti városnál (Komárom, Esztergom, Szécsény, Sátoraljaújhely)
érezhetően több diák. A diákok a lakóhelyük távolsága szerint vegyesen kollégisták,
bejárók, illetve rokonoknál vagy albérletben laknak.
Több intézményben fontos kérdésként merül fel, hogy biztosítani kellene a felvi-
déki magyar diákoknak a szlovák nyelv tanítását, hiszen annak ellenére, hogy nem
szeretnének szlovák nyelven az oktatásban részt venni, a saját államuk nyelvét is-
merniük kell, főleg, ha később vissza szeretnének menni Szlovákiába. A felkeresett
intézmények közül csak néhányban volt biztosított a szlovák nyelv tanulása, egy
győri gimnáziumban viszont az érettségi is kötelez ő a felvidéki magyar diákoknak
szlovák nyelvb ől.
A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy az intézmények igazgatóinak mi a
véleménye arról, hogy a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákok átjár-
nak magyarországi intézményekbe tanulni. A következ ő vélemények hangoztak el:
— Elsősorban azokban az intézményekben kell támogatni az oktatásukat, ame-
lyek olyan képzéseket nyújtanak, melyek hiányoznak szlovák oldalon, így
többen amellett érveltek, hogy els ősorban a szakközépiskolákat kellene támo-
gatni, hiszen gimnáziumi képzésben Szlovákiában is részt vehetnek. Azzal,
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

140 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
hogy átjönnek Magyarországra gimnáziumokba, a szlovákiai keresletet csök-
kentik, és nehéz helyzetbe hozhatják az amúgy sem könny ű szituációban lévő
szlovákiai magyar iskolákat.
— A 2007-es törvényi szigorításokat többen úgy értelmezték, hogy ezzel a ma-
gyar állam próbálja csökkenteni az itt tanuló külföldiek, így a felvidéki ma-
gyarok számát is.
Több igazgató úgy vélte, hogy els ősorban presztízs és történelmi okokból jön-
nek át a diákok.
Egy intézményvezet ő kiemelte, hogy a határon túli magyarok oktatási célú ha-
táron átnyúló mozgását külön kellene kezelni a többi külföldi diák magyaror-
szági oktatásától, hiszen ők speciális helyzetben vannak a külföldi állampol-
gárságuk, de magyar nemzetiségük miatt. Így esetükben nem is szabadna,
hogy felmerüljön a tandíjfizetés kérdése, viszont az államnak támogatni kelle-
ne az oktatásukat 14 .
— Az igazgatók szinte mindegyike kiemelte, hogy nagyon jó képesség ű gyerekek
jönnek át Magyarországra tanulni, szívesen vállalnak el plusz feladatokat is,
alapvetően nincs velük semmi probléma, sikeresen beilleszkednek.
— Többen felhívták a figyelmet az egységesebb és egyértelm űbb szabályozás
szükségességére.
A felkeresett intézmények többségének van kapcsolata szlovákiai oktatási intéz-
ménnyel. A kapcsolat jellege változó, a napi szint ű kapcsolattartástól kezdve a la-
zább, ad hoc jellegű együttműködésekig sokféleség jellemzi az intézmények és a
szlovák oldal kommunikációját. Több intézménynek van testvériskolai kapcsolata
is. A következ ő kapcsolattartási módok jellemz ők: közös szakmai rendezvények,
közös sportesemények, közös kirándulások Szlovákiában és Magyarországon, kö-
zös versenyek szervezése (pl. versmondó verseny, történelmi vetélked ő), diákcsere-
programok, szlovák—magyar tanár találkozók, szakmai anyagok cseréje, tankönyvek
biztosítása a szlovák partner számára.
Több intézmény esetében volt meghatározó közös pályázatok beadása is, pl.
Comenius pályázatok szakmai programokra, kirándulásokra, illetve Esztergomban
beadásra került egy Interreg projekt is szlovák partnerrel, de sajnos nem jutott túl
sikeresen az értékelésen. Az intézmény vezet ője ennek ellenére optimista, és szíve-
sen pályázna a jöv őben is az iskola szakmai fejl ődése céljából.
A kapcsolatok egy további formáját jelenti, hogy néhány intézmény kifejezetten
proraganda tevékenységet folytat szlovákiai intézmények körében, hogy bemutassa
képzési kínálatát a felvidéki általános iskolákban, így népszer űsítve az intézményt.

Határon átnyúló oktatási kapcsolatok a felsőoktatásban

A felsőoktatásban végzett kutatás két tématerületre koncentrált. Egyrészt arra ke-
restük a választ, hogy tanulnak-e adott magyarországi határ menti fels őoktatási in-
tézményekben szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákok"? A kutatás
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 141

másik iránya a két ország határ menti intézményeinek együttm űködéseire, kapcsola-
taira irányult.
A felkeresett intézményekben a következ ők szerint alakult a felvidéki magyar di-
ákok száma (6. táblázat).
6. TÁBLÁZAT
A kutatásba bevont határ menti fels őoktatási intézményekben tanuló szlovák állam-
polgárságú magyar nemzetiségű diákok száma összesen 2001 és 2007 között
(The Number of the Students with Slovak Citizenship and Hungarian Nationality at
the Higher Education Institutions Involved in the Research between 2001 and 2007)
Intézmény 2001 2003 2005 2007
NYME-MÉK 66 54 53 47
SZE 166 269 354 454
NYME-AK 191 163 95 76
MÜTF na. na. na. 4
EHF na. 2 1 1
EGHF na. na. na. 4
SRTA 1 na. na. 2
Megjegyzés: NYME-MÉK: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mez őgazdaság- és
Élelmiszertudományi Kar; SZE: Széchenyi István Egyetem; NYME-AK: Nyugat-
Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar; MÜTF: Modern Üzleti Tudomá-
nyok Főiskolája; EHF: Esztergomi Hittudományi F őiskola; EGHF: Egri Hittudományi
Főiskola; SRTA: Sárospataki Református Teológiai Akadémia.
Forrás: Saját gyűjtés alapján.
Az adatok alapján elmondható, hogy változó számban tanulnak felvidéki magya-
rok a vizsgált felsőoktatási intézményekben.
A mosonmagyaróvári karon a felvidéki magyar diákok száma folyamatos csökke-
nést mutat, melynek okát pontosan nem tudják megítélni, több tényez ő együttes
megjelenése (pl. képzési kínálat változása, a jelentkez ők eredménye stb.) okozhatott
csökkenést.
A Széchenyi István Egyetemen az ezredforduló óta viszont jelent ősen nőtt a felvi-
déki diákok száma, els ősorban Dunaszerdahelyr ől, Galántáról érkeznek az intézmény
különböző szakjaira. A diákok legnagyobb része a műszaki szakokon tanul, majd a
gazdálkodási és jogi képzés a legnépszer űbb a felvidéki magyar diákok körében.
Az Apáczai Kar esetében a folyamatos csökkenés oka, hogy 2007-ben véget ért
egy kifutó képzés a Kar komáromi tagozatán, ahol csak szlovák hallgatók tanultak.
A tatabányai intézmény esetében elmondható, hogy régebben több felvidéki tanult
az intézményben, a jelentkez ők száma most is magas, pl. 2007-ben 20 f ő adta be
jelentkezését valahányadik helyen az intézménybe, viszont a felvételt nyertek szá-
ma egyre alacsonyabb, egyrészt az eredmények miatt, másrészt, mert felveszik a
diákokat el őbbi helyen megjelölt intézménybe.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

142 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
Az esztergomi és az egri hittudományi képzésben minden évben néhány szlovák
állampolgárságú magyar nemzetiség ű hallgató tanul, egy részük a képzés után ma-
gyarországi egyházmegyében marad.
Sárospatakon korábban több felvidéki diák is tanult a Teológiai Akadémián, azon-
ban mióta elindult a komárnoi lelkészképzés, azóta csak 1-1 hallgató jár az intéz-
ménybe; püspöki ajánlást is a komárnoi intézménybe kapnak els ősorban a hallgatók.
A Széchenyi István Egyetem esetében a 3. ábra szemlélteti, hogy az intézménybe
milyen településekr ől érkeztek a hallgatók 2005-ben. A térkép alapján látható, hogy
az észak-dunántúli domináns vonzáskörzet mellett a nyugati határszakasz szlovákiai
oldaláról is jelent ős számban érkeznek hallgatók.
3. ÁBRA
A Széchenyi István Egyetem vonzáskörzete a hallgatók lakóhelye szerint 2005-ben
(The Catchment Area of the Széchenyi István University by the Residence of the
Students in 2005)

1.411

....•
>t......• • •!&..1.. •••
1r !O.
•

":.1?•.
.

. 11(11‚ 111:; : s
II! '

: ‘ .4.•.
.7 .
:•; . • "•.... .;:..- ' :
› 1

•:4:: 1 ...le. • ;
•.:*
...•.?•

•••:•;.:•.•*"•:*.-. :.
?• A) •• • '.• • •
' :• • -

• . •. ' AL4111111$11 1
‚41 141b
11. Ittlitti
l ~- Hallgatók száma
2005-ben (fő )

e, 200
4111 600
• 120

Forrás: Széchenyi István Egyetem adatszolgáltatása alapján. Térképes megjelenítés: Hardi Tamás.
Az összes vizsgált intézményben a hallgatók jellemz ően az alábbi településekr ől
érkeznek: B ős, Nagymegyer, Párkány, Komárno, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Po-
zsony, Szőgyén, Királyhelmec, Losonc, Ipolyság. A hallgatók a távolságtól függ ően
bejárók, kollégisták, illetve albérletben laknak.
A felvidéki magyar diákok fels őoktatásba való bekerülése nem egységes rend sze-
rint történik. Intézményi hatáskörbe tartozik, hogy elfogadják-e a diákok szlovákiai
érettségi bizonyítványát 16, amennyiben nem, különbözeti vizsgát kell tennie a hall-
gatónak. Ennek értelmében a jelentkezéskor kell arról információt szerezni, hogy az
érettségi dokumentum megfelel ő-e az adott intézmény számára. A középiskolai
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 143

szintű határon átnyúló mozgások esetén már említésre került, hogy éppen ezt elke-
rülendő jönnek át diákok magyarországi középfokú intézményekbe. A felvételi eljá-
rás többi eleme megegyezik a magyar állampolgárokéval, bár van olyan intézmény,
ahol a felvételi eredményét ől függetlenül felveszik a diákokat, illetve több intéz-
ményben külön figyelnek rájuk. Az intézmények megoszlanak abból a szempont-
ból, hogy reklámozzák-e magukat szlovákiai középfokú intézményekben. Sok eset-
ben a diákok viszik az intézmények jó hírét társaik felé.
7. TÁBLÁZAT
Felsőoktatási kínálat a határ mentén, 2008 tavasz
(Higher Education Supply at the Border, 2008 Spring)
Szakok Nyugati ha- Keleti határ
tár mente mente
élelmiszertudományok 1 0
agrártudományok 1 0
andragógia 2 1
jogi 1 1
szociális munkás 1 0
egészségügyi szervez ő 1 1
kereskedelem és marketing 2 1
gazdaság és menedzsment 2 2
idegenforgalom 1 1
gyógypedagógia, szociálpedagógia 1 2
közszolgálati 1 0
nemzetközi tanulmányok 2 2
építész, épít ő szakok 1 0
gépész 1 1
informatikai 1 1
villamosmérnöki 1 1
előadóművészet 1 1
kommunikáció és média 2 1
bölcsészettudományok 1 2
tanító 2 2
óvodapedagógus 0 2
ápolás, betegellátás 0 1
képi diagnosztika 1 1
egyéb mérnök 0 5
pénzügy számvitel 0 1
földrajz 0 1
pedagógia 0 1
emberi erőforrások 0 1
informatikus könyvtáros 0 1
természettudományok 0 1
Forrás: A www.felvi.hu alapján saját gyűjtés.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

144 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
Az intézményi interjúk alapján szakmai és családi/párkapcsolati lehet őségektől is
függ, hogy a végzettek visszamennek-e Szlovákiába, vagy Magyarországon helyez-
kednek el, tehát sok esetben itt már nem csak szakmai kérdések kerülnek el őtérbe,
hanem a kés őbbi családalapítás helyszínér ől is döntenek a hallgatók.
A 7. táblázat a határ menti fels őoktatási kínálatot mutatja be a két határszakaszon
a szakok előfordulási számával. Megállapítható, hogy a gazdasági, bölcsész, tanító
és egyházi szakok mindkét határszakaszon megtalálhatók nem is egy intézményben,
viszont vannak olyan képzések is, amelyek csak a nyugati vagy a keleti oldalon.
A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai 2001-ben és 2006-ban
kutatást végeztek (Lampl 2007) szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű hall-
gatók körében" arra vonatkozóan, hogy mi motiválta őket a fels őoktatási intézmény
kiválasztásakor. A magyarországi tanulás motivációi többek között a következ ők
voltak:
— a magyar tanítási nyelv miatt,
a magasabb színvonal miatt,
a kiválasztott szak Szlovákiában nem indult, viszont Magyarországon igen,
máshová nem vették fel,
- szülői háttér lehetővé tette.
A kutatás során a kapcsolatokat és az együttm űködéseket els ősorban a szlovák ol-
dali intézmények szemszögéb ől vizsgáltuk 18, melynek során kiderült, hogy a kap-
csolatok, együttműködések nem szorítkoznak a határ menti intézményekre, sokkal
inkább szakmai indíttatások állnak a háttérben. Többek között az alábbi kapcsolatok
emelhetők ki.
Comenius Egyetem: együttm űködési szerz ődése van az ELTE-vel, illetve a
Semmelweiss Orvostudományi Egyetemmel; szakmai kapcsolatokat ápolnak a
győri Apáczai Csere János Karral (Bertalan—B ősze—Reisinger—Tóth 2007).
Selye János Egyetem: az egyetem els ősorban a 2004 októberében megalakult
Selye János Egyetem Kutatóintézetén keresztül tartja a kapcsolatot magyar in-
tézményekkel. A Kutatóintézet kiemelt feladatai között szerepel az Egyetemen
folyó kutatások koordinálása, együttm űködési programok megvalósítása, K+F
pályázatok benyújtása. A kutatásokat els ődlegesen a Kárpát-medencében vég-
zik, de európai uniós tagként az európai szint ű kutatási feladatok száma is egy-
re nő. A Kutatóintézet 2005-2008-as id őszakra szóló stratégiájában 3 fő és 6
kisebb kutatási témát jelöltek meg: globalizáció Kelet-Közép-Európában, in-
tegráció és dezintegráció a Kárpát-medencében, a Duna regionális kapcsolatte-
remtő szerepe. A kisebb témák között szerepel a szlovák—magyar határrégió a
közlekedésben, hosszú távú településfejlesztés a szlovák—magyar határtérség-
ben, a szlovák—magyar államhatár megsz űnésének hatása a migrációs folya-
matokra, a Magyarországról Szlovákiába irányuló t őkebefektetések és vállalati
terjeszkedések térszerkezeti sajátosságai.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 145

Az Egyetem partnerintézményei között található többek között a Modern Üz-
leti Tudományok Főiskolája, a Széchenyi István Egyetem, mely utóbbinak a
komárnoi intézmény mellett több más szlovákiai egyetemmel van szerz ődéses
kapcsolata (Smahó 2007): Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemmel
1999 óta, a Zsolnai Egyetem Közlekedés- és Hírközlésüzemi, valamint Gazda-
sági Fakultásával 1997 óta és a Besztercebányai M űvészeti Akadémiával.
— Pavol Jozef Safárik Egyetem: az Egyetemnek jelenleg több országgal van
együttműködési szerz ődése, többek között Magyarországgal is, a Corvinus
Egyetemmel és a Miskolci Egyetemmel.
— Műszaki Egyetem: az Egyetemnek hazánkban a következ ő intézményekkel
van kapcsolata: Miskolci Egyetem, Budapesti M űszaki Főiskola és a Budapes-
ti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
— Konstantin Egyetem: Az Egyetem magyar partnerintézményei a következ ők:
Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Vitéz János Római Ka-
tolikus Tanítóképző Főiskola Esztergomban, Pázmány Péter Katolikus Egye-
tem, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar.
— Szlovák Mezőgazdasági Egyetem: az Egyetemnek kétoldalú együttm űködése
van többek között a Szent István Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Nyu-
gat-Magyarországi Egyetem Mez őgazdasági és Élelmiszertudományi Karával.

Tapasztalatok, javaslatok

A szlovák—magyar határ menti kutatás oktatási kapcsolatokat és határon átnyúló
mozgásokat vizsgáló aspektusa során els ősorban a szlovák állampolgárságú magyar
nemzetiségű diákok magyarországi közép- és fels őfokú tanulmányaira koncentrál-
tunk. Bemutatásra került, hogy milyen jogszabályi feltételei vannak annak, hogy
külföldiek részt vegyenek magyarországi oktatásban, majd röviden ismertetésre
kerültek a magyar és szlovák oktatási rendszer sajátosságai. A kutatás során közép-
iskolai és felsőoktatási intézmények vezet őivel készültek interjúk, a tanulmány
további része ezek tapasztalatait mutatja be.
A kutatás során kiderült, hogy mind a közép-, mind a fels őfokú oktatásban jelen-
tős számú szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákkal kell számolni a
vizsgált határ menti térségben. A diákok legnagyobb része a határ menti térség tele-
püléseiről érkezik. Itt kell újra kiemelni, hogy az e típusú mozgások újnak számíta-
nak, hiszen itt nem arról van szó, hogy Magyarországon él ő, de külföldi állampol-
gár oktatását kell biztosítani, hanem olyan mozgásokról, melyek sok esetben napi
ingázást jelentenek a határon keresztül, vagy csak az oktatás idejére jelentenek tar-
tózkodást az országban.
Ennek értelmében véleményünk szerint a közoktatásban alkalmazott 1993. évi
LXXIX. törvény külföldiekre vonatkozó részletesen bemutatott paragrafusa csak
részben lehet alkalmas arra, hogy megfelel ő jogszabályi keretet biztosítson az ilyen
típusú oktatási folyamatokra. A törvény tandíj mentességet akkor biztosít a külföldi
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

146 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
hallgatók számára, ha többek között a szül ő kereső tevékenységgel rendelkezik
Magyarországon. Ebben az esetben ez nem reális feltételezés, hiszen a felvidéki
magyar diákok állandó lakhelye Szlovákiában van, szüleik is ott dolgoznak. Ennek
alapján a diákok nagy részének tandíjat kellene fizetni, viszont a tapasztalatok azt
mutatják, hogy csak kevés olyan intézmény van, ahol kérnek is a diákoktól térítést
az oktatásért. A tandíjmentesség korábbi feltétele, a tartózkodási engedéllyel való
rendelkezés az e típusú oktatási képzésben való részvételhez is reális kereteket sza-
bott. Az intézmények vezet őivel folytatott beszélgetések alapján elmondható, hogy
sürgető lenne egy egységes, kiemelten a határon átnyúló oktatási kapcsolatokra
vonatkozó jogszabályi keretfeltétel kidolgozása, mely egyértelm űbbé tenné a felvi-
déki magyarok magyarországi közoktatásban való részvételét. Ennek hiányában a
felvételinél változatosan kezelik a felvidéki hallgatókat, van ahol kiemelten figyel-
nek rájuk, a felvételi eredményekt ől függetlenül felveszik őket, míg máshol nem
tesznek különbséget köztük és a magyar állampolgárok között. A fels őoktatási sza-
bályozás egyértelm űbb feltételeket szab, bár a felkeresett intézmények között szin-
tén vannak olyanok, ahol rugalmasan kezelik a felvidéki hallgatók felvételét.
A diákok motivációját vizsgálva megállapításra került, hogy a legtöbb diák azért
szeretne magyarországi középiskolában tanulni, hogy nagyobb eséllyel kerülhessen
be magyarországi fels őoktatási intézménybe, illetve nagyobb eséllyel tudjon Ma-
gyarországon elhelyezkedni. A diákok kisebb része az, aki visszamegy Szlovákiába,
bár manapság az ottani jobb bérek miatt az érettségi utáni munkavállalási szándék
esetén ez egyre gyakoribb jelenség.
Az intézmények vezet ő inek összességében pozitív tapasztalata van a felvidéki di-
ákokkal kapcsolatban, szorgalmasak, jó képesség űek, akik magyarországi tanulását
támogatni kell, de — mint ahogy a fentiekben már megfogalmazásra került —
egyértelműbb keretek között. Tisztázni kellene azokat a problémákat is, mely sze-
rint a magyar intézmények elszívják a szlovákiai iskolák el ől a magyar diákokat,
így azok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Ennek a kérdésnek a tisztázása túlmu-
tat a határon átnyúló kapcsolatok problematikáján, ebben az esetben a határon túli
magyarság kérdése is el ő térbe kerül, melynek megoldása már politikai kérdés is.
Több intézményvezet ő kiemelte az EU-csatlakozásban és a schengeni határnyitás-
ban rejlő lehető ségeket, azonban a gyakorlatban még nem jelentkeztek ezek érezhe-
tő hatásai. Egy-egy intézmény jelezte, hogy az EU-tagság miatt n őtt a felvidéki ma-
gyarok száma a tanintézményben, illetve, hogy a szabad határok miatt az idei évben
érezhetően több volt a jelentkez ő.
A diákok határon átnyúló mozgása mellett a két ország határ menti intézményeinek
kapcsolatai is elemzésre kerültek, melynek alapján elmondható, hogy mind szakmai-
lag, mind emberileg szükség lenne a kapcsolatok, együttm űködések elmélyítésére.
Ennek a következő metszetei lehetnek:
— Szoros, kétoldalú együttmű ködésre lenne szükség, melynek keretében haté-
kony kutatási, oktatási kapcsolatokat lehet m űködtetni: ez vonatkozhat ven-
dégoktatók küldésére, fogadására, közös konferenciák szervezésére pl. a határ
menti együttműködési lehetőségekről, a közép-európai térszerkezet jöv őjéről
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 147

stb., oktatói és hallgatói csereprogramokra, közös kutatásokra, szakmai és ok-
tatási tanácsadásra.
— Szlovák—magyar kutatási témaként els ődlegesen a határmentiségb ől adódó le-
hetőségek kerülhetnének előtérbe, a Selye János Egyetem Kutatóintézetében
több ilyen témájú projekt is fut jelenleg. További kutatási témák lehetnek a te-
lepülések, kistérségek, megyék és nagyobb területi egységek együttm űködési
lehetőségei, a közös múltból adódó azonos érdekek.
— Az együttműködést vállalati kapcsolatokon keresztül is er ősíteni lehetne.
A hallgatók számára fontos, hogy tanulmányaik befejezése után minél el őbb
sikeresen helyt tudjanak állni a munkapiacon, ennek érdekében egyetemi szin-
ten is szükséges lenne felvenni a kapcsolatot hazai, illetve szlovákiai vállalko-
zásokkal is. A nemzetközi vállalati és fels őoktatási együttműködési lehetősé-
gek bővíthetik az adott régió tudásbázisát, a hallgatói mobilitást, illetve segít-
hetik a piacon felmerül ő problémák együttes megoldását, a lehet őségek több
szempontú megközelítését.
— Hasznos lenne egy szlovák—magyar fels őoktatási adatbázis elkészítése, mely
összefoglalóan tartalmazza a két ország fels őoktatási intézményeinek fő jellem-
zőit, a nemzetközi kapcsolatokat, projekteket. Ezáltal egyszer űbbé válhatna a
kapcsolatok kialakítása, a másik fél megismerése.
Összességében elmondható, hogy az oktatás terén jelent ős határon átível ő mozgás
tapasztalható, de a mozgások rendjének szabályozása, illetve a megfelel ő keretek
biztosítása még nem megfelel ő a nem kevés számú jogszabály ellenére sem. A jö-
vőben nagyobb figyelmet kell fordítani az e típusú oktatási folyamatokra és kapcso-
latokra, egyrészt mert a határon túli magyarság kérdése nem csak ezen a határszaka-
szon fontos, másrészt pedig a hallgatói mobilitás er ősítése érdekében is. Az EU
minden állampolgára számára biztosítja a szabad iskolaválasztást, ennek emberi és
törvényi oldalát is biztosítani kell ahhoz, hogy a jöv őben egységes keretek között
tanulhassanak a Magyarországra érkez ő külföldi diákok.

Jegyzetek

Gimnázium és szakközépiskola együtt középiskola. (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 20. § (1)).
2 A fejezetben található adatok forrása: Közoktatási Statisztikai Adatok (2007); Oktatás-Statisztikai Év-
könyv 2006/2007 (2007); Statisztikai tájékoztató — Fels őoktatás 2005/2006 (2006).
3
2006/2007-ben még 3 064 volt az általános iskolai intézmények száma.
4
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a feladatellátási hely az intézmény székhelye
és telephelye. Egy intézménynek több telephelye is lehet.
5
A Szlovák Nemzeti Tanács emberjogi, nemzetiségi és a n ők helyzetével foglalkozó bizottságának
elnöke.
6
A CSEMADOK országos elnöke.
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Nemzeti Kisebbségek Intézetének igazgatója.
8 Ennek értelmében a vizsgált térségben m űködő középfokú oktatási intézmények közel mindegyike
megkérdezésre került a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiség ű diákok számát illetően.
9
A nyugati—keleti határszakasz felbontás és elemzés azt a célt szolgálja, hogy a kutatás során feltárásra
kerülhessenek a két határszakaszon megjelen ő különbözőségek.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.
148 Reisinger Adrienn TÉT XXII. évf. 2008 s3
10
A körülbelül azért indokolt, mert nem minden intézményt ől vannak pontos adatok, illetve vannak
hiányzó információk, melynek oka kapcsolat-felvételi problémákból adódik.
11 Ez óvatos becsléssel kerekíthet ő 400 fóre.
12
Lásd a törvényi szabályozás részt.
13
A megállapodást Kolozsváry Ernő Győr egykori polgármestere és Öll ős Árpád Dunaszerdahely akkori
polgármestere írták alá az 1990-es évek els ő felében.
14
A téma mélyebb vizsgálata a határon túli magyarság problémáihoz vezet, melynek részletes tárgyalása
nem tárgya a fejezetnek.
15
A kutatás során a magyar nemzetiség ű diákok határon átnyúló mozgása állt a középpontban.
16
Szlovákiában matematikából nem kötelez ő az érettségi.
17
2001-ben minden interjúalany Magyarországon szerzett diplomát, míg a 2006-os felmérésnél Szlová-
kiában végzett hallgatókkal is készült interjú.
18
Az alfejezet forrásai többek között az alábbi honlapok: www.uniba.sk ; www.selyeuni.sk ;
www.upjs.sk; www.tuke.sk, www.ukf.sk; www.uniag.sk.

Irodalom
A. Szabó L. (én.) A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete. - László B.-A. Szabó L.-Tóth K.
(szerk.) Magyarok Szlovákiában IV. kötet, Oktatásügy (1989-2006). Fórum Kisebbségkutató Intézet,
Somorja. 11-17. o.
Állásfoglalás a kormány új oktatási törvény tervezetér ől. (én.) www.felvidek.hu Letöltve: 2008. március 10.
Annual Report on the state of higher education for 2005. (2006) Ministry of Education of the Slovak
Republic, Bratislava. www.minedu.sk Letöltve: 2006. november 5.
Bertalan L.-B ő sze V.-Reisinger A.-Tóth P. (2007) Nyugat-Magyarországi Egyetem. - Rechnitzer J.-
Smahó M. (szerk.) UNIRÉGIÓ - Egyetemek a határ menti együttm űködésekben. MTA RKK, Pécs-
Győr. 175-192. o.
Education in the Slovak Republic. A Brief Overview. (én.) Ministry of Education of the Slovak Republic.
www.minedu.sk Letöltve: 2006. november 10.
Educational System in Slovak Republic. (2005) Institute of Information and Prognoses of Education,
Bratislava.
Forgács A. (én.)A személyek szabad áramlása és az oktatás. www.okm.gov.hu Letöltve: 2008. február 15.
Higher Education in number and graphs. (2005) Institute of Information and Prognoses of Education,
Department of Higher Education Institutions, Bratislava. www.uips.sk Letöltve: 2006. november 10.
Jensen, H.T.-Kralj, A.-McQuillan, D.-Reichert, S. (2008) The Slovak Higher Education System and its
Research Capacity. EUA Sectoral Report. European University Association, Brussels, Belgium.
www.eua.be Letöltve: 2008. április 2.
Közoktatási Statisztikai Adatok 2007. (2007) Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest.
www.okn.gov.hu Letöltve: 2008. április 20.
Lampl Zs. (2007) Magyarnak lenni. - A szlovákiai magyarok értékrendje. Fórum Kisebbségkutató Intézet,
Somorja.
László B. (én.) Az iskolai m űvelődés a statisztikák tükrében. - László B.-A. Szabó L-Tóth K. (szerk.)
Magyarok Szlovákiában IV. kötet, Oktatásügy (1989-2006). Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja.
59-149. o.
Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2006/2007. (2007) Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest.
Slovak Republic in Figures in 2007. (2007) Statistical Office of the Slovak Republic, Bratislava.
portal.statistics.sk Letöltve: 2008. március 10.
Smahó M. (2007) Széchenyi István Egyetem. - Rechnitzer J.-Smahó M. (szerk.) UNIRÉGIÓ - Egyete-
mek a határ menti együttm űködésekben. MTA RKK, Pécs-Gy őr. 193-212. o.
Statisztikai tájékoztató - Fels őoktatás 2005/2006. (2006) Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest.
Új, európai úton a diplomához. - A magyar fels őoktatás modernizációja. (2005) Oktatási Minisztérium
Felső oktatási Helyettes Államtitkársága, Budapest.
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (többször módosított).
2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban él ő magyarokról.
2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésér ől.
2005. évi CXXXIX. törvény a fels őoktatásról.
Reisinger Adrienn : Oktatási kapcsolatok a szlovák-magyar határtérségben.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 127-149. p.

TÉT XXII. évf. 2008 s3 Oktatási kapcsolatok ... 149

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyek beutazásáról és
tartózkodásáról.
148/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kor-
mánya között a Magyar Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban kiállított, végzettséget tanúsító
okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről.
47/2001. (XII. 29.) OM rendelet a szomszédos államokban él ő magyarokról szóló 2001. évi LXII. tör-
vény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról.
157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi fels őfokú tanul-
mányainak egyes kérdéseiről.
120/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormá-
nya közötti kulturális, oktatási, tudományos, sport- és ifjúsági együttm űködésről szóló, Budapesten,
2003. január 16-án aláírt Egyezmény kihirdetésér ől.
237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a fels őoktatási intézmények felvételi eljárásairól.
51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a fels őoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fize-
tendő egyes térítésekr ől.

EDUCATIONAL RELATIONS IN THE SLOVAKIAN—HUNGARIAN
CROSS-BORDER REGION

ADRIENN REISINGER

The study analyses the Slovak—Hungarían education relationship, focuses on the
participation of the students with Slovak citizenship and Hungarian nationality in the
Hungarian education sytem. The Hungarian and Slovak education system and the education
supply at the border are analyzed in detail. The aim of the study is to answer the question,
what are those elements which have effect on the cross-border movements of the education
focuses on the relationships and the possibilities of the students with Slovak citizenship
taking part in the Hungarian education system.